Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-11 / 85. szám

íSógráfl vendége volt Jilaqaii DC még akkor is, ha kifejezetten kor a pol-beat-nek van értel- a politikai beat iránt lanyhul me. — Táncdalénekesnö akar lenni? Tizenkét éves korában je­lentkezett a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusába, ahol négy évig énekelt. Utá­na a Budapesti Leánykórusba került, ami már „csak” 30 ta­gú volt, majd egy öttagú vo- kál-együttesben szerepelt. Az­tán leszerződött az Atlasz­együtteshez, s jelentkeztek a pol-beat fesztiválra. 1967. őszén lett magánénekesnö. * — Pol-beat-tel kezdte. Kor­szerűnek tartja-e ma is, ami­kor elhangzik: lanyhul iránta az érdeklődés a fiatalok köré­ben? — Természetesen korszerű­nek és formabontónak tartom, az érdeklődés... A pol-beat most átmegy egy masfajta stí­lusba, a folk-beat-be, ami né­pi motívumokra épül. Tartal­milag mi a különbség a ket­tő között? Talán az, hogy a folk-beat nem direktül politi­zál. .. inkább aktuális társa­dalmi kérdésekkel foglalkozik Ezzel is: csúcsforgalom van a villamoson, nem lehet sajtot kapni a Közértben, nem sze­ret a főnököm... Én a pol- beat-hez továbbra is hű sze­retnék maradni. Egyrészt, neki köszönhetem karrieremet, más­részt, gondolom, ha az ember őszintén érzi, amit énekel, ak­— Nem akarok sem pol- beat, sem táncdalénekesnö lenni. Az érettségi után, ami idén lesz, a színművészeti fő­iskolára szeretnék jelentkezni. Még nem idén, hanem jövőre. — Vannak-e példaképei? — Az énekesnők közül? Na- gyon-nagyon szeretem Ella FRzgeraldot. — Mire emlékszik a legszí­vesebben eddigi pályafutása során? — Az első pol-beat fesztivá­lon való sikerem talán az, ami nagyon komoly benyomást tett rám. Azon túl a szocsi nemzetközi dalfesztivál. — Ha nem énekel, mit csi­nál? — Szabad időmben én több­nyire tanulni szoktam, még­hozzá verseket, és járok a Musical Stúdióba, ami most indult meg Pesten Vámos László vezetésével, neki va­gyok a növendéke. — Mi a legkedvesebb szá­ma? — Most készült el a Nevet» almák rádiófelvétele. Jelen pillanatban ezt tartom legked­vesebb számomnak, és nagyon sokat várok tőle. — S az eddigi sikeres szá­mok? — Első sikeres számom volt a pol-beat-ben az Auschwitz- ballada, amit a televízióban is bemutattak az Atlasz-együt­tes kíséretében. Utána követ­kezett a Kettő egy fél, majd a Nem én döntöm el a hábo­rúk idejét, ezt lemezre is fel­vették. — Mikor lenne a legboldo­gabb? — A legboldogabb talán ak­kor lennék, ha az idei táncdal­fesztivál sikerülne nekem. Tóth Elemér Tegnap délelőtt a Technoimpc x útján új, értékes gép érke­zett a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárba: szovjet gyártmá­ny«. KSFM—250 típusú síkköszörű. A gyár a köszörülést eddig kooperációban végeztette. A félmillió forintért vett szerszámgép helyi használata révén gyorsabb, olcsóbb, s minőségileg jobb lesz a munka. Kétműszakos kihasználása lehetővé teszi, hogy ára egy—másfél év alatt megtérüljön, tizembe helyezése egy hónapon belül esedékes. Képünkön két. egyenként hattonnás daruval kezdik megemelni a majdnem kilenctonnás szerszámgépet 4 NÓGRÁD - 1968. április 11., csütörtök Jól „vizsgázott" a műhely Jól „vizsgázott” Salgótar­jánban, a Malinovszkij úti ál­talános iskola helyiségeiben működő központi politechni­kai műhely, amely félkész anyagokkal látja él a város valamennyi általános iskolá­ját, színvonalasabbá téve ez­zel a gyakorlati foglalkozáso­kat. A központi műhely első éves célja az volt, hogy elő­segítse a kémiai eszközök fej­lesztését. A tanulókísérletek­hez nélkülözhetetlen, úgyneve­zett „kémiai táLcá”-k elké­szültek, s minden tanulónak rendelkezésére állnak a város általános iskoláiban. Jövőre a fizikai szertár fejlesztéséhez szükséges eszközök elkészíté­se lesz a központi műhely fő célkitűzése. Botos György salgótarjáni fiatalember azok közé a ke­vesek közé tartozik, akik túlélték a náci koncentrációs táborok szenvedéseit; s így a második világháború befeje­zése után hazatérhetett. Előbb életközösségre lépett G. Má­riával, majd feleségül vette öt. Házasságukból hét gyer­mek született. Hat ma is él, a kis János azonban egy hónap­pal születése után meghalt. Helyette más fiát János György néven a maga nevé­re, 1953-ban utólagosan anya- könyveztette Botos. A hivata­los aktus megtörténte után minden hónapban felvette utána a családi pótlékot. Mi­kor látta, hogy a csalás sike­rült, egy ismerős családtól „kérte kölcsön” két fiát — őft szintén utólagosan kerül­tek az anyakönyvbe, s ők is családi pótlékot hoztak a konyhára. ! A turpisság kiderült; a bí­A foglalkoztatottsági gond megoldásáért A foglalkoztatottsági gondok megoldása érdekében a salgó­tarjáni járásban átfogó fel­mérést végeztek. Eredménye­ként a járásban pontosan is­merik a munkaerőhelyzetet. Községenként vizsgálták a női munkaerő-tartalék nagyságát is. Az adatok birtokában a járásban megismerték: szük­ség van-e ipartelepítésre. Nagy figyelmet fordítanak az iskolákból kikerült fiatalok elhelyezésére. A fiúknak biz­tosított az elhelyezésük, kö­zülük sokat ipari tanulónak iskoláznak. A lányok közül a végzetteknek csak 25 száza­lékát lehet beiskolázni ipa­ri tanulónak. Lányokat — bedolgozónak — a megyei textilipari válla lat alkalmaz. Kisterenyén két budapesti könnyűipari üzem nyílt, ahol 100—120 női dől gozót foglalkoztatnak. A be­dolgozási rendszer szélesíté­se érdekében Karancskeszi- ben, Kisterenyén, Szuhán, Karancslapujtőn. Etesen, Ka- rancsalján, Rákóczi-bányate- lepen, Maconkán és Mátrano- vákon varrótanfolyamokat in­dították, s ezeken 284 nő ta­nul. Cikkünk nyomán: Kapható kristályvíz Salgótarjánban Lapunk március 9-i számá­ban helyt adtunk H. Gy. le­velének, melyben a salgótar­jáni ásványvíz-ellátottság hiányosságát tette szóvá. Szerkesztőségünk eljárt a Fővárosi Ásványvíz- és Jég­ipari Vállalatnál és Bágyi Györgytől, a vállalat igazga­tójától a következő informá­ciót kaptuk. A Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalat az új gaz­daságirányítási rendszer szel­lemében az idén a vidéket is ellátja termékeivel, az or­szágszerte ismert és kedvelt kristályvízzel, különböző gyü­mölcsalapú üdítő italokkal. A vállalat vezetője közölte, hogy a legújabb orvosi szakvéle­ményelv alapján a margitszi­geti kristályvíz nemcsak jó­ízű, hanem fluortartalmánál fogva a legjobb ellenszere a fogszuvasodásnak, azonkívül kedvezően hat az epeutak megbetegedésénél és az emésztési zavarokon is segít. Kereskedelmi szempontból arról értesültünk, hogy Sal­gótarjánnal is van a Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vál­lalatnak kapcsolata. A kris­tályvíz már kapható az élel­miszer kiskereskedelem üzle­teiben, a Csemegében és a vendéglátóipari üzemegysé­gekben. Az igazgató megígér­te, hogy a kristályvíz-ellátásról folyamatosan gondoskodik, így Salgótarjánban a szezon- időben 6em lesz az hiánycikk. Ilj reneszánsz ünnepén Április, ó, Április, Minden csínyre friss! Faun-bokájú, vad suhanc, Űjra itt suhansz!... Nincs tavasz diákeveim versélménye óta, hogy a bolondos hónappal rám ne törne újra meg újra Tóth Árpád rímeinek varázsa. Legkivált azóta, hogy hi­vatalos ünnepét is szo­kásukká tettük a verseknek. A vers a nyelv művelésének egyik legősibb formája a népek történetében. Szájhagyományok őrzik azokból az időkből is, amikor az írás fogalma még ismeretlen volt. És később is... Épp a minap hallottam valahol, hogy leg­kezdetibb költőink: igriceink, lantosaink javarésze nem is­merte a betűvetés tudományát, mégis csodálatos verseket­dalokat, krónikás énekeket szerzett, hagyott közkincsnex a mély, századokból ránk. Utóbbi évtizedeink némely szakaszában úgy tetszett: a költészet divatjamúlt műfajjá válik az irodalomban. Meg­öli a kor józan tudományos iránya, a technikai prakti- cizmus, az anyági világ egyre teljesebb feltárulkozása. A költői szubjektív állapot avittságát vallók azonban meg­feledkeztek arról, hogy az ember egyszemélyben értelmi és érzelmi teremtmény, s énünk megsemmisítheteflen tu­lajdonsága a szép iránti fogékonyság: a líra és testet öl­tött alakja, a költészet szeretete. Nagy költői korok után szemlélhetőn mindig elkövet­kezik egy-egy apályos szakasza a költészet művelésének, így volt ez nálunk például Balassi után szinte Csokonaiig, így Csokonaitól majdnem Petőfiig, Aranyig, s Aranytól Adyig — Adytól József Attiláig, és utána is. Most megint túl vagyunk az apályos éveken. Költésze­tünk új és egyre magasodó áradásának örvendhetünk. Igaz, a vers tartalmában, formájában korról korra más volt társadalmak ízlése, igénye, szükséglete szerint, s ma is az az igazán jó költészet, mely a kor legsajátabb problémáit feszegeti, kérdéseit feleli meg a maga sajá­tos formanyelvén. De él és virul ma is, a józan tudomá­nyosság világában is. Könyvtárak kölcsönző katalógusai, könyvesboltok árus forgalma ékesen bizonyítanak erről. Éppen a költészet új reneszánsza szülte, hogy immár ötödízben ünnepeljük esztendőről esztendőre a költészet napját. Ez a nap nálunk legjobb proletárköltőnk, József Attila születésével esik egybe. S nem véletlenül. Április 11-e egyben az újtartalmú költészet születésének szimbó­lumát jelenti nekünk. S irányt jelez, amerre költőinknek haladni társadalmi igény; — követelmény és kötelesség. Érdemes az igény betöltőjének vállalkozni. Ma költőnek lenni nálunk: becsült hivatás — nem úgy, mint akár csak harminc, negyven esztendeje volt, mikor a legjelesebbek is előfizetőkért házaltak köteteikre, kegyes mecénásokra vadásztak a kinyomattatásért. Néhány adat előttem a jelenből: 1966-ban 118 verses­kötet jelent meg nálunk, 1967-ben, a költészet napjára 30 ezer példányban közreadott Szép versek című antológiát már az akció végére elkapkodták. A költészet napján a költészet új virágkorát köszöntjük, —, ennek örvendezhetünk ebben az esztendőben is. (barna) Erdőben tilos tüzet rakni Önkéntes tűzoltók és rendőrök új szolgálata A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium rendel­kezése szerint — további in­tézkedésig — mind az erdő­ben, mind az erdő közelében tilos tüzet rakni, gazt égetni. A tilalom azokra a helyekre is kiterjed, ahol eddig mint kijelölt helyen - megengedett volt a tűzrakás. A Nógrád megyei Tűzren­részt az önkéntes és hivatá­sos tűzoltók mindenkor gyors beavatkozásának köszönhető. A legnagyobb veszteség a nagylóci tsz-t érte: fenyvesé­ben hanyag gazégetés követ­keztében harmincezer forint kár keletkezett. Még tragiku- sabb, ami a szomszédos He­ves megyében történt: Oláh János negyvenhat éves erdész dészeti Parancsnokságon kér- erdőtűz oltása közben füst- désünkre elmondták: a szigo- mérgezést szenvedett, s meg- rú rendelkezés oka, hogy csu- halt. pán március folyamán há- a Legfőbb Ügyész utasitá- romszázhúsz erdő- és avartűz 6a értelmében nincs akadálya pusztított országszerte, s oko- annak, hogy az erdőtüzek zott majdnem két és fél mil­lió forint kárt. Nógrádban negyven tűzeset fordult elő, s, hogy kárunk „csak” száz­ezerforint körül jár, az nagy­forintért róság Botos Györgyöt társa­dalmi tulajdont károsító csa­lás miatt próbaidőre feltétele­sen felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélte. Botos rá sem hederített arra, hogy újabb szándékos bűncselekmény el­követése esetén a börtönbe jut. „Feltámasztotta” évekkel előbb elhalt János fiát. Úgy tette ezt, hogy egy elmebe­teg gyermekkel mint sajátjá­val ment vizsgálatra az or­voshoz; a vizsgálat eredmé­nyeként pedig további három évig vette fel a gyermek után a családi pótlékot. A már bevált trükkel 1957- ben ismét beállított a plébá­niára, ahol egy kislányt a sa­játjaként kereszteltetett meg. Üj gyerek, új pótlék, — mint már nem nehéz kitalálni. A megyei rendőr-főkapi­tányság vizsgálati osztálya. — felderített adatok, beszerzett bizonyítékok szolgáltatták a salgótarjáni járásbíróság íté­letének alapját. A bíróság Botos Györgyöt egyévi szabadságvesztésre és a. közügyektől háromévi el­tiltásra ítélte. A járásbíróság ugyanakkor elrendelte, hogy Botoson hajtsák végre a ko­rábban két ítélettel kiszabott, összesen egyévi szabadság- vesztést. Megállapította a sal­gótarjáni járásbíróság, hogy a visszaeső bűnöző nem része­sülhet a feltételes szabadság­ra bocsátás kedvezményében. Az elítéltnek természetesen azt a harmincezer-egyszáz forint kárt is meg kell térí­tenie, amit a társadalmi tu­lajdonban okozott. Mint a büntető tanács elnöke az ítélet kihirdetésekor hangsú­lyozta: Botos György csupán okozói felett gyorsított eljá­rással ítélkezzék a bíróság. Az ítélet — természetesen — nemcsak súlyos szabadság- vesztéssel büntetheti a tűz _ okozóját, de a kár megtéríté­sére is kötelezheti. Gazégetés, dohányzás, gyer­mekjáték — ez megyénk te­rületén a tűzkeletkezési okok sorrendje. A legnagyobb ve­szély a lassan növő, de an­nál* könnyebben lángra lob­banó fenyveseket fenyegeti; lombos erdőkben nem bizo­nyos, hogy az aljnövényzet tüzétől a fák i6 meggyullad­nak. amint annak idején jelentet- sokgyermekes helyzetének, tűk —, sikeres nyomozást rokkant voltának köszönheti végzett a nem mindennapi az első pillantásra igen eny- ügyben. A nyomozás során hének tűnő büntetést. Az Országos Tűzrendészet! Parancsnokság szóvivője ugyanazt hangsúlyozta, amit a megyei parancsnokság dol­gozói: valamennyi erdő- és avartűz gondatlanság követ­kezményeként keletkezett. Több óvatossággal, szabály­tisztelettel megmenthetjük er- deinket a pusztulástól. Somoskőújfalu, Mátravere- bély, Bánk, Balassagyarmat, Pásztó, Karancsberény, s több más település önkéntes tűzol­tói és önkéntes rendőrei több­let-feladatként vállalták, hogy járőrszolgálatot végeznek az erdőkben, — vigyázva, nem gyújt-e valaki a tilalom elle­nére tüzet; intve a kiránduló­kat, nehogy elhajított gyufá­val, égő cigarettavéggel erdő­tüzet okozzanak.

Next

/
Thumbnails
Contents