Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-22 / 118. szám

Megváltozó!! a nőtincs: helyzet Nehéz helyzetben volt az elmúlt esztendőben a nőtincs! Néphadsereg Termelőszövet­kezet. Nem volt erő, hogy megműveljék és az ősszel be­takarítsák a 30 hold cukorré­pa termését. A község ugyan­is közel van Váchoz, Buda­pesthez. Naponta sok autó­busz megfordul Nőtincs, Vác. Budapest között. Elviszi a munkabíró férfiakat, fiatal fiúkat, lányokat az ipari üze­mekbe. Az idén azonban megvál­tozott a helyzet. Az autóbu­szuk ugyanúgy jönnek, men­nek, mint eddig, mégis nap­nap után benépesül a szövet­kezet határa olyannyira, hogy a cukorrépa termőterületét 50 holdra növelték. A tavaszi napokban nyolcvanan, százan is dolgoznak a répaföldön. A sarabolás után nemsokára vé­geznek a répa egyelésével is. A megnövekedett munkaked­vet a szövetkezetben azza) magyarázzák, hogy sikerült szót érteni a tagokkal. Idő­ben megkötötték velük a munkavállalási szerződést, meghatározták, melyik tag mi­lyen területet vállal, s ha el­végzi a kívánt munkát, meny­nyi lesz a jövedelme. Ez a magyarázata. hogy az idén tiszta a nőüricsi Néphadsereg Termelőszövetkezet határa. ] Fiaí»l«*lk h nic/őgnz«lti'tiobon II. Ki a kiisdőké A szakmunkásképzés hely­zetének vázlatos áttekintése után, következzen a techniku­mot végzett, megyei fiatalok problémája. Az alaptétel sze­rint : a középkáder-csoport (évente kb. 30 fiatal tesz érettségit a szécsényi mező­gazdasági technikumban) — sorra járja a szövetkezeteket, ahol többnyire „csak” fizikai munkára alkalmaznák őket. Ezért sokan kénytelenek más pályára menni, s ezzel sem a fiatalok, sem a szövetkezetek „nem csinálnak jó üzletet.. Szécsény. Mezőgazdasági technikum, Simon Klára, a most érettségizd negyedikesek gyakorlat, és az osztályfőnöki Ebben az évben községfejlesztési alapból Nemtibcn .járdát és 300 méter villamoshálózat-bővítést végeznek. A három és fél kilométer hosszú községben jelenleg 2 kilométer jár­da van megépítve, A község lakosai társadalmi munkában ebben az évben már 00 ezer forint értékű munkát végez­tek A rét »ági Uíráshól jelent iah Intézkedés a köz- és állategészségügy megjavítására A rétsági járási tanács vég- várgásmentes gyűjtőhelyek, rehajtó bizottság mozgalmat trágyalevet elvezető esator- indított a termelőszövetkeze- nák. Az emésztő gödrök rősz­iek közegészségügyi helyzeté- szak. Mindezek az egészségre nek javításáért. Mint ismere- ártalmasak, tes, a járás közös gazdaságai A vizsgálat hasznos volt, jelentősen fejlődtek, termeié- mert feltárta a tsz-ek köz- és sük kiegyensúlyozott, gazdag állategészségügyi helyzetét. A az állatállományuk. Megalaku- végrehajtó bizottság az isme- lásuk óta többségük új majo- retek birtokában sürgöß intéz- rokat épített. Közegészségügyi kedéseket tett. helyzetük viszont nem ará­nyos a fejlődéssel. A vizsgálatra létrehozott egészségügyi és mezőgazdasá­gi szakemberekből álló bizott­Az állattenyésztéssel kap­csolatban levő minden dolgo­zót, tsz-elnöktől a takarmá- nyosig, egészségügyi könyvvel látnak el. Rendszeresen részt ság megállapította: a köz- és kell venniük orvosi vizsgála­állategészségügy elhanyagolá­sa abból ered, hogy a gazda­ton. A tejkezelők, fejők, bor­júnevelők fehér köpenyt, sap­fiágok vezetői nem látják mi- kát, gumicsizmát kapnak. Sze- lyen hátrányos az egészség- ményenként törülközőt, szap- ügyl rendszabályok elhanya- pánt. Idegenek az istállóba golása. Már akkor hibát kö­vettek el, amikor az új majo­rok kialakításánál nem vették figyelembe a gazdálkodást be­folyásoló terep-, talaj-, klima­tikus, földrajzi adottságokat, az igényeknek megfelelő vízrend­szer' kialakítását, az útháló­zat kiépítését. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az állatte­csak fertőtlenítés után, a ré­szükre is biztosított fehér köpenyben és gumicsizmá­ban léphetnek be. Az állat- gondozókat ruhával látják el, amit csak a munkahelyükön viselhetnek. Az ólakat negyedévenként kívül-belül átmeszelik, és ál­talános nagytakarítást végez­nyesztő majorokban gépjavító nek bennük. A trágyát na- műhelyek, gépszínek, lakóé- ponta kihordják, rendbe teszik püleíek is vannak. Ez gátolja a trágyagyűjtőket. Rendszeres például, hogy járvány esetén rovarirtást végeznek. lezárják a területet. Feltárták, hogy az állatte­nyésztésben foglalkoztatott dolgozók nincsenek ellátva Meghatározták a majorok belterületeinek a rendezését is. A romos épületeket lebont­ják, a be nem épített terüle­megíelelő munkaruhával, nél- tét füvesítik, az utakat karban­külözik a mosdókat, zuhanyo­zókat. Férőhelyek hiányában nem tudják az állatokat elkülöní­teni, lassú a tbc-inentesítés. Az állategészségügyi dolgo­zóknak ennek ellenére sike­rüli a tizennyolc tsz közül kilencet a güinőkórtól mente­síteni. Kedvezőbb feltételek között már jóval előbb járná­nak. A trágyakezelés teljesen korszerűtlen. Nincsenek szi­tartják, rendszeresen letakarít­ják. A major területéről min­denféle házi állatot — kutyát, macskát, háztáji baromfit, ga­lambot — kizárnak. Megszün­tetik az istállók közelében le­vő gépjavítót, a gépek mosá­sát és téli tárolását is. A határozatok végrehajtá­sához hozzáláttak. A rétsági járás közös gazdaságaiban a köz- és állategészségüggyel is nagy lépést tesznek előre. Segítség a szécsényi járásnak A Vöröskereszt megyei el­nöksége június 3-án tartja ülését. A szécsényi járás pol­gári védelmi egészségügyi szakaszok munkájáról, az egészségügyi állomások tevé­kenységéről tárgyalnak. Mint arról a megyei titkárságon tájékoztatták, a járásban nem a lehetőségeknek megfelelő a munka. Ehhez nyújtanak az ülésen segítséget. Ezenkívül megtárgyalják a járási Vöröskereszt családvé­delmi munkáját és az ifjúsági vüröskeresztes csoportok tevé­kenységét. Üj posta Horpácson Horpácson teljesein felújí­tott, korszerű, új helyiségek­be költözött a posta, ahová egyúttal új telefonközpont i6 beépítésre került. Jelentősen megkönnyíti a munkát, egy időben hat kapcsolás lebonyo­lítására alkalmas, és helyi vi­szonylatban a távbeszélők igényeit maradéktalanul ki tudja elégíteni. A tágas, jól felszerelt, világos helyiségek­ben a posta az elmúlt hét vé­gétől folyamatosan üzemel. osztályfőnöke, az intézet i KISZ-bizottság pártösszekötő­je: — Az idén 26 fiatal érettsé­gizik. Közülük hat. különböző okok miatt, nem akar Nóg- rádban maradni. (A hatból öt pesti, egy más megyéből va­ló.) A huszonhat fiatal közül 19 jelentkezett továbbtanulás­ra, egyetemre, főiskolára. Tíz­nek esélye van arra, hogy fel­veszik. Az a néhány, aki ma­rad —, két kézzel válogathat a megyei szövetkezetek aján­latai között. Huszonnégy tsz- ből érkezett hozzánk igény egy, vagy több gyakornok al­kalmazására. Elmondom az alaptételt az újoDnan érettségizett techni­kusok kálváriájáról. A válasz elgondolkodtató, de mint ké­sőbb kiderül — önmagában nem kielégítő magyarázat ar­ra a kérdésre, miért vándo­rolnak, mennek más pályára a technikusok? — Ügy tudjuk, hogy a tsz­Mil jelent gyakornoknak kertészetből salgótarjáni stan­dunkra. azutan „repülő-bese- gítője” voltam a három üzem­egység állattenyésztőinek. Ke­rékpárral jártam a körzetet, örülök, hogy így történt. Va­lamivel nehezebb volt. mint, ahogy az iskolában elképzel­tem. Egy hónapja rábízták a ká­llai részen dolgozó brigádot. Nyolcvannyolc fejőstehén, a borjúneveidében 77 választott borjú, ezenfelül 130 választott malac — ennyi, nem is kevés. A férfiakkal, brigódtagokkal könnyebben szót ért. a nők­kel „kicsit nehezebb”. Min­dent tud egykori tanulótársai­ról. mindenkit számontart, ki, hová került, mire vitte a pá­lyán. — Mit tanácsol azoknak, akik most érettségiznek? — Ne válogassanak. Dol­gozzanak keményen, főleg az elején, amikor a legnehezebb. Az elismerést tényleg nem adják ingyen... Erdélyi József, a karancs­lenni valamelyik szövetkezet­ben? — Egy évig el kell végezni minden munkát. Keményen kell dolgozni, kivívni az idő­sebbek elismerését, megsze­rezni a bizalmukat. A gyakor nők súg, és az utána következő idő is, a fiatalok küzdőképes­ségének — úgy is mondhatnám — életrevalóságának, hivatás- szeretetének emberi próbája. — Felkészítik erre a fiata­lokat? — Igyekszünk megfelelő alapot adni ilyen vonatkozás­iján is. Erre szolgál a nyári órákon is sokat tehetünk ez­ért. Beszélünk a szövetkeze­tek felépítéséről, arról, ho­gyan kell — lehetőleg súrló­dások nélkül — megküzdeni az idősebb, tapasztaltabb em­berek elismeréséért. — Ki a küzdőképes a jelen­legi negyedikesek közül? — Pergeti az osztálykönyv lapjait. A neveknél elidőz né­hány percig. Jellemzése kicsit sági üzemegység vezetője: olyan, mintha jósolna, jöven­dőt mondana huszonhat ti­zennyolc évesnek. Szívesen to­vábbadnám a remek arcképe­ket, de csak a végeredmény közlésére van lehetőség. A 26 fiatal közül, mindössze öt— hat látszik előre is alkalmat­lannak erre a pályára. És a többiek? ők hogyan találják meg a helyüket? — Többnyire rajtuk múlik. — Sietve hozzáteszi: — És persze a tsz-eken... A kör bezárul azzal, aho­gyan ők látják, a fiatalok „v szívesen alkalmaznak sva- Karancsság. Egyesült Erő komokokat orv «stpnHőrn A TsZ' ™í Magdolnát, (július — Toldi Magdival elégedet­tek vagyunk. Megtartjuk, mert neki is komolyak a szándékai. Még néhány mond,at Endre- falváról, illetve Ludányhalá- sziból. Endrefalva. tsz. Kiss An- zelrn (tavaly előfelvételivel került a gödöllői egyetemre, gyakornok a szövetkezetnél): — Egy évig dolgoztam, nem haltam bele. Itt mindenki azon van. hogy minél többet megismerjek a gazdaságból. Elvégeztem a méregkezeioi tanfoilyamot, megismertem a gyakorlatban a korszerű nö­kornokokat eev esztendőre A J -1 uuuus vényvedebnet. Reszt veszek a közepén telik le a