Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-16 / 64. szám
Yéráícmfesztés álfátoknak A fajtaközi vérátömlesztés ösztönzi az állatok növekedését Erre a következtetésre jutottak a moszkvai állattenyésztési intézet biológusai. A bécsi kéknyulak vérét fehér angóranyulakba ömlesztették át Ennek következtében a fehér nyulak súlyban gyorsan gyarapodtak, vérük vegyi ösz- szetétele megjavult. A tudósok úgy vélik, hogy a kísérlet mezőgazdasági szempontból nagy jelentőségű lehet. A tudósok szerint az ilyen vérátömlesztéssel a szervezetben mutációk jönnek létre. Ez arról tanúskodik, hogy a vérben vannak olyan molekulák, amelyek befolyásolják az állat génjeit. Fajtán belüli vérátömlesztés esetén ilyen változásokat nem figyeltek meg. Korábban hasonló kísérlete két végeztek szárnyasokkal, s ugyanilyen eredményekre jutottak. Négy fiú — egy lány Ötös névadóünnepséget rendeztek tegnap az Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatóságán. A szakszervezet által rendezett ünnepségen csaknem ötezer forint értékű ajándékot adtak át az újszülötteknek; Halama Szabolcsnak, Csirke Zsoltinak, Balkó Attilának, Telek Csabának, illetve szüleinek, és a névadóünnepség egyetlen kislányának, Tóbik Viktóriának. A kisdobosok fehér szegfűkkel köszöntötték az újszülötteket, ahol az anyakönyvi teendőket Balázs Sándorné látta el. Koppány György felvétele. Vérfécsa az országúton Elfogták a szökevény gépkocsi vezet öt Mint a rádió a hírek kö- két. Nézte a menetleveleket, — A Stork. Stork György, zött bemondta: e hét elején a kocsikat, kérdezgette az — mondották egyszerre töb- Apc és Hatvan között súlyos embereket. A gázoló és áldó- ben. közlekedési baleset történt, zatát gyalázatos gyávasággal Áldozata Kapuska János ke- cserbenhagyó gépkocsivezető- rékpáros, akit életveszélyes nek meg kell lennie, állapotban szállított kórházba A 2. számú AKÖV salgóa szerencsétlenség észlelője: tarjáni telepén a megyei köz- . . . ,. ... . Lakner József gépkocsivezető, lekedés-rendészet egyik fiatal gfáva, megfutárnodasbol le- Miután Kapuskát biztonságba őrmestere járt. Vállapján vizsgázott gepkocsivezetot helyezte, Lakner József első nemrég még a három csont- természetesen előzetes leStork György csuklóján rövidesen kattant a fénylő bilincs. A lelkiismeretlenségből. dolga a rendőrség értesítése csillag fehérlett- A tiszthe- v°lt. lyettest a telepen sokan isA sebesült még a mütőasz- merik, sokan kedvelik, talon feküdt, amikor a rend- ~ Talán segíthetek, — lé- őrség baleseti járőre már a P^tt mellé az egyik ismerős, helyszínen dolgozott. Dombo- — Itf- ez a lerobbant Garant rü üvegcserepekre bukkant. tartóztatásba helyezték. Kihallgatásakor megkérdezték tőle, miért vetemedett arra, hogy a baleset után megállás nélkül elrobogjon. — Miért? . . . Miért? . . . A főesküt teszem le rá, hogy Kérem, én irtózom a vértől. — Lámpaüveg — így az f , P'1' re-lektora még meg- a rabkosztól, a rácsos abőrnagy. - Garknt? Volsk- l*:t “ apc! kararnbo1 előtt... laktói nem fog irtózni Stork wagen? Ilyen üveget ezeken £ ‘TT“’ őrmtes' György? a kocsikon használnak . • . hogy elmo;dom> - b- z. A tiszthelyettes guggolva A baleset körülményeinek ■ -----v izsgálódott, majd felegyene- ismeretében nem volt vitás sedett. Tenyerén parányi zo- hogy a karambolozó Garant mán cd arabka. jobb üvege tört el. Az egyik — Valószínűleg Garant, ilyen típusú kocsi reflektora Eöld színű Volskwagent nem mellett még a kézilámpa fé- importálunk. nyében is feltűnően frissnek Kádión szálltak szét ezek a, festés. A meglopott a fontos adatok az egész or- ieherauto lámpafoglalatában szagba. Gépkocsik százait ál- P®01® szinte világítottak a lították meg a rendőrök, de zavartól megszabadított me- hiába. Békéstől Esztergomig, neteKBorsodtól Baranyáig kereste — Ki járt ezzel a kocsival? fel a rendőrség a telephelye- — kérdezte az őrmesterIgényesebbek lettünk? Nemrég véletlenül fültanúja voltam két cipész beszélgetésének. A szakmáról volt szó. Arról, hogy foltozás ma már úgyszólván nincs, a talpalás és fejelés is nagyon lecsökkent. Újat vesz mindenki, ha megkopott a régi — mondták. A napokban a kisipari szövetkezetek statisztikája került a kezembe, amelyek a két cipészt igazolják. Megyénk szövetkezeti cipészei öt évvel ezelőtt alig több mint kilencezer pár új cipőt készítettek, tavaly pedig már 16 500 párat. Talpaltatni viszont már 20 ezer párral kevesebbet vittek, fejelés pedig a réginek az egyharmadára csökkent. Ha sokat nem is, de valamit mégis mond e néhány összehasonlító szám. Valóban igényesebbek lettünk?! — b- — Felhívás a munkásmozgalmi történelmi dokumentumok gyűjtésére Az 1968, az 1969 és az 1970-es esztendők a nagy évfordulók évei. 1968 októberében az „őszirózsás’' forradalom, novemberében az első Magyar Tanácsköztársaság és a KMP megalakulása, 1969 márciusában a magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása 50., 1969 végén és 1970 elején pedig a fel- szabadulás 25 évfordulóját ünnepeljük. A nagy események Nógrád megyében is szorosan összefüggöttek a legális és illegális munkáspártok és a munkásmozgalom történetével. A Nógrád Szerkesztősége és a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum, azért, hogy a még lappangó párttörténeti és munkásmozgalmi emlékeket összegyűjtse és megmentse, valamint, hogy a nagy évfordulókkal kapcsolatban rendezendő kiállításokat és megírásra kerülő tanulmányokat, cikkeket, művészi ábrázolásokat korhűbbé és főleg megyei vonatkozások tekintetében gazdagabbá tehesse, kéréssel fordul mindenkihez: gyűjtse a történelmi, mozgalmi dokumentumokat. A gyűjtőtevékenység, amihez segítséget kérünk az alábbi főbb csoportokra osztható: 1. Tárgygyűjtés. Ide tartozik minden eszköz, használati tárgy, érem, jelvény, emléktárgy, zászló, ruházati darab, stb., amiket a fenti nagy események során használtak, illetve ezekkel az eseményekkel kapcsolatba hozhatók. 2. Képgyűjtés. Minden egykorú fénykép, rajz, festmény, térkép és vázrajz, ami akár az országos, akár a megyei események lefolyásának egy-egy részletét, vagy az azokban résztvevő személyeket örökíti meg. 3. Hírlapok, nyomtatványok, könyvek, brosúrák, kézzel írt vagy sokszorosított röplapok: — elsősorban a megyei sajtó még fellelhető példányaira, vagy a megyei eseményeket tárgyaló országos lapokra gondolunk. Nagyon fontosak az ellenforradalmi — Horthy — időszakban megjelentetett illegális röplapok és a felszabadító harcok során megjelent nyomtatványok. 4. Iratok: — magánszemélyek tulajdonában levő hivatali« iratok, igazolványok, községi, hatósági, direktóriumi és pártintézkedések a fenti időszakokból, továbbá a bírósági perek iratai, amelyek az ellenforradalmi időszakban a munkás- mozgalomban résztvevők ügyeire vonatkoznak. Ide tartoznak még a különböző jegyzőkönyvek, és az esetleg még feltalálható kéziratos eseményfeljegyzések, egykori levelezések is. 5. Helyrajzi adatok: — a községben lefolyt történeti jelentőségű események, gyűlések, csatározások pontos helye. Vöröskatonák és felszabadító szovjet harcosok sírjainak helye. Az esesményekkel kapcsolatos emléktáblák és emlékművek helye stb. 6. Személyi adatok: — a fenti eseményekben községükben — a köztudomás, vagy egyéni értesülések szerint — kik vettek részt, hol találhatók és mikor kereshetők fel. 7. Helyi gyűjtemények: — van-e a fenti eseményekkel kapcsolatban történelmi gyűjtemény a község területén köz- vagy magántulajdonban. Hol és mikor tekinthető meg? A magánszemélyek, vagy a közületek birtokában levő tárgyakat, képeket, iratokat, levelezéseket stb. nem kívánjuk a Nógrád, vagy a múzeum számára feltétlenül elhozni, ha azokhoz tulajdonosaik ragaszkodnak. Ilyen esetekben azokról fényképfelvételeket készítünk. Kérjük, hogy értesítéseiket a Nógrád Szerkesztősége, vagy a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum címére elküldeni szíveskedjenek. (n HlMtO még kivezették volna... a vesztőhelyre-.. de nem sikerült jól... és elcsaptak... Azóta tökéletesítettem a találmányt. .. és annak éltem, hogy ezt... átadjam az emberiségnek. .. A bűnös ne szenvedjen, ha meghal-.. Azért álltam a légióba... hogy itt, ha van ... menthetetlen sebesült vagy beteg .. • kipróbálom. .. Hunkában az állandó bizottság Balassagyarmaton, az állandó bizottságok közül jelenleg a,-. :pairi dolgozik a legkiegyensúlyozottabban. Többek között ellenőrizték a Húsipari Vállalat szociális létesítményeit. Észrevételeik meggyorsították a női fürdő építését, a zuhanyozót is bővítették. Ma- eankisiparosokat is ellenőriztek. Az egyik asztalosnál felfedezték, hogy az elektromos vezetéket rosszul helyezték el, balesetveszélyes. Pótoltatták a hiányosságot. Jártak az építőipari ktsz-nél, a TÜZÉP-nél és minden esetben a lakosság ellátásának megjavítása érdeA világ közútjain jelenleg 180 millió gépkocsi közlekedik. Az évi gépkocsitermelés 12 millió, ennek ellenére a gépkocsik száma csak 5 szászainkkal szaporodik, mert naponta 30 ezer kocsit vonnak ki a forgalomból. Megközelítő számítások szerint 120 millió motorkerékpár, robogó és keAz idén újabb feladatok megvalósítását tűzte célul a tanács ipari állandó bizottsága. Társadalmi szervezetek és a NEB. valamint szakemberek bevonásával a húsipari, a vegyesipari vállalatoknál, a ktsz- nél, a TÜZÉP-nél utóvizsgálatokat tartanak arról, hogy az elmúlt vizsgálatok nyomán meghatározott feladatokat miként hajtották végre. Üjabb vizsgálatokat is folytatnak például a fémipari vállalatnál. Készt vállaltak a tanácsülések előkészítésében és á tanácsülésen hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésében is rékpár . van használatban, ami azt jelenti, hogy a gumi- tömlős közlekedési eszközök száma eléri a 300 millió darabot. A motorizált közlekedési eszközök naponta átlag 10 ezer balesetet idéznek elő, ezekből halálos kimenetelű 800—1000. 33. Gyengébb fizikumú ember a trópuson sokszor ájulássze- rűen elalszik étkezés után. Hiába minden, ez a.z álmosság leküzdhetetlen. Spoliansky vérző arccal bukott a földre. — Ezt a Spolianskyt kössétek a másik csirkefogó mellé két órára. Az en crapaudine középkor: büntetés. A bokát és a csuklót megkötik, azután a hason fekvő ember hátán addig húzzák, amíg a kéz- és a lábfejek összeérnek. Így lökik be egy letakart verembe. Érezte, hogy a feje tele van vérrel és a szíve vadul kalimpál, ahogy hason fekszik a veremben... Mellette a szerencsétlen Spolianskyt kötötték meg. A napon ötven fokon felül volt, ami a Szaharában nem ritkaság. A vermet lefedték ponyvával. Szörnyű hőségnek kell lenni itt fél órán belül. Hm... a vér már lement a fejéből és a szíve is egész rendesen dobog. Mégiscsak órák kellenek majd hozzá, hogy így meghaljon... — Harrincourt... — nyögte Spoliansky — én... nem bírom ki... két óráig.. • — Ugyan menjen! Két óráig akár pikétet is lehet így játszani. Szájharmonikáról nem is szólva. — De.. ■ nekem tágult aortám van... — Hát minek jön a Szaharába, ha ilyen előkelő? Ne mozogjon lehetőleg, mert akkor lassabban kering a vér és nem szorítja úgy el a kötél. — Maga... miért mozog- akkor? — Mert én szeretnék meghalni. .. A meleg már kezdett megsűrűsödni a ponyva alatt és a két ember kilégzésétől megrekedt széndioxid még halálosabbá tette az izzó nyomást. A ponyva mintha fűtött kályha oldala volna, úgy ontotta rájuk a perzselő forróságot, és népi engedte át a visszasugárzó hőt. — Harrincourt. -. — lihegte a másik — hallgasson meg... Nem akarom a sírba vinni... amit tudok.. • Meg kell mondjam... ki vagyok... — Gárdatiszt és elkártyázta, vagy őrgróf és megölte- Oly mindegy... — Én állami ember voltam. .. — Miniszteri tanácsos? — Nem.. • Hóhér... — Tessék? A „gróf úr” hóhér? Ezzel a külsővel? Miért? Szegény Troppauer olyan, mint egy hóhér és költő. Ez meg inkább költőnél-: látszik és hóhér. .. Na, szépen vagyunk itt az inkognitókkal. — Igen. •. Én hóhér voltam.. . Öröklött mesterség, az apám is az volt... — Ne vegye a szívére. •. Spoliansky nagyot sóhajtott. A másik oldalára fordult, ettől kissé megkönnyebbült. — Hallgasson meg, Harrincourt. .. bár nem vagyok érdemes rá. •. el akartam lopni az ingét... — Maga is? ... Hát az egész szazad az én fehérneműmben akar járni? — Lihegve hagyta abba- — Azért kutya egy dolog. — Egy katona vállalkozott rá, hogy elhozza... El is hozta... és ekkor lecsapott rám az a. •. Pencroft. Azt mondta, ha nem adom oda az inget, feljelent... maga tudja... milyen szörnyű. •. meglincselik a tolvajt... Ezért voltam kiszolgáltatva neki... Hű, a mindenségit. ■. már nagyon nehéz. — Elvette az inget... Én bolond... elmondtam neki a titkomat-.. a találmányomat. .. Engem ugyanis azért csaptak el... mert feltaláltam valamit... — Nem tette helyesen... Állami ember éljen a hivatásának. .. — Hát-.. Ez volt a baj... én a hóhórságot mint... vallásos ember __fogtam fel... — Ha maga... mondja.. • Fájdalom nélkül... akartam •. kivégezni... feltaláltam egy módot... De nem fogadták el... Pedig az akasztás szörnyű. .. elhiheti— Én azt hittem... ha bebizonyítom nekik •.. akkor beleegyeznek-.. és egy elítéltnél... alkalmaztam... mielőtt Galambnak hirtelen egy ötlete támadt: — Mondja! A szanitéccal maga suttogott... Mikor Iljics sebesülten feküdt... — Igen... megbeszéltem vele... hogy, ha az orvos lemond. .. akkor megengedi, hogy... kipróbáljam •.. — Maga ölte meg?! — Nem... Mert... mikor én alkalmazni akartam ... Ez egy hosszú, hajlított sodrony ■.. csipeszekkel. A... csipeszek beállíthatók és ha ráhelyezi a sodronyt... egy testre. -. akkor minden csipeszt egy... főér. -. fölé helyezhet... Ügy van hajlítva... a rúd és ha a felső végén lenyom... egy csatot. -. akkor a csipeszek becsukódnak... valamennyi ér egy pillanat... alatt elzárul. -. a szív nyomban megáll. .. az agyműködés... a légzőcentrum . •. meg, ha az artéria radiális és... jaj... — A gyilkosságról beszéljen — lihegte Galamb. — A szanitéc-.. mondta... hogy jobban lett Iljics... és van remény... ezért nem tettem meg. De az a gazember. •. elvette... az érszarítót.. és -, és... ő ölt vele. •. — Pencroft? — Igen... — Magasra dobta magát és hörögve hullott vissza. Egy siralmas sóhajjal tette hozzá: — De van egy másik neve is. •. — Laporter! — I... Igen!... Jaj! (Folytatjuk) 4 NÓGRÁD — 1968, március 16,, szombat vében folytattak vizsgálatot. Naponta tízezer baleset