Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-16 / 64. szám

Yéráícmfesztés álfátoknak A fajtaközi vérátömlesztés ösztönzi az állatok növekedé­sét Erre a következtetésre ju­tottak a moszkvai állatte­nyésztési intézet biológusai. A bécsi kéknyulak vérét fehér angóranyulakba ömlesztették át Ennek következtében a fehér nyulak súlyban gyorsan gyarapodtak, vérük vegyi ösz- szetétele megjavult. A tudósok úgy vélik, hogy a kísérlet me­zőgazdasági szempontból nagy jelentőségű lehet. A tudósok szerint az ilyen vérátömlesztéssel a szervezet­ben mutációk jönnek létre. Ez arról tanúskodik, hogy a vér­ben vannak olyan molekulák, amelyek befolyásolják az állat génjeit. Fajtán belüli vérát­ömlesztés esetén ilyen válto­zásokat nem figyeltek meg. Korábban hasonló kísérlete két végeztek szárnyasokkal, s ugyanilyen eredményekre ju­tottak. Négy fiú — egy lány Ötös névadóünnepséget rendeztek tegnap az Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatósá­gán. A szakszervezet által rendezett ünnepségen csaknem ötezer forint értékű ajándékot adtak át az újszülötteknek; Halama Szabolcsnak, Csirke Zsoltinak, Balkó Attilának, Te­lek Csabának, illetve szüleinek, és a névadóünnepség egyetlen kislányának, Tóbik Viktó­riának. A kisdobosok fehér szegfűkkel köszöntötték az újszülötteket, ahol az anyaköny­vi teendőket Balázs Sándorné látta el. Koppány György felvétele. Vérfécsa az országúton Elfogták a szökevény gépkocsi vezet öt Mint a rádió a hírek kö- két. Nézte a menetleveleket, — A Stork. Stork György, zött bemondta: e hét elején a kocsikat, kérdezgette az — mondották egyszerre töb- Apc és Hatvan között súlyos embereket. A gázoló és áldó- ben. közlekedési baleset történt, zatát gyalázatos gyávasággal Áldozata Kapuska János ke- cserbenhagyó gépkocsivezető- rékpáros, akit életveszélyes nek meg kell lennie, állapotban szállított kórházba A 2. számú AKÖV salgó­a szerencsétlenség észlelője: tarjáni telepén a megyei köz- . . . ,. ... . Lakner József gépkocsivezető, lekedés-rendészet egyik fiatal gfáva, megfutárnodasbol le- Miután Kapuskát biztonságba őrmestere járt. Vállapján vizsgázott gepkocsivezetot helyezte, Lakner József első nemrég még a három csont- természetesen előzetes le­Stork György csuklóján rö­videsen kattant a fénylő bi­lincs. A lelkiismeretlenségből. dolga a rendőrség értesítése csillag fehérlett- A tiszthe- v°lt. lyettest a telepen sokan is­A sebesült még a mütőasz- merik, sokan kedvelik, talon feküdt, amikor a rend- ~ Talán segíthetek, — lé- őrség baleseti járőre már a P^tt mellé az egyik ismerős, helyszínen dolgozott. Dombo- — Itf- ez a lerobbant Garant rü üvegcserepekre bukkant. tartóztatásba helyezték. Ki­hallgatásakor megkérdezték tőle, miért vetemedett arra, hogy a baleset után megállás nélkül elrobogjon. — Miért? . . . Miért? . . . A főesküt teszem le rá, hogy Kérem, én irtózom a vértől. — Lámpaüveg — így az f , P'1' re-lektora még meg- a rabkosztól, a rácsos ab­őrnagy. - Garknt? Volsk- l*:t “ apc! kararnbo1 előtt... laktói nem fog irtózni Stork wagen? Ilyen üveget ezeken £ ‘TT“’ őrmtes' György? a kocsikon használnak . • . hogy elmo;dom> - b- z. ­A tiszthelyettes guggolva A baleset körülményeinek ■ -----­v izsgálódott, majd felegyene- ismeretében nem volt vitás sedett. Tenyerén parányi zo- hogy a karambolozó Garant mán cd arabka. jobb üvege tört el. Az egyik — Valószínűleg Garant, ilyen típusú kocsi reflektora Eöld színű Volskwagent nem mellett még a kézilámpa fé- importálunk. nyében is feltűnően frissnek Kádión szálltak szét ezek a, festés. A meglopott a fontos adatok az egész