Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-23 / 146. szám

A sertések is családtagok Az Isten gyermekeket és disznókat akar Az Atlanti-óceán ködéből méltóságteljesen kúszott föl az égre a tűzvörös napkorong. A hőmérő pillanatok alatt 33 fokra szökött fel. A parton álltam és intettem egy kis halászbárkának. Néhány rövid csapással egy cingár afrikai evezett a partra. „Good Mor­ning, Mássá”. Köszönt. „A Bota-szigetre akar menni?” Igent intettem. Elekor meg­kezdődött az alku. Végre megegyeztünk és én beszáll­tam a bödöncsónakba. Le kellett ülnöm a csónak fene­kére, s megkezdődött az uta­zás A keskeny tákolmány dió­héjként imbolygóit a hullá­mokon. Negyed mérföld után a víz már a bokámig ért. Elhatároztam ugyan, hogy odautazásomkor néhány felvé­telt készítek az érdekes szi­getről. de inkább belekapasz­kodtam a kenu szélébe, hogy minden felesleges mozgást el­kerüljek. A Bota-sziget, amelyre ned­ves lábbal léptem, egészen kü­lönös világ. A kameruni Vic­toria városka előtt fekszik. Sok legenda veszi körül. E legendák közül a legborzalma­sabb az, amely szerint lakói minden évben egy gyermeket és egy disznót áldoznak an­nak az istennek, aki megvédi őket a tenger és a viharok haragjától. A kicsiny kikötő­városban Victoriában akadnak emberek, akik a legnagyobb komolysággal mesélik el eze­ket a hátborzongató története­ket. Mindenesetre utalnak ar­ra, hogy akik nem ismerik ki magukat a szigeten, még so­hasem látták a követ, amelyen az áldozatokat bemutatják. A sziklás halászszigeten, amely egykor veszedelmes ka- lózmenedékhely volt, most kereken 300 ember — köztük 125 gyermek — lakik, s ezek szegénységük ellenére boldo­gok. A sziget lakói halászat­ból és sertéstenyésztésből él­nek. A disznók a szigeten úgy szaladgálnak ide-oda, mint másutt a macskák és a ku­tyák. A kis utcákon a gyerme­kek és a disznók az uraik. A disznók szinte hozzátartoznak a családhoz. Együtt laknak az emberekkel a „tiszta szobá­ban”, de többnyire a konyhá­ban, ahol a mindennapi élet lejátszódik, s amely alatt a sziget lakói halottaikat is eltemetik. A szigeten nincs víz. Ezt a falu fiataljai kénytelenek ingó bödöncsónakjadkon a szembeniévé partról áthozni. Nehéz munka, annál is in­kább, mert a vizeshordókat a fejükön a kikötőhelyről 100 lépcsőn kell felhurcolniok. Ezért nem lehet csodálni, hogy az akut vízhiány és a disznók következtében Botén nem uralkodik különösen jó szag. Az európaiak, akik al­kalomadtán a szigetet felkere­sik, rendszei-esen nem tartóz­kodnak itt tovább egy óránál A Kamerun-kormány az el­múlt években már többször megkísérelte, hogy a lakókat a szigetről kitelepítse. A szi­gettel szemben falut építettek, ahol ivóvíz is van, de a szi­getlakok negyobb része egyet­len éjjelen visszaköltözött a szigetre, a maga birodalmába. Azt állították, hogy a 4000 méter magas Kamerun-hegy. akárcsak a korábbi években, megint tüzet és lávát fog okádni, ha ők elhagyják a szigetet. Persze az ország ha­ladó szellemű vezetői nem hisznek ebben a legendában; de mégis felhagytak vele, hogy Bota lakóit rendőri se­gédlettel ismét elűzzék hó­nukból. Szorosan egymáshoz simul­va tapadnak a sziklára a nul- lámbádogból készült pálmale­velekkel fedett kunyhók. A sziklás talajon legfeljebb né­hány bokor él meg. Kemény itt az élet, egyhangú és újab­ban csak a néhány idegen hoz valami változatosságot és egy-egy bonbont a gyerekek­nek. Z. K. Leykaul VASÁRNAPI FEJTÖRŐ If A KA C/Ő VÍZSZINTES: 1. Itt a szünet, de arra sem árt gondolni, amelyről „Itt a nyár” című versében az egyik költőnk igy ír. (Folytatása a vízszintes 33. szám alatt). 