Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-24 / 120. szám

Q sztön ességre nem lehet bízni A in unka verseny ess a vállalati Önállóság össze] és az év elején sokan aggályoskodtak, hogy a gaz­daságirányítás új rendszeré­ben nem csökkennek-e a munka erkölcsi ösztönzői? Ügy mondták: azzal, hogy a termelésben a közgazdasági tényezők kerültek előtérbe, a munkában is csak az anyagi ösztönzés lehet a domináló erű. Ezért féltették a szocia­lista munkaversenyt la, mint az erkölcai ösztönzés egyik alapvető módszerét. Sokáig valóban volt olyan látszat, mert alig-alig hallot­tunk verseny mozgalmakról, felajánlásokról. Aztán eltelt néhány hét — az üzemekben megkötötték a kollektív szer­ződéseket; elkészültek a vál­lalati önállóságra épített ter­vek — és a munkások, első­sorban a szocialista brigádok egymás után jelentkeztek, hogy ismét versenyre lépnek a vál­lalati feladatok jobb teljesíté­séért. A munkák határidőre és ki­való minőségben történő el­végzésére tettek fogadalmat az Acélárugyár szocialista bri­gádjai. Sele.itcsökkentés sze­repel az Öblösüveggyár mun­kásainak felajánlásaiban. A tanácsi vállalatok dolgozói meg jobban szeretnék kielégí­teni a lakossági igényeket. Hosszan sorolhatnám azokat a vállalásokat, melyekről híre­ket kaptunk a május elseje körüli napokban. A hírek önmaguktól beszélő cáfolatai az aggályoskodások- nak, bizonyítékok arra, hogy a gazdaságirányítás új rend­szereben sem csökkent a szoci­alista munkaverseny szerepe, a munkások tennlakarása. Nem volt szükség hosszú időre, hogy felismerjék: a gazdaság- irányítás új rendszere szocia­lista célokat szolgál, társadal­mi igényeket elégít ki és a szocialista vállalat tényleges gazdáinak, a munkásságnak elsőrendű feladata: alkotó­készsége teljes kibontakozta­tásával dolgozni e célok és igények megvalósítása érde­kében. Az előző évekhez képest mégis sok új vonása van a szocialista munkaversenynek és ezzel a jövőben — gazdasá­gi vezetőknek, párt- és szak­szervezeti tisztségviselőknek — számolni kell. Régebben megszoktuk azt a módszert, hogy valamely üzem kezde­ményezéséhez más üzemek csatlakoztak, majd ennek alapján központi felhívás je­lent meg, központi célkitűzé­sekkel. A gazdaságirányítás új rend­szerében erre már nem lehet építeni a szocialista munka­versenyt. A verseny sem ma­radhat el az élettől, az önál­ló vállalati gazdálkodástól és a céloknak is a termelőegysé­gek konkrét feladatait kell tartalmazniok. Nem lehet köz­pontilag meghatározni, hogy a munkások kezdeményezése mire irányuljon, és a verseny célját, sőt módját, formált 1« csak a vállalatoknál jelölhe­tik meg. Lényegesen új sajá­tosság ez. A másik sajátosság az el­sőkből következik. A verseny Műszaki iniézkedésekkel A Nógrád mégyei Bútor- és Faipari Vállalatnál bevezetett rövidített munkahét 9 230, az­az 73 843 munkaórával csök­kentette a vállalat éves mun­kaidő-alapját. Ennek pótlását nem intenzitásnöveléssel, ha­nem műszaki intézkedésekkel biztosítják. A második félévben a kom­binált szekrénynél bevezetésre kerülő új felületkezelési eljá­rással 16 500 órát nyernek. A kóbeldobgyártó tizem techno­lógiai átszervezésével 20 szá­zalékos időmegtakarítást ér­nek el, ami újabb 28 700 órát jelent. A hidraulikus enyve- zöpvés beállításával pedig 17 100 órával növelik az éves munkaidő-alapot. közvetlen teendőit a vállala­tok dolgozóival együttesen, demokratikusan kialakított gazdasági célok adják és ez szinte műhelyenként, sőt bri­gádonként vagy csoportonként eltérhet egymástól. Akad ter­melőegység, ahol az alkatré­szek változatossága a sajátos és lényeges feladat, máshol pedig a késztermék kibocsá­tásának gyorsítása, vagy a határidők más jellegű csök­kentése. Csak néhány fő fel­adat azonos mindenhol: a gaz­daságos termelés, a kiváló minőség. Ezeket sem lehet azonban általános vállalati célokkal, hanem csak terme­lőegységenként külön-külön meghatározva előírni. A munkaverseny szervezé­sének ez a módszere az eddi­gieknél magasabb fokú szerve­zést és felelősséget jelent, mert jobban készteti a kisebb termelőegységek vezetőit — üzemvezetőket,' művezetőket —, hogy a verseny szervezé­sében, ellenőrzésében és érté­kelésében hatékonyabban ve­gyenek részt. Ügy támogas­sák a dolgozók kezdeménye­zéseit, hogy a vállalati gaz­dálkodásnak s a közvetlen feladatoknak megfelelően pon­tosabb célokat dolgozzanak ki, és a teljesítésről is adja­nak számot a brigádoknak, a munkásoknak. Csak így lesz emberi értelme és igazi hasz­na a munkának, a dolgozók, a brigádok törekvéseinek. A szocialista munkaverseny, az emberi tenniakarás és fe­lelősségérzet továbbra is a szocialista építés lényeges eszközé és módszere. Az er­kölcsi ösztönzés alapvető esz­köze és kifejezője azoknak a munkástörekvéseknek, hogy ténylegesen és demokratikus módon osztozzanak az üzem termelésének, gazdálkodásá­nak gondjaiban. Ösztönösség- re azonban nem lehet bízni. A, gazdasági vezetőknek, a párt- és szakszervezeti testü­leteknek hatékonyan támogat­ni kell ezeket a törekvéseket azzal is számolva, hogy a megváltozott körülmények között sok, eddig még isme­retlen, új vonásokkal, az ár­nyalatok sokaságával, ezernyi formával gazdagodik a szocia­lista munkaverseny. Orvosi rendelő társadalmi munkával Kállón létesítik a pásztói járás új fogorvosi körzetét. Itt kapnak gyógykezelést a helybelieken kívül az erdő­kürtiek, az erdőtarcsalak és a vanyarciak, mintegy öt—hat ezer ember. A fogorvosi ren­delő és lakás építését meg­kezdték. amelyre csaknem fél­millió forint áll rendelkezés­re. Az építkezésbe bekapcso­lódott a lakosság is Lebon­tottak egy régi épületet, és az innen kikerült anyagot fel- használásra alkalmassá tet­ték. Az épület alapjait is a lakosság készítette el. Az eddig végzett társadalmi mun­ka értéke már 70 ezer forint. Az állam a rendelő építésé­re 88 ezer forintot adott, a többit saját erőből teremtik elő. A létesítmény még az idén elkészül. A felnőttek ke­zelése mellett az eddig leg­inkább nélkülözött iskolafogá­szatot is ellátja. Jövőre Szirákon építenek fogorvosi rendelőt. Már en­nek is készítik a tervdoku­mentációját. Új lelephe'yet kap a kéményseprő vállald A Nógrád megyei Kémény­seprő Vállalat megalakulása óta Balassagyarmaton, ma­gántulajdonban álló lakóépü­let egyik részében működik. Ez az elhelyezés a legmini­málisabb szociális követelmé­nyeket sém elégíti ki. A me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága februári határozatával új telephely létesítésére anya­gi fedezetet biztosított a vál­lalatnak. Ingatlan vásárlásával most megoldják a kéményseprő vállalat elhelyezését. Balassa­gyarmaton kétszáznegyvenöt­ezer forintért egy lakóházat Kovács András A mezőgazdász gondgyűrött képpel állt az elnök elé. — Elnök! Kellene nekünk egy mezőőr sürgősen. Ha így haladunk, szőrén-szálán eltű­nik a rendről a lucerna ... Olyan kéne, akinek fegyver­viselési engedélye is van, hogy riasztólövést tudjon leadni.. . — Egyeteme és gépkocsive­zetői jogosítványa ne legyen? — No, jó! — adta alább a mezőgazdász. — De valaki fel­tétlen kell. Már ma estére ... Most már az elnök homlo­kán is elmélyültek a baráz­dák. A szája is mozgott, mint­ha a szóba jöhető neveket mor- zsolgatná. Egyszercsak a felfe­dezők határtalan örömével az asztalra csapott. — Beszélj Huhuval! Látod, annak puskája is van ... — Csakugyan — derült fel a mezőgazdász is. — Lega­lább kiéli azt a hatalmas cser­késző szenvedélyét! Huhu? Furcsa neve van an­nak a mezőőrnek kiszemelt embernek. Csodálkozásomnak hangosan is kifejezést adtam, mire mindenki hahotázni kez­dett a tsz-irodán, aki éppen ott tartózkodott. — De miért neveltnek? Es mi az a huhu? A kis gömböc könyvelőlány kacagástól fulladozva öklen- dezte ki magából: — Hát bagoly, Fülesbagoly. Lám, ami másutt buhu vagy uhu, az ezen a palóc vi­déken „huhu”. Latin nevén is nagyon költőien hangzik: Bu­bo bubo. S mint mondani szo­kás, ritka mint a fehér hol­ló. Kihalásra van ítélve, mint a fésűhasító szakma. — És azt az embert Huhu- nak hívják? vásárolnak meg, ahol kiképe­zik az új telephelyet. IfóuhlL Végre, amikor alábbhagyott a kacagás, — azt is megtud­tam, hogy ez csak ragadvány­név, és mint általában az ef­féle toldalékneveknek, ennek is megvan a története. Ügy mesélik, hogy néhány éve ismeretlen ragadozó, min­den bizonnyal farkaskutya ti­zedelte a vadállományt, a kör­nyező erdőkben. A mi embe­rünk is, akit nevezzünk el ez­úttal Kovács Péternek, a du- vad nyomában járt, hogy jól- irányzo\tt lövéssel ártalmatlan­ná tegye. Akkoriban határoz­ták el vadásztársai, hogy tré­fát űznek vele. Egy napon felkeresték öt a lakásán. — Hallod-e, Péter, nagyot tévedtünk. Rajtakaptuk a tet­test, de nem véreb, amirul azt eredetileg gondoltuk. — A sérülésekből látom, hogy kutya az. — Mi is azt hittük. De most saját szemünkkel láttuk. Ma­dár. — Madár? — Az bizony. Hatalmas ma­dár. Ügy csap le a sötétben is, mint a villám. — Akkor az huhu lesz — vélte a mi emberünk. — Lehelt, de mi még sohase láttunk olyat. — No, majd én mutatok — mondta Kovács Péter, és a szobából előhozott egy kitö­mött fülesbaglyot. — Jól nézzétek meg, mert ezt én ej­tettem el. Ez is sok őzgidának megkóstolta a vérét. A látogatástól kezdve a«­nu^rádi fiatalok a békééi*! Beszélgetés Kálovils Gézával, a KISZ megyei bizottságának titkárával Ezekben a hetekben, na­pokban ország-megy eszme mindenütt sok szó esik a bé­kéről, háborúról, a vietnami eseményekről, a társadalmi haladásért, függetlenségükért küzdő népekkel vállalt szoli­daritásról. mindarról, amelyek a békehónap ezernyi esemé­nyét meghatározzák. A KISZ nagy visszhangot és követést kiváltó „tranzisztor-akciója” mo6t fejeződött be: sók mil­lió forint gyűlt össze a viet­nami szolidaritási csekkszám­lákon. Alig ért véget a tranzisztor- akció, a vasárnapi Népszava már vezércikkben méltatta az új — a szakszervezetek által kezdeményezett — segítő­mozgalmat Vietnamért. A bé­kehónap megyei eseményei között kiemelkedőnek ígérke­zik a május 26-i, Salgótarján­ban megrendezésre kerülő me­gyei ifjúsági nap. Kálovits Gézával, a KISZ Nógrád me­gyéi Bizottságának titkárával erről a rendezvényről, s a me­gyei alapszervezetek, bizottsá­gok programjáról beszélget­tünk: — Úgy tudjuk, május 26- án. 15 éser fiatal demonstrá­ciójára, béke melletti nagy­szabású állásfoglalására kerül sor a megyeszékhelyen. Mos­tanában elég sók, nagy töme­geket megmozgató rendez­vényt vállalt a KISZ. Nem jelenti ez az úgynevezett „apró-munka” az alapszerve­zetek életének, fejlődésének háttérbeszorítását? — Vallóban, mostanában több látványos, nagy rendez­vényünk volt: március húsza­dikán az emlékezetes fáklyás felvonulás Salgótarjánban, áp­rilis negyedikén az ünnepé­lyes KlSZ-tag avatás a me­gyeszékhelyen és a járási központokban, fiataljaink nagy tömegben vettek részt az április 24-i gyarmati ifjú­ság napján és legutóbb, a május elsejei ünnepségeken, felvonuláson is. Felmerülhet a kérdés: nem sok-e ez a jóból, nem Visszük-e túlzás­ba a tömegrendezvények szervezését, bonyolítását? Az apparátusnak mindemképpen rendkívül sok munkát jelent egy-egy ilyen nagyobb ese­mény rendezése, de változat­lanul valljuk, hogy a fiatalok­nak szükségük van olyan eseményekre, amelyek él­ményt nyújtanak. Az ilyen tömegrendezvényt egyébként is megelőzik a bizottságoknál, alapszervezeteknóil tartott tag­gyűlések. beszélgetések, ame­lyeken sok szó esik arról, hogy mikor, mit. miért kell csinálni, miért tartjuk fontos­nak az egészen nagy tömege­ket mozgató rendezvényeket is. Aki csak altkor figyel, fel a KISZ tevékenységére, ami­kor egy-egy nagy évforduló­hoz, külpolitikai eseményhez kapcsolódva zászlót bont, másszóval, amikor „demonst­rál” — még félig sem ismeri az ifjúsági szövetség munká­ját, eredményeit. — Eszerint a, május 26-i if­júsági napot — csakúgy mint a már említett többi nagyobb rendezvényt — a megyei alap- szervezeteknél széles körű po­litikai nevelőntunka előzte és előzi meg? . — Mindenütt az év elején zajlottak a tagösszeírások, a tagkÖnyvcserék. s ez elsősor­ban nem adminisztratív, ha­nem az alapszervezetek életé­ben jelentős politikai munka volt. Az akcióprogramok ki­dolgozása, a kulturális szem­lék, Ki mit tud? vetélkedők, kulturális fórumok rendezése, ugyancsak erre az időpontra esett. A KISZ megrendezte az ifjúság rétegeinek megfelelő szakági versenyeket, a keres­kedelmi tanulók és fiatal szakmunkások versenyét, áz iskolákban — elsőnek az or­szágban! — a társadalom-tu­dományi vetélkedőket, a ki­váló klubok versenyét, a fiatal közgazdászok versengé­sét, és folytathatnám a felso­rolást sokáig. Ez Is bizonyít­ja, hogy nem „csak” tömeg­demonstrációkat rendez a szövetség. De a körülöttünk levő szűltebb és tágabb világ dolgaira, mindenkit foglalkoz­tató eseményeire történő gyors és élénk reagálást to­vábbra is nagyon fontosnak tartjuk. — Miért éppen május 26- án lesz az ifjúsági nap? — A békehónap megyei ese­ményeinek egyik leginkább kiemelkedő eseménye lesz a találkozó. Május 26 — nem­zetközi gyermeknap a mozgal­mi naptárban. A KISZ a töb­bi illetékes szervvel, így pél­dául a Hazafias Népfronttal, egyetértésben úgy határozott, hogy a megyei ifjúsági talál­kozót ezen a napon rendezi meg. — Megyénk fiataljai figye­lemmel kísérik a világ haladó gondolkodású ifjúságának mozgalmait: a húsvéti béke­menetek, az olasz fiatalok nagy tüntetései, a párizsi diá­kok, munkások mostani ősz- szecsapásai a burzsoá hata­lommal az emberibb életért, a vietnami néppel vállalt szolidaritás ezernyi meg­nyilvánulása világszerte — a béke és barátság kifejezésére késztetik a nógrádi kiszeseket. Ezért úgy gondoljuk, hogy a békehónap eseményei közé kellett sorolni a megyei ifjú­sági napot is. — Milyen érdekesebb ese­ményeken vesznek részt má­jus 26-án a megyei fiatalok? — Daltanulási verseny, if­júsági nagygyűlés, bemutatók, vetélkedők. fegyverki állítás, kulturális műsor a Zója-ligeti szabadtéri színpadon. VIT- sportversenvek, fotókiállítás, a 15 ezer megyei fiatal felvonu­lása, bál a Tanácsköztársaság téren — ezek a legkiemelke­dőbb eseményei a sorrendben negyedik ifjúság! napnak, ame­lyet először 1965-ben rendez­tünk meg — mondotta a me­gyei titkár. (pataki) ponta vitték a hírt, hogy most. ebben a dűlőben, most azon az erdőszélen látták a fán gúny- nyasztani a vérengző baglyot. Végre egy napon, amikor a vadásztársaság tagjai éppen a fogyasztási szövetkezet új bo­rát kóstolgatták, nagy titok­ban az egyik vadász ellopako­dott Kovácsék házához, ahol a háziasszony már várta hasa az urát. — Mi van a férjemmel? — fogadta a váratlan látogatót. — Előadást tart a ragadozó madarakról. Elküldött, hogy vigyem be a huhut. A kitömött baglyot azután nagyhirtelen felszerelték egy mutatóba maradt nádfödelcs házikó tetejére. Utána a csíny­tevő vadász berontott a kocs­mahivatalba. — Megvan a huhu! Varga- ék házatetején szundít. Rohant az egész társaság oda, és már útközben is váltig mondogatták, hogy a vérszom­jas madárra csak Kovács Pé­ternek szabad lőnie. Kovács nak ugyan csak golyós puská­ja volt, de vállalta a leszámo­lást. Messziről megcélozta a bag­lyot. Annak a tolla hatalmas port vert, de a teste helyben maradt. Mit tehet erre a jó vadász? Rádupláz. így tett Kovács Péter is, de ezúttal az idegességtől a deszkatalpal ta­lálta el, amire a kitömött ma­darat szerelték. A deszka el­törölt, a madár pedig legv- rult a háztetőn, az udvarra, csaknem a mi emberünk lába elé. Addigra azonban a vadász- társak úgy elpárologtak a kö­zelből, mint a kámfor. Hát így történt. Lakos György [ Megbeszélés Rétságon Rétságon megbeszélésre gyűltek össze a járás iskolái­nak igazgatói és a járási ta­nács illetékesei, hogy meg­beszéljék az általános iskolát végzett fiatalok pályaválasz­tásával, továbbtanulási lehető­ségeivel, munkába állásával összefüggő problémákat. Fel­mérés készül azokról a fiata­lokról, akik különböző okok miatt sem középiskolában, mezőgazdasági szakiskolában, vagy iparitanuló-intézetekben nem tanulnak tovább, hogy elhelyezkedésükhöz megfelelő segítséget tudjanak nyújtani. Számba veszik a figyelembe jöhető munkahelyeket is, ahol szükség van a fiatalokra és munkát tudnak biztosítani számukra. Az általános iskolát végzett, fiatalok munkába állítása a rétsági járásban jelentőségé­nek megfelelően foglalkoztat­ja a közvéleményt, s ennek megoldására várhatóan olyan terv kerülhet kidolgozásra, amely a munkaalkalmai?, a járulékos szempontok figye­lembevételével és megnyugta­tóan rögzíti majd a teendő­ket. Ahány szakértő, annyi vélemény Bonyodalmak egy árvízkárosult ügy ében I* J. cndrcfalvi nyugdíjast sú- íyos árvízkár erte. Ezután elba- uiiozid, üogy házát az allam biztosította kedvezménnyel elve OTP-Kölcsünnei építteti újjá. A ivarancskeszi Vegyes Ktsz költ­ségvetésé szerint a munka száz- Húszezer toriinba kerül; egyes más költségekre is számítva * megállapodás száztiuszonnegyeze* turuitröl készült el, — a végszarn­ia azonban százhetvenegyezer .úrimra rúgott. Az OTP szak- itoje szerint a munka értéke cm haladja meg a száztizén- -aiomezer forintot; ezért ennél nagyobb összeg kifizetéséhez a pénzintézet nem járult hozzá. A szécsényi járásbíróság előtt zajló perben az igazságügyi szak­értő százharmincötezer forintra becsülte a végzett munka érté­két. A költségvetésben, az OTP szakértőjének véleményében, a végszámlában, valamint az Igaz ságtigyi szakértői véleményben szereplő mintegy fél száz tételből egy esegy edül a villanyszerelési munkák értéke egyezik. Kirívó a különbség az OTP-vélemény ben és a végszámlában az ala­pozásra vonatkozóan; tizennyolc- ezer forint! . . . A megyei főügyészség egyik ta pasztáit dolgozójának említettük az esetet. Mint mondotta, talál­kozott ennél cifrább dologgal is. Egy másik perben több szakértő szerepelt; az összehasonlítás céljá­ra készített tizenegy számoszlop temérdek tétele között pedig nem akadt kettő, a melyik eg y ezen volna. Ilyen körülmények között nehéz a bíróságnak igazságot szolgáltatnia. Bár reméljük, hogy sem me­gyénkben, sem huzank más tá­ján nem pusziit majd árvíz, s így nem lesz szüksége senki­nek, hogy a helyreállítást OTP- kölcsönnel végeztesse .. . Am, mint mondják, az ördög nem al­szik. Elemi csapást követően ugyan mekkora lelkesedéssel vál­lalnak majd munkát az építők, ha — az endrefalvi esetre em­lékezve — nem látják száz szá­zalékig biztosítva a pénzüket?! Erre is gondolva tán helyes len­ne, ha az OTP az igazságövi szakértő álta! meghatározott ösz- szeg erejéig póthitelt nyújtana. Költségvetés, végszámla, szak­értői vélemény alapjául a Kis­ipari egységár-gyűjtemény szol­gál. Célszerűnek látszik mielőbb elérni, hogy az ott felsorollak értelmezésére egyöntetű álláspont alakuljon ki valamennyi építő­nél. Az árak körüli bizonytalan­kodás nem szén házak se-o *t segíti világra, hanem az v>r»jf*s- től húzódozást, perlekedést «-/ül. NÓGRÁD - 1968. május 24., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents