Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-31 / 126. szám

Egy beadvány margóiéra Soh a vidék kifogása /■I klik!;-rendszerek megerő­södéséhez egy országrész kép­ző mi-, veszeti életében két év is elég. ha — a Képzőművészek Országos Szövetsége által ősi* sseállitoU alapszabály tér vezet­nek megfelelően — négy évre választanánál; vezetősége!, áz fokozottan szolgálhatná az önös érdekeket. iványt Ödön­nek. a Nögrád megyei képző­művész csoport vezetőjének tájékoztatása szerint ez volt az észak-ma gya rorszi gi képző­művészek területi konzultatív bízott jógi ülésén megfogalma­zott. s az országos szövetség­hez küldött beadvány egyik go:<iolata. Pár nappal ezelőtt ezen a miskolci ülésen vitatták az áiapsznbályiervesetet, s a vi­dék- képzőművészeinek köve­telése itt elég éles hangon fo­galmazódott meg. Miért pa­naszkodik meg Miskolc Buclo- p etnek? ' Jelenleg a szövetségen belül egyetlen, vidéki titkár intézi ügyeinket, mondja Miskolc. Hozzanak létre vidéki titkár­ságot a vidéki képzőművészek jobb képviselete érdekében. Mit értenek Miskolcon jobb képviseleten? Mindenekelőtt a zsűrizés jelenlegi gyakorlatá­nak megszüntetését. A lekto­rátus zsürigárdájiíba jobban vonják be a vidéken élő mű­veiteket. Esetenként pedig a vidéki kiállítások anyagát a vidék maga zsűrizhesse. Vagy itt van az állami meg­rendelések kérdése. Arról a területről, ahol a beruházás történik, az adott helyen élő képzőművésznek is tegyék le­hetővé, hogy a pályázaton reszt vegyen. A vidékieket a vidékre kerülő képzőművészeti be ruházások megvalósítására hirdetett pályázatokra nem­igen hívják meg. Adott eset­ben azonos, kvalitású képző­művészek közül mindig a pesti van előnyben a. vidéki­vel szemben. Az országos szövetségnek egy csatája van, s ezt az új mechanizmus következménye­ként fokozottan a kereskede­lemmel vívja. (A szövetség zsűrije például zsűriz, de — nem áraz! Ezt a képzőművé­szeti kereskedelem végzi.) A vidéknek mindezen kívül még ezért is kell harcolnia, hogy képzőművészei a gyakorlatban is azonos elbírálásban része­süljenek pesti pályatársaikkal. Beadványukban megfogalma­zott kérdésük kultúr politikai­lag indokolható: körülbelül nyolcmillió ember esztétikai nevelését végzik, a vidéki kép­zőművészeti élet bármely or­szágrészben felbecsülhetetlen névművelési jelentőséggel bir. Ősszel a területi szerveze­tekben is vezetőségválasztások lesznek. A miskolci beadvány, — úgy vélik Salgótarjánban is —, mindenképpen figyelmet ér­demlő. Tóth Elemér Harminceaírucl (öbb nyugdíjas Megyénk a Jcgbeíegcblr A dolgozók egyre javuló egészségügyi és szociális ellá­tását államunk igen jelentős feladatának tartja. Hazánk társadalombiztosítása a világon a legfejlettebbek közé tar­tozik. Ezt a többi közt az is bizonyítja, hogy egészségügyi szolgáltatásaink az összlakosság 91 százalékára terjednek ki. 1901-ben a nemzeti jövedelem 11.3 százalékát fordítot­tuk társadalombiztosítási kiadásokra cs a kifizetett költsé­gek meghaladták a 22.6 milliárd forintot. A SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgatóságának 1967. évről közzétett jelentése érdekes adatokat tartalmaz Nógrád megyéről is. 395-öt utasítottak el, ami arányában az országos állag felett van. A baleseti és bale­seti-rokkantsági ügyek száma az alapigény-bejelentés szerint 278 volt. ennek 19,1 százalé­kát utasították el. ami az or­szágos adatokon belül közép- arányosnak mondható. A me­zőgazdasági öregségi és mun­kaképtelenségi járadékügyek száma 691 volt. az elutasítás A statisztika szerint a múlt előzi meg Nógrádot. A megye aránya azonban 37,9 száza* évben Nögrád volt. az ország lakosságának pontosan 13 lékáva] Nógrádban volt a leg- .legbetegebb” megyéje: 6.3 százaléka. 30 600 £o részesül magasabb. . százalékos táppénzes létsza­mával minden megyét mege­lőzött. Érdekes eltérés mutat­kozik azonban a salgótarjáni igazgatóság és a balassagyar­mati kirendeltség adatai kö­nyugdijjáradékban. a statisztika szerint a me­A múlt évben jelentős se- gyében Viszonylag kielégítő az gélyösszegeket fizetett ki az ügyintézés ideje. A • nyugdíj­SZTK Nógrád megyében is. határozatok meghozatalának A többi közt minden ezer ideje például 21 nap volt. en­ipai-i és egyéb biztosítottból néi csak Fejér Komárom, zött. Amíg a salgótarjáni 31,6, mezőgazdasági biztosítót- Szolnok és Vas megyében igazgatóságon 6 9 százalékos takból pedig 4,5 fő kapott dolgoztak gyorsabban. Az elő­táppénzes létszámot mutattak anyasági segélyt. A helyzet ioges ügyeknél a határozat ugyanaz, mint a gyermekgon­dozási segélynél, az ipart és egyéb biztosítottaknál az or­szágos átlag körüli, a mező- gazdasági biztosítottaknál pe­dig jóval az országos átlag alatti az anyasági segélyezés­Nógrád megyében 2368 öreg­ségi és rokkantsági alapigénv- toeéelen-tés érkezett, ebből ki. addig a balassagyarmati kirendeltség adatai 4,6 száza­lékról szólnak. Ez a szám már az országos átlagon be­lül is viszonylag jónak mond­ható. Az iparági átlag ‘ gyakorisá­gát jelentősen meghaladó be­tegségcsoportokból is találunk néhányat a megye üzemei közt. A Salgótarjáni Tűzhely- . ... , gyárban a tbc. a perifériális te™etes‘ **#?}*£ ideg-, fül-, emésztő- és moz­gásszervi, az Öblösüveggyár­ban pedig a légző és emésztő­szervi betegségcsoportok ha­ladják meg jelentősebben az országos átlagot. Érdekes képet mutatnak a gyógyszerstatisztikai adatok. Az egy gyógyszervényre jutó költség 18.83 forint — szántén legmagasabb az országban — az egy biztosítottra jutó évi gyógyszerköltségekben viszont a megye középarányos helyet foglal el, évi 321 forinttal. Ezen belül Salgótarjánban 309. Balassagyarmaton 347 forint jutott egy biztosított évi gyógyszerköltségére. A családi pótlék arány szá­ma a több gyermekes családok helyzetéről is képet ad. A száz biztosítottból családi pót­lékban részesülők aránya me­gyénk ipari és egyéb bizto- sítottainál 19,6, a termelőszö­vetkezeti tagoknál pedig 3,7. Ez utóbbi legalacsonyabb az országban, mig az ipari biz­tosítottak közül családi pót­lékban részesülők aránya kö­zepes helyet foglal el. A múlt év január- 1-től lé­pett életbe a gyermekgondo­zási segély. A sajátjogú biz­tosítottakra jutó segélyezés aránya Nógrád megyében az ipari biztosítottaknál 0.8,1 a termelőszövetkezeti tagoknál pedig 0.4 százalék, az orszá­gos átlagon belül középará­nyos volt. Igen magas a nyugdíjasok létszáma, ebben csak Buda­pest, Pest és Heves megye meghozataláig 33 nap telt el, míg az elutasító határozatok­nál 37 nap Mindkét időpont rövidébb az országos átlagnál. 1067-ben 13 040 panaszle­vél érkezett a társadalom­biztosítási igazgatóságokhoz. ben részesítettek száma. Az Tízezer biztosított közül űr­iparban minden ezer biztosi- szagosán 25 írt nanaszos leve- tott közül 16, a mezőgazda- let. ennek aránya azonban ságban pedig 25.6 részesült Nógrád meeyében rossz képet. mutat, A tízezer biztosítottra A társadalombiztosítási jutó reklamációs levelek szó- juttatások között útiköltség- ma a salgótarjáni igazgató­elszámolások is szerepelnek, sasnál 48. a bala«sagvarmati Az ország megyéi közt Nóg- kirendeltségnél pedig'44 volt, rád majdnem a legtöbb úti- enné! több nanosszal csak költséget kifizetők közé tartó- Békés. Szabolcs. Szolnok és zott, az ipari biztosítottakra Vas megyében élitek 28,12, a mezőgazdaságiakra A juttatta! adatok nagy pedig 14,2 forint jutott. eredményeikről tanúskodnak. Tanulságosak az ugyintéze- de m is felhíviák a flgyel. sí statisztika adatat a tarsa- met_ _ hoRV különösen az dalombiztositáaj jelentésben. ü*vintkésekben - akadnak még javításra váró feladatok K. A. Régészek o levegőben Hollókő is sorra kerül A régészek hagyományos eszköztára ezen a nyáron, a muzeológusok világában egy kissé szokatlan újdonsággal bővül, mégpedig egy repülő­géppel. A levegőben is a föl­det vallatják. Légi felvételek segítségével kutatnak a tájba olvadó, s így közelről észre­vehetetlen, de a magasból jól kivehető várárkok, épület- maradványok nyomai után. Ezek alapján kezdik meg az­után az ásatásokat. Egyébként már megkezdő­dött a régészek szezonja. Száz régész, a mintegy 12 0 főnyi segédcsapat kezdett hozzá a föld vallatásához. A minden eddigieknél nagyobb szabású ásatás kiterjed az ország csak­nem valamennyi tájára. Hat hónapon keresztül több mint hatvan ásatást végeznek a Nen-izeti Múzeum, az Orszá­gos Műemlék Felügyelőség, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Tudományos Aka­démia és a vidéki múzeu­mok szakemberei. Folytató­dik a hatvan—gombospuaztai római kori erőd feltárása, amely az egyetlen római ko­ri építkezés, amelyet Pannó­nia határain kívül az Al­földön találtak. Tiszafüreden a bronzkori temetők marad­ványai után kutatnak. A ma- gyarhomorogi temető honfog­lalás kori leleteket ígér. Ré­gészek szállják meg a Fekete- Körös egyik kanyarulatában meghúzódó Doboz falu kör­nyékét. Egy 1075-ből fentma- radt írás emlékezik meg ar­ról, hogy itt akkoriban kis falu állt, ennek maradványait akarják feltárni. Talál kozhatunk a múzeu­mok szakembereivel Eszter­gomban, Vlsegrádon. Sárospa­takon. Hollókőn, Székesfehér­várott és Budapest egyes részein. így Óbudán, Aquin­cumban és a Várban. 'Szurkos Peti, a fekete... A gyermekmon­dóka jut eszembe valahányszor vé­gigmegyek enyhül- tebb, melegebb na­pokon a Pécskő utca házsorai kö­zött. Az aszfaltön­tés szakaszosan ké­szült itt, a járdá­kat, az úttestei menyebb vagy Iá- A gyermekmon- gyabb. dóka tehát joggal Az errejárök mi- jut eszembe: szur- nöségi kifogása a kos Peti, fekete, — Puha szurok ellen nem szereti senki­szól, ami rátapad se. a cipőre, feljut az otthonokba. Talán mondani is feles­leges: a gazdaasz- szonyok nem túl­helyenként a terű- zott örömére. Mert let felszabadulása végül szőnyegeken, után egészítették ki, így aztán az a parketton köt ki. s onnan, vegyész öntvény összetéte- legyen, aki eltávo- le helyenként ke- litja. Ügy vélem egyébként, bogy a kifogásolt útszaka­szokon egy kis sa- mottpor „betáplá­lással” segíteni le­hetne a lakónegyed apró, de bosszantó problémáján. <b. t.) Készségesen a rászorulók szolgálatában £ igy esztendővel ezelőtt — amikor megyénkben is kez­detét vette a járási székhelyekenf működő kiegészítő parancsnoksúgok megszüntetése -\ intézkedés alap­ján, megszervezésre került a községi kiegészítő megbízotti hálózat. A megalakulás óta egy éven át minden községben, sőt azóta egyes üzemekben is, működnek kiegészítő meg­bízottak. Az évforduló alkalmából, elsősorban róluk kívánunk meg­emlékezni, amely egyúttal köszönet is azért, az eredményes tevékenységért, amelyet társadalmi munkában végeznek a község lakossága, a hadkötelesek érdekében. Még a járási kiegészítő parancsnokságok fennállása ide­jén is, nem egy esetben, külön gondot jelentett a hadköte­leseknek, ha ügyes-bajos dolgaikat akarták elintézni, vagy bejelentési kötelességüknek kívántak elegét tenni. Az uta­zás költségtöbblettel, időveszteséggel járt. Ezt a gondot nö­velte volna a parancsnokságok megszüli telese, ha nem gon­doskodnak arról: miként oldják rneg úgy az átszervezést, hogy a lakosság ne érezze kárát. Ezért történt olyan döntés, hogy a tartalékos hadkötelesek — többségükben tartalékos tisztek — köréből ki keil választani azokat, akik hajlandók társadalmi munkában ellátni, a kiegészítő megbízotti felada­tokat. A kezdeti időszakban észlelt idegenkedés és bizalmatlanság hamar feloldódott a lakosság körében, mert tapasztalhatták a barátságos fogadtatást, a gyors ügyintézést, a panasz megér, tő meghallgatását, a szükséges felvilágosítást és intézkedést. A kiegészítő megbízottak munkáját dicséri az is, hogy egy év alatt mintegy ötezer hadköteles változásjelentését továb­bították a kiegészítő parancsnokságra. Több. mint 1600 fő részére adtak felvilágosítást, és mintegy 2300 sorkötelest lá­togattak meg, hogy a bevonulásra felkészítsék őket, illetve jártak el a hozzátartozók problémáinak intézésében. A kiegészítő megbízottak, ha a probléma természeténél fogva az államigazgatási szervek hatáskörébe tartozik, min­den esetben a helyi tanácsokkal együttműködve keresik a célravezető megoldást, adnak segítséget az ügy megnyugtató és törvényes keretek között történő rendezésekhez. Rövid bepillantás ez a kiegészítő megbízottak munkamód­szerébe, tevékenységébe. A számok tükrében, a munkavég­zés körülményeinek ismeretében nyilvánvalóvá válik, hogy azok. akik e megbízatást vállalták, nemcsak szabad idejüket áldozzák fel. hanem — ha nem is gyakorta népszerűtlen­nek tűnő feladatokat is ei kell végezniük. Általában szívesen fogadják a hozzájuk fordulókat, kész­séggel segítenek a jogos problémák megoldásában. De nem egy ízben kénytelenek az alaptalan kérelmeket elutasítani, indokolatlan panaszokra kedvezőtlen választ adni, amit nem mindenki fogad megértéssel. A megyei kiegészítő parancsnokság, a járási kiegészítő fő­tisztek együttes véleménye, hogy nemcsak a községekben la­kó hadkötelesek, hozzátartozók köszönhetnek sokat a fárad­hatatlan megbízottaknak, hanem a katonai szakigazgatásban dolgozók, a községi tanácsok végrehajtó bizottságai is, mert munkájukat megkönnyítik. öszönjük eddigi működésüket, tevékenységüket. Kér­jük, hogy a továbbiakban is maradéktalanul, felelős­ségük tudatában lássák e] megtisztelő feladatukat, a lakosság, a honvédelmi igazgatás érdekében. Dr. Mezővári Gyula alezredes kiég pk. K Örökzöld fű Varsóban parkok díszítésé­re újfajta füvet kísérleteztek ki. Ez a fű télen is zöld ma­rad, és ha a legerőteljeseb­ben is letapossák, ismét fel­egyenesedik. Színváltoztatáso­kat is sikerült elérni: e fű- fajták egyike rendkívül szép sötétzöld színárnyalatú. Idejében szólunk! Börtönajtó előtt egy fiatalember Teljes névvel és címmel el­látott közérdekű bejelentés érkezett szerkesztőségünkhöz arról, hogy súlyos veszélybe került ifjú T. Mihály szur­dokpüspöki fiatalkorú. Öt a balassagyarmati járásbíróság társadalmi tulajdont károsító lopás bűntette miatt javító­nevelő munkára ítélte; párt­fogójául pedig Budai Gyula szurdokpüspöki pedagógust kérte fel. A nevelő, aki ha­sonló, megtisztelő megbízatá­sának korábban nem egy íz­ben dicséretesen eléget tett, őszinte aggodalommal telten beszélt a fiú sorsáról. — Meggyőződésem, hogy a fiatalkorúak büntető tanácsa á büntetés kiszabásánál nyo­matékos enyhítő körülmény­ként értékelte Miska rendkí­vül szerencsétlen családi kö­rülményeit. A Pásztói járási Kendőr kapitányság ifjúság vé­delmi előadójának környezet­tanulmányából is tudta, hogy volt tanítványom apja iszá­kos. dologkerülő. Remélte, hogy a javító-nevelő munka mind a fiú megjavítására al­kalmas lesz, mind bit«, hogy enyhítse a hattagú család ne­héz helyzetét. Sajnos, más­ként történt. Pártfogoltam te­mérdek figyelmeztetés ellené­re sem dolgozik rendszeresen. Nagyon aggódom, hogy a ja­vító-nevelő munkát a bíróság kénytelen lesz szabadságvesz­tés büntetésre átváltoztatni. A pártfogó véleményével más becsületes embereké is egyezik. Elmondják, hogy T. Mihály apja ebben az évben havi átlagban még tizennégy napot sem dolgozott az erdé­szetnél, s így családi pótlékot sem kap. Mások joggal hely­telenítik, hogy T. Mihály ha­todik általánosban járó húga már-már koldulás szerűen ké­regét fűszert, élelmiszert azoktól, akiknek megesett a szive a család sorsán. Az anyagi bajokon nem segít a községi tanács támogatása sem; igaz, a szociális segítés­nek nem az a célja, hogy munkabíró embereket here módjára élősködő naplopas- hoz segítse. Mélységesen elíté­lik a családfőt, aki a gyám­ügyi hatóság által juttatott zsírt eladta, árát pedig megü­tő. T. Miháiyné gyenge ahhoz, hogy rendet teremtsen portá­ján Egyöntetű u vélemény, hogy a gyermekeket — saját érdekükben — a legsürgőseb­ben állami gondozásba kell venni. — Ezt már korábban akar­tuk! — így Ádám Sándor, a pásztói járási tanács vb igaz­gatási osztályának vezetője. — Két okból nem tettük. Ré­szint hittünk T. Miháiyné kétségbeesett fogadkozásának; részint arra gondoltunk, mi­lyen, a leküzdhetetlenséggel határos nehézséget jelent az állami gondozásba vett fiatal­korúak sorsának figyelemmel kisérése. A mi járásunkból a gyermekek többnyire az Al­föld déli részébe kerülnek. A jelenleg érvényes jogszabály szerint nem annak a gyám­ügyi hatóságnak ellenőrzése alá tartoznak, ahol élnek, ha­nem azé. amelyik gondozásba vételüket elrendelte. Köszö­nöm a NÖGRÁD figyelmezte­tését! A legrövidebb időn be­lül megvizsgáljuk, mit tehe­tünk a gyermekekért. Álláspontunk szerint helyes ez az elhatározás. Határozot­tan ajánljuk: legkésőbb az is­kolai év befejezése után ve­gyék állami gondozásba a T. gyermekeket. A jelenlegi helyzetből nem látunk más kiutat. — bor> aró — Cikkünk nyomán: Jól számolnak a vendéglátók? Április 24-1 számunkban megjelent „Magas áron, üres szoba” című cikkünkre, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója és árufor­galmi osztályvezetője a többi között a következőket vála­szolta: „A balassagyarmati Ipoly Szálló szobáinak egy részében a felszerelést és be­rendezést a múlt évben már kicseréltük, a többiek fel­újítása folyamatban van, anyagi lehetőségeinknek meg­felelően. A függönyök, és sö­tétítő rolók hiányát, továbbá az egyéb hiányosságok észre­vételezését jogosnak tartjuk, a szükséges intézkedéseket megtettük. A szálló kihasz­náltságával kapcsolatban megjegyezzük, hogy a műit évi 52 pihenőhely, idén 61-ve nőtt. A vendégnapok száma 5 százalékkal csökkent, ugyanakkor a vendégek szá­ma 1.5 százalékkal nőtt. Szál­lodai árbevételünk 60 száza­lékkal emelkedett. A szobák árai az emelés ellenére még csak megközelítik a tényle­ges ráfordításokat. Ezenkívül az egyéb fogyatékosságok fel- említése megfelel a valóság­nak.” A szerkesztőség megjegyzé­se: Ismerve a százalékokkal és a számokkal való összeha­sonlítás variációs lehetőségeit, a kimutatott 60 százalékos be­vételnövekedés ellenére vall­juk: az árak mérséklésével va­lószínű nő az árbevétel, és ezzel együtt a vendégnapok száma is. NÓGRÁD - 1968- május 31., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents