Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-15 / 63. szám

Jó indulás, fél siker Eredményes évet zártak 1967-bén megyénk közös gazdaságai. A növényter­mesztés és az állattenyész­tés eredményei, s így a jö­vedelem is magasabb volt, mint a korábbi években. A hosszú Ő6z lehetővé tette, hogy gondosan alapozzák az új esztendőt- Időben elvetet­ték 57 144 holdon a gabonát. Ennek nagy részében mint­egy 43 ezer holdon kenyér- gabonát takart a föld. S a szövetkezetek alakulása óta most először, csaknem 63 ezer holdat mélyen szántot­tak a traktorok. A közös gazdaságok veze­tőinek, tagjainak érdeme, hogy a tél a terület 80—85 százalékán jó növényállo­mányt talált A tavalyinál gazdagabb termést azonban csalt akkor várhatnak a szövetkezetek, ha az 57 ezer hold gabona tavaszi munká­latait is gondosan és időben elvégzik. Az őszi búzák fejtrágyá­zásának meggyorsítása most már a sürgős tennivalók kö­zé tartozik. Ugyanis az az ideális állapot, ha a tápláló nitrogént már akitor meg­kapják a növények, amikor a hideg tél után a tavasz, az élet első jele mutatkozik. Eddig az őszi vetések mint­egy felére szórták ki a mű­trágyát. Vannak szövetkeze­ték, állói ennél jóval előbb­re tartanak. A dejtári Jó­zsef Attila Termelőszövet­kezet az őszi vetésein már elvégezte a fej trágyázást. Gondot okoz azonban, hogy a nitrogén műtrágya­ellátás nem a legjobb- Több tsz-ben ez akadályozza a feitrágyázás elvégzését. Ed­dig 5378 tonna nitrogénmű­trágyát szállított az AGRO- KER a termelőszövetkeze­tekhez. Ez a szükségletet nem elégíti ki. Emellett za­varólag hat még, hogy a műtrágya elosztása arányta­lan. Vannak gazdaságok, amelyek már megkapták az Igényelt műtrágyát. Másho­vá azonban a szükségletnek esak 40—50 százaléka érke­zett meg. Helyes lenne, ha az AGROKER az igények­nek megfelelően, arányosan próbálná „elosztani” a ter­melőszövetkezetek között a nitrogént. Sokat segíthetnek ebben a területi szövetsé­gek. A szűkös nítrogénellátás szükségessé teszi, hogy a alapján állapítsák meg a holdanként! mennyiséget. A brigádvezetők, agronómu- sok feladata ezekben a na­pokban, hogy „osztályozzák" a táblák növényzetét, ellen­őrizték a vetés állapotát, a növények számát, a talaj tápanyagszolgáltató képessé­gét- Ezek alapján szabják meg a holdanként! 20—40 kilónyi nitrogén hatóanyag mennyiséget Annál is in­kább szükség van erre, mert a hó nélküli február­ban igen erős volt a hőmér­sékletingadozás. A hirtelen felmelegedést svakran gyors és erős lehűlés követte. Ilyenkor még az ősszel meg­erősödött vetések is legyen­gülhetnek. Az idejében ki­juttatott nitrogén tápláló anyag segíthet a legtöbbet. A készülődéshez tartozik a tavaszi vetésekhez szük­séges vetőmag biztosítása. Az intézkedéseket időben megtették az illetékes szer­vek. A jelentkező igények kielégítése biztosított. A központi készletből igényelt vetőmag nagy részéi — a tavaszi árpát, zabot, a ku­koricának mintegy 70 szá­zalékát — megkapták a szö­vetkezetek. Az aprómag szállítása folyamatosan tör­ténik- Ez azonban csak ki­sebb részét, a tavaszi kalá­szosok esetében a szükség­letnek mintegy 20 százalékát jelenti a megyében. A közös gazdaságok jobbára saját vetőmagot szórnak a földbe. Az elmúlt évben sok gondot okozott — főleg a tavaszi árpánál —, hogy a vetőmag­vak csirázáei képessége romlott. Ezért most nagyobb figyelmet kell fordítani a vetőmagvak csíráztatósi pró­báinak elvégzésére. Sajnos, még mindig akadnak gazda­ságok, ahol még most sem végezték el a vetőmagvak vizsgálatát Az őszi mélyszántást, — mintegy 1000—1500 hold ki­vételével —- elvégezték a szövetkezetek. Ez minden­képpen előnyt jelent most az indulásnál, ha okosan élnek vele. Az, hogy arány­lag kevés területet kell szántani, biztosítékot nyújt a tavaszi talajelőkészítés gyors és jó elvégzésére. Ügy kell tehát szervezni a mun­kát a szövetkezeti szakem­bereknek, hogy a legválto­zékonyabb időjárás se okoz­hasson meglepetést. A vetést a lehető legkorábban kell ra, hogy a kenyérgabona jő előveteményt kapjon. A kenyérgabona jövedelme jó. Érdemes tehát már most, az előveteménynél is bizto­sítani a gazdag termés fel­tételeit. A tavaszi munkákhoz szükséges erő- és munkagé­pek javítása az üzemek többségében jól halad. Gon­dok inkább a gyenge terme­lőszövetkezeteknél jelent­keznek. Ahhoz pedig, hogy a tavaszi munka időben kezdődhessen, elengedhetet­len a műtrágyaszórók, a ta­vaszi talajelőkészítő gépek, vetőgépek gondos előkészí­tése. A termelőszövetkezetek nagy része már ezen a télen arra törekedett, hogy önál­lóan javítsák erő- és mun­kagépeiket. Mindezt úgy in­dokolták: a gépjavító válla­latok javítása minőségileg gyakran kifogásolható, s esetenként indokolatlanul magas a számla. így alakult ki az a visszás helyzet, hogy a gépjavító vállalatok kapa­citása kihasználatlan, a ter­melőszövetkezetek pedig nem győzik a javítást. Az erő- és munkagépek egy- harmada még nincs kijavít­va. Szükséges tehát a hely­zetet megvizsgálni, a to - vábbiakban pedig arra töre­kedni, hogy a termelőszö­vetkezetek és a gépjavító vállalatok közötti kapcsolat, munkamegállapodás erő­sebb, biztosabb legyen. Nem helyes, hogy a termelőszö­vetkezetek ott hagyták a gépjavító Vállalatokat és közben javító műhelyt hoz­nak létre maguk, vagy töb­ben, társulásos alapon. A tavaszi előkészület! munkák ettől függetlenül jő ütemben haladnak a kö­zös gazdaságok többségében. A legtöbb helyen a gépek és a szövetkezeti tagok mun­kájának gondos szervezésé­vel igyekeznek kihasználni az indulás előnyeit. Nem árt, ha a szövetkezeti szak­emberek a hátralevő rövid időben ismét átgondolják, hogy megtettek-e minden szükséges előkészületet. Mert régi tapasztalatokon nyugvó aranyigazság: a gyors és pontos tavaszi kez­dés fél sikert jelent. Hajezinger György a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője Korszerűsítik a Váci Kötött­árugyár kazári üzemét. Az el­avult gépeket fokozatosan ki­cserélik. Legutóbb tizenöt TEXTIMA márkájú modern tűzőgépet kapott a telep Befejeződött az agrár­közgazdasági szabadegyetem A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat agrár-közgaz­dasági szabadegyetemének utolsó előadására ma kerül sor Balassagyarmaton és Sal­gótarjánban. Délelőtt a balas­sagyarmati járási tanácson, délután a salgótarjáni TIT- székházban dr- Fecske Mihály, a Gazdaságkutató Intézet gaz­dasági szaktanácsadója tart előadást a termelőszövetkezeti dolgozók jövedelmi viszonyai­ról és szociális ellátásáról. Az agrár-közgazdasági szabad- egyetem előadásai a résztve­vők gazdasági irányító mun­kájának sikeres megoldásához komoly segítséget nyújtottak. Ez év őszén további tagozato­kat indít majd a TIT agrár- kozgazdasági témákkal. A százhuszadik március A három nagy tavaszi történelmi forduló elsőjéhez érkeztünk, március 15-höz. Tavaszokat mondunk: 1848, 1919, 1945 tavasza ... Az első, március idusa: az ifjúság, Petőfi tavasza. Mire emlékszünk mi idősebbek? Az iskolai ünnepsé­gekre, az ünneplőbe öltözött diákseregre, a kokárdák­ra, szavalatokra, lobogó márciusi napra. Ö, a március 15-ék, az ifjúság lázát, emlékét hozzák vissza. A lá­zat, a szívdobogtató, életrekelt történelmet — már együtt is indulunk azon a borús, tavaszi-esős napon a Pilvaxból, ami 10—12 ifjúval az orvosegyetem felé — már Petőfi szavai életre keltek, ahogy naplójában e napokat, perceket megörökítette: „A kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot, S majd teljes erővel kezdjük meg a nagy munkát. Elő­ször az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lel­kesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el— — Most menjünk egy censorh oz, és vele írassuk alá a proclamatiót és a Nemzeti Dalt! kiáltott valaki. — Censorhoz nem megyünk, feleltem; nem ismerünk többé semmi censort, el, egyenesen a nyomdába 1 Mindjárt bele egyezlek és követtek... * .. .Ez volt március 15-ike. Eredményei olyanok, me­lyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar törté­netben ... kezdetnek nagyszerű, dicső. Nehezebb a gyermeknek az első lépést megtennie, mint mérfölde­ket gyalogolni a meglett embernek Március 15. — ahogy O, Petőfi írta, a kezdet, az első lépések. Azokat a „mérföldeket” megtette a történelem, az egymást váltó ifjúság. A 120. március 15-ét ünnepeljük azóta. Százhúsz­szor, de hányféleképpen/ 1860-ban Táncsics vezette az ünneplőket, s rendőr­ség verte szét a tömeget. Majd jöttek rab-tavaszok, mikor a huszáruniformisos I. Ferenc József császár és király képe alatt Kossuth-nótákat énekelt a kirendelt kórus: feledtetni, szelídíteni akarták, ezek a március tizenötödikét, s nem szítani az emlék tüzél. És az 1942-es március 15, Amikor a kommunista párt irányításával a Történelmi Emlékbizottság a Pe­tőfi szobor előtt tüntetésre hívta, szervezte az ifjúsá­got, a dolgozókat, a művészeket, tiltakozva a fasiszta háború, a németekkel való elkötelezettség ellen. Pe­tőfi szavait, szellemét idézve, a nemzet függetlenségé­ért, szabadságáért adott ott a Dunaparton jelt, han­got. Mennyi március tizenöt — mily nehéz volt azokat a Petőfi idézte „mérföldeket gyalogolni a meglett ember­nek", a szabadságért, az emberségért küzdő nemzet­nek! Március IS-ét ünnepiünk, a százhuszadikhoz érkez­tünk- A kisdiákok ma is ünneplőben, verset mondanak, Petőfit szavalnak. Szivükből szólnak ezek a sorok, mai ifjúságunké óz eszme, a gondolat, Petőfi szavai: „Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek az emberiségért valamit.. Javítják a legelőket Megyénkben csaknem ötvenezer hozam növelésére irányul. Az idea holdnyi rétet és legelőt tartanak úgynevezett rét-legelőjavitásra nyilván, s ezt a nagy területet három és fél millió forintot biz- a hozamok alapján három ka- tosítanak megyénkben, tegóriába sorolják. Sajnos, a ré­tek és legelők minősége ren- Az összegből negyven terme- geteg kívánni valót hagy maga löszövetkezetbeu és mintegy 6500 után. holdon oldják meg a legelőjavt­Ezért nagy jelentőségű az a tást: műtrágyát vásárolnak és hosszabb lejáratú folyamatos te- szórnak ki, megtisztítják a cser- vékenység, amely rétjeink és le- jéktől a legelőket, azonkívül vil- gelőink minőségi javítására, a fű- lanypásztorokat szereznek be. gazdaságokban elsősor­ban az intenzív fajtá­kat fejtrágyázzák. A kü­lönböző hatóanyagú nitro­génműtrágya felhasználásá­nál mindig a hatóanyag kezdeni, mert a korai .vetés jelentős terméstöbbletet hozhat ott, ahol ki tudják használni a rendelkezésük­re álló lehetőségeket. Min­denképpen gondolni kell ar­Isméf lesz néplrontklub Balassagyarmaton Közkedvelt fórum volt Ba­lassagyarmaton az értelmiségi klub. Tulajdonképpen nem­csak értelmiségiek jártak ide, hanem munkások is a fém­ipari, a bútoripari és a ve­gyesipari vállalattól. A klu­bot a népfront szervezte: Schuchmann Zoltán ország- gyűlési képviselő támogatta a klub létrehozását, neves elő­adókat hívott meg Balassa­gyarmatra: Veres Pétert, Gor- ka Gézát, Szabó Pált, Kolli- nyl Ágostont és másakat Rendszeres vendégek voltak a megye és a város politikai és gazdasági vezetői, műszaki értelmiségiek, orvosok, taná­rok. Életképes intézmény volt a Hazafias Népfront. balassa­gyarmati klubja. Az előadá­sok. viták foglalkoztatták a városon kívül a megyét is. Ezért mindenkit meglepett a megszűnése. Sehucmann Zol­tántól kérdeztük az okát. — Sajnálatos félreértés volt az egész. A nyugati életformá­ról tartott előadást egy buda­pesti küldött. Valaki azt mond­ta, ez a nyugati életforma ter­jesztése. A klub vezetősége megsértődött, visszavonult. Én ennyit tudok róla ... — Képviselő elvtárs isme­ri a lakosság kérését, hogy a népfront biztosítson fóru­mot a vitákhoz? — Ennyi kérdés sohasem foglalkoztatta az embereket mint napjainkban. Tisztán akarnak látni a kül- és bel­politikában. Balassagyarmat fejlődése is egyre sürgetőb­ben követeli egy központ meg­teremtését, ahol az emberek megvitathatnak kérdéseket. — Mit tesznek azért, hogy teljesítsék a kéréseket? — A népfront, az illeté­kes párt- és tanácsi szervek­kel már Tárgyalt a klubról. Teljes felhatalmazást kaptunk a munkához. Elvileg a prog­ramban is megegyeztünk. Me. ayénk vezetőinek támogatása sem marad el bizonyosan. B. Gy. Csalóka a Szivárványban Az álfilmes nagy fogása — Üj téma saját élmény alapján A tavalyi nyár egyik dél­előttjén a salgótarjáni pia­con kíváncsian tekintgettek az emberek: ugyan jönnek-e már a díszletmunkások, a fil­mesek, a színészek. De miből gondolták, hogy jönnek?... Lapunkból. Német Géza, aki­vel a megyeszékhely egyik ismert és lelkes sportbarátja ismertette meg munkatársun­kat, számolt be a — szerinte — várható eseményről. Az „És még sokan mások” című munkavédelmi film forgatásá­nak megkezdéséről lett volna szó. Az igazság a kezdettel szemben pontosan ellentétes: akkoriban már !lezárult az el­ső kör Német Géza csúfos szereplése körül. Most pedig, hatvanhét nyaráról lépjünk vissza hatvanhat novemberé­be. A Salgótarjáni Szolgáltató Ktsz elnöke közölte Némettel, hogy a tervezett vállalkozás­ból nem lesz semmi; jogsza­bály és a Könnyűipari Mi­nisztérium egyik állásfoglalá­sa tilalmazza, hogy ktsz já­tékfilm készítésével foglalkoz­zék,' akárha a fényképész részleg keretein belül Is. A tervezett vállalkozás azt cé­lozta, hogy Németnek egy korábban elfogadott forgató- könyve alapján készítsék el az imént már említett filmet. Ez idő tájt egy fiatalember — S. Rezső — új állás után nézett, mert attól tartott, hogy annál a vállalatnál, amely akkor foglalkoztatta, az ő munkaköre megszűnik. Német sietett a megnyugta­tással. a Szivárványba invitálta a dig több mint fél évtizedet töltött szabadságvesztésben csalás. közokirathamisítás, befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt, egy­évi és öthónapi szigorított börtönre, valamint a közü­gyektől háromévi eltiltásra ítélte. Megállapította a járás- bíróság, hogy a visszaeső bű­fiatalembert, hogy az anya- nijző nem részesülhet a félté glakról tanácskozzék vele. Ezen a megbeszélésen ott volt az unokabáty is. Épp oly segítőkész, jóhiszemű, mint az öccse. Mivel takarék- betétkönyve éppen nála volt, nagy6ietve újabb nyolcezer forintot olvasott le Német Géza jólápolt, munkával ugyan nein tört kezeihez. A- Ne félj, amíg engem modorú, sima szavú, látsz! — úgymond. — Filmet : .. ... .* . .... csinálok Tarjánban. Én ír­tam, én leszek a rendező, te pedig a fővilágosító. teles szabadságra bocsátás kedvezményében. A bíróság a járási ügyészség indítványára a csalással szerzett, s eddig még vissza nem fizetett tizen­kétezer-ötszáz forint megfize­tésére is kötelezte az elítéltet. A vádhatóság képviselője az ítéletet tudomásul vette; az elítélt felmentésért fellebbe­zett. tehát a szélhámosi pályához szükséges kellékekkel rendel­kező Német ekkor is gyors visszafizetést ígért, — újólag Minden mozilátogató tudja, hivatkozva a filmre, hogy a fő világosító neve ott a furfangos csaló ügyében szokott szerepelni az alkotó- sikeres nyomozást végzett a ké között, s hogy az ő mun- rendőrség. Az akkor már be- _ _ k aja hatalmas tapasztalatot, gyulladt Német még kihall- élményei'' alantówfi Z nagy szaktudást igényel. S- gátasakor is képtelen hazug- könvvet is írhatna Rezső jóhiszeműségében sággal hozakodott elő: azt ál- airól hoSc S,"?“ könnyen lépre ment: unoka- lította. hogy ő a Nógrádi szélhámossás utón ­testvérétől ötezer forintot Szénbányák filmraboraíóriu- döbben ^ogv a bűn óu kert, hogy kisegíthesse „pH- mának felvételvezetője. Ilyen a börtönbe vezethet « lanatnyi” pénzzavarából azt állás sosem volt a trösztnél, érdemes becsület«^ T az önzetlen Német Gézát. A Német sosem volt a tröszt ni, mint például Trút j buZ' Tizenhét hónap, — ameny- nyire a salgótarjáni járásbíró­ság Német Gézát elítélte —.. nem kis idő Tartama alatt az elítélt — esetleg — saját „szívességre” decemberben alkalmazottja, került sor, tehát akkor, ami károsítottak „Es meg sokan belátható időn belül nem lesz film a forgatókönyvből. A visszafizetés határideje — mint sejthető — eredményte­lenül múlt el. Német ekkor ügyben. Német Gézát, aki ed­— b. z — NÓGRAD — 1968. március 15., péntek \

Next

/
Thumbnails
Contents