Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-13 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÖ6RÄD AZ M$;Z^,P NOG.R.ÁD VlG.ytl BIZOTTSÁGA ÉS AM F G.V E I V A NÁ.C S l APJ Ä XXIV. ÉVF., 87. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. ÁPRILIS 13., SZOMBAT A jubileum jegyében Ismét jubileumra készül az tervezték és szervezték az ország. Az idén ünnepeljük a idei munkát, ott kevesebb Kommunisták Magyarorszá- volt a, zökkenő. Ahol még gi Pártja megalakulásának 50. jobban hatott a régi, mindent évfordulóját. Szűkebb hazánk, felülről váró szemlélet, nene- Nógrád munkásai élen a :::m- rebben biztosították a szocia- munistákkal, szinte megaía- lista munkaverseny tárgyi' kutasától aktív tényezője volt feltételeit. A most készülő ér- a párt harcának. A dicső Ta- tékelésnek éppen ezért szépí- nácsköztársaság idején, az tés nélkül kell feltárnia a hi- elnyomás éveiben csakúgy, bákat, hogy a hátralevő há­mint a felszabadulás óta a romnegyed évben megszün- szocializmus építésében élen- tethessék azokat, és pótolni jártak. A tradíciókhoz híven tudják az elmaradást. A na- az idén is elsőként tettek fel- gyobb vállalati, üzemi önál- njánlásokat az évforduló mél- lósággal élni kell valamennyi helyen. Az utóbbi időben igen je­tó ünneplésére. Feladataink nagyobbak, bo­lentős mértékben fejlődött az nyolultabbak lettek, mint ta- (jzemj demokrácia. Véleményt ló« 1-» ó rm ilz- rvr» '(rrtl 4-íá li" A Ián eddig bármikor voltak. A gazdaságirányítás reformjá­nak kezdetén vagyunk. Ez azt követeli tőlünk, hogy sok­kal ésszerűbben, hatékonyab­ban hasznosítsuk a lehetősé­geinket, teremtsük meg előre­haladásunk gyorsításának fel­tételeit. Új módon kell ter­melnünk és az idei verseny- ‘elajánlásokban már általá­ban tapasztalható ez a minő­sági változás. A legtöbb he­lyen sikerült szakítani a ko­rábbi, csak mennyiségi szem­lélettel, és helyébe a keres­let szabta követelmény került. Több üzemnél mérsékelték az olyan cikkek termelését, amelyekre kisebb az igény, helyette újabb termékekkel jelentkeztek a piacon. Ilyen példát találni a szénbányá­szatban, ahol egyes gazdaság- kietlenek, tálán és silány minőséget adó nak mondott sok olyan munkás as, például a kollektív szerződé­sek megkötéséhez, aki aze­lőtt hallgatott. Fakad ez ab­ból, hogy az enyém érdeke közelebb kprült a kollektíva érdekeihez. Egyre több mun­kás számol ma már úgy, hogy mi a hasznosabb. Köz­vetlenül szólva, általában úgy fejezik ki, hogy a vál­lalat eredményes munkája zsebre megy. Siker esetén több kerül a borítékba, ku­darc esetén viszont apad az egyén jövedelme is. Sokszor kifejtik: tudnának többet adni. de annak feltételei vannak, amelyek viszont a vezetőktől függnek. Joggal lettek tehát igényesebbek a vezetéssel szemben, és türel- ha hibákat láí­üzemrészeket leállítottak, he lyette a keresettebb szenet termelő üzemeket fejlesztik. A kányási szénre például ma is olyan az igény, amit nem tudnak még teljes egészében kielégíteni. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben átmenetileg talán csökkent az exportigény, viszont egy sor olyan új ter­mék gyártását szorgalmazzák, ami import-megtakarítást je­lent a népgazdaság számára. De nemcsak a nagyüzemek­ben találhatók ilyen helyes törekvések, hanem olyan vi­A versenyről, eredmények­ről szóló hírek általában biz­tató kezdetről szólnak. A legtöbb helyen túlszárnyal­ták az első negyedévre szó­ló terveket. Ahhoz azonban, hogy ezek az eredmények a a verseny fokozására lelkesít­senek, nyilvánosságra van szükség. Az utóbbi időben min‘_ ha egy kicsit megfeledkeztek volna erről a lendítő erőről. A legtöbb helyen még ma is csak a múlt évi eredmények­ről tájékoztat a versenytáb­la, holott történt azóta egy és más, amivel érdemes lenne szonylag kicsi, félszáz embert foglalkozni, tájékoztatni a sem foglalkoztató üzemben, mint a Salgótarjáni Fa- és Bútorkészítő Ktsz. Egy sor új termékkel jelentkeztek már tavaly ősszel a kereskedelem­nél, amelyeknek a gyártása hiány. Volt olyan üzem — talán még ma is van, — ahol a megrendelések késtek. Ahol már tavaly nagy gonddal Vállvetve a balesetek ellen (3. oldal) A ven cigány (3. oldal) Az olvasók fóruma (4. oldal) Távirat Spychalskihoz Losonczi Pál üdvözlő távi­ratot intézett Marian Spy- chálskihoz. a Lengyel Népköz- társaság Államtanácsa elnöké­hez. „Mélyen tisztelt elnök elv­társ! A Lengyel Népköztársa­ság Államtanácsa elnökéyp történt megválasztása alkal­mával a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, az egész magyar nép, valamint a ma gam nevében fogadja ősziül jókívánságaimat. A Lengj cl Népköztársaság felvirágozta­tása érdekében végzendő fe­lelősségteljes munkájához sok sikert, jó egészséget kívánok.” Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke m i !yí jJlM Az új üzletház rövidáru-osztálya- Kik lehetnének a vásárlók, ha nem az asszonyok, lányok (Cikkünk a 3. oldalon) dolgozókat. Feltétlen javítani kell a verseny nyilvánosságát, mert nem hasznos, hanem káros a rosszul értelmezett szerénység és halogatás. Megyénk munkásai, műsza­nyereséges, és a piacon van rá hi és gazdasági vezetői közös igény. összefogással már nagyon sok Egy negyedév eltelt a gaz- bonyolult feladatot oldottak dasági reform jegyében. Az lpeg, sí1?;er,r®V Akaratban, ál­üzemekben most készül a doratvalhUásbán most sincs számvetés arról, hogy az el- hiány. Szazával vannak ma képzelésekből, felajánlásokból mar szocialista brigádjaink, mit sikerült megvalósítaniuk. amelyek képesek magukkal Az átállás természetes, egy lendíteni az egész kollektíva sor gonddal járt. Több helyen versenyét. A vezetőknek olyan , előfordult átmeneti anyag- feltételeket) kell biztosítaniuk, hogy maradéktalanul megva­lósuljanak a jubileum tiszte­letére tett felajánlások. B. J. A* igazgatás feladata: a társadalom hűséges szolgálata .4 községi, /aram tanácsok vezetőinek ankét/a A Nógrád megyei Tanács szakban nem lehet társadal- lítve a tájékozódást, a terve- Végrehajtó Bizottsága, a Köz- másítani Csak a jövőben va- zést, a munkamegosztást, a alkalmazottak Szakszervezeté- lósulhat ez meg. Többnyire koordinációt, az ellenőrzést, a nek Nógrád megyei Bizottsága azonban nem külső, hanem munka egymás közötti helyes és a Magyar Jogász Szövetség belső hatásra megy végbe. megosztását jelölte meg. A ta- Nógrád megyei Szervezete teg- a.z igazgatás céljáról, a szer- nácsoknak — mint mondotta nap Salgótarjánban, a szak- vezet ° működésének legfőbb — a munkát ki kell terjeszte- szervezetek megyei tanácsa céljaként a társadalom húsé- ni az élet legkülönbözőbb te- székházának nagytermében an- ges szolgálatát jelölte meg. rületére. A tanácsi dolgozók kétot rendeztek, a községi és Szólott arról, hogy folyamat- nem téveszthetik szem elől. járási tanácsok elnökei, titka- ban van a helyi tanácsok ön- hogy embereket vezetnek, akik rai részére. A rendezvényen állóságának szélesítése, a járá- nem alárendeltjei az állam­megjelent Géczi János a me- sok, községek közötti kapcso- igazgatási szerveknek, gyei tanács vb elnöke, dr. rendezése. Már az idén je- a tudományosság igényével Pádr lentkezeU a nagyobb gazdasá- megfogalmazott előadást kon- ÄÄS £ ?Í-ÖnáJ1^g’-^ly!t-,a jÖv6' zultatív vita követte, amelyben gyei titkára. Kaszás Józsefné dr. üdvözölte a megjelenteket és átacfta a szót dr. Száméi Lajos tanszékvezető egyetemi tanárnak, az ankét előadójá­nak. Az előadó hangsúlyozta: az ankét megrendezésére azért került sor, hogy konzultatív formában tárgyaljanak a helyi tanácsok vezetőivel az állam- igazgatási munka fokozatos ja­vításáról, a soron levő felada­tokról. Az államigazgatás jellegéről dr. Száméi Lajos elmondta, hogy az igazgatást jelen idő­ben tovább szélesítenek. a tanácstitkárok és elnökök Az igazgatás tartalmát em- igen aktívan vettek részt. Kisvasút helyett gépkocsival Forgách-aknán rövidesen kisvasútról a gépkocsi-szállí­tásra térnek át. Az átszervezés első lépcsőjében már az akna- irodát áthelyezték a forgách- telepi kultúrházhoz. Az új lej­tősaknán szállnak be a bányá­szok. Ez azt jelenti, hogy men­tesültek a korábbi hosszú földalatti gyaloglástól. Emel­lett igen jelentős mértékben csökken a ki- és beszállási idő. A bánya és a szállítás át* szervezésével mintegy hat ki­lométer hosszú kisvasúti pálya szabadul fel, amelynek a fenn­tartása, karbantartása eddig is igen költséges volt. Ha tovább­ra is üzemben tartanák, már felújításra szorulna. Az új intézkedéstől a költsé­gek csökkenését és a teljesít­mények növekedését várják. Ötvenezer hold vár fásításra Kitüntetések a munkában é'enjáróknak — Legyen továbbra is tömegmozgalom ! Tatarozásra 700 ezer forint Elkészültek a salgótarjáni óvodák, általános és középfo­kú intézmények nyári tataro- zási tervei. A nyári munkála­tok során, amelyek a tanítás befejezése után kezdődnek, je­lentős udvarrendezést, parko­sítást végeznek, s elvégzik az évenkénti külső- és belső tata­rozása, kisebb felújítási mun­kákat. Salgótarján oktatása in­tézményeinek felújítására ez év nyarán, tervek szerint, mintegy 700 ezer forintot köl­tenek majd. Ekkor készül el, egyében kívül, a baglyasaljai diákotthon bővítése is, s még több iskolában lesz kisebb át­alakítás. A brigádok válasza A Nógrád megyei Bútor- és dig hat százalékkal számyad- Faipari Vállalat vezetősége a iák túl. szakszervezeti bizottsággal Mivel a termelési költség egyetértésben kidolgozta az nagy részét az alapanyag te- ez évi versenyvállalásokkal sz* ki, úgy döntöttek a kollek­kapcsolatos elképzeléseket, ezt eljuttatta a brigádokhoz. tívák, hogy itt takarékoskod­nak. A gépüzemben, az enyve­zőben, a szerelőben, a fumér- A brigádok megtárgyalták és illesztőknél 0,5 százalékos a következőket válaszolták: A gépház dolgozói éves ter­vüket három, a szerelőüzem öt, a fumérillesztők kettő, a csiszolók három, az előkészí­megtakarítást ígérték éves szinten. A fényező üzem egy, s kettes részlegében egy-egy, a kárpitosoknál tizenöt, az elő­készítőben 1,75, a csiszolóban pedig 1,2 százalékra szél az tők kettő és fél, a kárpitos anyagmegtakarítással kapcso- részlegben tevékenykedők pe- latos vállalás. Évente sok millió forintot fordítanak az országban, de megyénkben is az erodált ta­lajok védelmére, a belterüle­tek, s a szántóföldi gazdál­kodásra alkalmatlan talajok fával való betelepítésére. adatokról. Elmondta, hogy megyénkben mintegy 50 ezer holdra tehető az az erodált terület, amelyet csak kellő fásítással hasznosíthatunk. En­nek érdekében tavaly 15 mil­lió forint értékű ültetést vé­talmat kilencen kapták meg, míg tizenegyen kaptak elisme­rő oklevelet. A termelőszövet­kezetek közül két közös gazda­ság kapott oklevelet: a somos- kőúj falusi Salgóhegy vidék Termelőszövetkezet és a dej­Ezekről a kérdésekről tartót- geztek megyénkben, míg az tári József Attila Termelőszo- tak tegnap délelőtt ankétot idén csupán már a tavaszi vetkezet. A jelvények és cik­áz illetékesek részvételével fásítások idején 11 millió fo- levelek többségét, erdőgazda­rint értékű munkát végzünk. sági szakemberek, erdészek Ezután Czene Barnabás er- kapták, akik jelentős szerepet dőmérnök, az Egri Állami töltenek be a fásítások megva- Erdőrendezőség Balassagyar- lósításában. Pénzjutalomként máti Felügyelőségének fásítási több ezer forintot osztottak ki. felügyelője tartotta meg „Az Az ankéton többen felszólal* erdők és fásítások népgazdasá- tak. Szót kért Besenyei János, gi szerepe” címmel előadását, az Egri Állami Erdőrendező- A szakmai értékelő és a jövő ség vezetője, aki méltatta a feladatait részletező előadás fásítási eredményeket, majd után került sor a munkában a résztvevőkkel ismertette az érdemeket szerzők kitüntetésé- erdőrendezőség feladatkörét, re. munkáját. A felszólalók több­A kitüntetéseket és pénzju- sége hangsúlyozta, hogy a A megyei fásítási ankétot talmakat a Mezőgazdasági és fásítások eredményességéhez Forgó Imre, a megyei tanács Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárultak a különböző tö- mezőgazdasági és élelmezés- képviseletében Horváth Mik. megszervezetek, különösen <t ügyi osztályának helyettes ve- iós. a Cserháti By-* 'gazdaság kiszes fiatalok. Ezért a jövő- zetője nyitotta meg. Röviden erdőművelési csoportvezetője ben is fordítsanak nagy gon- méltatta az ankét jelentősé- nyújtotta át. Az „Eredményes dot a fásítások tömegenozgal- gét, majd szólt a fásítási fel- fásításért” jelvényt és pénzju- mi i"'1—"' Salgótarj án - E rész tv ény ben. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lya és az Egri Állami Erdő­rendezőség által összehívott ankéton részt vettek többek között a Cserháti, Mátrai, Gödöllői, és a Bözsönyi Er­dőgazdaság képviselői, vala­mint a nagyobb erdőterülettel rendelkező termelőszövetkeze­tek vezetőd, erdészeti szakem­berei.

Next

/
Thumbnails
Contents