Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
ZoBd út az alkotásnak A közelmúltban átadták útja 101—103 szám alatt. az NDK budapesti nagykövetségének új otthonát a Népstadion Képünkön: a nagykövetség épületének egyik impozáns helyi* sége (MTI foto — Vigovszki Ferenc felvétele) Antarktiszi vizek rÉrdekességek a Bélyegmúzeumban Több új kezdeményezés, életi':", síi j Ötlet: az új gazdasági mechanizmus szabadabb «zárny&lást ud az alkotó gondolatnak, nagyobb teret biztosít a tettreké«z- ségnek. Nagy proletárkttl- tőnk. József Attila szavat nyernek most testet öltő valóságot: ..Dolgozni csak pontosan. szépen, ahogy a csillag megy az égen. úgy érdemes. . Munkások, mérnökök, alkalmazottak vallják: újjászületnek. felfrissülnek, amikor sikerül egy-egy bo- nvolult problémát megolda- niok Igaz, addig sokszor elvesznek a szabad idejükből előadódik, hogy összezördülnek a csatád egyik- másik tagjával, kevesebb idő marad az általános kul- túrálódásra, a barátokra — de megéri. Az érzi csak ezt igazán, aki maga Is volt hasonló helyzetben. Olyanok ezek az emberek, mint a bőven buzgó forrás: ontják magukból a jobbnál-jobb témákat. elképzeléseket, határtalan akarásukkal pedig bebizonyítják: alkotni, dolgozni csak úav érdemes, ahogy a költő is megénekelte. Nálunk, a munka társadalmában, rangot. tekintélyt, közéleti megbecsülést csak akkor lehet szerezni, ha valaki a termelés, a tudomány, a művészet vagy az irodalom valamelyik ágában az átlagosnál többet produkál. Tisztelet és megbecsülés övezi azokat a milliókat. akik nap nap után azzal az érzéssel állítják le gépüket, teszik le a töltőtollat. vagy a logarlécet, hogy elvégezték azt a munkát, amit a társadalom tőlük megkívánt. Korábban ez nem volt ilyen egyértelmű. Gazdálkodásunkat kisebb-nagyobb mértékben bénító bürokratikus megkötöttségek háttérbe szorították a munkával, az alkotni vágyással kapcsolatos gondolkodási készséget. Előfordult, hogy a sikeres kísérlet költségeit, a gyár dolgozói fizették meg. a sikertelent pedig az állami költségvetés terhére számolták el. A tengernyi mutató teljesítése pedig szűk területre szorította a gondolkodást. Még ilyen körülmények között is születtek nagy tettek, világszerte elismert termékek, gyártmányok. gépek, viszonylag gyorsabb ütemben fejlődött a termelő berendezések technikai színvonala, sok új, korszerű technológia honosodott meg. Hát még most. amikor a korábbi megkötöttségek jórésaétől megszabadulva zöld út nyílott az alkotásnak. Aggályos- kodók persze most is vannak: — Nem szaladtunk túlságosan előre? — kérdik. Ellenkezőleg. Egy kicsit nagyobb bátorságra, kezdeményező készségre. még több életrevalóságra, egészséges nyugtalanságra van szükség, hogy az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségekkel az eddiginél lobban é1 lenek üzemeink dolgozói Sajnos, vérünkbe, felfogásunkba beldegző- dött a múlt gyakorlata, konzervatizmusa, óvatossága. ezért ma még erősen kísért ez a felfogás: a biztosat ne cseréljük fel a bizonytalanért. .. Senki sem tagadja: a régi mechanizmus megtanulásához is idő kellett, az új elsajátításához is időre van szükség. Csakhogy a jelenlegi adottságok és lehetőségek ennek lerövidítéséi teszik lehetővé. Ez a felismerés jut kifejezésre a Salgótarjáni Kohászati Üzemek több termelési, beruházási, kereskedelempolitikai kezdeményezésében, a Nógrád meevei Bútor és Faipari Vállalat áresökken*“'f elképzeléseiben. az fŐMösüvegm’á" ev- porttermékeket fejlesztő munkájában, a Bányagép- gyán termékstruktúrájának részleges megváltoztatásában. A változások nagyobb követelmények elé állítják a vállalatok dolgozóit. Ez a dolgok természetéből adódik. A vállalati önállóság megadásával egykézbe fut össze a termelés menete, -az anyagbeszerzéstől az értékesítésig, s ez ösztönzően hat a gondolkodókészségre. Egyre világosabbá válik: gyárak, vállalatok léte nemcsak néhány tíz, vagy száz ember, hanem az egész kollektívák ügyévé, gondjává válik. Bár még nem vált vérükké, de egy-egy téma megítélésénél abból indulnak ki: kéri-e a terméket a piac, mennyit érdemes belőle gyártani, A gondolkodásban bekövetkezett új értékrend: amely a szükségletből indul ki, és az érdemesig jut el, új irányt szab a termelés minden aktív részvevőjének. Igaz, ez ma még nem jelentkezik annyira erőteljesen, amennyire szeretnénk. Amikor a munkások többsége a kérdésekre választ vár. tulajdonképpen munkával kapcsolatos új Igényét jelenti be: kultúráltabban akar dolgozni. Erre csak egyféleképpen lehet reagálni: megosztani a gondokat. a problémákat. Erre sarkall a gyakorlati élet. Ezernyi példa igazolja, hogy sokszor az íróasztalok mellett. hosszú időn át nem tudták megoldani problémát. csak azután, amikor a munkások teelo^bjaival, legtf»oass5+”'t.pi-'h,«b-'j,T tárgyaltak. Ha ez igy van, —- márpedig ez a valóság. — akkor helyes meggyorsítani azt a gyakorlatot, amelvik elismeri: a munkások gondol kodásának az új mechanizmus szellemében való eke* avümölcsöztetésp kimeríthetetlen kincsestár. Gazdasági vezetőinket bátorítani. ösztönözni kell a kezdeményezések sokaságára. új elképzelések megvalósítására. mert imitt- amott az aktivitást zavarja pgvlkí'k-m « stkuk ivst«rt<i* lansága, bizonytalankodása. Nem jó ez. mert napjainkban formálódik ki az új mechanizmus által teremtett vállalati szervezet, alakulnak ki a külső kapcsolatok a megrendelők. a partnerek egész sorával. Es amiről nem szabad elfeledkezni: a reform követelményéből fakad, hogy gyorsan kell alkalmazkodni a változó valósághoz. Ha ezt szokják meg a vezetők közvetlen munkatársai, ehhez igazítják felfogásukat, napi munkájukat a dolgozók, akkor nem kell félni attól, hogy a felnyitott zsilipek segítségévei létrejött új sodrás, nehezen téríti el útiéból azt, ami régen rossz volt Ehhez az is szükséges, hogy üzemi, vállalati pártós szaikszervezeteink, KISZ- fiataljaink támogassák a kezdeményező, előremutató döntéseket, biztosítsák az öntevékeny, a vállalkozó szellemű vezető segítését. Ez annyit jelent, mint a költővel együtt énekelni. — A brigád ... Mit is mondjak róla nagy hirtelenjében? Megtettük a vállalást a több termésre, a tanulásra, a közösségi szellem erősítésére ... Ahhoz képest, hogy ez az első évünk együtt, igazán szépen szerepeltünk. Nekünk lett a legjobb termésünk a szövetkezetben. Ezt mondja Tóth Ldszlóné, a mákföld szélében és közben belehunyorog a napba. A későbbi beszélgetések során aztán kid,erül, nem a puszta dicsekvés hozta ki belőle a szavakat. Termelt az asszony- brigád kukoricából 23, burgonyából majdnem 100 mázsát. Mondják, a tart Május 1. Termelőszövetkezet határa 270 —280 mázsás cukorrépatermést még nem is látott. Most az asszonyok 272 mázsa répát szedtek fel egy-egy holdról. A termelőszövetkezetben négy brigád versengett tavaly a szocialista címért. De közülük csak kettő, a fogatosok, meg az asszonyok értek célt. A fogatosok 3000, a növénytermesztő asszonyok meg 5000 forint jutalmat kaptak. Tudván tudom, sok-sok munka húzódik meg az eredmények, a jutalom mögött. Tóthné mégis szinte két kézzel hárítja magától a dicséretet, amikor arról esik szó, milyen szerepük van a szövetkezeti élet alakulásában. — Kicsit távol vagyunk még attól, hogy példát adjunk másoknak? — Na és a munka? — Az egészen más — mondja természetes egyszerűséggel. az Indiai-óceánban __ Antarktiszi eredetű vizek, úgy látszik nagy mennyiségben jutnak el az Indiai-óceán trópusi körzetébe. Szovjet tudósok tengeri expedíciója állapította meg ezt a jelenséget. Az expedíció vezetője, Grigori j Hlojev* az újságíróknak elmondta, hogy az Indiai- óceán bizonyos körzeteiben megfigyelték, hogy a tenger vize túl van telítve oxigénnel. Erőteljesen fejlődik ott a plantkon és a fotoszintézis intenzív folyamatai mennek végbe, amelyeket az óceán nagy térségeinek ritka erejű lumineszcenciája kísér. A különálló fényfoltok mintegy sakktáblaszerüen helyezkednek eL — Ügy vagyunk mi mér valahogy az egésszel, hogy munka nélkül talán nem is tudnánk meglenni ... Kérdezze csak meg bármelyik asszonyt a szövetkezetben, mind ezt mondja. Még Bózsár Rozi néni is ledolgozta a 100 munkaegységet. Pedig ő már 73 éves és ebben a korban nehezére esik már az embernek a jövés-menés ... Persze azért egyébbel sem maradtunk el. Még tanultak is az asszonyok, ötven-haitvan éves korban azt Ugye nem kívánhattuk tőlük, hogy beüljenek az iskolapadba és felmondják a leckét... Hanem a téli politikai tanfolyamra eljártak mind. Eljárnának sizakmadra is, ha volna... Ott vannak a közgyűléseken is pontosan, ahogyan vállaltuk. Hát ez az! A tanulás, a közösségi élet a legtöbb asszonynak már az induláskor sem volt ínyére. Említik többen is: özvegy Bózsár Mihálynét, majdnem hogy erőszakkal hozták annak idején a brigádba. Sándor Islvánnéhoz meg egyszerűen hiába mentek. Hajthatatlan maradt. — Már miért is mennék közétek? Dolgozni így is, meg úgy is kell. — Az már igaz, Cilka né- ném — monda neki Tóthné. — De itt moziba, színházba járunk, tanulunk ... Szóval haladunk az idővel. — Még mit nem, hogy úgy járjak ezzel is, mint az önseA becslések szerint a bé- lyeggyüjtésnek talán több híve van, mint a legnépszerűbb sportágnak, a labdarúgásnak. A világ bélyeggyűjtőinek száma több, mint 200 millió. Nálunk is a népszerű kedvtelések egyike, mégis a ritka, s tegyük mindjárt hozzá, irigyelt gyűjteményt magáénak valló Bélyegmúzeumot a külföldiek nayobb számban keresik fel; mint a hazai érdeklődők. A turistaszezon indulásával szaporodik a Dob utcai múzeum látogatóinak száma is. Különösen sokan érdeklődnek a világviszonylatban is érdekes ritkaságok iránt. Az 1930-ban alapított múzeumban őrzik az 1840-ben kiadott első angol bélyegektől a napjainkig megjelent mintegy másfélszázezret meghaladó különféle bélyegek több. gélyező csoporttal — aggodalmaskodott az asszony. — Beszerveztek és most fizethetem a 130 forintot. Mondhattak neki ezután bármit, kívül maradt. De azok is tizenheten, akik végül megalakították a brigádot, nehezen rázódtak össze.” Tóth László- nénak soha nem volt kenyere a mellébeszélés, őszinte most is, amikor meséli. — Még egy kis erőszakot se sajnáltam a rend kedvéért... Pontosan számon tartotta, hogy ki marad el a közgyűlésekről, vagy a tanfolyamokról. Egyszer megszólította Sándor Józsefnét, miért nem jött a közgyűlésre. — Ott volt az uram — vágott vissza az asszony. — Az már igaz — magyarázta neki Tóthné —, de a brigádban nem az ura, hanem maga vállalta, hogy ott lesz a közgyűlésen. Persze a jutalomért, azért maga jelentkezik. Most már túlvannak az effajta goihdokon. Az idén a brigád addigi kerete is szűknek bizonyult. Tágították az újonnan belépők. Az a bizonyos Sándor Istvánná is megkereste Tóthnét. — Etuskám, mégis csak belépnék. ha felvennétek .,. Látom, szépen dolgoztok, nem jártak rosszul. mint 90 százalékát. A gyűjtemény tehát napról napra gyarapodik, hiszen a genfi Egyetemes Postaegyesület útján rendszeresen kapják a világon megjelenő bélyegeket. Néhány érdekes bélyeget is találhatunk a gyűjteményben. Megtalálható itt például a Brit Guayana 1856-ban kiadott négycentese, az 1860. évi toscanai három lírás, a Mauritius 1859. évi kiadású bélyegei is. Egyik különlegessége a Bélyegmúzeumnak az úgynevezett tévnyomatok gyűjteménye. Például az 1921-ben forgalomba hozott hazai Nagy Madonna bélyegek egyik ívére fordítva nyomták rá a Madonnát. Egy ilyen bélyeg értéke körülbelül 15 000 forint. Több mint * harmincezer darabból áll a hamisítványgyűjtemény. Miért ne vették volna fel? Az, hogy most sokan léptek a szocialista címért küzdő brigádba, egy kicsit a régi szemlélet sorvadását jelenti. Tóth Lászlóné azonban korántsem elégedett. — Még így is van mit tenni. Hogy mást ne mondjak, itt van az egyenjogúság... — Nem becsülik az asszonyokat a szövetkezetben? — Dehogynem — siet a válasszal, mielőtt bármiféle következtetésre jutnék. — Inkább arról van szó, hogy az asszonyoknak kellene többre becsülni önmagukat. Odáig már eljutottunk, hogy eljönnek a közgyűlésre, ahol a szövetkezet, az egész közösség dolgait vitatjuk, de szólni nem mernek. Ha buzdítom őket, tudja mit mondanak? Hát azt, hogy a politika, a viták elrendezése a férfiak dolga .. Hát ez a brigád, Tóth Lászlóné brigádja. Az idén éppen úgy, mint tavaly, megtették a vállalást a több termésre, a tanulásra, a közösségi szellem erősítésére. Valamennyien teljesítik a 100 tízórás munkanapot, társadalmi munkát vállaltak. s azt, hogy közülük egyetlen egyet sem kell fegyelmi vétségért felelősségre vonni. Üj, szorosabb közösség ez, melegebb is, emberibb is a szövetkezeten belül. Csoda-e, ha születése nem megy egészen simán? A turisták úticélja: Budapest A most elkészült felméré* sek alapján kitűnik, hogy a Magyarországra látogató turisták legfőbb úficélja: Budapest. 1966-ban 1 852 000 vendég érkezett Budapestre, a múlt évben azonban már ötven százalékkal több külföldit fogadott a főváros, azaz több mint 2 millió 700 ezret. A legtöbben Csehszlovákiából. Jugoszláviából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Ausztriából és Lengyelországból Jöttek. A tengerentúlról. Amerikából 24 000 turista érkezett. Az összes külföldi vendégek száma 1966-ban elérte. 1967-ben pedig meghaladta a főváros állandó lakosainak lélekszámát. Ugyancsak jelzik a statisztikák, hogy igen sokan a Budapesti Nemzetközi Vásár, a Mezőgazdasági Kiállítás és a Szovjet tudomány és technika kiállításának idején érkeztek fővárosunkba. A mült évben a szállodákban összesen 656 000 vendéget fogadtak, köztük 347 000 külföldit. Egyébként tavaly 987 000 külföldi több mint 2 millió vendégnapot töltött a szállodákban, turistaszállókban, cam- pingekben és a fizető ven- dógszolgálat szálláshelyein. A külföldiek 36 százalékát a Budapesti Idegenforgalmi Hivatal helyezte el saját szálláshelyein. mégpedig 402 000 turistát. Nőtt a fizetövendég- szolgálat népszerűsége, különösen a jugoszláv, osztrák, nyugatnémet és az olasz vendégek körében, ezeknek a turistáknak több mint fele vette igénybe ezt a szolgáltatást. Az idei esztendőre további növekedést várnak Budapest idegenforgalmában. A múlt évi 4 588 szállodai férőhellyel szemben 1968-ban már 5410 férőhely áll rendelkezésre. Vincze Istvánná NÓGRÁD - 1968. május 1., szerda 3 Ven esz Károly Haladni az idővel
