Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-04 / 129. szám

A szénpiac ős a bányász ér flöhe aiki sem ieliei •• ■-— ^. szemlélő! A bányászt, korábban nem érdekelte, hol Korul felhaszná­lásra az általa termelt szén. A minisztérium utasításba ad­ta a tervet. Az értékesítés nem ónozott gondot, a kiutalás kö­telező érvényű volt a fogyasz­tók számára. Így volt ez még tavaly is. A népgazdaság alap- energiával vaió ellátása volt az első rendű feladat, a gaz­daságosság másodrendűként szerepeit. Azóta sokat válto­zott a világ, bár sok bányász szemléletében még mindig kí­sért a régi felfogás. Az ipari üzemelt folyamato­san térnek át az olcsóbb, praktikusabb szénhidrogénéit alkalmazására. A háztartások­ban egyre több a központi fű­tés, tért hódit a propán-bután gáz és az olajtüzelés. Tehát nemcsalt az ipari üzemek, ha­nem a háztartások szénfo­gyasztása is csökken, s ugyan­akkor egyre nagyobb a minő­ségi követelmény. A széntermelésnek ma már az eladó és a vevó viszonya, a piac lehetőségei szabnak ha­tárt. A Nógrádi Szénbányák­nál is állandósul a piackuta­tás. Fontos az igények, lehe­tőségek felmérése, összhang­ba hozása. Ennek megfelelően kell csoportosítani a termelést. Ma még nagyon sok problé­mát okoz például, az akna üze­mek termelésének ingadozása, az egyenletes minőség biztosí­tása. Ez a dolog már inkább a bányászoktól függ. Nógrád- ban például vezető szerepe van, mint árunak, a kányási szénnek. Gazdaságos a terme­lése és könnyen értékesíthető. Hírnevének azonban nem használ, hogy az utóbbi időben több minőségi reklamációt kapott. Ha a bányászok csak egy kicsit jobban ügyelnek a szén tisztaságára, ez nem for­dulhat elő, sőt felárat is elér­het a vállalat, amire az elmúlt hónapokban már volt nem egy példa. A minőség romlása hatvá­nyozottan veszélyeztetheti a piaci helyzetet. Egy dologról nem szabad megfeledkezni: ma már nincs monopolhely­zetben egyetlen széntermelő vállalat sem. Verseny főijük országosan, amelynek a győz­tese kétségtelenül az lesz, aki időben jobbat és olcsóbban szállít. Jó néhány intézkedés eddig is történt már a Nógrádi Szén­bányáknál, amit éppen a ke­reslet-kínálat alakulása vál­tott ki. Tavaly szezonális üdültetés volt. az idén a kol­lektív szerződésben mái- a munkaidő-csökkentés szezoná­lis jellegű megvalósítását ha­tározták el. Egyes üzemeknél kénytelenek voltak munkaerő- átesoportositást alkalmazni. Az élet követelte ezt a rugalmas­ságot, az igényekhez való al- kahnazkoriást­Sok bányász nehezen érti még a változást. Az egyéni kényelem és a közösségi, tár­sadalmi érdek nem mindig találkozik egymással. A piac törvénye azonban a jövőben még fokozottabban érvényesül. Nincs biztosíték például arra. hogy az eddigiekhez hasonló ■ Elmennél-e tsz-be dolgozni? A balassagyarmati járásban nemrég ezerötszáz — hetedik es nyolcadik osztályos — ál­talános iskolást kérdeztek meg, hogy elmennének- e tsz-be dolgozni. Ezer fiatal közül csak ötszáz adott igenlő vá­laszt. A nemleges válaszokból kiderült, hogy elsősorban a közegészségügyi és a szociális juttatások hiánya tartja visz- sza a fiatalokat a termelőszö­vetkezetektől és viszi őket az iparba. A járási tanács egészségügyi csoportja a Vöröskereszt és az egészségügyi állandó bizott­ság közreműködésével a ter­melőszövetkezetekben is vég­zett felmérést. Ezzel egyidő- ben felvilágosító és meggyőző munkát is folytattak. Huszon­négy községre kiterjedő rész­letes anyagban rögzítették a községekben levő kutak, tej­házak, istállók, árnyékszékek, méregraktárak és műhelyek állapotát, felmérték a kijaví­tandó hibákat. A tsz-ek veze­tői elfogadták a bizottságnak a közegészségügyi helyzet fel­lendítését célzó javaslatait, Biztosítani kívánják a felmé­rt lapokon rögzített határidők ‘ betartását. A hiányosságok pótlása a