Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-10 / 108. szám

Sikeres első — Nekem tetszik az új munkahely.' Technikus va­gyok. csoportvezetőnek kerül­tem ide a FŰTÖBER-hez. A fizetésem is több, de ha csak annyi lenne, mint amennyit korábban kaptam, akkor is így vélekednék Kajárik Sándor mondta ezt Nagybátonyban. Véleményét még a következőkkel toldotta meg: — Az anyavállalattól iga­zán sok segítséget kaptunk az induláshoz. Volt itt takarita- nivalónk a régi erőmű épüle­tében. Dolgoztak a kőműve­sek miközben érkeztek a gé­pek. Amikor a termeles első fázisaiba kezdtünk, nemcsak vezetők, de lakatosok is jöt­tek Budapestről, a vállalat Forgács úti telepéről. Mutat­ták. magyarázták, mit hogyan csináljunk. Ereztem, édestest­vérként kezelnek bennünket, az új telep dolgozóit -r- mond­ja. Valahogy így indult útjara egy új nógrádi üzem. ahol a termelő munka tulajdonkép­pen decemberben kezdődött es február 5-én hagyta el ün­nepélyes keretek között az ál­lomást az első vagon készáru. Ma már 74 ember dolgozik itt. de a nyüzsgés sokkal na­gyobb. Csíki Lajosné, például egy személyben munkaügyis, bérszámfejtő, könyvelő. Ha pedig árut szállítanak, oda szalad, máskor meg informá­ciót ad. De így vannak itt mások is. Szabó Imre, a telepvezető reggel „átugrott” Özdra. anya­got szerezni. Délre vissza­jött. Egy teherautó ventillá- tor-lapátkereket hozott, s hogy ne legyen üresjárat, £ akarás diadala. visszafelé készáruval pakol­ták meg a kocsit. — Az első negyedévben kétmillió-hétszázezer forint értékű készárut termeltünk. Ha a beruházási és az idegen szolgáltatási munkánkat is számítjuk, akkor hárommillió felett teljesítettünk —, mond­ja Szabó Imre. majd így foly­tatja: — Csak összehasonlí­tásként mondom ezeket a szá­mokat. mert a második ne­gyedévben már hatmillió fo­rintnál több bevételt, szereti nénk elérni. Ennek érdekében gépesíttettünk. Nemrég kap­tunk egy csehszlovák élhajlí­tó gépet Ezen hat milliméte­res lemezig tudunk hajlítani. Már a szomszédos üzemek is érdeklődnek: vállalunk-e ve­le bérmunkát? Ha csak ez kell a kihasználáshoz, miért ne vállalnánk... — Eddig négyféle axiális ventillátort készítettünk. Az utóbbi időben naponta már 80 darab készül az előbb em­lített gyártmányokból. Hama­rosan megkezdjük a szögletes tartályok és hidroforok gyár­tását is. A rajzok, technológiai előírások készen vannak. Ez is új termék lesz telepünkön. — Itt van az alapja a 22x 46 méteres új szerelőcsarnok­nak. Vasszerkezete előregyár­tott elemekből készül. Re­méljük. az építők gyorsan felhúzzák az épületet. Szeret­nénk már a második félév­ben ebben gyártani a hidrofo-, rókát Bárkivel beszél az ember, mindenkinél lelkesedést ta­pasztal. Szólhatnánk itt Kere­pesi Istvánról, a Borsodná- dasdról „hazakerült” kiváló esztergályosról, akinek a la­pátkerekek megmunkálásánál még nem tudtak olyan nor­mát adni, amit túl ne teljesí­tett volna. Emellett mindig szakít időt a többiek segíté­sére, tanítására. Felesége, aki érettségizett, fizikai munkát kért. nem pedig íróasztalt. A hegesztők mellett, kisegítő­ként dolgozik. Rajta kívül öt technikus dolgozik, fizikai beosztásban. Azt mondták: saját maguknak építik, fej­lesztik ezt az üzemet. Valószí­nű, később belőlük lesznek a termelés közvetlen parancs­nokai. Sándor Janos vezetésével a villanyszerelőkre is elég sok feladat hárult eddig. Az épí­tés. hálózatbővítés mellett már hét hegesztő dinamót telje­sen felújították. Szőke Hugó, a telep szak­szervereti bizalmija, a TMK- sok vezetője. Ök végzik a gé­pek üzembe helyezését. Nem­csak gyorsan, hanem kifogás­talan minőségben is. A KISZ- titkár, Ottvai Gusztáv hegesz­tő kezét pedig a szemnek is tetszetős kész ventillátorok di­csérik. Februárban még azt írtuk, hogy járni tanul megyénk legfiatalabb üzeme. Most már leírhatjuk: sikerrel tette meg az első lépéseket. Ahol 75 ezer forint az egy főre jutó negyedévi- termelési érték — ami a vártnál 10,6 százalék­kal több — ott valóban biz­tató a kezdet. De nemcsak a számokból. hanem a kész­árut csomagolok növekvő munkájából is erre lehet kö­vetkeztetni. Az itt készült ventillátorokból 30 — közve­tett úton — már túljutott az országhatáron: Svédországba exportálták. Bodó Janos Segítenek magukon Öntevékenység és szorgalom = jő eredmény A Szécsényi Gépjavító Állo­máson 6em „vették” simán az új gazdasági mechanizmusra való áttérést. A kezdeti ne­hézségeket azonban hamaro­san legyőzték — megfelelő piackutatással, az erők szer­vezett átcsoportosításával, veszteség nélkül átvészeltek az átmenetet. Ehhez azonban a gépjavító vezetésének, kol­lektívájának határozott cse­lekvésére volt szükség. A téli gépjavítást eredmé­nyesen befejezték. Időközben megszervezték a tehergépko­csi-szervizt. Egyik részlegük az előírások szerinti berende­zéssel bármilyen tehergépko­csi szabványos vizsgálatát, azaz műszaki szemléjét ellát­hatja. A termelőszövetkeze­tek havonta 30—32 teherkocsi karbantartását végeztetik ná­luk. A téli időszakban ezzel nem is volt baj, azonban a kinti munkák „felborították” az ütemtervet. Pedig a tsz-ek maguknak okoznak kárt ezzel. A piackutatók sem tétlen­kedtek. A szervizrészleg ka­pacitásának kihasználása ér­dekében szerz&dést kötöttek a fővárosi 1-es számú AKÖV- vel. Elvállalták havonta 35 tehergépkocsi szemlézését. A lakatosok számára is keres­tek munkalehetőséget. Az egyik budapesti nagyvallalat RövidhuMámu rádiók a sodronypaiyakon Korábban rövidhullámú rá­dió adó-vevőkészülékekkel szerelték fel a Nagybátonyi Bányaüzem sodronykötélpá­lyáit. A rádiókkal állandó kap­csolatot tudnak tartani nem­csak a két végállomás. ha­nem a pályán dolgozó kar­bantartókkal is. Ez elsősorban á balesetek megelőzése, elke­rülése szempontjából jelentős. Az elmúlt néhány hónap ta­pasztalatai igazolják, amikor egyetlen baleset sem volt már a nagybátonyi sodronykötél­pályákon. 2000 lemezszekrény elkészíté­sével bízta meg az állomást. Ennél a gépjavítónál is el­sődleges tevékenység azonban a mezőgazdaságban használa­tos gépek, eszközök javítása. S mi több. még „termelőmun­kával” is foglalkoznak. Kija­vított nyolc, nagyteljesítmé­nyű traktoruk az igények sze­rint dolgozik a megyében. A nyolc kombájn javítása még folyik, azonban ezek nyári munkájára nem tartanak szá­mot a megye szövetkezetei. A szécsényiek azonban nem hagy­ták annyiban. Szerződést kö­tötték a jászberényi Lenin Termelőszövetkezettel 1200 hold gabona kombájnolásara. Az öntevékenység eredmé­nyei jó hangulatot teremtettek a gépjavítónál. Sikerült meg­találni a munkalehetőségeket az évi 25 millió forintos terv teljesítéséhez. Az első ne­gyedév feladatainak megoldá­sa, az éves terv arányos tel­jesítése kedvező képet mutat. A dolgozók hangulatára jel­lemző, hogy nemcsak a mun­kában, hanem a különféle társadalmi tevékenységben is példamutatók. Sok egyéb pél­da mellett erre mutat a nem­régiben a gépjavítónál első alkalommal rendezett vér­adónap. amelyen csaknem százan vettek részt, s adtak vért. „Kául rá, elnök A hangulat tetőfokára há­gott. A vidám lakodalomban idős férfi hívta tanéra a fiatal menyasszonyt, s ez már önma­gában elegendő volt arra, hogy az általános figyelem feléjük irányuljon. Az öregnek tet­szett ez a szereplés, s nagy hévvel, fiatalosan kiáltotta el magát: — Húzd rá, cigány! — Amint azonban a zenészekre pillantott, kicsit zavartan ja­vította ki önmagát: — Aka­rom mondani: húzd rá, elnök elvtárs! Ez a kis közjáték mintegy két esztendeje zajlott le Zagyvapálfalván, s nekem a zenekar prímása mesélte el a Kisterenyei Gépjavító Állomás élüzemavató ünnepségén, ahol ők húzták a talpalávalót. A prímhegedíis ugyanis nem más. mint Csörge Géza, a bárnai községi tanács elnöke. Ámde. amilyen érdekes, hogy a vb-elnöknek zenekara van, a legalább annyira meg­lepő a zenészek összetétele. A nagybőgős Csörge István: ko­hóművezető az Otvözetgyá r- ban: a másodprimás Torták György: aknász a mizserfai bányaüzemben. Toriák József cimbalmos, Oravecz József kontrás és Tor fák Albin brá­csás, bányászként dolgoznak a mizserfai üzemben. Horváth István, a klarinétos pedig szállító munkás az ötvözet- gyárban. — Harmincnégy éves va­gyok és kilencéves koromban kezdtem el hegedülni — vall önmagáról a bárnai vb-elnök. — A legkedvesebb hobbym a muzsika... — Mióla játszanak így, együtt? — Huszonkettedik esztende­je■ — S amikor megválasztot­ták tanácselnöknek, nem talál­ta furcsának a nyilvános mu­zsikálást? — Talán az Iáit volna a furcsa, ha abbahagyom. Hi­szen éppen a zenekarnak is köszönhettem, hogy megismer­tek és megszerettek... Persze ez kölcsönös: a játék alatt, a különféle mulatságokon én is közelebbről megismerem vá­lasztóimat. Volt idő. amikor a fölötteseim is gyanakodva vizsgálták ezt a <tevékenysé­gemét. Azután rájöttek, hogy a becsületes embert nem be­folyásolhatja az efféle ..tö- megkapcsolat”. — Sok helyen muzsikálták már? « — Gondolhatja. huszonkét év alatt... És nemcsak Bár­Népfrontbizottságaink segítsék a szocialista nemzeti egység megteremtését A Hazafiam Népfront Nógprád megyei Bizottsága elnökének nyilatkozata A Hazafias Népfront IV. és legfőbb hivatása: a nemre- lyesen. okosan válasszák ki a kongresszusa után a megyei, 'ti egység pblitikájának mind soron levő. helyileg mindig járási és községi bizottságok- teljesebb megvalósítása”... legfontosabb tennivalókat, ban is megkezdődött a mun- A szocialista nemzeti egység A mozgalom fő működési ka. a kongresszus határozatai- megvalósításának, minden körét a kongresszus az alkot­nak végrehajtásáért A kong- eddiginél jobbak, reálisabbak máhyos, a gazdaságpolitika;, resszus legfontosabb jelentő- a feltételei hazánkban. Pár- a művelődéspolitikai, a béke- ségéről, a népfrontbizottságok tünk követkézfetes, a gyakor- mozgalmi területen határozta tennivalóiról érdeklődtünk latban bevált politikája, ame- meg. Nehéz lenne a négy fel- Nagy Bélánál, a Hazafias lyet mi népfrontpolitikának adatkörből egyiket a másik Népfront Nógrád megyei Bi- nevezünk, szilárd feltételeket elé helyezni. A helyi bizottsá- zottságának elnökénél. teremtett a dolgozók legszé- gok öntevékenysége, önallósá­— Miben látja a Hazafias lesebb rétegének cselekvő ga. rugalmassága alakíthatja Népfront IV. kongresszusának együttműködéséhez. Pártunk ki mindig a helyes arányokat legfontosabb jelentőségét? politikai célkitűzésének meg- a helyi politikai, gazdasági, — A Hazafias Népfront !V valósításában támaszkodik és kulturális feladatok, leheíősé­igényli a népfrontba tömörült gek ismerete, számbavétele hazafias érzelmű dolgozók alapján., egységes közreműködését. Amit általában és minden Melyek népfrontbizottsá- népfrontbizottság számára kongresszusa belpolitikai éle­tünk jelentős eseménye volt. Nyolcszáz küldött, társadal­munk valantennyi osztálya és — — ..... - . ,, . . r éteg képviseletében a közös- qaink legfontosabb tennivalói vgj sebesen aja .'i . a kongresszus után? a nepfrontbizotteag ere­- A kongresszust megelő- '*• munkájának értélre, műi­dig és mindenütt a tarsada­ség ügyei iránt érzett felelős­ség tudatában ült össze a kongresszuson. A magyar nép- ző választási gyűléseken, ren- frontmozgaiom munkája irán- dercén veken nagyon sok prog- ti nemzetközi érdeklődés fo- ramot. tennivalót kaptak nép- kozódását mutatja, hogy 12 frontbizottságaink. Csak a ország testvérszervezeteinek községi választási gyűléseken képviselői vettek részt a ta- 21 681 résztvevő közül 736 nácskozáson. A Hazafias Nép- mondott véleményt és ebből front IV. országos kongresszu- 475-en közérdekű, főleg a fa! sának az volt a feladata, hogy vak kommunális lom. a közösség érdekében végzett tevékenység folytán alakul. Az újjáválasztott nép­frontbizottságok mozgalmi módszereinek továbbfejlesz­téséhez. a hatékonyabb mun­kához, két fontos dologra van helyzetét szükség. Egyik: minden bi­zottsági tagot rendszeresen el­látni konkrét politikai meg­bízatással. A másik: a lakos­ság közül a pártonkívüliek és a közélettől eddig még tar­tózkodók jelentős táborából, mihél több embert bevonni a közéleti, társadalmi munkába. Ennek érdekében minél össze­mélyrehatóan megvizsgálja, érintő kéréseket, javaslato- elemezze a III. kongresszus kát terjesztettek elő. óta eltelt időszak mozgalmi A Hazafias Népfront me- tevékenvségét, állást foglaljon gyei küldöttértekezletének ál- a fejlődésünk jelenlegi szaka- lásíoglalásaban. amelyet va- szában előttünk álló tenniva- lamennyi bizottsághoz eljut- lókkal kapcsolatban. tattunk. sok tennivalót tár­A népfrontkongresszusok tunk bizottságaink elé a kö- történetében egyedülálló, hogy vetkező négy évre. a IV. kongresszus küldöttei- A IV- kongresszus tovább több, baráti-klubszerű nek plenáris tanácskozásával szélesítette, gazdagította moz- jövetelt, színes, érdekes ren- egyidőben a szocialista nem- galmi munkánk feladatkörét, dezvényt, vitaalkalmat, szin- zetí egységgel közvetlen ősz- A fő célok- tennivalók világo- vonalas, közérdeklődésre szá­szé függő három témát mun- sak- egyértelműek, úgy érzem mottartó előadásokat kell kabizottságok előterjesztésé- minden népfrontbizottsági tag szervezni. Csak ilyen módon hon külön is mMvitaLt 4 és aktivistánál megértésre, válhatnak népfrontbizottsá - Plenáris ülésen feSló 46 cselekvésre találnak. galnk a szocialista nemzet; küldött mellett a munkabi- Területi népfrontbizottsá- egység megvalósítójának »»Bi­zottságokban további 40 fő §aink veretóiiiez szolok első- hatos tényezőivé - mondotta jutott szóhoz, s ez méltókép- sor^n- ™uk varjuk, hogy a Nagy Béla, a Hazafias Nep­pen kifejezte a szocialista de- s2f\es skálában felrajzolt tel- tront megye! bizottságának fel­mokrattzmus legszélesebb ér- adatok JíoaiL felelősséggel, he- noke. ____________ v énvesülését. A kongresszus egész mun­kájában, a beszámolókban és hozzászólásokban egyaránt, egy fő kérdés a szocialista Magyarország megteremtésé­nek. a szocialista nemzeti egység megvalósításának gon­dolata vonult végig. Á kong­resszuson ismételten megfo­galmazást nyert, hogy nagy nemzeti célunk, a szocializ­mus teljes felépítése, amely ma már egész népünk szemé­lyes ügye, alapvetően közös érdeke, csakis a nemzet min­den erejének összefogásával valósítható meg. A kongresszus állásfoglalá­sában is kifejezést nyert, hogy a „Népfront programja előtár* U lián. Muzsikáltunk mi mar Kazáron, Vizsláson, Nézsán, Istenmezején, Mátranovakon és még ki tudja hol... Általá­ban lovas kocsival közleke­dünk, s amerre elhajtunk, in­tegetnek az ismerősök. — Mi a legkedvesebb élmé­nye zenészi minőségben ta­nácselnökké választása óta? — Sok kedves élményem van. Most inkább egy érdekes­séget emelnék ki. Egy alka­lommal például én végeztem az esketést a tanácsházán és alig hogy befejeztem, már fogtam is a hegedűt, mert a mi zenekarunk játszott a la­kodalmas népnek. — Nem fárasztó? — Amit kedvel az ember, az sohasem fárasztó. Azonkívül megnyugtató, hogy Szikora Jó- zsefné, a vb-titkár távollétem alatt tökéletesen helyettesit. Ha mi történetesen vasárnap utón vagyunk, ö esketi a há­zasulandókat is. — És mit szól a család? — Feleségem már megszok­ta. Kilencéves kislányom pe­dig, a kis Erika már ebbe az életrendbe nőtt bele... De most már mennem kell... Amint hallja, a vendégek tan­gót követelnek... , Lakos György Képesítő vizsgák előtt Salgótarjánban, és megyénk több helyén is felcsendült már a mindannyiónknak kedves és ismerős dal: „Ballag már a vén diák.. Alig akad család vagy rokonság, ahol ne lenne érettsé­gi előtt álló diák. Sokszor vajmi keveset gondolunk arra, hogy ezek a vidám, nagyrészt tehetséges ifjak milyen ko­moly és fáradságos munkát végeznek az iskolákban, s gyakran a tavasz vérpezsdítő leheletével is dacolva, tan­könyvvel kezükben készülnek a nagy erőpróbára, négy év munkája gyümölcsének szüretére. A nagy nap közeledte egyre inkább igénybe veszi nemcsak a jelöltet, hanem kör­nyezetét is. Különösen a szülők áldozatkészségére, megérté­sere van szükségük a lelkileg és fizikailag egyre inkább igénybe vett tanulóknak. Igaz, már eddig is féltő gonddal, szeretettel kísérték figyelemmel gyermekük fejlődését, osz­toztak elért eredményeik örömében, vagy sikertelenségében. Most különösen és fokozott mértékben szükség lesz a szü­lői gyöngédségre, megértésre, támogatásra, mert a nagy szellemi erőkifejtés ingerlékennyé, túl érzékennyé teszi a fiatalokat. Helytelen csak a jó eredményt kívánni akkor, amikor nem tettünk meg mindent a nyugalmas tanulás érdekében és gyakran a tanulót esetleg indokolatlanul kizökkentjük munkájából. Csend, nyugalom, a zavaró körülmények kikü­szöbölése a jó eredmény záloga. 'Bizonyára megesik majd, hogy egy-egy fiatal, szokásától eltérő goromba magatartást tanúsít, de tudnunk kell, hogy gondolatban már a vizsga esélyeit latolgatja, ami tudat alatt is nyugtalanítja. Amikor azonban megértjük és figyelemmel kísérjük fiataljaink nagy és sokrétű felkészülésének nehézségeit, elvárjuk az érettségiző lányoktól és fiúktól, hogy képessé­geiknek megfelelően mindent tegyenek meg a minél jobb eredményekért. Hiába a szülő segítése és fáradozása, ha a tanuló visszaél vele, s lépten-nyomon kibúvót keres a lel­kiismeretes. becsületes munka alól. Az eredményes tanulás­hoz a környezet és a zavaró körülmények teljes kikapcso­lása szükséges. Ez aligha oldható meg strandon, vagy szó­rakozóhelyeken. A veszélyes ..diákbetegséget”, a tanulás ha­logatását csak úgy küszöbölhetjük ki. ha pontos időbeosz­tással, annak rendszeres betartásával helyesen hangoljuk össze a tanulást és a minden fiatal számára nélkülözhetet­len szórakozást. A félvállról vett, nemtörődöm, minden- mindegy magatartás, csupán a szerencsében való bizakodás — ami az érettségizők egy részét jellemzi — könnyen meg­bosszulhatja magát. Tudnunk kell, hogy csak az alapos tu­dás sokszorozza meg a szerencse-esélyeket is. Az érettségi vizsga nyugodt légkörének biztosítását a már eddig is odaadással, és becsülettel dolgozó pedagógu­soktól várjuk. Az ismeretanyag számonkérésének alapossá­ga és következetessége mellett bizton tudjuk, hogy to­vábbra megértéssel, odaadó türelemmel közelednek az igen különböző, de fogékony és jóindulatú diáklelkekher. Mind­azok az eredmények melyeket fiataljaink eddig elértek és ezután elérhetnek, szocialista államunk helyes iskolapoli­tikáját is tükrözik. Képesítőző ifjainknak nem szabad el- feledniök. hogy egész társadalmunk számít rájuk, ezt a lázaimat elsősorban jó bizonyítvánnyal viszonozhatják. Szilágyi Tibor I NÖGRÁD - 1968. május 10., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents