Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-13 / 87. szám
Érdemes emlékezni Gondolatok a régi és az új Tarjánról Alkalmam volt tanulmányozni városfejlesztési politikánk 1968. évi tervét, amely annyira sokoldalú, hogy hozzá tenni szinte lehetetlen volna. E nagyszerű terv tanulmányozása közben azon gondolkodtam, milyen is volt a régi Salgótarián. Az a Salgótarján, amely arról volt nevezetes: legelhanyagoltabb az országban. A mai Salgótarján lakói — gondolok itt a fiatalokra —, akik nem is sejtik, hogy a Pécskő utca. amelynek torony házai ban laknak, 40— 45 évvel ezelőtt még egy igen elhanyagolt, a tisztaság iránt érzékeny emberek számára nem kívánatos terület volt. Sajnos, az emlékek elmosódnak. Vagy például a volt Nemzeti Szállóval szemközti téren szénát és egyéb takarmányt árultak, innen kapta később a Szénatér nevet is. Egy-egy kiadós nyári eső alkalmával az Állami Áruház helyén volt régi üzletek bizony megteltek vízzel annyira alacsonyak voltak. De lehetne még sok egyéb egészségtelen körülményt felsorolni. A nyomorúságos szegénység mellett volt itt gazdagság is. Voltak kimondottan, gazdag polgárok, nem is beszélve a gyári részvényesekről és a Korin-féle bányabárókról. Ezek az urak a vagyonukból nem adtak városfejlesztésre, csak a maguk igényeinek kielégítésére. Annál nagyobb örömmel tölt el engem az a tudat, az a szívet, lelket melengető érzés, hogy most ezek nélkül az urak nélkül, a saját magunk által készített terv szerint, a saját gazdasági erőnkből építjük, alakítjuk át városunkat. És itt szeretném kifejezni együttérzésemet azokkal, akik egyetértenek városfejlesztési politikánkkal. Városunk egyetlen polgárának se közömbös, hogy a hegybe vágott, vagy a domboldalba fúrt egészségtelen odúban lakik-e, vagy minden igényt kielégítő ultramodern lakásban. Gondolom sokan vagyunk, akik a mindnyájunkat érdeklő városfejlesztési politikánkkal egyetértünk. Igen, mi akik régebbről ismerjük városunkat, örömteli szívvel sétálgatunk újjászületett utcáin, és gyönyörködünk a fiatalodó Tar- jánban. Dicséret tervezőinek, építőinek, s mindazoknak, akik e nagyszerű terv megvalósításán munkálkodnak. Léhi János Salgótarján Egy „Gulliver“ utazásai Még az elmúlt év decemberében a salgótarjáni KERA- VILL-ban vásároltam 1180 forintért egy Gulliver típusú lengyel táskarádiót. A készüléket otthon kipróbáltuk és jaj nos csak recsegést és ropogást hallottunk. Visszavittem, de azt a felvilágosítást kaptam, hogy ez már hibának számít, s vigyem a GELKÁ-hoz. Ott rögtön meg is javították, de két—három nap elteltével a készülék újból elhallgatott. Ezután újból a GELKÁ-hoz vittem, ahonnan egymás után kétszer járta meg rádióm a budapesti szervizet. Ezt megelőzően kissé türelmemet vesztve megérdeklődtem a KERAVILL üzletvezetőjétől, hogy mi a véleménye az ügyről? Ezt a felvilágosítást kaptam: a KERA- VILL-nak az a célja, hogy az árut eladja, a hibákat pedig a GELKÁ-nak kell kijavítani. Kissé ingerült lettem, mert azzal egyetértek, hogy a KERAVILL eladó, én viszont jóhiszemű vevő vagyok, aki összegyűjtögetve a pénzt, nem egy táv“ utazó Gullivert szerettem volna kapni, ami a GELKá- nál már háromszor annyi időt töltött, mint nálam. A GEL- KA legutóbbi érdeklődésemkor türelemre intett, s közölte, hogy a hiba megjavítása rendkívül bonyolult feladat, s várjam meg értesítésüket. Hát most várok. Mert ennyi bosszúság és várakozás után végül szeretném is hallgatni a rádiót, ha nem lehet megjavítani, gyári hibás, akkor cseréljék ki! Vagy kapjak az árának megfelelően más készüléket, ami jó, s megfelel rendeltetésének. B. É. Salgótarján Idei modell Köszönet Szeretnék köszönetét mondani a megyei kórház sebészete főorvosának, Dr. Lükő Gézának, az osztály orvosainak, akik betegségemből teljesen kigyógyítottak. Időt, fáradtságot nem kímélve, legjobb tudásukkal azon voltak, hogy újra egészséges emberré váljak. Ugyancsak megköszönöm Erzsiké és Marika nővéreknek ügyes és lelkes munkáját, akik mindig figyelemmel kísérték mire van szükségem. Jóságukat, kedvességüket nem tudom elfelejteni. Köszönet érte! Berki János Luciáivá Segítsd a v.etnainiakat! Sikeres gyűjtési B a I assa «var m atoo rv A balassagyarmati járási tanács pártszervezete, | szak- szervezete közös felhívással fordult a járási tanács, a tüdőgondozó-intézet és a járási könyvtár dolgozóihoz: csatlakozzanak az országos akcióhoz, anyagiakkal is támogassák a hős vietnami nép harcát. A dolgozók helyesléssel fogadták a felhívást, s csaknem valamennyien csatlakoztak hozzá. Az egyhetes gyűjtési akció után 6 690 forintot továbbítottak az Országos Béketanács titkárságához a vietnami nép megsegítésére. Szeretet van a szívükben Csak az elismerés hangján lehet szólni a Balassagyarmati Szociális Otthon vezetőségéről és minden dolgozójáról. Nem hivatásos színészek ők, hanem dolgozók, akik munkájuk mellett vállalkoznak még arra is, hogy szebbé, jobbá tegyék gondozottaik napjait. Évente több alkalommal vállalkoznak színdarabok betanulására, hogy vidám esteket szerezzenek nekünk, s ezzel is — mint- egy — hosszabbítsák életünket. A műsoros rendezvényekért, kedvességükért az otthon valamennyi lakója nevében ezúton mondok köszönetét. Kuris Károlyné Válaszol az illetékes: Leszállították tűtőtesleket... Február 24-i számunkban L. Zs. salgótarjáni olvasónk panaszát közöltük, melyet a Budapesti GELKA figyelmébe ajánlottunk. Cikkünk nyomán a GELKA közölte, hogy „A Vecsési Ktsz huzamos időn keresztül szállítási lemaradásban volt a fűtőtestek vonatkozásában. Szállítási lemaradását a ktsz márciusban megszüntette, a rendelt fűtőtesteket leszállította. így módunkban volt a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalatnak, — mely szerződött szervizünk — öt darab fűtőtestet küldeni az ott levő hajszárító készülékek megjavításához.” Csibe- kofló nélkül A sok egyéb mellett, naposbaromfival is segíti a háztáji gazdaságokat és az egyéni termelőket a Hátság és Vidéke Körzeti Fmsz. Az idén tervek szerint mintegy 38 ezer naposbaromfit küldenek szét a körzethez tartozó nyolc községbe. A jószágokat Mátraverebélyből szállítják hetente egy alkalommal a nyolc község fmsz-boltjaiba. Eddig mintegy tízezer naposcsibe talált gazdára. Amint az fmsz központjában elmondták, gondot okoz, hogy a mátraverebélyi fmsz nem tudja biztosítani a folyamatos szállítást. Áprilisban mindössze ötezer csibét kapnak, s a hónap első felében pusztán ezer jószágot szállíthatnak a nyolc községbe. így aztán fennáll az a veszély, hogy áprilisban kielégítetlenek maradnak az igények, májusban pedig esetleg nem talál gazdára a 18 ezer csibe. Akkor ugyanis, az előzetes megbeszélések értelmében ennyit küld a mátraverebélyi fmsz. A rétságiak ezért most felmérik az igényeket, s a nőtanáccsal együtt arról igyekszenek felvilágosítani az asszonyokat, hogy az aprójószágokat felnevelhetik kotló nélkül későbbi időszakban is. II jubileumi jutalomról Szerkesztőségünkhöz számos kérdést intéztek olvasóink azzal kapcsolatban: kinek jár a 25, a 40, és 50 éves munkaviszonyban töltött idő után jubileumi jutalom. A Munka Törvénykönyve szerint a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom a dolgozó egyhavi alapbére. Korábbi rendelkezések szerint csak a folyamatos munkaviszony alapján kaphatott a dolgozó jubileumi jutalmat. A folyamatossággal kapcsolatban több rendelkezés látott napvilágot. A felszabadulás előtt és azt követően 1951. február 1. napjáig csak azokat a munkában töltött éveket lehetett folyamatosnak tekinteni, amikor a munkahely változtatása a két vállalat közös megegyezésén alapult. Ezt követően folyamatos maradt a munka- viszony, ha áthelyezéssel változtatott munkahelyet a dolgozó, majd pedig 1953. szeptember 1. napjával még egy könnyítés került a törvény- könyvbe. Nem szakadt meg annak a dolgozónak sem a munkaviszony-folyamatossága, aki 30 napon belül ismét elhelyezkedett — kivéve, akit fegyelmileg, bírói ítélet alapján bocsátottak el munkahelyéről, illetve, aki önkényesen lépett ki. Számos rendelkezés történt arra is, hogy mely esetekben maradt folyamatos a munka- viszony akkor, amikor a fentieken kivül más okból szűnt meg a dolgozó korábbi munkaviszonya és mégsem lehetett figyelmen kívül hagyni a folyamatosság megállapításánál. Ilyen például a bal oldali üldöztetés, faji megkülönböztetés miatti munkaviszony - megszűnések, és még számos más eset, amikor formailag ugyan megszűnt a munkaviszony, de ennek ellenére azonban a dolgozó nem vesztette el munkaviszonya folyamatosságát. Bármennyire is humánusak voltak ezek a rendelkezések, mégis előfordult, hogy a dolgozók akkor is, ha nem változtatta sűrűn munkahelyeit, sok évet, nemegyszer 5—15 évet is elvesztett mind a fizetett szabadság, mint a jubileumi jutalom megállapítása szempontjából. Az 1965. január 1-én hatálybalépett rendelkezések lehetőséget adtak arra, hogy az így elvesztett éveket a dolgozó munkahelyén beszámítsák, mégpedig a fizetett szabadság szempontjából nyomban, ha újabb munkaviszonyában két, — meghatározott esetekben (önkényes kilépés, fegyelmi elbocsátás) háromévi folyamatos munkaviszonnyal rendelkezett. A jubileumi jutalom tekintetében pedig a rendelkezések azt mondták ki, hogy még a régi rendelkezéseknek megfelelően : — legalább húszéves folyamatos munkaviszony kellett ahhoz, hogy 1967 évben, — legalább tizenöi éves folyamatos munkaviszony ahhoz, hogy 1968 évben, — vagyis ebben az évben, — legalább tízéves folyamatos munkaviszony ahhoz, hogy jövő évben fizethető legyen a jubileumi jutalom. Ha csak tízéves vagy ennél kevesebb volt 1965. január 1. napján a dolgozó folyamatos munkaviszonya, akkor 1970- ben fizethető csak a jubileumi jutalom. Természetesen akkor, ha az említett években korabeli, illetve SZTK. stb. okiratokkal igazolni tudta 25. 40, illetve 50 éves munkaviszonyát. Ez év január 1. napjával, mint közismert, új Munka Tor. vénykönyv lépett életbe. Ebben már nem találkozunk a „folyamatosság” jogi kritériumával, hanem amint a bevezetőben idézzük, „a munkaviszonyban töltött” időhöz szabja a jubileumi jogosultság megállapíthatóságát. A Munka Törvénykönyve átmeneti rendelkezése (a 10/1967. X. 8./MÜM.) a korábbi úgynevezett rendelkező jogszabályokat, amely a jubileumi jutalommal kapcsolatban, az említett megszakítás nélküli munkaviszonyt megkívánta (ahhoz, hogy 19(58- ban fizethető legyen, 1965. január 1-én legalább 15 év) nem helyezte hatályon kívül, viszont könnyítésként bevezette azt, hogy a „dolgozó javára* a vállalat eltérhet a rendelkezésekben foglaltaktól. Tehát teljesen a vállalatra bízza, hogy milyen indokokat vesz figyelembe a jogosultság megállapításához, és ha a dolgozó ebben az évben nem is rendelkezik a régi értelemben vett folyamatossággal, de van munkaviszonyban igazoltan eltöltött 25 éve, akkor megkaphatja a 25 éves jubileumi jutalmat. Változatlanul érvényes az a rendelkezés is, hogy aki a huszonöt éves jubileumi jutalomban részesült, negyvenéves jubileumi jutalmat csak a huszonöté vés jutalom esedékességétől számított 15 év eltel fával kaphat. Hasonlóan: aki negyven év szolgálati idő után kapta, az tíz óv elteltével tarthat arra igényt. Itt is lehetőséget adott azonban az új jogszabály a vállalatnak, hogy a dolgozó javára eltérhet a fentiektől. Az új rendelkezés azt is kimondja, hogy ina a dolgozó nyugdíjba megy, akkor a negyvenéves jutalmat már 35 évi; az ötvenéves jutalmat pedig negyvenöt évi igazolt szolgálati idő után is ki kell fizetni. Nógrádiak a XI. Országos Ifjúsági kamarazene-fesztiválon (Jj fürdőruha-kreáció. Képünkön: Egy az 1968-as fürdőruhák közül. (MTI foto — Kovács Gyula felvétele.) NÓGRÁD — 1968. április 13., szombat A napokban zajlott le Szegeden a XI. Országos ifjúsági Kamarazene-fesztivál. Az ország 76 vidéki zeneiskolájából és a fővárosi körzeti zeneiskolákból a fesztiválon a megyénkénti meghallgatások, zsűrizések és válogatás alapján, 48 zeneiskola vett részt. Országunkban mintegy 48 ezer zeneiskolai tanuló van, akik közül 300-an szerepeltek ezen a nagyszabású találkozón. Nem versenyszerű, trófeára menő hangversenyeken, inkább tapasztalatcsere jellegű, a szakmai ismereteket bővítő koncerteken vettek részt a növendékek. összesen négy, egyenként háromórás fesztiválhang- versenyen 104 kompozíció hangzott el. Barokk, klasszikus és romantikus müvek mellett a műsor nagy hányadában XX. századi zeneszerzők kompozíciói kerültek előadásra, és Igen sok mai magyar komponista műve. A záróünnepélyen a részt vevő zeneiskolák díszoklevelet és emblémát, a szereplő tanulók pedig névre szóló emléklapot kaptak. örvendetes, hogy megyénk zeneiskoláiból — az első megj-es kamarazene-fesztiválon történő válogatás után — hat együttes került az országos találkozóra. Balassagyarmatról Petz: Szonátájával a Ki mit tud? országos döntőjébe is bejutott Vácz- testvérek — Vácz Adalbert, Vácz Annamária. Vácz Ágota és Vácz Andrea — továbbá két Bartók hegedű-duóval Benkó János és Vásárhelyi Judit. Az utóbbiak, sajnos, betegség miatt nem vehettek részt a fesztiválon. Nagy- bátonyból Sándor Gyula és Mayer Zsuzsanna Handel II. Fuvola-zongora szonátájával, Mak- só János és Szüts Katalin pedig a fiatal csehszlovák zeneszerző, Körinek: Szonatina című kompozíciójával működött közre. A Salgótarjáni Állami Zeneiskolából Horváth Mária, Kiss Agnes, Szinnyei Katalin és Szládik Mária két művel, Corelli: C-dúr szonáta, és Sosztakovics: Bománc-ának színvonalas előadásával reprezentálta megyénk egyre fejlődő zenei életét. Társadalmunkban a zenei nevelésnek jelentős tényezője a társas muzsikálás eredményeit és tapasztalatait összegező, évenként rendezett kamarazene-fesztivál. Kodály Zoltán gyakran hívta fel a figyelmet az együttes zenélés, az együttes muzsikálás fegyelmező, szolidaritásra nevelő hatására. Az elmúlt évek és a kamarazene-fesztivál igazolták Kodály elveit. Tapasztalhatjuk, hogy a társas muzsikálás ereje magával ragadja a gyengébb növendékeket is és egyre jobb teljesítményre készteti a tehetségeseket. Az idei XI. Országos Ifjúsági Kamarazene-fesztivál műsora nemcsak tanárok és növendékek lelkes, eredményes munkáját tükrözi, hanem maradandó zenei élményt nyújtott minden résztvevőnek, és ösztönzést, gazdag tapasztalatokat az clkövetkezendő munkánkhoz. Szüts Pál Gyár- és Gépszerelő Vállalat keres vidéki szerelési területeire csőszerelő, hegesztő, lakatos, kovács, villanyszerelő ;akmunkásokat, vasipari ismeretekkel rendelkező gyakorlott raktári kiadókat. A külszolgálatra vonatkozó összes juttatásokat biztosítjuk. Másodhetenként szabadszombatot tartunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban Budapest, VI., Pa- ulay Ede utca 52. Személyzeti főosztály.
