Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

Javuló lehetőséfrek.

Nógrádi krónikák gyulai sikere

Hova menjenek a nők?

mammmmm ■—■ iiwri—naagaim,minin»iiiifcmiiJ»MiM>uuiiift)iú^^

Az utóbbi évekig azok, akik szerettek volna elhelyezkedni a rétsági jánsában, jóformán csak a Felsőpetényi Ásványbányánál, a Romhányi Cserépkályhagyárnál, a Tolmács} Erdőkémia Vállalatnál, a Borsosberényi Állami Gazdaságnál és a különböző szövetkezeteknél jelentkezhettek munkára. Különösen az asszonyok, lányok jutottak nehezen munkaalkalomhoz. Köztudott, hogy a szövetkezeteknél egy- t'e nagy ob mértékű a gépesítés, a korszerű termelési módszerek bevezetése többnyire együtt jár a munkaerő-szük- seglet csökkenésével. A szántóföldi munka, a növényápolás különben sem biztosítja az egész évi rendszeres foglalkoztatottságot az asszonyok számára. Ezeket a gondokat a szövetkezetek melléküzemágai is csak enyhíteni tudták. Mi történt azóta? Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek? Hová menjenek dolgozni az asszonyok? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Kiss Józseffel, a járási tanács munkaügyi előadójával.

— Korábbi felméréseink azt mutatták, hogy a járásban mintegy 17 ezer munkaképes korú ember él, közülük 12 ezren aktív keresők — mondja Kiss József. — Az aktív keresőknek csak egyharmada a nő. A járás területéről négyezren járnák más megyékbe dolgozni, főleg férfiak. A közeli Vác és Budapest vonzása igen nagy. De az úgynevezett „kijárok” nagy száma elsősorban a járáson belüli elhelyezkedési problémákra utal. Természetesen ennek több összetevője van, ezek együttessen jöttek számításba, amikor a munkaalkalmak növelése, a helyi jellegű ipartelepítés napirendre került. Azóta már beindult Berkenyén a Paszománygyár, Nagyorosziban a Favorit Ktsz üzeme, Rétságon pedig a Pannónia Háziipari Szövetkezet, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Épül a Viltex Ktsz járművillamossági részlege és tervezzük, hogy Romhányban, a járás egyik legnagyobb községében, a Rétságra költöző gimnázium épületébe is ipari üzem települ.

Javuló elhelyezkedési lehetőségekről vallanak a számok. A Felsőpetényi Ásványbánya 30 embert tud felvenni, igaz csak nehéz, föld alatti munkára. A tolmács) gépállomáson megkezdődik a szivattyúgyár - tás, ehhez 50 vasipari szakmunkás szükséges. Az Ipoly- menti Vízgazdálkodási Társulat kubikosbrigádokat, műszaki képzettségű szakembereket keres. A gyarapodó tszUjjlenyomatra nyílik az ajtó...

Az Egyesült Államokban szabadalmat adnak ki olyan elektronikus ajtózárra, amely a tulajdonos ujjlenyomatát azonosítva nyílik ki. A nyitó- azerkezet csakis abban az esetben működik, ha az ujjlenyomat megegyezik az elektronikus rendszer emlékezetében őrzött mintával. Ehhez a szerkezethez „álkulcs” nem készíthető. S még egy vitathatatlan előnye vari: a kulcsot nem lehet sem otthon hagyni, sem elveszíteni.,,

Pcníeken reggel kezdődik a nyár

Szerdától szombatig — tehát négy napon át, a Nap .1 óra 46 perckor kel, a napnyugta pedig 19-e és 22-e leözöu pontosán este háromnegyed nyolckor következik be. Vagyis 15 óra és 59 percig járja útját a Nap a horizont fölött, az éjszakák pedig ennek megfelelően csak 8 óra 1 percen át tartanak. A hivatalos csillagászati nyár június 21-én, pénteken reggel 9 óra után néhány perccel kezdődik.

vállalkozások is várják a szakmunkásokat, betanított es segédmunkásokat, s még folytatni lehetne a sort. MindezoK a kijáró négyezer dolgozó el lenében még nem elegendőek de a fejlődés már megindult az eredmények is biztatóak. A járás vezetői jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy a folyamatot meggyorsítsák. A- legnagyobb gond még mindig a nők elhelyezkedése.

— Az asszonyokat a legnagyobb számban továbbra is a termelőszövetkezetek foglalkoztatják. A mezőgazdasági munka idényjellegét kiegészítő üzemágakkal igyekeznek ellensúlyozni a szövetkezeti vezetők. Több példa akad már erre, de a szükséglet sokkal nagyobb. A nemrégen létesített üzemekben Orosziban. Berkenyén és Rétságon csaknem kétszáz asszony tudott elhelyezkedni. A háziipari szövetkezet különösen a bedolgozói rendszerét szeretné bővíteni. De baj van a keresetekkel. Alacsonyak, így nincsen elegendő vonzerejük. A Romhányi Cserépkályhagyár negyven új dolgozót vett fel ebben az évben, közöttük húsz nőt. Berkenyén is bővítés várható.

Iparosodik tehát a rétsági járás. A kezdeti lépéseket újak és újabbak követik, s az asszonyokról sem feledkeznek meg. A letelepülő üzemekben túlnyomórészt női munkaerő foglalkoztatását tervezik. Ma még gond, de évről évre, holnap és holnapután már egyre kevéssé lesz az, hogy hová menjenek dolgozni az asszonyok. Addig is. akik mindenképpen dolgozni szeretnének — mert szüksége van a családnak a keresetükre —, találhatnak áthidaló megoldást. A Dunakeszi Konzervgyár például 120 női dolgozót tud alkalmazni a rétsági járásból. A DCM és a Budapesti Villamossági Berendezéseket és Készülékeket Kivitelező Vállalat 8. sz. Világítástechnikai Gyára 50—50 főt. Mindhárom gyár a dolgozók hazaszállításáról naponta, térítésmentesen gondoskodik.

K S.

A Népművelési Intézet országos honismereti konferenciát rendezett a Békés megyei Gvulán. A honismereti mozgalom jelenlegi helyzetképének felvázolásán tű! a tanácskozás résztvevői megvitatták azokat a feladatokat, amelyek az előttünk álló nagy történelmi évfordulók küszöbén a mozgalom munkásaira várnak.

Jelentős helyet kapottá konferencia programjában a krónikaírás témája. A megbeszélések során Kovács János, megyénk honismereti felelőse „Krónikaírás a termelőszövetkezetekben” címmel tartott korreferátumot dr. Jánosi Ferenc, Pest megyei levéltáros „A krónikaírás tapasztalatai és úiabb eredményei” című előadásához. A vitában Szabó Béla. a megyei József Attila művelődési ház főelőadója is felszólalt, aki azt hangsúlyozta, hogy a művelődési ház és

a Nógrád megvei Munkásmozgalmi Múzeum az eredményes honismereti mozgalom érdekében komoly anyagi áldozatokat hoztak, és figyelemre méltó szervező munkát fejtettek ki az elmúlt fél évtizedben. A mozgalom — benne a krónikaírás ügye — ma már szükségessé tenné független szakember megbízását a mozgalom további szélesítésére, és jelenlegi alapjainak megerősítésére.

Megyénk küldöttei a gyulai konferenciára magukkal vitték Nádújfalu Szurdokpüspöki, Dejtár falukrónikájának köteteit és az érsekvadkerti termelőszövetkezeti krónika három kötetét. A tanácskozás szüneteiben a nógrádi krónikák kézről kézre jártak a résztvevők között, és általános tetszést arattak. Ha a tartalmas krónikák a más megyékből jöttékben olyan elhatározást érleltek, hogy ők Is meghonosítják a krónikaírást, akkor az Kotrocó bozsik Lőrinc (Nádújfalu), Budai Gyula

(Szurdokpüspöki). Fábián János (Dejtár). Sólyom Ferenc (Érsekvadkert) és segítőtársaik munkájának dicséretére válik.

Tudósításunkat egyébként egy nógrádi vonatkozású gyulai hírrel zárhatjuk. Madách

Imre ..Csák végnapjai” című történelmi drámájának bemutatójára július 5-én kerül sor a híres gyulai várszínházba)]. Madách Imre szűkebb pátriájának küldöttei sok szép gyulai és békéscsabai élményük közül a Keresztúri Dezső átdolgozásában színre kerülő

Madách-bemutató hírét üdvözölték a legnagyobb örömmel, és a „Csák végnapjai” előadásához sok sikert kívántak a gyulaiaknak.

K J.

Nyolcezer reklamáció

Gyerekcipőben a cipő

Jelzés — kártevőkről

Rajzik a kaliforniai pajzslet ű

A megyei növényvédő állomás előrejelzése szerint a kaliforniai pajzstetű első rajzása június közepén várható. A házikertekben a legjobb védekezést a 0,5 százalékos Fiiból E., valamint a 0,3 százalékos Posfotin nyújtja. A nagyüzemi gyümölcsösökben a fenti szereken kívül a 0.2 százalékos Ekatox 20 Wp, a 0,2 százalékos Ekatox 20 EC. a 0,2 százalékos Bayer 20 WP. a 0,5 százalékos Wofatox, a 0,2 százalékos Phosdrin, valamint a 0,2 százalékos Ditri- fon 50 WP használható.

A növényvédő szerek rendkívül erős mérgek, ezért használatukat a községi tanácsnál és a körzeti orvosnál is be kell jelenteni. A munkát teljes védőfelszereléssel kell vé- gezniök a növényvédő munkásoknak is.

Még egyetlen évben sem vittek vissza annyi lábbelit Komárom megye cipöboltjaiba, mint az utóbbi hónapokban. A jelenségre felfigyelt a Komárom megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, s az egész megyére kiterjedő vizsgalatot indított. Megállapították, hogy az elmúlt öt hónapban csaknem 8000 pár cipőt vett visz- sza minőségi kifogások miatt a kereskedelem. A ragasztott műtalp gyakran leválik, a pántok kiszakadnak, a cipők felső része a kis aláhajtás miatt kidől, a lakkcipők a megengedettnél sokkal előbb kitörnek, mázuk lepereg. A legtöbb panasz a Duna Cipőgyár termékeire érkezett, de kifogásolják a vásárlók a Tisza és a szombathelyi, sőt a Minőségi Cipőgyár termékeit is.

A cipőipar — mutattak rá a vizsgálat befejezésével — az utóbbi időben nyilvánvalóan kevés gondot fordított a gyártmányok minőségi ellenőrzésére. s ezzel nemcsak a fogyasztóknak okoz kárt, de spekulációra is lehetőséget ad. A vevők egyike-másika ugyanis visszaél a kereskedelem jóindulatával. A boltokban sok cipőt találtak az ellenőrök, amit a vevők szándékosan rongáltak meg. hogy helyettük újat kapjanak. A népi ellenőrzés éppen ezért úgy foglalt állást, hogy a minőségi cserékre vonatkozó eljárást a jelenleginél egyértelműbben kell szabályozni.

A jelzések alapján a KNEB elhatározta, hogy országos vizsgálatot indít az ügyben.

A nappalok 15 óra 59 perces tartama egészen 25-ig megmarad. Még a hó utolsó napján is csak öt perccel rövideb b a nappal a 16 óránál, viszont július 31-én már csak 15 órát tölt el a Nap a látóhatár fölött.

Január 1-től munkásvédelmi szabályzaf

BEgy év alatt kéfszaznegvuennifolc halott

Faluról falura

„Elmegy a kétágas, marad csak a kút la1"?

A nyuszka ember és fontosabb gondok Riiuóeoa

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az érdekelt szál: szer vezetek vezetői együttesen megtárgyalták a minisztérium felügyelete alá tartozó mezőgazdasági üzemek, élelmiszeripari vállalatok, erdőgazdaságok és faipari vállalatok munkavédelmi tevékenységét. Megállapították: annak ellenére, hogy a munkavédelem az utóbbi években jelentősen fejlődött, 1987-ben mégis 43186 baleset történt, és a mezőgazdasági üzemekben 232, az élelmiszeripari vállalatoknál pedig 16 volt a halálos kimenetelű balesetek száma.

A munkásvédelmi helyzet javítására, a balesetek megelőzésére a MÉM a szakszervezetekkel egyetértésben felhívást adott ki a nagy mezőgazdasági munkák kezdetén. A felhívás leszögezi, hogy felül kell vizsgálni a munkavédelmi szervezeteket és azok tevékenységét. Mindazoknál a szerveknél, ahol munkavédelemmel foglalkozó személyt ez idő Sizerint nem alkalmaznak, illetőleg az e feladatokkal megbízott dolgozó kellő ismeretekkel nem rendelkezik, ott a munkakört megfelelő képzettségű szakemberrel kell betölteni.

Tovább kell fejleszteni a munkásvédelmi órmozgalmat.

A felhívás szerint a vállalatok munkásvédelmi tevékenységüket a belesetvédelmi szabályzatok felülvizsgálásával, kiegészítésével, illetőleg módosításával is javíthatják. Kívánatos az is, hogy részletesen meghatározzák az új gépek és berendezések munkás- védelmi minősítésével és üzembe helyezésévé! kapcsolatos vállalati feladatokat. A mezőgazdasági üzemeknek fokozott gondot kell fordítaniuk a növényvédelmi vegyszerek kezelésével és felhasználásával kapcsolatos óvóintézkedések részleges szabályozására is. E feladatokat úgy kell végrehajtani, hogy 1969. január 1-én több évre szóló munkásvédelmi szabályzat kerüljön kiadásra.

MegLapul a növényt, állatot, embert kínzó melegben a falu, Rimóc, Salgótarjántól körülbelül 34, Szécsény, járási székhelytől négy kilométerre. Mint szelíd élőlény, amelyet letepert a hőség, s most fekszik a porban.

Egy rimóci asszony mondja (vasárnaponként 15, hétközben 5—6 szoknya viselője), hogy nemrég nyuszka (meztelen) embert láttak, aki azt mondta, nagy szárazság lesz, ősszel pedig talán háború is, baj nem jár egyedül. És a rimóci világítóiét? Abból nem lett semmi, június 15-ig kellett volna jönni a világvégének, de az a bizanvos bolygó — újságban olvasták róla — nem esett rá Rimócra — szerencsére.

Ha már itt tartunk, igen, a rimóciak olvasnak, érdeklődnek a világ hírei után, bár néha különösen értelmezik azokat. A 2200 lakosú faluban 72 televíziós készülék, 385 rádió van, a Szabad Föld 126, a Népszabadság 88, a Nógrád 84, a Nők Lapja 50 példányban jár, hogy csak néhány lapot említsünk. A községben másfél év óta öt személygépkocsitulajdonos él. (Jön egy villogó szemű vékony ember, elkéri Gólyán Andrásnak, a tanács vb elnökének kerékpárját, mint mondja, orvosi vizsgálatra Szécsénybe kell mennie, fordul azonnal.)

Természetesen tévedés lenne azt hinni, hogy a rimócia- kat csak a nyuszka emberek jóslatai, a bolygók pályája, a lapok hírei foglalkoztatják. Rimócon több komoly gond nyomára bukkanhat az érdeklődő. Mindenekelőtt, úgy tűnik, sok a fóka, azaz, kevés a föld, s „ráadásul”, évenként körülbelül 50 gyerek születik. A szűk határból egy emberre talán egy hold föld jut, közepes minőségű. A rimóci üzemegység, a varsányi Űj Kalász Termelőszövetkezethez tartozik, a többlet munkaerőt a tsz sen) tudja lekötni. 1945 előtt a rimóciak általában elszegődtek summásnak, most eljár a faluból körülbelül 450 férfi és 200 nő a szomszédos tsz-ekbe, állami gazdaságba, iparba. Az Üj Kalász korlátozza a tagfelvételt, melléküzemági tevékenysége jelentéktelen, a kertészettel is inkább csak a foglalkoztatási gondok enyhítéséért próbálkoznak. Aki pedig nem tsz- tag. háztáji földdel nem foglalkozhat, nem fűzi a faluhoz semmi, el akar innen menni. Általában a földtörvény végrehajtása körül még zajlik a vita Rimócon.

S még egy adat: 1945-től 200 ház épült a faluban, legutóbb öt család költözött el. jelenleg nyolc ház, költözködést szándék miatt eladó. „Elmegy a kútágas, marad csak a kútja”? A járás déli községeiben, Varsányban, Sipeken, Rimócon úgy látják, a szécsényi iparfejlesztés oldhatná meg véglegesen a foglalkoztatási gondokat.

Ha nem is a kú tágasról, a kútról más vonatkozásban is beszélnek Rimócon. Lapul a falu, mélyen fekszik, tehát van vize, de nejn jó, a kocsmában például a poharak mosogatását sem végzik előírásnak megfelelően. A víztől többször előfordult már fertőző betegség. Rimóc Nógrád megye nyolcadik községe, ahol a vízhálózat fejlesztését megoldják — majd a negyedik ötéves tervben. A víztársulat iránt, bár még nem alakítják meg, máris a fél falu érdeklődik. A nemcsak érdeklődő, de szomjazó krónikás addig egy üveg sört iszik a kocsma előtt. Korábban noha bort is ittak Rimócon. elszórtan most is van noha szőlő.

A tanévzáró értekezleten, ha nem is noháról, sok szó esik a 320 tanuló értelmi képességéről, szorgalmáról, s részben, az otthonról hozott helytelen szemléletről. Az 1967/68-as tanévben magas volt az igazolatlan mulasztások és a bukott tanulók száma, bár kevesebb, mint azelőtt. Az iskola diákjainak tanulmányi átlaga 3.11, szintén jobb az előző évekénél: Elgon- dolkoztatóbb viszont az a szemlélet, amely eléggé általános Rimócon, s amelyről Pécsik Sándor iskolaigazgató beszél. Lényege: korán munkára fogni a gyereket, hogy hasznot hozzon. Áprilistól a gyerekek idejének nagy részét _a marhalegeltetés tölti ki, igaz. a rimóci marha aztán Olaszországban is keresett. De ho! marad a tanulás? Jelenleg egyetlen rimóci fiatal sincs főiskolán vagy egyetemen.

Igénytelenség? Igen. Másfelől viszont l°nne igény, de

nem. vagy csak nehezen kielégíthető. A művelődési ház vályogból készült, hajdan körjegyzői iroda és lakás célját szolgálta, egy nagyteremmel, két öltözővel, s egy fülkével rendelkezik, ahol a mozi gép áll. Volt eg.y istálló, ahol klubot akartak kialakítani, de erősebb volt az ammóniaszags. mint a széna illata. Így lebontották. s használható anyagából. valamint járási, községi segítséggel, jövőre klubot építenek.

<T. E.)

NÓGRÁD - 1963. június 19., szerda