Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-25 / 96. szám
Jobb ez, mint egy háború I urtaléhos katonák között a laktanyában Már megszokták az egyenruhát, a laktanyai legyeimet. Katonák. Van közöttük, aki legutóbb tíz évvel ezelőtt tisztelgett utoljára, menetelt zárt rendben. Pedig amikor kedd hajnalban kézbesítették a behívóparancsot, nem sejtette, hiszen nem is sejthette, hogy néhány órán belül ismét parancsolnak, tisztelegni kell, s a parancsot végre kell hajtani — Alhadnagy elvtárs jelentem, az PB 76—03-as forgalmi rendszámú gépkocsit rendben találtuk, a gyakorlat végrehajtására műszakilag megfelel. — Köszönöm — nyugtázza megelégedéssel Ez azt is bizonyítja, hogy a vállalatok, üzemek, intézmények, termelőszövetkezetek műszakilag kifogástalan járműveket bocsátottak a honvédség rendelkezésére. — Nincs ebben semmi meglepő — fordul felénk dr. Gu- lácsy György alhadnagy. — Műtétes főorvos vagyok Itt, a segélyhely parancsnoka. Egy parancsnoknak pedig azt Is tudnia kell, mi áll a rendelkezésére. A mentéshez, a betegek, gyógyszerek szállításához üzembiztos gépjárművek, teherautók, traktorok szükségesek. Hiszen emberek életéről van szó, még akkor Is, ha most mindezt csak gyakoroljuk. A gyakorlat pedig mesterré teszi az embert. Nincs több ideje a beszélgetésre. Hívják, tanácsát kérik, parancsát várják. A meleg most már tikkasztó. A katonákat azonban ez egyáltalán nem érdekli. A fontos, N&gyrőcei János: A mi hadse- hogy tiszta legyen a felszere- rcgiink kész a haza vedel- j^g< a fegyver jó segítőtárs. S inére míg a szorgos kezek a puska csövét „simogatják”, vidám JSstsasfÄTi«vegyvédelmisekhez, a másik a műszakiakhoz, a harmadik a gépkocsizókhoz került. Természetesnek tartják a gyakorlatot. Körletről körletre járunk a laktanyában. Ismerős arcok tűnnek fel. Tegnapelőtt még valamennyien a civil életben látták el feladatukat, ma puskákat tisztítanak, a szerelvényt igazítják, gépkocsikat ellenőriznek. A bányász puskát vesz a kezébe, a festő a vegyvédelmi felszereléseket tanulmányozza, az orvos a segélyhely felállítását biztosítja. A szakács pedig itt is főz, — nagy mennyiségben. Az egyik csoportban találkoztunk Nagyrőcei Jánossal. Ügy mondja, közkatona lett, pedig néhány nappal ezelőtt _ még a szilváskői üzem bánya- Dr Gulacsy György: Emberek mestere volt. életerői van szó — A műszaki egységhez osztottak be — mondja beszélgetésünk során. — Nem régen voltam katona, mégis szükségét érzem a gyakorlatnak. A körülöttünk kialakult nemzetközi helyzet is ezt követeli. Biztosítani kell, hogy a ml hadseregünk is kész legyen a haza védelmére. Hadd mondParancs, amit végre kell hajtani. Ahhoz pedig, hogy az ember megszokja ezt, segítséget adnak az elöljáróim. Igen, a napi menü. Reggeli hagyományos fekete kávé. Ebédre paradicsomleves, sertéstokány csőtésztával. A vacsora pedig bográcsgulyás. Kell ettől jobb? Aligha. Rendes kerékvágásba kerül az élet. Megalakulnak a pártszervezetek, a KISZ-szer vezeMegszüntetik az «lekezelést A gépjavító állomások igyekezete a minőségi fejlődésért Begyik István: Itt nincs az, hogy „tessék parancsolni” tek, az egység pártbizottsága. A pártbizottság alakuló ülésén találkoztunk Dénes Ferenc géplakatossal, Sulyok András mátranováki villanyszerelővel, Tóth Sándorral, a szorospataki akna-csatló66al, Danyi Vilmos Ilona-telepi mozdonyjavítóval, meg a többiekkel, Marcsó Gábor pedagógussal. Juhász János salgóbányai KISZ-titkárral. Hosszú a vita. Megalakul az egység pártbizottsága, amelynek titkára Hantos Sándor tanár, a nagy- bátonyi ipari tanul ó-szakiskola igazgatója lett, az alegység küldötte. A laktanyában ér az este is. Sorakozót rendelnek el a tartalékosok számára. És elindul a menet, énekszó hangzik a laktanya lombos fákkal övezett útjain... Somogyvári László A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat legfontosabb feladata — amint azt neve is elárulja — a mezőgazdasági gépek javítása. A mezőgazda- sági jellegű gépjavítási igények a tez-ekben csökkentek ugyan, mégis még mindig számottevő megrendelést kapnak az állomások. Az év eddigi 90 napjában 196 főjavított erőgép hagyta »1 a javítóműhelyeket. A gépjavításban az Érsekvadkerti Gépjavító Állomás kollektívája végezte a legjobb minőségű munkát. A Zetor-Super traktorokból az első negyedévben ötvenet javítottak ki, és az év során további 100 traktor főjavítását Irányozták elő, e ezt a mennyiséget szerződésileg is lekötötték. A vállalat központi telephelyén, Pásztón, a lánctalpas traktorok javítása folyik. Szám szerint 39 gép javítása fejeződött be eddig. A lánctalpas gépek javítása során a javítóknak több problémával kellett megküzdeniük. Még mindig akad anyaghiány, ami károsan befolyásolja az átfutási időt. A DT—413-asokból átalakított traktorok befejezését gátolja, hogy új traktormotort immár hat hónap óta nem lehet beszerezni. Felújított motor sem áli korlátlanul rendelkezésre. Hosszas utánjárással más megyékből sikerült felújított traktormotorokat hozni, azonban ezekhez kuplungberendezést nem lehetett kapni. Jelenleg már ez a probléma megoldódott, azonban a javítási átfutási idő ezzel is tovább növekedett. A műszaki anyagok beszerzésének problémája kihatott a javítás minőségére. s többször előfordult, hogy a garanciális részlegnek a már elszállított gépeknél kellett a közben jelentkező műszaki hibákat elhárítaniuk. Az ilyen utókezelés kiküszöbölése érdekében már a héten intézkedés történt. A kijavított gépeket bejáratják, s így az esetleges hibák még a javító állomáson megmutatkoznak és nem a gép elszállítása után jelentkeznek. A vállalathoz tartozó állomásokon nagyobb mennyiségben foglalkoznak a mezőgazdasági alkatrészek felújításával is. Többek között 391 vízhűtő, 81) oiajhűtő. 107 lánckocsi, 32 hajtómű felújítását végzik el az erre kijelölt részlegek. A javító-kapacitás kihasználása és a gazdaságosság növelése érdekében szükség szerint különböző ipari megrendelőknek is munkát végeznek. Az ilyen irányú munkavállalások és szerződéskötések folyamatban vannak. Ez- ideig a vállalat kapacitását mintegy 78 százalékban kötötték le. A szabad kapacitás általában a harmadik—negyedik negyedévben jelentkezik, azonban az előzetes tárgyalái- sok alapján a teljes kapacitás lekötése biztosítottnak látszik. A vállalathoz tartozó állomások a mezőgazdasági erőgépek javításán kívül a mezőgazdaság részére folyamatosan végzik a villamos hálózatok felújítását és karbantartását, a tűzoltókészülékek, gépkocsik és pótkocsik javítását, továbbá a mezőgazdasági beruházásokhoz különféle nyílászáró szerkezetek gyártását is. Napirenden: a szakszervezeti oktatás Ülésezett a Nógrádi Szénbányák Szakszervezeti Bizottsága. Az első napirend az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése során végzett szak- szervezeti munka értékelése volt. A tapasztalatok leszűrése során meghatározták további feladatukat. Megtárgyalták a szakszervezeti oktatás tapasztalatait is. Tavaly új módon szervezték már az iskolákat. Korábban ugyanis az aknaüzemeknél folyt az oktatás, műszak után. Tavaly már az 55 tanfolyam közül 31-et a bányászok lakóterületén tartottak, ezzel nemcsak a lemorzsolódást kerülték el, hanem a foglalkozások is aktívabbá váltak. A jövő oktatási évben még több ilyen „kihelyezett” iskolát szerveznek. A mezőgazdasági dolgozók egészségének védelmében A tsz-ek egészségügyi felelősé nek háromnapos tanácskozása Tegnap Eresztvényben megnyitották a termelőszövetkezetek egészségügyi felelőseinek háromnapos tanfolyamát, amelyet a megyei Vöröskereszt és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya rendezett. A tanfolyamon a megye minden termelőszövetkezete képviselteti magát. A megnyitón részt vett Szoő Béláné, a Vöröskereszt megyei titkára. Dr. Krajcsovlcs Pál, a KÖJÁL igazgatója, a Vöröskereszt megyei elnöke üdvözölte a megjelenteket. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy a termelő- szövetkezetek egészségügyi felelőseinek feladata őrködni a dolgozók egészségügyére, az üzemek tisztaságára, az egészségügyi szabályok betartására. Kiemelte, hogy az egészség- ügyi felelősök a háromnapos Varga Pál: Jobb ez a gyakorlat, mint egy háború jam el: meglepően jó felszerelést kaptunk. Üj ruha, új fegyver, korszerű és modern. Most már a parancsot várjuk. Először meglepődünk, aztán sok mind,ént megértünk. Dr. Gulácsy György főorvost nem a segélyhelyen találjuk, hanem a gépkocsik, traktorok között. Nincs rajta fehér köpeny, egyenruhát visel. Alhadnagy. Intézkedik, rövid szavakat mond, mint a rendelőben. zott. Élményeket, vicceket mesélnek, így jobban telik a nap. Élményeket. Ki hogyan lepődött meg, amikor éjszaka álmából riasztották ki az ágyból, hogyan jutottak el a gyülekező helyre, ki mit hagyott otthon sietségében. Van, aki a borotváját nem hozta magával, más a pénzét „felejtette” otthon, de olyan is akadt, aki a buszban húzta fel a zokniját. Varga Pál például, aki a lakáskarbantartó ktsz-nél festő és mázoló azt nem tudja megérteni, miért kézbesítettek számára két behívóparancsot is. Egyet a futár, másikat a postás. — Ügy látszik, sehogyan sem akartak otthon felejteni — mondja nevetve. — No, de így van ez rendjén. Nem szokatlan ez, volt rá huszonhét hónapom, hogy megismerjem a katonaéletet. Aztán mégiscsak jobb ez a gyakorlat, mint egy háború. Szóval ezért vagyok én itt... Delet mutat az óra. A laktanya konyhájából ínycsiklandó illat árad. Ide is benézünk. A főszakács ismerős: Begyik István, a Karancs éttermét cserélte fel a laktanyai konyhával. Mi vagyunk az elsők, akik gratulálunk neki: felesége szerdán egészséges fiúgyermeknek adott életet. Öröm ragyog az arcán, s megnyugvás, hogy túl van mindenen az asszony. — A behívóparancs? Kis meglepetést okozott, mint most ez az örömteli hír. A katonaélet? Az első percekben szokatlan volt. Itt nincs az, mint az én civil szakmámban, hogy „kérem szépen”, aztán „tessék parancsolni”. Itt egy van. (7Íf üzem a home)kon... Néhány évvel ezelőtt a szél- tünk, nem hittünk benne, járta homokpuszta volt Balas- Néhányart kezdtük. Lakatos Sanyi, Csemi Pél, Pohóka István és Aradi István. Akkor még a hazai piacokra... — emlékezik a múltra. A vállalatnál mesélték, hogy a brigád tagjai jobban izgultak, hogy sikerül-e a sagyarmat nyugati bejárója. A növény is elsorvadt benne. A múlt év tavaszán feltúrták az egész mezőt. Őrlési betongerendákat halmoztak fel és ma már befejezés előtt áll a fémipari vállalat új telepe. Két üvegfalú csarnok készen dobgyártás, mint a vezetők. szikrázik a napfényben. Az egyik óriási méretű: teherautók forognak benne. A másik kisebb, karcsúbb. Bent, a belső szerelési munkákat végzik. Az új csarnokok szomszédságában egy szükségépület. Körülötte megmunkálásra váró vaslemezek. Bent dübörögnek a gépek, sűrű füst gomolyog. Üj élet ez a homokon. Ide szorultak a kábeldobgyártók. A vállalat legfontosabb üzeme. Exportra dolgoznak, Csemi Lajos, a brigádvezető, logarléccel a kezében egyik géptől a másikig jár. Már a zúgásból is eligazodik. Gondosan irányítja a munkát. Az új munka- csarnokokra mutat. — Most már van jövőnk... Hosszú út vezetett idáig. Mikor elvégezte az általános iskolát, a város nem tudott munkát adni a vasas szakmába kívánkozó Csemi La. jósnak. Szeged környékén tanult. Aztán Budapesten érett meg. Onnan hozták haza egy évtizede, amikor iparosodásnak indult Balassagyarmat. — A kábeldob úgy kell mint a cukor a piacon. Mikor az első darabokkal kísérletezMikor az első darabokkal elkészültek, gurítgatták az üzem mögötti utcában. Szépen sorba állították és örültek a sikernek. A városiak is megcsodálták a két sikerült. Mire megjöttek az méter magas alkotmányokat, örökké gyanakvó átvevők, el- A készültünk — mondja nemcsak brigádvezetöje az üzemnek, hanem munká sörparancsnok is. És a legtöbbjük munkásőr. — Azért nem kevés a dolog — mentegetődzlk Cserni. Azt fejtegeti, hogy a gépek elavultak. Anyaghiánnyal Is küzdenek. Megmutatta, hogy a naponta elkészült 60—70 dobból festék hiányában nem tudnak csak 40—50 darabot lefesteni. E nélkül pedig nem kész a dob. De azért még mindig Aztán jöttek a külföldi érdeklődők Pozsonyból, Prágából, Kladnoból. Kassáról és ma az üzem legkeresettebb gyártmánya a kábeldob. Tér kellett a munkához, így kerültek még az új üzem elkészülte előtt a homokra. — Ma már jó viszonyban vagyunk a nyolcvan milliméteres lemezekkel. Engedelmeskednek, formálódnak. Ne mondja meg, de egy kicsit büszkék Is vagyunk. Még minőségi kifogással nem adtak vissza egyetlen darabot sem — mondta a brigádvezető. A többiek mondták el. nem olyan egyszerű azért ez. Amikor megjönnek a külföldi átvevők, olyan izgalom fogja el valamennyiüket, mint amikor az első kábeldobot állították össze. — De a parancsnoknak helyén van a szíve — teszik hozzá. Csernire céloznak, aki megkönnyebbülten. Kiabálnak neki a műhely felső végéből. — Lajos! Lajos! Gyere gyorsan! Csernivel már nem lehet beszélgetni. Siet. ahová hívják. Kezébe vesz egy leszabott lemezt, méregeti, aztán a logarléccel számol. — Nyolcvannégy milliméter! Vigyázzunk emberek. Nyolcvankettő milliméteresre vágjátok — kiáltja túl a gépek dübörgését. — Ez a rozzant gép nem engedelmeskedik — mondja bosszankodva. A műhely füstjén keresztül a napfényban csillogó új munkacsarnokokat nézi. Ott már új gépek, új munkarend lesz. B. Gy. tanfolyamon olyan ismeretekkel gazdagodnak, amelyek birtokában maradéktalanul elláthatják tennivalóikat. A tanfolyamon a hallgatók megismerkednek több fontos feladattal. Az első napon a termelőszövetkezetek közegészségügyi helyzetéről, fejlődéséről és a feladatokról tárgyaltak. Szarepei a programban a nyári mezőgazdasági munkára való felkészülés. Megtárgyalják, hogy a Vöröskeresztnek milyen szerepe van a mező- gazdaságban. A termelőszövetkezetekben egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a növény- védőszereket, ezzel kapcsolatban tanulmányozzák azok ártalmainak megelőzését. Nagy érdeklődésre tart számot a gazdaságok egészségügy! felelőseinek beszámoltatása. Vitaindítót a drégelypa- lánki, a szügyi, a karancslap- ujtői, a szécsényl és a pásztói tsz-ek egészségügyi felelősei tartanak. Pénteken kerül sor a szövetkezetek tisztasági mozgalmának megtárgyalására. A háromnapos tanfolyamon neves egészségügyi szakemberek tartanak előadásokat, amelyeket filmvetítésekkel egészítenek ki. Védekezés a vadkár ellen Nagy gondot okoz megye- szerte a Cserháti Állami Erdőgazdaság erdészeinek és munkásainak a fiatal erdők megvédése a vadkárosítás ellen. Különösen télvíz idején vannak kitéve a fiatal fák mindenféle veszélynek. Ezért a védekezés legkülönfélébb módszereivel kísérleteznek. A litkei erdészet körzetében például hatásosan alkalmazták a korszerű, véralbumlnos védekezési módszert a fiatal fenyőcsemeték megvédésére. A véralbumint érdes homokkal keverik, a képlékeny anyagot pedig az alacsony fenyőfák csúcsára kenik. A vad a szemcsés homokkal kevert albumlnt megízleli, s ezt any- nyira kellemetlennek találja, hogy a továbbiakban elkerüli a fiatal fenyőket. A körzetben ezzel a módszerrel öt hold olyan fenyőerdőt védtek meg, amely még „nem nőtt ki a vadszáj alól.” NÓGRÁD — 1968. április 25., csütörtök
