Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-25 / 173. szám
Sikeres rajt Beszélgetés Molnár Sándorral, a IS ág rád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójával Jubileumra kétzül a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Az idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. A vállalat kollektívájára nagy munka hárul, hiszen Salgótarján város és a hozzátartozó járás mellett biztosítják Balassagyarmat város és a szécsényi járás kisebb területének élelmiszer-ellátását. A mintegy 670 dolgozó 150 élelmiszer- és 61 húsboltban tevékenykedik. A kereskedelmi forgalom az elmúlt évben már meghaladta a 356 millió forintot. Az új gazdaságirányítási rendszerben még nagyobb feladat vár a vállalat kollektívájára. Munkatársunk erről beszélgetett Molnár Sándorral, a vállalat igazgatójával. — Az indulás rendkívül ne. Kéz volt — jegyezte meg a vállalat igazgatója. — Január elsejével meg kellett oldanunk az árreform intézkedéseinek maradéktalan végrehajtását, a leltározást, az átárazást. Ugyanakkor biztosítanunk kellett a zavartalan ellátást és a fogyasztók érdekvédelmét. Ebben az időben derekas munkát végzett vállalatunk minden dolgozója. Természetesen segített a lakosság is. Nem volt felvásárlási láz, s megértéssel vették tudomásul az árváltozással kapcsolatos intézkedéseket, és segítették a lebonyolítást. Az új gazdaság- irányítási rendszerre való áttérés során már az elmúlt évben szabadabb kezet engedtek a kereskedelmi vállalatok tevékenységéhez. E/eket figyelembe véve rendeztük kapcsolatainkat a nagykereskedelmi szállító vállalatokkal, szocialista szerződést kötöttünk legnagyobb szállítónkkal, a Füstért Vállalattal, Űj beszerzési formákat, forrásokat is kerestünk, elsősorban a hatvani. a gyöngyösi, és a kecskeméti állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel, és a lajosmizsei földművesszövetkezettel kötöttünk szerződést A közvetlen szállítási szerződés megkötésével igyekeztünk a választékot bővíteni ás jobbá tenni az ellátást. A beszélgetés során szó esett aiz első félév forgalmáról. A rendelkezésre álló adatok szerint jól rajtolt a vállalat. Túlteljesítette első féléve* * tervét. A tavalyt hasonló időszakhoz képest 6,6 millió forinttal forgalmaztak többet. Nemesek az alapvető éleim (.szerekből tudták biztosítani az áruválasztékot, de például étolajból 14,8, vágott baromfiból 3, tejből 4,5. vajból, sajtfélékből, tehát a fehérjedús élelmiszerekből 10 százalékkal forgalmaztak többet, mint 1967 első felében. — Az árleszállítás következtében a keresett cikkek általában megfelelő mennyiségben álltak a fogyasztók rentója. — Azért mondom általában, mert főképp az elmúlt időszakban problémáink voltak a lisztes áruk, a tej és tejtermékek beszerzésével. Javult viszont a tőkehús-ellátás, A fagyasztott húsok helyett friss tőkehússal tudtuk vásárlóink igényeit kielégíteni. Arról is sző volt. hogy a vállalat mit tett a kulturált kereskedelmi ellátásért, hogyan fejlesztette üzlethálózatát? Erről Molnár Sándor a következőket mondotta: — A gazdaságirányítás reformjára való felkészülésünk egyik fontos állomása volt tavaly a kereskedelmi hálózat korsizerűsítése, bővítése. Ka- rancslapujtőn, Kazáron, Ete- sen, Balassagyarmaton ABC rendszerű áruházat avattunk. Salgótarjánban pedig a kórháznál és a Schuyer Ferenc utcában nyitottunk új boltot. Az idén Mátramindszenten adtuk át rendeltetésének új üzletünket, s megnyitottuk a Balassagyarmati delika te sseboltunkat Salgótarján központjában a Szovjet Hőseik emlékműve mellett nyílt új üzletünk. Folyamatban van Balassagyarmaton, a Lenin- lakótelepen, Salgótarjánban, a Pécskő utcában egy-egy új bolt építése. Mindezeken túl mintegy félmillió forintot költöttünk üzlethálózatunk felújítására, és csaknem egymillió forintot különböző kereskedelmi gépek beszerzésére. Sajnos a legtöbb boltunk régi, a mai követelményeknek alig felel meg. Különösen peremboltjaink elavultak. Anyagi eszközeink azonban korlátozottak. Amikor a második félévre való felkészülésről esett szó. a vállalat igazgatója megjegyezte: — A második félévet 21 teljesíteni tudjuk, december 31-ig további 200 millió forintos forgalmat kell elérni. Ehhez áru szükséges. A hiánycikkek ezért nemcsak a vásárlóknak, hanem a kereskedelmi dolgozóknak is sok bosszúságot okoznak. Időnként például eltűnik a Fecske cigarette. a poharas tejfel, nincs választék töltelékáruból, de lehetne sorolni a több cikket is. Továbbra is gond — és ez foglalkoztatja a közvéleményt is — a kereskedelmi dolgozók nem megfelelő magatartása. Vállalatunk vezetősége különböző szakmai tanfolyamokon egyre több jól képzett, a kereskedelmi tevékenységet hivatásának választó dolgozót képez ki, akik a régi törzsgárdávai együtt dolgozva megértik, hogy az új követelményeknek megfelelően „igazi” kereskedőknek Kell lennlök. A vevőt elsősorban udvarias, figyelmes és pontos kiszolgálással lehet megnyerni. Ehhez nyújt-segítséget az a 34 szocialista brigád, amelynek több mint 200 tagja az üzletekben tevékenykedik. Dicséret Illeti azokat a munkatársainkat is, akik közül tizenkilencen a Belkereskedelem kiváló dolgozója, 95-en a vállalati Kiváló dolgozó, 40- en pedig a Szakma ifjú mestere cím birtokosai. Segítségükkel — reméljük — a továbbiakban is mind jobb eredményeket tudunk majd elérni, s megyénk dolgozóinak érdekében emelni tudjuk kereskedelmi tevékenységünk színvonalát. Somogyvári László Idegenek saját hazájukban Az Egyesült Államokban az ídaliol rezervátum fiatal indiánjai között az öngyilkosságok számaránya százszorosa az amerikai átlagnak. Amerika őslakói, az indiánok ma foglalkoztatottság, oktatás, művelődés és egészségvédelem tekintetében a legutolsó helyre kerültek, s messze a négerek színvonala alá süllyedtek. Okla- komában a Cherokee törzs családjainak többsége 100 dollárnál kisebb évi jövedelemmel rendelkezik. Tapasztalatcserén Borsodban (II.) Segít ff segédüzem A Hemád völgyén észak felé haladva, Miskolctól negyven kilométerre, a Cserhát agyagos, homokos dombjai között búvik meg Felsővadászi község. Ez a székhelye az egyesült II. Rákóczi Termelő- szövetkezetnek. Az eredményesebb gazdálkodás érdekében Abaújlak, Gadna, Felsővadászi és Kupa lakossága fogott össze néhány évvel ezelőtt. Ez a közös gazdaság nagyon hasonlatos a nógrádi termelő- szövetkezetekhez. A tagok több mint ötezer holdon gazdálkodnak, amiből 3300 höld a szántó. A terület tagolt, erodált, a talajok savanyúak. Az éghajlat száraz. Nem dicsekedhetnek jó közgazdasági adottságokkal sem. Az utak viszonylag jók, de a vasútállomás, Szikszó 22 kilométerre van a gazdaságtól. A felvevő piacok sincsenek húsz kilométeren belül. — örülök, hogy itthon is üdvözölhetek nógrádiakat, mert én már jártam Nógrád- ban — fogadjsi a csoportot Majik András tsz-elnök. — Van-e valaki Szécsényből, mert őket jól ismerem. A vendéglátók mindegyikünk elé letesznek egy sokszorosított jegyzetet. A termelőszövetkezet legfontosabb adatait tartalmazza annyira részletesen, hogy a gazdálkodósban járatos ember előtt egyszeri olvasásra feltárul a helybeli szövetkezet élete. Ez megkönnyíti a beszélgetést. Az elnök azonban tart még egy rövid ismertetőt. — Gazdaságunk a gyenge kategóriába tartozik, s a termelést árkiegészítéses támogatással segíti államunk. Néhány éve még mérleghiánynyal küszködtünk, azonban kigazdálkodtuk. A külön-kü- lön rosszul gazdálkodó termelőszövetkezetek egyesítésével létrehoztuk az egységet, a munka összhangját. Az árkiegészítéses támogatás bevezetése lehetőséget nyújtott a gazdálkodás alapjainak megteremtésére, a bővített újratermelésre. .. Az ötven év körüli, szikár, őszhajú elnök ízes szlovák akcentussal magyaráz. Nem fukarkodik a beszédhez illő humorral sem, ami még élénkebbé, színesebbé teszi a stílusát. Jó adag öniróniával jegyzi meg: menynyire becsületesen gazdálkodtak. amíg mások a tényleges jövedelmet elsumákolva, az állami támogatásból vegetáltak. — Amikor bevezették az árkiegészítést, mi nem változtattuk meg a hagyományos termelésszerkezetet, mivel nálunk ez szerencsésen találkozott az állami érdekekkel — válaszol az elnök egy kérdésre. — A gabona- és takarmánytermesztés. állattenyésztés itt a megélhetés egyik forrása. Az árutermelés ösztönzésére tavaly i,7 millió forint árkiegészítést kapott a szövetkezet. Az árutermelésből származó bevételek tavaly meghaladták a kilencmillió forintot. A szövetkezet vezetői segítik a háztáji gazdálkodást, mivel ennek a jövedelme Is a tagok boldogulását szolgálja. A háztáji gazdaságokból jelentős mennyiségű hízott marha, tej és gyapjú kerül a tsz-en át értékesítésre. A szövetkezet szerződi le a háztáji állatokat, s a nagyüzemi felárat megfelezi a tagokkal. — Nem félünk attól, hogy a háztájiban négy-öt szarvas- marhát is tartanak a tagok — mondja az elnök — igaz, hogy részes takarmánykaszá- lást senkinek nem adunk, de a munkaegységre osztunk abrakot és szálas takarmányt. A háztáji állatállományt tekintve — 740 szarvasmarha, 300 anyakoca — felvetődik: vajon a részes mellőzésével megoldható-e a kielégítő ta- karmányellótás? A felsővadászi termelőszövetkezet négy szakosított üzemegységében 435 tag dolgozik. A rendszeresen dolgozó tagok száma csaknem kétszáz. S habár döntő többségük negyven—hetven éves, mind több gondot okoz a megfelelő munka, a kellő jövedelem biztosítása. Kiderült, hogy munkaerő-felesleg keletkezett. A tagok jogosan követelik a munkát, hiszen ezt a jogukat az alapszabály is rögzíti. Ugyanakkor a tavaly egy dolgozó tagra jutó nem egészen 11 ezer forintos jövedelmet is szeretnék emelni. — Eddig eszünkbe sem jutott segédüzemmel foglalkozni — magyarázza Majik András — de a sok tag ránk kényszeríti. Téglagyártással és mészégetéssel próbálkoztunk. Tavaly a földművesszövetkezettel közösen működtettünk egy téglaégetőt, de ötvenezer forintot ráfizettünk. Az idén azután saját magunk vettük kézbe. Megvásároltuk a téglaégetőt. Rövidesen megkezdjük a munkát. Egyelőre csak a ráfordított pénzünket szeretnénk kigazdálkodni. A mészégetósben Is kezdetiek a tapasztalataink. De ez legalább haszonnal kezdődött. Egy kétszáz mázsás kemence tizennégyezer forint tiszta hasznot hoz. A felsővadásziak úgy vélekednek, hogy egyelőre foglal- kozniok kell a segédüzemi tevékenységgel. S mindaddig, amíg a mezőgazdasági termelést nem tudják fokozni. Ebben a legfontosabb tennivaló a terméshozamok növelése.. Igaz, hogy a domboldalakon a pusztító erózió is vámolja a termést, de a talajok termő- képességét korántsem használják ki kellőképpen. A tagok munkaegységre dolgoznak, s csupán 13 alkalmazottja van a szövetkezetnek, akik a szerelőműhelyben dolgoznak. Minden hónap 12- én tíz forint előleget fizetnek. Megvan még a részes is a kukorica és a burgonya munkáinál. De mind többen kérik ennek is a megszüntetését. A munkaegység értékét 32 forintra tervezték, amiből 16 forint a természetbeni részesedés. Fejlett a felsővadásziak állattenyésztése. Évente 150— 160 hízómarhát, 700 pecsenyebárányt értékesítenék. Az egy tehénre jutó évi tejtermelés kétezer liter felett van. Nagy fejlődés előtt áll a juhászat, Mivel áttértek a bó- ránytáp etetésére, évente 8000 liter juhtejet értékesítenek, amit a tíz kilométerre levő homrogdi sajtüzemben dolgoznak fel. Amióta megadjuk a juhoknak is ami jár, duplán meghálálják — mondja az elnök. De meg kell adni a módját mindennek. így vagyok én a külföldiekkel ie. Azt tartom, hogy Krisztus koporsóját se őrizték ingyen, s még az utolsó köntösre Is kockát vetettek. De ha bárányt keres egy külföldi, ide feltétlenül elsőnek jön el. Ebben a szövetkezetben a tagoknak is megadják a módját. A fiataloknak — akik közül mind többen lépnek be — külön kedvezmény a rendszeres országjárás. Amikor az idő engedi, viszik őket a Balaton mellé, kulturális seregszemlére, sportversenyekre. Legutóbb Nagymaroson, az ifjúsági táborban töltöttek el néhány ,,passziÓ6” napot — ahogy az elnök jellemezte a kikapcsolódást, A felsővadász! tagok szorgalmasak, a vezetők pedig nagy erőfeszítéseket tesznek a biztos megélhetés megteremtéséért. Pádár András Következő számunkban: A FORINTOT VIGYE KI Eqy kérdés — három válasz Ki, miért dolgozik Jánosaknán? delkezésére — mondotta a továbbiakban a vállalat igazgaÉjszaka is A nyári hónapokban mindig többszörösére emelkedik a szikvíz- és bambtüzemek forgalma. Azonban ez a mostani nyár új rekordot állított fel. A szécsényi fmsz-hez tartozó szikviz- és bambiüzem 25 községet lát el hűsítő itallal. Vízhiány miatt sajnos sokszor leálltak, s hogv a lakosság szükségletét mégis kimillió forintos készlettel kezd. tűk. Hogy kötelezettségeinket dolgoznak elégítsék, áttértek az éjszakai műszakra. Ez a magyarázata, hogy az ellátásban még egyetlen egyszer sem volt fennakadás. Pedig az üzem napi szódavízforgalma 3500 liter. Hűsítő italokból pedig naponta mintegy 4000 üveggel szállítanak a vendéglátó és kiskereskedelmi egységeknek Ahány asszonyt kérdeztem, annyiféleképpen válaszolt. Hallgassunk meg közülük néhányat, milyen indítékok kényszerítették őket a munkahely-változtatásra, hogyan érzik magukat új helyükön, mi a véleményük mostani beosztásukról?, * — Szereno6ém volt a felvételnél. Vasalónőt kerestek. Elvállaltam. Ez akkor volt, amikor sokan vártak felvételre. Azóta is ezen a reszorton dolgozom. Nehéz, fárasztó munka, mégis könnyebb, mint az előző volt. Iskolát takarítottam. Nyáron 220. télen pedig 520 forintért. Télen a tantermek, Irodák- fűtése is rám hárult. Akkoriban fél négykor keltem, otthoni munkámat is csak akkor tudtam elvégezni, ha a férjem segített. Piszkos, nehéz munka volt. Itt az ellenkezőjét követelik. Gyakran mosok kezet, hogy szép tiszta maradjon az a négy—ötszáz fehérnemű, amit nyolc óra alatt kivasalok. Nem bántam meg, hogy eljöttem. Szeretem amit csinálok, örülök, ha többet adhatok, mint ameny- nyit a norma előír. Eddig csak egyszer kifogásolták a munkámat, akkor megfogadtam: csak úgy adom ki a kezemből a fehérneműt, ha azt mondhatom: hibátlanul kivasaltam. A keresetre nem pa- naszkodhatom. Májusban például 1463 forintot vittem haza. Mit tennék, ha a vezetőség azt mondaná: más reszorton van szükség a munkámra? Odamennék, mert amit tud az ember, annak mindig hasznát veszi, nem veheti el tőle senki. Kívánságom? Jó lenne, ha a beígért védőitalt, a szódavizet megkapnánk... — mondja Búzás Andrásáé. ■k — Nagyon jól éreztem magam előző munkahelyemen, a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál. Férjem kívánságára hagytam ott. aki jelenleg katona. Azt mondta: közelebb leszek az otthonhoz, ha pedig igyekszem, megkeresem azt a pénzt, amit a húsüzletben, ahol képzettség nélküli eladóként dolgoztam. Egy biztos: addig nem megyek el, amíg a férjem katona, Nehezen szoktam meg az egésznapos ülést. Nem csoda: hároni évig mindig álltam a pult mellett. Az első időkben ki tudja hányszor keltem fel a' géptől, jártam egyet, amíg beleszoktam az új helyzetbe. Nem, mégcsalt előleget kaptam, a tanulóidőmet töltöm — közli Simon Istvánná. A fiatalasszonynak nem kell aggódnia. Megtalálja a számítását. Erre utal Bizderi Mária szalagvezető: — van kézügyessége a varráshoz és szorgalmas is. A bemutatkozás jól sikerült, reméljük a folytatás se lesz rosszabb. ♦ — Kényszerből mentem az öblösüveggyárba, mivel akkor nem volt más lehetőségem az elhelyezkedésre. Hatórás kisegítőnek vettek fel. és a pakolókhoz osztottak be. Cipeltem a szalmabálákat gyakran egyedül. Férfinak való munkát végeztem. Sokat kellett hajolni, emelni. A kereset is alacsonyabb volt. mint itt. Emellett naponta három—négy órát vett el az utazás. Nagyon örültem tehát, amikor felvetlek ide. Nemcsak a tisztaság, a kulturált munkakörülmények vonzottak, hanem az a lehetőség is, hogy kitanulhatom a varrószakmát. Szeretek itt dolgozni, nagyon jól érzem magam. Ameddig lehet, maradok. Előfordulhat, hogy agyerek miatt egy ideig nem jövök, de később, ha mód nyílik rá. azonnal „beállók” — vélekedik Sallal Jánosáé. Szalagvezetője, Bizderi Mária csak annyit fűz hozzá: — nagyon ügyes asszony, minden reszorton megállja a helyét, kivéve a spéci álgépeket. Igyekezete tükröződik a keresetében is A tanulóidő letelte után havonta 1500 forintot visz haza. * Tévedés volna azt hinni, hogy mindenki megtalálta a helyét az új, most formálódó, gyarapodó közösségben. Ki férjét követve vált meg új munkahelyétől, mások családi okok miatt hagyták el az üzemet, de van olyan is, aki a mostaninál jobb helyet talált magának, vagy visszament a szakmájába dolgozni. Csupán ketten voltak, akik kevesellték a keresetüket a Női Fehérneműgyér jánosaknai új telephelyén. Vencsz Karoly NÓGRÁD — 1968. július 25., csütörtök 3 A ^(wRÁn mai IíáimIísp Miért recsegnek a rádiók? A salgótarjáni magas házak egyik lakója panasíKodoit nem- régiben, hogy lehetetlen rádiózni a lakásában. Kérdezték tőle, hány éves a rádiója, hátha abban vau a hiba. Vásárolt egy új rádiót, de a panaszokon ez sem segített. Azután kiderült ® kíváncsiság vitt rá a kérdezósködésre -a *»ogy nemcsak az illető- néi, másból sem lehet élvezni a rádióműsort. A zavarok kifürkészhetetlen eredetűek. A sípolástól a recsegésig, kattogásig mindenféle zaj hallatszik. Sok esetben egészen etnvomja a műsort Különösen érvényesül ez kora reggel és este, r libben megfigyelték már, hogy a liftek kattanás* gyakran felerősödve hallik a készülék hangszórójában. A korszerű lakásokban uralkodó technika sok esetben okoz hosszúságot a szerencsés lakóknak. De miért van ez így,? Kgy rádiós szakember azt a választ adta. hogy a vasbetonvázas épületekben nem lehet kielégítően rádiózni, mert „árnyékol” az épület. De talap még ezen Ls segítenek az épületek tetején álló antennák. Am a zavarokat eddig semmivel sem lehetett kiszűrni. Vagy talán nem Is a rádiókészülékekben van a hiba, hanem más. kellő biztosítással el nem látott elektromos berendezésekben?
