Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-28 / 150. szám

Saécsény országos vetélkedést kezdeményez Versengenek a tsz-i építőipari vállalkozások Országos versenyt kezde­ményezett a Szécsényi Terme­lőszövetkezetek Építőipari Vállalkozása. A közös gazda­ságok fontos érdeke, hogy építőipari vállalkozásaik ki­fogástalanul dolgozzanak, ha­táridőre készítsék el a létesít­ményeket, s közben a gazda­ságosság se szenvedjen csor­bát. Ezért a szécsényiek a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 50. évfordulója tiszteleté­re az ország valamennyi épí­tőipari vállalkozását verseny­re hívták ki. A versenyben az egy tőre jutó termelékenysé­get. a vállalkozás gazdaságos működését, a munka minősé­gét és határidő-megtartását értékelik. Az értékelés alapja az egy főre jutó évi 120 000 torint építési-szerelési munka. Ha a vállalkozás veszteségesen dol­gozik, kiesik a versenyből. Minden olyan mezőgazdasági üzemnek végzett munkát, amelynek átadásánál műszaki átadás-átvételi eljárás kötele­ző, értékelni kell. A versenybe benevező épí­tési vállalkozások egyben kötelezettséget vállalnak az értékelés pontos elvégzésére. A vállalkozás igazgató taná­csa év végén az értékeléskor igazolja a felterjesztett ada­tok hitelességét és azt, hogy a balesetvédelmi szabályok megszegése miatt nem történt halálos baleset. Azonos ered­mény elérésekor előnyösebb elbírálásban részesülnek azok az építőipari vállalkozások, amelyeknél a dolgozók kö­zött az üzemen belül is van szocialista munkaverseny. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa verseny- és propagandabizottsága elfogad­ta a szécsényiek kezdeménye­zését és ennek alapján or­szágos versenyt hirdetett. A legkiválóbb eredményt elért vállalkozást a TOT jutalmaz­za, további kél vállalkozást pedig elismerő oklevélben részesít. Mennyi energiát fogyaszt az ember? A szakemberek a Lengyel Népköztársaságban megálla­pították, hogy az az energia- mennyiség, amit a fizikai erőfeszítés megkövetel, rend­szerint kevesebb, mint aho­gyan hitték, fme néhány megállapítás: „Ha valaki .6 km-t gyalogol nem veszít csak 120 kalóriát, vagyis annyi energiát, amennyit egy szelet, kényéi1 elfogyasztásával nyer: 3 órai fehérnemű mosás meg­felel annyi energiának, amennyit egy pástétom elfo­gyasztásával nyerünk. Egy csokoládészelet pótol annyi energiát, amennyit 90 perces gépírás felemészt, viszont a szervezetet felfrissítő egy adag csokoiádéfagylalt 50 percnvi favágáshoz szükséges energi­át pótoT’. Felkészültek a felvásárlásra Negyvenötezer tonna gabonát várnak Ünnepen is nyitott raktárak Az aratás megkezdésével vételének helyét, várható ide- napirendre került a kicsépelt jét„ módját, valamint a tsz-ek gabona átvétele, tárolása, a esetleges kívánságait, mint gazdaságok értékesítési szer- például zsák- és ponyvaköl- ződéseinek teljesítése is. A csönzés. A vállalat szakmai Gabonafelvásárló és Feldolgo- oktatásokat tartott a területi zó Vállalatnál nyert értesülé- dolgozók' számára, hogy a mi­sek szerint az idén 45 000 tonna nősitések mindkét fél egyön- gabonát kell átvennie a válla- tetű véleménye szerint tor- latnak. Ezen kívül a raktárak- ténjenek, ne legyen zökkenő ban tárolnak mintegy 5—6000 a felvásárlásban. Az árakkal tonna gabonát a keverőüze- kapcsolatban elmondták, hogy mek számára. a natúrgabonát mázsánként a az idei termésű 240 forintért adhatják át a A a takarmánygabona szövetkezetek közvetlenül a kenyér- es év kombájnok mellől, fevásárlasara mar a mm; ev végén megkezdte az eloke A vallalat utasította a fei- születeket. Időben m^kötöt- vásárlókat, hogy a gazdasá- SLokkafd*ne“yéra felvá- ««* igényei szerint tartsák s áriáét szolgáló beruházásokat nyitva a raktárakat, hétköz- végezték számukra. Ennek nap gg ünnepnapokon is áil- keretében Magyamándorban, jana^ a szövetkezetek rendel­Taron, Balassagyarmaton e |<ez^S(;1,e Galgagután egy-egy vasvázas ^ ____________________________ s zínt építettek 2380 négyzet- méter alapterülettel, ami ös­szesen 240 vagonnal növelte a raktárkapacitást. Tovább javították a műsza­ki felkészütséget. mivel tavaly a tisztítás nélküli gabonaát­vételeket megkedvelték a termelőszövetkezetek. A na­túrgabona-átvevőhelyeket újabb felszerelésekkel láttak el Az érsekvadkerti malom­ba síkrostát, Balassagyarma­ton húsztonnás hídmérleget, a szécsényi malomban es a tar’ keverőüzemben pedig egy-eg Mobilgaratot szereltek tel. Duplájára növelték az OVF 20-as típusú gabonatiszti to es felszedő gépek számát Rom- hányban egy Farmer tipusu, a tani üzemben pedig egy szov­jet szárítógépet állítottak be. Ezzel a tavalyi, napi 12-2o vasonos szárítási kapacitás 25__30 vagonra emelkedett. A raktárak takarítását, fer­tőtlenítését a készletektől függően végzik. A terméstől és a várható felvásárlás mennyiségétől függően egyes helyeken szükség lesz még termelőszövetkezeti, vagy ál­lami gazdasági bértárolásokra A gyors és folyamatos fel­vásárlás érdekében minden tsz-szel szerződést kötött a vállalat, amelyben rögzítettek a különböző gabonafélék át­Nemcsak oktatni, nevelni is kell Huszonhét szakmában 226 ipari tanulót nevelnek me­gyénk kisipari szövetkezetei. Legutóbb a szakmunkás­nevelés helyzetéről tárgyalt a KISZÖV vezetősége. Megálla­pította, hogy ahol tanműhe­lyeket alakítottak, ott általá­ban jobbak a tanulmányt eredmények. Több, ma még meglevő hibáról is beszéltek. Az elmúlt oktatási évben 15 tanuló szerződését bontották fel, nagyobb részt a szülők, illetve tanulók kezdeménye­zésére. Sok a javítanivaló a szülő, az iskola, és a munkahely kapcsolatában is. Kevés szö­vetkezetnél tartják meg rend­szeresen a szülői értekezlete­ket, pedig a tanulmányi ered­mények azt mutatják, hogy érre igen nagy szükség len­ne. Szóba került, hogy egyes gyakorlati oktatók munkája nem kielégítő. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozták: a ta nulók nevelése odaadó, lelki- ismeretes munkát kíván, nem lehet leszűkíteni a szakmai fogások begyakoroltatáfiára. Az idén, eddig 45 tanuló­val kötöttek előzetes szerző dóst a szövetkezetek, de még több tanulóra számítanak, különösen az építőipari és ci­pészszakmában. A jövőben a KISZÖV is gyakrabban ellenőrzi a szak­oktatás helyzetét, de fontos­nak tartja, hogy a szövetkeze­tek vezetői jelöljenek ki ma­guk közül felelőst az ipari ta­nuló-képzésért. Megvalósultak az elképzelések (Folytatás az 1, oldalról) 1967-ben 8.3 százalékkal ter­melt kevesebbet, mint 1965- ben. Még a szénbányászat nél­küli ipari termelés növekedési üteme is lassult, 1965-höz vi­szonyítva az emelkedés csak 3.7 százalékos volt. Ugyaneb­ben az időben az ipari ter­melés országosan t4.4 száza­lékkal nőtt. A megye fejlődé­sét jellemző beruházási muta­tók alakulása is kedvezőtlenül alakult. Termelés és forgalom Az előterjesztésben és a vi­tában elhangzottak is megál­lapították, hogy 1966—67. év­ben megyénkben a legdinami­kusabban fejlődő szektor a tanácsi ipar volt. Növekedett a tanácsi szektor részaránya a termelésben és a forgalom­ban egyaránt. Míg 1965-ben a tanácsi ipar részesedése az állami ipar termeléséből 7.6, tavaly már 9.3 százalékos volt. A termelés és forgalom értéke az elmúlt évben meghaladta az 1,3 milliárd forintot. Növe­kedett az értékesítés a belke­reskedelem és a külkereske­delem irányában egyaránt. A tanácsi vállalatok csupán az elmúlt évben 16,5 millió fo­rint értékű terméket adtak a külkereskedelemnek, ami 4.5- ször több, mint az 1965. évi. A szénbányászat visszafej­lesztéséből adódó foglalkozta­tási gondok megoldásából sokat vállal magára a tanácsi ipar. Míg 1965-ben csak 6400 főt foglalkoztatott a tanácsi ipar, ez a szám tavaly már 7353 főre növekedett, ami 14.9 százalékos növekedésnek felel meg. Gazdagodott a tanácsi ipar A harmadik ötéves terv időarányos részében nagyot fejlődött a tanácsi ipar. A vállalatok fejlesztésére 1966— 67-ben több mint 74 millió fo­rint beruházási összeget biz­tosítottak, ami több mint fele a tervidőszakra előirányzott­nak. Ebből az összegből meg­valósult a salakblokk-gyártó üzem évi 1 millió kézi fala­zóblokk kapacitása, a balas­sagyarmati autószerviz re­konstrukciója, a nyomdaipari vállalat kisteleki üzeme, a ba­lassagyarmati és a rétsági sütőüzemek átalakítása. Meg­kezdődött a fémipari vállalat új telephelyének kiépítése, a vegyesipari javító vállalat központi telephelyének kiala­kítása, a salgótarjáni 2-es szá­mú üzletház, valamint a pász­tói sütőipari üzem tervezése, illetve építése. javult az egészségügyi és kulturális ellátottság A harmadik ötéves terv egyik alapvető célkitűzése a lakosság egészségügyi, kultu­rális és kommunális ellátott­ságának javítása — állapította meg a megyei tanács. Az el­telt két év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a célkitű­zések reálisak voltak. Az egyes ágazatok fejlesztésére az elmúlt két év során több mint 159 millió forintot köl­töttek. Ezzel az ellátottság mennyiségileg és minőségileg is javult, annak ellenére, hogy még ma sem értük el az országos átlagot. Legnagyobb fejlődés a kórházi ellátásban jelentkezik. Megkezdte mű­ködését az új megyei kórház, ami teljességében 1970-re ké­szül ei. Javult a körzeti or­vosi ellátottság is. A 86 kör­zeti orvosi rendelőből 64 már a- községekben működik. Űj orvosi rendelőt építettek Mát- raszeíén, Vanyarcon, Rimó- con és Karancsálján. Az egy orvosi körzetre jutó lakos- szám megyénkben jelenleg alacsonyabb, miht az orszá­gos átlag. Foglalkozott a megyei ta­nács a bölcsődék elhelyezésé­vel is és megállapította, hogy a megye területén jelenleg 571 bölcsődei férőhely van. A kö­zépfokú oktatás megjavításá­ra Salgótarjánban elkészült a 16. Kisterenyén a 8 tanter­mes gimnázium. Ugyanakkor az elmúlt két év során 27 ál­talános iskolai tantermet is építettek, közös fedezeti for­rásból. Ez azt jelenti, hogy a most befejezett tanévben már 821 általános iskolai tanterem áll az oktatás rendelkezésé­re. 3obb a lakásellátás A tervidőszak során 1.966— 67-ben a tanácsi lakások épí­tésére több mint 130 millió forintot költöttek. A lakás­ellátás javításában ma 's és a jövőben is nagy gondot okoz az elavult, egészségtelen bányászkolóniák félszán, olá­sa. és az egyre növekvő la­kásigények kielégítése. A tervidőszak eddig eltelt két évében összesen 2563 lakás épült a megyében, ebből 483 tanácsi finanszírozásban. A tanácsülés kimondta, hogy az állami erőből épülő lakások egy részét a jövőben Is szö­vetkezeti formában kell érté­kesíteni. A harmadik ötéves terv előirányzatainak megfelélő teljesítésére a megyei tanács határozatot hozott. Nógrád megye Tanácsa teg­napi ülésén megvitatja az 1970-ig szóló közoktatási terv végrehajtásának tapasztalata­it és feladatait, és elfogadta a lakosság áruellátásáról szóló jelentést is. Jóváhagyta a me­gyei tanács a tanács és a végrehajtó bizottság második félévi munkatervét és elfogad­ta a Nógrád megyei Népi Ei-i lenőrzési Bizottság második félévre szóló munkatérré!. A megyei tanács ülése, in­terpellációkkal ért \ égaL Növeli a létszámot, klubokat létesít az agrártudományi egyesület Az utóbbi időkben erősödött a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezeté­nek tevékenysége. A legna­gyobb gondot a közgazdasági témák feldolgozására, a köz- gazdasági szemlélet fejleszté­sére fordítottál!. Az egyesület megyei szer­vezetének tavalyi, illetve idei Már késő Hiába mondták neki: Etel csüt mondott a gyárnak. El- rosszul teszed, ha itthagyod távozásakor közölte az üzem- a vállalatot. Nem kerülsz jobb vezetővel: azért megy el a helyzetbe. Itt csak két mű- gyárból, mert az ólomgőztől szakban kell dolgoznod, van hullik a haja. Tölgyesi Ferenc szép fürdőnk, öltözőnk, egy arca mosolyra húzódott. A hónapban három szabad kijelentés után mégjobban szombatunk. Mindezt új he- megbizonyosodott, hogy Etelt lyeden nem kapod. Visszást- valaki felbiztatta, amit mond rod még ezt a helyet. .. nem az ő véleménye. Barát­— Én — erőszakolta niagá. ságosan kezet fogott vele. sok ra a hetykeséget — soha, sikert kívánt neki új mun- tudjátok soha ... helyéhez. — Nem eszik olyan forrón Alig tette ki a lábát, hire a kását, ahogy te képzeled, terjedt: Etel azt állította: Jól gondold meg mit csinálsz azért ment el, mert rosszul — kérlelték társai, meg az bántak vele, mert cigány... unokatestvére. Jónás Mihály- . ■ A telepvezetőt nagyon ban­• tóttá a dolog. Tanulmányi Etel halhatatlan maradt, szabadságát megszakítva be- Az üzemvezetőnek Tölgyesi m Q, üzembe< megkérdezte Ferencnek is azt mondta: o jbnbs Mihálynét: érezte rá­megy, kéri a munkakony- laha ,wgy rosszabbul bán. vet‘ ■ • • nak vele mert cigány? Nem A tapasztalt szakember ha- — hangzott a válasz. — Etel mar felismerte, hogy Baranyi sem mondott igazat — foly- Etelnél fia'alos meggondolat- tatta. Velem pedig a követ­lanságról van szó. Ameddig kezőket közölte: tudta, halasztotta a munka- — Unokatestvérem, de nem könyv kiadósat. Etel azonban pártolom A, biztos ha az naponta megkérdezte: idősebbek szóllak neki vala­—- Megjött már a könyvein miért, visszabeszélt. Ez ne- a központból... kém sem tetszett. Nem igaz. Egyheti várakozás után bú- hogy kitoltak vele. Ebben « • • hónapban is többet keresett mint én. Tegnap találkoztam vele. nagyon megbánta, na­gyon szeretne visszajönni. Szerintem felelőtlen, nem is­meri az életet. Engem is kérlelt: — Marikám, téged jól ismernek, becsülnek a vezetők, hallgatnak rád. szólj az érdekemben. Megsajnál­tam. Az apja három hónap­ja halt meg, ő a legkisebb a családban, ráhárul édesanyja eltartásának gondja. Űj he­lyén, a textilipari vállalat­nál három műszakban dolgo­zik. A megerőltetéstől már bedagadt a keze ,.. — Mit válaszolt a telep- vezetőnő? — Nem veszem vissza, mert hazudott, nem mondta meg az igazságot. Kérleltük, hogy ne menjen el. Azt sem mond­hatja. hogy könnyen megvál­tunk tőle. Akinek nem kell a jó, viselje a rosszat. Mit mondhattam erre? Azt, hogy igaza van. Baranyi Etel meggondolat­lansága másoknak is tanul­ságul szolgál, ő is szívesen felejtené el az egészet, de már késő. V. K. első félévi munkájáról, vala­mint az elkövetkező felada­tokról tanácskozott Salgótar­jánban a megyei szervezet ve­zetősége. A végzett munkáról Forgó Imre, az agrártudomá­nyi egyesület megyei titkára számolt be. Megjelent György Károly, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület főtitkára is. A beszámolóban elhangzott, hogy az egyesület helyi szer­vezete tavaly 19, az idén az el­ső félévben pedig 9 rendez­vényt szervezett. A 120 tagot és 50 pártoló tagot számláló szervezet négy szakosztálya — állategészségügyi, növényter­mesztési, üzemszervezési és ál­lattenyésztési — közül azon­ban csak egyetlen, az állat­egészségügyi működik kielégí­tően. A résztvevők elmondták azt is, hogy az egyesületi munka- program nem volt mindig vonzó, s a felsőbb szervek sem segítették elő kellően az egye­sületi tagság összefogását, rend­szeres foglalkoztatását. A hozzászólások során szót kert György Károly főtitkár is, aki kritikai megállapításai mellett tájékoztatta a jelen­levőket az agrártudományi egyesület megyei szervezetei­nek újszerű feladatairól. A megyei szervezet feladatairól szólva többen hangsúlyozták, hogy az eddigi eredményeket stabilizálni kell, s a hatéko­nyabb tevékenység érdekében mindenekelőtt a taglétszám és a pártoló tagok számának nö­velése fontos. A megye két te­rületi szövetségének jelenlevő titkárai helyeslőén szóltak a két agrárklub létrehozásának gondolatáról. Egyetértettéi! abban, hogy a megye csaknem 450 szakembert számláló me­zőgazdaságúnak mielőbb létre kell hozni a megfelelő vitafó­rumot biztosító agrárklubokat. Á jó bornak nem kell cégér Pár hónapja létesített borkimérést a csemői termelőszövet­kezet Romhányban. Közismert, hogy Nógrád nem tartozik a borvidékek közé. A direkttermő, kevés gondoskodással beérő, öreg szőlők kihalásra lettek ítélve. Ezeknek a bora magas cseJ,sa^ - tartalmú, az egészségre ártalmas, fogyasztásra többnyire alkalmat­lan. A nemesített szőlővesszők, miket az utóbbi Időben kezdenek telepíteni, csak hosszabb idő után fordulnak majd termőre. A jóhoz nem nehéz hozzászokni. Aki egyszer belekóstolt valamelyik, kitűnő csemői borba, nem kívánkozik többet vissza a nohához. A kiadós ebédek után szívesebben fogyaszt el néhány pohárral a zöldszil vauiból, mint a helyi termelésű torok- szaggató lőréből. A borkóstoló forgalma is ezt bizonyítja, ami havonta harminc- és negyvenezer forint körül mozog. Előfordult már az is, hogy egyetlen ünnepnapon négyezer forint értékű bort árusítottak ki. Jó bor, jó egészség, tartja a közmondás. De csak mértékkel fogyasztva. Romhánvban a borkedvelők ál­talában tudnak mértéket tartani. A bőséges ebédek, vacsorák után mindenkinek jólesik pár pohár bor. Semmi másról. r«ak erről, s a noha borok alkonyáról vall a borkimérés forgalma: a rosszat jóval fölcserclni nemcsak jó üzlet, de a fogyasztók érdeke is. K. s. NÓGRÁD — 1968. június 28., péntek 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents