Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-21 / 144. szám

Közepesen fejlett község* HA LÚD, LEGYEK KÖVÉR? Teljesíthetetlen kérések Ahogy múlik az idő. úgy csökkentett munkaidőben dől- itt a vállalatnál, gimnázium­válik természetessé a Balas- gozom. Legfőbb gondom volt, ba, az esti tagozatra jár. Ki- sagyarmati Porcelángyárban, hogy itt dolgozhassak. Ma jelentette: rá ne számítsak a hogy egy hónapból három már jobban válogathat az testvéreinek felügyeleténél, szombaton nem kell dolgoz- ember a munkahelyekben, ő tanul. Ha délelőttös vagyok, ni. A jót hamar megszokja Hívja a varroda, meg egyéb nincs különösebb baj. A dél- az ember, keveset gondol arra, könnyűipari üzem. hogy nemrég még csak óhaj­ként merült fel mindez. Kü­lönösen a több gyermekes édesanyák becsülik nagyra a számukra előnyös változat. — Az indulástól dolgozom itt. Állítom: jobb dolgot, mint a munkaidő­csökkentés, ki 6em találhat­tak volna. Igaz, a szombati — Én? — Maradok. Szere­tek itt dolgozni. Megszoktam a munkát, megszerettem a kollégákat. Aztán máshol nincs három szabad szombat. Mit csinálok odahaza? Pihe­nek. Az egész heti munka £á- kezdve radalmait- Kénytelen vagyok, mert alacsony a vérnyomá­som. Munka közben is több­ször ki kell mennem levegőz­ni. Sajnos, ezt nem méltá­után és főleg az esti órák okoznak gondol Amikor dél­utánra járok, másnap gyakran mondják a szomszédok: Ko­csisaié, csatangolnak a gyere­kei. .. Ez nem jó, mert nem­csak én, hanem a környezet is hat rájuk, s bizony nem mindig előnyösen. Kértem a telepvezetőt: ha délutános vagyok, hadd kezdjék előbb két órával. Sajnos nem tudjuk Hó­napra szóló termelést a hét nyo,’a a norma. Betegségem csis Jánosné kérését teljesite­Trnilo-i rtviAio r» -n C / i ' - ni n^ant o b ónt I /I g K velejárója a gyakori fejfájás ni, mert a kért időben így egy kicsit többet "kell .szédülés. Korábban főztünk tudunk részére munkát bizto- dolgozni, de a munkát el le- ‘‘‘ketét. s ez nagyon jót tett, sítani. Olyan helyen dolgozik, hét végezni, ha nagyon igyek- 32 utóbbi időben betiltotta a ami egv embernek nyolc órá­vezetőség. Jó lenne, ha újra megengedné... többi napjára osztották szét. szik az ember. — ön teljesíti az „új” nor­mát? — Igen. — Keresete ősökként? — Ugyanannyi, mint volt Havonta 1350—1380 forint kö­zött váltakozik. — Csökkent a keresete? — Ugyanannyi, mint koráb­ban volt. Tölgyesi Ferenc, üzemveze­tőt kértük meg: válaszoljon Magasné kérésére: ra ad elfoglaltságot Mást nem tehetünk oda. Azt tanácsol­juk: a családon belül oldják meg ezt a gondot, segítsen Erzsiké is — mondja Tölgye­si Ferenc üzemvezető. — Elégedett vele? — Betanított munkásnak máshol sem adnak többet. A kívánságok hallatán vala­ki azt mondhatná: no, lám. már a szabad szombat sem elég egyeseknek. Erről szó sincs! Senki sem állította, hogy a szabad szombatok be­vezetésével megoldódik a családi élet minden gondja. — Amíg három műszakban dolgoztunk, az éjszakásoknak megengedtük, hogy főzzenek feketét. Később engedély nél­kül csinálták ezt a délélőttö­— Milyen szórakozásra jut sók és délutámosok is. Volt most ideje? aki nem egyet, hanem kettőt, Csupán arról van szó, hogy — A televízióra. Egyébként vagy harmat fogyasztott. Fő- könnyít a dolgozó édesanyák szombaton az öt gyerekre zésére rengeteg idő ment el. helyzetén. Ezt vallják egybe­mosok, takarítok, ha jó az idő Kiszámítottuk: ha mindenki csak egy feketét iszik napon­ta, négy óra telik el munkát- lanul. Ezt nem engedhetjük meg, mert veszélyezteti a dol­gozók keresetét. be is vasalok. Vasárnap pedig pihenek. Mindannyiunk véle­ményét tolmácsolom, amikor azt mondom: nagycsaládos édesanyák szamára megfizet­hetetlen a szabad szombat. Gyerekeim is örülnek. Gyak­ran kérdik: mikor lesz 6zabad szombat. Mióta van, velük is többet tudok foglalkozni. Fel­ügyeletüket hogyan oldjuk meg? Amikor én délelőttös vagyok, férjem délutános, így hát mindig van valük valaki, — mondja Jónás Mihályné. hangzóan a megkérdezett as­szonyok is. — A betegeknek seim? — Sajnos, nem! Aki nem tud fekete nélkül meglenni, termoszban hozzon magával.. A gyár vezetői csak addig mehetnek el a kedvezmé­nyekben, amíg úgy látják: nem gátolják a folyamatos munkát. Aztán amire ma nemet mondanak, lehet, hogy a vártnál előbb igenre cseré­lik fel. De amit kimondták, azt biztos nem vonják vissza. Venesz Károly Miiven a magyamandori tanács munkája ? A Balassagyarmati járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, a titkárság és a szakigazgatá­si szervek vizsgálata alapján, a helyszínen értékelte a ma- gyamándon községi tanács működését. Az igazgatási lag Cserhátha- lápot es Detercsényt is magá­ba foglaló község öss'/akossá- ga 1973 fő, többsége a mező- gazdaságban dolgozik. Az aránylag gyenge tsz-en kí­vül állami gazdaság is műkö­dik a községben. A három telépülés 557 családjából 35 nem rendelkezik önálló lakás­sal. A vízellátás csak Cser- háthalápon megoldott, a vil­lanyhálózat és a kei'eskedeimi ellátottság kielégítő, jobb az országos és a megyei átlag­nál. Az egészségügyi viszo­nyok javításra szöulinak: Ma- gyarnándorban csak fogorvo­si rendelő van, Debercsényben még az sincs. A hiányosságok kijavításá­nak feladattervét is tartalma­zó felmérés elsősorban a ta- hely­ugyancsak felülvizsgálatra szorul. A vezetőségnek meg­felelő tekintélye van a lakos­ság körében, a rendszertelen ügyfélfogadás azonban túlzott terheket jelent, kevés idő ma­rad az elemzésre, az egyes feladatokkal való beható fog­lalkozásra. A népességi, ellátottsági szint és egyéb mutatók alap­ján közepes nagyságú és fej­lettségű község fejlődését az utóbbi két évben a fokozatos­ság jellemezte. A jelenlegi ötéves tervidőszak befejeztével jelentős előrehaladásra lehet számítani. A községpolitikai terv kialakításának speciális és döntő tényezője, hogy a központi községként kijelölt Magyarnándorhoz mellékfal­vak tartoznak. A községfej­lesztési tervek összeállításánál figyelembe vették a központi irányelveket, a lakosság igé­nyeit, a községben működő szervek javaslatait és a reális lehetőségeket. Az 1966—70. évi községfejlesztési alap elő­irányzatainak 46 százalékát tapasztalataival kommunális, 34 százalékát kul- A vb-vezetők turális, 20 százalékát pedig egyéb célokra használják fel. A tervek végrehajtásában a lakosság társadalmi segítség­adása is biztosított. 1967-ben az egy .lakosra jutó társadal­nácsi vezetés általános zetével é foglalkozik, munkaköri elhatároltsága még nem kiforrott, ennélfogva a feladatok végrehajtásának eredményessége sem kielégítő. A cserháthalápi önálló vb- kirendeltség tevékenysége mi munka értéke 164 forint volt; ez évben a művelődési otthon építéséhez 360 ezer fo­rint értékű társadalmi munka felhasználását tervezték. A költségvetési gazdálkodással kapcsolatos tervező tevékeny­ség viszont nem volt kielégí­tő. Ennek következtében a gazdálkodást bizonytalanság, kapkodás jellemezte. Hibák voltak az ágazati arányok ki­alakításában is. Többet tene- tett volna fordítani például a kommunális feladatokra. Idén a legjelentősebb fejlesztési feladat a már említett műve­lődési otthon, az orvosi ren­delő és laká6 felépítése. A községrendezési tevékenység jó, még ez évben 65 házhelyes rendezési tervet készítenek. Nincs előrehaladás a köztisz­taság, a parkosítás és az út­építés terén. A jelölő gyűléseken, fogadó­órákon elhangzott javaslatok megvalósítására a tanács meg­felelő gondot fordított. Az el­múlt év végétől javult a ta­nácsülések, valamint a vb- ülések színvonala. Remélhető, hogy a felmérés tovább javítja a tanácsi te­vékenységet, és hozzájárul a lakosság érdekeiben hozott határozatok ésszerűbbé, ha­tékonyabbá tételéhez. Ugrott a prémesi Egy salgótarjáni dolgozó jó munkájának ahyagi elismerése­ként ezer forint prémiumban részesüLt. Röviddel ezután a MAv főtéri vasútállomás resti­jében megismerkedett Boda Pé- temé, Kórós Ilona pátszói la­kossal. Az újdonsült ismerősök Pásztora utaztak, jól megebé­deltek. majd — a jó erköl­csök nagyobb dicsőségére — Bodáné szüleinek lakásán zár­kóztak be a szobába. Nem sok­kal később vette észre a lovag, hogy levéltárcálából 500 forint- iá hiányzik. Haladéktalanul be­jelentést tett a rendőrségen. Boda Pétemét. aki már ko­rábban is követett el vagyon el­leni bűncselekményt, a pásztói járási rendőrkapitányság őrizetbe vette. A NOGRAD mai kérdése Meddig fűr£k? A minap olvastam arról, hogy a falu elláuoánalc Ja­vítása érdekében lehet még mit tenni. Furcsa, de ley van, hogy éppen ott, ahol élelmiszereink alapanyagait előállítják, többnyire nem lehet kapni azokból a készítményekből, ame­lyek a városi ember életét megkönnyítik, kulturáltabbá teszik. Ezek közé tartozik a péksütemény. Sokat beszélnek arról az illetékes szervek, hogy több és jobb pékárut kell szállítani a falusi lakosságnak is. Szó se róla, bizonyos változás már van. Valamelyest ja­vult a kenyér minősége, szigorítottak a szállítási felté­telek betartásán is. A berceli sütőüzemben észrevettem két hatalmas kosarat » napokban. Keményre száradt kiflik százai hevertek benne — gondosan letakarva. Azaz. dehogy kiflik! Valami hasonlók, mert. kiflinek csak csúfolni lehet azokat. A pék restelkedett, de szint kellett vallania. A kifli formájú selejtet a káliéi Sütőüzem szállította a berceli üzleteknek —, amelyek nem vették át. Azért szállították a helyi sütőüzembe. A kallói sütőüzemre sok a panasz. Vajon meddig tűrik még a felelőtlen munkát a vállalat vezetői? P. A. — Áldás nekem a szabad szombat, mert több idő jut a gyerekek nevelésére. Szük- * ség van erre, mert a férjem Borsodban dolgozik, ritkán Magas Jánosnét, három jár haza. így hát a gyermek­ISfÄÄ —• •"*M­Azt mondja: — Az üzem meg- rul- Jancs>, a legnagyobb, vá- indulásakor, gondolni se járnak tanul, az idén végez, mertem arra, hogy valaha Erzsiké nemrég lett nyolcórás Minden szem gabonát a magtárakba Verseny a betakarító gépek vezetőinek A MEDOSZ elnöksége és a kezetekből 5, a gépjavító vál- KISZ Központi Bizottsága, a lalatokól 4 dolgozót hétnapos Termelőszövetkezetek Orszá- külföldi üdültetésben részesi- gos Tanácsa, az Állami Gazda- tenek. Második díjként négy- ságok Országos Központja és napos belföldi jutalomkirán- a Gépjavító Tröszt a betaka- duláson vesz részt 13, 10, il­rító gépek vezetői részére or­szágos versenyt hirdet. A verseny célja és feltételei a kombajnosoknál: Az üzemi minőségi előírások (minimális szemveszteség és tar J) megtartása. Az aratás befejezéséig a ledolgozott napok alatt elért letve 7 dolgozó. Az állami gazdaságok, tsz- ek és területi szövetségek, gép­javító vállalat vezetői, szak- szervezeti és KISZ-bizottsá gok ismertessék a felhívást a gépkezelőkkel, s érjék el, hogy a versenyben valamennyi gépvezető vegyen reszt. Kisér­legnagyobb learatott és élesé- -j£k figyelemmel, és rendsze- pelt mázsateljesitmény vala- resen értékeljékj s hozzák mennyi gabonaféléből es ap- nyilvánosságra az eredménye- romagból összesítve ket. Az aratás befejezése után A kombájn fodarabtores nel- a teljesítmények végső érté­kelését az üzemekben augusz­tus 25-ig kell elvégezni. A leg­jobb gépvezetőket augusztus kuli üzemeltetése. — Arató- és bálázógépek né!: Az aratás befejezéséig a 27-ig terjesszék fel a követ­ledolgozott napok alatt leg- kező szervekhez: az állami több katasztrálls holdnyi te­rület-teljesítmény elérése, a minőségi követelmények be­tartása. A gép főctarabtorés nélküli üzemeltetése. gazdaságok megyei főosztálya, a területi szövetségek, a gép­javító vállalat. Ezek a szervek pedig szep­tember 1-ig a felettes szervek- A verseny utolsó napja hez terjesszék fel a megyei, a 1968 augusztus 20. A felhi- terület és a vállalat három- vast kiadó szervek együttesen három, első helyezést elért a legjobb teljesítményt felmu- kombájnvezető.iének, egy-egy tató vezetőket jutalmazzák, legjobb arató- és bálázógép Első díjként az állami gazda- vezetőjének nevét és teljesít' Ságokból 6, a termelőszövet- ményadatait. Fafuról falura Endrefolva három tételben (TÉMA). Reggel korán ér­keztem, az endrefalvi tanács­ház ajtaját zárva találtam. A tanács ajtaja a helyi művelő­dési ház ajtaja is. Két hónapja, amióta a tanács épületét bőví­tik, a község fiataljainak klubjában dolgozik Boróczki Pál elnök és Balázs Pál tit­kár. Az átalakítás az 1970-re tervezett összevonás első jele: három község — Endrefalva. Piliny és Szécsényfelfalu ke­rül egy közigazgatás alá het­venben, endrefalvi székhely- lyel. feltétlenül szükségesnek lát­szik. Ez körülbelül hatszáz­ezer forintba kerülne. Nekünk az a véleményünk, hogy pél­dául a tervezett körzetesítés el sem képzelhető enélkül. De az endrefalviak azt mondják: „ne mi igyuk meg a levét an­nak a körzetesítésnek...” A község, a nagyszámú cigány­lakosságot tekintve, szinte egyedülálló helyzetben van. Az országban mindenfelé érezhető az úgynevezett de­udvaron. rossz időben a kis nyes kölcsönt kapott. Endre szobányi úttörőhelyiségben) a falvára nem jutott egy sem. Piliny felé menő buszra. Miu- — Erről csak annyit, hogy mográfiai hullám elvonulása, tán a zsúfoltság Endreíalván jelenleg is 10—15 cigánycsa- az általános iskolákban már a legkényszerítőbb valóság iád rendelkezik olyan összeg- most érzékelhető a „gyermek­évek óta, az iskola „két mű- „el. amely már elegendő len- apály”. Endreíalván minden reggeltől-estig ál- ne ahhoz, hogy a kedvezményt marad a régiben. Itt a gyerek igénybe vegyék — mondják a sem kevesebb, mint máskor, tanácson. — Sajnos, az idén a cigánycsaládoknál ma *s há- le kellett beszélni őket az rom-négy-öt gyerek a norma- épitósről... lis szaporulat. Ha új első A községnek nincs, nem is osZlály indul, szinte egylől- volt óvodája, igény viszont — eSJ'iS ezekből a családokból igaz nem régóta — lenne rá. Őszig két, de minimálisan egy pedagóguslakást fel kellene szakban’ landó és egyforma telítettség­gel működik. (VARIÁCIÓ.) Közben meg­érkeztek a tanácsiak. A be­szélgetés az iskola bővítésé­nek lehetőségeiről indul (be­látható időn belül nincs ilven lehetőség), azután szóba kerül néhány szép eredmény (szeies Együtt vártunk Kalocsai ., ... . .. .. , /T> Miklóssal, az általános iskola betonjárdát építettek a (Besz­— ........ ........— -emregiben t ámogatás kások nem szabadulnak fel). Ezekre sincs pénz. Az évi költségvetés így alakul: össze­sen mintegy 450 ezer forinttal építeni (az iskolából három igazgatójával arra, hogy a tercef út mentén, nemrégiben pedagógus megy el, de a la- szomszéd községekben lakó állami tanácsiak megérkezzenek. (Ér- nelkül létesítettek körzeti or- dekes, hogy az endrefalvi ta- Y°s! ^ndelot, orvos, lakást). nacs vezetői nem endrefalvi- lehetetlen kikerülni. Er- gazdálkodnak, hatvanezret az ről a következőket tudom Miután elmondtam, mi já- meg: ratban vagyok, ezt ajánlotta az iskola vezetője: A lakosság nagy százalék­ban cigány. Endrefalván 1600 Feltétlenül érdeklődje emher él. A cigánylakók szá- meg - mi lesz az iskola bo- ma elérj a hatszázat. A régi, vítésével. . . A pillanatnyi nagyon elmaradott „jajtelepen” helyzet ugyanis -----— t artható. kerülnek ki a gyerekek.. . (Mondják: Endrefalva 10—• 15 év múlva cigánylakta köz­ség lesz. Az idős endrefalviak elhalnak, a fiatalok a tarjám üzemekben vállalnak munkái és természetes, hogy a város felé orientálódnak. Mincten évben elköltözik néhány hely­____________ ______________beli — más vidékre. A i skola fenntartására, 112 ezret körzet orvosa és az iskolaigaz- a tanács költségeire, tizenötöt is elkészül a községből.) az ptak, hidak karbantartásá­ra (építéséről szó sem lehet), 100 ezret a patak szabályozá­sára, nyolcvanat a közvilágí­tásra, 25 ezret a szociális se­gélyekre, 24-et az egészség­— Kétszázezret mi állnánk, ha az állam is segítene — mondják a tanácsiak, akik a valóban speciális helyzetből kiindulva így okoskodnak: — Nem csupán községi, ál­nem sokáig jeienieg is háromszázan élnek, ügyre költenek. Tízezer forint lami érdekről is szó van. A „pillanatnyi” helyzet elég régen tart, és azt jelenti, hogy az iskola öt osztályában tiz (!) tanulócsoport végzi a munká­ját. Az osztályok létszáma mindenütt negyvenen fiel ü 1 van. .. Pilinyböl 30 kisdiák jár az endrefalvi iskolába. Ok egész éven át egy órát vártak Tavaly és tavalyelőtt meg jut a művelődési otthonnak, volt valami remény a „kieme- két és fél ezer a könyvtár- lésükre”. Hatvanhatban három, nak, három a tűzoltóknak és hatvanhétben öt nagyon kéd- 10 az „egyéb”, nem várt kia­vezményes házépítési köl- dósokra. Ezzel el is fogyott a csont kapott a község. A put- pénz. .. .. (TÉMA.) Iskolabővítés? rikból kiköltöztek a családok, de a folyamat az idén meg­szakadt azzal, hogy a járás Három tan terem építése Az állam alatt természete­sen a megyei tanácsot értik', és miután valóban áldatlan körülmények között nevelik a község legifjabb polgárait - ajánlatuk mindenképpen fi- gyelemre méltó! Pataki László a tanítás után (jó időben az mindössze három kedvezmé­NÓGRAD — 1968. június 21., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents