Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-08 / 106. szám
il tsz - sfe bruttó jövedelme meghaladta a négyszázmillió forintot Llcaesetl a megyei tanáés végrehajtó bizottsága A termelői 20 vétkévé íek helyzetéről, a zárszámadások és a tervkészítések tapasztalatairól tanácskozott tegnap Salgótarjánban a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a Mező- gazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium is képviseltette magát. Meghívták a tanácskozásra Kiss Józsefet, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának mezőgazdasági osztályvezetőjét. Herencsényi Józsefet, és Dániel Józsefet a területi szövetségek titkárait, Miklósik Ignácot, a megyei mezőgazdasági állandó bizottság elnökét. Az elmúlt év gazdálkodásáról csaknem száz termelőszövetkezetben készítettek zárszámadást. Amint a jelentés és a tanácskozás rendkívül élénk vitája megállapította, a közös gazdaságok tovább erősödtek, szilárdultak. Az elmúlt esztendő jellemzője az volt, hogy a szövetkezeti gazdaságok többségében igyekeztek kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket az új gazdasági mechanizmus nyújtott. Nőtt a szövetkezetek önállósága, egyre több üzemben éltek a helyi lehetőségekkel. adottságokkal, szélesedett a gazdasági melléktevékenység. A fejlődésről, az előrehaladásról tanúskodnak az elmúlt évet jellemző számadatok is. A közös gazdaságok bruttó termelésének értéke csaknem 940 mitlió forint volt, s ez több mint nyolc százalékkal haladja meg az előző évit. Ugyancsak növekedett; meghaladta a 600 millió forintot, a termelő- szövetkezetek árbevétele is. A legszembetűnőbb előrehaladást a növénytermelés mutatta. Ezt követte az állattenyésztés, majd a segéd- és feldolgozó üzemek bevétele. Az elmúlt év óriása ,,szépséghibája’ azonban, hogy a termelőszövetkezetek többsége drágán termelt. A ' hozamokkal együtt nőtt a termelés költsége is. Ezért a végrehajtó bizottság a járási, a szövetkezeti vezetők alapvető feladatának tartja a termelés, a költségek elemzését. A jőve-, delmező gazdálkodás ugyanis elképzelhetetlen az előzetes kalkuláció, a költségek alakulásának alapos ismerete nélkül. A tanácskozáson részletesen elemezték a közös gazdaságok tavalyi jövedelmét és a jövedelem felhasználását. Mint kiderült, a tsz-ek bruttó jövedelme meghaladta a 400 millió forintot és az előző évhez viszonyítva 30 millióval növekedett. Megállapítást nyert azonban az is, hogy a növekedés teljes egészében a termelés mennyiségi emeléséből származik. Figyelemre méltó jelensége volt az elmúlt évet értékelő zárszámadásoknak, hogy a gazdaságok jelentős összegeket, fordítottak az üzemen belüli felhalmozásra. Az álló- és forgóalap. a szociális és kulturális alap egyaránt jelentős mértékben nőtt. Ugyanez tapasztalható a közös vagyon alakulásánál is. A szövetkezetek ma már csaknem egymilliárd- kétszázezer forintos vagyonnal rendelkeznek. Gyarapodtak. gazdagabbak lettek a szorgalmasan dolgozó tagok is. Meghaladja a 226 millió forintot az az összeg, amelyet részesedésiként fizettek ki tavaly a tagoknak. Ki- lencvenkétmillió forint volt a közös gazdaságokban dolgozó alkalmazottak munkabére. A végrehajtó bizottság ismételten arra hívta fel a járási, és a szövetkezeti vezetők figyelmét, hogy a jövőben a gazdálkodás helyes megszervezésével igyekezzenek munkalehetőséget teremteni a termelőszövetkezeti tagoknak. Lényeges feladatként említették a tanácskozáson azt is, hogy a szövetkezeti szakemberek találják meg a kellő arányt a szövetkezeti tagok részesedése és az alkalmazottak bérezése között. Az előterjesztés és a vitában felszólalók külön szóvá tették a gyenge termelőszövetkezetek helyzetét, gazdálkodását. A zárszámadások tapasztalatai ugyanis azt mutatták, hogy a gyenge termelőszövetkezetek többségében helyesen éltek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az új ál-támogatási rendszer nyújtott. A kedvező tapasztalatok mellett azonban arról is szó esett, hogy az ártámogatás jelenleg érvényben levő rendszere nem oldja meg teljes egészében a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó. évek óta gyenge termelőszövetkezetek gondjait. Elve az önállósággal, a szövetkezetek többségében az idén már bizonyos változásokat eszközöltek a termelés szerkezetében. A gazdálkodás azon ágait fejlesztik elsősorban, amelyek gazdaságosak, jelentős bevételt hoznak. Nőtt például a megyében a cukorrépa termőterülete, s az állattenyésztéssel párhuzamosan a pillangós-takarmányok termesztése. A közös gazdaságok törekvése a sertéstenyésztés- és hizlalás erőteljes fejlesztése. Az elmúlt évben meghirdetett sertésprogramnak megfelelően az előzetes 'számítások . szerint mintegy 20 ezer hízott sertést értékesítenek az idén. A közös gazdaságok idei terveiben összhangban van a népgazdaság, a szövetkezet és a tagság érdeke. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy bizottságot hoznak létre, amely elemzi a zárszámadás, a tervkészítés tapasztalatait, feldolgozza a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat. Mindezzel az a cél, hogy a megyei, a járási és a szövetkezeti vezetők egyaránt megfelelő következtetéseket vonjanak le múlt évi tapasztalatokból. Mert csak a munka helyes megszervezése, a jó tapasztalatok hasznosítása, a gondok gyors enyhítése hoz még erőteljesebb fejlődést a megye mezőgazdaságában. A végrehajtó bizottság napirendjén szerepelt még többek között a tanácsi vállalatok elmúlt, évi gazdálkodása, valamint az id,ei induló vagyonának megállapítása is. Hasznos kezdemény esés Új módon szervezik a versenyt Lépcsőzetes bérezést alkalmaznak a Nógrádi Szénbányák Lépcsőzetes bérezés. Ilyen címen szerepel a köztudatban az a bérezési forma, amit a Nógrádi Szénbányáknál a kollektív szerződésnek megfelelően év elejétől alkalmaznak. A gazdasági és szakszervezeti vezetésnek az új módszerrel az volt a célja, hogy jobban serkentse a brigádokat a versenyre. Miről van szó tulajdonképpen? Elsősorban a verseny szervezését módosították. Korábban ugyanis a brigádok egésfc évre szóló felajánlásokat tettek. A bányászatban viszont gyakran előfordul, hogy a brigád munkahelye kifogy, máshol kap munkát és rendszerint nem a korábbival azonos feltételek között. Ez nehezíti a reális értékelést. Bonyolítja a dolgot, hogy a termelési tervet, a körülmények állandó változása miatt, havonta határozzák meg számukra. Az idén is elkészültek az éves versenyfelajánlások azzal a különbséggel, hogy a termelésről szóló részt havonta. az úgynevezett szák- mányadáskor módosíthatják a már általuk is ismert feltételeknek megfelelően, ösztönzőbb lett volna a verseny, mert valóságra épül. Az anyagi elismerés i6 igen lényeges, és ezt jól kifejezi a lépcsőzetes bérezés. Ha a brigád vállalást tesz és teljesíti, akkor növekedik az iránykeresete. Ha a norma tíz csille egy műszakra, az iránykereset pedig 83 forint és erre fél csillét vállalnak és teljesítik, az iránykereset niár 91 forint, mert két lépcsővel magasabbról indul, ami azután a százalékos pótlékokat is maga után vonja. A nagyobb jutalomban csak a versenyző brigádok részesülnek, hiszen a vállalat számíthat a nagyobb teljesítményükre. Az elmúlt hónapokban — bár még az új módszer értelmezése nem volt mindenütt egységes — szép eredmények születtek. Mátranovákon például januárban 12 brigád teljesítette vállalását, összesen öt és fél ezer forinttal került több a borítékba. Márciusban ugyancsak 12 brigád, már csaknem hétezer forinttal vihetett többet haza. Nagybátonyban februárban 18 brigád teljesítette túl felajánlását, jutalmuk 11 ezer 600 forint volt, s márciusban már 46 brigádnak fizettek versenyjutalmat, több mint 41 ezer forintot. Az új verseny- és bérezési forma a jelek szerint eléri célját. Nem véletlen, hogy a Nógrádi Szénbányák teljesítette negyedéves tervét. A tervezett létszámnál. 160 fizikai dolgozóval kevesebb valósította meg mindezt. A két említett üzemnél, Mátranovákon 8,5, Nagybátonyban pedig 4,2 százalékkal volt nagyobb a produktív teljesítmény az előírtnál. Fagyasztás helyett dehidratálás Franciaországban nincs elég hűtőszekrény; ezért rátérnek az élelmiszerek teljes dehidra- táiására. Eddig csak a kávéval jártak el így, de most a gombatermesztők is jónak látják bevezetni a tárolásnak ezt a módszerét; Saint-Cyr-en-Bo- urgban dehidratáló üzemet állítottak fel, amely naponta 15 tonna gomba, 6 tonna különféle zöldség, amellett bizonyos mennyiségű kávé, gyümölcs és tejtermék „víztelenítésére” képes. r’ yula bácsi elfoglalt em- bér. Csoportvezető az egyik vállalatnál. Az emberekkel való foglalkozás, a sok adminisztráció estére már kimeríti. Nem a testét, hanem az idegeit. Dobálja magát az ágyban, nem tud elaludni. Az ö korában már az egésznapi izgalom után kimerül az ember. De tisztességgel el akarja látni a feladatát, hogy ha nyugdíjba megy ne sóhajtsanak fel: végre megszabadultak tőle, hanem emlegessék mint példaképet. Erre nagyon sokat ad az öreg. Már régen törte a fejét, milyen elfoglaltságot keressen a munka után egy valódi kikapcsolódásra. Megpróbálkozott a vadászattal. Nem ment. Egész nap menni, hóban', sárban, hegyről le. majd föl. Sajgott a dereka, fájt a lába. kínozta az izomláz. Az egyik barátja ajánlotta egyszer neki: — Gyula, menj el horgászni. Az öreg végiggondolta. A csendes folyópart, a zöld rét, aztán a víz titkainak felderítése. Ez nem is rossz. De azért ellenkezett. — Ugyan, nem értek én ahhoz.., Miért hagyta ott munkahelyét? Az alacsony kereset miatt? Nem érezte jól magút? „Pikkelt” rá a főnök? Közelebb került otthonáhqz? Nehéz volt a munka? Nem biztosították a kulturálódás lehetőségeit? Sokat túlóráztatták ? Egyes vezetők durváskodtak? Fe- gyelmezetlenkedett? Valami más miatt küldték el? Akaratlanul is ezek a kérdések tolakodnak elő, amixor valaki arra keres választ: miért hagyta el előző munkahelyét? s — Én — kezdi Miha And- rásné, a Váci Kötöttárugyár kazári telepének dolgozója; mielőtt idejöttem, az erdészetnél dolgoztam. Otthagytam, mert nehéz volt a munka. Aztán meg epével operáltak. Azóta sem jöttem rendbe. Itt jóval könnyebb a munka, mint ott volt, de a műszak fele után már érzem; zsibbad a hátam. Ez is az epétől van... Miért jobb itt? Azt már mondtam, hogy ott nehéz volt a munka. Itt hamarabb eltelik a műszak. Két órával előbb vagyok otthon, mert nem kell Baglyasaljára buszozni, meg vissza. Ezt az időt, ami legalább két óra, jól hasznosítom az otthoni munkában. Az erdészetben jobban elfáradtam, mert naponta tíz órát dolgoztunk, itt meg csak nyolcat. A gyerekek, a 13 éves kislányom és a 15 éves fiam, amikor megtudták, hogy varrodába jövök dolgozni azt mondták; nagyon örülünk neki édesanya, legalább többet leszel velünk... Jók a kollégák, de mégi6 elkívánkozom. Ha most azonnal nem is megyek el. de később biztosan. Attól függ hogyan alakul az egészségem. A főorvos azt tanácsolta: ha nem megy a munka, ha fáradok, akkor ne erőltessem. Könnyebb beosztást meg nem tudnak adni. — Innen hova megy? — Haza. — Miből élnek meg? — A férjem fizetéséből. Ó bányász, keresete Havonta el ■ éri a 3000 forintot. Ha másként nem megy, összehúzzuk egy kicsit magunkat. Az embernek legfontosabb az egész sége. Talán egyszer majd rendbejövök... Mielőbbi gyógyulást. * —Az erdészetnél dolgoztam én is — kezdi a beszélgetést Domonkos Piroska. — Utána a szomszédos kocsmában (mutat az ablakon túlra, a szemben levő épületre) helyezkedtem e). Mindig délutánéi műszakra jártam. Ez rém let- sz! Míg mások sz i-akoztí k. od i n entek. ahová akrrt,|k, en dolgoztam. Miniig készenléthez- kellett lennem. Nein volt nagy a forgalom os.:’. •vasárnap. Két hónapig dolgoztam ott. majd úgy döntöttem, ha felveszneK varrónőnek, eljövök ide. Jelentkeztem. Akkor nem volt hely. Később Évike — Sándor N. Ottóné telepvezető — szólt, hogy jöjjek, mert egy asszony elment, felvesz a helyére. Ennek több mint öt hónapja. Azóta megkedveltem a varrást. Nagyon jól érzem magam, szeretek itt dolgozni. Talán azért, mert itt vannak a barátnőim i6. Molnár Marika — mutat előre — akivel együtt szoktunk járni. — Keresete? — Kilencszáz forint. — Több. vagy kevesebb, mint az előző helyén? — Egyelőre ugyanannyi, később biztos, hogy több lesz. — Itt marad? — Igen. És ha szakmai tanfolyam indul, oda is jelentkezem. Szakképzett varrónő szeretnék lenni. * Barátnőivel, Domonkos Piroskával, Kovács Rozáliával. és Mede Erzsébettel együtt jött ide dolgozni. Molnár Máriáról van szó, aki így indokol. — Amíg az erdészetnél dolgoztam, Kazárról busszal jártunk át Baglyasaljára. Korán keltem, későn jöttem haza. Annyira- elfáradtam. hogy nem esett jól este sehova sem elmenni. Mióta a varrodában dolgozom, jól kipihenem magamat. jóval több a szabad időm. Óriási előny még, hogy az új munkahelyem helyben van. Talán ez volt az. ami engem elsősorban ide vonzott. A másik pedig az. hogy szeretek varrni. Régi vágyam teljesült ezzel. Megvallom, egy kicsit aggódtam, milyen kollektívába kerülök. Mondhatom, felesleges volt. A brigádban nem veszekszünk, jó a blokkvezetőnk is. Legalábbis nekem ez a véleményem. Megszoktam, megszerettem a kollégákat, úgy gondolom, ők se csalódtak bennem. Számításomat is megtaláltam. A tanulóidő letöltése után az első hónapban 900 forintot kerestem. Azóta minden hónapban 1300 forint körül viszek haza. Barátnőm. Rozika is ugyanezt a műveletet végzi, ő is ennyit keres. — Mi a további szándéka, elképzelése? * — Biztos, hogy itt maradok. Sőt, ha lesz szakmai tanfolyam, azt is elvégzem. Kár, hogy nem előbb alakult meg az üzem. Egyébként az alapító tagok közé számítok, már az induláskor itt voltam. * A példák bizonyítják, hogy a munkahely-változtatásban, nem mindig a több pénz. a nagyobb kereset a domináló. A cikkben szereplőket elsősorban a kulturáltabb munka- körülmények. a könnyebb és tisztább munka lehetősége, az utazás fáradalmainak megszüntetése vonzotta ide. Emellett megtalálták számításaikat is. Ezek után érthető, miért mondták oly határozottan: itt maradunk! Venesz Károly Új szolgáltató részlegek a salgótar jáni járásban A salgótarjáni járásban még az elmúlt évben felülvizsgálták, megfelelő-e a lakosság szolgáltatási jellegű ellátása. Több községben nem volt cipész, fodrász. Azóta a tanácsok megtették a szükséges intézkedéseket. Elsősorban a munkáslakta területek igényeit elégítették ki. A ktsz közreműködésével Etesen cipészrészleget létesítettek. A tapasztalatok szerint a község mellett a környező bányásztelepeket is kielégíti. Karancslapujtőn befejezés előtt áll egy szolgáltató kombinát megépítése. Még az idén üzembe helyeznek benne egy férfi- és női fodrászatot, kozcÁ kezdő —. Majd megtanulod. Mindenki volt kezdő! Csak hümmögött. De azért elment a sportszerboltba, nézegette a horgászbotokat. Es még ott elhatározta: megpróbálja. Szépek most a tavaszi hét- végék. Szombaton, mikor végzett a munkával, bekapta az ebédet, és irány az autóbusz- megálló. Egy óra múlva már kint volt az Ipoly-parton. Oda telepedett le. ahol másokat is látott a füzesek alatt. Az egyedülléttől még idegenkedett. Az egyik horgász mögé állt és nézte. Nem szólt semmit. mert nem horgászhoz illő a beszéd. Aztán egy kicsit odább húzódott és kibontotta szépen becsomagolt vadonatúj botjait. Felfűzte a kukacot, és be a vízbe a horgot. — Ügy sem lesz itt semmi — morgott csendesen. Így ült már egy órát. amikor megrántódott a pirosfehér úszó. Most mit tegyen? Az úszó már eltűnt a viz alatt. Felkapta a botot. A metikai szalont és fényképész részleget. Az építkezést a karancskeszi ktsz végzi. A munkálatok meggyorsítására megtették az intézkedéseket. Folyamatban van Sóshar- tyánban is a férfi- és női fodrászat létesítése. Mint arról a járási tanács illetékes szervei nyilatkoztak, a napokban már megkezdik az üzemelést. Karancsberényben viszont már működik a fodrászat. A létesítmények lehetővé teszik, hogy a lakosság ne utazgasson Salgótarjánba a szolgáltatási szükséglet kielégítésére. zsinór megfeszült, a bot meghajlott, és rángatódzott jobbra balra, nagy erővel. Ügy érezte, az ismeretlen erő berántja a vízbe. Ez egy óriási hal lehet. Nem bízott, hogy megbirkózik vele. Elkiáltotta magát: — Segítség! Segítség, szomszéd! — Mi baja? — Egy óriási hal van a horgomon, beránt.., Szaladt a segítség. A habzó víz bizonyította, hogy valami birkózik benne az életéért. Elkapta Gyula bácsitól a botot. Berántotta, csörlőzött, kiengedte. Szakszerűen fárasztott. Aztán egy erős rántással ki a horgot a vízből. — Na, ugye, mondtam. Még be is ránthatott volna. — Ez? Hál ez egy kilós sincs. — Kilós, vagy nem kilós, de micsoda ereje van — erőskö- dött az öreg. A szomszédja végignézett rajta. Felnevetett és visszament a helyére. Gyula bácsi fölényesen nézett utána. — Nem tudja, hogy kezdő vagyok. B Gy Mo: 1007 ballagó Nógrád középiskoláiban Május 13-án kezdődnek az írásbeli érettségik A mai nap ország, s Nógrád megye szérte középiskolás fiataljaink kedves ünnepe. E napon zajlanak a megye 13 középfokú intézményében a negyedikesek ballagási ünnepélyei. (A salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikumban május 4-én volt a ballagás). Ez évben 570 gimnazista, 242 szakközépiskolás, s 195 technikumi diák ballag, összesen 34 tanulócsoport, azaz 1 007 fiatal; a gépipari technikumban 124-en ballagtak. Este iskolánként a hagyományos bailagóbálak kezdődnek. A szép ünnep után a balla- g oknak a komolyabb próbatétel következik, kezdődik az Írásbeli érettségi, a gimnáziumokban május 13-án magyarból, 14-én matematikából, 15-én orosz nyelvből, 16-án a másik szabadon választott idegen nyelvből; a szóbeli érettségi vizsgát június l és június 25 között tartják. A közgazdasági szakközépiskolában május 13-án magyarból, 14-én matematikából, 15-én könyvvitelből, 16-án stáiisz- «lkából, illetve vállalati gazdaság, tanból, valamint a pénzügyi ismeretekből. 17-én idegen nyelvből ígsz írásbeli. A dolgozók középiskoláiban az esti, levelező tagozatok végzős hallgatói számára magyarból június 3-án, matematikából 4-én, oroszból pedig június 5-én tartják az írásbeli érettségit. A szóbeliekre június 20 és július 15 között kerül sor. A középiskolákban egyébként lezajlott az első osztályos tanulók beiskolázása Eddigi általános tapasztalatok szerint idén többen jelentkeztek, nagyobb volt a „válogatási’» lehetőség. A következő tanévben Salgótarján é« Balassagyarmat gimnáziumaiban több új tagozatos osztály kezdi meg működését. Salgótarjánban, a Madách Imre Gimnáziumban éö Szakközépiskolában fizika-kémia, az új gimnáziumban matematika-fizika. Balassagyarmaton a Szántó-Kovács gimnáziumban egészségügyi tagozat indul. NÓGRÁD — 1968. május 8., szerda
