Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-30 / 125. szám

Szétlövik a jégeső „szívét” Meteorológia — számítógéppel és műholddal — Nw) vagyunk időjósok. A hozzánk érkező mérési ada­tok, felhőképek alapján ad­juk a prognózist. Tengerpar­ton. síkvidéken szabályos dom­borzati viszonyok között jó­val könnyebb ez a munka. Nálunk a hegyek sok mindent összezavarnak. Vonul a ciklon, mely az időjárást hozza, bele­gabalyodik a svájci, a fran­cia, vagy olasz Alpokba, neki­ütközik a Kárpátoknak. Most légy okos, meteorológus, — mondja dr. Dési Frigyes egye­temi tanár, a Meteorológiai Intézet igazgatója. Nagy erőfeszítések történ­nek azért, hogy a prognózis mind pontosabb legyen. A Meteorológiai Világszövetség — speciális ENSZ-intézmény — már kidolgozta a terveket. A lényeg a matematikai mód­szerek, elektronikus számító- Sépek alkalmazása. — Ehhez a fontos munká­hoz drága berendezések, elek­tronikus számítógépek kelle­nek — folytatja az igazgató. — Márpedig a különböző or­szágok gazdasági lehetőségei nőm egyformák. S hogy mégis minden ország hozzájusson az ilyen eszközökhöz, ehhez kell a világszervezet. A műholdak üzenete A meteorológiai műhold a másik nagy. korszerű segitŐ- tá’.'s. A magasban keringő mesterséges égitestek világmé­retekben fényképezik a fel­hőzet alakulását és felvételei­ket folyamatosan közük a föl­di vevőállomásaikkal. A mt lőrinci intézetünkben is van egy kitűnő, hazai gyártmányú vevőkészülék, amely állandóan veszi a műholdak által sugár­zott felvételeket, s automati­kusén dobja ki a kész képe­ket. A felhőkép jó ismerete, különösen a tornadó, a hur­rikán-zónákban felbecsülhetet­len segítség. Hiszen a kép el­árulja a vihar vonulási irá­nyát. De * mi körülményeink között is igen fontos, mert a szakember a felhőképek alap­ján jobban lemérheti a dom­borzati viszonyok hatását, az időjárás várható alakulását. Meteorológia és mezőgazdaság tését a jelenlegi és előrejelzé­sét a közeljövőben várható idő­járásról. jelentős kutatásokat végez. Kutatásainak egyik cél­ja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a mezőgazdaságnak, hiszen a mezőgazdasági ter­melés a népgazdaság ágazatai közül leg jóban függ az időjá­rás alakulásától. Melyek azok a tudományos témák, amelyek­kel közvetlenül a mezőgazda­ság érdekében foglalkoznak? — Iparkodunk a mezőgaz­dasági szakembereknek is mi­nél több hasznos tanácsot aá- ni — mondja Dési professzor. — Mezőgazdasági távlati ter­vek készítéséhez szolgáltatunk különböző éghajlati jellemszá- mokat, tanácsot adunk, mi­ként alkalmazkodjanak az időjárási viszonyokhoz. Agrometeorológusok mérik a lehullott csapadékot és a talajnedvességet is. A váltó­zásokat közlík a mezőgazda­sággal. Az úgynevezett fono­lógiai állomásokon ügyeUk a növények fejlődését, számsze­rű pontossággal megállapítják, miiyen hatást gyakorolnak a meteorológiai elemiek a növé­nyekre. Hadüzenet a jégesőnek A meteorológiai tudomány egyik legfontosabb tennivaló­ja az időjárás módosítása. — Nálunk nincs ilyen kuta­tás — mondja Dési Frigyes. — Egy gráziai felhőfizikai inté­zetben, amellyel kitűnő kan- csolatban vagyunk, már sok mindent kikutattak, s a gya­korlatban is kipróbáltak. Ne­künk az a kellemes feladat jut, hogy mindezt jól alkal­mazzuk. Ilyen tennivaló pél­dául a jégeső elhárítása. A professzor elmagyarázza, hogy a felhőképződéshez nem­csak vízgőz-telítettség szüksé­ges, az is fontos, hogy kicsa­pódási, úgynevezett kondenzá­ciós magvak keletkezzenek. — Vegyünk egy viharfelhőt. Ebből esik a jég, — magya­rázza Dési professzor. — Ha kevés a kondenzációs mag, ak­kor a kevés magon nagy tö­celiába, ahol a jégeső ..szíve” van, olyan anyagot kel) bele­lőni, amely megszaporítja a magvak számát. így nagyon parányi jégszemek keletkez­nek, amelyek elenyésznek esés közben. Agyúval, vagy rakétá­val lövik a felhőbe az ezüstjo- did, szénsavhó magvakat. Megfelelő méretű, kémiai ösz- szötételű anyagokra van szük­ség. így tehát a régiek kísér­lete, hogy kartáccsal lőjjék szét a felhőt, csak a megsejté­se volt valaminek, A kartács- repesz ugyanis nem megfele­lő kondenzációs mag. A felhő­képzéssel is folynak kísérle­tek. Az úgynevezett hídegkö- dök eloszlatása pedig mér megoldott dolog. Különösen repülőtereken van nagy jelen­tősége. — A jövő évben — fejezi be a beszélgetést Dési professzor mt is szeretnénk hadat üzenni a jégesőnek. Terveink szerint az északi történelmi borvidéken sorakozik majd fel az „üteg”, hogy megvédje az értéltes szőlőket a pusztító jégveréstől. K Gy Mit adunk ennUinni a külföldieknek ? Vágósertésben csökkent, vi­szont vágómarhában, vágott baromfiban, szalámiban, to­jásban és borban egyaránt alaposan meghaladta expor­tunk tavaly az 19tí0-as „bá­zisesztendő” kivitelét. Csak­nem egész Európának jutott azokból az „alapanyagokból”, amelyeknek feldolgozásával szerezte meg nemzetközi nép­szerűségét a magyar konyha. Sertésből és vágómarhából Olaszország vásárolta tűlünk a legtöbbet. A kereken 174 000 kiszállított vágómarhából csak­nem 144 000. a hozzávetőleg 85 000 sertésből megközelítő­leg 40 000 jutott Itáliába. Ma­gyar bort és magyar baromfit viszont a Szovjetunióban fo­gyasztottak a legtöbbet — ter­mészetesen a határainkon kí- vüü adatokat véve figyelem­be. A Szovjetunióba irányult ugyanis a külföldre szállított 730 000 hektoliterből 205 000 hektoliter bor és a 39 000 ton­na vágott baromfiból 14 800 tonna. A Német Demokratikus Köztársaság a szalámífogyasz- tásban lett listavezető: a 4 197 tonnás exportból csaknem 1 600 tonnát kapott. Tyúkjaink viszont főként osztrák baráta­ink étkezését igyekeztek felja­vítani. Tavaly ugyanis össze­sen 423,4 millió friss tojást küldtünk át határainkon, s ezekből 113 millió Ausztriában került asztalra valamilyen for­mában. Üzleti érzék? Űton-útfélen hangoztatjuk, hogy az új mechanizmus az eladóktól az eddiginél na­gyobb rugalmasságot, vállal- kozószellémel kíván. Sok ne­vetséges és bátortalan kezde­ményezés után most végre egy olyannal találkoztam, amelyik minden elismerési megérde­mel. Nemrég Esti Hírlapot vásá­roltam a balassagyarmati hír- lapboltban — csak otthon de­rült ki, hogy előző napi pél­dány. Elkeseredésem pár pil­lanatig tartott csupán, mert az élelmes elárusítónő ötlete nyomán hamarosan szédítő perspektívák tárultak lelki szemeim elé. Milyen hatalmas összegei jelentene az a Magyár Nép- köztársaságnak — és gondo­lom az elárusítóknak is —, ha a régi, el nem adott példányo­kat ezentúl újként lehetne ér­tékesíteni! Sőt, továbbmenve: az újságírók munkája is fö­löslegessé válna, ha nap mint nap egy régi szám kerülne ki­nyomtatásra és elárusitásra — természetesen új áron. Ezzel a zseniális újítással — állí­tom, — milliókat lehetne meg­spórolni. Az ötletes újítóra, hogy ér­demei kellő elismerést nyerje­nek, ezúton hívom fel felet­tesei figyelmét. B. L. A segédüzem csak segítsen A termelőszövetkezeti törvény újabb lehetőségeket kínál a közös gazdaságoknak, hogy eredményesebbé, jö­vedelmezőbbé tegyék gazdálkodásukat. „Megengedi” többek között, hogy jól szervezett segédüzemek jövedel­mével egészítsék ki a növénytermesztés és az állatte­nyésztés bevételi forrásait. Mindezek azt a célt szolgál­ják. hogy, évről évre gazdagodjon a szövetkezet, gyara­podjanak a szorgalmasan dolgozó termelőszövetkezeti tagok. A közös gazdaságok többségében már eddig is jól éltek a kínálkozó lehetőségekkel. Az egyesiüt eered' termelőszövetkezet határában sok az erdő. A szövetke­zet vezetői megszervezték a fafeldolgozó üzemet, amely ma már két műszakban dolgozik és exportra is termel. Ugyancsak Ceredpn. a szalmakötél ..gyártásával” orszá­gosan is egyedülálló vállalkozásba kezdtek. A balassa­gyarmati járás néhány termelőszövetkezete, a málna, a szamóca és fekcteribizli feldolgozására és értékesítésé­re társult, eredményesen. A karancslapujtői Karancs- melite Termelőszövetkezet bányái valósággal ont’ák a homokot, a sódert és a követ. Sok anyagól szállítottak már az építőipari üzemeknek, az útépítő vállalatnak. A balassagyarmati járásban mondták nemrégiben: a segédüzemekből származó jövedelem egyetlen esztendő leforgása alatt kilenc és fél millió forintról, csaknem ti- zenhárommtllló forintra növekedett. Szinte általános * tapasztalat, hogv a jót szervezett, gondosan ellenőrzött segédüzemek biztos pénzforrásai, valóságos kincsesbá- nvál lehetnek a közös gazdaságoknak. Érthető tehát, ha a nagy lehetőségek romén"e érvre-másra csábítja a szövetkezeti vezetőket, honosítsanak meg mjnél előbb valamilyen kiseeltő üzemet a szövetkezetben. Sorra nyitnak a szövetkezeti piaci standok, kő- és homokbá­nyák. működni kezdenek a fafeldolgozó üzemek. A találékonyságnak, az ésszerűségnek különösen most. az űj gazdasági mechanizmusban nincsenek kor­látái Azonban az is bizonyos, csak akkor érdemes a segédüzem indulására pénzt áldozni, ha az előzetes kal­kuláció is azt mutatja: jövedelmet hoz a szövetkezés­nek. Varsányban erre későn gondoltak. Megvették az épületet, az átalakításhoz szükséges építőanyagot is a helyszínre szállították, amikor kiderült: a szörpüzem termékének nincs biztos piaca Érthető, ha elálltak a tervétől, s próbálták másképpen kamatoztatni a kiadott pénzt. Somoskőújfaluban viszont a kőbánya alkalma­zottainak hat—nyolcezer forintos havi keresete és a szövetkezeti tagok szerényebb részesedése állandó el­lentét forrása volt az elmúlt évben. Nem a kőbányát szüntették meg emiatt a tsz vezetői, hanem kidolgozták a teljesítményekhez jobbban igazodó, reálisabb bérezé­si feltételeket. Igaz. emiatt megorrolt néhány kóbányásr és továbbálit. Azonban a bánya változatlanul termel, s az Mén a tavalyi milliónál is nagyobb jövedelmet ígér a közösnek. A szövetkezeti vezetők többsége érü: a segédüzem csak segít jövedelmezőbbé tenni a gazdálkodást. Tevé­kenységük azonban korántsem merülhet ki, ilyen, vagy olyan üzem szervezésében, irányításában. A közös gaz­daságok feladata mindenekelőtt a mezőgazdasági terme­lés. a növénytermesztés, az állattenyésztés hozamának állandó növelése. A termelőszövetkezeti vezetők elsődle­ges kötelessége is az. hogy a mezőgazdasági munkákra mozgósítsák a szövetkezeti tagokat, mert ahol ezt elha­nyagolják, ott bizony nem segít a legjobban jövedelme­ző kőbánya a sokat forgalmazó piaci stand, az egész év­ben üzemelő gyümölcsfeldolgozó sem. Vinczc Istvánná A meteorológia, az időjárás tudománya, azon kívül, hogy naponta többször kiadja jelen­rnegű jégszemek keletkeznek. Ismerjük pusztításukat. Mi tehát a teendő? Abba a felhő­Az eljárna megindult, de... Gyilkossági kísérlet Kálión — Sokat ■ fenyegetett, hogy megöl, de olyan szeszélyes volt, lei vette ezt komolyan? — mondja az ember. Korbelyné beváltott* szavát. Munkahelyéről, a tejkezelőből N. Ribakov: Kinek van jobb felesége? Csal; látásból Ismerték egy­mást, mégis azonnal szóba ele­gyedtek, hogy elűzzék az uta­zás unalmát. Szó esett az asz- szonyokról is. — Bizony, barátocskám — mondta az egyik —, így van ez. AZ első feleség gyötrelem, o második boldogság — Milyen igaz — bólogatott a másik. — Ott volt például a: cn elsó feleségein. Brr. Egy U s.orkány testesült meg bén­ít :. — Ugyanilyen volt az enyém is. Tudniillik az első... Már a neve is milyen özön­ét előtti volt — Márta. — Megbocsásson, de ez a n r nekem nagyon is szimpa­tikus. így hívják a második feleségemet. Nem is nő ez az a iszony. hanem földreszállt negyei. Milyen messze van tő­le Fedoszija, az első. . . — Én is így vélekedem. .4 második nejem olyan, mint egy falat kenyér. Bármikor vetődöm haza. sosem tudom megállni, hogy rá ne moso­lyogjak. hogy meg ne simo­gassam: Fedoszija, drágám, ■mondom neki, Fedoszenyka, kis rubintom... — Fedoszija! — Hát már ez is név? Olyan hűvösen cseng. De figyelje csak, milyen cso­dálatosan hangzik: Márta, Mártiba. Már. . . — Nehogy még egyszer ki­mondja. Azonnal az első fele­ségemet juttatja eszembe. Hol a csodában bukkant ilyen ne­vű leányzóra? — Nem leány, hanem asz- szony. Egy ügyefogyott volt az első férje, valami Öntőn Met- ri. ■. — Öntőn Met«? De hiszen az én vagyok. — A második feleségem el­ső férje? — Igen... S mondja, nert maga véletlenül Prokop Öcsi, az én második feleségem első férje, bizonyos Kapkanszola-i félkegyelmű? — Engem csak az első fele­ségem nevezett félkegyelmű­nek. — Érdekes. Engem, is csu­pán az első hívott iigyefo- gyottnak. .. Ügy látszik egyik sem különb a másiknál! Fordította: Krecsmáry László A pásztói kórház sebészeti osztályának egyik termében fekszik KorbelyIstván. Az ar­cán több hetes szakáll feketéi­nk. Nem nyúlhatnak hozza, mert az arca össze égett. A szeme már lassan visszanyeri eredeti formáját, de egyikre sem látott. Most már lát, ha nem is úgy, mint azelőtt. Ki­zárólag a szerencse mentette meg a szeme világát. Mikor behozták, ökölnyi daganatok éktelenkedtek szemgödréből. A karján. s felső testének más részén vastag, száradt hege­dős. Az osztály főorvosa na­ponta többször is meglátogatja, nagy figyelmet fordít a gyó­gyulására. Mint mondja: Kor- bely kétségbeejtő helyzetben volt. Tartott tőle. hogy a sé­rülését valamilyen kompliká­ció követi. — A gondos kezelésnek kö­szönhetem, hogy már látok és nem vakultam meg. .. — mondja a beteg. Mutatja a szekrényén sora­kozó orvosságokat. Már isme­ri valamennyit. Még azt is bi­zonyítja, hogy a fájdalomra enyhülést hoznak. A főorvos szótlanul figyeli betegét, és int a szemével. Benne van eb­ben, hogy Korbely István most már valóban túl van a veszélyen. Mi történt ezzel az ember­rel? Néhány héttel ezelőtt, ami­kor otthonába, Kálióra érke­zett budapesti munkahelyéről, az IKARUSZ-ból, ahol a vál­lalat raktárosa, még odakiál­tott a labdarúgó-pályán füvet kaszáló embereknek: — Csak leteszem a euccom, s jövök. Bement a lakásba, gyorsan bekapott néhány falatot, és indult kifelé. Még annyit lá­tott, hogy felesége az ajtóban áll, olyan mozdulatot tesz, mint amikor vizet loccsanta­nak az ember arcába. A kö­vetkező pillanatban mintha tűz hullott volna a szemébe. Elsötétült előtte minden és a fájdalomtól felordított. Szeméhez kapta mindkét karját. Érezte, hogy még egy­szer végiglocsolják a szenve­dést okozó folyadékkal. Ösztö­nösen, visszatámolygott a má­sik szobába, becsapta az ajtót és magára fordította a zárat. — A halálfélelem, minden lehetőséget pillanatok alatt feltár az ember előtt. Az abla­kot kerestem, hogy ott mene­külője. A kórteremben mindenki őt figyeli, amikor feleleveníti a tragédiát. Az ajtó csákánycsa­pásoktól recsegett, ropogott. Korbely pedig torkaszakadtá­ból kiabált segítségért. Elérte az ablakot, de nem mert ki­lépni, attól félt, ott is várják. — Kiabáltam, de nem segí­tett senki... A dörzsöléstől enyhült vala­mit a szemét maró fájdalom. Ekkor beszakadt a csákánytól összezúzott ajtó. Két ernber körvonalait látta és a beszűrő­dő fényt. Elsöpörte támadóit, kiugrott az udvarra, be a pa­takba és mosta magáról a kí­nokat' okozó , pldajot. . Ezután már segítettek neki. Hívták az orvost, á mentőket és a kór­házba vitték. Ha egy kicsit késnek, ez az életerős ember vak marad. Mégis mi történt Korbely Istvánnal? Tragédia. megint családi tragédia. Tizenhat éves nagy lányuk van. Még szerencse, hogy a gyerek mindezt nem látta, kollégiumban él, közép- iskolás. Kegyetlen életet éltek. Ve­szekedtek. civódtak, öltéit egy­mást. Apóséval egy fedél alatt laktak, s tizenkét éve nem beszélnek. A községbeli- ek mondják, hogy az asszony kénsavat hozott és várt. Mi­kor a férje sietve, hogy mie­lőbb a füvet kaszáló barátai­hoz érhessen, kifordult a la­kásból, leöntötte a kénsavval. Kétszer ismételte meg, közben apja csákánnyal támadt a ve­iére. tgy történt, hogy Korbely a kórházba került. Ami különleges üggyé eme­li a történetet, az az, hogv Kálién tudtak a két ember békétlen életéről, de senki nem akart beleavatkozni. Mse akkor sem. amikor az ember az egész falut felrázóan segít­ségért kiabált. Ott élne!: a szomszédok, a faluban a ta- ■ nács, a rendőrhatóság, de sen­ki sem avatkozott közbe. A közömbösség, a nemtörő­dömség nem jellemezheti v mai kor emberét. A bajokat meg kell előzni, mert az utó­lagos lelkiismeretfurdalás semmit sem segít... A megelőzés — kötelessé­günk. Nem akarjuk felmenteni az egymást gyűlölőket, csak tanulságként mondtuk el a történetet. Mert a hibáktól nem vagyunk mentesek, em­berek vagyunk. .. Az eljárás a napokban meg­indult. a bűnösök ellen. volt a bajkeverő. Bobál Gyula NÖGRAD — 196Ä. mójus 30„ csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents