Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

p óideittes utazni így látja a karikaturista Egyre többen látogatunk el külországokba, hogy megte­kintsük a nevezetességeket, s felvásároljuk a bazárokat. Ter­mészetesen akadnak olyanok is, akiket csak a nevezetessé­gek érdekelnek, mert amit vásárolnak, azt itthon úgyis eladják. Ilyenkor mondjuk: ér­demes külföldre utazni, az út költsége megtérül . . Magam is beléptem a kül­földre látogató turisták tábo­rába,. Megkaptam az útlevelet egész Európára, sőt a 70 dol­lárt is. Gondolkoztam, hova menjek. Terveimben csupán az olaszországi, svájci, francia- országi, spanyolországi, por­tugáliai, angliai, beneluxi, né­metországi és ausztriai utazás maradt. A többit elhagytam. De a kisördög azt súgta, ha futja időmből, felugróm Skan­dináviába is. Az előkészületek során be­szereztem hat rúd téliszalá­mit, 40 doboz májkonzervet, s egy kétszemélyes sátrat. Csak ezt kaptam a kölcsönző­ben. Az élelemre mindössze ezer forintot költöttem, kettőezer- kettőért kiváltottam a valu­tát, újabb kettőezerért a va­sútjegyet, s ha hozzászámítom az útlevél árát, az egész nem került többe, mint egy nagy- képernyős TV. Első utam Velencébe veze­tett. Mondhatom, ott több a víz, mint nálunk otthon a pin­cében. Csodálatos Velence, még gondolába is ültem. Ró­mában napokig jártam a ne­vezetességeket. A Via Véná­ién legalább annyian üldögél­tek délelőtt a presszóban, mint nálunk Pesten. Ott is közkedvelt foglalkozás az anyagbeszerzés. Esténként fáradtan feküd­tem le sátramban, amit jobb híján a Vatikán mellett, a Capitóllum falánál állítottam fel. Az olaszok mondták is: „egy vétkező jött megtisztulás­ért Rómába.” Ma is töpren­gek. honnan tudták ezek az első negyedévi selejtszázalé­komat? Szóval, fáradtan pihentem a kényelmes sátorban, ma­gamba szívtam az ókori élet levegőjét, valamint a romlás­nak induló májkrém szagát. Felkerekedtem hát, és átrán- dultam Svájcba. Azonnal meg­kerestem a svájci híressége­ket. A Doxa igen pontosan jár a karomon. Ennyi elég Svájcból — Gon­doltam, — irány Pártej, Eu­rópa fővárosa. A vonaton egy román születésű, olasz nevű, Franciaországban élő spanyol­lal hozott össze a sors. Be­szélgettünk. Ö tudott tpanyo- lul, románul, olaszul, németül, franciául. Én csak magyarul. Kicsit nehezteltem is rá, ha már ennyi nyelvet beszél, mi­ért nem tanult meg magyarul. Végre megpillantottam Pá­rizst. Kérem, ott mennyi csi­nos nő van. Ragyogó kiraka­tok. tele áruval, nagyszerű hi­dak. alattuk a csőlakókkal. Megérkezésem után azon gon­dolkoztam, hói is verjem fel sátram. Végül úgy döntöttem, hogy úriemberként, szállodát szobát bérelek, hadd lássák Párizsban, így utazik egy ma. gyár. Első dolgom lett volna mos­dani. de mosdót nem találtam a szállodában. Azt mondták menjek fürdőbe, a párizsiak többsége is Így tisztálkodik Elmentem, s megtisztulva in­dultam a fertőbe, a lokálne­gyedbe. Rögtön az első bárba betér­tem. Kifizettem a beugrót, az­tán rendeltem valami italt is- Nem akarom szaporítani a szót, reggel, mikor rendeztem a szállodai szobái és a cehet, rövid számvetés után úgy dön­töttem. nemcsak Skandináviá­ba nem utazom, hanem Spa­nyolországot, Portugáliát. Ang­liát. s a Benelux államokat is kihagyom. Hazautaztam. A gyárban nagy ovációval fogadtak. Meg­kérdezték, miért jöttem haza a tervezett időnél hamarabb. Az igazat nem mondhattam. Időjárásra. honvágyra és új exportgyártmányainkra hivat­koztam. Művezetőm megható­dott ezen. Azt mondta, hogy rám sem ismer, hiába, meny­nyi tapasztalatot lehet szerez­ni egy ilyen utazáson. Megko- molyodtál fiam. tette még hoz­zá. Büszkén léptem a büfébe vettem öt deka töpörtyút. a hó végéig ezt eszem. Horváth István Csókbetegsóg Elszólások v amerikaiak „eaókbelegséf- nek", kiülnie ducaae-nek nevez­nek egy feltehetően szájról száj­ra terjedő fertőzést, amely külő- iiősén az egyetemi hallgatók kö­rönén t---- ■ ' h ívják a betegséget, amely abban nyilvánul, hogy bizonyos fehér vérsejtek, a monocMák száma Je­lentősen felszaporodik, s a beteg­ség tünetei: láz, torokfájás, nyi- rokmlrigy gyulladás és több hó­napig elhúzódó fáradtság. Kóroko­zóját azonban mindeddig nem Is­merték. \ philadelphiai gyermekkórház és a Yale orvosegyetem egy tü­dős csoportjának most sikerült megtalálnia a betegség vírusát, az u. n. EB-vlruat. A gyerekeknél ez a virua enyhe lefolyású betegsé­get idéz el®, amelyet egyszerű to­rokgyulladásnak lehetne hinni, s ettől a gyermek a továbbiakra védettséget szerez. A betegség he­veny formája azért az egyetemen a leggyakoribb, mert a gazdag néposztályok gyermekei, akik kis­korukban ritkábban esnek át a fertőzésen. Immunitás nélkül lép­nek az ifjú korba. Harmincöt éve felül a mononukleózis sokkal rit­kább: ennek a korosztálynak mintegy 80 százaléka kitermelte az EB-vtrui ellenanyagát. A felfedezés alapján talán le­hetővé válik majd az egyetemi hallgató betiltása — . ség’- ellen. A legmeglepőbb azon­ban, hogy az EB-virus közeli ro­konságot mutat egy, Afrikában fellépő nylrokrendszeri rák, az u, n. Burkltt-daganat vírusával. — Miért vagy ilyen szomo­rú? — Kellemetlen eset történt. — De ml történt? — A feleségemet kell vár­nom a vonatnál. De úgy lát­szik, nem jött és tartok tőle, már tegnap óta öttton van. * — Azt kérdezi doktor úr, miért iszom annyit? Iszom, mert sok a bajom. — Elhiszem. De amennyit iszik, a bajainak már régen meg kellett volna fuliadniok. * Két fiatal leány beszélget: — Apád olyan jól fest az ősz hajával. — Igen. És ezt csakis nekem köszönheti. A Keletinél: így néztünk ki, firanylog a Kutya szájában Sue nevű elzászi farkasku­tya, egyik londoni kaszárnya őrzője, kitörte az egyik fo­gát. Az állatot elvitték a fog­orvoshoz és Sue egy napon villogó aranyfoggal jelent meg az őrhelyén. Ez a világ egyetlen kutyája, amelynek a szájában arany fog van. A vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése: Mihail Bot- vlnnik; Aljechin A. Max Euwe; Mihail Túl; Emmanuel Lasker, Jósé Raul Capablan- ca. Könyvjutalmat nyertek: Szopkó József Salgótarján, Ki­rály Albert Pásztó és Ecker '•na. Balassagyarmat. A könyvet postán küldjük el! ennek az üzemnek az építése mány. 82. Várakozik, vár a.,. 12. Hőemelkedés (—’). 13. Fé- 84. N. A. lig — férfinév. 14. Aki a baj­ban is társ marad. 16. Rokon. FÜGGŐLEGES: 1. Árut ér- 17. Fundamentum. 19. Vágóié- tékesítő 2. Kettőzött énekhang. lület. 21. Azon a helyen hibát- 3. Félig — szavak. 4. Csapa- lan (két szó). 23. Orosz — dék (—’). 5. Részese az ese- igen. 24. Ilyen könyv is van. ménynek. 6. G. B. 7. Japán 27. Okitód, tanítsd. 29. Birka város. 8. Kártokozó (—’). 9. — régiesen. 30. A Fidzsi-szi- Község Szerencs közelében. 11. getekhez tartozó sziget. 32. Hangnélkül — alvó. 15. Erre Károkozói 33. A főváros játszik a lóversenyen. 18. Na­egyik legújabb reprezentatív gyón örül, szinte táncra ... épülete. 34. Útszakasz, álló- 20. Vágott lyukak a Jégen. 22. más. 36. Szúrós állat. 37. ön- A magasról leeső labda „te- magába visszatérő egyenes. 39. szi”. 25. Debrecenben a köze- Csendes-óceáni sziget. 40 La- li hetekben adták át próba- tin — tói, tői. 42 L. Y. É. 44. üzemre ezt az üzemet. 26. Nem Itt adtak át 1967 novemberé- nagy. 28. Az Indusba ömlő fő­ben egy tízszintes. 450 ágyas lyó. 29. Ü. U. S. 31. Azalék- kórházat. 46. Szakma. 48. Női állatka. 35. Somogy megyében név. 50. Csendben mond. 51. ezzel az üzemmel honosodik É. C. 52. Fütykös, vastag bot meg az erősáramú Ipar. 38. — hiányosan. 54. Folyó. 56. Folyó Argentínában. 41. Flze­Szófaj. 57. Csapata. 59. Min- tése. 43. Félig — édes. 44. Vég- dent elad — helytelen szó- nélküli érdekszövetség, cso- használattal. 61. Névelős házi- port. 45. Ezüst vegyjele. 47. állat. 63. Fát nemesítő. 64. Éveinek száma. 49. Ilyen lap Kimondott mássalhangzó. 65. is van. 51. Tüzet fog. lángol. Keresztül. 67. Bővül, térfoga- 53. Takaros, csinos. 55. Csator- ta növekszik. 69. Állat na. 56. Szovjet repülőgép be­70. Vonatpálya. 71. Magam- tűjele. 58 Idegen férfinév. 60. ta. 73. Füves terület után fi- U. Ó 62. Keress. 64. Fenékig ÜNNEPI FEJTÖRŐ Gyarapodó hazánk VÍZSZINTES: 1. Sorrend- zetendő járandóság (két szó). sze- ben a fő helyen. 4. Szovjet 75. Éppen hogy. 76. Kismé- Beküldendő: a vízszintes 4, tervek alapján épült Győrött retű egyházi témájú festmény. 10-. 33-i 44-> valamint a füg­ez az üzem. 10. Hódmezővá- 78. Kaliforniai település. 79. gőleges 25. és 35. számú sorok sárhelyen az idén fejeződik be Értékes fém. 80. Gépkocsi kor- megfejtése. ürítené. 66. összeállít, heve­nyészve épít. 68. Sík terület. 70. S. L. A. 72. Lágy hang­sor. 74. Végnélkül — géppel apróra vág. 75. Névelős szó­vég. 77. N. Á. A. 79. Becézett női név. 81. N. M. 83. A fa ré­kisfiam, csak daruk nélkül (Szűr-Szabó Jóméi rajzai) Kőmíves Kelemen Elmondja: Mióta hírét vet­tem Kőmíves Ke­lemen építőipari dolgozó slilyoe tragédiájának, nem hagyott nyu­godni az ügy. El­határoztam, nyo­mára járok az esetnek, kikuta­tom a mozgató­rugóit. Kőmíves Kele­menre egy ital­bolt pultjánál ta­láltam rá, legott meghívtam egy pohár sörre. —i Nézze kérem — kezdte — tu­dom, hogy maga is, mások is el­ítélnek engem: Azt mondják ró­lam: lelketlen vagyok, feláldoz­tam a felesége­met, meg hason­lók. Látja, a tröszt is elbocsá­tott __ — Milyen cí­men? — Azon ä cí­men, hogy nem voltam elég gyen­géd az asszony­hoz. Pedig tisz­telt uram, mint mindennek a vi­lágon az okait Is a gazdasági al­építményben kell keresni. — ? ? — Volt egy jó brigádunk. Tizen- ketten voltunk, szépen dolgoz­tunk, tisztessége­sen Is kerestünk, a kollektív szel­lemmel sem volt semmi baj, együtt Jártunk moziba, színházba, iut- ball-meccsre. Az­tán jött az az át­kozott meló. Alig­hogy kezdtük húzni a falát, ész­revettük, hogy a malter nem fog semmit. Amit raktunk délig, le­omlott estére, amit viszont rak­tunk estig, az meg leomlott reg­gelre. A végén már nem Is rak­tuk. csak leom­lott. . s — Bejelentet­tük a dolgot a ve­zetőségnek. de az csak annyit szólt: a malter olyan, amilyen. Mond­tuk. hogy akkor importáljanak jobb minőségű kötőanyagot. Nincs rá deviza­keret, felelték. Találjunk ki va­lami új technoló­giát, fenyegetőz­tek, mert ha nem lesz meg a telje­sítmény, ugrik a nyereségrészese­dés. Márpedig elég szép summá­ra számíthatunk: fél véka ezüstre, fél véka arany­ra. — Tudtam, hogy valamit ki kell ötölni, mert ha nem lesz meg a pénz, akitor az asszony kiver ha­zulról. Dehát er­re — mint tudja — nem került sor, részint mert a fal meglett, ré­szint mert az asz- szony be lett fa­lazva. .. — Borzasztó.. > — No jó, de képzelje azt, mi­lyen borzasztó lett volna, ha a nyakunkra jön a népi ellenőrzés... Mindenesetre nem vethetik a szememre, hogy durván bántam az asszonnyal, vagy, hogy nem igyekeztem volna megértetni vele a dolgot. Amint ír­va is vagyon, szé- • pen behívtam az irodába, leültet­tem és embert hangon megma­gyaráztam neki: „Most szépen megfogunk, bédo- bunk a tűzbe. A te gyenge hamvad keverjük a mészbe.. — Persze az asszony nem volt elég fejlett, nem értette meg mind­járt a dolog nép- gazdasági jelen, tőségét, megpró­bált tiltakozni* dehát akkor még nem volt új mechanizmus, a tervszámokat központilag írták elő. Meg kellett csinálni... De aat a várat még ma is megnézhet! bárki, az nem olyan, hogy két­szer hozzáér az ember és össze­dűl. .. — Keserű­en legyintett. — Hiába, mégis csak nekem lett ba­jom belőle. Hogy mit termeltünk, az később már nem érdekelt senkit. a rossz anyagellátás áldozata vagyok en kérem. Drága Jó feleségem min­dig azt hajtogat­ta: Kelemen, Ke­lemen, egyszer még belekeve­redsz valamibe.,. Es lássa a végén 6 keveredett be­le. .. (novo) NOGRAD 1968. április 4., csütörtök 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents