Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-08 / 106. szám

il tsz - sfe bruttó jövedelme meghaladta a négyszázmillió forintot Llcaesetl a megyei tanáés végrehajtó bizottsága A termelői 20 vétkévé íek helyzetéről, a zárszámadások és a tervkészítések tapaszta­latairól tanácskozott tegnap Salgótarjánban a Nógrád me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülésen a Mező- gazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium is képviseltette magát. Meghívták a tanácsko­zásra Kiss Józsefet, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának mezőgazdasági osztályvezető­jét. Herencsényi Józsefet, és Dániel Józsefet a területi szö­vetségek titkárait, Miklósik Ignácot, a megyei mezőgazda­sági állandó bizottság elnö­két. Az elmúlt év gazdálkodásá­ról csaknem száz termelőszö­vetkezetben készítettek zár­számadást. Amint a jelentés és a tanácskozás rendkívül élénk vitája megállapította, a közös gazdaságok tovább erősödtek, szilárdultak. Az elmúlt eszten­dő jellemzője az volt, hogy a szövetkezeti gazdaságok több­ségében igyekeztek kihasználni azokat a lehetőségeket, ame­lyeket az új gazdasági mecha­nizmus nyújtott. Nőtt a szö­vetkezetek önállósága, egyre több üzemben éltek a helyi le­hetőségekkel. adottságokkal, szélesedett a gazdasági mel­léktevékenység. A fejlődésről, az előrehala­dásról tanúskodnak az elmúlt évet jellemző számadatok is. A közös gazdaságok bruttó ter­melésének értéke csaknem 940 mitlió forint volt, s ez több mint nyolc százalékkal halad­ja meg az előző évit. Ugyan­csak növekedett; meghaladta a 600 millió forintot, a termelő- szövetkezetek árbevétele is. A legszembetűnőbb előrehaladást a növénytermelés mutatta. Ezt követte az állattenyésztés, majd a segéd- és feldolgozó üzemek bevétele. Az elmúlt év óriása ,,szépséghibája’ azonban, hogy a termelőszövetkezetek többsé­ge drágán termelt. A ' hoza­mokkal együtt nőtt a termelés költsége is. Ezért a végrehaj­tó bizottság a járási, a szövet­kezeti vezetők alapvető fela­datának tartja a termelés, a költségek elemzését. A jőve-, delmező gazdálkodás ugyanis elképzelhetetlen az előzetes kalkuláció, a költségek alaku­lásának alapos ismerete nél­kül. A tanácskozáson részletesen elemezték a közös gazdaságok tavalyi jövedelmét és a jöve­delem felhasználását. Mint ki­derült, a tsz-ek bruttó jöve­delme meghaladta a 400 millió forintot és az előző évhez vi­szonyítva 30 millióval növeke­dett. Megállapítást nyert azon­ban az is, hogy a növekedés teljes egészében a termelés mennyiségi emeléséből szárma­zik. Figyelemre méltó jelensége volt az elmúlt évet értékelő zárszámadásoknak, hogy a gaz­daságok jelentős összegeket, fordítottak az üzemen belüli felhalmozásra. Az álló- és for­góalap. a szociális és kulturá­lis alap egyaránt jelentős mér­tékben nőtt. Ugyanez tapasz­talható a közös vagyon alaku­lásánál is. A szövetkezetek ma már csaknem egymilliárd- kétszázezer forintos vagyonnal rendelkeznek. Gyarapodtak. gazdagabbak lettek a szorgalmasan dolgozó tagok is. Meghaladja a 226 millió forintot az az összeg, amelyet részesedésiként fizet­tek ki tavaly a tagoknak. Ki- lencvenkétmillió forint volt a közös gazdaságokban dolgozó alkalmazottak munkabére. A végrehajtó bizottság ismételten arra hívta fel a járási, és a szövetkezeti vezetők figyelmét, hogy a jövőben a gazdálkodás helyes megszervezésével igye­kezzenek munkalehetőséget te­remteni a termelőszövetkezeti tagoknak. Lényeges feladatként említették a tanácskozáson azt is, hogy a szövetkezeti szakem­berek találják meg a kellő arányt a szövetkezeti tagok részesedése és az alkalmazot­tak bérezése között. Az előterjesztés és a vitában felszólalók külön szóvá tették a gyenge termelőszövetkezetek helyzetét, gazdálkodását. A zárszámadások tapasztalatai