Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-18 / 90. szám

Befejezeticm “ Jóval többen ismerik a zenekart pódiumról, múlt <1 púit mögül. bár ez utóbbi tekintetűben sincs Griu a panaszai 'Mazes Gé­zának, a Pécskó Áruház oszwúy vezetőjének. — Hogy lett kereskedő? — Tulajdonképpen vélet­lenül. Pedagógus szerettem volna lenni, de amikor apám meghalt, minden bi­zonytalanná vált. A polgári iskola utolsó osztályát vé­geztem, amikor a Friedman- teie üzletben ruhát vásárol­tunk, ballagásra. Nézelőd­tem, kíváncsiskodtam. Egy térti hozzam lépett es meg­kérdezte: kisfiam, neked tetszik ez, érdekei? Gyere hozzám tanulónak. Beáll­tam. így kezdődött. — Nem bánta meg? — Ellenkezőleg. És eb­ben nagy része van a volt főnökömnek, aki jelenleg is kollégánk. Nemcsak a szak­mára tanított meg, de az apám nem lehetett volna jobb hozzám, mint amilyen Ő volt... — önt )6 kereskedőnek tartják. Ml teszi a jó ke­reskedőt? — Az egyik az áru, a2 anyag szeretete. A másik: szeretni kell az embereket, foglalkozni velük ... — Tulajdonképpen eb­ben is sok pedagógia van... — De mennyire! Egyéb­ként, a jó pedagógusról az első, amit el szoktak mon­dani, hogy él-hal a hivatá­sáért. Higgye el, így van ez t nálunk is. £n kérem dolgoztam a Tűzhelygyár­ban. A felszabadulás után. Amikor nem volt kereske­delem, Illetve csak csere­kereskedelem volt. Emlék­szik, negyvenötben—negy­venhatban. Nem is volt rossz dolgom. Amikor a főnököm újra megnyitotta az üzletét, el sem akartak engedni. A mérnököm min­denáron laboránst akart belőlem faragni. De én örökké a ruhákat, szövete­ket láttam magam előtt, az orromban éreztem a bolt szagát... és visszamentem. Én kérem nem szégyellem megvallani, imádom a kon­fekciót, a szöveteket. Ma sem tudom megállni, hogy amikor elmegyek a szövet- pult mellett, a kezemmel végig ne simítsak rajtuk. De ha az ujjúimmal meg­tapintom a szövetet, be­hunyt szemmel ma is meg­mondom önnek az árát. Vagy, hogy melyik gyárban készült. Érdekes, csak a bal kezemmel — neveti el magát pedig egyébként jobbkezes vagyok ... — Hogy lehet elsajátítani ezt a készséget? — Csak az anyag szere- letével. Ott vannak a kol­légáim, például Selmeczi- né, aki a rövidáru szerel­mese, vagy a Góthainé, akiről azt mondják, cipő­ben született... — Muzsikus lett? is véletlen — Nem. Ez öröklött haj­lam. Anyám gyönyörűen énekelt, a bátyám is kitűnő zenész, pedig egyébként esz­tergályos. Muzikális csa­lád a miénk. A három Mó- zes-testvér már kisiskolás korában vokál-trióban éne­kelt. Az első hangszerem a szájharmonika volt. Hat­éves koromban. Aztán kap­tam egy gombos harmoni­kát. Inas koromban a bor­ravalókból vettem egy ko­moly hangszert. Akkor már Krajcsi Lajosnál tanultam. Hivatásos oktató! működési engedélyt is szereztem. — Tehát mégis tanít? — Két éve még tanítot­tam. Jártam például Mátra- szőllősre, ahol a tanítvá­nyaimból két működő ze­nekar játszik, Mlzserfán is oktattam egy zenekart, meg hangszereltem nekik. Látja az az Igazi: a hang- szerelés — csillan fel a szeme — amikor az ember belül érzi, hallja az akkor­dokat ... — Talán mégis az lett volna az igazi pálya... — Ki tudja? Mindig az volt a bajom, hogy sok mindenbe belekaptam, mert sok minden tetszett. A foci, a ping-pong, a muzsika, a kereskedelem. vagyok a családomra. De u feleségem feltette a kér­dést: „Vagy én, vagy a foci”. Otthagytam. Persze, hogy a focit. Aztán a ping­pong. Többszörös Tarján- bajnök, megyei bajnok, ifi­ben vidékbajnokság máso­dikja is voltam. Játszottam Sidó ellen. Skutával, a Stócé mostani edzőjével együtt versenyeztünk. Az­tán jött a kérdés: „vagy én, vagy a ping-pong .,Ab­bahagytam azt is. Később: „Vagy én, vagy a zene.” Stopp, mondtam, álljon meg a menet! A zenét előbb szerettem. Meg kell találni a módját, hogy te is. a zene is ... — Amióta ilyen elfoglalt ember, jut-e idő a zené* re? — Már amikor a For­tunába kerültem, alig. Itt pedig... — Marad tehát áz ott­honi kamara-muzsikálás? — Aaazt soha! — húzza el a szót. — Miért? — Az az igazi, colnak rá. ha tán­— Hogy egyeztetni? tudta mindezt — Húsvétkor tehát játszott valahol? — Nem. Pihennem kel­lett Sok volt és most is sok a dolgom, Van né­hány „befejezetlen” szimfó­niám — mutat egy irat­halmazra. No lém, megint egy di­lemma! — Majd a fiaim — mo­solyog, —- Már mind a ket­tő zongorázik, az egyik szenvedélyes dobos. Az Is­kolában zenekaruk is van mér. Zenekar? Hát, persze, játék az még. De egyszer, talán komollyá válik. Búcsúzunk. Kisiet az áruházba. Egy állvány mö­gül utána nézek. Elhalad a szövetpult mellett. Keze ön­kéntelenül felemelkedik, s oda sem figyelve végigsimo­gat a szöveten. Csizmadia Géza Rosszkor szomjasak az autók Statisztikát készítettek az ÄFOR szakemberei arról, ho­gyan alakul a benzinkutak for­galma, mikor torlódnak össze a kocsik, mennyi ideig tart a várakozás. Bebizonyosodott, hogy a ku­tak nyári forgalma több. mint 122 százaléka az átlagosnak, a téli viszont alig több, mim 78 százaléka. Az áprilisi forgalom majdnem 8 százalékkal kisebb, az októberi viszont körülbelül ugyanennyivel nagyobb az évi átlagnál. A hét napjai közül általá­ban pénteken a „legszomjasab- bak” a kocsik. A péntek vezet a forgalmi statisztikában té­len és ősszel, míg tavasszal és nyáron csütörtökön fogy a ku­taknál a legtöbb üzemanyag. Az utolsó hely tavasszal, nyá­ron és ősszel egyaránt a vasár­napé, télen az egyéb ünnepna­poké. Legcélszerűbb este 8 és 9 óra között feltölteni a tankot, mert akkor a legkisebb a forgalom és így a várakozás is. Viszony­lag jó időpont még a reggel 6 és 7, illetve az este 7 és 8 kö­zötti egy-egy óra is, a legrosz- szabbul viszont az jár, aki reg­gel 8 és 9, Illetve délután 4 és 6 között hajt a kúthoz. Ebben a három órában ugyanis több, mint háromszor annyi „konkur- renssel” kell számolnia. Ha a kocsik egyenletesebben „szomjaznának meg,” sokkal kevesebb lenne a bosszanko­dó*. Hiszen az üzemanyag be­töltése, az egész vásárlás lebo­nyolítása igazán nem tart so­ká: a statisztikai felmérés sze­rint átlagosan 2 pere sem telik el a kupak lecsavarásától a visszajáró pénz zsebretételéig. Persze a benzinkutak számá­nak szaporítása is segítene a bajon . , . Nemes verseny „Elsőrangú női frizurák egy dollárért!” — olvashattuk New Jersey-ben egy nőifodrász ki­rakatában. Vele szemben a konkurrenee erre ezt a táblát helyezte kirakatába: „Elrontott egy dolláros frizurákat két dollárért ismét rendbehozok.” renden a munkavédelem íij tfrdel*«*Hsíén;Í rendszeri javasol a bányáimakixenexei A gazdasági vezetés és a jak. hogy az emberek ertel- szakszervezet munkavédelmi műre, az érzelemre hassanak, tevékenységét vették vita alá Ezt kívánják elősegíteni még legutóbb a Nógrádi Szénbá- a balesetmentes munkáért ki- nyáknál, A szakszervezeti bi- fizetett több mint másfél iu:l- zottság több érdekes úszrevé- Hó forint jutalommal, rif a telt tett. Megállapította, hogy zsebre menő szankciók al- a különböző szervek ilyen- kalmazásával is. Több vezető- irányú munkája az eredetileg tői vontak el prémiumot, sőt elkészített intézkedési tervnek bírságoltak is szép számmal megfelelően folyt, de ennek az illetékesek, ellenére sem javult, sőt rom­lott — a statisztika szerint — valamennyi baleseti mutató. Legutóbb a bányászszak­szervezet elnöksége megálla­A szemlélettel van hiba a legtöbb helyen. A megalkuvó magatartás, a hibák elkenése káros. A dolgozó igazi érdekéi nem az elnéző vezető képvise­pította, hogy az üzemi sérü- U, hanem az. aki a legkisebb lések többségé nem az objek­tív biztonsági feltételek hiá­nyából, hanem az óvórend­szabályok megsértéséből, a munkaszervezés, a munkafe­gyelem lazaságából ered. Ez a megállapítás fokozottan ér­vényes a nógrádi bányákra. A munkavédelem kérdésé­nek felszínen tartásában sem volt hiány. Hat ízbén tűzték napirendre, és a felelős mű­szaki és fizikai dolgozók szá­mára rendkívüli munkavédel­mi értekezletet is tartottak. Szervezték az aktívahálózatot. Ma például 1270 munkavédel­mi őr tevékenykedik, és ahol a vezetők támaszkodnak rájuk — eredményesen. Gon­doskodtak az Oktatásról, az ismeretek gyarapításáról. A technikai feltételek is ja­vultok. A szellőztetés például már mindenütt a követelmé­nyeknek megfelelő. A gázve­szély elhárítása érdekében kí­sérletek, kutatások folytak Ti- rlbesen. A sújtólégveszély vá­gatokban mérőműszereket al­kalmaznak, és Általában min­denütt van elegendő sújtólég­biztos berendezés. A porveszély elhárításával is foglalkoznak. Ez új köve­telmény, a fokozott gépesítés során alákult ki. Lehetne so­rolni hosszan a drága pénzen vett berendezéseket, amelyek a biztonságos munka érdekét szolgálják. A hiba azonban nem itt keresendő, hanem a dolgok szubjektív oldalán. hibát, mulasztást sem tűri el. amikor a biztonságról van szó. A biztonság technikai fej­lesztése tovább folyik, Az anyagi áldozatokban az idén sem lesz hiány, mivel a Nóg­rádi Szénbányáknál ezzel ed­dig sem és a jövőben sem kívánnak garasoskodni. Van az éremnek egy másik oldala: a baleseteknek a gazdaságos­ságra vetített hatása, ami te­lett az értekezleten sem hunytak szemet. Tavaly például a balesetek miatt az SZTK táppénz, illet­ve keresetkiegészítés elmén több mint kétmillió-nyolc­százezer forintot rótt ki a Nógrádi Szénbányákra. Emiatt nem kevesebb, mint három­napi nyereségrészesedéssel csökkent a részesedési alap. Az értekezleten elemezték az okokat, és egyöntetű állás­pontra jutottak abban, hogy döntő tényező a balesetek elő­fordulásában a fegyelem laza­sága. Ha ebből a tényből ki­indulva vizsgálják az egyes üzemek munkáját, lényeges különbségek vannak, még az aknaüzemek között is. Ez így igaz, viszont a nyereség fel­osztásánál eddig mindenki egyformán károsult. Ezért született most javaslat, hogy a jövőben ott fizessenek, ahol a többletköltség felmerült. Miről van szó tulajdonkép­pen? Arról, hogy az anyagi Ösztönzést is jobban felhasz­nálják a balesetek csökkenté- Az oktatás, a filmvetítések, se érdekében. Az idei részese­vetélkedők azt a célt szolgál­— Volt elég zűr belőle. Mert általában a család sínyli meg... Pedig büszke Korszerű technika + emberi akarat— jó eredmény Sok termelőszövetkezet ki- az időjárás kedvezett, de ezt használta a koratavaszi as idő- okosan kellett kihasználni. Ná- járásrt, s Igyekezett mielőbb el- lünk a komplex gépi munká- végezni a tavaszi munkákat, val sikerült. Egy-egy Üzem- Ezek közé tartozik a máira- egységünkben három, négy nap mindszenti közös gazdaság, alatt megoldottuk a feladató - ahol Szabó Róbert főagronó- kát ezzel a módszerrel. De be- mus örömmel mondja: vélt a kapcsolt gépsorok alkat­— Két évvel ezelőtt, még mazása is. S amit nem szabad április elején kezdtük a tava- figyelmen kívül hagyni — szi munkákat. Most meg már mondja ftgyélmezöleg — a április harmadlkán befejeztük traktoros brigádunk a termelő- a vetéseket . . . szövetkezet egyik legütőképe­Ehhez annyit kell hozzáten- sebb brigádja. ni, hogy a burgonya és a ku- Mátramindszenten ügyesen korica kivételével. De a szak- ^ alkalmaaták M ^ ember ezt sem feledi ki. béri erőt és a korszerű gépi — A kukorica még hátra technikát. Persze a nagyobb van. de a burgonya már húsz szerep az embereknek jutott,' holdon földbe került. akik áldozatvállalásukkal, ten­Felsorolja a különböző műn- niakarásukkal érték el a jó kákáit, s gyorsan összeadom a eredményt. A traktorosoknak területet. Csaknem ötszáz hol- köszönhető többek között, hogy dón végeztek a vetésekkel. A ezerötszáz holdon Időben ki­tavaszi árpa, zab, takarmány- szórták az alap- és fej trágyát, keverék, az új telepítésű lucer- Amikor nappal nem lehetett a na, a cukorrépa és a borsó földekre menni, éjjel dolgoa- már az esőt várja. Igaz, egy tak — de minden rendben kis eső esett is, de a közbejött Van. ÜÖies idő egyelőre megtorpa- _ 0gy éraelxli ^került ki. nást okozott a munkákban. Az haa2náa^ a természet adta előnyt, s nem lesz baj a to­vábbi tennivalókkal sem — mondja Szabó Róbert öröm­mel. — Nagy előnyt jelentett nekünk az is, hogy a szövetke zet életében először minden aggályos megjegyzésre Szabó Róbert megnyugtat. Nem maradtunk munka nél­kül — mondja mosolyogva. — Az asszonyok erdőtelepítéssel foglalkoztak. Tíz hektárnyi Új erdőt telepítünk. Mi végeztük talWlatníTtörtlletet1 felszántot­a talajelőkeszibest is. ■ Nem állom meg, közbeszó­lok. — A szervezettség lenne a titka a gyorsaságnak? — Az is — válaszol a főag- ronómus. — Kétségtelen, hogy tunk tavaly ősszel. Gabonáink jól teleitek, s így reményke­dünk, hogy a tervezett tizen­három mázsánál nagyobb lesz az átlagtermésünk. P. A. Szeretné látni a tengert... Nagy szeretettel és büszke- Ehhez azonban rajta kell lomban jelentős emelkedést seggel mptatja a finom tokba lennie a vezető szemének hoz az előre megrendelt na­zárt érmet, a Munka Érdem- mind a nyolc községen. Ele- gyobb cikkek, tv, mosógép, rend bronz fokozatát Boty- inte kerékpáron, majd motor- olajkályha árusítása, a ven- tyán Istvánná a mátraverebé- ral járta Bottyánná szinte na- déglétóiparban pedig a pe- lyi fmsz elnöke, mégi6 annak ponta a körzetet. Ma már csenyesütőkön kívül az, hogy örülne, ha annyi lenne belőle, gépkocsija i6 van a szövetke- a tavaly megnyílt mátravere- ahány jó dolgozó van a kör- zetnek, kényelmesebb az uta- bélyi bisztróban lakodalmak, zetében, hogy mindenik mellé- zás, de több a feladat, na- eljegyzések, névnapi ünnepié­re kitűzhetne egyet... Hiszen gyobbak a követelmények is. — A nagybátonyi vasút ők voltak eddigi munkájában segítőtársai, egy emberként sorakoztak fel mögéje a jó ügy érdekében. És mire is vihette volna nélkülük...? E“kel“ ötletnek benyúlt”'Tz“‘«ute gek rendezését is vállalják. Munka... munka... mun­melletti pecsenyesütőt tnáraz ka... Tulajdonképppen csalá- új mechanizmus jegyében diasabb beszélgetésre látogat- nyltottuk még — beszél a sző- tunk el a mátraverebélyi fmsz vetkezet ez évi terveiről, Jó irodájába, Bottyánná mégis ta szavakat mondta el a kor­mánykitüntetést kapott asz- gzony-elnök, amikor el láto­zók örömmel keresik szívesen fogyasztják ínyenesé­_ arról beszél legszívesebben, fel, és amit hivatásának érez: a szö­vetkezet legfontosabb célkitű­s? “áasri nstAXírssírA ^»‘rsä&us: határozott tekintetét s hall- Lí' !!' jelent gátjuk kerekre szabott, min- __ t den szokványosságtól mentes amelynek ^ egyik mondatait, az a vélemény ala- feszleenfr i ag zöldségfélé­kul ki bennünk, - nincs iga- ket 1b árusítunk, za mégsem. Mert a legjobb — Persze ennél nagyobb nos nincs, de van az öcsém- gárda is szétszóródik, célja- vállalkozásaink is vannak és bek négy, őket szeretgetjük a vesztetté válik jó vezető nél- lesznek. Elvállaltuk az egész mieink helyett. És itt van ne- kül. A szigorú, de az elisme* megye naposcsibe-ellátását a kém a nagyobb család: az rést is osztani tudó kéz, for- szentkúti keltetőből. Ugyanitt ötven dolgozóm, akiket — ha mát ad a munkának, as egye- a keltetésből kieső tojásók fel- néha szigorúnak kell Is len- nes útra igazít és lelkesít a használásával tésztaüzemet „még jobb” elérésére. akarunk létesíteni ami 20—25 — Tizenhat év nagy idő — asszonynak biztosítana mun- válaszolja első kérdésünkre, kaalkalmat és az ellátást is — Azóta dolgozom ügyvezető- javítaná nemcsak megyénk­tőbb anyagit, szebb életet — Eb a magánélet...? — Mit mondjak? — felel kérdéssel —, gyermekünk saj­nem — szeretek, törődöm ve lük külön, külön. — Személyes vágyai? — Szeretek olvasni, kirán­dulni, és egyszer életemben ként az fmsz élén. Eleinte ben, .hanem országosan is, szeretném látni a tengert, még csak Mátraverebély tar- mert a FOTK máris nagyobb Ez talán nem is olyan sze- tozott hozzám, később ide- mennyiségű száraz tészta étvé- rénytelen kívánság, annyi le­csatoltak még hét ta eszövet- telét jelentette be. A szilva- lelősségteljes munkában'eltöl- kezetet, ahol az egyesülés élőt- aszalást fmsz-tsz társulásként tőtt év után... Es bizonyára ti évben 200 ezer forint volt akarjuk a jövőben végezni, megvalósul, a leltárhiány. Szeretem a ne- hogy a szükséges gyümölcs K E héz feladatokat. Nem sok idő mlndig rendelkezésünkre 611- * kellett hozzá, hogy rendet te- . f gyek a hanyag, lelki ismeret- ■’ len értékkezelők között. A kiskereskedelmi forga­dési alap felosztásáról készü­lő szabályzatban már azt akarják meghatározni, hogy a balesetek miatt felmerült költségekkel csökkentsék a bánya- vagy aknaüzem része­sedési alapját, és ezzel ará­nyosan növeljék a többi üzem osztalékra kerülő összegét, ahol nem merült fel ilyen veszteség. Feltétlen igazságos módszer lesz ez, és ösztönöz« nagyobb óvatosságra, az elő­írások pontos betartásáru. hi­szen végeredményben erről van szó. Bodo János Elektronikus szem vakok számára Mexikói kutatók egy csoport­ja oly elektronikus szemeket készített, amelyekkel a vakok mozgásit, körvonalakat, magas­latokat, sőt színeket is tudnak észlelni. A kettős lencsével ellátott elektronikus szemet különleges szemüvegekbe építik, és ezek u tv-kamerához hasonló elv alap­ján a szemhéj felett a kopo­nyába vezetett drótokon ke­resztül elektromos jelzéseket adnak tovább az agynak. Dr. Armando del Campo és matematikusokból, fizikusok­ból, valamint elektronikus szakemberekből álló munka- csoportja már több mint egy éve dolgozik a mexikói egyete­men az „Amauroscop” elneve­zésű mesterséges szem kidol­gozásán. A kísérletek során e készü­lék segítségével a vakok kísé­ret nélkül biztonságosan köz­lekedtek az utcai forgalomban. NÓGRAD •> 1968. Április 18., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents