Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-05 / 156. szám
KttZLE a Magyar Népköztársaság párt* és kormányküldöttségének szovjet uni óbeli látogatásáról 1968. jrinius S7-e és jtili- ns 4-e között a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának meghívására Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A magyar párt- és kormány- küldöttség Moszkván kívül ellátogatott Volgográdba és Tal- linnba. A szovjet nép életével történt ismerkedés során a magyar küldöttség nagyra értékelte a szovjet dolgozóknak a kommunista társadalom építésében elért eredményeit, a mély és őszinte szeretet megnyilvánulásait a magyar nép iránt. A magyar nép képviselőit mindenütt szívélyes vendégszeretettel fogadták. A két ország pártjainak és kormányainak vezetői a testvéri barátság és a kölcsönös egyetértés szellemében tárgyalásokat folytattak egymással. Az eszmecserék a nézetek teljes azonosságát mutatták valamennyi megtárgyalt kérdésben. A küldöttségek tájékoztatták egymást a szocializmus és a kommunizmus építésének menetéről, a Magyar Népköztársaságban és a Szovjetunióban, a két ország fejlődésének időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy az SZKP XXIII. kongresszusán és az MSZMP IX. kongresszusán kitűzött feladatok sikeres végrehajtása biztosítja a két ország népgazdaságának tudományos és kulturális életének további fejlődését, elősegíti a gazdálkodás formáinak és módszereinek tökéletesítését, a termelés hatékonyságának növelését, a dolgozók jólétének emelését, a szocialista társadalmi viszonyok további fejlesztését, a szocialista demokrácia széles lehetőségeinek teljesebb kihasználását. A kedvező' tapasztalatokból kiindulva a felek megerősítették, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népgazdaságának további fejlesztése érdekében, mind bilaterálisán, mind pedig a KGST keretében a jövőben is minden eszközzel szélesítik és elmélyítik gazdasági és műszaki- tudományos együttműködésüket. Törekedni fognak az ipar és a mezőgazdaság legfontosabb ágazatai fejlesztésének hatékonyabb koordinálására, az új együttműködési formák, a termelési kooperáció és szakosítás kiszélesítésére. A felek megelégedéssel szóltak a magyar—szovjet kulturális együttműködési kormányközi bizottság megalakulásáról, és tevékenységéről. Kifejezték azon óhajukat, hogy tovább fejlesztik és erősítik a tudományos és a kulturális kapcsolatokat, az állami és a társadalmi szervei? együttműködését. A felek kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy a magyar—szovjet kapcsolatoknak a marxizmus—lenlnizmus, es a proletár internacionalizmus szellemében, a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés elvei szerint történő sokoldalú fejlesztése teljes mértékben megfelel országaik érdekeinek, s az egész szocialista közösség politikai, gazdasági és katonai erejének erősödését szolgálja. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecserék során a felek megállapították, hogy a jelenlegi fejlődés legfontosabb sajátosságai: az osztályharc éleződése a nemzetközi küzdőtéren, a népek harcának aktivizálódása és erősödése az imperialista agresszió és a reakció ellen, a szocializmus, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, és a nemzeti felszabadító mozgalom akcióegységének szilárdulása. Ugyanekkor azt is megállapították, hogy az imperializmus, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok vezető körei élezik a nemzetközi helyzetet. Durván beavatkoznak szuverén államok belügyeibe, fokozzák a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok elleni aknamunkájukat, és ideológiai diverzió- jukat. Ezért a jelenlegi körülmények között különösen fontos a szocializmus és a béke erői éberségénei? fokozása, soraik tömörítése az imperialista mesterkedésekkel szemben. A felek kifejezték eltökéltségüket, hogy a jövőben is támogatni fogják a hős vietnami népet, és az amerikai imperialista agresszió győzelmes visszaveréséhez szükséges minden támogatást megádnál? a testvéri Vietnami Demokratikus Köztársaságnál?. A felek támogatják a VDK kormányának igazságos álláspontját, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front politikai programját, mint a vietnami kérdés rendezésének olyan reális alapját, a‘" ?v megfelel az 1954-es genfi .inényeknek, valamint a d :• riet-ázsiai és a világbéke é; keinek. A küldöttségek nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy Párizsban sor került az érintkezés felvételére az amerikai és a vietnami képviselők között. Véleményük szerint a VDK bombázásának teljes és feltétel nélküli megszüntetése kedvező előfeltételeket teremtene a vietnami probléma politikai rendezéséhez vezető utak felkutatására. A felek ismételten kinyilvá- nitják szolidaritásukat az arab országok népeinek szabadságukért és államaik területi épségéért vívott harcával. Támogatják azt a követelést, hogy az izraeli területrablók haladéktalanul vonják ki csapataikat az elfoglalt arab területekről és az 1967. június 5-e előtti helyzetnek megfelelően számolják fel az imperialista izraeli agresszió következményeit, s az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatai alapján politikailag rendezzék a közel-keleti helyzetet. A felek ismét kifejezik eltökéltségüket, hogy a jövőben is a szocialista országok párt- és kormányvezetőinek értekezletein közösen kidolgozott álláspont szerint fognak cselekedni. A felek meggyőződése, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak a bukaresti nyilatkozatban kifejtett építő jellegű javaslatai, az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezletének dokumentumai az európai biztonság és békés együttműködés mégerősitésének reális alapját jelentik, s megfelelnek az európai népek létérdekeinek. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió ismételten kinyilvánítja, hogy az USA imperialista köreivel szövetkezett nyugatnémet militarizmus revansista törekvései továbbra is az európai feszültség és háborús veszély fő forrásai. A nyugatnémet kormány politikája változatlanul a második világháború utáni európai helyzet aláásására irányul. Az NSZK ellenséges irányvonalat követ az NDK-val szemben. Nyugat-Németország vezető köreinek revansista politikája a neofasizmus és az agresszió fészkének kiterebélyesedéséhez vezet Európa szívében. Az antidemokratikus szükségállapottörvények elfogadása a Bundestagban, újabb súlyos lépés azon az úton, amely az NSZK-t a legreakciósabb militarista erők diktatúrájának irányába tolja. Mindez komolyan veszélyezteti az európai kontinens békéjét és nyugalmát. A felek hangsúlyozták, hogy az európai béke és biztonság reális és konstruktív alapja: a második világháború után Európában kialakult államhatárok megváltoztathatatlansá- gánajk elismerése, az NSZK. nak az egyedüli képviselet igényéről való lemondása, Nyugat- Berlin — mint önálló politikai egység — külön státusának tiszteletben tartása, a Müncheni Egyezmény semmisségének kezdettől fogva történő elismerése, az atomfegyver megszerzését' célzó nyugatnémet törekvések megelőzése A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya véleménye szerint a kellően előkészített ossz-európai konferencia megtartása fontos lépést jelentene a kollektív biztonsági rendszer megteremtésének útján, elősegítené az európai és a világbéke megszilárdulását. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az atomsorom- pó-szerződésnek. Annak megkötése kedvező feltételeket teremt az atomfegyverkezési verseny megfékezése, az általános és teljes leszerelésért, a valamennyi békeszerető erő tömörítéséért folyó harc szempontjából A felek kinyilvánítják eltökéltségüket, hogy erősíteni fogják a Varsói Szerződés szervezetét a szocialista országok biztonságának szilárd garanciáját. A szocialista közösség külpolitikája további aktivizálásának, az agressziók meghiúsításának, a népek közötti barátság érdekeitől vezettetve a felek a jövőben is koordinálni fogjál? nemzetközi tevékenységüket. Az MSZMP és az SZKP képviselői nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a két párt nézetei teljesen egybeesnek a nemzetközi kommunista- és mu nkásmozgalom helyzetének értékelésében. Megerősítették azon törekvésüket, hogy a jövőben is folytatják a kölcsönös konzultációkat, s egyeztetik álláspontjukat és tevékenységüket. Az MSZMP és az SZKP egységes abban, hogy minden egyes marxista—leninista pártnak, miközben az előtte álló nemzetközi feladatok megoldásán fáradozik, a nemzetközi kommunista- és munkás- mozgalommal szembeni magas felelősség szellemében kell cselekednie, mindent meg kell tennie az összes kommunista erők nemzetközi összeforrott- ságának megszilárdítására. A felek meggyőződése, hogy a kommunista világmozgalom egységének megerősítéséért folyó harc fő kérdése: a kommunista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának gondos előkészítése és megtartása. Meggyőződésük, hogy a küszöbönálló tanácskozás fontos szakaszt jelent az imperializmus elleni harcban, a jelenkor összes forradalmi erőinek tömörítésében és támogatást nyújt a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népeknek. A testvérpártokkal szorosan együttműködve, az MSZMP és az SZKP minden tőle telhetőt megtesz a kommunisták ezen nemzetközi fóruma sikeres lebonyolításánál? biztosítása érdekében. A küldöttségek pozitívan értékelték a budapesti konzul ta- tív találkozó eredményeit, valamint a testvérpártoknak_ a nemzetközi tanácskozás előkészítését célzó további együttes lépéseit. A szovjet fél elismeréssel méltatta az MSZMP nagy hozzájárulását ehhez a munkához. Az MSZMP és az SZKP további erőfeszítéseket tesz a szocialista országok egységének erősítése, a szocialista közösség politikai, gazdasági és védelmi ereje szakadatlan növelése érdekében. A két testvérpárt határozottan elítéli Mao Ce-tung csoportjának politikáját, amely lábbal tiporja a marxizmus—lenlnizmus elveit, szakadár irányvonalat folytat a nemzetközi kommunista mazgalomban és ezzel kárt okoz az imperializ. mus elleni harc és a szocializmus kínai építése ügyének. A tárgyalások résztvevői hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP szoros együttműködése és információ- cseréje, a küldöttségcserék, a két párt vezető személyiségeinek találkozói és konzultációi, a pártjaik közötti kapcsolatok lenini normáinak szellemében elősegítik az időszerű kérdések elvtársi légkörben történő operatív megoldását. A felek célszerűnek tartják az MSZMP és az SZKP közötti együttműködés formáinak és módszereinek továbbfejlesztését. A két ország párt- és kormányküldöttségének tárgyalásai a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, az SZKP és az MSZMP közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés erősödéséi szolgálták. A magyar párt- és kormány- küldöttség baráti látogatásra hívta meg a Szovjetunió pártós kormányküldöttségét a Magyar Népköztársaságba. A szovjet fél a meghívást köszönettel elfogadta. Kádár János elvtárs nyilatkozata (Folytatás as 1. oldalról.) bennsőséges kapcsolatainkat tovább erősítsük és kielégítően fejlődő együttműködésünket mind a politikai, mind a gazdasági és a kulturális élet terén tovább szélesítsük és növeljük,' mert ez kölcsönösen előnyös országainknak. — és mint már említettem — különösen fontos Magyar- ország számára. Kádár János ezután hangsúlyozta: ezt a munkát is igyekeztünk becsülettel elvégezni, és — végiggondolva az egész programot — az a véleményünk, hogy elértük célunkat. Megfelelő megbeszéléseket folytattunk, és bennsőséges találkozásaink. voltak a szovjet emberekkel. Mint a magyar párt- és kormányküldöttség tagjainak, különösen jól esett az a szívélyesség és barátság, amellyel mindenütt találkoztunk, akár amikor Brezsnyev, Koszigin és Podgornij elvtársakkal tárgyaltunk, akár pályaudvarokon, gyárakban és más helyeken, ahol szovjet munkásokkal találkoztunk. Vasárnap Volgográdban olyan helyeken jártunk, ahol sok helybeli ember és sok turista is megfordul, hiszen a város a híres sztálingrádi csata színhelye. Még a kirándulók is rendkívül szívélyességgel köszöntöttek bennünket. Ez azért is nagyon sokat jelentett nekünk, mert jól tudjuk, hogy nem a személyeknek vagy legalábbis nem elsősorban a személyeknek szólt hanem a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek, amelyet a Szovjetunióban tisztelnek. szeretnek és becsülnek. Nagyon jó érzés volt ez számunkra. Egyébként természetesen megragadtuk az alkalmat, hogy közvetlen benyomásokat szerezzünk a Szovjet élet fejlődéséről, és sok érdekes élményben volt részünk. RIPORTER; A küldöttség képet alkothatott útján a szovjetország fejlődésének üteméről, az emberek életéről, a kommunizmust építő munka eredményeiről. Kérném, hogy erről is tájékoztassa hallgatóinkat, nézőinket. VÁLASZ: A Szovjetunió párt- és állami vezetőitől tájékoztatást kaptunk a szovjet élet fejlődésének alapvető, fő jellemzőiről. Tájékoztattak bennünket a volgográdi terület vezetői, valamint a velünk rokon nép hazájában, Észtországban a köztársaság vezetői is. Ezek az adatok, számok örvendetes, erőteljes és lendületes fejlődést mutatnak. Ami az egész Szovjetunió helyzetének alakulását illeti, az elvtársak elmondták, hogy mint bennünket, őket is nagymértékben foglalkoztatják a nemzetközi kérdések. Ez munkájuk jelentős része. Emellett azonban nem hanyagolják el az építéssel kapcsolatos feladatokat sem. Ök is most tartanak ötéves tervük közepénél, s a terv időarányos részét túlteljesítették. Ez azt jelenti, hogy az ötéves terv első két esztendejében évi 10 százalékkal növekedett az ipari termelés. A növekedés a2 idei első félévben is ennek megfelelő arányú volt. Nem akarom és nem is tudnám a számokat sorolni, de az bizonyos, hogy ha a szovjet ipar termelése három év alatt 30 százalékkal növekedik, az már valami; az már komoly mennyiséget — és minőségi előrelépést — jelent. Bizonyos összehasonlítást tehettünk Volgográdban is. Jómagam itt mór több ízben töltöttem rövidebb időt, utoljára hét évvel ezelőtt. Az azóta bekövetkezett fejlődés óriási. A volgográdi terület vezető elvtársai elmondták, hogy tíz év alatt az ipari termelés háromszorosára növekedett. Mellesleg megjegyzem, hogy a volgográdi terület jóval nagyobb, mint Magyarország. A szovjet méretekben ez a terület a mi fogalmainknak megfelelően megyét jelent. Híres az erőműve, vannak gépgyárai és egyéb üzemei. Mi a traktorgyárban jártunk, amely több dologról is nevezetes. Először is: az első szovjet traktor 1930-ban ott készült el. Ez ennek a gyárnak a dicsősége. Másodszor — s ezt az egész világ tudja —, amikor a Hitler-fasiszták elérték Sztálingrádot, ennek a gyárnak a területén folytak azok az utolsó harcok, amelyekben véglegesen megállították, majd megverték és megsemmisítették a német, fasiszta csapatokat. Érdekes volt számunkra az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban tett látogatás Is. Itt is nagyarányú a fejlődés. Iparuk gyors ütemben fejlődik, s rendkívül magas színvonalú, igen fejlett és egészségesen növekszik a mezőgazdasági kultúra. Más éghajlati viszonyok között dolgoznak, mások a termékeik, északi fekvésű az ország, sok a csapadék. Növénytermesztésük és állattenyésztésük kiváló. Nem hiszem, hogy e vonatkozásban Európában sok versenytársuk akad, beleértve a legfejlettebb kapitalista országok mezőgazdaságát is. RIPORTER: Arra kérem Kádár elvtárs, foglalja össze tárgyalásaik, látogatásuk eredményeit. VALASZ: Ezt röviden ösz- szefoglalni igen nehéz, inkább csak érinteni lehet. Megbeszéléseink során — ahogyan ilyenkor szokásos, mindkét részről tájékoztatást adtunk saját helyzetünkről. Sok időt szenteltünk a kétoldalú kapcsolatoknak. Megállapodtunk mindazokban a témákban, amelyeket a további munka során napirenden tartunk. Egyébként megállapítottuk, hogy a magyar— szovjet együttműködés egészséges, jó és megfelelően fejlődik. Ez így van politikai téren, a nemzetközi politikában is, s ami szintén örvendetes, mindinkább, mind szélesebben fejlődik országaink társadalmának közvetlen érintkezése. Tallinnban a gyűlésen érintettem is, hogy most már nem csupán a vezetők szűk körének egyetértéséről és együttműködéséről, hanem a tömegek kapcsolatáról van szó. És mivel Észtországban első alkalommal járt ilyen magyar párt és kormányküldöttség, arra hivatkoztam, hogy a miniszterek, tudósok, művészek kölcsönösen megfordultak a két országban. lit abbahagytam a felsorolást és utána jöttem rá, hogy nyugodtan mondhattam volna azt is, hogy munkásemberek, parasztemberek. fiatalok a maguk vonalán széles körű kapcsolatot tartanai? fenn és együttműködést valósítanak meg, ami helyes. Ami általában barátságunkat és szövetségünket illeti, ezt nagyon széles körben méltatták a tömegek. Talán itthon is láttál? a különböző barátsági gyűléseket, látták milyen volt a volgográdi traktorgyárban, — ahol küldöttségünk nevében Fock elv- társ beszélt, ----- azután Tall in nban és végül Moszkvában. Sok-sok ezren vettek részt ezeken a gyűléseken, amelyeknek hangulata — nehéz ezt szavakkal visszaadni — igazán bennsőséges volt. Az ember — ismétlem — érezhette, hogy a szovjet emberek körében milyen rendkívül nagy tiszteletet és megbecsülést szerzett számunkra következetes politikánk, hogy a szocializmus ügyét és saját dolgainkat kézbe vettük és terveinket eredményesen valósítjuk meg. Mint barátot és szövetségest is számon tartanak és becsülnek minket. összefoglalóan tehát any- nyit mondhatok, hogy a küldöttség hivatalos tárgyalásai, az egyes vezetőkkel folytatott megbeszélések, a gyűlések, a szovjet dolgozókkal való számtalan találkozó küldöttségünk eredeti missziójának megfelelően zajlott le. A misszió célját, mindig nyíltan, programszerűen hirdettük: az volt a szándékunk, hogy a látogatás mozdítsa elő a két párt, a két kormány, a két ország, a két nép barátságát, testvéri, mindkét országra nézve hasznos kapcsolatát, együttműködését. Megjegyzem, hogy a különböző alkalmakkor, — például Moszkvában a két hivatalos fogadáson is — sód? emberrel találkoztam és nagy örömmel tapasztaltam, hogy a magyar—szovjet kapcsolat, barátság, együttműködés az egyes ágazatokban is nagyon egészségesen épül és érvényesül. Találkoztunk a szovjet- magyar baráti társaság vezetőivel, továbbá kohászokkal, alumíniumipari, gépipari szakemberekkel. A maga területén mindegyik meggyőződéséé híve a szovjet—magyar kapcsolatoknak és együttműködésnek. A kapcsolat és az együttműködés tehát sokirányú, széles körű és meggyőződésem, hogy most tovább erősödött, illetőleg még jobb feltételeket alakítottunk ki a további együttműködéshez. Szeretném azt is megemlíteni, hogy a magyar—szovjet kapcsolatnak természetesen nemcsak Magyarország ás, nemcsak a két fél, hanem szélesebb értelemben a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom szempontjából is megvan a maguk meghatározott jelentősége. A magyar-szovjet kapcsolatok kedvező alakulásának pozitív hatása tehát a két ország érdekein túl hasznosan és jól szolgálja az összes szocialista országok, valamint a nemzetközi munkásmozgalom törekvéseit is. Ezzel az érzéssel jöttem haza és általában a küldöttség tagjai is így értékelik látogatásunk eredményeit — fejezte be nyilatkozatát Kádár János. ,