ugyanis azt mutatták, hogy a gyenge termelőszövetkezetek többségében helyesen éltek azokkal a lehetőségekkel, ame­lyeket az új ál-támogatási rend­szer nyújtott. A kedvező ta­pasztalatok mellett azonban arról is szó esett, hogy az ár­támogatás jelenleg érvényben levő rendszere nem oldja meg teljes egészében a kedvezőt­len adottságok között gazdál­kodó. évek óta gyenge terme­lőszövetkezetek gondjait. Elve az önállósággal, a szö­vetkezetek többségében az idén már bizonyos változásokat eszközöltek a termelés szerke­zetében. A gazdálkodás azon ágait fejlesztik elsősorban, amelyek gazdaságosak, jelen­tős bevételt hoznak. Nőtt pél­dául a megyében a cukorrépa termőterülete, s az állatte­nyésztéssel párhuzamosan a pillangós-takarmányok ter­mesztése. A közös gazdaságok törekvése a sertéstenyésztés- és hizlalás erőteljes fejlesztése. Az elmúlt évben meghirdetett ser­tésprogramnak megfelelően az előzetes 'számítások . szerint mintegy 20 ezer hízott sertést értékesítenek az idén. A közös gazdaságok idei terveiben összhangban van a népgazda­ság, a szövetkezet és a tagság érdeke. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy bizottságot hoz­nak létre, amely elemzi a zárszámadás, a tervkészítés ta­pasztalatait, feldolgozza a vi­tában elhangzott észrevétele­ket, javaslatokat. Mindezzel az a cél, hogy a megyei, a járási és a szövetkezeti vezetők egya­ránt megfelelő következtetése­ket vonjanak le múlt évi ta­pasztalatokból. Mert csak a munka helyes megszervezése, a jó tapasztalatok hasznosítása, a gondok gyors enyhítése hoz még erőteljesebb fejlődést a megye mezőgazdaságában. A végrehajtó bizottság napi­rendjén szerepelt még többek között a tanácsi vállalatok el­múlt, évi gazdálkodása, vala­mint az id,ei induló vagyoná­nak megállapítása is. Hasznos kezdemény esés Új módon szervezik a versenyt Lépcsőzetes bérezést alkalmaznak a Nógrádi Szénbányák Lépcsőzetes bérezés. Ilyen címen szerepel a köztudatban az a bérezési forma, amit a Nógrádi Szénbányáknál a kol­lektív szerződésnek megfele­lően év elejétől alkalmaznak. A gazdasági és szakszerveze­ti vezetésnek az új módszer­rel az volt a célja, hogy job­ban serkentse a brigádokat a versenyre. Miről van szó tu­lajdonképpen? Elsősorban a verseny szer­vezését módosították. Koráb­ban ugyanis a brigádok egésfc évre szóló felajánlásokat tet­tek. A bányászatban viszont gyakran előfordul, hogy a bri­gád munkahelye kifogy, más­hol kap munkát és rendsze­rint nem a korábbival azonos feltételek között. Ez nehezí­ti a reális értékelést. Bonyo­lítja a dolgot, hogy a terme­lési tervet, a körülmények ál­landó változása miatt, havon­ta határozzák meg számukra. Az idén is elkészültek az éves versenyfelajánlások az­zal a különbséggel, hogy a termelésről szóló részt ha­vonta. az úgynevezett szák- mányadáskor módosíthatják a már általuk is ismert felté­teleknek megfelelően, ösztön­zőbb lett volna a verseny, mert valóságra épül. Az anyagi elismerés i6 igen lényeges, és ezt jól kifejezi a lépcsőzetes bérezés. Ha a bri­gád vállalást tesz és teljesíti, akkor növekedik az irányke­resete. Ha a norma tíz csille egy műszakra, az iránykere­set pedig 83 forint és erre fél csillét vállalnak és teljesí­tik, az iránykereset niár 91 forint, mert két lépcsővel ma­gasabbról indul, ami azután a százalékos pótlékokat is maga után vonja. A nagyobb jutalomban csak a versenyző brigádok részesülnek, hiszen a vállalat számíthat a na­gyobb teljesítményükre. Az elmúlt hónapokban — bár még az új módszer értel­mezése nem volt mindenütt egységes — szép eredmények születtek. Mátranovákon pél­dául januárban 12 brigád tel­jesítette vállalását, összesen öt és fél ezer forinttal került több a borítékba. Márciusban ugyancsak 12 brigád, már csaknem hétezer forinttal vi­hetett többet haza. Nagybátonyban februárban 18 brigád teljesítette túl fel­ajánlását, jutalmuk 11 ezer 600 forint volt, s márciusban már 46 brigádnak fizettek versenyjutalmat, több mint 41 ezer forintot. Az új verseny- és bérezési forma a jelek szerint eléri célját. Nem véletlen, hogy a Nógrádi Szénbányák teljesí­tette negyedéves tervét. A tervezett létszámnál. 160 fizi­kai dolgozóval kevesebb való­sította meg mindezt. A két említett üzemnél, Mátranová­kon 8,5, Nagybátonyban pe­dig 4,2 százalékkal volt na­gyobb a produktív teljesít­mény az előírtnál. Fagyasztás helyett dehidratálás Franciaországban nincs elég hűtőszekrény; ezért rátérnek az élelmiszerek teljes dehidra- táiására. Eddig csak a kávéval jártak el így, de most a gom­batermesztők is jónak látják bevezetni a tárolásnak ezt a módszerét; Saint-Cyr-en-Bo- urgban dehidratáló üzemet állítottak fel, amely naponta 15 tonna gomba, 6 tonna kü­lönféle zöldség, amellett bi­zonyos mennyiségű kávé, gyü­mölcs és tejtermék „víztele­nítésére” képes. r’ yula bácsi elfoglalt em- bér. Csoportvezető az egyik vállalatnál. Az embe­rekkel való foglalkozás, a sok adminisztráció estére már kimeríti. Nem a testét, ha­nem az idegeit. Dobálja ma­gát az ágyban, nem tud el­aludni. Az ö korában már az egésznapi izgalom után kime­rül az ember. De tisztesség­gel el akarja látni a felada­tát, hogy ha nyugdíjba megy ne sóhajtsanak fel: végre megszabadultak tőle, hanem emlegessék mint példaképet. Erre nagyon sokat ad az öreg. Már régen törte a fejét, milyen elfoglaltságot keres­sen a munka után egy valódi kikapcsolódásra. Megpróbál­kozott a vadászattal. Nem ment. Egész nap menni, hó­ban', sárban, hegyről le. majd föl. Sajgott a dereka, fájt a lába. kínozta az izomláz. Az egyik barátja ajánlotta egyszer neki: — Gyula, menj el horgász­ni. Az öreg végiggondolta. A csendes folyópart, a zöld rét, aztán a víz titkainak felde­rítése. Ez nem is rossz. De azért ellenkezett. — Ugyan, nem értek én ahhoz.., Miért hagyta ott munkahelyét? Az alacsony kereset miatt? Nem érezte jól magút? „Pik­kelt” rá a főnök? Közelebb került otthonáhqz? Nehéz volt a munka? Nem biztosították a kulturálódás lehetőségeit? Sokat túlóráztatták ? Egyes vezetők durváskodtak? Fe- gyelmezetlenkedett? Valami más miatt küldték el? Akarat­lanul is ezek a kérdések to­lakodnak elő, amixor valaki arra keres választ: miért hagyta el előző munkahelyét? s — Én — kezdi Miha And- rásné, a Váci Kötöttárugyár kazári telepének dolgozója; mielőtt idejöttem, az erdészet­nél dolgoztam. Otthagytam, mert nehéz volt a munka. Aztán meg epével operáltak. Azóta sem jöttem rendbe. Itt jóval könnyebb a munka, mint ott volt, de a műszak fele után már érzem; zsibbad a hátam. Ez is az epétől van... Miért jobb itt? Azt már mondtam, hogy ott nehéz volt a munka. Itt ha­marabb eltelik a műszak. Két órával előbb vagyok otthon, mert nem kell Baglyasaljára buszozni, meg vissza. Ezt az időt, ami legalább két óra, jól hasznosítom az otthoni munkában. Az erdészetben jobban elfáradtam, mert na­ponta tíz órát dolgoztunk, itt meg csak nyolcat. A gyerekek, a 13 éves kislányom és a 15 éves fiam, amikor megtudták, hogy varrodába jövök dol­gozni azt mondták; nagyon örülünk neki édesanya, leg­alább többet leszel velünk... Jók a kollégák, de mégi6 el­kívánkozom. Ha most azon­nal nem is megyek el. de ké­sőbb biztosan. Attól függ ho­gyan alakul az egészségem. A főorvos azt tanácsolta: ha nem megy a munka, ha fára­dok, akkor ne erőltessem. Könnyebb beosztást meg nem tudnak adni. — Innen hova megy? — Haza. — Miből élnek meg? — A férjem fizetéséből. Ó bányász, keresete Havonta el ■ éri a 3000 forintot. Ha más­ként nem megy, összehúzzuk egy kicsit magunkat. Az em­bernek legfontosabb az egész sége. Talán egyszer majd rendbejövök... Mielőbbi gyógyulást. * —Az erdészetnél dolgoztam én is — kezdi a beszélgetést Domonkos Piroska. — Utána a szomszédos kocsmában (mu­tat az ablakon túlra, a szem­ben levő épületre) helyezked­tem e). Mindig délutánéi mű­szakra jártam. Ez rém let- sz! Míg mások sz i-akoztí k. od i n entek. ahová akrrt,|k, en dolgoztam. Miniig készen­léthez- kellett lennem. Nein volt nagy a forgalom os.:’. •vasárnap. Két hónapig dol­goztam ott. majd úgy döntöt­tem, ha felveszneK varrónő­nek, eljövök ide. Jelentkez­tem. Akkor nem volt hely. Később Évike — Sándor N. Ottóné telepvezető — szólt, hogy jöjjek, mert egy asszony elment, felvesz a helyére. En­nek több mint öt hónapja. Azóta megkedveltem a var­rást. Nagyon jól érzem ma­gam, szeretek itt dolgozni. Talán azért, mert itt vannak a barátnőim i6. Molnár Ma­rika — mutat előre — akivel együtt szoktunk járni. — Keresete? — Kilencszáz forint. — Több. vagy kevesebb, mint az előző helyén? — Egyelőre ugyanannyi, később biztos, hogy több lesz. — Itt marad? — Igen. És ha szakmai tan­folyam indul, oda is jelentke­zem. Szakképzett varrónő sze­retnék lenni. * Barátnőivel, Domonkos Pi­roskával, Kovács Rozáliával. és Mede Erzsébettel együtt jött ide dolgozni. Molnár Má­riáról van szó, aki így indo­kol. — Amíg az erdészetnél dol­goztam, Kazárról busszal jár­tunk át Baglyasaljára. Korán keltem, későn jöttem haza. Annyira- elfáradtam. hogy nem esett jól este sehova sem elmenni. Mióta a varrodában dolgozom, jól kipihenem ma­gamat. jóval több a szabad időm. Óriási előny még, hogy az új munkahelyem helyben van. Talán ez volt az. ami engem elsősorban ide vonzott. A másik pedig az. hogy szere­tek varrni. Régi vágyam tel­jesült ezzel. Megvallom, egy kicsit aggódtam, milyen kol­lektívába kerülök. Mondha­tom, felesleges volt. A bri­gádban nem veszekszünk, jó a blokkvezetőnk is. Legalább­is nekem ez a véleményem. Megszoktam, megszerettem a kollégákat, úgy gondolom, ők se csalódtak bennem. Számí­tásomat is megtaláltam. A tanulóidő letöltése után az el­ső hónapban 900 forintot ke­restem. Azóta minden hónap­ban 1300 forint körül viszek haza. Barátnőm. Rozika is ugyanezt a műveletet végzi, ő is ennyit keres. — Mi a további szándéka, elképzelése? * — Biztos, hogy itt maradok. Sőt, ha lesz szakmai tanfo­lyam, azt is elvégzem. Kár, hogy nem előbb alakult meg az üzem. Egyébként az alapí­tó tagok közé számítok, már az induláskor itt voltam. * A példák bizonyítják, hogy a munkahely-változtatásban, nem mindig a több pénz. a nagyobb kereset a domináló. A cikkben szereplőket elsősor­ban a kulturáltabb munka- körülmények. a könnyebb és tisztább munka lehetősége, az utazás fáradalmainak meg­szüntetése vonzotta ide. Emel­lett megtalálták számításai­kat is. Ezek után érthető, miért mondták oly határozot­tan: itt maradunk! Venesz Károly Új szolgáltató részlegek a salgótar jáni járásban A salgótarjáni járásban még az elmúlt évben felül­vizsgálták, megfelelő-e a la­kosság szolgáltatási jellegű ellátása. Több községben nem volt cipész, fodrász. Azóta a tanácsok megtették a szüksé­ges intézkedéseket. Elsősor­ban a munkáslakta területek igényeit elégítették ki. A ktsz közreműködésével Etesen ci­pészrészleget létesítettek. A tapasztalatok szerint a köz­ség mellett a környező bá­nyásztelepeket is kielégíti. Karancslapujtőn befejezés előtt áll egy szolgáltató kom­binát megépítése. Még az idén üzembe helyeznek benne egy férfi- és női fodrászatot, koz­cÁ kezdő —. Majd megtanulod. Min­denki volt kezdő! Csak hümmögött. De azért elment a sportszerboltba, né­zegette a horgászbotokat. Es még ott elhatározta: megpró­bálja. Szépek most a tavaszi hét- végék. Szombaton, mikor vég­zett a munkával, bekapta az ebédet, és irány az autóbusz- megálló. Egy óra múlva már kint volt az Ipoly-parton. Oda telepedett le. ahol másokat is látott a füzesek alatt. Az egyedülléttől még idegenke­dett. Az egyik horgász mögé állt és nézte. Nem szólt sem­mit. mert nem horgászhoz illő a beszéd. Aztán egy kicsit odább húzódott és kibontotta szépen becsomagolt vado­natúj botjait. Felfűzte a ku­kacot, és be a vízbe a hor­got. — Ügy sem lesz itt semmi — morgott csendesen. Így ült már egy órát. ami­kor megrántódott a pirosfe­hér úszó. Most mit tegyen? Az úszó már eltűnt a viz alatt. Felkapta a botot. A metikai szalont és fényké­pész részleget. Az építkezést a karancskeszi ktsz végzi. A munkálatok meggyorsítására megtették az intézkedéseket. Folyamatban van Sóshar- tyánban is a férfi- és női fod­rászat létesítése. Mint arról a járási tanács illetékes szer­vei nyilatkoztak, a napokban már megkezdik az üzemelést. Karancsberényben viszont már működik a fodrászat. A létesítmények lehetővé teszik, hogy a lakosság ne utazgasson Salgótarjánba a szolgáltatási szükséglet kielé­gítésére. zsinór megfeszült, a bot meg­hajlott, és rángatódzott jobb­ra balra, nagy erővel. Ügy érezte, az ismeretlen erő be­rántja a vízbe. Ez egy óriási hal lehet. Nem bízott, hogy megbirkózik vele. Elkiáltotta magát: — Segítség! Segítség, szom­széd! — Mi baja? — Egy óriási hal van a horgomon, beránt.., Szaladt a segítség. A habzó víz bizonyította, hogy valami birkózik benne az életéért. Elkapta Gyula bácsitól a bo­tot. Berántotta, csörlőzött, ki­engedte. Szakszerűen fárasz­tott. Aztán egy erős rántás­sal ki a horgot a vízből. — Na, ugye, mondtam. Még be is ránthatott volna. — Ez? Hál ez egy kilós sincs. — Kilós, vagy nem kilós, de micsoda ereje van — erőskö- dött az öreg. A szomszédja végignézett rajta. Felnevetett és vissza­ment a helyére. Gyula bácsi fölényesen nézett utána. — Nem tudja, hogy kezdő vagyok. B Gy Mo: 1007 ballagó Nógrád középiskoláiban Május 13-án kezdődnek az írásbeli érettségik A mai nap ország, s Nógrád megye szérte középiskolás fiatal­jaink kedves ünnepe. E napon zajlanak a megye 13 középfokú intézményében a negyedikesek ballagási ünnepélyei. (A salgó­tarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikumban május 4-én volt a ballagás). Ez évben 570 gimna­zista, 242 szakközépiskolás, s 195 technikumi diák ballag, összesen 34 tanulócsoport, azaz 1 007 fiatal; a gépipari technikumban 124-en ballagtak. Este iskolánként a ha­gyományos bailagóbálak kezdőd­nek. A szép ünnep után a balla- g oknak a komolyabb próbatétel következik, kezdődik az Írásbeli érettségi, a gimnáziumokban má­jus 13-án magyarból, 14-én ma­tematikából, 15-én orosz nyelvből, 16-án a másik szabadon választott idegen nyelvből; a szóbeli érett­ségi vizsgát június l és június 25 között tartják. A közgazdasági szakközépiskolában május 13-án magyarból, 14-én matematikából, 15-én könyvvitelből, 16-án stáiisz- «lkából, illetve vállalati gazdaság, tanból, valamint a pénzügyi is­meretekből. 17-én idegen nyelv­ből ígsz írásbeli. A dolgozók középiskoláiban az esti, levelező tagozatok végzős hallgatói számára magyarból jú­nius 3-án, matematikából 4-én, oroszból pedig június 5-én tart­ják az írásbeli érettségit. A szó­beliekre június 20 és július 15 között kerül sor. A középiskolákban egyébként lezajlott az első osztályos tanulók beiskolázása Eddigi általános ta­pasztalatok szerint idén többen jelentkeztek, nagyobb volt a „válogatási’» lehetőség. A követ­kező tanévben Salgótarján é« Ba­lassagyarmat gimnáziumaiban több új tagozatos osztály kez­di meg működését. Salgótarján­ban, a Madách Imre Gimná­ziumban éö Szakközépiskolában fizika-kémia, az új gimnázium­ban matematika-fizika. Balassa­gyarmaton a Szántó-Kovács gim­náziumban egészségügyi tagozat indul. NÓGRÁD — 1968. május 8., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents