Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-01 / 51. szám
Ii*Iák ax „alkofmáiiil"’ Karane§kesziben ü piaci verseny és szén Mindenki felkapja a fejét, amikor az első sorból egy asszony felcsattan. — Elnök! Sok az évi kétszáz munkanap az egy hold háztájihoz. Az asszonyok nem tudják teljesíteni, mert nincs elég munka ... Less-e elé«- munka? Ezzel befejezi. A hangja még a jelenlevők fülében cseng, amikor Nagy János brigádvezető kér szót — Igaza van Máthénénak — kaDcsolódik Máthé Istvánná felszólalásához. — Eddig munkaerő-hiányról beszéltünk, most meg, ha az előírások szerint vennénk mindent, felesleg mutatkozna munkáskézből. Érthető, hogy a szorgalmasabbak ragaszkodnak az egy hold háztájihoz. De vajon a tagok bűne lesz-e, ha nem teljesíthetik a kötelező kétszáz munkanapot? Egy órája tart a vita a ka- rancskeszi pártszervezet szék- házában. Az elhangzott felszólalásokból arra lehet következtetni: nem könnyű kimondani a végső szót. De ha máskor kevésbé is, most igencsak helyénvaló az eszmecsere, a vélemények hangoztatása. A termelőszövetkezet új alapszabályának megalkotásáról van szó Nem mindegy sem a tagoknak, sem a vezetőknek, mit is fogalmaznak meg a szövetkezeti alkotmányban. A párttagok, szövetkezeti vesetők, intéző bizottsági tagok, aktivisták vesznek részt a fontos tanácskozáson. Dr. Jónás Sándor, a közös gazdaság jogtanácsosa szóról szóra ismertette a jelenlevőkkel az alapszabály-tervezetet, amelyben az országos elveknek megfelelően, a törvényes keretek között, a helyi sajátosságok szerint fogalmazták meg a gazdaság életének, tevékenységének alapvonásait. Bár a területi szövetség is küldött a tsz-nek alapszabály-mintát, a karancskesziek sok elgondolást át is vettek, de felépítésében mégis a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának mintája alapján szerkesztették meg helyi alkotmánytervezetüket get talán csak ketten érhetik Pedig ezek is beleszámítanak el, Bócsóné, meg Marika.. Romhányi Lila a húzta jiról a munkanapok teljesítésébe Lényeges különbség van a között, hogy „nem tudtunk munkát biztosítani”, vagy „nem jöttek el dolgozni a tagok”. A legfontosabb tagsági kötelezettségről, a munkában való részvételről beszélnek. A karancskesziek alapszabály-tervezete szerint a férfiak 150, a nők és a fiatalkorúak 100 tízórás munkanapot kötelesek a közös munkában tölteni. A fizetett szabadság elnyeréséhez azonban kevés ennyi. Idézzük a tervezetet: „...ha az előző évben 150 tízórás munkanapot, vagy ennek megfelelő munkaegységet teljesített a tag, az ipari munkásokkal azonos mértékű fizetett szabadság jár.” A háztáji terület elnyerésében is nagy szerepet játszik a közös munkában való részvétéi. S ebben differenciáltan határoz a szövetkezeti alkotmány. Az a férfi, aki 150 munkanapot teljesít 800, aki 200- at 1200, s aki 250-et, 1600 négyszögöl, azaz egy hold háztáji területet kap. A nőknél a megosztás így alakul: évente 100, 150, 200 munkanap. Mivel Karancskesziben Is a betakarítás idején a legnagyobb a munkaerő-gond, a tervezet szerkesztői ezt is figyelembe vették. Aki a betakarítás idején — tehát július, augusztus, szeptember hónapban — 45, illetve 75 munkanapot teljesít, az 1000. illetve 1400 négyszögöl háztájit kaphat. Zsidai István koszi érdekes gondolattal áll elő. A kibővített párttaggyűlésen más kérdések körül nem bontakozott ki vita. A résztvevők egyetértenek a tervezettel. Egyetértés nyilvánul meg a helyi sajátosságok figyelembevételével fogalmazott tételeknél is. Így kerülnek az alapszabályba — az anyagi erőhöz mérten — a különböző segélyezések. Házasság esetén 1000, halálesetnél 500, névadónál 200 forint gyorssegélyt ad a tsz. Gondolnak az idős tagokra is, akik esetenkét készpénzsegélyben részesülnek — hasonlóan a betegek is! — illetve térítés nélküli szolgáltatásokat kapnak. 4 fiatalokra is gondoltak A karancskesziek szövetkezeti alkotmánytervezete gondosan megfogalmazott írás. Szemlátomást mindenre, mindenkire gondoltak szerkesztői. A fiatalok érdekét tekintették, amikor belekerült a tervezetbe: . .A tsz újonnan belépő tagja, aki tagfelvételi kérelmét április 1-ig beadja, s az idén a női és fiatalkorú tag legalább 150. a férfi 200 tízórás munkanap, vagy munkamennyiség teljesítését vállalja, az előző évi munkavégzéstől függetlenül jogosult 1200 négyszögöl háztáji területre." Ha valaki önhibájából nem tesz eleget a vállalásának, annak a követ— A javaslatokkal egyetértek — mondja, — de adjanak arra lehetőséget, hogy a csúcsmunkák idején az előírtnál többet dolgozhassunk Szerintem a fizetett szabadság elnyerésében is figyelembe kellene venni a betakarításban végzett munkát Sokan helyeslik, s mindjárt „melegében” megfogalmazzák. Eszerint, aki a betakarításban 75 napot dolgozik három nap jutalomszabadságot Is kap, aki pedig legalább 45 napot nem teljesít, az csak az alapszabadság felét kapja meg. kező évben 400 négyszögöllel csökkentik a háztájiját. Az alapszabály tervezetét a tsz-demokrácia jegyében terjesztik minden tag elé, megismertetik mindenkivel a brigádmegbeszélésekén, hogy — a „több szem, többet lát” elv alapján — hozzátehessék az okos javaslatokat. Azóta ez a tevékenység fokozott érdeklődéssel folyik, hiszen senkinek sem mindegy, milyen törvények szabályozzák ezentúl a szövetkezetben az életét. Háromezerrel Pádár András kevesebb A széntermelésről és az értékesítés lehetőségeiről, a nógrádi bányászkodás jelenlegi helyzetéről és a piaci hatásokról beszélgettünk Zsuffa Miklóssal, a Nógrádi Szénbányák termelési osztályvezetőjével és dr. Paulina László értékesítési csoportvezetővel. — A bányászt, aki évtizedeken keresztül a megrakott csillék után megkapta a bérét, az értékesítés alig érdekelte. Most annál jobban, hiszen érdekeltté vált, mert a jelen és a jövő is attól függ, van-e, és lesz-e kereslet? Dr. Paulina László: Valóban, azelőtt megvolt a kiutalás, leadtuk a diszpozíciókat, megtöltötték a vagont, és sokszor azt sem tudtuk: melyik, hova megy. Most meg nekünk kell a vevőt keresni. Zsuffa Miklós: Már két évvel ezelőtt jelentkeztek a gondok. Addig általában szén- hiánv volt, de egyszerre azt vettük észre: egyre több az eladatlan szén. A gáz és az ólai térhódítása folyamatossá vált, hatása a jövőben még nagyobb lesz. A szén most már egyre inkább szezoncikké változik ősszel, télen ugrásszerűen növekszik az igény, tavasszal, nyáron viszont csökken. — Mi* lehet tenni ennek ellensúlyozására? Zsuffa Miklós: Tavaly, a nyári hónapokban már szezonális üdültetés volt. Ennek eredményességéről megoszlanak a vélemények, de én sikeresnek tartom. Végeredményben mentesültünk elég nagy mennyiségű szén letörésétől. A tervet hat nappal hamarabb teljesítettük, ami jelentős energia, sőt munkásszállítási költség-megtakarítást is eredményezett. Az idén ugyan nem tervezünk szezonális üdülést, de a kollektív szerződés értelmében télen többet dolgozunk, a tavaszi, nyári hónapokban pedig minden héten szabad szombat lesz. Lehetőséget látok arra is. hogy nyáron jóval több szabadságot adjunk ki. mint télen. Ebben persze a bányászok megértésére számíthatunk csak. Reméljük, támogatják a közös érdekből fakadó elképzelésünket. — Milyen nagyságrendű a piaci igények hullámzása? Dr. Paulina László: Teljesen még nem tudtuk lemérni. Annyi bizonyos, hogy az elmúlt hónapokban és még napjainkban sincs hiány igényből. Túlteljesítettük a tervet, de még több szenet is el tudtunk volna helyezni a piacon. Különösen a háztartásit keresik. Mióta a kányásit külön értékesítjük és javult a dél-nógrádi minősége, azóta a háztartási szén aránya a tavalyi 12 százalékról 18 százalékra növekedett. Többen előszállítást kértek. Sajnos, ez később esetleg visszaüt Zsuffa Miklós: Jelentős eltérés van a tervünkben is. Az első negyedévben például 110 ezer tonnával kell többet termelnünk, mint a másodikban. Leállítottuk a termelést azokon a helyeken, ahol kevésbé keresett szén van, vagy éppen gazdaságtalan a bánya- művelés. Csoportosítottunk át embereket gazdaságosabb es elsősorban háztartási szenet adó aknákhoz, munkahelyekre. Ezek az intézkedések szinte valamennyi bányát érintették és ilyenekre a jövőben is szükség lesz. Módosítottuk a fejtési és feltárási arányokat. Ebben az időszakban csak a legszükségesebb feltárást , végezzük, nyáron viszont erőteljesebben folytatjuk az előkészítést. — A minőségi igények megnövekedtek. és a gazdaságosság is nagy mértékben ettől függ. Hogyan sikerült kielégíteniük ezeket a követelményeket? Dr. Paulina László: A vásárló még soha nem ragaszkodott úgy a szerződésben foglalt határidőkhöz, a szén ösz- szetételéhez, fűtőértékéhez, mint az idén. A TÜZÉP például felárat is fizet ha a szerződésben kikötöttnél jobb szenet kap. Ezzel a lehetőséggel eddig tudtunk élni. Zsuffa Miklós: Ehhez hozzátartozik a már említett munkaerő-átcsoportosítás. Ezenkívül Kisterenyén töröt szereltünk fel és Mátranovákon is a piaci igényekhez alakítottuk az osztálvozót. Űj osztályozási rendet alakítottunk ki a Zagyva! Bányaüzemnél. Kisterenyén két műszakról három műszakra tértünk át az osztályozásnál. — Hogyan alakult a vállalat üzleti kapcsolata a vásárlókkal? Dr. Paulina László: Ma már személyes kapcsolataink vannak, ismerjük egymás gondjait, jelenlegi igényeit, de kutatjuk. a távolabbi igényeket is. Zsuffa Miklós: Valóban így van. A legnagyobb fogyasztónkkal, a Tiszapalkonyai Erőművel például közösen készül tanulmány — a NIM Ipar és Üzemszervezési Intézetének segítségével — arról, mennyire kell leszorítanunk a költségszintet, tekintettel arra, hogy szenünk több mint ötven százalékát ez az erőmű tüzeli el. A jövőben a verseny egyre inkább élesedik, és már vannak számunkra nem kedvező tapasztalatok is. — Fogyasztókat vesztettek talán? Dr. Paulina László: Sajnos, igen. Gázra, olajra, vagy egyéb fűtőanyagra tért át több korábbi nagyfogyasztónk, a Fővárosi Gázmű, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Flnomkerámia- ipar, a Csepeli Erőmű és a MÁV is. A gáz térhódítására pedig még itt Salgótarjánban, a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél. az Üveggyárnál is számitanunk kell a jövőben. — Örvendetes viszont, hogy régi partnerünk, a Hatvani Cukorgyár a szerződésen kívül hétezer tonna norszenet kért. Hamarosan szállítjuk. Azelőtt ilyen rugalmas, gyors intézkedést el sem tudtunk képzelni. Zsuffa Miklós: A termelés, a minőség ellenőrzése és az értékesítés most egy osztályon belül történik, ezért lehet rugalmasan alkalmazkodni az igényekhez. Dr. Paulina László: Még egy dolog van, amivel az idén feltétlen kell foglalkoznunk. A saját fogyasztás, illetve az illetményszén kiadása. Valamennyi bányász érdeke, hogy az igényekhez alkalmazkodjunk és még azt a lehetőséget is használjuk ki, hogy nyáron vegyék ki az illetmenyszen nagyobb részét. — Mi várható a jövőben? Zsuffa Miklós: A jövő évi tervünk még nem ismeretes teljes egészében, de annyi bizonyos, és erre a korábbiból is következtethet mindenki: további termeléscsökkentés várható. Végső soron a piac, illetve a verseny határozza meg a jövőnket is. B J Egy órával ezelőtt úgy látszott. vita nélkül, „bólintással” javasolják a nagyobb plénum, a közgyűlés elé a tervezetet. Még akkor sem mozdult senki. amikor Varga István párt- titkár közölte, hogy az elképzeléseket brigádonként is megvitatják a tagokkal. A vita Móthéné felszólalásával bontakozik ki, s ő újra szót kér. — Én, amióta tsz-tag vagyok, irom a teljesítményemet. Tavaly már januárban volt tizennyolc munkaegységem. Most meg még semmi sincs — mondja csalódottan. — Mi lesz velünk? Amit a tervezet kimond, azt a munkamennyiséA vita továbbra is a munka- lehetőségek körül gyűrűzik Ehhez szól hozzá Farkas Ferenc főagronómus. — Igaza van Máthénénak — helyesel —, de vegyék számításba a vezetőség gondjait is. Munkát tudunk adni, hiszen így sincs elég ember. Akkor mégis mi az oka, hogy a csaknem százhetven tag közül csupán hetvenhármat tudunk összeszedni a növénytermesztésbe? Számoljunk tovább! Tizenhatezer munkanapot kellene teljesíteni a növénytermesztésben az idén, de csak tizenháromezer jön össze. Miért? A választ Varga István párt- titkár adja meg. — A tagok többsége lebecsüld az „olcsóbb” munkákat, mint például a legelőtisztítást. 196ÍI szülötte: Fűtőtestek — alumíniumból A Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál a címben említett új termék kikísérletezéséhez még tavaly szeptemberben kezdtek hozzá. Azóta a kutató, kísérletező munkálatok befejeződtek. A Hőtechnikai Kutató Intézet véleménye szerint az alumíniumból készülő radiátorok műszaki paraméterei jók, versenyképesek az öntöttvasból és lemezből készült radiátorokkal, sőt négyszer jobban vezetik a hőt. Csupán egy kívánság merült fel: úgy módosítsák a konstrukciót, hogy a jelenleginél könnyebb legyen. Ezt a kívánságot is teljesítették. Az új terméket a VASÉRT mutatja be a vásárlóközönségnek. Az alumíniumból készült fűtőtesteket elemenként lehet kapni majd az üzletekben. 20—30 elemből álló radiátor alkot egy egységet, főleg a kislakás-építkezőknek ajánlják. A második negyedévben elkészítik az üzemszerű termeléshez szükséges szerszámokat, a harmadik negyedév végétől pedig már az üzletekben is lehet kapni az új terméket. Dicsére! helyett követelcfoés Sándor Elemér Mit szólna a masvorsféei tsz %/ CTS? névadója? előadása Budapesten A Magyar Urbanisztikai Társaság felkérésére tegnap —s bár nem tagja szövetkezetünknek, mégis dicsérettel szólok Jancsovics László elvtársról, aki fárasztó gépkocsivezetői munkája után hetvenegy éves édesanyja helyett műveli a háztájiként használt négyszáz négyszögölnyi szőlőt, gyümölcsöst... Ez a mondat bízvást elhangozhatott volna a magyargéci termelőszövetkezet legutóbbi zárszámadó közgyűlésén, csakhogy — nem hangzott el- Nem, noha az idős asszony tavalyelőtt még részt vett a közös munkában; s mint a tények bizonyítják, nem rest fiút nevelt- Jó szót nem kapott Jancsovics László a tsz- től; kapott viszont idézést bírósági tárgyalásra. Nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy fizessen félévtizedre visz- szamenőleg 8 891 forintot föld- használat és adó fejében a szövetkezetnek. A tsz jogtanácsosa a per során a követelést 4195 forint 50 fillérre mérsékelte. A szécsényi járásbíróság azonban — tekintettel Jancsovicsék igazára — elutasította a keresetet. Ugyan mit szólna, — ha élne —, az efféle zaklatáshoz a magyargéci tsz névadója? Magyargécen — úgy látszik — már 1963-ban hadilábon álltak a törvény tisztelettel és az emberségességgel is. Abban az évben történt, hogy az akkor hatvanhárom éves Jancsovics Mihánynét kizárták a tsz-ből, mivel nem vette ki részét a közös munkából. Azt teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy az asszony betegsége miatt nem dolgozik. Mi több, nem adták ki négy és fél holdnyi földjét, noha az 1959- évi 7. számú tvr. kötelezően előírja, hogy a kizárt tsz-tag földjét ki kell adni. A jogban járatlan asszony eztán csak egy holdnyi szőlőt és gyümölcsöst használt. Bizony, nagyon megriadt, amikor a tsz öt évre visszamenően majdnem négy és fél ezer forintot követelt tőle, — kis hányadban adő, nagyrészt földhasználat fejében. A szécsényi járási ügyészség a polgári felügyelet gyakorlása során erre a perre éppúgy felfigyelt, mint az előbb ismertetettre. Figyelt, hiszen mégis hallatlan dolog, hogy a tsz az idős asszony saját földjének használatát próbálja megfizettetni vele. Könnyű belátni, hogy nem Jancsovics Mihál yné gazdálkodott a termelőszövetkezet földjén, hanem a tsz a Jancsovics Mi- hálynéén. A tanácsvezető bíró az ügyész indítványára oktatta ki az asszonyt arra a jogára, hogy ő viszont a tsz- től követelheti a földhasználati díjat- Ez az összeg nem csekélység: 21 725 forint. Mi a használati díj kiszámításának alapja? A termelőszövetkezet követelése, évenként és négyszögölenként ötven fillér. Jancsovicsné, aki 1960-ban lépett a tsz-be, s aki dolgozott, míg ereje, egészsége bírta, nem ezt érdemelte volna. Tudjuk, a szívekből még nem tűnt el a keserű régmúlt ezernyi fájó emléke; a föld embere, — különösen a koro- sabbja —, ma is megretten még, ha a bíróság előtt támad ügyes-bajos dolga. Honnan sejtette volna Jancsovics Mi- hályné, hogy a törvényesség őre: az ügyész kiáll az ő igaza mellett? * Az alaptalan követelőzés nem jellemzi termelőszövetkezeteinket amelyek erőik gyarapodásával mind többet és többet nyújtanak koros, munkából kiöregedett tagjaiknak. Ezért szembeszökő a magyargéci két rossz példa, ezért kérdezzük: Mit szólna a történtekhez a termelőszövetkezet névadója? A magyargéci termelőszövetkezet Marx Károly nevét viseli— borváró — I NÓGRAD - 1968. i délután Budapesten, a társaság székházában a város rekonstrukciójáról tartott előadást Sándor Elemér, a salgótarjáni városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A diavetítéssel egybekötött előadáson Sándor Elemér ismertette a város kialakulását 1922-ig, majd szólt az 1945-től bekövetkezett újjáépítésről. Elmondotta azt is, miért vált szükségessé a város rekonstrukciója. Szólt arról is, hogy az átépítés az ipari üzemek korszerűsítésével együtt kezdődött 1959—1960 között. Az előadás második részében a lakótelepek jelenlegi gazdaságosságának fontosságát ismertette, miszerint az uj építkezéseknél cél, hogy legalább öt évig ne kerüljön tatarozásra sor, s mintegy húsz évig nagyobb befektetést ne igényeljen egy-egy létesítmény. A befejező részben a rekonstrukció és a lakásel- osztás problémáiról beszélt. 1., péntek 3
