Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-30 / 125. szám
Szétlövik a jégeső „szívét” Meteorológia — számítógéppel és műholddal — Nw) vagyunk időjósok. A hozzánk érkező mérési adatok, felhőképek alapján adjuk a prognózist. Tengerparton. síkvidéken szabályos domborzati viszonyok között jóval könnyebb ez a munka. Nálunk a hegyek sok mindent összezavarnak. Vonul a ciklon, mely az időjárást hozza, belegabalyodik a svájci, a francia, vagy olasz Alpokba, nekiütközik a Kárpátoknak. Most légy okos, meteorológus, — mondja dr. Dési Frigyes egyetemi tanár, a Meteorológiai Intézet igazgatója. Nagy erőfeszítések történnek azért, hogy a prognózis mind pontosabb legyen. A Meteorológiai Világszövetség — speciális ENSZ-intézmény — már kidolgozta a terveket. A lényeg a matematikai módszerek, elektronikus számító- Sépek alkalmazása. — Ehhez a fontos munkához drága berendezések, elektronikus számítógépek kellenek — folytatja az igazgató. — Márpedig a különböző országok gazdasági lehetőségei nőm egyformák. S hogy mégis minden ország hozzájusson az ilyen eszközökhöz, ehhez kell a világszervezet. A műholdak üzenete A meteorológiai műhold a másik nagy. korszerű segitŐ- tá’.'s. A magasban keringő mesterséges égitestek világméretekben fényképezik a felhőzet alakulását és felvételeiket folyamatosan közük a földi vevőállomásaikkal. A mt lőrinci intézetünkben is van egy kitűnő, hazai gyártmányú vevőkészülék, amely állandóan veszi a műholdak által sugárzott felvételeket, s automatikusén dobja ki a kész képeket. A felhőkép jó ismerete, különösen a tornadó, a hurrikán-zónákban felbecsülhetetlen segítség. Hiszen a kép elárulja a vihar vonulási irányát. De * mi körülményeink között is igen fontos, mert a szakember a felhőképek alapján jobban lemérheti a domborzati viszonyok hatását, az időjárás várható alakulását. Meteorológia és mezőgazdaság tését a jelenlegi és előrejelzését a közeljövőben várható időjárásról. jelentős kutatásokat végez. Kutatásainak egyik célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a mezőgazdaságnak, hiszen a mezőgazdasági termelés a népgazdaság ágazatai közül leg jóban függ az időjárás alakulásától. Melyek azok a tudományos témák, amelyekkel közvetlenül a mezőgazdaság érdekében foglalkoznak? — Iparkodunk a mezőgazdasági szakembereknek is minél több hasznos tanácsot aá- ni — mondja Dési professzor. — Mezőgazdasági távlati tervek készítéséhez szolgáltatunk különböző éghajlati jellemszá- mokat, tanácsot adunk, miként alkalmazkodjanak az időjárási viszonyokhoz. Agrometeorológusok mérik a lehullott csapadékot és a talajnedvességet is. A váltózásokat közlík a mezőgazdasággal. Az úgynevezett fonológiai állomásokon ügyeUk a növények fejlődését, számszerű pontossággal megállapítják, miiyen hatást gyakorolnak a meteorológiai elemiek a növényekre. Hadüzenet a jégesőnek A meteorológiai tudomány egyik legfontosabb tennivalója az időjárás módosítása. — Nálunk nincs ilyen kutatás — mondja Dési Frigyes. — Egy gráziai felhőfizikai intézetben, amellyel kitűnő kan- csolatban vagyunk, már sok mindent kikutattak, s a gyakorlatban is kipróbáltak. Nekünk az a kellemes feladat jut, hogy mindezt jól alkalmazzuk. Ilyen tennivaló például a jégeső elhárítása. A professzor elmagyarázza, hogy a felhőképződéshez nemcsak vízgőz-telítettség szükséges, az is fontos, hogy kicsapódási, úgynevezett kondenzációs magvak keletkezzenek. — Vegyünk egy viharfelhőt. Ebből esik a jég, — magyarázza Dési professzor. — Ha kevés a kondenzációs mag, akkor a kevés magon nagy töceliába, ahol a jégeső ..szíve” van, olyan anyagot kel) belelőni, amely megszaporítja a magvak számát. így nagyon parányi jégszemek keletkeznek, amelyek elenyésznek esés közben. Agyúval, vagy rakétával lövik a felhőbe az ezüstjo- did, szénsavhó magvakat. Megfelelő méretű, kémiai ösz- szötételű anyagokra van szükség. így tehát a régiek kísérlete, hogy kartáccsal lőjjék szét a felhőt, csak a megsejtése volt valaminek, A kartács- repesz ugyanis nem megfelelő kondenzációs mag. A felhőképzéssel is folynak kísérletek. Az úgynevezett hídegkö- dök eloszlatása pedig mér megoldott dolog. Különösen repülőtereken van nagy jelentősége. — A jövő évben — fejezi be a beszélgetést Dési professzor mt is szeretnénk hadat üzenni a jégesőnek. Terveink szerint az északi történelmi borvidéken sorakozik majd fel az „üteg”, hogy megvédje az értéltes szőlőket a pusztító jégveréstől. K Gy Mit adunk ennUinni a külföldieknek ? Vágósertésben csökkent, viszont vágómarhában, vágott baromfiban, szalámiban, tojásban és borban egyaránt alaposan meghaladta exportunk tavaly az 19tí0-as „bázisesztendő” kivitelét. Csaknem egész Európának jutott azokból az „alapanyagokból”, amelyeknek feldolgozásával szerezte meg nemzetközi népszerűségét a magyar konyha. Sertésből és vágómarhából Olaszország vásárolta tűlünk a legtöbbet. A kereken 174 000 kiszállított vágómarhából csaknem 144 000. a hozzávetőleg 85 000 sertésből megközelítőleg 40 000 jutott Itáliába. Magyar bort és magyar baromfit viszont a Szovjetunióban fogyasztottak a legtöbbet — természetesen a határainkon kí- vüü adatokat véve figyelembe. A Szovjetunióba irányult ugyanis a külföldre szállított 730 000 hektoliterből 205 000 hektoliter bor és a 39 000 tonna vágott baromfiból 14 800 tonna. A Német Demokratikus Köztársaság a szalámífogyasz- tásban lett listavezető: a 4 197 tonnás exportból csaknem 1 600 tonnát kapott. Tyúkjaink viszont főként osztrák barátaink étkezését igyekeztek feljavítani. Tavaly ugyanis összesen 423,4 millió friss tojást küldtünk át határainkon, s ezekből 113 millió Ausztriában került asztalra valamilyen formában. Üzleti érzék? Űton-útfélen hangoztatjuk, hogy az új mechanizmus az eladóktól az eddiginél nagyobb rugalmasságot, vállal- kozószellémel kíván. Sok nevetséges és bátortalan kezdeményezés után most végre egy olyannal találkoztam, amelyik minden elismerési megérdemel. Nemrég Esti Hírlapot vásároltam a balassagyarmati hír- lapboltban — csak otthon derült ki, hogy előző napi példány. Elkeseredésem pár pillanatig tartott csupán, mert az élelmes elárusítónő ötlete nyomán hamarosan szédítő perspektívák tárultak lelki szemeim elé. Milyen hatalmas összegei jelentene az a Magyár Nép- köztársaságnak — és gondolom az elárusítóknak is —, ha a régi, el nem adott példányokat ezentúl újként lehetne értékesíteni! Sőt, továbbmenve: az újságírók munkája is fölöslegessé válna, ha nap mint nap egy régi szám kerülne kinyomtatásra és elárusitásra — természetesen új áron. Ezzel a zseniális újítással — állítom, — milliókat lehetne megspórolni. Az ötletes újítóra, hogy érdemei kellő elismerést nyerjenek, ezúton hívom fel felettesei figyelmét. B. L. A segédüzem csak segítsen A termelőszövetkezeti törvény újabb lehetőségeket kínál a közös gazdaságoknak, hogy eredményesebbé, jövedelmezőbbé tegyék gazdálkodásukat. „Megengedi” többek között, hogy jól szervezett segédüzemek jövedelmével egészítsék ki a növénytermesztés és az állattenyésztés bevételi forrásait. Mindezek azt a célt szolgálják. hogy, évről évre gazdagodjon a szövetkezet, gyarapodjanak a szorgalmasan dolgozó termelőszövetkezeti tagok. A közös gazdaságok többségében már eddig is jól éltek a kínálkozó lehetőségekkel. Az egyesiüt eered' termelőszövetkezet határában sok az erdő. A szövetkezet vezetői megszervezték a fafeldolgozó üzemet, amely ma már két műszakban dolgozik és exportra is termel. Ugyancsak Ceredpn. a szalmakötél ..gyártásával” országosan is egyedülálló vállalkozásba kezdtek. A balassagyarmati járás néhány termelőszövetkezete, a málna, a szamóca és fekcteribizli feldolgozására és értékesítésére társult, eredményesen. A karancslapujtői Karancs- melite Termelőszövetkezet bányái valósággal ont’ák a homokot, a sódert és a követ. Sok anyagól szállítottak már az építőipari üzemeknek, az útépítő vállalatnak. A balassagyarmati járásban mondták nemrégiben: a segédüzemekből származó jövedelem egyetlen esztendő leforgása alatt kilenc és fél millió forintról, csaknem ti- zenhárommtllló forintra növekedett. Szinte általános * tapasztalat, hogv a jót szervezett, gondosan ellenőrzött segédüzemek biztos pénzforrásai, valóságos kincsesbá- nvál lehetnek a közös gazdaságoknak. Érthető tehát, ha a nagy lehetőségek romén"e érvre-másra csábítja a szövetkezeti vezetőket, honosítsanak meg mjnél előbb valamilyen kiseeltő üzemet a szövetkezetben. Sorra nyitnak a szövetkezeti piaci standok, kő- és homokbányák. működni kezdenek a fafeldolgozó üzemek. A találékonyságnak, az ésszerűségnek különösen most. az űj gazdasági mechanizmusban nincsenek korlátái Azonban az is bizonyos, csak akkor érdemes a segédüzem indulására pénzt áldozni, ha az előzetes kalkuláció is azt mutatja: jövedelmet hoz a szövetkezésnek. Varsányban erre későn gondoltak. Megvették az épületet, az átalakításhoz szükséges építőanyagot is a helyszínre szállították, amikor kiderült: a szörpüzem termékének nincs biztos piaca Érthető, ha elálltak a tervétől, s próbálták másképpen kamatoztatni a kiadott pénzt. Somoskőújfaluban viszont a kőbánya alkalmazottainak hat—nyolcezer forintos havi keresete és a szövetkezeti tagok szerényebb részesedése állandó ellentét forrása volt az elmúlt évben. Nem a kőbányát szüntették meg emiatt a tsz vezetői, hanem kidolgozták a teljesítményekhez jobbban igazodó, reálisabb bérezési feltételeket. Igaz. emiatt megorrolt néhány kóbányásr és továbbálit. Azonban a bánya változatlanul termel, s az Mén a tavalyi milliónál is nagyobb jövedelmet ígér a közösnek. A szövetkezeti vezetők többsége érü: a segédüzem csak segít jövedelmezőbbé tenni a gazdálkodást. Tevékenységük azonban korántsem merülhet ki, ilyen, vagy olyan üzem szervezésében, irányításában. A közös gazdaságok feladata mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés. a növénytermesztés, az állattenyésztés hozamának állandó növelése. A termelőszövetkezeti vezetők elsődleges kötelessége is az. hogy a mezőgazdasági munkákra mozgósítsák a szövetkezeti tagokat, mert ahol ezt elhanyagolják, ott bizony nem segít a legjobban jövedelmező kőbánya a sokat forgalmazó piaci stand, az egész évben üzemelő gyümölcsfeldolgozó sem. Vinczc Istvánná A meteorológia, az időjárás tudománya, azon kívül, hogy naponta többször kiadja jelenrnegű jégszemek keletkeznek. Ismerjük pusztításukat. Mi tehát a teendő? Abba a felhőAz eljárna megindult, de... Gyilkossági kísérlet Kálión — Sokat ■ fenyegetett, hogy megöl, de olyan szeszélyes volt, lei vette ezt komolyan? — mondja az ember. Korbelyné beváltott* szavát. Munkahelyéről, a tejkezelőből N. Ribakov: Kinek van jobb felesége? Csal; látásból Ismerték egymást, mégis azonnal szóba elegyedtek, hogy elűzzék az utazás unalmát. Szó esett az asz- szonyokról is. — Bizony, barátocskám — mondta az egyik —, így van ez. AZ első feleség gyötrelem, o második boldogság — Milyen igaz — bólogatott a másik. — Ott volt például a: cn elsó feleségein. Brr. Egy U s.orkány testesült meg bénít :. — Ugyanilyen volt az enyém is. Tudniillik az első... Már a neve is milyen özönét előtti volt — Márta. — Megbocsásson, de ez a n r nekem nagyon is szimpatikus. így hívják a második feleségemet. Nem is nő ez az a iszony. hanem földreszállt negyei. Milyen messze van tőle Fedoszija, az első. . . — Én is így vélekedem. .4 második nejem olyan, mint egy falat kenyér. Bármikor vetődöm haza. sosem tudom megállni, hogy rá ne mosolyogjak. hogy meg ne simogassam: Fedoszija, drágám, ■mondom neki, Fedoszenyka, kis rubintom... — Fedoszija! — Hát már ez is név? Olyan hűvösen cseng. De figyelje csak, milyen csodálatosan hangzik: Márta, Mártiba. Már. . . — Nehogy még egyszer kimondja. Azonnal az első feleségemet juttatja eszembe. Hol a csodában bukkant ilyen nevű leányzóra? — Nem leány, hanem asz- szony. Egy ügyefogyott volt az első férje, valami Öntőn Met- ri. ■. — Öntőn Met«? De hiszen az én vagyok. — A második feleségem első férje? — Igen... S mondja, nert maga véletlenül Prokop Öcsi, az én második feleségem első férje, bizonyos Kapkanszola-i félkegyelmű? — Engem csak az első feleségem nevezett félkegyelműnek. — Érdekes. Engem, is csupán az első hívott iigyefo- gyottnak. .. Ügy látszik egyik sem különb a másiknál! Fordította: Krecsmáry László A pásztói kórház sebészeti osztályának egyik termében fekszik KorbelyIstván. Az arcán több hetes szakáll feketéink. Nem nyúlhatnak hozza, mert az arca össze égett. A szeme már lassan visszanyeri eredeti formáját, de egyikre sem látott. Most már lát, ha nem is úgy, mint azelőtt. Kizárólag a szerencse mentette meg a szeme világát. Mikor behozták, ökölnyi daganatok éktelenkedtek szemgödréből. A karján. s felső testének más részén vastag, száradt hegedős. Az osztály főorvosa naponta többször is meglátogatja, nagy figyelmet fordít a gyógyulására. Mint mondja: Kor- bely kétségbeejtő helyzetben volt. Tartott tőle. hogy a sérülését valamilyen komplikáció követi. — A gondos kezelésnek köszönhetem, hogy már látok és nem vakultam meg. .. — mondja a beteg. Mutatja a szekrényén sorakozó orvosságokat. Már ismeri valamennyit. Még azt is bizonyítja, hogy a fájdalomra enyhülést hoznak. A főorvos szótlanul figyeli betegét, és int a szemével. Benne van ebben, hogy Korbely István most már valóban túl van a veszélyen. Mi történt ezzel az emberrel? Néhány héttel ezelőtt, amikor otthonába, Kálióra érkezett budapesti munkahelyéről, az IKARUSZ-ból, ahol a vállalat raktárosa, még odakiáltott a labdarúgó-pályán füvet kaszáló embereknek: — Csak leteszem a euccom, s jövök. Bement a lakásba, gyorsan bekapott néhány falatot, és indult kifelé. Még annyit látott, hogy felesége az ajtóban áll, olyan mozdulatot tesz, mint amikor vizet loccsantanak az ember arcába. A következő pillanatban mintha tűz hullott volna a szemébe. Elsötétült előtte minden és a fájdalomtól felordított. Szeméhez kapta mindkét karját. Érezte, hogy még egyszer végiglocsolják a szenvedést okozó folyadékkal. Ösztönösen, visszatámolygott a másik szobába, becsapta az ajtót és magára fordította a zárat. — A halálfélelem, minden lehetőséget pillanatok alatt feltár az ember előtt. Az ablakot kerestem, hogy ott menekülője. A kórteremben mindenki őt figyeli, amikor feleleveníti a tragédiát. Az ajtó csákánycsapásoktól recsegett, ropogott. Korbely pedig torkaszakadtából kiabált segítségért. Elérte az ablakot, de nem mert kilépni, attól félt, ott is várják. — Kiabáltam, de nem segített senki... A dörzsöléstől enyhült valamit a szemét maró fájdalom. Ekkor beszakadt a csákánytól összezúzott ajtó. Két ernber körvonalait látta és a beszűrődő fényt. Elsöpörte támadóit, kiugrott az udvarra, be a patakba és mosta magáról a kínokat' okozó , pldajot. . Ezután már segítettek neki. Hívták az orvost, á mentőket és a kórházba vitték. Ha egy kicsit késnek, ez az életerős ember vak marad. Mégis mi történt Korbely Istvánnal? Tragédia. megint családi tragédia. Tizenhat éves nagy lányuk van. Még szerencse, hogy a gyerek mindezt nem látta, kollégiumban él, közép- iskolás. Kegyetlen életet éltek. Veszekedtek. civódtak, öltéit egymást. Apóséval egy fedél alatt laktak, s tizenkét éve nem beszélnek. A községbeli- ek mondják, hogy az asszony kénsavat hozott és várt. Mikor a férje sietve, hogy mielőbb a füvet kaszáló barátaihoz érhessen, kifordult a lakásból, leöntötte a kénsavval. Kétszer ismételte meg, közben apja csákánnyal támadt a veiére. tgy történt, hogy Korbely a kórházba került. Ami különleges üggyé emeli a történetet, az az, hogv Kálién tudtak a két ember békétlen életéről, de senki nem akart beleavatkozni. Mse akkor sem. amikor az ember az egész falut felrázóan segítségért kiabált. Ott élne!: a szomszédok, a faluban a ta- ■ nács, a rendőrhatóság, de senki sem avatkozott közbe. A közömbösség, a nemtörődömség nem jellemezheti v mai kor emberét. A bajokat meg kell előzni, mert az utólagos lelkiismeretfurdalás semmit sem segít... A megelőzés — kötelességünk. Nem akarjuk felmenteni az egymást gyűlölőket, csak tanulságként mondtuk el a történetet. Mert a hibáktól nem vagyunk mentesek, emberek vagyunk. .. Az eljárás a napokban megindult. a bűnösök ellen. volt a bajkeverő. Bobál Gyula NÖGRAD — 196Ä. mójus 30„ csütörtök 3