or- ieherauto lámpafoglalatában szagba. Gépkocsik százait ál- P®01® szinte világítottak a lították meg a rendőrök, de zavartól megszabadított me- hiába. Békéstől Esztergomig, neteK­Borsodtól Baranyáig kereste — Ki járt ezzel a kocsival? fel a rendőrség a telephelye- — kérdezte az őrmester­Igényesebbek lettünk? Nemrég véletlenül fültanúja voltam két cipész beszélgeté­sének. A szakmáról volt szó. Arról, hogy foltozás ma már úgyszólván nincs, a talpalás és fejelés is nagyon lecsökkent. Újat vesz mindenki, ha meg­kopott a régi — mondták. A napokban a kisipari szö­vetkezetek statisztikája került a kezembe, amelyek a két ci­pészt igazolják. Megyénk szö­vetkezeti cipészei öt évvel ez­előtt alig több mint kilenc­ezer pár új cipőt készítettek, tavaly pedig már 16 500 pá­rat. Talpaltatni viszont már 20 ezer párral kevesebbet vittek, fejelés pedig a réginek az egyharmadára csökkent. Ha sokat nem is, de valamit még­is mond e néhány összeha­sonlító szám. Valóban igénye­sebbek lettünk?! — b- — Felhívás a munkásmozgalmi történelmi dokumentumok gyűjtésére Az 1968, az 1969 és az 1970-es esztendők a nagy évfordulók évei. 1968 októberében az „őszirózsás’' forradalom, novem­berében az első Magyar Tanácsköztársaság és a KMP meg­alakulása, 1969 márciusában a magyarországi Tanácsköztár­saság kikiáltása 50., 1969 végén és 1970 elején pedig a fel- szabadulás 25 évfordulóját ünnepeljük. A nagy események Nógrád megyében is szorosan összefüggöttek a legális és il­legális munkáspártok és a munkásmozgalom történetével. A Nógrád Szerkesztősége és a Salgótarjáni Munkásmozgal­mi Múzeum, azért, hogy a még lappangó párttörténeti és munkásmozgalmi emlékeket összegyűjtse és megmentse, va­lamint, hogy a nagy évfordulókkal kapcsolatban rendezendő kiállításokat és megírásra kerülő tanulmányokat, cikkeket, művészi ábrázolásokat korhűbbé és főleg megyei vonatkozá­sok tekintetében gazdagabbá tehesse, kéréssel fordul min­denkihez: gyűjtse a történelmi, mozgalmi dokumentumokat. A gyűjtőtevékenység, amihez segítséget kérünk az alábbi főbb csoportokra osztható: 1. Tárgygyűjtés. Ide tartozik minden eszköz, használati tárgy, érem, jelvény, emléktárgy, zászló, ruházati darab, stb., amiket a fenti nagy események során használtak, illet­ve ezekkel az eseményekkel kapcsolatba hozhatók. 2. Képgyűjtés. Minden egykorú fénykép, rajz, festmény, térkép és vázrajz, ami akár az országos, akár a megyei ese­mények lefolyásának egy-egy részletét, vagy az azokban résztvevő személyeket örökíti meg. 3. Hírlapok, nyomtatványok, könyvek, brosúrák, kézzel írt vagy sokszorosított röplapok: — elsősorban a megyei sajtó még fellelhető példányaira, vagy a megyei eseményeket tár­gyaló országos lapokra gondolunk. Nagyon fontosak az el­lenforradalmi — Horthy — időszakban megjelentetett ille­gális röplapok és a felszabadító harcok során megjelent nyomtatványok. 4. Iratok: — magánszemélyek tulajdonában levő hivatali« iratok, igazolványok, községi, hatósági, direktóriumi és párt­intézkedések a fenti időszakokból, továbbá a bírósági perek iratai, amelyek az ellenforradalmi időszakban a munkás- mozgalomban résztvevők ügyeire vonatkoznak. Ide tartoz­nak még a különböző jegyzőkönyvek, és az esetleg még fel­található kéziratos eseményfeljegyzések, egykori levelezé­sek is. 5. Helyrajzi adatok: — a községben lefolyt történeti je­lentőségű események, gyűlések, csatározások pontos helye. Vöröskatonák és felszabadító szovjet harcosok sírjainak he­lye. Az esesményekkel kapcsolatos emléktáblák és emlék­művek helye stb. 6. Személyi adatok: — a fenti eseményekben községükben — a köztudomás, vagy egyéni értesülések szerint — kik vet­tek részt, hol találhatók és mikor kereshetők fel. 7. Helyi gyűjtemények: — van-e a fenti eseményekkel kapcsolatban történelmi gyűjtemény a község területén köz- vagy magántulajdonban. Hol és mikor tekinthető meg? A magánszemélyek, vagy a közületek birtokában levő tár­gyakat, képeket, iratokat, levelezéseket stb. nem kívánjuk a Nógrád, vagy a múzeum számára feltétlenül elhozni, ha azokhoz tulajdonosaik ragaszkodnak. Ilyen esetekben azokról fényképfelvételeket készítünk. Kérjük, hogy értesítéseiket a Nógrád Szerkesztősége, vagy a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum címére elküldeni szíveskedjenek. (n HlMtO még kivezették volna... a vesztőhelyre-.. de nem sike­rült jól... és elcsaptak... Azóta tökéletesítettem a ta­lálmányt. .. és annak éltem, hogy ezt... átadjam az embe­riségnek. .. A bűnös ne szen­vedjen, ha meghal-.. Azért álltam a légióba... hogy itt, ha van ... menthetetlen sebe­sült vagy beteg .. • kipróbá­lom. .. Hunkában az állandó bizottság Balassagyarmaton, az állan­dó bizottságok közül jelenleg a,-. :pairi dolgozik a legkiegyen­súlyozottabban. Többek kö­zött ellenőrizték a Húsipari Vállalat szociális létesítmé­nyeit. Észrevételeik meggyor­sították a női fürdő építését, a zuhanyozót is bővítették. Ma- eankisiparosokat is ellenőriz­tek. Az egyik asztalosnál fel­fedezték, hogy az elektromos vezetéket rosszul helyezték el, balesetveszélyes. Pótoltatták a hiányosságot. Jártak az épí­tőipari ktsz-nél, a TÜZÉP-nél és minden esetben a lakosság ellátásának megjavítása érde­A világ közútjain jelenleg 180 millió gépkocsi közleke­dik. Az évi gépkocsitermelés 12 millió, ennek ellenére a gépkocsik száma csak 5 szá­szainkkal szaporodik, mert na­ponta 30 ezer kocsit vonnak ki a forgalomból. Megközelítő számítások szerint 120 millió motorkerékpár, robogó és ke­Az idén újabb feladatok megvalósítását tűzte célul a tanács ipari állandó bizottsá­ga. Társadalmi szervezetek és a NEB. valamint szakemberek bevonásával a húsipari, a ve­gyesipari vállalatoknál, a ktsz- nél, a TÜZÉP-nél utóvizsgála­tokat tartanak arról, hogy az elmúlt vizsgálatok nyomán meghatározott feladatokat mi­ként hajtották végre. Üjabb vizsgálatokat is folytatnak pél­dául a fémipari vállalatnál. Készt vállaltak a tanácsülések előkészítésében és á tanács­ülésen hozott határozatok vég­rehajtásának ellenőrzésében is rékpár . van használatban, ami azt jelenti, hogy a gumi- tömlős közlekedési eszközök száma eléri a 300 millió da­rabot. A motorizált közlekedési eszközök naponta átlag 10 ezer balesetet idéznek elő, ezekből halálos kimenetelű 800—1000. 33. Gyengébb fizikumú ember a trópuson sokszor ájulássze- rűen elalszik étkezés után. Hiába minden, ez a.z álmos­ság leküzdhetetlen. Spoliansky vérző arccal bukott a földre. — Ezt a Spolianskyt kössé­tek a másik csirkefogó mellé két órára. Az en crapaudine középkor: büntetés. A bokát és a csuk­lót megkötik, azután a hason fekvő ember hátán addig húzzák, amíg a kéz- és a láb­fejek összeérnek. Így lökik be egy letakart verembe. Érezte, hogy a feje tele van vérrel és a szíve vadul ka­limpál, ahogy hason fekszik a veremben... Mellette a szerencsétlen Spolianskyt kötötték meg. A napon ötven fokon felül volt, ami a Szaharában nem ritka­ság. A vermet lefedték pony­vával. Szörnyű hőségnek kell lenni itt fél órán belül. Hm... a vér már lement a fejéből és a szíve is egész ren­desen dobog. Mégiscsak órák kellenek majd hozzá, hogy így meghaljon... — Harrincourt... — nyögte Spoliansky — én... nem bírom ki... két óráig.. • — Ugyan menjen! Két óráig akár pikétet is lehet így játszani. Szájharmonikáról nem is szólva. — De.. ■ nekem tágult aor­tám van... — Hát minek jön a Szaha­rába, ha ilyen előkelő? Ne mozogjon lehetőleg, mert ak­kor lassabban kering a vér és nem szorítja úgy el a kötél. — Maga... miért mozog- akkor? — Mert én szeretnék meg­halni. .. A meleg már kezdett meg­sűrűsödni a ponyva alatt és a két ember kilégzésétől megre­kedt széndioxid még halálo­sabbá tette az izzó nyomást. A ponyva mintha fűtött kályha oldala volna, úgy on­totta rájuk a perzselő forró­ságot, és népi engedte át a visszasugárzó hőt. — Harrincourt. -. — lihegte a másik — hallgasson meg... Nem akarom a sírba vinni... amit tudok.. • Meg kell mondjam... ki vagyok... — Gárdatiszt és elkártyáz­ta, vagy őrgróf és megölte- Oly mindegy... — Én állami ember vol­tam. .. — Miniszteri tanácsos? — Nem.. • Hóhér... — Tessék? A „gróf úr” hóhér? Ezzel a külsővel? Miért? Szegény Troppauer olyan, mint egy hóhér és költő. Ez meg in­kább költőnél-: látszik és hó­hér. .. Na, szépen vagyunk itt az inkognitókkal. — Igen. •. Én hóhér vol­tam.. . Öröklött mesterség, az apám is az volt... — Ne vegye a szívére. •. Spoliansky nagyot sóhajtott. A másik oldalára fordult, et­től kissé megkönnyebbült. — Hallgasson meg, Harrin­court. .. bár nem vagyok ér­demes rá. •. el akartam lopni az ingét... — Maga is? ... Hát az egész szazad az én fehérneműmben akar járni? — Lihegve hagy­ta abba- — Azért kutya egy dolog. — Egy katona vállalkozott rá, hogy elhozza... El is hoz­ta... és ekkor lecsapott rám az a. •. Pencroft. Azt mondta, ha nem adom oda az inget, feljelent... maga tudja... milyen szörnyű. •. meglincse­lik a tolvajt... Ezért voltam kiszolgáltatva neki... Hű, a mindenségit. ■. már nagyon nehéz. — Elvette az inget... Én bolond... elmondtam neki a titkomat-.. a találmányo­mat. .. Engem ugyanis azért csaptak el... mert feltaláltam valamit... — Nem tette helyesen... Állami ember éljen a hivatá­sának. .. — Hát-.. Ez volt a baj... én a hóhórságot mint... val­lásos ember __fogtam fel... — Ha maga... mondja.. • Fájdalom nélkül... akartam •. kivégezni... feltaláltam egy módot... De nem fogadták el... Pedig az akasztás ször­nyű. .. elhiheti­— Én azt hittem... ha be­bizonyítom nekik •.. akkor beleegyeznek-.. és egy elítélt­nél... alkalmaztam... mielőtt Galambnak hirtelen egy öt­lete támadt: — Mondja! A szanitéccal maga suttogott... Mikor Iljics sebesülten feküdt... — Igen... megbeszéltem vele... hogy, ha az orvos le­mond. .. akkor megengedi, hogy... kipróbáljam •.. — Maga ölte meg?! — Nem... Mert... mikor én alkalmazni akartam ... Ez egy hosszú, hajlított sodrony ■.. csipeszekkel. A... csipeszek beállíthatók és ha ráhelyezi a sodronyt... egy testre. -. ak­kor minden csipeszt egy... főér. -. fölé helyezhet... Ügy van hajlítva... a rúd és ha a felső végén lenyom... egy csatot. -. akkor a csipeszek becsukódnak... valamennyi ér egy pillanat... alatt elzá­rul. -. a szív nyomban meg­áll. .. az agyműködés... a lég­zőcentrum . •. meg, ha az ar­téria radiális és... jaj... — A gyilkosságról beszéljen — lihegte Galamb. — A szanitéc-.. mondta... hogy jobban lett Iljics... és van remény... ezért nem tet­tem meg. De az a gazember. •. elvette... az érszarítót.. és -, és... ő ölt vele. •. — Pencroft? — Igen... — Magasra dob­ta magát és hörögve hullott vissza. Egy siralmas sóhajjal tette hozzá: — De van egy másik neve is. •. — Laporter! — I... Igen!... Jaj! (Folytatjuk) 4 NÓGRÁD — 1968, március 16,, szombat vében folytattak vizsgálatot. Naponta tízezer baleset

Next

/
Thumbnails
Contents