Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-14 / 88. szám

JIőcaú IkBd(u előtt Ölvén íve liirten# Kosárban a hímet tojásait (MTI foto - Fényes Tamás felvétele) Meteor Merek a tollÉ A Hudson-öbo] óriási köf- hatalmas alakú mélyedé« meteorit becsapódás« idézte #16. Bűzt a feltevéat egy geo­lógus-geofizikus értekezlet kockáztatta meg, amelyet Londonban rendezeti a Kirá­lyi Csillagászati Társé ág. Tény, hogy a föld'orténet során becsapódott nagy me­teoritok száma sokkal na­gyobb, mint eddig hittük. Csakhogy a becsapodás-o kozta kráterek sokszor nehezen fel­ismerhetők, különöset» na ré­gi keletűek, hiszen a földfel­szín eróziós változásai Jelen­tősen módosították a tájat. Beható vizsgálattal az utób­bi két évtizedben mégis meg­lehetős bizonyossággal si­került mintegy 25 meteoritbe­csapódást kimutatni. Ilyen a kanadai Holleford-kráter, az arizonai Meteor-kráter, áz arábia! Wabar, a svédországi Metn-tŐ. s a Münchentől északnyugatra fekvő, 23 kilo­méter széles Ries-1 medence, amelyet 14,7 millió éve egy 1000 m átmérőjű kisbolygó vájt ki. A meteor-eredetű kráterek száma azonban egyre növek­szik egy rendszeres fölmérés alapján, amelyet Kanadában légifényképezéssel, geofizikai vizsgálatokkal és szondázással végeznek. Az ottawai Domi­nion Observatory munkatársa, dr. X. Halliday bejelentette, hogy legalább 15 kanadai krá­ter hatalmas meteorltok rob­banásának köszönheti keletke­zését. Ezek átmérője 2,5—80 km, mélységük 200 m-ig ter­jed, koruk pedig 1—500 millió éV.. Ha a feltevés igaz, a rekor­dot a Hudson-öböl tartaná, amelynek kora 1700 millió óv. Négyszázhatvan kilométeres átmérőjével a Hold legna­gyobb krátereivel is fölvehetl a versenyt. Ötvenezer kilométer kolbászhéj Lengyelországban új üzem létesült, amely évente több mint 50 millió folyóméter mű­anyag fóliát állít elő, amelybe kolbászt és felvágottat tölte­nék. Az előállított hentes­ipari termék értéke kb. 15 millió deviza zloty. Az új anyag, amelyet a Húsipari Kutató Intézet kuta­tói dolgoztak ki, a természe­te» bélhez közelálló tulajdon­ságokkal rendelkező, kodagén anyag. Előállítóit a Tudomá­nyos és Technikai Bizottság elnökének díjával jutalmaz­ták. M. B. (PAP) Nógrádi dolgosok a háború ellen ötven évvel ezelőtt, 1918. elején egyre erősödött hazánk­ban a dolgozó tömegek elke­seredettsége a mér négy éve tartó imperialista béborúvai szemben. 1918 február-április között hatalmas méretű tün­tetésekre, sztrájkokra és gyű­lésekre került sor a békéért és a demokratikus szabadságjo­gokért. A háborúellenes moz­galomban tevékeny részt vál­lalt Nógrád megye dolgozó né­pe is. A megye munkásmozgalmá­nak központja már ekkor Sal­gótarján volt, — (függetlenül attól, hogy Balassagyarmat volt hivatalosan a megyeszék­hely). Ebben a fontos iparvá­rosban igen erősen jelentkezett a szociáldemokrata párt befo­lyása. Salgótarján volt az or­szág egyetlen városa, ahol a helyi képviselő-testület vala­mennyi tagja szocialista volt. Priska Dezső, Hraska Károly, Jilek Antal, Tóth Gyula és mások méltók is voltaic a munkásság bizalmára. Nem ül­tek tétlenül a képviselőtestü­letben. Állandóan ellenőrizték az élelmiszerek kiosztását. An­nak érdekében pedig, hogy rá­juk a gyanúnak még csak ár­nyéka se vetődhessék, őket is ellenőrizték tízen a szakszer­vezeti bizalmiak közül. Fá­radtságos munkájuknak kö­szönhető, hogy az akkori szű­kös viszonyok között is arány­lag tűrhetően meg lehetett Salgótarjánban oldani a mun­kásság ellátását. Februárban Miskolcon terü­leti konferenciát tartott a va­sasszakszervezet, hat megye küldötteinek részvételével. A nógrádiakat Priska Dezső, Mock Gyula ét Kazár József képviselték, ők is lelkesen tá­mogatták az elfogadott határo­zati javaslatot, miszerint a 12 órás (!) munkaidőt 8 órára szállítsák le. Priska Dezső hoz­zászólásában indítványozta a dolgozók fizetésének 40 száza­lékos emelését, a súlyos hábo­rús drágaságra tekintettel. „Gralz miniszter azt mondta, hogy a magas munkabérek tönkreteszik az ipart. Szerin­tem az alacsony munkabér te­tei Is vagyok még, hiszen harminc év, véleményem sze­rint nem sok. Tudom, most mindjárt az­Kilencven (plusz egy) gyerek A* óvónő vallomása Ami igaz, az igaz: ■ nevem besefert. akik fejtik a szenet nék, hogy megváltozott az úgy, hogy Remenár Janosné, a a bánya mélyén, akik újat al- emberek gondolkodása, élet- nagybátony-bányavárosl óvó- kotnak. Szeretem őket, úgy, szemlélete. A munka után da vezetője, nyomtatásban ahogyan vannak, örömükkel, biztosított a szórakozás, a még soha n«n jelent neg. in- gondjukkal. Mert nálunk tanulás, fejlődött, nagyot fej- terjút sem adtam még új- minden közös. Öröm Is, gond lődött kulturális életünk. Az- ságlrónak. Egyszóval járatlan is. öröm, hogy már szotoro- zal pedig már dicsekedni is vagyok ilyen dolgokban. Fia- kát emelnek a városban, lehetne, hogy az elmúlt év­Gond, hogy barbár kezek ben csupán a salgótarjáni já- megcsonkították. Helyettük is rácban több mint nyolcmillió szégyelljük magunkat... forint értékű társadalmi műn­A mozgalomról. ötödik kát végeztek az emberek, szű- zal kellene kezdenem: ho- esztendeje, hogy aktívan részt kebb hazánkban, Nagybátony- gyam cseppentem a népfront- veszek benne. Az elmúlt cik- ban pedig több, mint félmil- mozgalomba. milyen érzések- luaban választottak be elő- lió forint ez az- érték. Járdá­kéi készülők a negyedik kong- szőr. Megyei küldött lettem, kát, parkokat építettünk, bő- resszusra, úgy is fogalmazhat- majd megyei elnökségi tag. vitettük a villanyhálózatot, nám, mit viszek magammal a Aztán az első megtiszteltetés, megépült az új orvosi rende- tarsolyomban. Engedjék meg, Már ott voltam a harmadik 16 — mind, mind az emberek hogy most Itt elöljáróban ne kongresszuson is... Szép ez a javára, az emberek szolgála- erről beszéljek. Vallomással munka. A mozgalom közel áll tára. És ami fontos, ebbe ben- kell kezdenem. Szeretem ezt az emberekhez, szót értünk ne van a népfrontmozgalom a várost! Város? Nekünk velük, s a párt politikáját szervezése, az aktívák tevé- mindenesetre az! Itt nőttem úgy valósítjuk meg, hogy el- kenysége is. fel, a szemem láttára váltó- jutunk a társadalom minden Milyen érzésekkel készülök zott, alakult át minden. A rétegéhez. Bátran állíthatom, a kongresszusra? Jóleső izga- bényász faviskók és a mo- nálunk tekintélye van a lom tölt el. Ismerem már ezt dem, emeletes lakóházak. la- népfrontmozgalomnak. Az az érzést, hiszen ilyen volt a kola, gimnázium, óvoda, mű- emberek hallgatnak ránk, harmadik kongresszus előtt velódósd ház. Fű, virág, par- követnek bennünket, segíte- is. Tudom, hogy munlcaérte­kok, nevető apróságok, mo- nek hívó szavunkra. Kell on- kéziét lesz ez a javából. Már­solygós gyermekek. Tíz év nél több? pedig ahhoz, hogy a jövőben alatt, amióta itt vagyok az Ha szót kapnék most a ne- többet tudjak tenni a közös­óvodában, mennyi egészséges gyedik kongresszuson, nagyon Bégért, dolgozni kell a kong­gyermek került ki az életbe, sok mondanivalóm lenne. Szép ruhákban, az élet utáni Elmondanám, hogy zárjuk ragaszkodással. Most is ki- szorosabbra sorainkat. A bé- lencven gyermekem van. Ki- kés, alkotó munkát csak így lencven plusz egy, az édes tudjuk biztosítani. Elmonda­nám, aki már az első osztály- nám: mi is elkövetünk min resszuson is. Érzem, hogy ép­pen a jobb munkával tudom majd megtalálni az előzetes bizalmat, amiért Nógrád me­gyét, szőkébb hazámat, Nagy- bátonyt képviselhetem a Hazá­ban tanulja a betűvetés mes- dent, hogy még szebb legyen fias Népfront negyedik kong­terségét. Szeretem a várost, az em­NÖGRÁD - 1968. április 14., vasárnap az emberek élete, hogy to­vábbfejlődjék kis városunk, szépüljön óvodánk. Nem hall­gatnám él, mennyit segített a társadalom, a patronáló üze­münk. De arról is szót ejte­resszusán. A mai szorongást, a Jóleső izgalmat a holnap munkája váltja fel. Feljegyezte: _ - Somogyvári László szí tőnkre a munkást” — mondta a jelenlevők nagy tet­szése közepette. Hock Gyula és Kazár József hozzászólásaik­ban támadták a háborús nyo­morúságot. Általában megálla­pítható, hogy a vasasok terü­leti konferenciáján a nógrádi küldöttség kitűnően szerepelt és joggal Váltotta ki a többi­ek elismerését. Március hónapban nagy po­litikai esemény volt a nemzet­közi nőnap megünneplése. A nógrádi megemlékezések kö­zül a kisterenyei volt a legje­lentősebb! Március 17*én ke­rült erre sör. A szomszéd köz­ségekből is feok százan jöttek ide. A kisterény.ei munkásott­hon udvara zsúfolásig meg­telt, így sokan az utcára szo­rultak. Szomszéd Zsuzsa meg­nyitója után Buchingerné La­dányi Szeréna budapesti kül­dött tartott előadást. A női egyenjogúságról és a békéről mondott szavai nagy sikert arattak. „Engedjék haza férje­inket és fiainkat!” — az asz- szonyok e kiáltásai szívből fa­kadtak. A kisterenyei gyűlés lelkes hangulatban zárult. Ki­sebb megemlékezések voltak a nőnap tiszteletére Salgótarján­ban és Balassagyarmaton is. A bányászok szervezkedését áz előző háborús években a hatóságok tiltották. 1918-ban azonban már megváltozott a politikai légkör. Most már en­gedélyezni kellett a Bánya­munkás Szövetség megalakulá­sát. Ennek helyi szervezetei Nógrád megyében márciusban jöttek létre. Március 10-én Salgótarján ünnepi díszt öltött e nagy esemény tiszteletére. Reggel hatalmas tömeg várta áz állomás«! a budapesti kül­dötteket. A vendégeket há­rom üdvlövés fogadta (több bányász rendelkezett ugyan­is vadászpuskával.) Délelőtt kilenckor indult el a tömeg, ólén a bányászzenekarral. Több ezer ember vonult végig a vámson, éltetve a szervezet megalakulását és követelve a békét. A piactéren tartották az alakuló nagygyűlést Klá­rik Ferenc budapesti küldött, majd Balta Gyula helyi mun­kásvezető mondott beszédet, méltatva a szövetség zászló- bontásának jelentőségét Ugyanaznap este Homoktere- nyén is megalakult a bányá­szok «zervezete. Király Al­bert fővárosi előadó háború­ellenes beszéde után a tömeg a falu főutcáján végigvonult „Világbékét akarunk!” jelszó­val, s a zenekar mozgalmi da­lokat játszott „A Mátra niég a késő esti órákban is vissz­hangzott az előtártak éljen­zésétől és a zenekar hang­jától” — írta tudósításában a budapesti Népszava. A megalakult nógrádi bá­nyászszervezetek rövid idő alatt komoly munkát fejtettek ki. Egy hónap múlva az itte­ni bányamunkások többsége már tagja volt a szövetségnek. Hamarosan át kellett esniük a harci tűzpróbán. Április kö­zepén követelték a környék mindenható uraitól: a „Rima- murány—Salgótarjáni Kőszén- bánya Részvénytársaságtól'’ a munkabérek emelését és a 12 órás munkaidő csökkentését. A salgótarjáni katonai parancs­nokság riadtan közölte április 14-i bizalmas jelentésében: „A munkásság hangulata nyugtalan. Kéréseiket a tár­sulatnak egyrészt nincs mód­jában teljesíteni, másrészt ha módjában is van, nem hajlan­dó teljesíteni (!). így a kö­zeljövőben egy általános mun- kabeszüntétés elébe néz a vállalat." Április 13-áíi Báglyásalja bányászai gyűlést tartottak. Ezen kimondták, hogy sztrájk­ba lépnék követeléseikért. A katonai parancsnokság bizal­mas jelentésében 60 főnyi csendőri erősítést kért ide. Salgótarjánban és környékén ezekben a napokban sok ősz- szejövetel volt a bányászok körében. Ügy számítottak, hogy 22-én kezdik meg a sztrájkot. A vállalat igazgató­sága megijedt. Nem merték megkockáztatni a nyílt ösz- szecsapást a bányászok tö­megeivel. Tárgyalásba kezd­tek a szakszervezetek képvise­lőivel és április 20-án meg­egyezésre került sor. Az igaz­gatóság hajlandó volt a bér­emelésre, de a munkaidőt nem csökkentették. A sztrájk el­maradt, hiszen a mozgalom részleges eredményt ért eL A bányászszakszervezetek Nógrádban sikerrel estek át az első komoly erőpróbán. Április 21-én pártértekezlet­re került sor Salgótarjánban. A helyi szociáldemokrata szer­vezet felmúlt hónapok alatti működéséről szóló beszámoló joggal beszélhetett sikerekről. Felszólalt Klárik Ferenc bu­dapesti kiküldött is, hangoz­tatva, hogy a béke és a vá­lasztójog követeléseit „a mun­kásság diadalra viszi minden poklokon keresztül.” Másnap április 22-én pedig országts*.-'- te tüntetett a munkásosztály a választójogért és a háború ellen. Salgótarjánban is le­álltak aznap délután az fiss- szes üzemek. Sok ezres tömeg tüntetett az utcákon „Éljen m béke!” „Éljen az általános, tit­kos választójog!” jelszavakkal. Utána fegyelmezett rendbe« oszlott fel a sokaság. Akárcsak az ország ndm részein, Nógrádban te letka»- tően hatott a háború ellen harcoló tömegekre az orosz forradalom példája. A megye munkássága rokons zenvét fe­jezte ki a fiatal szovjet ál­lam következetes békepoliti­kája iránt. A közvélemény hangulatát jól tükrözte a Ba­lassagyarmaton megjelenő Nógrád vármegye napilap. „Elég a háborúból... Oroszor­szág a legjobb bizonyítéka mindennek" — írta egyik kommentárjában. Amikor pe­dig az Osztrák—Magyar Mo­narchia márciusában békét kötött Szovjet-Oroszorszéggaí. a lap örömmel állapította meg: „A pusztító vész és á világrengés entbért és vagyont emésztő lángtengerébó l el­röppeni immár a galambunk is, és a béke olajfalevele van annak a szájában." 1918. február—április között igen élénk volt Nógrád me­gye politikai élete. A tömegek harca a békéért és a demok­ratikus szabadságjogokért szép sikereket ért el ezen a tá­jon. A február—április kö­zötti eredmények újabb diada­lók előhírnökei voltak. Mél­tók arra, hogy most — fél évszázad múltán — megbe­csüléssel emlékezzünk ezekre •vissza. Dr. Merényi László, a történettudományok kandidátusa Írógép Braille- írásjelekkel Az IBM nemrég hozta for­galomba az első Braille írással író, vakok számára készüli villanyírógépet. Amióta Louis Braille majd­nem 150 évvel ezelőtt kidol­gozta a róla elnevezett vak­írást, annak technikája gya­korlatilag semmit sem válto­zott. A Braille-szövegek elő­állítása nehézkes és hossza­dalmas volt Az új IBM író­géppel azonban minden gépel­ni tudó személy, akár látó, akár vak, tud Braille-írás szól veget lekopogni a gépen. Az új vak-írógép gyakorla­tilag nem különbözik a szok­ványos írógépektől, csak az ütőkprokra a betűk helyett Braille-jelzéseket tettek, ame­lyeket egyszerre le leheit ko­pogni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents