Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-29 / 124. szám

Iliisg'juii* a gazdaságban Sok kukoricát intenzív módon! Nincs fél esztendeje még, hogy a Politi­kai Bizottság egyik tagja bejelentette a sajtó képviselői előtt: megkezdődik hazánk­ban a sertéstenyésztés nagyarányú korszerű­sítése és máris elérkezett hozzánk a hir, hogy korszerű sertéstelepeket építő cégekkel tár­gyalnak több nyugati országban a kereske­delmi és mezőgazdasági szakemberek. Mi­több, már az első kereskedelmi megállapo­dásra is sor került: a Szekszárdi Állami Gazdaság harmincezer malac tartására alkal­mas telep építésére kötött szerződést csak­nem nyolcszázezer nyugatnémet márka ér­tékben a Heinrich Biehl Wítthave bei Trit­tau céggel. A korszerű, gépesített sertéstelepek a fej­lesztés új irányára mutatnak, ami minden bizonnyal csökkenteni fogja a sertéshús elő­állítási költségét és ami ezzel jár, még jö­vedelmezőbbé teszi a hizlalást. Olyan vál­tozások előszele ez, amelyeknek már az egész országban és Nógrátl megyében is tanúi le­heltünk a baromfitenyésztés területén. Csak­hogy a nagyüzemi baromfincvelésre való át­térést tsz-tagjaink még némi tartózkodással fogadták, annyira beléjük idegződött a ház­táji és a manuális módszer. Ma már éppen a gépesítés és az állattenyésztés egyéb nagyüzemi módszereinek tapasztalatai meg­tanították gazdaságaink dolgozóit, szövetke­zeteink tagjait, hogy nem kell félni az új­tól. sőt a nagyüzem valóban nagyüzemi módszereket kíván. Csakhogy a több tízezer férőhelyes malac­telepek és hizlaldák, az úgynevezett húsgyá- rak önmagukban még nem jelentenek teljes megoldást, hanem egyidejűleg korszerűsödnie kell takarmánytermesztésünknek is. Ami­lyen előretörést értünk cl néhány esztendő alatt a kenyérgabona hozamainak növelésé­ben, olyan eredményeket kíván meg a me­zőgazdaság dolgozóitól a kukoricatermesztés. Mert hiába a korszerű, automatizált és gépe­sített jószágtelep, ha a takamiányellátás megoldatlan. Nögrád megyében különösen jól tudjuk, mit jelent a takarmányhiány és mennyire megdrágítja a hizlalást a nagy önköltségik kis terméshozamú takarmányok etetése. A telepek fejlesztésével egyidejűleg tehát meg kell oldani a kukorica terméshozamának szervezett, nagyobb arányú emelését. Ehhez máris nagy segítséget nyújtanak a hazai és külföldi egyszeres keresztezésű hibridek, va­lamint a korszerű agrotechnikai módszerek komplex alkalmazása. Az új módszerrel, a nagyhozamú hibridek és a nagyadagú mű­trágyák alkalmazásával a múlt évben tizen­hatezer holdon negyven mázsás szemester­mést eredményezett az új módszer, pedig tudvalevő, hogy tavaly egyáltalán nem ked­vezett az idó'járás a kukoricának. gazdasá­gainkban nagyohbára jóval az átlag alatt termett. Az idén már kétszázezer holdon igyekeznek hatvan—hetven mázsás kukori­catermést elérni holdanként. S bár ilyen igényekkel mostoha nógrádi körülményeink között nem léphetünk fel. már csak azért sem, mert gyakorlatilag megoldhatatlan holdanként tíz—tizenkét má­zsás műtrágya dózisok alkalmazása, azt azonban méltán megkívánhatjuk, hogy me­zőgazdasági üzemeink törekedjenek az adott viszonyok és lehetőségek mellett a termés­hozamok növelésére és a sertéshizlalás