Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-13 / 61. szám
VILÁG PROlETÁRtA! EGYESÜLJETEK! Időnként leporolják • •. NOQRAD :'4aZ MÍ2MP NOGRÄD VI fc GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M EGYE) T A N Á ? S LAP J A XXIV EVF., 61. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. MÁRCIUS 13., SZERDA Megéri a Nélkülük sok dologban nem tudnánk egyről a kettőre jutni — vallják üzemeinkben azok a vezetők, akik a gyakorlatban győződtek meg a kutatóintézetek sokoldalú segítségéről. Különösen az új gazdasági mechanizmusban vetődik fel sűrűbben a velük való jobb. hatékonyabb együttműködés igénye. „Ez a fekete dosszié a gyár dolgozóinak egymillió forint többletbevételt jelent” — mondta a napokban Antal Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek igazgatója, a Miskolci Műegyetem által készített tanulmányra, amely a hengerlő gépek meggyorsításának szükségességét jelölte meg. Az előbbin kívül még hat kutatóintézetnek adtak megbízást tíz olyan témában, amelyek a gyár jövőjének kialakítását, biztonságos termelését szolgálják. A Síküveggyár a Fizikai Kutató Intézet támogatásával dolgozta ki a Zagyva II. új, sok eredményt hozó technológiáját. A Helyiipari Kutató Intézet munkatársai rendszeres látogatói megyénknek, tanulmányt készítenek a javító-szolgáltató tevékenységről. Egyre többször hallunk a Piackutató Intézet szolgáltatásainak igény- bevételéről. Szűnőben van az a korábbi kicsinyes szemlélet hogy a kutatóintézetek drágán dolgoznak. Egy biztos: nem kis összeget kémek megbízóiktól, de az a feladat sem egyszerű. amelynek megoldását a megrendelők számon kérik. S bizony nekik sem sikerül minden. Előfordult, hogy hosszas kutatás, kísérletezés, álmatlan éjszaka után is csak kudarcról számolhattak be. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek ezzel kapcsolatos kimutatásában kétszer találkozunk a bejegyzéssel: a kísérletek eredménytelenek. Ennek ellenére az egyenleg a következő: ráfordítás 1,8 millió forint, megtakarítás ugyanennyi. költséget üzemeink, gyáraink, A kívánságok egy nagy terület összes problémáit öleljék-e fel, vagy csak részkérdést oldjanak meg? Nehéz ebben állást foglalni, mert van olyan gyárunk, ahol a részprobléma megoldásával jutnak el a nagyhoz, másutt pedig ellenkezőleg: a nagy elképzelést kell realizálni, hogy feltáruljanak az egymásba kapcsolódó részletek. Egymás véleményét tiszteletben tartó eszmecserék során helyes tisztázni: milyen feladat elvégzésére képes a helyi laboratórium, vagy a házi kutatóintézet. Szükséges hangsúlyozni: lezárt sorompók ez utóbbiak előtt sincsenek. Munka közben felmerülhetnek ugyanis fontos elképzelések, amelyek magasabb szintű tudományos vizsgálódást követelhetnek. S megtörténhet az is, hogy a kutatóintézet és a gyár közösen vállalkozik egy-egy téma egész, vagy részleges feldolgozására. Ilyenkor közösen osztozkodnak a költségeken, ha másutt is használható a tanulmány akkor a nyereségen is. Mert a kutatóintézetek is a gyári témákból frissítik fel, teszik még vonzóbbá programjukat, hatékonyabbá munkájukat és a gyárak is jól járnak, ha a kor legmagasabb szintű műszaki tudományának megfelelő megoldáshoz jutnak egy-egy téma, feladat, problémakör kapcsán. Sok vállalatunk már felismerte a kutatóintézetek tevékenységében rejlő gazdasági lehetőségeket, a nyereség tömegének emelésére. Várható, hogy azok akik ma még tétováznak, sokallják a tudományos munkáért járó anyagi áldozatokat, húzódoznak a kiadásoktól, mire észbe kapnak késő lesz, mert már most előfordul, hogy egyik-másik intézet kapacitás hiánya miatt nem tud eleget tenni megrendelőinek. Ezért az jár jól, aki A célig göröngyös az út (3. oldal) Az V. és a VI. Békekölcsön sorsolása {4. oldali Mecser ismét győzött (5. oldal) Elegendő gép és vegyszer a inezőgazdasagnak A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Terme- lésfelügyeleti Osztályán'.tájékoztatásul közölték, hogy a tavaszi munkákhoz szükséges gépek javítása a termelőüzemekben és a gépjavító állomásokon folyamatosan, megfelelő ütemben halad. Az alkatrész-ellátás eddigi színvonala kielégítő és továbbra is kedvezőnek ígérkezik. Az AGROTRÖSZT a termelőüzemek gépvásárlási igényeinek kielégítésére megfelelő mennyiségű és választékú erő- és munkagéppel rendelkezik. A várható igényeket teljes egészében, csupán a DT—75 típusú traktorokból és a talajművelő kombinátorokból nem tudják kielégíteni. Az AGROTRÖSZT február végéig — a múlt év végi előszállításokkal együtt — 653 700 tonna vegyes műtrágyát szállított Iá a megrendelő mezőgazdasági üzemekbe. Ezen kívül a „kukorica-akció” keretében február végéig további 37 000 tonna nitrogénműtrágyát adtak át az üzemeknek. A háztáji kertek műtrágya-ellátásának javítására a nitrogén- műtrágyán kívül ez évben 600 000 lás csomag foszforműtrágyát is forgalomba hoznak. Amilyen jól végződött & tavalyi, olyan kellemetlenül kezdődött az idei év a Rom- hányi Cserépkályhagyárban. A kemencének, melynek „bejárata” látható, március 1-től termelnie kellene. Az előtte tefektetett palló, az ágaskodó betonvas-csonkok jelzik azonban, hogy a napi tizenhét tonna kapacitású algútkemen- ce egyelőre nem működik. A kivitelező Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőpari Vállalat alvállalkozója, a Debreceni Vasipari Vállalat ígérete ellenére nem szállította le február 12-re — és azóta sem — a kemence hiányzó szerelvényeit, tolópadját. A korszerű, nagyteljesítményű alagútkemence építését tavaly szeptemberben kezdték meg. A késedelmes átadás előreláthatólag több mint egymillió forint értékű kiesést idéz elő. A gyár ugyan bejelentette kötbérigényét, ez azonban nem pótolja majd a hiányzó cserépkályhákat. Nem örülnek a gyár vezetői annak sem, hogy az egymillió-háromszázezer forintért vásárolt idomprés tétlenül porosodik. Február 20-án kellett volna megkezdeni rajta a próbaüzemelést, melyre azonban a berendezést szállító külföldi cég szerelője nem érkezett meg- A gyár azonnal jelezte ezt a külkereskedelmi vállalatnak, de február végéig még csak választ sem kapott sürgetésére, Így mit tehetnek? Időnként leporolják a Már termelnie kéne az alagútkemencének, de nincs, ami gépet. mozgassa a csilléket... Árválkodik az idomprés. A képen látható Imre János brigádvezető az imént törölt« le róla a port (Koppány György felvételei) Mivel a kutatóintézetek magasszínvonalú, sokoldalú szellemi kapacitásának igény- bevétele költséges, nagyon meg kell fontolni, milyen témában kérjenek segítséget megfontolva, nagy körültekintéssel teremt alkotó kapcsolatot a gazdasági fejlődést segítő tudományos kutatóintézetekkel. Venesz Károly Vetélkedő a kiváló címért Megyénkben nagyobb számban dolgoznak felső- és középfokú technikusok a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. A fiatalok nagy becsvággyal fogtak hozzá munkájukhoz, többségük hasznos, okos elképzeléseket forgat a fejében, s azt, hogy ezeket jó lenne a köz javára hasznosítani. Ennek megvalósításához kíván segítő kezet nyújtani a KISZ és a MEDOSZ megyei bizottsága, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a megyei mezőgazdasági gépjavító vállalat. Meghirdették a mezőgazdaságban dolgozó fiatal szakembereknek a „Kiváló ifjú mérnök”, a „Kiváló ifjú technikus” és a „Kiváló ifjú újító” mozgalmat. Az egyes üzemek sajátosságának megfelelően versengeni lehet a cím elnyeréséért a növénytermesztésben, kertészetben, állattenyésztésben, erdészetben. valamint az üzemszervezés és a gépesítés területén. A részvétel feltételei szerint a fiatal szakembernek mindenekelőtt szakdolgozatot kell készítenie, részletesen írni a munkájáról, s arról, mit hogyan szeretne megváltoztatni. A szakdolgozat célkitűzései között szerepelhet a többtermelés, a nagyobb termésátlag elérése, a minőségjavítás, a gazdaságosabb termelés — önköltségcsökkentés — illetve a balesetelhárítási elgondolások megvalósítása. Ugyanakkor támogatni kell az üzemben dolgozó fiatalok munkáját, segíteni az ifjúsági szocialista közösségek kialakulását. A mozgalmak bármelyikébe benevezhetnek a fiatal szakemberek- A nevezési határidő: április 15, s a csatlakozást, jelentkezést a járási KISZ-bizottságokra kell eljuttatni. A pályázók által 1969. január 15-ig beküldött szakdolgozatokat, újításokat, valamint az elért termelési eredményeket szakemberekből álló bizottság bírálja felül. Napirenden: A vízgazdálkodásának fejlesztése Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén több fontos napirendi pont mellett Maróthy Győző az ÉKV osztályvezetője előterjesztésében megtárgyalták a megye vízgazdálkodásának továbbfejlesztését. A tárgyaláson részt vett Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes vezetője, és Márkus István, a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője is. Az ülésen bejelentették, hogy a több mint százötven kilométeren országhatárt képező Ipoly balassagyarmati öblöze- tének szabályozási munkálatai után megkezdődtek a folyó Dejtár környéki szakaszának rendezési munkái, és a jóváhagyott program szerint történik majd a szécsényi öblö- zet szabályozása is. A kisebb folyók, patakok és vízgyűjtő- területek rendezése azonban még késik. Az egyes községek és települések megfelelő ivóvíz-ellátásának megoldása ugyanis sürgősebb feladatot jelent a tanácsok számára. Ezért a végrehajtó bizottság mindenekelőtt a törpevízmű-tár- sulások további szervezését szorgalmazza. A termelőszövetkezetek igényei alapján elkészült az öntözéses gazdálkodás és a belterjes művelés kialakulása feltételeit képező, úgynevezett víztároló-telepítési program Nógrád megyére vonatkozóan. E szerint összesen százharminchét víztároló építésével számolnak a Zagyva és az Ipoly vízrendszerében. Bejelentették az ülésen, hogy az egy éve üzembe helyezett Észak-nógrádi Regionális Vízmű jelenlegi ötezer köbméter napi teljesítőképességének megkétszerezése céljából megkezdődött az úgynevezett második építési ütem programozása. Az előterjesztés feletti vitában a végrehajtó bizottság több tagja és a meghívott vendégek is részt vettek. Dr, Kraj- csovics Pál, a KÖJÁL igazgató főorvosa aggodalommal beszélt a megye ivóvíz-ellátásáról. A megyében nyilvántartott 929 közkútnak csaknem a fele fogyasztásra alkalmatlan vizet ad. Huszonhárom községben pedig egyáltalán nincs egészséges ivóvíz. Kérte a végrehajtó bizottságot, hogy az alsóbb szintű tanácsoknál járjon el a víz minőségének óvása céljából. Intézkedést sürgetett a felszíni vizek szennyezettségének megakadályozására. Sümegi János a pangó vizek elvezetését és a belvízrendezés fontosságát hangsúlyozta. Sándor Elemér a többi között a regionális vízmű második ütemének megvalósítását, és a már korábban megkezdett mélyfúrás folytatását kérte. Dr. László István a vízgazdálkodás tervszerűségét, a kivitelezés összhangjának megteremtését szorgalmazta. Márkus István bejelentette, hogy mintegy 30 millió forintos költséggel megkezdik a Zagyva vízgyűjtőjének teljes rendezését, árvízvédelemre pedig- 1970-ig 29 millió forintot biztosít a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság. Salgótarjánban szakaszmérnökséget szervernek a hatósági feladatok ellátására. A vitában elhangzottakat Tóth Béla Gergely, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese foglalta össze. A vb tegnapi ülésén úgy döntöttek, hogy április 2-re összehívják a megyei tanácsot, s megtárgyalták a tanácsülés elé kerülő napirendi pontokat is. Magyar — jugoszláv termelési tanácskozás A dél-baranyai Sellyén kedden magyar—jugoszláv kukoricatermelési tanácskozást és mezőgazdasági gépbemutatót rendeztek. A két szomszédos ország szakembereinek tapasztalatcseréjét az tette időszerűvé, hogy — mint ismeretes — hazánkban az idei tavaszon, több mint százezer holdon vetnek intenzív, bőtermő jugoszláv kukoricát. A tanácskozáson mintegy 300 mezőgazdasági szakember yett részt. Az Eszéki Növénytermelési Kutató Intézet tudományos munkatársai vetített-képes előadáson ismertették a különböző jugoszláv kukoricafajtákat és termelésük mód-: szereit. Egyebek között el- ■ mondták,, hogy tavaly legmagasabb hozama a vukovári állami birtoknál; volt, ahol ■*- négyezer hektár átlagában — 80 mázsás termést értek eh (Ez holdra átszámítva negyvenhét mázsás hozamnak felel meg, vagyis kétszerese— háromszorosa a hazai átlagnak.) A fajták kitűnő tulajdonságain kívül a rendkívül magas, hektáronkénti 42 ezres tőszámnak köszönhető es az eredmény.