termelőszövetkeze­tekben olyan közegészségügyi és szociális körülményeket te­remt, hogy a rövidesen mun­kába álló fiatalok mindazok­ban a juttatásokban részesül­nek, amelyeket az ipari üze­mek tudnak nyújtani nekik. A legfontosabb, sürgősen végrehajtandó feladatok a Kö­vetkezők: a kútvizek szennye­ződésének megszüntetése, a tejkezelés higiéniájának fej­lesztése, TBC-mentes istállók fertőződésének megelőzése, mentőládák feltöltése és az ár­nyékszékek fertőtlenítése, ki­tisztítása. A méregraktárak korszerűsítése, a megfelelő vi­lágításé és szellőzésű műhe­lyek létrehozása hosszabb időt igényel. Az üzemi konyhák létesíté­se. fürdési, tisztálkodási lehe­tőségek biztosítása, a meglevő szűk, korszerűtlen istállók he­lyett újak építése és a belte­rületeken levő majorok kite­lepítése már nagyobb beruhá­zásokat tesz. szükségessé, és e miatt csak folyamatosan lehet megvalósítani őket. A tsz-ek vezetősége megér­tette, hogy termelőszövetkeze­tük jövőjéről van szó, és az intézkedések saját érdeküket szolgálják. A hét-nyolc éve alakult szövetkezetek idős tagsága két-három év múlva eléri a nyugdíjhoz szükséges megfelelő számú szolgálati évet. és égetően szükség lesz fiatal munkaerő biztosí­tására. Micsoda tempó ez? Jelentkezzék a károsult Szombaton délelőtt Pasztán, a járási rendőrkapitányság közelében haladt az VB 89—"X forgalmi rendszámú teher­gépkocsi. Vezetője jól látta, hogy szemben egy járókelő közeledik. Járműve sebességét ennek ellenére sem csökken­tette. hanem a nő ruháját annyira összesározta, hogy tulaj­donosa sírva fakadt. Megszereztük az esemény szemtanúi­nak nevet címet A megrikatott járókelőt kérjük, hogy ká­rán jí> mcgtérit'ctésc végett jelentkezzék a Pásztói Pendőrka- pitányságon. Reméljük, hogy » kapitányság szabálysértési előadója kellő súlyú bírságolással veszi ei kedvét az VB 89—71 forgalmi rendszámú gépkocsi vezetőjének hasonló botrányos viselkedéstől, — a járőrök pedig a jövőben fo­kozott figyelmet szentelnek az ilyenfajta rendbontásnak. intézkedésekre nem kerü] gór. A tervet ev közben is módo­sítani keli, hiszen már az idén több fogyasztó is csökkentette igényét. Szerencsére olyan is van, mint a Tüzép Egyesülés, vagy a Hatvani Cukorgyár, ahová viszont több ezer ton­na olyan szenet kértek, amely­nek az eladása az egész vál­lalat eredményéi javíthatja. Van mit megoldaniuk a ve­zetőknek. A legcélszerűbb termelési arányok kialakítása, a munka olyan szervezése, hogy a lehető legkisebb mér­vű legyen a bányászok moz­gatása — nem egyszerű fela­dat. Az anyag, megfelelő mun­kahelyek teremtése, sőt olyan gondqk is. hogy időben lehes­sen például az igényeknek meg­felelően rostát cserélni az osz­tályozókon, szinte napi feladat, tá vált. Sok múlik a terrhelő munka­helyeken dolgozó bányászokon is. A már említett „tisztán termelés1’, u takarékosság, az egyenletes ütemű munka mind olyan dolog, amiért még a bá­nyász nagyon sokat tehet. Igaz az is, hogy az utóbbi idő­ben már igen lényeges a szemléletben! változás. Ezt tükrözik az első negyedévi eredmények, amelyek a része­sedési alap növekedésében válnak majd kézzel foghatóvá. A vevő jogosan ragaszkodik a szállítási határidőkhöz, Az elmaradás pótlására mindig kevesebb lesz a lehetőség, hi­szen a vásárló igényeit más­honnan is kielégítheti. A piac elvesztése viszont a bányász érdekeivel ellentétes. Ezért senki sem lehet külső szemlé­lője az eseményeknek. A széntermelés szezonális jellegével a jövőben meg kell küzdeni. Hogy mennyire érvé­nyesül ez, arra maguk a bá­nyászok adtak példát. Tavaly például csaknem nyolcvan­nyolcezer tonna volt Nógrád- batl a bányászok illetménysze­ne. A nyári hónapokban alig, míg az őszi, téli hónapokban a korábbi négyszeresét váltották ki. Érdemes lenne még ezt az ingadozást is szűkíteni a jövő­ben. Bodó János if Pl?' 1 v1 A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség legmagasabb kitüntetését, a KISZ Központi Bizottságának vörös selyemzász Iáját adták át vasárnap zagyvapálfalvl 843-as számú Zrínyi Ilona úttörőcsapatnak. Az ünnepségen ott volt Szoó Béla. az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára, Tóth Imre, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a KB osztályve­zetője. Részt vett az ünnepségen, s köszöntötte a kitüntetett úttörőcsapatot Iván Iva- novics Bagyut, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titkára is Újabb massiv Dr. Fraiik Hastings, a bethesdo.i Országos Kardiológiai In- tézet igazgatója kijelentette, hogy 4—5 éven belül a páciens vérének vegyi energiájával működésbe hozott miíszívvel cse­rélhetik ki a beteg emberi szívet. A müszívet gumiszerű anyagból készítik, és a beteg lábá­ból kiemelt szövetekkel borítják, hogy elkerüljék tt rtlű anya­gok alkalmazásánál tapasztalt Véralvadási jelenségekét. A műsziv hajtóműve, amelyet az aorta mellé helyeznek el, pórusos műanyagból készül, belsejében vékony aranyfóliá­val. A pórusokon behatoló vér oxigénje és szőlöcukra a katalizátorként szereplő aranyfólia jelenlétében vegyi reak­cióba lép egymással és energiát szabadít fel, amelyet, a haj­tómű villamos energiává alakít át és továbbít a műszívbe, Dr. Hastings véleménye szerint az ilyen műszív célszerűbb a radioaktiv plutóriummal működő műszívnél (ilyen plu- tóriumos műszivet néhány hónappal ezelőtt ültettek be egy kutyába, s az állat azóta is él). Gyógyhelyekre halszáznál többen Az SZMT elnöksége 1467 kedvezményes üdülő szak­mánkénti szétosztásáról a leg­utóbbi rendkívüli ülésén dön­tött. Ezek szerint a második félévben, a nyári és az őszi szezonban 375-en a Balaton partján pihenik ki az évi munka fáradalmait, 60-an a Duna-kanyar festői környeze­tében levő üdülőkét keresik fel. A különböző gyógyüdü­lőkben — Hévíz, Hajdúszo­boszló, Párád fürdő, Balaton- füred — 610 szervezett dolgo­zót tudnak elhelyezni, 422-en pedig a magaslati üdülőkben tölthetnek két kellemes hetet. Csábi Jani rossz tippet adott Kjszakai betörőkergetes Diósjenőu Lihegve, a menekülés teljes kilátástalanságát átérezve ad­ta meg magát egész éjszakai bujkálás, rej lekről rejtekre szökellés után a tolmácsi ha­tárban Kiss Pál huszonöt éves, mégis immár hatszor büntetett betörő. Erdős! János önkéntes rendőr, a diósjenői Új Baráz­da Tsz tagja, és a helyszínre vele érkező hivatásos rendőr jogos büszkeséggel fogta köz­re az izgalmaktól még mindig reszkető fiatalembert. Részle­tes kihallgatására másnap ke­rült sor a Rétsági járási Rendőrkapitányságon. — Budapesten, a gyűjtöfog- hazban ismerkedtem meg Csá­bi Janival. — mondotta. — Nyolc évet kapott, mert Nóg­rád ban, ahol elfogták, s más megyékben betört egy sereg üzletbe, vendéglőbe, postahi­vatalba. Említettem neki, hogy korábban egy másik rabtár­sam lerajzolta részemre a diósjenői kisvendéglőt és kör­nyéket. Mondta Jani. hogy ö onnan tizenkétezer forintot szerzett. Alig szabadultam. .. — Ez mikor történt? — Május közepén. .. Haza­látogattam a Nyírségbe, s miután sikertelenül próbálkoz­tam az elhelyezkedéssel, Bu­dapestre utaztam. — A Nyírségben hány he­lyütt próbálkozott? — Csak egy helyen, mert... — Erre majd visszatérünk. Mit csinált a fővárosban? — Vettem betörőszerszámot. Ólját, amiről „bent1’ hallottam a zárkán. Szabad lenne egyet kérdeznem ? — Tessék! — Kérem szépen, hogyan buktam le már megint, ami­kor mindent olyan óvatosan csináltam? Jogos az érdeklődés. A vá­lasz pedig nem csupán a bű­nöző, de a becsületes emberek számára is tanulságos. Aki megadja: Boldog Gyula, a di­ósjenői kisvendéglő vezetője. — A Csábi-féle betörés óta sokkal jobban vigyázunk. Nincs éjszaka, hogy a család­ból valaki körül ne nézzen. Aznap én voltam soro6, hát így fedeztem fel a motoszká- lást... Persze, rögtön fellár­máztam a vömet, Dalkó And­rást; meg a szomszédokat: Molnár Józsefet, a „Szórádii’’ és Bikkes Andrást. Üldözés közben kerültünk dr. Szentír- mai Endre orvos, münkásör házának kertjébe. Nyomban ajánlkozott, hogy segít a ke­resésben. Nem engedtük: mondtuk, hogy akad a faluban fiatalabb, szintolv tettre kész férfi elég. Gere János is ezek közé tartozik. Erdősi János kérésére ő vágtatott motoron a tolmá­csi határból a kisvendéglőhöz, hogy az ott dolgozó hivatásos rendőröket értesítse: gyanús mozgást észlelt a kukorica- táblában. Kiss Pál személyében vesze­delmes bűnöző került előze­tes letartóztatásba. Kisst ko­rábban — többek között — emberölés bűntettének kísér­letéért ítélte el a bíróság. Egyik betörése százezer forin­tos zsákmányhoz juttatta. Az érték java részét már a nyo­mozás során lefoglalta a rend­őrség; sokat levontak Kiss rabkeresményéből is, de a bűnöző még mindig húszezer forinttal adósa az ál­lamnak. Mint említettük: az ország keleti részébe való; legutóbb a Dunántúlon dolgo­zott, — ha most a diósjenőiek önzetlen segítségével nem si­került volna elfogni, kézreke- rítése igen nagy feladat elé állította volna a rendőrséget. S ném is kell különösebb rosszhiszeműség arra gondol­ni, vajon addig ném követett volna-e el újabb bűncselekmé­nyeket. .. Dr. Szabó József, a diósjenői Üj Barázda Tsz párttitkára a tagság köréből elsőként keres­te fel, köszöntötte kézszorítás­sal mindannyiok nevében Er- dösi János önkéntes rendőrt. A pártszervezet és a közös gazdaság üdvözlete elsősorban tennészetesen Erdősi Jánost illeti, de vele együtt minda­zokat is, akik tettel bizonyí­tották be: bármikor készek a társadalmi tulajdon megvédé­sére. — b. z. — Találkozunk Tarjánban! Befejeződtek a járási tűzoltó versenyek Vasárnap Kishartyánban tar­tották megyénk ez évi utolsó járási önkéntes tűzol lóverse­nyét, ahol a salgótarjáni járási csapatok léptek a küzdőtérre. Sokkal többen, mint esztende­je Ceteden; tavaly hatvanöt, ez évben nyolcvanhat csapat nevezett. Dr. Domonkos Imre, a salgótarjáni járási tanács vb titkára az örvendetes számszerű növekedés regiszt­rálása mellett jelentős pozití­vumként értékelte, hogy a gyarapodás főleg az . utánpót­lást jelentő ifjúsági és női csapatokra jut. A résztvevők alapos felkészültségéről ta­núskodó versenyen az alábbi eredmények születtek. 800-as fecskendő, községi női: Kishartyán sóshartyáni egysége. Községi férfi: Cered, Kisterenye, Kishartyán sóshar­tyáni egysége, üzemi férfi: Salgótarjáni Kohászati Üze­mek, ötvözetgyár. Nagy ha to­ny i Szolgáltató Vállalat. 400-as fecskendő, községi női: Rónafalu. Községi leány: Karancslapujtői általános is­kola, Etes, Nagybátonyi általá­nos iskola. Üzemi férfi: Zagy­vái gépműhely. Szorospatak' aknaüzem. Katalin aknaüzem. Községi férfi: Rónafalu, Szu- ha, Somoskőújfalu. Községi fiú: Karancsalja, Karancsla- pujlő, Nagybátonyi általános iskola. Osztott sugárról szerelés, lé­tesítményi női: Zománcipari Művek Salgótarjani Gyáregy­sége. Férfi: Állami Építőipari Vállalat, Tiribesi aknaüzem, Salgótarjáni Lakáskarbantartó Ktsz. Kocsif'ecskendö községi, le­ány: Kishartyán. Férfi: Kis­hartyán, Vizslás, Zagyvaróna Fiú: Cered. Nagybátony, Kis­terenye. A verseny zsűrijének elnö­ke a megyei tűzrendészed pa­rancsnokság vezetőjével és legk özei e’obi m un ka tár sai v:;1 rövidén összefoglalta a járási versenyek legfőbb tanulságát: az egyéves fejlődés szembeszö­kő. A járási legjobbaknak va­lamennyi kategóriában erősen fél kell készülniük, ha a ti­zenhatodikén esedékes megyei versenyről az országrész!, sőt az országos erőpróbára kíván­nak továbbjutni. NÓGRÁD — 1968. június 4., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents