Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-10 / 59. szám
Díszbemutató Salgótarjánban Ritka film eseménye lesz március 11-cn, hétfőn este Salgótarjánnak. Meghívott közönség előtt, hat órai kezdettel a József Attila művelődési házban vetítik hazánkban elsőként Kovács Andrásnak, a Nehéz emberek, a Hideg napok és több más sikeres filmünk rendezőjének Falak című új írói és rendezői alkotását- Az érdekes témájú film díszbemutatóját ankét egészíti ki- Képünkön: Latinovics Zoltán és Gábor Miklós a Falak egyik jelenetében Programozóit „rivaldafény” az Operában A szakemberek véleménye szerint pillanatnyilag a világon a legkorszerűbb fényszabályozó berendezést szerelték fel a Magyar Állami Operaházban. Az angol Strand Electric cég készítette a teljesen tranzisztorizy.lt rendszerű berendezést. A cég nem ismeretlen a magyar színházi világban, mert korábban a Televízió stúdiója és a Miskolci Nemzeti Színház számára is szállított fényszabályozót. Az Operaházban jelentős mértékben csökkentették a berendezés felszerelésének idejét és fele annyi idő alatt helyezték el a bonyolult rendszerű fényszabályozót, mint például a világhírű londoni operában, a -Govent Gardenban történt hasonló konstrukció üzembe helyezése. Működése óta a budapesti Operaház előadásai során hatásosabb fényeffektusokat, fényjátékokat produkálhatnak. Egy gombnyomásra 60 féle színben 220 reflektor kapcsolható be. A 28X24 méteres, 25 méter magas, hat „utcából” álló hatalmas színpad bármely pontja megvilágítható. Az angol cégtől a közelmúltban érkezett meg a fényszabályozó vezérlő rendszere, amelynek segítségével egész előadások megvilágításának, fényhatásainak folyamata automatikus módon előre beprogramozható és bármikor, pusztán a kézelőgombok irányításával ismételhető. Iványi Ödön kiállítása Tokajban A tokaji napok ünnepi rendezvénysorozat programjaként nyitják meg májusban Tokaj ban a Salgótarjánban élő festőművész, Iványi Ödön egyéni tárlatát, amely méltóan illeszkedik az ünnepségek eseményeibe. Iványi Ödön hat éve Tokajban tölti a nyarakat, művészi fejlődésére e tájegység is hatással bír, vázlatok század és számos festmény tanúskodik erről. A tokaji kiállításra a művész 32 festményét küldi el, amelyek tematikailag rendkívül változatosak, s mintegy vázlatos összefoglalását adják a művész tevékenységének. A képek között, több tokaji ihletésű alkotás is helyet kapott. íg\§ élünk a lehetőségekkel A TIT, a könyvtár, a tévé. a mozi és a színház megyénk népművelésében Az emberek tudati változását, műveltségének fejlődését, magatartásának, életmódjának kulturáltabbá válását rendkívül nehéz egy meghatározott időszakon belül mérni, érzékeltetni. Az éves művelődési statisztikákat csupán egyik eszköznek tekinthetjük a valóság megközelítésében, feltárásában. Azért a számok, ha gondosan elemezzük, elég sokat mutathatnak a népművelésben érvényesülő tendenciákból. Az elmúlt év jelentősebb társadalmi eseményei, a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetését előkészítő intézkedések fokozták a lakosság érdeklődését a munkájukkal, életükkel közvetlenül összefüggő ismeretek iránt- A TIT-elő- adók által tartott 2359 ismeretterjesztő előadást 126 ezren, 24 ezerrel többen hallgatták meg, mint 1966- ban. Az érdeklődés fokozódását mutatja az egy előadásra jutó hallgatói átlag 45-ről 53 főre emelkedése és a résztvevők összetételének kor, foglalkozás szerinti előnyös alakulása. Az egy előadásra jutó hallgatók országos átlaga 52 fő. A valóságos kép kialakítása érdekében megjegyzem, hogy a TIT-nyílvántartásban szereplő előadási számokat több százzal növelik a különböző társadalmi szervezetek, mozgalmak keretében tartott ismeretterjesztő rendezvényekAz előadások 40 százaléka a tematikai rendszerbe foglalt—munkás-, tsz-, ifjúsági-. női-, stb. — akadémiákon hangzott el. Komplex hatásuk miatt rendkívül hasznosnak bizonyultak Vasárnapi jegyzet Zegzugok Hát „végre”!.. Itt van!.. Hozzánk is elérkezett! Előbb csak hírek jöttek róla, dunántúli meg délországi részekről, hogy járásokat, megyéket fektet ágyba, megháromszorozta az esztéká forgalmát, a gyógyszer- és a szeszfogyasztás amúgyis világszínvonalú átlagát, a táppénz-kifizetést és egyéb járulékos dolgokat. Hetekig, mondhatnánk csak kibicei voltunk mindennek. Távoli szemlélői —, és a kibicnek — mint mondani szokás: — semmi sem drága. Tolnában, vagy Baranyában, vagy Csongrád'oan influenza dühöng?. .. Na, már Pesten is? !. . . Hát persze, tipikus tavaszi tünet. A lényeg, hogy nekünk kutya bajunk sincs. Talán az északi edzettség. Hiába, itt más fából faragják az embereket, holmi tüsszögésre nem esnek mindjárt ágynak. Nem vagyunk anyámasszony katonái. hogy minden fuvallatot felvegyünk. No, lám csak!.. Kár az egész nagy cécó!.. A frissebb hírek szerint Dunántúlon, Pesten már szűnőben is a járvány. Persze, ha nem vagyunk óvatosak, minket is megtréfálhat. Tiszántúlt például, mert azt teljes pompájában elkapta. Borsodot nemkülönben. Jó lesz mégis elővigyázatosnak lennünk... Hapci!.. hogy az ördögbe... ez szinte már az orrunk körül ólálkodik. Haaapciii! — Mondd csak, szívem, hol a Vegacillinünk? — Tegnap szedtem be az utolsót. — Neked minek kellett? — Negyedik napja, hogy szédelgek a járványtól, s csak most kérded. Jellemző rád. fiam. — Szépen vagyunk. S nekem egy szót se szólsz, hogy elkaphatom,., haápcii!.. Na, tessék! — A fél város kornyadozik. te szerencsétlen! Tüsz- szög és szédül és émelyeg és lázas. A körzeti orvosnál olyan a sor. mintha citromot mérnének. — Nem rossz ötlet, haápci!.. De mindenesetre keríts valami gyógyszert, mert szétszakad a fejem. Csak azt tudnám, hol szereztük be?.. A keservit ennek a haááp... haáá... Na, tessék, már ki se akar... hápciii! — Megvetem, fiacskám, az ágyad. Ballagunk az építésztervezővel az új házak között. A terek gruppjain már ütögeti zöld dárdáit a fű, jelezvén. hogy az őszi parkosítás nem volt mihaszna vállalkozás. A gyeptáblák sarkai azonban dísztelenül kopárak. Az épületekhez közlekedők észrevehetően itt rövidítik útjukat. Túlzott kényelmi szempont, fegyelmezetlenség kérdése ez, de kétségkívül létező emberi gyönge —, nehéz ellene tenni. A tervezőnek más a véleménye erről : — A megoldás egészen egyszerű —. mondja. — S nem is mai keletű. Menj el például Szegedre, de másfelé is tapasztalhatod: a parkok, a pázsitok sarkait egyszerűen lemetszik, nem füvesítik, hanem kaviccsal hintik fel, a szögletbe padot állítanak s előtte szabad a közlekedés. Legegyszerűbb és legjobb módja a parkvédelemnek, s ráadásul a közlekedés-kényelmi szempontnak is megfelel. — Mert nézd csak meg — folytatta némi tűnődés után az építész —, okosan rendeztük-e el a közlekedést például főterünkön, a művelődési ház előtt?.. Az állomás felöl, az Állami Áruháztól csak szeszélyesen szórt gyeptáblákat kerülgetve jutunk a főtéri lakóház mögé. Szinte labirintus-rejtvény, de a téli hónapokban még a kényesebb, a pedánsabb rendtartásúak is megtalálták maguknak a legcélravezetőbb járást, És az eredmény?.. Szabályos „illegális” útvonal a gyepágy kellős közepén. A zegzugos járást nem szívlelik az emberek. S ez elég ok és elég tanulság, hogy szükséglet szerint rendezkedjünk el új városunkban. Valamit vennem kell a boltban. Kívánatos és gusztusos az előttem kínálkozó áruhalom. Gondolom,: épp ezt akartam, már kérem is a megfelelő mennyiséget. Otthon a zacskóból csalódottan szedegetem az árut. Mintha a készséges, kedves eladó direkt személyem iránti gonddal válogatta volna a leghibásabbakat, leg- sikerületlenebbeket. De nem gyanúsítom mégsem. Bizonyára merő véletlen. Legközelebb nem fordul elő Bizonyára, Legközelebb ugyanott. Ugyanazt a valamit kérem. Az eladó készséges és kedves, az áru kívánatos és gusztusos. Már. ami előtte van. Ami a tasakban elébem kerül, elgyötört és fonnyadt. Kifogást kockáztatok meg. s a készséges és kedves boltos egyszerre fölényessé, fensöségessé lesz. Zegzugos logikai fejtegetése értelmében az enyém az alárendelt szerep. Hüledezve hagyom ott, azzal a feltett elhatározással, hogy soha többé tájékára se menjek. Ez az alak — fortyogok magamban — elmaradt egy brosúrával. Azzal, melyben a kereslet-kínálat új viszonyáról, új mechanizmusunk alapvető dolgairól volt szó. A kereslet és kínálat kölcsönös megelégedésre való intézése vált nap- iáinkban természetszerűvé —. jól felfogott anyagi érdekek alapján is. Az én érdekem, hogy pénzemen iót kapjak, a boltosé, hogy nála vegyem, amit akarok s ne máshol. Ha eddig kevés ügyet vetett rá, bizonyos, hogy előbb-utóbb tulajdon kárán tanul. Szinte káröröm tölt el e gondolatra. Számvetéssel bíbelődök: másik helyre pártolva, éves átlagban mennyi részesedéssel teszem soványabbá boltosom tárcáját? De úgy kell neki. Oda megyek, ahol kedvem szerint látnak el. Elemi jogommá lett e kívánalom. Elemi jogunkká, igen, csak az a bökkenő, hogy gyakorlati betöltése helyzeteink sokaságában még nagyon is a régit mutatja. a balassagyarmati és a salgótarjáni járásban rendezett ismeretterjesztő napok. Az előadások 29,5 százaléka ipari üzemekben hangzott el, így a nyújtott ismeretek közvetlenül az üzemi élet, a termelés kérdéseihez kapcsolódtak- A tematikák összeállításánál az elmúlt évben az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt figyelembe vették a gazdaságirányítás új .rendszerének bevezetésével összefüggő ismeretek nyújtását. A közgazdasági előadások és hallgatóik száma csaknem kétszeresére emelkedett. A mezőgazdaság területén bevezetésre kerülő új jogszabályok alkotásával hozható kapcsolatba a jogi előadások hallgatóinak mintegy háromezer fős növekedése. Az előző évhez viszonyítva arányváltozás mutatkozik a társadalomtudományi ismeretek terjesztése javára- Az előadások 62 százaléka társadalomtudományi és 38 százaléka természettudományi volt. Társadalomtudományi területen — a már említett közgazdasági és jogi előadásokon túl — emelkedés tapasztalható a filozófiai, történelmi, hadtudományi, művészeti előadások hallgatóinak számában. Természettudományi területen a csillagászati, űrhajózási, földrajzi, műszaki előadásoknál csupán némi emelkedés mutatkozik, nagyarányú a csökkenés a pedagógiai, biológiai, agrártudományi előadások és hallgatók számánál. Az említett területeken néhány éve fokozatos visz- szaesés tapasztalható, érdemes lenne tüzetesebben elemezni az okátNagyon sajnálatos, hogy még 1967-ben is találunk a megyében falvakat, ahol egész évben csak egy-két TIT-előadás volt, vagy egyetlen sem hangzott el. A műveltségi szint változását jelzi a könyv és az olvasó találkozása is. Megyénk könyvtárai 54 ezer rendszeres olvasót tartanak nyilván: vagyis minden negyedik — hét éven felüli — lakosunk könyvtári tag. A városoknál, járási székhelyeken és egyes olvasói rétegekben az arány ennél sokkal jobb- Az állami könyvtárhálózatban az olvasók 40 százaléka 14 éven aluli. 2 százaléka 14- 18 év közötti és 28 százaléka 18 éven felüli. A felnőttek körében továbbra is nagyon kevés a fizikai — különösen a mezőgazdasági — dolgozó. Egy olvasóra évente átlagosan 23 kötet kölcsönzött könyv jut, az alacsonyabb korosztályoknál — iskolásoknál — több, a felnőtteknél — fizikai dolgozóknál — kevesebb kölcsönzött kötet jut egy olvasóra. A legkeresettebbek a mesekönyvek, életrajzírások, ifjúsági és kalandregények- Igen sokan olvasták Berkesi András „Játék a tisztességgel,” „Sellő a pecsétgyűrűn,” Szilvási Lajos „Apasszioná- ta,” Makai György „Ki volt dr. Sorge” c. műveit. Az olvasás terjedését érzékelteti a lakosság növekvő könyvvásárlása. 1967-ben a megye terjesztő hálózatától közel 10 millió forintért vásároltak könyvet. Az egy lakosra jutó átlagos vásárlás összege az előző évi 36-ról 42 forintra emelkedett. Ugrásszerű a növekedés az fmsz hálózatában, amiből a falun élő lakosság könyv iránti érdeklődésének fokozódására lehet következtetni. A vásárlók a politikai műveli közül érdeklődéssel fogadták „A magyar forradalmi munkás- mozgalom története”-t, a „Nemzetközi Almanach'-ot, a „Tíz >nap, amely megrengette a világot” c. műveket, és gazdasági életünk kiskönyvtáránál-; füzeteit. Mind többen keresik a televizió- gépkocsiszereléssel foglalkozó. az ismeretterjesztő szintű mezőgazdasági, főleg a háztájiban alkalmazható eljárásokat ismertető szakkönyveket. Ezeken kívül nagy számban vásárolták Berkesi András „Pisztrángok és nagyhalak”, Szilvási Lajos „Ott fenn a hegyen”, Dallos Sándor ..Aranyecset” c. könyveit. A keresletet nagyban befolyásolja a televízió és a filmgyártás. Az egyes bemutatók után — „Copperfield Dávid”, Kárpáti Zoltán”, „Egy magyar nabob” — ugrásszerűen megnőtt az irodalmi alkotás iránti érdeklődés. A televízió varázsa és hatása egyre szélesebb körű. 1967-ben tovább növekedett a készüléktulajdonosok tábora: a megyében 23 559 televízió-előfizető van. Az évenkénti emelkedés azonos szinten mozog, mintegy négyezer, tehát a telítettség még egyáltalán nem jelentkezik. A városokban 185, a falvakban 77 televíziós vevőkészülék jut ezer lakosra. A televízióvásárlás üteme a falvakban valamivel gyorsabb, ez az arány- eltolódás miatt természetes is. Televízió-ellátottságunkat — a közületi helyiségekben levő készülékeket is figyelembe véve — egy-egy nagyobb érdeklődésre számot tartó adósnál (híradó, kiváló film, vagy színházi közvetítés) azzal számolhatunk, hogy a megyében 80—90 ezer személy ül egyszerre képernyő előtt. A hatást növeli a látogatók által kezdeményezett munkahelyi, barátiköri, családi eszmecsere. A filmszínházaknak az elmúlt évben 1 millió 846 ezer látogatója volt, ez lakosonként évi átlagban 8 film megtekintését jelenti. A filmnézők számának csökkenése az 1966- évihez viszonyítva 346 ezer fő, — jóval nagyobb arányú, mint az előző öt év bármelyikében. Egyes filmek természetesen továbbra is nagy sikert aratnak. A „Sellő a pecsétgyűrűn” c. filmet 70 ezren, a „Kárpáti Zoltán” — „Egy magyar nábob” c. filmet 52 ezren nézték mega megyében. A „Zorba, a görög” című nehezebb témájú filmalkotást 17 ezer ember látogatta. A helyesen orientáló, kulturált filmpropagandának még nagy lehetőségei kínálkoznak. Sok a tennivalónk a filmesztétikai nevelés területén is. Az Állami Déryné Színház előadásait a múlt évben 19 618-an látogatták- A nézők — 1966-hoz viszonyított — 3600 fős csökkenése kisebb arányú, mint a megelőző éveké. Az egy előadásra jutó átlagos látogatói szám a korábbival azonos: 242 fő. A Déryné Színház előadásait — a 32 játszási hely közül — a legnagyobb érdeklődéssel Bérceién, Csécsén, Diósjenőn, Mihálygergén, Rétságon és Taron fogadják. A megyébe vendégszereplésre látogató színházak műsorait 9585-en nézték meg, külön örvendetes, hogy Salgótarjánban kialakulóban az igényes, rendszeres színházlátogató közönség. Nádházi Lajos _r NOGRÁD — 1968, március 10., vasárnap 7