6. Feleslegesen. 9. Kötőszó. 10. Találat a vívásban. 11. El­adásra szánt cikk. 13. Rag. 15. Csipkés fodordísz. 17. Az áram tette vele, meg... 19. A vas vegyjele. 20. Főütőér (+’). 21. A játékosoknak la­pot adó. 22. Végnélküli — iiosszantás, ugratás. .23, Azo­nos. magánhangzók. 24. Név­előd — dőre, balga. 25 Fü­ves fás terület. 26. Y.O.F. 28. Prága egyik városrészé­nek neve. 29. Ennek a pen- getos hangszernek a tartozé­ka. 30. Az érték kifejezője. 31. Kietlen. 32. Választ vár­va néz. 33. A vízszintes 1. számú sor folytatása. 36. Félig csodában (!). 37. Varr­ják. 38. Kötőszó. 39. Vá­ros Jordániában (Végnélkül). 41. Férfinév. 42. Keresett testtartás, mesterkéltség. 43. Pest megyei község (—’). 44. Vízen haladva. 45. Szent és sérthetetlen dolog. 46. Vég­telen francia fasor. 47. Név- elős idegen női név. 48. Redőnyt. 49. Z.T. 50. Szok­nyában ilyen volt a divatos, régebben (ékezethiba — há­G. KemoMidze Ké A százötvenedik születésna­pomon rendezett ünnepség fénypontja, az ükunokám, lá­nyával való fergeteges táncom volt. S itt kezdődött a bibi. Másnap reggelre hasogatni kezdett az oldalam, és életem­ben először elhatároztam, hogy orvoshoz megyek. Amikor rám került a sor, beléptem a rendelőbe. A bel­gyógyász szakorvos egy asztal mögött üldögélt, és írt, íro­gatott valamit. Körülbelül 40— 50 perc telt el, mire végül pon­tot tett irománya végére. Megkönnyebbülve felsóhajtott, és megszólalt: — Nos, mi a panasza? — Tetszik tudni, — mond­tam illedelmesen — tegnap születésnapi ünnepség volt ná­lunk, s ma már úgy szúr az oldalam, hogy na! — Régi história. — csóvál­ta a fejét szemrehányóan a doktor. — Hol van. az előírva, hogy születésnapon feltétlenül ki kell rúgni a hámból? Sokat Az alkoholizmus elleni küz­delem egyidős magával az al­koholfogyasztással. Hiszen már Noé családja megkezdte, amikor a magáról megfeled­kezett családfő korához és társadalmi állásához méltat­lan állapota miatt tiltakozott. Azóta is folyik ez a küzde­lem, de teljes sikert még se­hol sem ért ei, legkevésbé ta­lán ott, ahol hivatalosan is bevezették az alkoholtilalmat A túlzott alkoholfogyasztás a sokféle erkölcsi, gazdasági és kriminológiai problémán kívül napjainkban különösen a közlekedésrendészetet fog­lalkoztatja az egyre növekvő gépjárműforgalom miatt. rom szó). 51. Becézett női név. 52. Unatkozón, ma­gát. ... 53. • Régi német írás (—’). 54. J.N. FÜGGŐLEGES: 1. Személyes névmás. 2. Vízben haladó. 3. Vályú. 4. Szocialista ország. 5. „Az” ételízesítő. 6. Vonta. 7. Ér­téke. 8. Rag. 12. Mint víz­szintes 17. számú. 14. A vakáció „feladatáról” így Írt- Szabó Lőrinc. (Folytatás a függőleges 20. szám alatt). 16. Német — csavar. 18. Ál­lóvíz. 19. Ezt a tavat állam­határ szeli ketté. 20. A füg­gőleges 14. folytatása. 21. Fú­vós hangszered. 22. .. banda. 24. Férfinév (—’). 25 Árnyas liget (utolsó betű kettőzve). 27. A hátulról támadó. 28. Elégtételt vesz. 29. Vonalzó. 31. Település az Isztria-fél- szigeten. 32. „Ide” esett a terv, ha nem sikerült. 34. Tetőt készít. 35. Folyó Ju­goszláviában. 38. Híres vár­kapitány volt. 40. NSZK-hoz tartozó sziget. 41. A patak vizére mondják (+’). 42. Fér­finév, becézve. 44. Román te­lepülés (+’). 45. Cukrászsü­temény. 47. Névelős állat. 48. Ijed, riad. 50. Hegy Szardínia szigetén. 51. P.G.É. 52. E.Ö. 54. Finom, ízletes. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 33., valamint a függőleges 14. és 20. számú sorok megfejtése. A vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése: Bátori Má­ria, Eskü, Karmester, A ka­landor, Gyula, István király, Brankovics György, Ünnepi nyitány. Könyvjutalmat nyertek: Farkas Barnabásné Salgótar­ján, dr. Baditz Pál Miskolc és Ifjú Petróczy Gyula Ka­ran cskeszi. A könyveket postán küld­jük el! rt e rt e n et — A többiek a ludasok... Ök biztattak. Azt hitték a jámbor lelkek, hogy bizonyára utoljára ünneplem a születés­napomat, s illő, hogy eláztas­sam magam. — No, jó. Mikor volt leg­először beteg? — Én kérem csak arra em­lékszem. hogy valamelyik szü­letésnapi hacacáré után gyen­gélkedtem valamelyest. — És aztán? — Amikor negyven eszten­dővel ezelőtt ünnepeltük a szü­letésem napját. — Tehát még gyermekkorá­ban. És később? — Ötven évig kutyabajom sem volt, csak a századik szü­letésnapi ünnepségen fáradtam el kissé. De a százhuszadikra ismét összeszedtem magam. — Egy pillanat, — nézett rám tágra nyílt szemmel a belgyógyász — hány éves is maga most? — Százötven, — feleltem, és eléje tartottam személyi iga­zolványomat. Néhány percig döbbenten pislogott felém a doktor úr, majd így szólt: — Tisztában van azzal, hogy milyen nehéz helyzet elé ál­lít engem? Egész héten a ma­ga betegségeinek a históriáját kellene írogatnom, vagyis a kortörténetét, pedig már most is alig érzem a kezem a ren geteg írástól. Meddig írnám le egy százötven esztendős ma• tuzsálem... jaj, még rágon dőlni is borzasztó! — Miben lehetek a segítsé­gére? — kérdeztem megértő­én. — Tudja, — szólt könyörög­ve, — menjen magánorvoshoz. Hajlandó vagyok megfizetni a felmerülő költségeket... Nyilalló oldalamat támogat­va mentem a megadott címre, s közben arra gondoltam, mi lesz, ha betöltőm majd a két- századik életévemet?! Magán- prakszis akkor már nem les. a kortörténetem inszont addig is csak nyúlik, egyre nyúlik. Fordította: Baraté Rozália a magyar Az alkoholellenes mozgalom hazai illetékesei legutóbbi ér­tekezletükön nyugtalanító tényként állapították meg, hogy országunkban a nyilván­tartott alkoholisták száma már elérte a 72 ezret. A fel­nőtt lakosság alkoholfogyasz­tása abszolút alkoholban szá­mítva a legutóbbi kimutatás szerint a fejenkénti 6,8 liter­ről 7,2 literre emelkedett. Te­hát egy magyar állampolgár­ságú felnőtt évente 7,2 liter tebb ország egy főre eső évi átlagát abszolút alkohol liter­ben számítva. (Az adatok az 1950—54. évek évi átlagát mutatják.) Franciaország Olaszország Anglia USA Magyarország NSZK Svédország Dánia 30 liter 14,2 liter 8,5 liter 8,3 liter 5.8 liter 5.1 liter 5.1 liter 4.9 liter Potyautas tiszta szeszt fogyaszt^ Ez napi 0,2 decinek felel meg. így mérve nem Is tűnik soknak. Minthogy azonban nagyon so­kan ennyit sem fogyasztanak, egyesekre sokkal több jut, és itt kezdődik a baj, ami leg­inkább abban mutatkozik, hogy a fogyasztás növekvő jellegű. Az 50-es évek átlagá­ban még csak 5,8 liter volt évenként. De lássuk, mit csinálnak mások! Nézzük meg néhány ismer­Vannak tehát, akik nálunk is nehezebben türtőztetik szomjúságukat. Egy francia honpolgárra az évi 30 liter tiszta szeszből — az ünnepna­pokat leszámítva — minden­napra egy deci tömény alko­hol jut. Persze az absztinens- nek adagját is a fogyasztók isszák meg. A példásan jó zan svájciak is megelőznek bennünket. Nem olyan előny ez, amit igyekeznünk kellene behozni... London legdrágább hippije A hüvelykujj majdnem egy méter, rózsaszínes műanyag­ból készült, fénylik és nedves­nek hat. Párizsi alkotója, Cé­sar, fantáziátlanul ezt a címet adta művének: „César hü­velykujja”. César szuper-ujja sok száz műremek” egyike, amelyet most a londoni Modern Mű­vészetek Intézetében kiállíta­nak, A kiállítás témája: sze­xualitás, halál és rémület. A francia César nem az egyedüli, aki testének egy részét „műtárggyá” emelte. A 34 éves amerikai Paul Thek egész testét megörökítette. Thek ugyanis minden test­részéről gipszöntvényt készí­tett és egyévi munkájának eredménye egy gipsz-hippi lett, aki egy rózsaszín papír­masé mauzóleumban örök nyugalomra hajtotta a fejét búcsúlevele és egy marihuá­nát tartalmazó edény kísére­tében. A hippi fején és felső ajka felett alkotója hajából készült frizura és bajusz dí­szeleg. A műremek-halott előállítási költsége 40 000 márka. A londoni kiállítást Jennie Lee asszony, az angol oktatás­ügy és a tudományos ügyek minisztere nyitotta meg. Az újságírók szemére ve­tették, hogy az adófizetők pénzét hasznosabb célokra is fordíthatnák, mint rémségek bemutatására, mire az idős hölgy határozottan így vála­szolt.* „Önök itt az életet látják. Talán nekem sem tetszenék ezek a dolgok — én azonban nem vagyok műkritikus.” Házasság Indiában Rajiv Gandhi, az indiai miniszterelnök fia, nemrégen nőül vette Sonia Marino, fiatal olasz leányt. Ezt a házassá­got nem tekintették Indiában szokatlannak. A vallási és kasztbeli elfogultság kezd veszíteni erejéből Indiában. A dolgok sokat változtak 1943. évhez képest, milior Indira Nehru, hindu nő létére férjhez ment Feroze Gandhihoz, egy paraszt férfihoz; ez viharos tiltakozást váltott ki. Feroze Gan­dhi — mint köztudott, — nem állott rokonságban Mahatnia Gandhival, aki maga is hindu volt. 4 gyogynoven még ma is érvényesülnek Még ma is vannak növény­ből készült gyógyszerek, ma is, a nagy vegyigyárák korában? Vajon a javasasszony még min­dig nem halt ki? Ezeket a kér­déseket tették fel a gyógynö­vényekből gyógyszert gyártó ipar rendezte megbeszélésen, s ezeket a kérdéseket mindjárt meg is válaszoltál«. Az, ami a kolostorkertekben termesztett gyógynövényekkel és nagyapáink zsákokba gyűjtött szárított növényeivel kezdődött, ma egzakt tudománnyá fejlődött, és már régen elhagyta az egy­szerű tapasztalat bázisát. Sok idő telt el, míg a növényi ható­anyagok kivonása bonyolult desz- tlllálással sikerült. Ezzel egy­idejűleg ma már a hatóanyago­kat szintetikus úton Is elő tud­juk állítani. Ma már aránylag kevés gyógynövényt gyűjtenek, azokat nagy parcellákban, ma­guk a gyárak termelik. A kö­rülbelül 400 ezer gyógynövény hatóanyaga közül eddig még csak kevésnek sikerült vegyi -képletét megállapítani, és így azok gyógyértéke sem egészen ismeretes. A Nógrád. megyei Álla­mi Építőipari Vállalat ASZTALOS, ÁCS és ÉPÜLETLAKATOS szakmunkásokat, vala­mint BETONOZÓ FÖLDMUNKÁS munkavállalókat vesz fel, azonnali munkába állással. Kereseti lehető­ség 2000 Ft-tól, 2400 Ét­ig. Munkásszállás, napi háromszori étkezés biz­tosítva. Jelentkezés* Sal­gótarján, Munkás út. 8. sz. Megváltozott a beteglátogatási idő a Balassagyarmati Kórháznál. A Balassagyarmati Városi Tanács vb. 27/1968. sz. határoza­tával a kórházi beteglátogatási időt 1968. július hó 1-töl az alábbiak szerint szabályozta. SZERDÁN: délelőtt 10,30 órától 12,20 óráig. délután 16,30 órától 18.— óráig. VASÁRNAP: délelőtt 11 órától 13 óráig. Délután látogatás nincs. Kórházigazgatóság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents