Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-24 / 172. szám

Tapasztalatcserén Borsodban fi-) A „mini •59 termelő szövetkezet Fontos célkitűzés a gyengén gazdálkodó termelőszövetkeze­tek megszilárdítása. Ez a feladat körültekintő rv.unkát kíván, mivel e gazdaságok gyengeségének oka igen különböző. Meg­erősítésük, felvirágoztatásuk differenciált módszereket kíván. Sok a gyenge termőhelyi adottságok között gazdálkodó szö­vetkezet, amely mostoha körülményei ellenére is viszonylag eredményesen működik. Megkeresték azokat a módszereket és lehetőségeket, amelyek alkalmazásával megtették az első lépéseket a megszilárdulás útján. Megyénkből csaknem negy­ven termelőszövetkezeti vezető — főkönyvelő, föagronómus, elnök, járási és megyei irányítók — utazott Borsod megyébe tanulmányozni, miként gazdálkodnak a miénkhez hasonló adottságú, gyenge szövetkezetek. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztálya által szervezett tapasztalat­cserén részt vett a NÖGRÁD munkatársa is, aki a következők­ben számol be az utazásról. Sa jókazán ragaszkodnak a természetbenihez. Ez a magya­rázata, hogy egy munkaegység­re négy kiló búzát, két kiló ár­pát, öt kiló csöveskukoricát, és hat kiló burgonyát osztottak. Mindez erős, jelentős számú háztáji állatállományra utal. Lörincz József, az ózdi já­rási tanács vb elnökhelyette­se megerősíti a feltételezést. — Több az állat a háztáji­ban, mint a közösben, s többet is vásároltunk fel a háztájiból. Járásunkra jellemzők a mosto- + ha viszonyok. Ezért minden törvényes segítséget megadunk a szövetkezetek boldogulésó­A Bükk magasba törő csu- tnóben fehér asztal mellett be- hoz. Ugyanakkor az az állás­osai és a oorsodi Cserhát lágy szélgelnek a nógrádiak és a pontunk" hogy a szövetkezetek iveiésű dombjai között folyó vendéglátók. Mindenkit meg- minden ’üzemágat számoljánál; Sajó medencéjében, csaknem a lep a jóleső vendéglátás. Teper- fe|_ amj nem gazdaságos .., folyóparton terül el Sajókaza. tős pogácsa, sör, fekete han­A néhány ezres lélekszámú gólja a kedélyeket még bará- A nógrádiak közül bírálják a községben gazdálkodik az alig tibbra. Valaki meg is kérdezi részes művelést, mire az elnök kétezer holdas Megértés Tsz közülünk; ezt mondja; százkét tagja. A környező há- , , „ _,. .. , , . nyát és Kazincbarcika vonzá- Mit szol ehhez a tagság. Eddig nekünk hasznunkia sí körzetében működő gazdasa- Az elnök elcsodálkozik. volt a harmados. Lehet, hogy Rn)n, Knrniu elnök íev később változtatunk, ha az er­rnntnMa iv'- ^ — A tudja, hogy a dekünk megkívánja. Mi min­t J vendégeket hogyan illik fogad- dent ebből fi szempontból íté­— Földjeink a Sajó árterüle- nV s az ilyen vendéglátást jó- lünk meg. Egyelőre az a fon­tén és a Bükk meredekein te- '■áh agy ja ... tos, hogy megszilárduljon a rülnek el. A völgyben az ár- és A b-széleetés .órán naav vi- apaság- elégedettek legyenek' bd««k,. MM. tJSíJlSSSSJS^ £ vámolja meg a termest. A nl_ik taeok Jövedelme A kenyergabona-termesztest es rossz talajokon kenyér- és ta- te^l/UaAka,J nem lehet az állattenyészrtést is fejlesztjük. kaimánygabonát, és kukoricát ~ az Ugyanis a búza még a gyorsan termesztünk elsősorban A nagy é^Lítésa-e kerülő termék ----­- h""ia rét- és legelőterületek kedvez­nek az állattenyésztésnek, min­denekelőtt a szarvasmarhának es a Julinak .;. sem sok, ugyanakkor nincs számottevő melléküzemági te­vékenység sem. — A szövetkezet bruttó jö­levonuló árvizet is jól bírja, létrehozunk egy erős tehené­szetet, mivel Kazincbarcika tej- ellátását tervezzük. A zöldség­termesztéssel nem próbálko­zunk, mert a mi talajainkban . A szövetkezet 1861-ben ala- vedeijne egy év alatt több mint “e*11 kifizetődői kult. A szántó ezer hold sin- félmillió forinttal növekedett csen, viszont a rét es legelő _ mondja az elnök> _ s nlár a A sajókázadak így terveznek, félezer hold. A földek atlago- hárommillió fölé emelkedett. Az adottságok csak ezt teszik san 6,8 aranykorona értékűek. . dolgozó tagra iutó évi lehetővé. A gazdálkodás bizo­A közös gazdaságnak 1963—64- csa]tnem tizenkét- külterjesítését, a közeli ben meg csaknem egymillió ro- ezer forir^ s eßy munkanapra munkásváros tej ed látását akar- rint mérleghiánya volt Jeten- öt foflnt díjával, száz forintot iák megvalósítani. Jelentős jő- leg ötmillió forinton felüld a fi2etünk J védelmi forrássá fejlesztik tiszta vagyona. Két éve alkal- '' még a szarvasmarha-hizlalást mázzák a gazdaságban az ár- Gyors számolgatás, a vég- és a juhtenyésztést. Ennek ér­kiegészítése« állami támogatást, eredmény újabb kérdéseket dekében jelentős takarmány- nAwhhftn alfikor Vantunk szüL Kiderül, hogy a jövede- támogatást nyújtanak a háztáji ,De" lemhez „besegített” az Állami gazdaságoknak. A termelőszö­tobb anarru^segítséget, na mi- Biztosító is, mivel megtérítette vetkezetben nem fejlődött ki nel rosszabbul gazdáteodtwk szövetkezetnek a Sajó áradá- az önköltségszámitás, hisz a monoja az emoK. az ar- ^ íjtal okozott kárát. Ennek gazdaságban nincs megfelelő támogatásos módszer az© ban ellenére több mint kétmillió fo- szakapparátus. Am e körülmé- a m^l^a c»zton(Ä. Nálunk rint értékű árut értékesítettek, nyék ellenére is jó úton jár a ** iiá^ámogatas o szege - amelynek a többsége a növény- sajókazaiak gazdálkodása, milhot tesz kx evente Az ősz- termesztéaböl S2ármazoU. Pádár András *ze& kedvezményekkel pedig kiieincszázezer fonatot. Nagy A sajókazaiak esküsznek a Következő számunkban: ez a segítse«, de meg így sem murlkaegysége3 munkadíjazás- SEGÍT A SEGÉDÜZEM kapjuk meg azt a különbözeti ra Ezt vezették aZ Platte» töldjaradekot, amely a kedve- nyésztésben is, ahol kezdetben nőtlen termőhelyi adottságok csak készpénzért voltak haj- ég közgazdasági viszonyok kö- landók dolgozni a tagok. A vetkezteben fontos lenne a munkaegységes formát kombi- , naltak azonban a részessel. A gazdálkodáshoz. kapásokat harmadában, a réti A községi tanács egyik tér- széna hordását felesben végzik. nn sir Keresem az igazgatót. Sza- tájékán, dolgoznak a takarí- Szirmai Ervin, a Tűzhely­badságon van? Dolgozik. De tónők, szárad kezük nyomán gyár fiatal diszpécsere azt . . j. ' yj, a fehér mész. mondja, kiváló munkát \é­hiszen nyár van. Éppen azért. geznek a fiata]ok. Igaz, ,.ap_ Kőszegi Jenő, a salgótarjáni Hatra iesz^ a parkettázás, róság”, amit csinálnak de a Stromfeld Aurél gépipari tech- s még néhány más munka, hemyós csavarok nélkül pél­nikum igazgatója az iskolában ^ ™rgozaói “Sf" leállna a g“* A „nehezén” viszont túl van­nak a gépipariban, őszre lé- —- Olyan ez — mosolyog nyegében készen áll a 10 ka- Kőszegi Jenő igazgató — mint binetszoba és a 16 előadóié- amikor az embernek van ezer rém. cigarettája, de nincsen egyet­,, . ten szál gyufája sem. É kis Akik készítettek ^az- alkatrészek elkészítéséhez ez lesz a 19. tanév az intéz- gato, tanár, diák. takarítónő njnCs kapacitása a gyárnak, ményben, oktatáspolitikailag — másból is vizsgáztak, nem. ■ „ _ , . . ..... , csak helytállásból, falhuzós­es a gazdasági ellátás- tekin- ból_ me6Z'lésből tölti a nyarat. Ha néhány órá­ra „eltűnik”, a helyettese. Bor­sos Gábor szolgál felvilágosí­tással. Kőszegi Jenő azt mondja, tétében a 20. évfordulóra való felkészülés ideje. Akkorra, mi­nisztériumi ígéret szerint, dísz­be öltözik a komor színű in­tézmény, világos színű és ra­gyogó lesz. A nógrádi málnaszörp mel­lett egyéni tervéről azt árul­ja el az igazgató, hogy jö­vőre talán meglesz a Trabant, s majd akkor Erfurtba sze­A műhelyben ugyancsak dolgoznak. A szemközti Tűz­helygyárba egyhónapos gya­korlati munkára kihelyezett tanulók közül a gyár részére Stromfeld Aurél gépipari technikumban, ahonnan a segítünk mi. A gyárban ggy- egy hónapig körülbelül hő— 70 diák vesz részt termelési gyakorlaton, itt a műhelyben kéthetenként nyolc—nyolc gye­rek váltja egymást. Tanárok, diákok, alkalma­zottak munkája teszi élénké a hangulatot a salgótarjáni nyári csendről akartam be­számolni. Az iskola nem üres, a serény munka bizonyítja; a nyári vakáció szerves része a tanévnek, a nyugodt, terv­szerű felkészülés ideje, a kö­telmeinek a fiatalok gáztűz­hely-alkatrészeket. attól han­gos az iskolai gépműhely. Kisebbfajta üzemnek is be- retnének menni rokoni látó- illik. „Munkásai” közül Puse- gatásra. „Az idei nyár? Hét- tai Győző, Szalai András és vetkező tanévre, végeken a helyi strand, a he- a többi harmadéves, annyma Akik ezt végzik_ mondjáki gyek. Egyébként dolgozunk! olajos, mint egy „igazi”. Égő. a nyári munkának is megvan- Bár a szabadságomat »kivet- ház-felsőrészt, íúvókatartót. nak a sajátos ízei, s számuk­beszúrást végeznek, hernyó- ra legalább olyan jóízű ez a nyár. mint a málnaszörp. S egy kicsit mészszagú. tem.< A kabinetrendszerű oktatást építik. Vakolat, mész. belső átalakítás. Ki végzi? Elsősor­ban az első éves tanulók, akik a kötelező termelési gyakor­lat alatt kéthetes váltásban, csoportonként hetvenen itt dolgoznak. A szakmunkát pe­dig az építőipari vállalat kö- művestanulói végzik, vizsga- munkaként. S a többi szakmunka? Pa­lóca József technikustanár például „villanyszerelő” lett a nyárra. Természetesen tár­sadalmi munkában. Természetesen? Bakos Já- nosné, Varga Istvánná és Kiss Józsefné takarítónők meg azt vállalták, hogy társadalmi munkában bemeszelik azokat a helyiségeket, amelyeket ők takarítanak. Jó mészszag van a műhely csavart készíienek az új gáz­rezsókhoz. A „műszak” reggel hattól délután kettőig tart. (lóth) Hasznos! híradás Érvényesül a választópolgárok akarata A hasznos! községi tanács járulással is támogatja a épít* nagy feladat megoldásába fo- kezést. gott. A választást megelőző Beszélgettünk Nagy István- jelölő gyűléseken a lakosság nal, a községi tanács vb tit- egyöntetűen kérte, hogy a kárával, teljesíthető-e a lakos­tanács építsen óvodát, meri ság jogos kérése? ellenkező esetben az asszonyok — Meg kell oldanunk. Ma nem tudnak a termelőszövet- már az előkészületek előre- kezetí munkában részt venni, haladottak, a a vb nevében Nem tudják kiskorú gyerme- kijelenthetem, megépítjük az keiket sehol sem elhelyezni, óvodát. Az óvoda építése azóta is min- \ községi tanács vb tit- den tanácsülésén, de más ren- kára ezután feljegyzéseket, dezvenyen is napirenden sze- szerződéseket mutatott. Tár- repel. gyaltak a megyei tanáccsal. A tsz vezetosege is állandó megfelelő tervdokumentáció szorgalmazója az intézmény beszerzésére, A tervet meg- felépítésének. Felajánlotta, ha kapták. Vita volt arról, hogy a tanács megkezdi a munkát, az dvodát a falu melyik ré­anyagiakkal és munkahoizzá­Áutóbusz-karambol Nagybátonynál Mol or kerék pár-szerencse tie nseg Patvurcon Gyermekbaleset Salgótar jánban A 2. számú AKÖV egyik nyomozás során tisztázódik autóbusza, amelyet Szircsék majd, hogyan került Kurls Ferenc nagybátonyi lakos ve- gépe a gépjárművezetői iga- zelett Katalin íuggöaknától zolvánnyal nem rendelkező Katal'in-alsó felé haladva az Junta Ferenc használatába, árokba futott. Rubint János A közúti krónikához tarto- és Dénes Sándor ságújfalusi, zik B. Péter tizenegy éves Matula József nógrádmegyeri salgótarjáni fiú szerencsés iakos súlyosan, további négy végződésű balesete is. A személy kisebb mértékben gyermek az ÉMÁSZ székháza megsérült A kár hatezer fo- közelében az úttesten szalad- rittt. Az ‘ autóbusz lábfékje va esett Marian Svlnciszkova műszaki hiba miatt mondta csehszlovák motorkerékpáros fel a szolgálatot. A karambol gépe elé. Könnyű sérüléseket aligha következett volna be, szenvedett. Érdemes lett vol- ha — a KRESZ előírásainak na megszívlelni a KRESZ- megfelelően — kifogástalan nek azt a tanítását, amely kézifékkel közlekedik a 2. szerint az úttest a járműveké, számú AKÖV autóbusza. a járda pedig a gyalogosoké. Patvarcon egy kanyarban Dejtár felől a 22. számú akácfának ütközött az a aio- főközlekedési út felől hajtott torkerékpár amelyet ittasan személygépkocsijával Sos- és gépjárművezetői igazol- nowski Wladyslaw lengyel váfty nélkül vezetett Junta állampolgár- Az útkeresztezö- Ferenc balassagyarmati la- désben összeütközött Végh kos A motoros súlyos, a gé- Deasö ludányhalászi lakos pen pótutasként helyet fog- pótutast is szállító motorke- laíó K, Mária tizenhét éves rékpárjával. Végh könnyeb- ilinyi fiatalkorú könnyű se- ben sebesült. A kár hatezer rülést szenvedett- A kár ezer- forint. A felelősség megálla- ötezáz forint A gépjás-mű tu- pMására indított vizsgálat va- lajdonosa Kuris Ferenc. A lamennyi ügyben tart. Ki engedjen Somoson? Huszonhat somoskői panaszolja a szerkesztősé- ban nem teszi lakatot a sza- günkben őrzött levélben, hogy jára. Saját érdekében alko- S. Lászlóné gyakran sérti őket holelvonó kezelésen lakos tasságában S. Lászlóné való- sí ügy szüli a másodikat, har­madikat. Ha egyszer elkez­dődne, vége-hossza nem vol- kellett na a törvényjárásnak. Annak során pedig nem csak a peres felek között mélyülne el a becsületükben, önérzetükben, részt vennie. A kúra — a zá- Két mondatot különösen érdé- rójelentés állítása szerint — mes idéznünk az írásból: sikerrel végződött. Sajnos, gyűlölet, hanem átragadna a „Napirenden, hogy ittas álla- nem folytatódott azzal... Az tanúkra, a tanúk rokonaira, pótban van, és elekor még asszony nem szedi az orvos barátaira is. jobban kitör belőle a minden- által felírt gyógyszert; s ami Sokkal járhatóbb az az út, ki iránti gyűlölet. A népbolt- még szomorúbb, a szeszes ital- amelyet más okos emberek­ben a vásárlók sok esetben tói sem tartózkodik. Része, de kel együtt Antal Albinná, a egy százast nem mernek elő- fontos része az igazságnak, nőtanács titkára, tanácstag is venni, mert már az megkap- hogy nem mulatozó társaság- ajánlott. Ez a kedves, köz­ja a magáét, akinek száz fo­rintja van.” S. Lászlóné ceredi leányból éves korában meghalt, lett somoskői asszonnyá. Mi­ba keveredve kapott rá az tiszteletben álló asszony szi­lfaira. Első gyermeke másfél vesen vállalja, hogy beszél S. csapás ez, amelyet mindha- kor felkerestük, elpanaszolta, Iáiig érez az anyai szív. Tér- hogy egyesek nem ritkán a Nagy Lászlónéval és S. Antalnéval. Ha többet nem, annyit bizo­nyára sikerül elérnie, hogy a mészetesen, nem megengedhe- haragosok kibéküljenek, s tő, hogy az egyéni fájdalom hogy megfogadják: az Illendő nyílt utcán kiáltják rá; „Mi dolgod itt?! Erigy haza Ce- okozta betegség, — mert be- köszönésen túl egy szót sem redre!” Nyilvánvalóigazságta- tegség az alkoholizmus! lanság elküldeni valakit a akut nyugtalanságot községből, ahol élete javahá- fenn egy közösségben Ha valaki beéri azzal, amit nyadát leélte, ahol az ö és családja háza áll. Persze, in­dulatában az ember sosem a .Hl jobbik eszére hallgat Ha De ahhoz nincs, hogy a szór­szólnak egymáshoz. S a többi tartson megsértett ember?,,. Nem olyanok a somoskőiek, hogy a haragot a sírig hordozzák hallgatna, valószínűleg lega­lább ennyit az önkényes férje nyugdíjként kap, s amit szívükben! Lám, egy ideig hozzákeres, ehhez joga van. Ozsvárt Béláné is elkerülte S. Lászlómét; most pedig így vélekedik: „Békességre szüle­galmasabbakat ócsárolja, tenne hozzá hogy forintjaik eredetét ille- tett az ember, nem civakodás- kiutasításhoz: tőén a női becsületet mélyéé- ra. A szerencsétlen ember is .. .mintsem háborítsd a falu gesen sértő feltételezéseket ember, akár a szerencsés.” békéjét.” Ebből. Ki engedjen Somoskőn? — kitűnne az, hangoztasson. Ami igaz, igaz: hogy a másik félnek nem S. Somoskőn nem nézik jó szem- kérdeztük cikkünk címében. Lászlóné személye, hanem vi- mel, hogy sem S. Lászlóné, Sorainkból remélhetőleg kitű­sem nagylánya nem jár rend­selkedése ellen van kifogása. A gyűlölködés főként S. szeresen munkába. nik a válasz: első sorban az, akit nem teljesen aiaptala- Lászlóné és udvarszomszédja. Jócskán akad somoskői la- nul bírál a többség. Nyomban S. Antalné között dúl. Erede- kos, aki a bíróságtól várja, utána viszont mindazok, akik ti okát ma már képtelenség hogy szigorú ítélettel kény­kideríteni. Túlságosan fontos szerit«® törvémytlszteletve S. nem lehet, hiszen akkor em- Lászlónét. Nem értünk egyet lékezne rá. A másik ok, — es ezzel a véleménnyel. Tapasz­tapasztalhatják S. Lászlóné hajlandóságát a jóra. — b. z. szén helyezzék el. Először egy régi ház átalakításának gon­dolatával foglalkoztak. Ezt « tervet elvetették. Helyette a Lenin úton környezete, köz­ponti fekvése következtében óvodának, legalkalmasabb 1200 négyzetméter területet vettek igénybe. — Itt építjük fel az új óvo­dát — mutatja a térképen a fiatal tanácstitkár A lakosság érdekeinek meg­felelően az óvodáért azóta ij szorgalmasan dolgoznak a köz. ség vezetői. Egymást követik a tárgyalások, A járási ta­nácstól 350 ezer forintot kap­tak aiz építkezésre. A tsz 70 ezer forintot ajánlott fel. A községfejlesztésből az idén 195 ezer forintot takarítanak meg. — Még 10 ezer forint hi­ányzik, de ezt már előteremt­jük — bizakodik a titkár, A tervek szerint jövőre megkezdik az építkezést. Mint azt Nagy litván mondta, a választópolgárok jogos kérésé­nek teljesítése számukra a legfontosabb — B — Megszűnik a lópatkolás Ismét eltűnik egy ősi fog­lalkozás. Egy mérnök a: ang­liai Sheffield ben plasztik-pat­kót talált fel. Műanyaggal he­lyettesítette a- vasat. A plasz­tik patkói különleges ragasz­tóval rögzítik a ló patájára. A művelethez minimális idő kell. A patkolá kovácsolcat át kell képezni — műanyag ke­zelőnek. éten nincs mit tagadni talatalnk szerint az egyik be­hogy kisebb-nagyobb fokú it- csületsértési vagy rágalmaza­NÖGRÁD — 1968. július 24., szerdo

Next

/
Thumbnails
Contents