költ­ségeinek csökkentésére. Ezt nemcsak a sertés­programban való részvételük, tehát a tár­sadalmi igény, hanem közösségek és egyé­nek érdeke is megköveteli. Ha nem is a szekszárdihoz hasonló káprázatos mérték­ben, de szolidabb keretek között a mi üze­meinkben is mód nyílik az állandó korsze­rűsítésre. L. Gy. Újabb millió a tisztaságért Szermyvúxsatarna épül Rét- eágon. A kivitelezési tervdo­kumentáció már elkészült, amit a nagyoroszi Egyetértés Termelőszövetkezetnek adtak át kivitelezésre. A munkálatok rövidesen megkezdődnek. Az egy kilométer hosszúsá­gú vezeték, melyen majd Rét­súg szennyvize elfolyik a Di­ós-patak felé, a Dózsa György úttól a Zrínyi utca végéig ter­jed. A csatornába bekötésre kerülnek az óvoda, a Magyar Nemzeti Bank, a most kiala­kításra kerülő nagyteljesítmé­nyű péküzem, a járási tanács, a Rétság és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, az OTP és az Ál­lami Biztosító új. közös szék­háza, s a rétsági lakótelep berházai. A közegésízségügyj előírások­nak megfelelően, a Zrínyi ut­ca végén a kapcsolódó beren­dezésekbe, gyűjtő- és tisztító­medencékbe torkoll a csator­na. Ezeken a berendezéseken keresztül jut el végül is Rét­ság szennyvize a Diós-patak­ba. melynek vizét igy már nern szennyezd. A szennyvízcsatorna megé­pítése csaknem egymillió fo­rintba kerül. A költségeket a községi tanács és az érdekelt szervek . együttesen viselik. Az építkezés befejezése az év vé­géig várható, s a szerződésben rögzített átadási határidőtől függ az új bérházak közmű­vesítése is. Feketefuvar (Zsoldos Sándor rajza.) mmm És akik nőm csináltak karriert Megtapossák a sarat — Nézd csak meg a hatvan­ötös évjáratú fiatalokat, azo­kat, akik régebben végeztéké] a mezőgazdasági technikumot Technikus O szociális — mondta egyik kollégám, , , amikor elolvasta, amit a me- Otthonban zőguzdaságban dolgozó fiatal szakemberekről, technikusok­ról írtam. rék lányok, legények. Megta­possák a sarat is...). Tény azonban, hogy a köz- dőképesaógbe. küzdésbe sok minden „belefér”. Többek kö­zött küzdeni kell a fiatalok­nak azért, hogy egy esztendő, Beszélj azokkal Okleveles vendéglátós a gyakornoki év eltelte után. is akik nem maradtak me« a "e ..nézzék ki” őket a közös .íóKák maradtak me.a gazdaságból. Erről azt mond­l y ’ ‘ , , . , , ta Tóth József, „öreg” mező­A résiek” közül először dekeJ1 Megmondom kereken: gazdáS2. Tóth "Jotseflel bSen öt nekem nem vo1* na^ kedvem 8 éve dolgozik * eív he?ven a hozzá' Ut jó1 éríem ma§nm ” AhoJ a fiatalt egy áv jobbágy? termek^zövetkezet- ÍJ**1 kelk de ta' utdn klnévdk T, nem is érde’ ben. A technikumot Szécsény- líul ez megen- mes me&mal'adni' ■ ■ ben végezte. — Nem sajnálja a négy Ludányhalásaában, a szociá­évet, amit a mezőgazdasági Üs otthonban három olyan leány dolgozik, akik a mező- _ . , gazdasági technikumban vé- . az elhelyezkedésem körül is... gyek veleT bakkor,* Xl f^et^őíráglSáliS*«! .. ~ Nézze, megmondom én őszintém, — nagyon sok prob- léma volt öt esztendeje csak Ä SWi Ä ÄSiÄS W-S« Jf&syg 2-Ä*Ä 52*irín«" *—?***’- .W*V ni... — Megfeszítő volt, az utol­só hónapokban már alig bír­tam. zeit? Nekünk nem kell, pró­bálja meg talán a szomszéd­ban. . ” És amikor végre al- — Hogyan került a techni- kalmaatak, nagyon nehéz volt kuniba? megmaradni a pályán. Most „ , , van egy gyakornokunk, Gy a- T. VaIakl’ jóismeros tana­log Dénes, akire egy esztendő , végezzem el. azu tán után is számítunk. A most maJ.d keresnek helyet, nekem végző fiatalok közül hármat hívtunk a szövetkezetbe. Szük­ség van rájuk. valót. — Az újságok sokat írnak arról, hogy a mezőgazdaság­ban kevés fiatal vállal szí­vesen munkát — mondja Ibo­lya édesapja. — Látta volna Tóth Jóssef félül a motor­ra, Gyalog Dénes a másik Pannóniát nyergek meg. Reg — Id.e, az „egyesbe” felvét- akkoriban a kislányt, amikor ték volna érettségi nélkül is? a tsz-ben gyakornokoskodoít. Sokszor jött haza sírva. Pe­— Nem. Ide érettségi kell. dig igyekezett. Nem az apai _ ... szeretet mondatja velem... (Simon Klára, a szécsénvi Magam tapasztaltam, láttam, gél elosztottak a munkagépé- mezőgazdasági technikum ne- Amikor tehettem, kijártam so­két, embereket, délig sorra gyedikes diákjainak osztályfő- gfteni neki. de semmi sem járják a szövetkezet földjeit, nőké sokszor említette — rö- volt .1°, amit ő csinált... Gyalog Dénes még délelőtt vid ideig tartó beszélgetésünk Semmi sem volt jó? A Ui- kétszer megfordul a gazdaság alatt — ezt a szót: küzdőké- d.ányhalászi szövetkezet párt­savanyító üzemébén. Azt a pesség. Vannak derék lányok titkára azt mondta, amikor munkáit rábízták. Az assao- — Jusztinja szavával élve — ott iartarn: ~ Ket gyakornok- nyok azt mondják: és derék fiúk is, akik nem- Tóth Jóska? A múlt hét a bizonyítványért tanultak péntekén láttuk, azóta sem... négy évig. Ezért minden tőlük A Dénest igen, 6 itt volt reg- telhetőt megtesznek, hogy ér- gel óta kétszer is... vényesüljenek a kétségtelenül ^ nagyon nehéz, talán a legel­Es akik nem csináltak kar- , , ,. , . , . . lentmondasosabb talajon — a szövetkezetek földjein. Hajnal­kai nem volt szerencsénk, nem vették komolyan a dol­got. A harmadik agronómu*.. 1 A negyediket most várjuk. Nehéz, sokgyökerű problé­ma a technikusoké, bogozása közben felvetődik a kérdés: egyáltalán megfelelő-e ez az riert, jó értelembe vett kar­riert a mezőgazdaságban, ók barl ^ek,’^képestig dolgoz- iskolatípus. Megreformálásán mit mondanak. Jósuk Juszü- ^ vasárnap is megnéák =» ~ úgy tudom ~ dolgoznak az ma a szécsenyi „egyesbe” dol­gozik, Elvégezte a techniku­mot, mégsem lett mezőgaz­dász. „Vendéglátós”. — Derék lánynak kell an­nak lenni, aki megállj'a, tapos­sa a sarat a szövetkezeti föl­rájuk bízott jószágot. Szeré- illetékesek. Ami viszont a fia* nyen. de azért elég öntudato- talok komolyságát illeti - san mondanak véleményt, ke- értsdn belőle, akinek szól! — re&ik, alkalmazzák az újat. ^sak ^kor, várható el, ^ ha a Gyakran bizony nagyon ke­ményen megküzdenek az idő­sebb tagok elismeréséért. De­parasztfiatalok magúkénak érezhetik a közöst. Pataki László Park a házak kozott Salgótarjánban, a Schujer Ferenc utca 10-es számú ház lakói már tavaly is fákkal, vi­rágokkal ültették körül lakóhá. zuk környékét. As idén újra védnökséget vállaltak a park fölött. A napokban népes cso­port szorgoskodott a ház kö­rül. Volt ott felnőtt, férfi., asszony, iskolás gyermek. .4 serény csapat virágot ültetett. Csaknem kétezer virágpalán­tát tettek földbe egyetlen nap alatt. A lakók azt is vállalták, hogy egész éven át gondozzák, ápolják a szépén zöldellő par­kot. Mindegy mit húzok Sajtónkban, külfl- bukom?! Különös- — Azt mondják, szí­nesképpen hetilap- keppeo a magyartól gorú, de a szive jó • • . jajokban gyakori az felek. Az igazat meg- — Ügy? Ügy? — olyan történet, amely- vallva, egyetlen té- mosolygott rejtelmé­ben a fantaszti- lei van, amit jól tu- sen az öregúr. kuk véletlen meglepő dók: Csokonai szerel- A következő meg­falálkozés, váratlan mi lilája . . Bárcsak állónál a lányok le­tzt felelném: . . . szálltak. Különös mó. Közeinkben régimé- dón ugyanott szállt le dl választékossággal az idős úr Is . . . öltözött idősebb úr tilt. Kétsoros, szürke ruha, aranykeretes pá” * pasxem. stuccolt ba­jusz. Feszülten fijryel- Kati az érettségire te a lányok párbeszé­ment. nutőbuszon. va- <*ct. üs közben, mint­fordulat — látssza a főszerepet. Ml s**m akarunk temaradni, elmondunk egy ,i<“So- rta-sztoii t.** lamixel ifiabb barát- b» a'ic észrevehetően nö.ie társaságában — Egész éjjel nem elmosol vodot. xolna... Kati eltűnődött: — aludtam — remegett Persze, mindegy mit a hangja. — Gondo­latban végigfutottam minden féte’en. Teg­nap mé* Úgv érez­tem. indok valamit, de n - étsr;»U > t<?tl«*­sjr*» üres volt « fe- jrm. f.jxrát.nőí»» visras ?tal­húzok. Ha az elnök rosszindulatú, sok ^ árthat. Ha rendes, sokat -segíthet,. . Üs íme. az öregör mesrsTóiatt: — No és mii mon­danak milyen? Kati megrezzent, ni próbálta; — tlgytn f»tfk^s'»ően végignézte már. ne izgulj! timársat és nagyon Mi lesz. hs meg- udvariasan felelt: Az érettségizők már bent ültek a terem­ben, amikor bevonult a vizsgabizottság. Kati azt hitte álmo­dik. Ott volt közöttük az elnök: magas, har­mincöt év körüli, szemüveg nélküli, bo­rotvált arcú fiatalem­ber, divatos, egysoros barna ruhában, Kati Mikszáth prő- *áfát felette és saj­nos úgy megbukott, »«int » pinty. ílogy mennyi kor­nyeles öregúr utazik manapság az autóbu­szon!? Novobáczky Sándor ílárom honfoglaló véleménye Ha lehet, nyugdíjig.,. — Munka közben nem ér­zem. Előfordul, hogy esténként odahaza fáj az egyik lábam. De mit tehetek? Ott kell dol­gozni, ahol megfelelek. Nem punas zkodhatom, a fizetéssel elégedett vagyok. Nincs is szándékomban máshová men­ni. Jó á kollektíva, segítjük Ha bármelyiküknek három pedig saját magunk urai vol- gépi munkát és az egész na- e8yniást. Hogy melyik munkát évvel ezelőtt azt mondja va- tunk. Itt meg pontosan kellett pos állást. Ami engem, mint ííeretem' • laki: nemsokára fehérneműt jönni, percre dolgozni, hanem alapító tagot megnyugtat, az ^r^öt'?an belő­varrnak majd itt, maguk asz- volt jó a munka, visszaadták, a következő: ha teljesítem a ... C6lnalnr Pelclíiui ezt a hu- szonyok, biztos azt válaszol- megbírálták az embert. Egy- követelményeket, nem kell fl,n§e ',, eze£, da.ra* jak: ne vicceljen velünk... Ma szóval: hirtelen jött a váltó- félnem a jövőtől, biztos a he- .. •szállítottunk a Szovjet- pedig a korábbi legényszállá- zás. Ma már mindez a múlté, lyem. Ha megérem, én Is in- nozza kjKdtunk az év lók kön újabb tízezres széria gyártó­tapasztalták a kezdéssel és megszerettem az asszonyo- a \-arrodát. Megváltás a dal­járó küszködést, a nehézsége- kát. Azt hiszem ők is igy van- goznj vágyó bányászasezo két, a gondokat, de élvezték a nak velem, mert egyhangúlag munka első gyümölcseit, lát- választottak meg ssaksaerve- ták, hogyan gyarapodik a sze- ■ zeti bizalminak. Nem, nem gényes telephely, miként növi szokványos a kérdés, mert az ki régi gúnyáját, s fogadja első percben bennem is ielöt- magába a varrni tudó és aka- lőtt: vajon megtaiálom-e szú­ró bányászasszonyokat, lányo- mitásomat? Csak Igent mond- kat. hatok. Keresetem 1200— 1800 forint között váltakozik, * mikor miijén a munka. Ha Kiss Józsefné az alapító ta- nyugdíjig, gok közé tartozik. Május ló­én lesz egy éve, hogy a var- * rógéphez ült. — Bányászasszony vagyok, — Akárcsak Kissné, én sem lehet, szeretnék itt maradni bt sem kényeztette el. Férjét én is szeretnék itt dolgozni a nyugdíjig, Gondom? Az is van. Nem a munkával kap­csolatos. Kislányom minden“- áron üvégcsiszoló akar lenni. Tavaly nem vették fel az Öb­lösüveggyárba. Mondtam ne- „ T. ... ...... ki: válassz más pályát, ö csak Czene Jozsefnel ugratják tat- azt hajtogatja: nekem csak “*• - Megint szegyed vagy, ehhez Van kedvem. Máskor SMÍIrrS m. Ukewrfve taotUO: ­anyu, nekem aa eleiben nem sikerül semmi! Vigasztalom, várj még. hisz fiatal vagy. Van idő. ne türelmetlenkedj. Talán m,ajd az idén sikerül... nyoknak, lányoknak — vallia özv. Varga Istvánná. A tréfálkozásra mindig kész Tényleg olyan az arca, mint a tűzvirág. Az elet azonban ezelőtt nem dolgoztam sehol, dolgoztam még üzemben, sete egészíti ki. aki bányász volt, többféle be­tegség miatt nyugdíjazták. Huszonhét évet töltött a föld alatt, de volt kinti munkás is. A nyugdíjat az asszony kere­Azért jöttem ide, mert a bá- Amíg élt szívbeteg, rokkant Az Indulásnál két hétig nya visszafejlesztése követkéz- férjem, megéltünk valahogy a dolgoztam a varrógép mellett. tében nem tudjuk hogyan nyugdíjból. Abban az időben alakul majd a sorsunk. A a kertünkben dolgozgattam. Mivel nem ment olyan jól. mint a fiataloknak, a vasalók­A három asszony az új hon­foglalók csoportjába tartozik. Ténykedésükkel olyan folya­mat elindítóivá váltak, amely­ről később csak elismeréssel és tisztelettel szóinak majd. ______ , , M ......... ök a telephely igazi letéte­s okat unokahúgomtól tanul- tése. Idős édesanyámról is kell nk~Odahaza~sem *'áH~a kosár- ni0nyesei, a törzsgárda meg­tóm lYicxtí naov a Irii- önnónclfrírlni f öNr hát- v»a arwr>»*\ . . . . - - olonn-iÁí ^ TnÖ§é lltéi” edményekben és gdn- elkedő elmúlt egy esztendőben. Vcnesz Károly varrás nem volt ismeretlen Aztán, hogy meghalt, rám hú- bo2 osztottak be Nem nem számomra, az alapvető fogú- rult a magélhetőség előterem- unalmas szwetem ezt csinál­féltem a gyorsjáratú masina- hol keressek magamnak muri­tól, nem tudtam uralkodni kát. Én is a varrógépnél kezd- rajta. Mit szoktam meg még tem. később a vasalókhoz ke- nchezen ? A közösséget. Hős*- rültem, onnan pedig s kézi- szú évekig nem csináltunk munkásokhoz kértem magam, mást, csak a házimunkát, ott mert nem bírja a szívem a — Nem fárad el az egész napi állásban? NÓGRÁD — 1968, május 29., szérda

Next

/
Thumbnails
Contents