Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-14 / 88. szám
Tavaszi gyes mekdivat Az utóbbi évék gyermekdi- Vatja gyökeresen megváltozott. Ma már nem dívik az őfelsége, a gyermek” habos, fodros, agyondíszített ruhaköltemény. A divattervezők — figyelemmel a gyakorlatiasságra, célszerűségre, — a gyerek életéhez, alkatához jobban illő Öltözékeket terveznek. A kicsik öltözékének a színed élénkek. Ilyen a különféle színárnyalatú aöld: a homokszín, a sárga többféle: tónusban ; a piros, a piros-kék, a piros-zöld, a piros-fekete szírt- párosítás, no és a mindig elegáns fehér és a sötétkék. Gyak- jfttn alkalmaznak ú tervezők többféle v&ftáelójü, kockás mintázatú anyagokat. A ruhák él a kabátkák az általános divatnak megfelelően lefelé bővülnek. Csinosak a tűzéssel díszített katonás kabátok, a rakott szoknyák és a szabad mozgást biztosító, bővülő kötényruhák. A' modem gyermekruházat praktikus anyagai között megtaláljuk a hasított bőrt, a kötött kelméket, a gyapjút, a jerseyt a kordbársonyt, a te- rylónt és *z egyéb gyúrt* leni- tett, szintetikus anyagokat. A csinos kis ürüli öltözék kiegészítőjeként bőrből, vagy műbőrből készülnek a kalapok, sapkák. A napfény azonban már könnyű szövetből, gyakran a ruhával egyező anyag, ból készült tavaszi sapkát ad,at a tervezőkkel a kicsinyek fejéré. Az OKISZ Labor divatbemutatóján, a legkisebb korosztály — a 2—4 éves fiatalemberek és leányok — részére készült modellek közül nagyon tetszett az a kisfiú modell, amely rajzunkon is látható: kék-szürke kockás perelin-ha- tású kabát, fehér inggel, piros bársony mellénnyel, szürke, hosszú pantallóval és a kabát anyagával egyező sildes sapkával. Mellette a kislány kék kapucni# fregoU kabátot viselt, alatta a kabát színével harmonizáló kockás ruhácskát, Szép színösszeállítás volt a fűzőid gyajúszövet kabát, pepita ruhával és sapkával. A 6—10 évelek divatját felsorakoztató modellek közül szintén nagyon szép volt egy fűzöld gyapjúkabát, kockás, kantáros, hólös szoknyával, a szoknya anyagéból készült nyakkendős féhér blúzzal. Nagyon Csinos Összeállítás például az a kihajtó* gallérú, piros csikós ruha, ameíy fölött mandzsetté», gallér nélküli, világosabb piros kabátot hordott a kis manöken. Elegáns volt a2 alkalmi, fehér, perelln hatású kabát, hímzéssel díszített fehér ruhácskával. Befejezésül néhány rajz, mutatóban a tavaséi és nyári gyermekdivatból, Gáspár Judit Nylon anyagok fehérítése A korom haszna Kévésén tudják, hogy a korom kétszer annyi nitrogént és foszfort, ötvenszer annyi me- szet tartalmaz, mint az istái- ..ótrágya, Ne tartsuk tehát a kályhásadból, kéményből kikotort szénkormot haszontalan, piszkot adó szemétnek. Ha a trágyadombra dobva letakarA rsh«r nylon In* «fa, bit)sok, kutnOitiák, a fehér bantun, őrlőn pulóverek « teggondosshb mosás mellett Is Idővel elvesetik fehérségüket. A megssUrkűlt, megbar- ault holmival a küvetkeedképpen járhatunk el, A ruhadarabot rendesen kimossuk a Jól bevált super Mos— I, Ultimo, Azúr, Komfort, vagy a szintetikus holmik mosására alkalmas mosószeres vízben, majd három liter kézmeleg vízhez kb. egy deci Hypét töltünk, s abban áztatjuk 15—39 percig a fehérítendő holmit, többször átnyomkodva, megkevergetve, Utána két —három — langyos vízben történd — Öblítés következik. A Hy- poskezelést egymást kővetően »érőm—négy mosés alkalmával la nMgtsmételhetjttk, * bizonyos, hogy utána bosszú hónapokig Ismét fehérék lesznek a szokásos egyszerű mosással Is a nylon fehérneműk és blúzok, l*. I. A gyermek túlterheléséről Egy osztály főnöki óra tapasztalatai, tanulság ni SZÜLŐI értekezleteken* családlátogatásokon Is gyakori beszédtéma a gyermekek túlterhelése. A sok tanulniva- ló, a különórák miatt estére fáradtak a gyerekek, s nem egyszer reggel is fáradtan ébrednek — halijuk a szülők panaszait A szülők és a pedagógusok együttes munkájára van szükség, hogy a tanulók túlterhelés csökkentsük, ezzel munkabírásukat javítsuk. De feltételként Ide sorolnám mindjárt a tanulásra, a külön órákra fordított idő mellett (ezek gyermekenként természetesen változóak) az alvást, a táplálkozást, és a friss levegőt. Az osztályomban egy osztályfőnöki órán felmerést végeztem. A 12 éves gyerekek öt kérdésre válaszoltak, név nélkül, őszintén. Tudni kell, hogy ebben a korban általában 9 óra alvás szükséges a fejlődő szervezet számára. A 28 tanulóból 15-en vallották azt, hogy 9 óra körül fekszenek 1« — ami helyes; 8 tanuló 10 órát, 9 pedig 11 órát Jelölt meg a lefekvés Idejéül. Ezek a gyermekek tehát 7,5—8 óránál többet nem pihenhetnek. Kíváncsi voltam a késői lefekvés okára. Erre a következő feleleteket kaptam. Osztályomban 16 családnál vall televízió. A készüléket 9 helyen abban a szobában helyezték el, ahol a család, illetve a gyermekek alszanak. Ebből már világosan következik, hogy tanítványaim ezeken a helyeken a tv-ben minden műsort megnéznek, s mível a tv 10 ás 11 óra között búcsúzik nézőitől, a gyerekek is csak utána térnek nyugovóra. Arra a kérdésemre, hogy a szülők engedélyezik-e számukra a 14 éven felüli műsorok megtekintését? — 4 tanuld nemmel, a többi igennel válaszolt. Nem akarom a tv szerepét lebecsülni, a családban, hiszen mi pedagógusok is élünk a tv-adta lehetőségekkel, de az életkori sajátosságokról soha sem szabad megfeledkezni a szülőknek sem. Nemcsak pedagógiai szempontból helytelen egyes műsorok megtekintése a gyermekek számára, nemcsak az alvás Ideje lesz rövldebb,hanem a pihenésük sem lesz teljesértékű, ha például egy bűnügyi film után felcsigázva, izgatottan térnek nyugovóra. Nemcsoda azután, ha ezek a gyerekek másnap fáradtan, álmosan jönnek iskolába. Ezen a téren is, mint minden más szokás kialakításánál a következetesség a legfontosabb a szülők részéről. ARRA A kérdésemre, hogy — szoktál-e reggelizni, és mit? — szintén nem kaptam egyértelműen megnyugtató válaszokat, noha a tanulók többsége változatos, tápláló reggelit fogyaszt. Csupán ketten írták azt, hogy egyáltalán nem szoktak reggelizni, de többen írták azt, hogy csupán egy csésze teát, tejet, vagy kávét hajtanak fel futva, üresen, vagy egy pár falat hozzávalóval. Sajnos, az elég gyakori rossz szokása sok gyermeknek, hogy a reggelit úgyszólván „elblicceli”. Pedig a munkához szükséges energiát a táplálkozásból nyerjük. S ha éppen a napi munkához készülődve a bőeé- ge» reggelit, vagy a gyengébb reggelit pótló bőséges uzsonnát nem kapják meg a gyermekek, nem csoda, ha délfelé már lankad az erejük, és a figyelmük. Az éhségtől legyengülve, korgó gyomorral, alig várják már a tanítás végét. Hazaérve, kimerültén, fáradtan rogynak le az ebéd mellé, és alig győznek falni. Ez a táplálkozási ritmus- egyébként Is egészségtelen. S bizony gyakran csak a szülői szigor változtathat rajta, hogy ne így legyen. Igen változó volt a „menynyit; vagy friss levegőn 7” — kérdésre adott válasz Is. Ez falusi gyermekeknél természetesen másként alakul, mint a városiaknál; nálam — sajnos — 18-an írták: annyit, amennyit az Iskolába jövök és megyek. A gyermekeknek pedig ennél Jóval több mozgásra, tiszta, szabad levegőre van szükségük. S egészségük érdekében ezt biztosítani is kell. AZT HISZEM, sok Szülőt elgondolkoztatnak ezek a válaszok, amelyek azt bizonyítják, hogy nem lehet csupán a tanulásból eredő túlterhelés rovására írtií a gyermekek sokat emlegetett fáradtságát. A szülőkön is múlik, hogy helyes, egészséges életrend kialakításával —, s erre bizony most az év végi nagy hajrá előtt különösen nagy szükség van — segítsék gyermekeik tanulását, egészsége» pihenését, fejlődését, ami valamennyiünknek közös célja. Major Sándorjáé TAVASZ GYERMEKEKNEK Csikók futásának porzik a nyoma. Csöpörög a nappal, jég az éjszaka. Zöldfejű füveknek csillag a hegye. Aki egyszer fázott, sohase tegye. Szeplősek a lányok, vigyorog a hold. Meglestem egy ágat, magas láza volt. Tavasz ez már, ujjé, szólnak a rigók. — Füvön futni láttam kilenc pejcsikót. Bényei József VÍZSZINTES: 1. A vízsz. 40 felhasználásával, mesterségesen is biztosítható. 10. Mi több. 11. Azon a helyen. 12. Ismeretien személy. 14. Vissza: helyhatározó. 15. Gazdasági Tanács. 16. El akarjuk érni. 18. Csonthéjas. 19. V. A. ö. 20. Táplálék. 22. Ka- piskál. 23, Jogi eljárás. 24. Ezerszám. 29. Főzelék. 28. Labdarúgó csatár. 28. Hidegvérű állat. 29. Olaj németül. 30. Dunántúli folyó. 32. Rendfokozat jelzője. 33. Kontó mássalhangzói. 39. Igevégző- dés. 38. Oson. 40. A Dunántúl természeti kincse. FÜGGŐLEGES: 1, Éttermi dolgozó. 2. Az abc utolsó betűje. 3. Ital. í. Mint a vízsz. 15. 5. Fénykép. 8. Veri ikerszava. 7. Részvény társaság. 8. Káposztában finom. 9. Locsol. 13. Nál párja. 14. Alumíniumgyártáshoz szükséges föld. 17. Vékony takaró. 18. Német névelő. 19. Piros. 21. Talál. 22. Ókori nép. 24. Le ellentéte. 25. Tengeri rabló. 26. Ulti-bemondás. 27. Ragadozó. 28. .. „alkoss, gyara- píts. 29. Országgyűlés színhelye volt. 31. Római kettes. 33. Kupon mássalhangzói. 34. Fülke, sport, paszta. 37. M. E. 38. Kettőzve játék. 39. G. I. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1. és 40. juk, nem vész kárba, de közvetlenül is felhasználhatjuk a növények táplálására.. Vízzel keverve például kitűnő a rózsatövek öntözésére. Nagyon hasznos, ha ültetéskor kormot szórunk a cserepe* virágok földjébe, mert nemcsak táplálja a növényt, hanem fertőtlenít ifc. A palántaágyások- ba kiszórva, alkalmas a férgek távoltartásóra. A köröm. az egyébként nehezen kiirtható meztelencsigákrft sodr* vß; azokat is pusztítja. Arra is ió. hogy a póréhagyma férge- sadését okozó legyet pusztítsuk -.-ele. A hagyma szárát a föld felett 1 eefltifo vágjuk le, él a sebet korommal kenjük be, a salátát, répát, a hagymát Is védhetj ük korommal a rovarok ellen. Riasztja a káposztabolhát és a gtUsktát is a növény közeléből, ha a földet kormos vízzel őntö2zük meg. A korommal beszórt bórsóVétéS távoltartja a verebeket is. Nem használ azonban a korom mint trágya, ha Bókáig áll a Rsabad levegőn. <B. A.) (RaouJ.il pitét és a lúoutlaii owd&qjek (BOLGÁR NÉPMESE) jngy oiuvaro» »ízű gazda »sóit Havaié Péter. — Sziveit. »okát hallott Ravaiz »en láttak ebédre! Péterről, és nagyon sse- A gazda nem kérette magát, rette volna meplsmsrni. Égy ét újra jó étvággyal tömte teszép napon meghívottá magái te a bendöját. hassá vendégségbe. De hogyne Néhány nap múlva egy má- álivtson be üres készei, egy sík gazda állított be Ravaiz öreg tyúkot vitt Ravaiz Pé- Péterhez. Azt mondta, hogy 6 temek ajándékba. Péter köszö- annak a gazdának a szomszéd- netet mondott és meghívta a ja, aki Péternek a tyúkot aján- gazdát ebédre, dakozta. A gazda jót evett és ivott, “*» Épp jókor jöttél te ill majd vidáman hazamerd. Né- — mondta Havasa Péter. — hány nap múlva újra felkeres- tisztelj meg, és légy a uendé- fe Ravasz Pétert és kopogott gém ebédre! az ajtaján. A következő napon egy har— Ki az? — kérdezte Rtt- madlk gazda érkezett Ravasz Vasé Péter. Péterhez és 6 is azt állította, — Én vagyok... aki a tyú- hogy annak a gazdának a kot ajándékozta neked. szomszédja, aki a tyúkot hoz— Éppen jókor jöttéit — ti. — Igazad beszélsz? Akkor tessék, kerül) beljebb! Ravasz Péter egy tát forró vizet tett az asztalra és hívta vendégét, hogy üljenek le enni. — Hogy ízlik a leves, barátom? — kérdezte Ravasz Péter a hívatlan vendéget. — Ne csodálkozz, ha ízetlennek érzed. Ez annak a levesnek a szomszédja, amelyik abból a tyúkból készült, amit egyszer a te szomszédod hozott nekem ajándékba. M ert bármilyen ravaszok is voltak a gazdák, Rntvasz Péter mégiscsak túljárt az eszükön. Karig Sára fordítása