gyakornoki permetezésben, egy hét múl- ideje) keressük fel elsőként: — Az iskolában úgy tart­ják számon, mint akinek si­gy a kor nők álami, tanácsi fi­zetést kap, másszóval nem kerül pénzbe. A gyakornoki idő után. azonban többnyire va lemérem a hatást. Növé­nyeket, bogarakat gyűjtök... Ludányhalászi, termelőszö­nem helyezik őket megfelelő került. Keményen, „férfiasán" vetkezet. Miskolczy István, munkakörbe.,. És akkor a fiatalok „természetesen” odébbállnak... Ez kétségtelenül új szem­pont, ám ismerve a közös gaz­daságok törekvését a korsze­rű nagyüzemi termelés kiala­kítására — egyoldalra „húzó” véleménynek tűnik. Szűkítsük tője vagyok. megküzdött mostani beosztá­sáért. — Igen, így tudják — feleli — És nem így van? — Meg nem tudom — si­került-e? Egy hónap múlva véglegesítenek. Talán. Most az állattenyésztő brigád veze­a kört. először árut „Lent" kezdtem, szállítottam a párttitkár: — Két gyakornokkal nem volt szerencsénk, nem vették komolyam a dolgot. A harma­dik agronómus az egyesült gazdaságban. A negyediket most várjuk. Csak annyit tu­dunk róla, hogy az idén vé­gez Saécsényben... Pataki László Tessék, központ. fi lámpák könyörtelenül villognak — Reggel néha már alig hogy naponta összesen hány ig pontosan ki nem derített várom, hogy odaüljek az asz- kiló súlyt emel meg a te- csodálatos dolog folytán, a mit tál elé, és figyeljem, hogyan lefonoskisasszony, akinek ér- az egyszerű elektromosság gyulladnak ki egymás után telmesebb foglalkozás-nevet szóval jelölünk, a város két a fények Puskás Tivadar óta nem tud- különböző pontján két ember Nyolckor kezd dolgozni, tak még kitalálni. elkezd beszélgetni egymás­egykor ebédelni megy. Kel- Másodpercenként változtat- sal> Gyakran előfordul, hogy tőtől dolgozik megint négy- ja a zsinórok helyzetét. Ha a három hely tizenhat, ig. Azért csak hét órát, mert végeszakad egy beszélgetés- tehát összesen negyvennyolc ebben a szakmában mind- nek, villámgyorsan kihúzza a vonala foglalt. Ilyenkor hat- össze hét óra a munkaidő, dugókat, azok önmaguktól visz- százötven közül száz ember Még így is elég végigcsinál- szasüllyednek rövid ideig tartó besféí, 0, varosban. A kezek ni. Nem is kötél-, acélidegek mozdulatlanságukba, hogy az- ropkodnek, akar a pillangók, kellenének ide. De az erre- tán nemsokára megint elő- £ telefonoskisasszony a szám bérnek nem kötélből és nem szedje őket. Nincs idő megáll- oemondása nélkül, csupán a acélból készültek az idegei, ni. Villan a lámpa-köz- név- esetleg az utca es haz­— Almomban viszont né- Pont - a zsinórok surrand- szam meüjeXolese után is ad­— Aimomoan viszont ne ttm.rlu.nA niin hnithntA W a hívottat. A hatszázot­ha azt ismételgetem, hogy ^ . _ hiába sike- vénből ötszáz számot tud Jcí­k özpont. tessek központ. És kapcsolás röatön viliről. Hangjáról ismer egy- aztán este hirtelen apró fény újra latom vibrálni a fényé- rúH ez^a csomo emberL Az 0 kellemes karikák kezdenek táncolni t ket■ _ . és jelez hívást. A lámpák gangját nem lehet megkülön­Az asztala előtti táblán mlndig könyörtelenül klgyul- böztetni a kolléganőjétől, de nyolc csoportban pontosan ladnak Félrenézni ' beszélget- ö hangjuk után is megismeri nyolcszáz fehér lámpával je- nJ egvszerűen nem lehet_ _ a város lakóit, lölt csatlakozóhely van. Van- jgen központ, kapcsolom — — Az a legrosszabb, ami­nak piros lámpácskák is, ezek énekli a telefonoskisasszony kor valaki, akit pár másod- a fontosabb helyeket jelzik. a fejhallgatós mikrofonba, pere késéssel tudok csak be- A városban jelenleg 650 a mert ahogy ülök mellette és kapcsolni, szidni kezd, és ne- készülékek száma, mindig te- megbabonázva meredek a ke- kém ezt végig kell hallgatni. zére, szinte éneklésnek tű- — Meg, ha verik a billen■ pont, igen — és egy fokkal máris változott az állásuk. Pénteken maga elé rakja a lottószámokat, de hama­rosan már fejből is tudja őket. mert annyian hívják a lottózót, hogy nincs szíve azt mondani, várjanak, mással beszél, inkább megmondja ő maga. Szombaton délelőtt meg jön a nagy hajtás, min­denki telefonálni akar. — Mi a legjobb, legszebb ebben a munkában? A telefonoskisasszony rám­csodálkozik. vár, sokáig adós marad a válasszal. — Talán az, hogy nem egyhangú, és elfáradni sem ér rá az ember. Igaz, a győ­zelem, a pillanatnyi rende­zettség sosem végleges, min­dig újra és újra meg kell küzdeni érte. Hét, egyhuzamban átdolgo­zott óra után hazamegy, az utcán a kirakatokat figyeli, eszébe sem jut a munka, szeme előtt, és arról álmo­dik, hogy végre egyszer min­den vonalat sikerült össze­kapcsolnia. lefonál valaki, mindig ki­gyulladnak a fények. Szünet ik dauamos hangja. — Köz­nincs, egy másodpercnyi sincs. Az asztalon, a tábla előtt tizenhat pár kapcsolódugó he­lyezkedik el. A hátsót, ab­tyűt. Akár a dobhártyámat pont — , központ egyszer, vernék. Mintha úgy gyorsab- központ százszor, ezerszer. ban menne. Pedig mikor fel- A helyi beszélgetéseket, há- emelik a kagylót, én már lá­iye.zn.eaiK■ . , rom egyforma asztal kapcsol- tóm. hogy kigyullad a lámpa, vilían Pa egyik fénygoml, * ugyanazokra a hívásokra de hiába, csak két keze van bedugia az ZaUa levő9csat’- ~ % mindegyik mellett Hl az embernek, lakozóba, és amig a hívó va,a,;‘ hármán reagálnak Egyik percben gyönyörű. bemondja a számot, már nyúl su9aras elrendezésben sora­id az elülsőért, hogy azzal telefonálnak egyidőben, mind- koznak a zsinórok, aztán jön a hívott számát keresse ki . kiválasztana egyet, egy-két hívás, és a rende­a táblán és létrehozza a ebntézné és várná a követ- zettség pillanatok alatt fel­kapcsolást. bfrman™,;aZmeZkZe Töb homlÍk- rejtélyes összevissza­harman. hanem sokkal tob- ,áa lé kehiébe Kn-­A dugó kihúzásakor « csat- ben telefonálnak, sietni kell u 1 v . lakozózsinórt ellensúly húzza a kapcsolásokkal. — Köz- vissza az eredeti helyzetbe, pont — surrogás, fémek egy- Erdemes volna kiszámolni, másra találása, és valami idd- I NÖGRÁD - 1968, május 22., szerda A balassagyarmati telefon- központ CB félautomata rend­szerű. Jelenlegi kapacitása még százötven előfizetővel bő­víthető, erre a Lenin-lakóte- lep vezetékeinek lefektetése után remélhetőleg egy éven belül sor kerül. A központot kezelő Zója szocialista bri­gádnak hét. egymást állan­dóan váltó tagja van. Ha Balassagyarmaton telefonálni akar ma valaki, akkor, mi­előtt bemondaná a kívánt szá­mot, először ők jelentkeznek kellemes, udvarias hangon: — tessék, központ. Baranyai László

Next

/
Thumbnails
Contents