Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-07 / 132. szám

Kulturális fórumok ass ifjúságért Pusziéba kiáltották? — A járásoknál, városoknál megrendezett kulturális fó­rumok nem érték el azt a hatást, amelyet pedig joggal el­vártunk tőlük — mondta nemrégiben valaki, egy megyei szintű ifjúsági tanácskozáson, majd így folytatta: — A fia­talság szabad idejének kihasználásáról szóló tanácskozások, sok helyen az érdektelenségbe fulladtak... A fórumok pa­nasznappá váltak — holott nem ez volt a valódi céljuk — s tulajdonképpen semmilyen vonatkozásban nem vitték előbbre az ügyet... Az elmarasztaló vélemény­nek van alapja. Végered­ményben — ez most már a megyei szintű tanácskozás előtt elég világos — sok újat nem mutattak fel ezek a járá­sonként, városonként külön- külön megrendezett kulturális tanácskozások. Igazán új az lett volna, ha a népes össze­jöveteleken az válik a mos­tani elképzeléseknél ég gya­korlatnál nyilvánvalóbbá — hogyan lehetne minél teljeseb­ben megvalósítani a KISZ Központi Bizottságának 1964- ben hozott határozatát az if­júság szabad idejének kihasz­nálásáról- A kulturális fóru­mok megyei tapasztalatait is­merve, ilyen vonatkozásban nem beszélhetünk különösebb előrehaladásról. Mégis, mi az. ami mindenképpen érdekes­értékes. esetenként felhasz­nálható a fórumok eredmé­nyeiből? A tanácskozásokon kötele­ző és szabadon választott té­mákat dolgoztak fel. így pél­dául Salgótarján város kultu­rális fórumán kötelező téma­ként szerepelt a fiatalok mű­vészeti. valamint honvédelmi növelése — ezekben, minden illetékes saját tapasztalatából tudja: sok a pótolnivalónk. A balassagyarmatiak a társas­tánc ..mozgalomról”, a pász­tóiak a társadalmi ünnepek jelenlegi helyzetéről tanács­koztak. A fórumokon elhang­zott beszámolók legjellemzőbb vonásaként azt jelölték meg, hogy mindegyiket el lehetett volna mondani az ország akármelyik pontján, vagyis túlságosan általánosak voltak. Az előadásra bízták azt is. hogyan dolgozza fel a témát, a feldolgozást nem segítette va­lamilyen egységes koncepció, s így, akik ezt a munkát vál­lalták, igyekeztek minél egy­szerűbben megoldani a fel­adatot. Az „egyszerűség” ez­úttal is szürkeséghez — né­hány kivételtől eltekintve —, érdektelenséghez vezetett, a beszámolók csupán egy-két. helyen kavártak érdekes, hasznosítható vitát- Több he­lyen — például Pásztón is — nem jártak elől jó példával a helyi felnőttvezetők sem. Pásztón, a fiatalok kulturális fórumán, a tizenöt meghívott társadalmi, politikai és gazda­sági vezető közül mindössze három (!) jelent meg, (Itt vi­szont feltétlenül meg kell em­líteni azt is, hogy a salgó­tarjáni járás fórumán kilenc­ven százalékos volt a meghí­vottak részvétele, a tanácsko­záson minden társadalmi, po­litikai és tömegszervezet kép­viseltette magát.) Milyen eredményről beszél­hetünk ezek után? A járási. Sok pénzt hozott az új mechanizmus Ülésezett a megyei NEB Tegnap délelőtt Salgótarján­ban ülésezett a Nógrád me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Napirendjén — egyebek között — a szolgáltatások helyzetének értékelése, a má­sodik félévi munkaterv, a múlt évi munkáról szóló be­számoló szerepelt. A NEB megvitatta a lakosság áruel­látásáról és a fogyasztói árak alakulásáról szerzett tapasz­talatait is. A népi ellenőrzés megálla­pította, hogy megyénk lakos­ságának készpénz-bevétele ez év első négy hónapjában 7,7 százalékkal volt több, mint a tavalyi esztendő azonos sza­kában. Az idén kifizetett nye­reségrészesedés tizenhárom- millió forinttal haladta meg a tavalyit, s így elérte a negy- venhárommülló forintot. A vendéglátóipar forgalma nem emelkedett említésre méltóan, de a bolti kiskereskedelemé 8,5 százalékkal nőtt. Kimagas­ló volt az áprilisi forgalom; ruházati cikkekből a tanácsi kiskereskedelem 54 százalék­kal nagyobb értékben forgal­mazott, mint egy évvel előbb. A lakosság betét-állományá­nak növekedése esztendeje nyolc-, az idén már tizenhá­rom százalékos volt. Bizo­nyos, hogy ezek az örvende­tes tények javarészt az új gazdasági mechanizmusnak köszönhetők. Az új mechanizmus adta le­hetőségeket a vállalatok még nem használják ki eléggé. A nagykereskedelem — például — nem informálódik kellően a versenytárs termelők aján­latairól. Másfelöl: a kiskeres­kedelem csekély mértékben él az árreform adta lehetőségek­kel; az irányár-rést a legtöbb helyen nem differenciáltan, hanem mechanikusan alkal­mazzák. városi kulturális fórumok adósak maradtak ugyan a hogyan tovább? kérdésre várt válaszadással, de egy sor na­gyon érdekes jelenségre, sür­gős orvoslást követelő hiány­ra figyelmeztették mindazo­kat, akiket akár hivatalból, akár hivatásból érdekel: ho­gyan tölti szabad idejét me­gyénk ifjúsága? A széles körű felmérések ki­mutattak: sok a kihaszná­latlan, „ellötyögott” szabad ideje a mai fiataloknak. Ér­deklődésük elsősorban a te­levízió és a film felé fordult, a sport negyedrangú kérdés, ugyanakkor nagy az érdeklő, dés a jó könyvek iránt. (A megyei fiatalok átlagosan 50 kötetes könyvtárral rendel­keznek!) A megkérdezettek hatvan százaléka a szépirodal­mat és az ismeretterjesztő müveket kedveli, sokan ol vasnak újságot is (Cereden például 72 fiatal közül 24 olvassa rendszeresen a NÓG- RÁD-ot, A József Attila olva­sómozgalomról az a vélemé­nyük a fiataloknak, hogy va­lamilyen formában meg kel­lene újítani, a jelenlegi for­máját korszerűtlennek tart­ják. Zenében továbbra is ve­zet a könnyű műfaj (Komjá- ty tánczenei műsorát a fiata­lok nyolcvan százaléka hall­gatja). viszont a komoly ze­nét alig ismerik­A megyei kulturális fórum előtt végig kell gondolni: ér­demes volt-e megrendezni a tanácskozásokat, pusztába ki­áltott szó-e mindaz, ami a járási, városi fórumokon el­hangzott? Egyet kell érteni azzal a megállapítással, hogv hasznosak voltak a fórumok. A KISZ — bér a legkevesebb objektív lehetőséggel az if­júsági szövetség rendelkezik! — ezúttal is felismerte, s fel­mutatta, milyen veszélyekkel jár. milyen hiányosságokat tartalmaz a fiatalok kihasz­nálatlan szabad ideje. Erre elósorban a művelődé­si házak — mint a legtöbb objektív lehetőséggel rendel­kező intézmények — figyel­mét kell felhívni a megyéi tanácskozáson is! Pataki Runesí'leloncnvt leplezett le a M)GRVD Tagail az autós merénylő Március folyamán két cikkben foglalkoztunk azzal, hogy Salgótarjánban, a Kossuth Lajos utcai vasúti átjárónál ön­hibáján kívül életveszélyes helyzetbe került a Salgótarjáni Ügyvédi Munkaközösség egyik köztiszteletben álló tagja. Megírta a NÓGRÁD, hogy Akay Aladár, budapesti lakos, a Hungarotex Vállalat gépkocsivezetője egy sötét színű Mer- cédés-szel szabálytalanul áttért az úttest menetirány szerinti bal oldalára, felhajtott a járdára, s ott kevés híján elgázolta az ügyvédet. Felhívásunkra több olvasónk jelentkezett, hogy az ügyben tanúvallomást tegyen. A Nógrád megyei Főügyészség, a Nógrád megyei Rendőr­főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya szintén felfi­gyelt cikkeinkre. Akay Aladár ellen nyomozás indult. ' Többen egybehangzóan vallották, hogy szemtanúi voltak a durva törvénysértésnek. Igazmondásuk nem késztette jobb belátásra, őszinte beismerésre Akay Aladárt: konokul tagad­ta, amit sokak szerneláttára, fényes nappal elkövetett. Nem nehéz kitalálni, miért. Néni csodálkozunk azon, hogy Akay Aladár megfosztotta magát attól az előnytől, amit a töredelmes megbánás, igaz vallomás jelent. Vállalatánál éppen az őszinteség hiánya miatt részesült' ez év áprilisában fegyelmi büntetésben. Az ügyet h közeljövőben tárgyalja a balassagyarmati já­rásbíróság. Az ítélet ismertetésére visszatérünk. — bot-váró — Réfságra költözik a romhányi gimnázium Megoldásra váró gondja a rétsági járásnak a romhányi gimnázium sorsa. Hosszú ideig vájúdott a kérdés, megszűn­jön, maradjon, vagy más hely­ségbe költözzön-e? A gim­názium megszüntetése mellett szólt, hogy a beiskolázás az elő­ző évben nem érte el a kívánt szintet. Ebben a tanévben vi­szont már várakozáson felüli számban jelentkeztek tovább­tanulásra az általános iskolát végzett tanulók. A beiratko­zok száma előreláthatóan a jövőben sem fog jelentősen csökkenni, így az elkövetkező években is szükség lesz a gim­názium fenntartására. Két lehetőség közül kell vá­lasztani: maradjon, vagy. más helységbe költözzön-e az is­kola? A kérdés felvetésével egyidejűleg széles körű vizs­gálódás kezdődött Romhány- ban. Megvizsgálták a tanulók lakóhelyi összetételét, a bejá­ró diákok problémáit, a helyi adottságokat. Az eredmények összegezése után a járás veze­tői úgy döntöttek, hogy a gim­náziumot Romhányból a já­rás székhelyére, Rétságra he­lyezik át. Rétság mellett szól, hogy központi fekvésű, a köz­lekedése jó, a járás minden ré­széből a nap minden szaká­ban könnyen megközelíthető, ezenkívül az is, hogy Rétság a járás székhelye; anyagi, szellemi javakban energiku­san fejlődik, így a gimnázium működéséhez, az oktató és ne­velő munkához a legmegfele­lőbb feltételeket tudja biztosí­tani. A feladatok kidolgozására csak ezek után kerülhetett sor, A végleges tervek azóta elkészültek, A rétsági általá­nos iskolát négy tanteremmel bővítik, és a romhányi gimná­ziumot oda költöztetik át. A helyszínen jelentős társadalmi munkát végeztek a honvédsé­gi é6 a községi KISZ-szerve­zet tagjai. A négy új tante­rem felépítéséhez részben he­lyi anyagot használnak fel. A toldaléképület kialakítási költ­sége még így is meghaladja a másfél millió forintot. A ki­vitelezést a nőtincsi tez-építők végzik, az építési munkák el­kezdődtek. K. S. Tartsák be a „játékszabályokat44 A szamócátokban egy hete kezdődött a tömeges sze­dés, s azóta napról napra teherautók, vagonok sokasága szállítja külföldre és az ország más 'időkéire Nógrád kincsét. Messziről szép látványt nyújtanak a szorgoskodó asszonyoktól, lányoktól tarkálló telepítések, azonban kö­zelebbről a bajokkal is megismerkedhet az érdeklődő. A gyors záporok jelentős károkat okoznak, de sok bosszúsággal jár a gusztusos gyümölcs értékesítése is, A szamócát termelő gazdaságok közül a drégelypalánkiak az idén változtattak a régi szokáson, s közvetlen értékesíté­si szerződést kötöttek a HUNGAROFRUCT-tal. A többi termelőszövetkezet továbbra is a MÉK-kel szerződött. Ezekben — ellentétben a drégelypalánkiakkal — már az első héten akadozott a szamóca átvétele, szállítása- A hét elején előfordult, hogy el sem szállították a leszedett gyümölcsöt. A balassagyarmati termelőszövetkezetből hétfőn es­te. a leszedett szamócának csak a felét vitte el a gépko­csi. öt mázsa lemaradt — holott a balassagyarmati MÉK- kirendeltségről ígértek mentesítő járművet. A palvar- ci termelőszövetkezetbe pedig az előzetes korai bejelent­kezés után 23 órakor érkezett a gépkocsi. A gyümölcs addig apadt, őrizni kellett, az emberek csak hajnalban térhettek nyugovóra. A MÉK áruforgalmi főosztályán nagyrészt a termelő- szövetkezeteket hibáztatják a történtekért. Szerintük a gazdaságokban nem mérik fel kellő gondossággal, meny­nyi szamócát szednek le a következő negyvennyolc órá­ban — s ezért fordult elő, hogy lemaradt a gyümölcs. A felvásárlók a bejelentett mennyiségnél tíz százalékkal többet átvehetnek, azonban az esetek többségében ennél többről van szó Ugyancsak a MÉK illetékeseinek tájé­koztatása szerint, kedden a többlet 50 mázsára rúgott — de gondoskodtak az elszállításáról. A MÉK — mint hangsúlyozták! — annyi gépkocsit és járművet állít ki, amennyire igény érkezik. Mindez nagyon biztató, azonban az eddigi tapasztala­tok arra engednek követkéztétni. hogy nem elég rugal­mas a felvásárlás mechanizmusa. Ezért egyik-másik ter­melőszövetkezet — s hogy mentse a menthetőt! — saját gépkocsiján a fővárosba is szállít szamócát. Teszik ezt azért is. mert Budapesten többet kapnak érte, s meg * fuvarozási költségek ellenére Is megéri. Megoszlik a gazdaságok véleménye a MÉK munká­járól. Amíg az ipolyveceiek elégedettek a felvásárlással, több termelőszövetkezet kedvezőtlenül nyilatkozik. Úgy vélik, hogy a MÉK a megkötött szerződések birtokában sem egyenrangú félként kezeli őket! Ezért jövőre meg­fontolják cselekedetüket, s a drégelypalánki példát kö­vetik. Kétségtelen, hogy a tsz-ek saját elhatározásukból kötöttek szerződést a MÉK-kel, tehát — mondhatják — magukra vessenek- Ez azonban nem jelentheti, hogy a kereskedelmi partner ne tartsa be a szerződés szabta előírásokat. Habár ez utóbbi elmulasztását cáfolják a MÉK-nél, s biztosítják a szövetkezeteket a legteljesebb együttműködésről, nem ártana mielőbb megszüntetni a súrlódások okait — hiszen 134 vagon gyümölcs értékesí­téséről, a szövetkezetiek munkájáról, s a jövőbeni jó­viszonyról van szó. p, A. KéKxáz i»íí aszódó Kőrdósp Lesz-e munka Vanyarcon ? esősben van. A bogyósokban, meg a meggyben, üe mind­kettő csak későn fordul termő­re, s így folyamatos munkát is csak később ad majd az asz- szonyoknak. A segítség meg- gyorsan kellene. Kétféle gon­dolattal, tervvel foglalkozni le most a szövetkezetben. Meg­valósíthatóbbnak a rozsszai- ma-szivóka készítése látszd:. A gyöngyösi fmsz-szel tárgyai­nak ebben az ügyben. Szalmá­juk van, különösebb beruhá­zást sem igényel a munka megindítása. S ha sikerül a nagyobb exportszállítmány, asszonyok egész csapata dol­gozhatna. Az asszonyok napok óta gyermeket nevel, s van gond- is maradnának a faluban, kinn dolgoznak a mezőn. A ja, baja elég. Az asszonyok Egyetlen feltételt szabtak: fo­csametekert, a kukorica, a cu- többsége azonban Lászka Já- lyamatos munkájuk legyen a korrépa, mind munkát kínál nosné véleményén van. Szive- szövetkezetben. Mert mielőtt most. Egy asszonycsoport meg sen vállalnak minden munkát, elmentek, a kertészetben csak —■ lehetnek ti, csakhogy minél előbb kiteljen tavasztól őszig dolgozhattak, petrencékbe gyűjti a meg&zá- a száz munkanap. Mert nehe­szárad! lucernát. Merő sür- zen gyűlik. Lászka Jánosné h.(?VCS (l lehetőség gés, igyekezet most az egész májusban 12. áprilisban 5. határ. Mondja is sietve Fehér márciusban pedig mindössze A vanyarci szövetkezetnek Paine: Vanyarcon sosem kel- egyetlen napot dolgozhatott. azonban nincs olyan adottsága, lett munkára hívogatni az asz- r, , , , , , , „ . amelyet gyorsan kama-toztat­szonyokat. Azóta meg különö- / izénkét lány OUCSUjd hatnának. Gabonát, takar- sen nem, hogy a társadalom- mányt és kapásokat termál­biztosítás. a nyugdíj és a ház- A harminc hold dohány nek. A kapálás teljes egésze- valami kedvükre való' üzemben, táji föld is a közös munka enyhít valamit a foglalkozta- ben az asszonyok dolga. So- A faluban hagyományos a szö­tási gondokon. Később még 10 kát segítenek a takarmány- nyegszövés és a hímzés. Sok holddal növelik a dohány tér- betakarításban is. Ezek azon- házban ma is ott a szövőszék, ívtőterületét. Most fél és egy ban soha nem tartoztak a leg- az asszonyok esténként dol­holdakra parcellázva sok asz- szaporább, meg a legjobban górnak rajta. Ez adta a ter­vetkezeti tagról beszól, akiket szonynak ad munkát egész Űzetett „foglalkozások” közé. melőszövetkezet vezetőségé­azóta vettek fel, amióta meg- éven át. Vravuska Mihályné Az aratás, az igen, de az most nek az ötletet, hogy felvegyék jelentek a- tagok pozícióját erő- egyike a dohánytermesztők- egészen kicsúszott a szövetke- a kapcsolatot valamelyik ° hű­sítő rendelkezések. Az új ta- T_> Az asszonyok azonban szí­vesebben tevékenykednének függvénye. Nedeliczkí János, a szövet­kezet párttitkára és egyben elnökhelyettese, ötven új szö­gök között igen sok szony. A száz munkanap nek. Panaszkodik. Csak az zeti tagok kezéből. Amikor ziipari é» népművészeti szá­lúd ja mennyi veszódséggel jár, megérik a kalász, munkához vetkezettel: telepítsenek sg>- aki maga is nevelt már do- kezdenek a kombájnok. Vra~ részleget Fanyaréra. Épül ecet hánypalántát, hordta rá a vi- vuska Mihályné, Fehér Pálné adna a szövetkezet, biztosíts- zet. simította, fűzte a levele- nem azt sajnálják, hogy nem nők az asszonyok továbbkép- ket fél éjszakákon, át. A do- izzadhatnak, hajlonghatnak zését is. Azonban még ilyen A napokban vitatták meg az hányok asszonyok helye mé- aratáskor. Azt azonban szóvá- előnyös feltételek mellett sem új alapszabályt. A közgyűlés güs irigylésre méltó a szövet- teszik, hogy helyette nem kap- találtak eddig vállalkozót határozata szerint az asszo- kezeiben. A dohány egyetlen nak más munkát. Mert a nyok száz, a férfiak meg száz- holdja 90 munkanapot jelent, kombájnszérűn csak néhány ötven munkanapot kötelesek Nekik akkor is van munkájuk, asszony talál magának elfog- dolgozni a kedvezményekért. A amikor a többi 200 asszony íaltságot. követelmény önmagában nem ölhetett kézzel várja, hogy ki- Hantost Ferenc főagronómus, nagy. Baj azonban, hogy az tavaszodjók. a szűkös lehetőségek között asszonyok többségének nincs A várakozáshoz azonban kutat. Mert akadna itt munka, rendszeres munkája a szövet- nincs mindenkinek türelme. A de a neheze, amellyel nem bír - kezetberi. A növénytermesz- 12 vanyarci kislánynak sem nak meg az asszonyok, tőknek, decembertől áprilisig, volt. A szövetkezet szakmun­ulig akad dolguk, kasnak taníttatta őket. mégis Segítség de niiiuliűrt, A korosabbak, vagy akiket egy szén napon búcsút mond- r- • »» t valami betegség kínoz, nem t ik a gazdaságnak. Most min- elnökhelyettes a főagvo­háborognak a kényszerpihenő dennap 90 kilométert bu- nómus bizodalma a gvümöl- miatt. Hodbabnl Pálné azon- szórnak Ikiadva és vissza, ban fiats! és egészséges, mégis Hentosi Ferenc főagronómus azt' mondja: nem tudja magét megpróbálta őket jobb b-elá- lekötni minden napra, Három tásra bírni. A lányok szívesen amelyik belemenne az alku­ba. Pedig segít a kutatásban az Óbudai Hajógyár, a va- nyarfci termelőszövetkezet pat­ronáló üzeme is. így aztán az asszonyok vár­nak. Várják, hogy ne csak nyáron, hanem télen is mun­kát kapjanak a szövetkezet­ben. Vinczc Istváoné NÓGRÁD - I960, június 7„ péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents