Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-09 / 107. szám

„Törje be, hátha megtudjuk, • ‘ji'i mi az...: Jegyzeteli egy építkezésről A salgótarjáni Arany Já­nos utcában magasodó, még nyers hétemeletes épület mö­gött szemre rendezetlen buc­kák, készülő, és felig kész vas- betonalapok, zsaluerdők jel­zik, hogy itt újabb épület ki­vitelezése kezdődött. A stati­kus tervezőt, az építésvezető­ség művezetőjét, technikusát a terepen találom. Az épület — mint annyi más városköz­ponti ház — elbontott régi épületek helyére kerül, S a munka megkezdésekor — de sokáig azután is —, elég sok a váratlan előbukkanó aka­dály. Mint például az a dög- kút, amelyből a kubikosok egy darabig meg hányták ki­felé a ló és egyéb állatok föl­di maradványait, de aztán abbahagyták. Mert ugyan ki tudja, - hol a vége?.. Emiatt egy irdatlan vasbetongerenda mered az egyik alapgödör kö­zepében. Mi legyen vele? S a többi előre nem látott aka­dályt hogyan hárítsák el? — statikus tervezőt azért hívták ide. S most hárman körül- állják a gerendát, tanakod­nak. Végül, a művezető hív­ja az egyik munkást: — Törje be, hátha meg­tudjuk, mi az...! A munkás nekiáll. egy jó­kora acélcöveket üt a beton­ba. A találgatás folytatódik, közben az ék beleszalad a gerendába. Tehát üreges be­lül. — Törje tovább! — hang­zik az utasítás. A munkás töri, majd szé­lesíti a ré6t. Fintorog, mert a növekvő résből bűz és meleg árad elő. Amikor a rés mái- akkora, hogy egy gyerek átférne rajta, a művezető ár­nyékot vetve a szemének, benéz rajta. — Hű, az áldóját — kiált fel —, hiszen ez a távfűtés földalatti lírája! Legalább a tervezőnek il­lett volna előbb helyszíni rajzot kérnie. * Az Arany János utcai la­kótelep első objektumáról már megírtuk, hogy szerepe kulcsfontosságú a városre- kontsruKció további üteme szempontjából. Gyors befe­jezése, átadása döntően be­folyásolja az OTP-székház körzetében építendő kétszáz­kély, s könnyen behozható elmaradástól eltekintve, vég­rehajtották. A munka éjjel­nappal folyik. Annak, hogy az első két lépcsőház hatvan- ' négy lakását szeptemberben átadhassák, s aztán novem­berig folyamatosan a többit, úgy látszik nincs különös akadálya. Ha azonban a beruházót hallgatom... Bulyovszky De­zső, a beruházási vállalat igaz­gatója azt szeretné, ha az el­ső átadás nem szeptember­ben, de már júliusban meg­történne. A garzonház alapo­zási és szerkezeti tervei ugyanis a nyárra megérkeznek a Lakótervtől. Ha a huszon- hármas gyorsabb — még gyorsabb! — átadásával, egy­szersmind a szanálás ütemé­nek gyorsításával jó időben végezhetnének a Régiposta utcai házak bontásával. az idén meg lehetne kezdeni a hatalmas épület alapjainak és szerkezetének építését — s ezzel Salgótarján csatát nyer­hetne. Ezt az elgondolást az épí­tők illúziónak tartották az év elején is. Azért vállalták — tízmillió helyett — csupán egymillió forint értékű mun­ka beépítését az objektumon. Es illúziónak tartják ma is. — Én nem mondom — ér­vel Horváth János építésve­zető —, hogy a huszonhármáé jelű épület jelenlegi állapo­tát tekintve nem lehetne ösz- szedobni júliusra harminckét, vagy akár hatvannégy lakást. De ez a minőség rováséra menne. Ez egy. Minden más ésszerű gazdasági, technoló­giai meggondolást félretolva kéne mozgatni azt a több, mint kétszáz embert, aki itt dolgozik. Ez kettő. A harma­dik: engem jelenleg sckkal jobban izgatnak a járulékok, mint maga az épület, akár­milyen furcsán is hangzik. Február óta sürgettük pél­dául. hogy oldják meg a ma­gasnyomású vízvezeték prob­lémáját. Az eredeti terv sze­rint ugyanis az eternitcsövek­nek a gimnázium támfala alatt, valamint a művelődési ház mögött nemrég megépí­tett út burkolata alatt kellett volna húzódnia. Mi nem vál­lalhattuk annak az ódiumát, hogy egy csőtörés következté­ben a támfal alatt kiázik a találtuk, hogy egy alig elké­szült utat újra feltörjünk. * Tudom, milyen keservesen épült meg az út a művelődési ház mögött. Azt is. hogy akármennyire kész is egy la­kóház — ivóvíz nélkül nem lakható. Megkérdeztem a be­ruházók vezetőjét, vajon nem gondoltak erre koráb­ban' — Nem vészes az ügy — vélekedett az igazgató. — An­nál például sokkal kellemet­lenebb lesz. hogy a gimná­zium és a létesülő kollégium ellátása érdekében fel kell majd törni a Pécskő utcát... — De miért nem lehetett a munkát, előbb elvégezni? Hi­szen. .. 1 — Ugyan! Ha a pestiek ki­bírják, hogy a Rákóczi utat felbontották, mi is kibírjuk... *■ Én meg úgy vélem, nem eszik olyan forrón a kását. Most pedig különösen nem: annyi nyilatkozat után, me­lyek a beruházások előkészí­tésének. kivitelezésének mi­nőségi javulásáról elhangzot­tak! A nyilatkozatoknak és a tetteknek egyszer találkozni­uk kell! Lám. a huszonhár­mai épület vízvezetékét — hallom — mégis más nyomvo­nalon oldják meg. Ha nem is februárban, de április, végén csak kiszállt a bizottság, s a nyomvonalat a gimnázium mögé helyezte át. Sem a tám­fal. sem a művelődési ház útja nem kerül így veszély­be. É6 amire az első új laká­sok az Arany János utcában elkészülnek, már talán víz is lesz, áram is, fűtés is... S ha a nyilatkozatok találkoznak a cselekedetekkel, talán sikerül megmenteni a feltúrástól a Pécskő utcát is. Ami pedig az építőket illeti, nekem kife­jezetten tetszik Horváth Já­nos makacssága. Neki is ele­ge van az ígérgetésekből, hangzatos nyilatkozatokból. A szeptemberi átadásba bele­mentek, 6 azért garanciát is vállaltak. Ami nem zárja ki, hogy ha előbb elkészülnek, nem szólnak... De aztán decemberben ne­hogy szóvá kelljen tenni a valahány lakásos toronyépü- talaj, s az lecsúszik lezuhan Régiposta utcai házak bon­let-komplexum kivitelezésé- ** útra, esetleg az alatta le- tÓ6át--’ nek megkezdését. Ez az ütem vő épületre. És helytelennek Csizmadia Gésa egyébként azt is eldöntheti,. __________________ t eljesítjük-e Salgótarján re- ' konstrukciójának a harmadik Mikor segítheti az erősebb a gyengét'!-4 kisipari szövetkezetek egyik elsőrendű feladata a la­kossági szolgáltatási igények kielégítése. Nemcsak gazda­sági, de egyben igen fontos politikai feladat is ez. Van is még bőven tennivaló, hogy ezt a funkciójukat valóban betöltsék szövetkezeteink, de sokszor talán nem is rajtuk múlik. Példa erre a Pásztói Ve­gyes Ktsz, ahol 68 termelő létszámmal 24 részleget kell fenntartani. Van jelentősebb asztalos- és cipészrészlegük. Ezenkívül férfi- és női fod­rász, órás, műszerész, rádió- és televiziójavitó részleg, amelyben általában egy sze­mély dolgozik. Az idén már három új üz­let nyílt. Egyházasdengeleg, Csécse és Szurdokpüspöki kapott fodrászt. A lakosság érdekében hozták létre az új részlegeket. Van azonban egy másik érdek is. a szövetkezeti tagságé, ez pedig a gazdasá­gosság. Különösen előtérbe került ez az idén, a gazdaság- irányítás új rendszerében. A sok egyszemélyes, apró rész­legből egy szövetkezet alig, vagy csak nagyon nehezen jutna egyről a kettőre. Fel­tétlen fontos, hogy olyan részlegekkel rendelkezzenek, amelyek kiegészítik egymást. Nem árulunk el titkot, de Pásztón is van. aki a szövet­kezetben megkeresi a 3000 fo­rintot, mert annyi a munká­ja, és van a körzetben, aki­nek alig tudnak valamelyes keresetet elszámolni. Gondoltak minderre a szö­vetkezet vezetői, amikor úgy okoskodtak, hogy még ütőké­pesebbé fejlesztik az asztalos- műhelyt. Mivel anyagi erejük kevés lett volna, így a szom­szédos Jobbágyi Építő Ktsz- szel társultak a közös vál­lalkozás létrehozására. Ebben egy építő és szakipari, vala­mint motor- és autószerelő részleg kialakítása szerepel. A közös anyagi erő és némi hi­tel igénybevételével kívánják megalapozni a közös vállalko­zást, amitől sokat várnak, an­nál inkább, mivel van Pász­tón igény. Helyet kértek már koráb­ban a tanácstól. ígéretet is kaptak, csak a megvalósulás húzódik, pedig nem mindegy, mikor kezdhetik meg a mun­kát a részlegek. A lakosság érdeke, hogy minél előbb. De a szövetkezet érdeke is. Érdemes lenne meggyorsítani az ügyintézést! Ugyanis nem mindegy, hogy az erősebb mikor segítheti a gyengébbet. B. J. ötéves terv időszakára jutó feladatait, vagy tovább gya­rapodik az előző tervidőszak­ban keletkezett „adósság.” Nos, ami a kivitelezés tem­póját illeti, ha az ember az építőket hallgatja, rendben van. Amit elhatároztak, cse­Ionitos tej A Kirgiz Köztársaság tudó­sai és szakértői a csecsemők számára igen hasznosnak mi­nősítették az ionitos tejet, amelyet első ízben 1962-ben a kirgíziai anya- és csecsemő­védő tudományos kutatóin­tézet laboratóriumában állí­tottak elő. Az előállításnak az a módja, hogy a tehéntejből ionitok segítségével eltávolít­ják a kalcium 20—25 százalé­kát. Ennek folytán az ionitos tejet a gyermeki szervezet na­gyon jól felszívja. Az ionitos tejjel táplált gyermekek jól fejlődnek és súlyban gyorsan gyarapodnak. Frunzében, Kir­gizia fővárosában külön üzem­rész nyílt meg a helyi tej- kombinátban az ionitos tej előállítására. Érdekes játéka a véletlennek? Lehet­séges. A tizenöt éves szolgálatért járó elis­merést akkor kapja, amikor a füstös város körül megújul, zöldbe öltözik az erdő. Hu­szár Károly ugyanis erdész. Azt mondta, birodalma Bámátóí egészen Karan csbe- rényig terjed. A tíz községben tizenhá­rom kerület van. Mindegyik élén egy- egy erdész. Őket látja- el feladattal, segíti, ellenőrzi a munkájukat a mű­szaki vezető, Hu­szár Károly. Emellett sűrűn látogatja a munkahelyeket !s. ahol az erdőműve­lők dolgoznak. — A Sebaj-telepen, ahol a kis irodánk van, csak elcsodál­koznak a lakók, ami­kor elérkezik a bér­fizetés Ideje. Négy— ötszáz embert is fize­tünk havonta — ma­gyarázta mosolyogva. Ahol ennyi ember van együtt, nemcsak a munka halad. Erdész Mondta is Huszár Károly: — Bizony, ha jól meggondolom, igen sok gond, baj adó­dott ez alatt az idő alatt. Azért mindig megtaláltuk a leg­jobb megoldást... Hogy milyen gon­dok, ügyek voltak ezek? A legkülönbö­zőbbek. Munkabér- vitáktól, egészen a táppénzes' ügyekig, minden előadta ma­gát. Előfordult nem egyszer, hogy Huszár Károlynak nem volt módjában segíteni, mert a panasztevő nem a reális, hanem csak a vélt sérelemre alapozott. Sosem félt attól, hogy ezt is tu­domására hozza a pa­naszosnak, —- Bizonyéra van néhány haragosom is emiatt. Dehát előbb- utóbb majd csak megbékélnek — je­gyezte meg. Persze a hajón adódtak kellemesebb gondok Is. Az erdé­szetnél sok fiú és leány dolgozik. Meg­történt már nem egy­szer, hogy itt találtak egymásra a fiatalok. Olyankor aztán jött a lakodalmi készü­lődés. Szaladtak hoz­zá, adjon kocsit a la- . kodalmas nép szállí­tásához. Azelőtt nem­igen, de most már egyre többen keresik, szerezzen beutalót, hogy üdülhessenek. Mennek is minden évben az erdészettől szép számmal. Per­sze annyi üdülőjegy nincs soha, ameny- nylen utazni szeret­nének. Az mór biztos, hogv Huszár Károly is utazik. Vele megy a felesége is. Csak még azt nem tisztázták, - Pozsonyba, vagy az Al-Dunára viszi őket a hajó. Nem tett ezért egyetlen lépést sem. Ö is, a felesége is le­mondott arról, hogy üdülni mennek az idén. Ügy gondolták, másra, fontosabbra fordítják a pénzt. A szakszervezet jutal­ma lesz az út, Huszár Károly tizenöt éves munkájáért. Mesélte, mióta csali az erdőt járja, min­dig volt valami szak- szervezeti funkciója. Munkahelyi bizottság tagja, vezetője volt. Két éve pedig a vál­lalat szakszervezeti tanácsába választot­ták. Addig is. míg elvi­szi őket a hajó. ter­vezgetnek. Hová mennek, mit néznek majd meg. — S mi lesz azután, há hazajönnek? — Mi lenne — mondta természetes egyszerűséggel. — Dolgozunk to­vább, űsv mint ed­dig. ., Mert < csak úgy újul körülöttünk minden tavasszal az erdő. Vinczc Istvánná Csehszlovákia nemzeti ünnepére A „mikor huszonhárom évvel ezelőtt — 1945. május 9- én — a szovjet katonák felszabadították Prágát, amelynek népe utolsó erejével haj-colt a megszállók ellen, itt dördültek el a második világháború utolsó lövé­sed. A prágai felkelés utolsó aktusa volt a cseh és szlovák nép nemzeti és állami önállóságáért folytatott harcának, amelyet a Németország, Olaszország, Anglia és Franciaor­szág által 1938-ban megkötött müncheni diktátum követ­keztében veszített el. A csehek és szlovákok a köztársaság területén működő illegális csoportokban, partizánálakula- tokban, a Szlovák Nemzeti Felkelésben, a szovjet hadsereg oldalán harcoló csehszlovák hadtestben és más hadseregek kötelékében harcoltak a náci megszállás ellen. Már a felszabadító harc során, amelyben a kojnmunisták képezték a legaktívabb és vezető elemeit, kialakultak azok az elvek, amelyek alapján a felszabadított állam felépült. Megalakultak a nemzeti bizottságok, mint a dolgozó nép teljhatalmú szervei, s az ország felszabadult részeiben át­vették a hatalmat, Csehszlovákiában nemzeti és demokra­tikus forradalom ment végbe. Az állam vezető ereje a kom­munista párt lett, amely a háború pusztította gazdaság új­jáépítésére irányuló politikájával kiérdemelte a széles tö­megek bizalmát. Az 1946. évi választásokon a választók 40 százaléka a Komunista Pártra adta szavazatát. Az állam fejlődése azonban nem ment simán. Az 1948-as fordulat a népi demokratikus fejlődés irányá­ban azt jelentette, hogy Csehszlovákia népei élni tudtak azzal a lehetőséggel, amelyet 1945. május 9-én a felszabadí­tás teremtett meg. Visszatekintve a szocialista építés perió­dusára — amely nehéz volt és nem volt zökkenőmentes — megállapíthatjuk, hogy Csehszlovákia népei a szocializmus­ban megtalálták azt a társadalmi rendszert, amely vissza­vonhatatlanul lerombolta az osztály társadalmak teremtet­te válaszfalakat az osztályok és népek között. Ez a társa­dalom eredményesen munkálkodott annak érdekében, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság valamennyi dolgozó­ja egyenrangúvá váliék. Ünnepnapjukon a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe. mindent, számbavetve. büsz­kén tekinthet vissza eddig élért eredményeire. A korszerű ipar fejlesztése, a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése révén lehetővé vált a dolgozók szükségleteinek sokoldalú kielégítése, a kulturális igények betöltése és az ország né­pe a szocialista kútára új magaslatait hódíthatta meg. A szocialista Csehszlovákia külpolitikája méltón vívta ki a nemzetek tiszteletét és megbecsülését. E külpolitika az ország szocialista lényegéből fakad, alaptétele és legfőbb követelménye a béke megóvása. Különös gondot fordít a történelmi tapasztalatokból kiindulva arra. hogv a Varsói Szerződés szocialista testvérországaival összefogva gátat vessen az újjáéledő nyugatnémet militarizmus és neofasiz- mus revansisfca követeléseinek. Csehszlovákiában jelenleg olyan rendkívül aikrtiv politi­kai folyamat tanúi lehetünk, — amelyet a Csehszlovák Kommunista Pált indított el. Erről mondotta Oldrich Cer- nik elvtárs, a Csehszlovák Minisztertanács elnöke a Magyar Rádiónak és Televíziónak adott nyilatkozatában: „Teljes biztonsággal megállapítottuk, hogy a szocializmus további fejlesztése hazánkban csak jelentős változások végrehajtá­sával valósítható meg. Ezek elsősorban gazdasági változá­sok: ide tartozik a gazdasági irányítás rendszerének meg­változtatása... Az egész újjá születési folyamat lényege, hogy szabad teret biztosítson nemzeteink, osztályaink, szo­ciális rétegeink kezdeményez» készsége és elkötelezettsége számára, minden egyes ember egyéniségének érvényesülé­sére”. Magától értetődik, hogy hazánkban is élénk érdeklő­déssel figyelik a csehszlovákiai változásokat. A magyar közvélemény úgy értékelte a Csehszlovák Kommunista Párt nagyszabású akcióprogramját, mint annak a szándék­nak félreérthetetlen kinyilvánítását, hogy a szocialista tar­talmú folyamatot továbbra is a kommunisták irányítják, akik készek energikusan szembeszállni mindenfajta szocia- lizmusedlenes törekvéssel és szándékkal. Ebben a szellemben üdvözölte legutóbbi interjújában Fock Jenő elvtárs a csehszlovákiai változások várható po­zitív eredményeit, amelyekhez a magyar kormány nevé­ben is sok sikert kívánt Csehszlovákia dolgozó népének, a pártnak és a kormánynak. Meggyőződésünk, hogy hazánk és a Csehszlovált Szocia­lista Köztársaság együttműködése az elkövetkező években tovább szilárdulhat. Csehszlovák testvérpártunk vezetői fél­reérthetetlenül hangsúlyozták, hogy az ország külpolitiká­jának fundamentumai szilárdak és megingathatatlanok. Ez lehetővé teszi, hogy még eredményesebben működjön együtt — karöltve a Varsói Szerződés és a KGST többi szocialista testvér országával — a nemzetközi politika po­rondján. A gazdaságvezetés új mechanizmusa, amelynek kimunkálása Csehszlovákiában és nálunk is gyors ütemben folyik, lehetővé teszi, hagy gazdasági lehetőségeinket még jobban összehangoljuk, hogy együtt jelenjünk meg a nem­zetközi piacokon. A legutóbbi 15 évben a két ország külke­reskedelmi áruforgalma négyszeresére nőtt és ha áttérünk a kooperáció és a szakosítás még korszerűbb módszerére, akkor az új lehetőségeket is maradéktalanul kiaknázhatjuk. Testvéri együttműködésünk szilárdítását kívánják né­peink és valamennyi szocializmust építő nép érdekei, ezt várják tőlünk a világ haladó erői. Éhnek a célnak jegyében köszöntjük szeretettel és tisztelettel szomszédunkat, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. (V. P.) A marxizmus—latinizmus klasszikusai Megjelent a Kossuth Könyv­kiadó könyvújdonságairól szóló tájékoztató idei máso­dik száma. A marxizmus—le- ninizmus klasszikusai közül a kiadó folytatja a Lenin ösz- szes művei sorozat további köteteinek megjelentetését, napvilágot lát a 16. és , 17. kö­tet. Ugyancsak megjelenik Lenin Mi a teendő? cimű mű­ve. Most ünnepeljük Marx születésének 150. évfordulóját. Különös érdeklődésre tarthat számot Cornau Auguste Marx és Engels 1818—1844 cimű műve, amely egyedülálló a Marxszal és Engelssel foglal­kozó irodalomban. Az évfor­duló alkalmából még egy gyűjteményes kötet is megje­lenik Marx életéről, tevékeny­ségéről, amely elsősorban En- geisnek Marx munkásságáról és életéről szóló cikkeit, ta­nulmányait tartalmazza. A gyűjtemény közli Marx „A politikai gazdaságtan bírála­tához” című művének elősza­vát is. NÓGRÁD — 1968. május 9., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents