Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
A »lázad belegségc Le tudjuk-e győzni a rákot? Aégj kérdés Kuzmin szovjet akadémikushoz A szovjet minisztertanács Találmányi Bizottsága a napokban jegyezte be két tudós felfedezését. A Szovjet Tudományos Akadémia Biológiai Intézetében dolgozó A. Kazmin akadémikus és L. Krjukova, a biológiai tudományok kandidátusa gamma-sugarakkal kezelt növényi szöveteket. A kísérletek során a menta, a len. a napraforgó és a hüvelyesek leveleiben, valamint a burgonya gumójában különleges rákellenes anyagok keletkeztek. A sugárzásnak kitett növényekből nyert kivonat hatását számos állatkísérlettel ellenőrizték. Kiderült, ha az anyagot megfelelő koncentrációban adagolják, az nem hat az egészséges szövetekre, de gátolja a rosszindulatú gócok fejlődését. Az APN munkatársa négy kérdést tett fel A. Kuzminnak. Kérdés: Gyakran hallunk arról, hogy még ismeretlenek a rák kórokozót. Mi a tudomány mat álláspontja a rosszindulatú daganatokról ■; Válasz: A rákra vonatkozó csaknem . valamennyi ismeretünk az utóbbi évtizedekből származik. A fizika, a kémia, a biológia és a modern technika fejlődése alapján ma már sok esetben sikerrel oldjuk meg a rák problémáját. A rosszindulatú daganatok nagy betegség-csoportot alkotnak, amelyekre az jellemző, hogy az egyik vagy a másik szervben a seitek . hirtelen kóros szaporodásnak indulnak: kikerülnek a szervezet ellenőrző hatása alól és gyorsan. osztódva daganatot idéznek elő. A daganat belenő a környezet egészséges szöveteibe, a véredények nem győzik a vérellátást. így a seitek elhalnak és a daganat elfekélyesedik. A daganat belsejében a sejtek tönkremennek, a szélén viszont továbbra is fokozott mértékben fejlődnek. Később egyes rákos sejtek belekerülnek a nyirok —. vagy a véredény- rendszerbe és ezek útján más szervekben is áttételes daganatok, metaxztázisok képződnek. Régóta ismeretes például az úgynevezett kancero- gén anyagokról szóló elmélet. Ezek az anyagok elősegítik a rákos daganatok létrejöttét. Később kiderítették. hogy egyes ."sugárzásféleségek is kancerögéri hatásúak lehetnek. Á daganatok vírusos eredetéről szóló elmélet azt tételezi fel, hogy a rákot ultramikroszkÖDikus kórokozók váltják ki és a különféle kancerogén anyagok csak hozzájárulnak a daganat kifejlődéséhez. Kérdés: A halálozási okok kö- zöjt a Világ valamennyi, gazdaságilag tejlett országában egyedül a szív és a véredéuy-meg- betegedések előzik meg a rákot. Milyen eredményeket ért el a tudomány a kór időben történő leifedezése és a rosszindulatú daganatok gyógyítása terén? Milyen gyógymódokat alkalmaz ma a7 orvostudomány? Válasz: Sajnos, egyelőre Tnég nem tudunk rákellenes védőoltást adni egészséges embereknek. De eredményesen próbálunk megelőzni bizonyos rákos megbetegedéseket. Rendkívül fontos, hogy a betegséget még a daganat előtti szakaszban felfedezzük, mert ebben a stádiumban sikeres gyógymódokkal meg lehet akadályozni a daganat kifejlődését. A modern gyógyászat már eredményesen veszi fel a küzdelmet a rák legtöbb formájával. Az onkológiai klinikákon mindennapossá váltak azok a műtétek, amelyek során eltávolítják az emberi szervekben jelentkező daganatokat. Mind jelentősebbé válik a műtéttel együtt alkalmazott sugár- és gyógyszeres kezelés. A daganatok sugárterápiája — a röntgen, a rádium és a különféle izotópkezelés, — nagy lehetőségeket nyújt és önállóan alkalmazható. A gyógyszer-készítmények szelektíven hatnak és elpusztítják a daganatos sejteket. A rák gyógyszeres kezelése azon alapul, hogy a rákos és a normális seJtek anyagcseréje különbözik egymástól. A gyógyszeres kezelés sajátos, új formája a hormonterápia. Ezt olyan szervek daganatos betegségénél alkalmazzák, amelyek fejlődése és funkciója szoros kapcsolatban á'l bizonyos belső elválasztási! mirigyek hormontermelésével. Ilyen körülmények között a gyógyszer elvileg egyformán hat a szervezet rákos és normális sejtjeire. A mesterséges: rákellenes , gyógyszerek -mellett kutatások folynak növényi eredetű antibiotikumok •alkalmazására is. Kérdés: Ml az új tudományos felfedezés lényege? Milyen feltételezésekből indultak ki, araikor a rákos sejtek fejlődését gátló anyagok után kutattak? Válasz: Mielőtt megkezdtük kutatásainkat, nem álltak rendelkezésünkre pontos elképzelések a növényi radio- toxinokról. vagyis azokról az anyagokról, amelyek besugárzás hatására keletkeznek a növényekben. Először sikerült kimutatnunk ezeknek az ánjragoknak a keletkezését és feltártuk, hogyan hatnak a rosszindulatúan burjánzó sejtekre. Engem, mint sugárbiológust mindenekelőtt az érdekelt, hogyan hat az élő szövetre az ionizált sugárzás, és miben rejlik e hatás fizikai és kémiai alapja. Rájöttünk, hogy az erősen ionizált sugárzás, amely közvetlenül hal a sejtmagokra. az anyagcsereválto- , zás miatt olyan toxikus anyagok keletkezését segíti eiő, amelyek gátolják a sejtek osztódását és a szövetek fejlődését. Kutatásaink eiot-t ■>/. ionizált sugárzás csak kis dózisainak hatását tanulmányozták, melyek — éppen ellenkezőleg — a szövetek fejlődését serkentő anyagok keletkezését eredményezték. A ra- diotoxinok keletkezését a növények besugárzásával bizonyítottuk pe. A sugárzásnak kitett növényi szövetből sikerült kiválasztanunk ezeket a toxi- nokat. Ezzel a kivonattal végeztünk aztán kísérleteket a rosszindulatú rákos sejtek növekedésének megakadályozására. A rák gyógyszeres kezelésének az az alapja, hogy az egészséges és a rákos sejtek különféleképpen reagálnak a gyógyszerre. Fontos tehát, hogy az egészséges sejtek ne károsodjanak, de a rosszindulatú sejtek burjánzását elnyomjuk. A kísérletek során szerzett adatok azt bizonyítják, hogy a sugárzásnak kitett növényekből nyert radiotoxin- kivonat sokkal erősebben hat a rosszindulatú daganatok sejtjeire, mint az egészséges sejtekre. Kérdés: Az ön véleménye sze- rint milyen gyakorlati lehetőségek vannak a radiotoxinok alkalmazására? Válasz: Egyelőre még csak a legelső lépéseket tettük meg. A radiotoxinok réndkí-1 vtil gyorsán bomlanak, meg kell tehát találnunk tartósításuk módszerét, Az új anyagokkal ezenkívül még sok-sok állatkísérletet kell végeznünk, mielőtt szó lehetne arról, hogy a gyógyászatban is felhasználhassuk. Tegnapokról — ntai tollal A jelssó valóra vált Felavatták a bölcsödét. Salgótarján dolgozói a felemelkedés útján egy újabb jelentős eredményt értek el. Vasárnap adták át rendeltetésének a tarján! dolgozók a Népjóléti Minisztérium, a város vezetősége és a Nemzeti Segély hozzájárulásával létesített bölcsődét... Az új, korszerűen berendezett bölcsőde dr. Kaczander Károly felügyelete alatt át! és 5 elvtársnő gondjaira vannak bízva a dolgozó szülők »vermeket. (A Szabad Xótrrád 1948. máius 25-í számából.) — A tudósítást húsz év távlatából olvasva, most az az érzése támad az embernek, hogy elődeink is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak a gyermeknevelésnek, s az a gyermekkultusz, ami Salgótarjánban tanas italhűtő, már akkor kezdetét vette — mondja a beszélgetés során Csik Pál, a városi tanács vb. elnökhelyettese. — Arra alapozom ezt a véleményemet hogy valószínű. már 1948-ban is éppen a Nemzetközi Gyermeknap ünnepségének keretében avatták fel a város első bölcsődéjét. Ha pedig mélyebbre, megyünk a gondolatokkal, azt kell megállapítani. hogy már a felszabadulást követő első esztendőkben is folytattuk a Magyar Tanácsköztársaság dicső tetteit. Az akkor —. ha rövid Időre is — kivívott jogokat gyakoroltuk tovább, hiszen mindenki előtt ismeretes, hogy a Tanácsköztársaság legfontosabb szociális intézkedései között szereoelt a dolgozó szülők gyermekeiről való gondoskodás. — És hol tartunk most? — kérdezem dr. Deák Ferenc városi főorvost, a felügyeletet gyakorló csoport vezetőiét. — Az elmúlt húsz észtén- dő alatt nagy eredmények születtek. Az akkor kiadott Jelszó valóra vált, A jelszó íev hangzik: Legdrágább kincsünk a gyermek — válaszol dr. Deák Ferenc főorvos. Sorolja az állomásokat, Feljegyzéseket vesz elő. végrehajtó bizottsági határozatokat olvas. fed. Tényekkel bizonyítja a jelszó valóra váltását. — A jelenlegi Petőfi bölcsőde. első volt a városban, s valóban a város társadalmának összefogásából jött létre. Egy megüresedett bányai lakásban helyezték el, ahol sajnos, akkor még szakképzetlen gondozónők ügyeltek harminc bányász, ipari munkás gyermekére. Sokat kellett várni, amíg egy újabb bölcsőde avatására sor kerülhetett. 1953-ban átadhatták rendeltetésének az államköl- csönnel épített korszerű, az akkori igényeknek teljesen megfelelő új Ságvári bölcsődét a Csizmadia Sándor utcában. Ott már harmincöt gyermeket lehetett elhelyezni. A típusterv rendelkezésünkre állt. hozzáláthattunk a harmadik, a mai Zója bölcsőde építéséhez. Ismét újabb harmincöt gyermeket tudtunk elhelyezni, enyhítettünk a dolgozó anyák helyzetén. Ennek a felszerelését már az Egészségügyi Minisztérium biztosította. Nemcsak a körülmények változtak, hanem biztosítani lehetett a szakszerű gondozást is. A város egészségügyi szakiskolájában megkezdték a cecsemő- és gyermekgondozónők képzését. ahonnét okleveles gondozói; kerültek ki. Hosszabb szünetet tart dr. Deák Ferenc. Szinte már kényelmetlen is a hallgatás. Talán megállt volna a fejlődés? — Bizony, tíz esztendőt kellett várni arra, — hogy újabb lépést tehessünk a bölcsődei ellátás javításában — folvtatja. — Pedig közben rendkívül megnőtt a dolgozó anvák száma Salgótarjánban, Éreztük a, hiányt, a száz férőhely már nagyon szorított. A végrehajtó bizottság ekkor hozott egy határozatot, a vásártéri óvodát át kell alakítani bölcsődévé. Az átalakítás sikerült, korszerű bölcsődét adhattunk át rendeltetésének. ahol 1965-bsn már harminc gyermeket tudtunk elhelyezni. De az igény mindig nőtt. sok volt az indokolt kérés. Ű.iabb végrehajtó bizottsági döntés, aminek következtében 1966-ban befe- jeződött a legkorszerűbb bölcsőde. a Napsugár építése. Ide negyvennégy gyermeket tudtunk elhelyezni. — Mit ígér a jövő? — kérdezem a főorvost? — A bölcsődei hálózat továbbfejlesztéséről természetesen nem mondunk le. Még az idén megkezdjük Zagyvapál- falván az új bölcsőde építését 40 gyermek számára, amelyre kétmillió forintot biztosított az állam. A távlatok pedig újabb és nagyobb fejlődést ígérnek Az egészség, ügyi szakiskolában szeptemberben ismét megkezdik a csecsemő- és gyermekgondozónői képzést, érettségizett lányok számára. Ahhoz semmi kétség nem fér, hogy az állam rengeteget költ a bölcsődék fenntartására, üzemeltetésére. Mit m.ond erről a végrehajtó bizottság elnökhelyettese? — Csak az utóbbi évek számait említem, azok is önmagukért beszélnek. A bölcsődék fenntartására 1966-ban 1,7. tavaly 1.9 millió forintot költöttünk. Az idei tervezett összeg jóval meghaladja a kétmillió forintot — mondja Csik Pál Húsz év. Ki tudná megszámlálni. hány salgótariánl apróság tanult meg járni, giigyögni. maid beszélni a város bölcsődéiben, nőtt. fejlődött ezekben a kis közösségekben. ’ valóban testei öltött egy jelszó: Legdrágább kincsünk a gyermek. Somogy vári László — Örökké szeretlek. Rózsikat — Az semmi! Szeress egy hétig! (Zsoldos Sándor rajza) Ralassogrvarmnt várospolitikáin Középpontban: az iparfejlesztés A városi kórház, a gimnázium, a vágóhíd, a törvényszék, a városháza, a múzeum, a vasútvonalak és a villanyhálózat kiépülésével Balassagyarmat képe már a századforduló tájékán kialakult, s több mint fél évszázad alatt alig változott. A városukért aggódó emberek esetenként hősies küzdelme kellett ahhoz, hogy Balassagyarmat fejlődése az ötvenes évek elején lendületet vegyen. A korábban létrehozott, kis kapacitású tanácsi vállalatok bővültek, s ha kismértékben is. bekapcsolódtak az ország árutermelésébe. Űj üzemek létesültek: 1957-ben a Műanyaggyár, 1960-ban a Kőbányai Porcelángyár és a Kézműipari Vállalat, 1964- ben pedig a Budapesti Fi- nomkötöttáru-gyár létesített telepet a városban. A mező- gazdaság és a kereskedelem átalakulásának kezdete szintén ennek az első fellendülésnek az időszakára tehető. A fejlődés második — jelenleg is tartó —. az elsőnél jóval erőteljesebb szakaszát az 1966. augusztus 26-t megyei párt vb. határozatai nyitották meg. A város adottságai bő lehetőséget nyújtanak az ipar telepítésére és fejlesztésére. A város fejlődését alapvetően meghatározó iparfejlesztés,, azonban nem történhet „véletlenül”, csak alkalomszerűen. A várospolitika kialakításában 1963. január 1-től kezdve a városi tanácsé a döntés joga. A tanács határozza meg, hogy a várost a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból hogyan és milyen területen fejleszti. Az önállósággal együtt a felelősség is megnőtt, s ez a. tervezésben nagy alaposságot, ugyanakkor a város társadalmában rejlő anyagi és szellemi erőforrások fokozott bevonását követeli meg. A város jellegének megfelelő iparfejlesztés elősegítésére Balassagyarmat részesül az állam által kijelölt vissza nem térítendő iparfejlesztési alapból, s így a kedvezményes hitelhez juttatható városok között van. (Nyíregyháza, Szekszárd. Zalaegerszeg. Nagykanizsa, Baja.) A vezető szervek első lépésként a korszerűtlen betongyártó üzemet szüntették meg, helyébe a Kőbányai Porcelángyár- kondenzátorgyártó egységét telepítették. Az első eredmény után, az 1964-ben elkészült egyszerűsített általános rendezést terv a város déli és nyugati területein már több nagyvállalatnak is helyet biztosított. Az ipartelepítés tervezésénél a jó közlekedési és szállítási lehetőségeket, valamint a főváros közelségét is figyelembe vették. A kijelölt iparterületeken már megkezdődött az építkezés, illetve jó ütemben halad az előkészítés. A Nógrád megyei Fémipari Vállalat előreláthatólag ez év harmadik negyedében jelenlegi korszerűtlen, szűk üzeméből kivonul az új telephelyre, ahol megfelelő körülmények között bővítik a termelést. A Magyar Kábelművek gyáregységének leendő helyén a földmunka már majdnem teljes egészében befejeződött. Az építkezés megkezdése 1969 elejére várható. A telephely kialakítására 150 millió forintot irányoztak elő. A Finomkötöttáru-gyár űj gyárának helyét a déli ipartelepen jelölik ki, a tervezett beruházási összeg 40 millió forint. Az építési munkálatok harmadik negyedévben történő megkezdését segíti a város által felajánlott 3 millió forint összegű állami kedvezmény. Az Egyesült Gyógy- és Tápszergyár a város területén egy exportra is termelő gyárrészleg építését tervezi. A vállalat működéséhez napi 20 ezer liter tbc-mentes tejre lesz szükség, melynek biztosítása megfelelő szervezéssel megoldható. A fejlődésre jellemző, hogy az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak aránya- az 1960-as 112 főről 170- re emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a városban az iparban keresők száma jelenleg 2539 fő. Figyelemre érdemes az is, hogy Balassagyarmat munkaképes női lakosságának 78,6 százaléka dolgozik, s az iparban foglalkoztatottak száma az összipari foglalkoztatottság felét teszi ki. A tápszergyár és finomkötöttáru-gyár telepének létesítése ezt az igen jó arányt még magasabb szintre emeli. Bár az évek során a város lakossága, főként a bevándorlás következtében mintegy ezer fővel szaporodott, az 1975-ig létesülő 2000 új munkahely betöltése problémát okoz. Megoldást jelentene: a távolabbra történő elvándorlás irányának megváltoztatása. s a környező falvak lakosságának bizonyos mértékű bevonása A város lakosságának egyre növekvő létszáma a kommunális ellátottság terén is fejlesztést igényel. Balassagyarmat településszerkezetére a városias központ és az azt körülvevő földszintes, falusias jellegű beépítettség jellemző. A város elmaradt lakáshelyzete közismert. 1948- tól 1960-ig a város területén kevés lakás épült, azok is főként magánerőből. A lakás- építkezéseknek a harmadik ötéves terv adott fokozott lendületet. A nyugati lakótelepen 1967-ig kétszáz földszintes lakást adtak át. A KISZ- lakásépítési akcióban ugyancsak kétszáz, OTP társasház építési akció keretében pedig huszonhat lakás készült el Annak ellenére, hogy 1960-tól 1970-ig 470 lakás épült fel — éppen négyszer annyi, mint a megelőző tíz év alatt —. az igény még megközelítően sincs kielégítve. A távlati fejlesztési tervek azt az általános elvet érvényesítik, hogy minden új lakásépítést a városközpontban kell végrehajtani, még esetleg szanálások árán is. ■ A közművesítés ugyanis a belső területeken adott, s így külön terheket nem ró a tanácsra. Ugyanakkor az egyéb fejlesztések — különösen a kereskedelemé — a központban építendő többszintes házak földszintjén megfelelően megoldhatók. A felsorolt ágak komplex fejlesztése Balassagyarmat korszerű iparral rendelkező, fejlett várossá való átalakulását eredményezi. Ugyanakkor azonban arra is ügyelni kell. hogy a város megőrizze és továbbfejlessze jellegzetes vonásait — iskolaváros, egészségügyi központ — am Cirok nem válnak az ina- rositás kerékkötőjévé. hanem még elő is segítik azt. B L. NÓGRAD — 1968. május 26., vasárnap Á
