Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-05 / 104. szám
A napozásról és veszélyeiről Talari nincs is olyan ember, részeinken azonban — a runk a felégéetől napokig aki ne sóvárogva várná az mélvebben kivágott nyári ru- szenvedni. A napfényhez t'o- első éltető, langyos, a tér- hák által szabadon hagyott kozatosan hozzászoktatott és mészetet is új életre keltő vállon, nyakon is — a hir- lebarnult bőr már nem olyan tavaszi napsugarakat. Az él- télén és nagy adagban vett érzékeny és ellenállób. Rendtető napsugarakat, amelyek- napfürdőzés strandolásnál és kívül érzékeny azonban a nek a hiányát a borús, kő- mezei munkáknál egyaránt már egyszer felégett és le- dös, korán sötétedő téli na- könnyen okozhat fájdalma- hámlott bőrréteg alatti gyen- pokon az emberi szervezet »an égő, gyulladásos, felhő- ge bőr: pillanatok alatt új- is érzi. Azután azt a időt, lyagosodó égési sebeket. Fe- ra felég, ki is sebesedhet. s amikor fürdőruhára, vagy a detlen fővel a hirtelen erős mélyen elgennyesedve, csú- mezőn foglalatoskodva, az in- és perzselő napsütéstől ha- nya foltok maradhatnak a get is ledobva, „félmezte- mar kaphatunk könnyebb, vagy nyomában bőrünkön, lenre” vetkőzve, egész testűn- súlyosabb, lázzal, émelygéssel, , ... két kitárhatjuk a napsuga- hányással és fejfájással járó amellvel csak s^ón nvá rak felé. napszurast is. , ’ ,yel csak iZeP nya . ,, , ,, , ri szjnt akarunk nyerni, nem Amilyen jótékony natasu a napsugarak perzselő ere- kényszerít arra, hogy klfeazonban a napfény a szer- je a déli órákban a leg- küdjünk a tűző napra A vezetünk számára, olyan ka- erősebb és legveszélyesebb, sürgető mezei munkánál azon- ros is lehet, ha nem fokoza- amikor nyáron csaknem me- ban nem húzódhatunk a per- tosan szoktatjuk hozzá. Ke- lólegesen érik a földet. Ezért zselő nap tüze elől a fák zünk és arcunk bőrét, ame- a napfénytől még nem edzett árnyékába. A déli órákban lyet rendszeresen ér a nap- testrészünket, különösen kéz- ezért ajánlatos, ha valamilyen fény. levegő, nem kell any- detben a 10 óra utáni és a könnyű, lenge (lehetőleg fény ira félteni a napsugarak délután 2 óra közötti idő- hér, vagy világos, a napsu- égető hatásától. Az állandó szakban, feltétlenül védjük a garákat visszaverő jól szellőnapfényhez nem szokott test- napsugaraktól, ha nem aka- ző karton, zefír, pamut, de semmiesetre sem műszálas) Edény, terítés, étvágy Az étkezes életünknek szűk- Természetesen gondolni kell seges es tontos mozzanata, az esetenként Hozzánk láto- ezert nem közömbös, inuyen gató vendégekre, barátokra, környezetűén, milyen körül- rokonokra is. Szerencsére az menyek között reggelizünk, edénylervezök ma már azt is eoedeiünk, vacsorázunk. Az figyelembe veszik, hogy az étvágyhoz természetesen első- edények kevés helyet fogtálkor ban a jó étel szükséges, janak, többféle célra legye- Az étvágyat azonban sokfele nek felhasználhatók. Az is tényező befolyásolja. többek jó dolog, hogy nemcsak kész- között az is, hogy eléggé ietben, hanem darabonként is ,,étvágy gerjesztő’--e az étel megvásárolhatók, ttsszeválo- talalasa, Persze, ehhez önina- gathatók az étkezéshez szük- gában véve a szép asztalte- séges edények, evőeszközök, ritő, evőeszköz, porcelánedény A hazai választék bővítésére sem elég. Tudni kell. hogyan pedig külföldről, többek kö- bánjunk az evőeszközökkel, zott az NDK-ból, az NSZK- tanyérokkal, csészékkel, poha- bői, Csehszlovákiából Bulgá- rakkal. fiából, ég Koreából importált Az ízléses terítés fokozza késztetek,, üveg- és porcelán- •z étvágyat, s egyik szem- edényék. evőeszközök kapha- mel látható jele kulturálisé- tők a szaküzletekben, gunknak is. Íme példaképpen néhány Egy-egy háztartás asztali kép az Ízléses terítésre a edénykészletét minden eset- nemrégiben nagy sikerrel zá- ben a család létszámának, rult, a korszerű terítési be- étkezési szokásainak megfe- mutatóval egybekötött edény- lelően kell összeválogatni, kiállításról. Modern, ünnepélyes étkészlet, amelynél nem az aranyozott minta, a drága ezüst és kristály dominál, hanem a porcelán egyszerű, sima vonala; az evőeszköz is csak rozsda- mentes fém, sőt a térítőt is színes szalma alátétek helyettesítik. A kékpetlyes, babos, falusias hangulatot idéző teás (kávés) készlettel, tányérokkal, szintén szőttes alátétekkel terített reggeli, vagy vacsoraasztal. (Bohanek Miklós felvételei.) Zentai Ferenc inggel, vagy blúzzal védjük testünket. Különösen addig, amíg nem szók tunk hozzá az erős naphoz, fedetlen fővel n® tartózkodjunk, ne dolgozzunk és szabadban. A könnyű. szellőn. nagyszélű szalmakalap véd a napszúrástól, nem luxus munka közben sem. A nők legalább egy kis fehér, vagy világos könnyű kendőt kössenek a fejükre. Az égető napsugaraktól egyébként bőséges olajozással. krémezéssel védhetjük a bőrünket. Az lllatszerboltok- ban többféle napolaj, napozáshoz alkalmas krém (Caola, Parasol, Alba-Regia. Balaton stb.) kapható. Használatuk is csökkenti a gyors felégés veszélyét. » k H J. „Örök“ divat a kosztüm (Két párizsi modell) A kosztüm a nők talán leg. kedveltebb ruhadarabja, mert minden alkalomra, minden időszakban a legpraktikusabban használható és csinos. Váltakozó kabáthosszal, az egészen rövid, csípőig érőtől 'az úgynevezett háromnegyedes hosszig, a klasszikus vonalú angolostól, a sportoson át a franciás alkalmi kiskosztümökig, minden változata divatos ezen a tavaszon is. A kosztüm — a nők egyik leginkább „időtálló” divatja. A nagy francia divatcégek tavaszi kollekciójában is nagy számmal szerepelnek különböző kosztümök. Mutatóban közülük kettő. 1) Ezt a bordó gyapjúból készült, zsebpatnikkal díszített, enyhén karcsúsított nyújtott szabásvonalú kosztümöt a párizsi „Calcutta” divatház mutatta be. Az el- bájolóan elegáns kosztüm — amint a divatház ajánlja — piros, vagy fehér gyapjúból, vagy panama anyagból is nagyon szép. Hozzá fehér kesztyűt, fehér lapos sarkú cipőt viselnek. 2) A kosztümök sorában rangosak a „Coco” Chanel párizsi divattervező sajátosan elegáns vonalú kosztümjei. Ez a fehér gyapjú és aranyszínű brokátszálból szőtt, alkalmi, esti kiskosztüm ezt a vonalat képviseli. Hozzá aranyszínű cipőt visel a maneken. (MTI Külföldi Képszolgálat kepe.) . IV Ampolnás növényeink A tél rendszerint .,előre- ffiti” a különben igénytelen, hálás ámpolnás szobanövényeinket, amelyeknek egyik legismertebb képviselője a Brazíliából származó Pletyka (Tradescantia). Népi nevét valószínűleg tulajdonságairól kapta: gyorsan növő. terebélyesedő és egész éven át dugványozással szaporítható. Zöldlevelű változata mellett többféle színes és tarkán csíkozott levelű változata is elterjedt. A hajtásvégek eldugványo- zásával fiatalíthatjuk meg a télen felkopaszodott növényeket is. A 6—10 centis dugványokból általában 8— 12-t (nagyobb cserepekbe többet) ültessünk egy—egy cserépbe, tápdús, humuszos földbe, úgy, hogy a hosszabb szálak há'ra, a rövidebbek előre kerüljenek. Szobahőmérsékleten rendszeresen öntözve (meggyökeresedve is kedveli a sok vizet), hamarosan mutatós, szép növény lesz belőle. Ampolnaszerúen lecsüngő hajtásaival polcra, vagy falra erősített cseréptartóba helyezve is mutatós dísze <* lakásnak. Szereti a világos helyet, de a naptól óvjuk, mert — különösen a színes terelitek — elvesztik a szépen színesedő tulajdonságukat. Ezért északibb fekvésű helyiségekben is szépen diszlik. A „csokros inda” vagy zöldike néven Ismert Klorofi- tum is a „mindent tűrő" szobanövények közé tartozik. Hosszú, zöld leveleinek egyes változatát hosszanti sárgásfehér csík díszíti. Indaszerű, lelógó szárain hozza apró fehér virágait, amelyeken az anyanövényhez hasonló sarjak fejlődnek, s szinte körbefogják a cserepet. A sarjhajtásai- ról szaporítható. Porhanyós. tápdús földet, bőséges öntözést, világos helyet kíván, de a napot szintén nem szereti. Még félártf,yékos. hűvösebb helyiségben is nevelhető. (R E ) A paraj és a sóska Az ősszel vetett paraj (epe- VITAMIN-PARAJ nőt), az áttelelő sóska a legkorábban szedhető tavaszi kiló parajt kevés, főzelékfélénk. Sokan bizony gyengén sós fonó vízbe nem nagyon szeretik, nem dobunk, amelyben pár perc sokra becsülik ezeket a zöld- alatt összeesik. Leszűrjük és főzelékeket. Pedig a paraj — Pár deka habosra forrósított főként szerveskötésű vastar- vajban megforgatva ráütünk talma, vitaminjai, fehérjéi, 2 tojássárgáját, megsózzuk, levélzöldje miatt —, egyik könnyedén összekeverjük és legértékesebb zöldfőzelékünk, melegen tálaljuk. Hús mellé A hasonló értékes tápanyago- súlt burgonyával köretként, kát tartalmazó sóskának csu- de külön fogyasztva is napán magas savtartalma csők- gyon finom, „zöld-ízű”, vita- kenti kissé a táplálkozási ér- mindus étel. PARA.T-FASIRT Fél kiló főtt burgonyát és vagy köret. HIDEG SÓSKAMARTAS tőkét. Sajnos, a<z ételek készítésénél a legtöbb háziasszony na- wló parajt szltán áttö. gyón pazarlóan bánik ezek- összekever lük 2 egész kel a zöldségfélékkel, a szá- ^^1 ^8 dekányi rak lecsipkedésével. például -ojassíü> b 8 dekányi zsem ", , , lemorzsával, sóval. borssal Äi“ ^esítve laP°a pogácsákat íor- negyedét is eldobják, aplal- m^lunk belőle. s tojásba, kozasl szempontból az a he- morzsába mártva> forró ^ lyes ha ezeket a ieveies fő- ban kÍ6Ütjak Kitűnő feltél> zeléknovényeket a szaraval együtt használjuk fel. S ha már ragaszkodunk az előfő - zéshez, akkor csak kevés, gyengén sós, forró vízbe dob- Fél kiló apróra vágott sósluk a zöld növényt és 5 perc- kát forró zsíron addig páro- nél semmiesetre sem főzzük lünk. amíg szétfő. Kevés tovább. Ezzel csökkentjük a liszttel meghintve vizzel feltápanyagok kioldódását, de eresztjük, felforraljuk és 2—3 még így is ajánlatos a főző- kanal, tejföllel elkeverjük. A vizet a berántás utáni fel- tűzről levett sóskához ezután eresztéshez felhasználni. A fő- alhmdó keverés mellett hozzá- zőlé mellett tejjel. tejfellel, ad^k 2 t0-las cukorral sírná- tolással történő feleresztéssel, ra keveJ*f sárgáját, majd besűrítéssel tehetjük még tán- amikor félig, kihűlt, óvatosan lálóbbá e zöldségfélékből ké- hozzávegyítjük a kemény szült ételeket. Néhány recept hálóját is. Kihűtve tálaljuk a belőlük készült ételekhez. SÖSKAKRÉM-LEVES PARAJFŐZELÉK A kevé6 vízbe(n puhára főEgy kiló megmosott, előfő- zö« 6Óskáf szitán áttörjük, zott parajt, tejben áztatott kev^s liszttel elkevert 1—2 ű—2 zsemlével szitán áttö- deci tejföllel elkeverjük, riink. világos rántással be- majd tejjel és a fözőlével felrántjuk, sóval, borssal ízesít- vesztve sóval cukorra ize- . , .. . sitjuk A tűzről levett levesjük, a sajat leve vei es tejjel hez óvatosan hozzákeverünk feleresztve felforraljuk. Ha a i—2 tojássárgáját. Pirított tűzről levettük, még 2 tojás zsemlekockával tálaljuk, sárgájával besűrítjük. vagy (Ugyanígy készíthetünk pa- tükörtojáseal (bundáskenyér- ra^ *eve6t isk rel) tálaljuk H. J. GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. A legmodernebb energia- forrás. (Első négyzetben kettős betű; a függ. 9. folytatásában írandó.) 10. Időegység. 11. A tuskó. 12. Azonos mássalhangzók. 14. A vízsz. 24. mássalhangzói. 15. N. T. 16 Veszteség. 18. R. U. A. 19. Gyorsaság kezdete. 20. Júniusban Föld-közeibe kerül. (Utolsó négyzetben kettős betű.) 22. Nyilvántartásból töröl. 23. Vízimadár. 24. Cselekedet. 25. Régi súlvmérték. 26. Elektromos mértékegység. 28. Föléd. 29. Német angolna. 30. Koros bácsi. 32. Emlékezetes mesefilm. 33. Nem mozdul. 35. Pennát forgat. 36. Ez a vízsz, 20. 40. Nukleáris energiát hőenergiává alakít. FÜGGŐLEGES: 1. Színtelenné tesz. (Első négyzetben kettős betű.) 2. Olasz folyó. 3. Becstelenül támadó. 4. Egyiptomi istenség. 5. Bányaváros. 6. Helyhatározó. 7. Vissza: vigyázó. 8. Nem többet. 13. Ollós. 14. Fogoly. (Utolsó négyzetben kettős betű.) 17. Enyves. 18, Szeszes ital. 19. Margitot így is nevezik. 21. Legelő. 22. Főzelékféle. 24 Előre nyom. 25. Bujtogat. 26. Szívéből monda. 27. Földközi-tengeri szél. 28. Ragadozó. 29. Jószág alá villázzák. 31. 3,14. 33. A. B. M. 34. Tagol mássalhangzói. 37. Nátrium- klorid. 38. Y. G. 39. Vissza: kettőzve játékszer. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1., 20., 36., 40. A vasárnapi gyermekrejtvény helyes megfejtése: Klapka György, Obradovic, Vas Gereben. Könyvjutalmat nyertek; Ecker Emma Balassagyarmat, Jambrich Ágnes Salgótarján, és Ifj. Stefan György Salgótarján. A könyveket postán küldjük el! 28 32 38 <0 NŰGRÁD - 1968. május 5., vasárnap u
