Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-07 / 105. szám
Javult a közrend, nőtt a közbiztonság Ax örök bűntáraz as alkohol — Csavargó gyermekek Munkáshősök küzdelmes éjszakája A gyári sziréna megszólalt... Az ügyeletes vasárnap este még egyszer végigjárta a kemencét. Semmi rendellenesség. Amikor viszont már a váltóműszakos járja a hatalmas üvegolvasztó kemencét, éles fénycsík vág a szemébe. — Kilyukadt a kemence — villan át agyán — csak az üveg folyhat így a kemencéből. A hír gyorsan terjed a Zagyva I., a Síküveggyár területén. A délutános művezető azonnal intézkedik. Mire azonban mások észbe kapnak, az 1400 hőfokos kemence alatt mér dolgozik Szakács József. A harminc milliméteres nyílású lyukba tömi a samott- téglát egy lapát segítségével. A küzdelem reménytelennek látszik. — Azonnal hívni az állami tűzoltókat. Kérjük a mentőket! — hangzik az utasítás. — Sajnos, ez lehetetlen. Szombat este óta rossz a telefon — így a portás. Idő azonban nincs tétovázásra. Emberek testi épsége, élete, sok milliós vagyon van veszélyben. Intézkedni kell, de azonnal. Hét óra múlt három perccel. Az üveggyári lakótelepen és végig a falun hallani a gyár veszélyt jelző szirénájának szaggotott hangját. A lakásokban pihenő, a klubban szórakozó munkások, a gyár törzsgárdájának tagjai szinte szót sem szólnak. Mindenki tudja a kötelességét. Baj van a gyárban! Ki ünneplőben, ki ingben, nadrágban szalad a veszélyeztetett üzem felé. Megkezdődött a hősies küzdelem. Itt van a gyár igazgatója, Juhász Gyula. A mentés vezetését átveszi Bíró Sándor főmérnök. A mentők között vannak fizikai, műszaki dolgozók és nem egy nyugdíjas. A gyár! Ez most a lényeg. Utasítások egész sora hangzik. — Sugártömlőket az alagútba, hűteni kell a kifolyó üveget! — Valamennyi vödröt készenlétbe ! — Megnyitni az Ipoly vizét! — Három sebesülés történt! Azonnal kórházba szállítani a sérülteket. Pattanásig feszült a helyzet. Az 1400 fokos kemence alól meggyötörtén bújnak ki az azbeszt-ruhába öltözött elfáradt emberek. Vízzel locsolják egymást, hogy minél tovább bírják a munkát. Hűtik az üveget, hogy megakadályozzák a további folyást. Szinte valamennyi az életével játszik. Kisebb haditanácsot tart a vezetés. Megszületik a döntés. — Azonnal cserepet a kemencébe, ezzel is hűtjük az üveget. — A kemence alatt levő két régi holt csatorna megtelt vízzel. Ha ez elönti a gázdobot, fennáll a robbanás veszélye — jelentik a főmérnöknek. Elcsigázottak az emberek. Éjfél felé jár az idő. A kifolyt üveg mennyisége már meghaladja a két vagonnyit. A víz mennyisége is harminc köbméter körül mozog. Veszélyben a gyár! Százmilliós érték! Üjabb intézkedés. — Az üzemet elhagyni! Csak a szolgálatos szerelők, a beosztott műszaki vezetők és a tűzoltók maradhatnak — hangzik a főmérnök utasítása. — Jelentem, a sugárral még lent vannak! — Azonnal jöjjenek ki! Előkészülünk a generátorgáz lezárására. A kemencét fokozatosan 1000—800 fokra hűtjük. A szelephez két embert, Jelszóra indítunk. Indítás után mindenki azonnal elhagyja a helyét. Rendben?! — A vehtillátorkezelő a helyén van! — Áramtalanítson, s azonnal jöjjön ki. Elkészülünk a harangszelép és a vízzárógát lezárására. Négy perc múlva kezdünk! Az utasításokat mindenki pontosan hajtja végre. Aggodalom a szemekben. Letelik a négy perc. — Fél perc múlva kezdjük. Kioldani a biztosítókat, elkészülni... Csökkentek! Négy méter... három méter... Megint egy egység. Harang- szelepeket leengedni! — Lent van... — Ráverni kalapáccsal. — Rendben! — Tűzoltókat előkészíteni, megkezdjük a szivattyúzást és a hűtést... Elmúlt éjfél. Megnyugodnak az arcok. Sikerült! A veszély továbbterjedését megakadályozták, biztonságban a fantasztikus értékű kemence. A kifolyt üveg hűtése azonban továbbra is fontos. Egymást váltják az emberek... Reggel öt óra. A munkások örömmel jelentik! — Az üvegfolyást megfogtuk ! Sikerrel, járt a munkáshősök éjszakája. .. — Nyolc órakor visszaengedjük a „nagygázt'’. Ezer fokon tartjuk a kemencét, hogy ne legyen szükség újabb tem- perálásra. A nyílást körülépítjük, s fokozatosan megyünk be a szivárgás helyére. Elfalazással próbálkozunk — adja ki az utasítást Juhász Gyula igazgató. A munkáshősök küzdelme hétfőn reggel nem ért véget. Ott vannak most is a kemence körül. Törtek, fáradtak, szemük vörös az álmatlanságtól, de küzdenek! Soraikban ott vannak a testvérüzem, ,az Öblösüveggyár kemencekőművesei is. Szívósan, kitartással dolgoznak, mert tudják: ha minden sikerül... talán három, vagy négy nap... Sók ezer négyzetméter üveg... A munka újabb hősöket avatott. Somogyvári László Salgótarján közrendje, köz- biztonsága — bár áttételesen — megyénk egész életére kihat. Igen örvendetes, högy az elmúlt esztendő mindkét vonatkozásban jelentős eredményt hozott. Tavaly, a város területén negyedével kevesebb bűncselekmény miatt kellett nyomozást elrendelni, mint egy évvel korábban. Kedvező képet mutat a „kistükör” — a szabálysértési feljelentések statisztikája — is. Itt tíz- százalékos a javulás. Mulaszt a károsult is Az élét bonyolultságából adódóan a fejlődés nem egyenletes. A besurranásos lopások száma — például — harmadára csökkent; de több mint kétszeresére emelkedett az ittas személy kárára elkövetett lopásoké. Csak harmadnyi kerékpár ragadt tavaly tolvajok kezéhez, mint 1966-ban. Esett az öltözőkben elkövetett lopások száma is. Ezek a számok nem csupán a szocialista tudat, a törvénytisztelet erősbödésére vetnek fényt, hanem fontos összefüggésekre is rávilágítanak. Közöttük arra, hogy a tolvaj bűnös ugyan a lopásban, — de többnyire mulasztás terheli a károsultat is. Attól, aki biztonsági zárral óvja lakását, lelakatolja kerékpárját, nem hagyja tárva-nyitva öltözői szélirányét, igen nehéz lopni. Ügy látszik, ez az igazság már köztudomásúvá vált; de az, hogy a zsebekre, táskákra is vigyázni kell, még nem eléggé. Másként aligha történt volna két esztendő alatt pontosan ugyanannyi zsebtolvajlás... A lakosság nevelése arra, hogy óvja értékeit, állandó, s egyre eredményesebb rendőri munka, amelyhez adott esetheti — például az ítélet indokolásakor — a salgótarjáni járásbíróság is értékes segítséget nyújt. Salgótarjánban nagy ritkaság a női bűnöző. Túl azon, hogy a nőknek a férfiaknál nagyobb törvénytisz- teiete közismert a kriminológiában, ennek Nógrád megye székhelyén más, sokatmondó oka is van. Az, hogy társadalmi és hivatalos szervek lankadatlan erőfeszítésének eredményeként egyre több nőt sikerül képességeinek megfelelő munkába állítani. A negyedsiózad még kevés volt Nyugtalanító, de ugyanakkor cselekvésre késztető tény, hogy a város területén elkövetett bűncselekmények egy tizedének gyermek-, vagy fiatalkorú a tettese. Egy-egy — lapunkban is megírott — esettől eltekintve majdnemhogy a csínytevés kategóriájába esik még: élelem, játékszer eltulajdonítása. a gyermek és fiatalkorúak bűncselekménye. Az imperialista fellazító taktika szórványosan jelentkező következménye néhány fiatalkorú tiltott határátlépési kísérlete. A megyeszékhely közrendjét, közbiztonságát ismertető tanulmányában a városijárási rendőrkapitányság vezetője a városi pártbizottság előtt őszintén feltárta a cigánylakosság helyzetét, szerepét is. A felszabadulás óia eltelt negyedszázad kevésnek bizonyult ahhoz, hogy ezt a csoportot a nem-cigány lakosság szellemi-erkölcsi színvonalára emelje. A salgótarjáni cigányság számarányához viszonyítva észrevehetően torzítja a város mbrá- lis arculatát. Inkább a bűn- cselekmények száma, mint súlya a jellemző; emellett az a veszély, amely gyermekeik felügyeletének elhanyagoláséban rejlik. Tény, hogy az önkéntes rendőrök gyakran kísérnek haza a még felszámolatlan telepekről el- csavargott gyermeket; tény, hogy a szülők felvilágosításáért a rendőrség is, a tanács is megteszi a magáét, — mindez még elégtelen Orvosság a bajra. Gyengíti a jobbért harcolók hadállásait, hogy a veszélyeztetett gyermekek állami gondozásba vételét a rendelkezésre álló helyek száma erősen korlátozza. Elég nagy Salgótarjánban a visszaeső bűnözők száma. Teljesen megszüntetni a bűnözést, ez a mi évezredünkben ábránd csupán, hiszen vannak javíthatatlan, konok emberek, akiken nem fog a büntetés, akik számára a szigorított börtön is csak szanatórium. A korábban elítéltek hatalmas többsége azonban nem kerülne többé összeütközésbe a törvénnyel, ha munkáltatóik, munkatársaik nagyobb felelősséget éreznének irántuk, ha nem érnék be annyival, hogy társadalmi rendünk munkalehetőséget teremtett részükre. Az éberség igen fontos A bűnözés további visszaszorítására eredményesnek ígérkeznek a már alkalmazott módszerek, közöttük a bűnüldöző szervek és a becsületes emberek kapcsolatának erősítése, a társadalmi szervek bevonása. Nem egy üzem eleget tett erkölcsi kötelességének: ügyszerető, szorgalmas embereket delegált az önkéntes rendőri testületbe, amely így tizenkét új erővel gyarapodott. Érdemes tanítani az üzem- rendészeket, nagyobb éberségre inteni a portásokat. Érdemes volt hatásosabbá tenni a razziákat, URH-gép- kocsit szolgálatba állítani: nyugodtabbá váltak a salgótarjáni utcák. Érdemes — és szükséges — lesz fokozni az antialkoholista küzdelmet, mert nem csak a közlekedési, de más bűncselekmények is szoros összefüggésben vannak az italozással. Helyes lesz a közrend és a közbiztonság alakulásáról ezután is következetesén tájékoztatni a párt, tanácsi és gazdasági vezetőkét; — hiszen a katona is csak úgy harcolhat sikerrel, ha tudja, hol az ellenség, ha megtanítják, hogyan győzheti le. — b. Z. — Vasárnap esti élmény Mensáros László előadóestje Mensáros Lászlót a színművészt természetszerűen sokkal inkább ismerjük, mint a versek, prózák tóim ácsol óját. Éhnek oka: a filmek, a színházi közvetítések révén számtalan alkalmunk van a vele való találkozásra —, előadói dobogóról csak kivételes esetekben jut el hozzánk sajátosan egyéni művészete. A kettő ugyanis korántsem azonos. A színpadi jellemábrázolás, vagy a próza, és verstolmácsolás egymástól egészen Önálló eszközöket, adottságokat kíván, s bár a kettő nem zárja ki egymást. az egyszemélyben való hibátlan találkozás mégsem természetes és nem túlságosan általános. Mensáros a szerencsés kivételesek közül való. S akik néhánv hónapja élvezhették a televízióban nagyformátumú előadói műsorának szemelvényeit. nemcsak meggyőződhettek erről, de egyben inspirációt kaptak most, hogv Salgótarjánban ..élőben” és teljességében is meghallgassák produkcióját. Eszköztelen színpadon, csupán a szavak, mondatok tartalmára. gondolatiságára támaszkodva teremtett csodálatos izzású és lobogású estet hallgatóinak a művész. Ha Visszavonul A bélyeggyűjtők megköny- nyebbülten sóhajtanak fel: megszabadultak attól az embertől. aki nagyértékű bélyegeket hamisított. A mexikói Raul Thuin 30 éven át hamisította a filateliai kuriózumokat. főleg XIX. századbeli mexikói bélyegeket. A börtön helyen most nyugalomba ooelőadöi estje műsorválogatását vizsgáljuk, három fontos alkotóelemet tapinthatunk ki. A műsor a humanizmus, az emberi szellem és az emberiség békevagyának jegyeiben ötvöződik megrázóan szép egységgé a gondolatkör igazságainak olyan hitelesítői által, mint többek között Alfred Nobel, Karinthy Frigyes, Gorkij, Ady, Puccini, Thomas Mann, Rilke, Babits, Apollinaire, Juhász Gyula, Jeszenyin, Derkovits Gyula. Kosztolányi, József Attila. Bartók. Szabó Lőrinc, Radnóti, Voz- nyeszenszkij —, és legalább mégennyit sorolhatnék, akik a Mensáros-ést műsorában a humánum, a teremtő emberi szellem, a béke érdekében és védelmében szót kaptak, Mensáros László bensőséges tolmácsolása az önvallomás szuggesztí vitásával hatott és nyűgözte le hallgatóságát. Az Örvendetesen szépszámú közönség szinte azonosult az előadóval, érzelmileg, gondolatilag egyaránt áthevült órákat élt át együttesen. A kétórás est után méltán kapott lelkes ünneplést Mensáros, — köszönetként a nyújtott maradandó élményért. (barna) a hamisító • nul. Mexikói törvények szerint a bélyeghamisítás nem büntetendő cselekmény. Az amerikai bélyeggyűjtők egyesülete kártalanítást ígért neki. ha lemond eddigi működéséről és átadja eszközeit. A 76 éves Thuin. mivel már reszket a keze. elfogadta a félajánlott 3000 font sterlinget. Már közlekednek rajta... Határidő előtt készül el balassagyarmati új Ipoly-híd és határállomás Az utóbbi években egyre több, így tavaly közel félmillió, egyedül augusztusban pedig 78 ezer vendéget fogadott a balassagyarmati határ- állomás. Ennek a forgalomnak a kielégítésére már sem a régi Ipoly-híd, sem a túloldalon levő közös csehszlovák—magyar vám- és útlevélhivatal nem volt megfelelő. A helyzet megoldására az Ipoly medrének rendezésével egyidejűleg 1966-ban, a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján a Hídépítő Vállalat nekilátott egy száz méter hosszú, három nyílású. 8 méter útszélességű, korszerű híd felépítésének. A sürgető igényekre való tekintettel az eredeti, 1968. december 31-re szóló átadási határidőt a KPM Építőipari Tröszttel egyetértésben a vállalat először úgy módosította, hogy a híd, ha nem is készül el teljes mértékben, de ez év január elsejétől használható legyen. Ezután a határidő újabb csökkentésére került sor: az átadás végső időpontját 1968. augusztus 31-ére, majd az alkotmány ünnepének tiszteletére, 20-ára módosították. Vállalásuk értelmében addigra már az utolsó ecsetvonásokkal is végeznek a hídépítők. Minek köszönhető a határidő-módosítást? A kérdésre Horváth Gusztáv főépítésvezető adott választ. Az eredményes munkát elsősorban a különböző szakcsoportok összehangolt együttműködése és az anyagellátás zavartalansága biztosította. Bár jelenleg már csak XJnghi József kubikos szocialista brigádja végez útburkolati munkálatokat a hídon, és a hozzátartozó, összesen 750 méter hosszú feljárókon (közben a gépkocsik, ha némileg lelassulva is, de zavartalanul közlekedhetnek) dicséret illeti az azóta más munkahelyen dolgozó vasbetonszerelő és ácsbrigádokat is, akik a szerkezet betonozása idején még éjjel is dolgoztak. Időközben, február 28-án a Nógrád megyei Építőipari Vállalat közel a régi, elavult határállomáshoz egy új, a hegyeshalmival vetekedő közös vám- és útlevél-vizsgáló épületkomplexumot adott át az illetékes szerveknek. Az impozáns és kényelmes épület helyiségednek elrendezése a régihez képest ötszörösére rövidíti a vizsgálatot. "Egyik oldalon a kimenő, másikon a bejövő személyforgalmat bonyolítják le. Külön helyen, a speciális alul-aknás. felül-tükrös berendezéssel - lehet a személykocsikat és buszokat. másutt meg a Kamion-szállítmányokat ellenőrizni. A 6,7 milliós beruházással épült határállomáson — a híd 27 millióba került, — csehszlovák barátaink valutában fizetik ki az építkezés rájuk eső részét — pénzbeváltás mellett a Kelet-Európábán túrázó nyugati vendégek rögtön vízumot is igényelhetnek, nem kell Pozsonyba, vagy Komáromba utazni érte. Mivel tavaly még nem volt itt vízumkiadás, legalább háromszáz külföldi tekintett el Magyarország meglátogatásától. Az új épület „munkába állásét” egyedül az gátolja, hogy a hídfeljáró csehszlovákiai szakasza nincs még olyan állapotban, hogy az autóforgalom fogadását lehetővé tenné. Így a kocsik a régi határ- állomástól most egy ideiglenes, meglehetősen rossz minőségű útszakaszon jutnak fel az új hídra. A hídépítés utóbbi időben tapasztalható gyors üteme mellett várható, hogy május elejétől a munka egy részét, valamint a valutabeváltást a határállomás új épületében lehet elvégezni, s a vízumok kiadása is megkezdődhet. Május közepén pedig már — a hídépítők további haladása mellett — a kocsiforgalmat is az új épület fogadhatja. Az újjászülető állomás nemcsak a két szomszédos ország kölcsönös idegenforgalmának lebonyolításában tölt be szerepet. A tavalyihoz képest idén már az átadást követő első időkben is legalább 30— 50 százalékos forgalomemelkedés volt tapasztalható. A határállomás az Adriai-tengert az északi országokkal összekötő nemzetközi útvonalon helyezkedik el. s ezt az utat az idegenforgalom fellendülésével egyre többen veszik igénybe. Nem túlzás azt állítani, hogy a korszerűsített gyarmati vám- és útlevélhivatal forgalma idővel túlhaladja a komáromiét. . Mi haszna van mindebből Balassagyarmat városának? A külföldiek, akár a határ- állomáson, akár itt a bankban váltják át pénzüket forintra, szívesen költenek ízléses, szép árura. Ha idén több gondot fordítunk árucikkeink és egyéb anyagi hasznot hozó forrásaink propagálására, a város, az előző évek gyakorlatától eltérően komoly hasznot húzhat az átmenő idegenforgalomból. És ha már ennyit áldoztunk a hídra, az idegenforgalom bővítésére. nem volna-e célszerű a hídhoz vezető Mikszáth Kálmán utcát is rendbe hozni kissé? Mert propaganda ide, propaganda oda, ha egyszer egy külföldi végignéz ezen az. utcán, nem sok kedve marad a városban időzni. Baranyai László NÓGRÁD - 1968, május 7,, kedd
