Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-26 / 72. szám

A deli teriilele a jöiö Műszaki fejlesztés és gazdaságosság a Nógrádi Szénbányáknál Gazdasági okai vannak Nog- rádban a széntermelés foko­zatos csökkentésének. A bá­nyák nagy része drágábban termel, mint amennyit a szén­ért kap. A jövő Is attól függ. mennyivel tudják olcsóbban termelni a nógrádi szenet. A gazdaságirányítás új rend­szerében a piaci verseny to­vábbi élénkülése várható. Eb­ből következik, hogy a kedve­zőbb költségszinttel dolgozó ■ korszerűbb üzemek előnyö­sebb helyzetbe kerülnek. A versenyképesség megteremté­sében ezért igen fontos szerep vár a műszaki fejlesztésre an­nak ellenére, hogy az erre for­dítható keretek a korábbiak­nál szerényebbek lesznek. Ma még teljes pontossággal nem Ismert a műszaki fejlesz­tésre fordítható Idei pénzösz­szeg. A vállalatnál azonban több variációs tervet készítet­tek, fontossági sorrendet ala­kítottak ki a megvalósításra váró feladatokról. Általános törekvés továbbra is a terme­lés koncentrálása. Ez még az északi bányáknál is fontos, ahol egyébként már nem akar­nak nagyobb anyagi befekte­téseket eszközölni. A koncent­rációra jellemző, hogy például a tavalyi 38,4 százalék helyett, az Idén már a frontfejtések részaránya ötven, a fejtési arány nyolcvanöt százalék lesz és csak a többi kerül felszín­re előváj ásból, illetve feltárás­ból Az elővájások meggyorsítá­sára láncszönyeges rakodógé­peket alkalmaznak, öt munka­helyen napi 4—5 méteres elő­rehaladást kívánnak elérni. Ilyen gép egyébként, dolgozik már Gusztáv-aknán. A műszaki fejlesztésben a iegfontosabbnak tartják az ön­járó frontbiztosító szerkezetek meghonosítását. Ilyen Dobson biztosító berendezést helyeznek üzembe októberben Kányás százméteres, és decemberben Ménkes hasonló frontfejtésé­ben. A munkahelyi technoló­gia már készül. A vállalat mű­szaki osztálya, üzemgazdasági csoportja, valamint a nagybé- tonyi műszakiak már elvégez­ték a minden részletre kiter­jedő elemző munkát. Bebizo­nyították. hogy ez a beruhá­zás Kányáson 22, Ménkesen 26 hónap alatt megtérül. A front előrehaladása naponta eléri majd a három métert. Ez azt jelenti, hogy Kányáson egyet­len frontfejtésről a jelenlegi 41 vagon helyett nyolcvan va­gon szén kerül naponta fel­színre. Ménkesen napi 70 va­gont« termelésre számítanak. Az elemzésből az is kide­rül. hogy a beruházással Ká- nváson 22 forint 36 fillérrel, Ménkesen 21 forint 51 fillérrel csökkenthetik tonnánként az önköltséget. Az egyik biztosí­tó szerkezetnél maróhengert, a másiknál gyalut alkalmaz­nak majd. A műszaki fejlesz­téssel a vállalat két. egyéb­ként is leggazdaságosabban termelő üzemében sikerült je­lentősen növelni a termelést. A tervben többek között szelepei még a maróhengerek meghonosítása, úgynevezett Slask-kaparók alkalmazása a mizserfal Gusztáv-aknában és Szorospatakon, Az elemző szá­mítások szerint Gusztáv-ak­nán 30. Szorospatakon 21 hó­nap alatt ez a beruházás is megtérül. Az önköltséget ton­nánként a szorospataki fron­ton több mint 11. Gusztáv-ak­nán 6.25 forinttal csökkenthe­tik. E néhány nagy jelentőségű beruházás mellett a többi frontfejtéseken is tökéletesítik a technológiát. Torlasztó- és fedőlemezek alkalmazásával, kaparó-előtoló berendezések­kel akarják elérni a frontfej­tések termelésének általános növelését A tervben szerepel még a gépek jobb kihasználása, a gé­pi jövesztés. rakodás arányá­nak növelése. A két leggyen­gébb eredményt elérő front­fejtés munkáját felülvizsgál­ják. és módosítják á technoló­giáját, munkaszervezését. Fog­lalkoznak már a maróhenge­res frontokon keletkező por le­kötésével is. A műszaki fejlesztési terv igazolja, hogy egyre inkább a gazdaságosságot kívánják fo­kozni. Elsősorban a déli terü­letekre összpontosítják az anyagi erőt, ahol biztosabb, megalapozottabb a bányászko­dás jövője. ttodé János Szavasnak a tagok Járási-városi döntő Orosz nyelvi verseny Balassagyarmaton A balassagyarmati járási- városi úttörőelnökség és a művelődési csoportok szerve­zésében megrendezték az orosz nyelvi verseny járási, illetve városi döntőjét Balas­sagyarmaton. A két kategóriában (7—8. osztályosok) megrendezett döntő színvonalas, jó versenyt hozott. A járás általános is­koláiból tizenheten indultak a legjobbak között, s a hetedi­kesek versenyében Szarvas Ágnes (Érsekvadkert), a nyol­cadik osztályosok közül pedig Urhelyi Eszter (Bércéi) bizo­nyult a legjobbnak. A balas­sagyarmati általános iskolá­sok közül a hetedik osztályos Ambrus Ágnes és a nyolcadi­kos Cseszák Edit nyert első helyet. Mindketten a Bajcsy iskola tanulói. A járási és városi döntő két- két kategóriájának 1—3. he­lyezettje jutott tovább az áp­rilis 5-én sorra kerülő megyei döntőbe. űrni^ny csodagyerek Jerevánban nemrég a zene­szakértők meghallgatták a 10 esztendős Artyom Kazarjan legújabb zeneműveit. A kisfiú rendkívüli képességekkel van megáldva, s a zeneszerzők vé­leménye szerint alkotásai kü­lönös figyelmet érdemelnek. Kazarjan négyéves kora óta komponál, és eddig összesen 40 művet alkotott. Még gyakorlatlanok A Női Fehémeműgyár ho­mokterenyei telepén január­ban és februárban nem telje­sítették az előirányzott tervet. Február 29-ig az Alkotmány- brigád 93,2, a Déryné 93, a Kállai Éva 87,3, a Március 8. 94.4 százalékra teljesítette tervét. Az elmaradást az influ­enzajárvánnyal magyarázzák. Emellett azonban közrejátszik az is, hogy a fiatal üzem új dolgozóinak többsége még gyakorlatlan a szakmában. Ezt bizonyítja, hogy március 1—10-ig is csak 70 százalékot értek el. Ha lassan is. de ki­lábalnak a mélypontról. Fo- gadkoznak a vezetők és dol­gozók, március végéig elérik a száz százalékot. Áz első deká- dot követő napok 116 százalé­kos átlagteljesítménye azt mutatja: a tervük sikerül. Öl-halomban közgyűlés van. A szűkre méretezett műve­lődési otthonban kétszáznál is többen szoronganak. Elsőnek természetesen Bállá István, az elnök beszél. Feláll, összeszedi gondolatait. Látni rajta, ko­moly a mondanivalója. Az új alapszabályt vitatják, a leg­szigorúbb demokratizmus szel­lemében. Az alapszabály-ter­vezetet szinte együtt fogal­mazták a tagokkal. Amikor elkészültek vele. a szövetke­zeti vezetőség és a párttagok mondtak véleményt róla. Így került végül a közgyűlés elé. Az elnök a megjelentekre veti szemét: — További haladásunk alap­ja a közösben végzett mun­ka. A szövetkezet vezetősége pedig igyekszik a tagok szak- képzettségének megfelelő, fo­lyamatos munkát biztosítani. A kötelező munkamennyiséget a férfiaknál 150, a nőknél száz tízórás munkanapban álla­pítjuk meg. De olyan for­mán. hogy augusztusban 15. szeptemberben 10. októberben 15 és novemberben legalább 10 munkanapot dolgozzanak ... Később kiderül, mindez az őrhalmi homok aranváért. a burgonyáért történik. Sok van belőle minden évben. Augusz­tusban. amikor elérkezik a szedés ideje, szinte kiköltöz­nek a burgonyaföldekre. Olvankor nincs annyi mun­káskéz, amennyi elesendő lenne. Kétszáz—kétszázötven vagonra való burgonyát szed­nek ki a homokból. A szervezeti élet, a vagyon, védelem, és az egyéb bel­ső szabályzatok következnek ezután. Nem feledkeznek meg a beteg, a megöregedett fér­fiakról, asszonyokról sem. Bal­ia István így fűzi tovább a beszéd fonalát: — Nem volt még az soha, hogy a szövetkezeti tag sza­badságot kapjon, mint az ipa­ri munkások. Most az a ta­gunk, aki kéts2ázötven mun­kanapot dolgozik, 12 nap alap- szabadságot kap. Ez kétéven­ként egy nappal emelkedik... Természetesen akkor, ha tel­jesítik a kötelező munkameny- nyiséget... A fizetett szabad­ság alapjáit 1969. január el­sejével teremtjük meg ... Ép­pen úgy, mint a hűségjuta­lomhoz szükséges összeget. Mert azt a termelőszövetkezeti tagot aki már tíz esztendeié becsületesen dolgozik a kö­zösben egyhavi „fizetésének” megfelelő összeggel jutalmaz­zák. A szövetkezeti tagok kül­földi utazását megint csak a termelőszövetkezet fizeti. Nemrégiben' hét termelőszövet­kezeti tag utazott így a lip­csei vásárra. Sok mindenről esik még szó. A termelő- szövetkezet mezőgazdasági és egyéb tevékenységéről, a se­gédüzemekről, a termények és termékek értékesítéséről, a műanyag-feldolgozásról, ami új dolog Őrhalomban. Elmondja az elnök azt is. hogy a kö. zös munkától függően 800— 1G0O négyszögöl háztáji föld illeti meg a tagokat. A közös értékekkel együtt piacra Vi­szik a háztájiban termelt árut. a burgonyát, és jószágot is. Heaedüs András, a párttit­kár szól ezután. Az alapsza­bály törvény lesz, mindenki­nek végre kell hajtani Gon­dolkodni is közösen kell azon. hogy minél jobb legven. S szó­lítja az asszonvokat, a fér­fiakat beszéljenek. A tagok fészkelődnek egv ideig, aztán Kanyó Gergely- néből kibukik a szó. — Dolgozunk ml szívesen a szövetkezetben, mert meg­éri. Fizetnek rendesen... De a kötelező munkaórákat csak úgy teljesíthetjük, ha van munkánk a szövetkezetben ... Én voltam mér az erdészetnél is a télen ... Szívesebben ma­radtam volna Itthon, de a szövetkezetben nem volt ten. nivalóiuk az asszonyoknak ... Kanvó Férőmmé a háziker­tekről szól Tóth József hat­van felé közeledik már A nvugdíiről mondja el a gon­dolatait. de nem azért, mert pihenni akar. Ellenkezőleg. — A csapatvezetők hívják azokat is munkába, akiknek messzebb, a falu szélén van a házuk — háborog. — A nyugdíj, a szabadság, meg a háztáji föld sínyli, ha ke­vesebbet dolgozunk! Kanyó Mihályné gondjairól beszél. Beteg volt a téli hó­napokban. A betegségi segélyt nem kapja meg. Januárban, februárban, de még március­ban sem igen dolgozhattak tavaly, meg azelőtt sem. Járja János következik utána, majd Hegedűs Jánost hallgatják a tagok. — Sokan vagyunk a szövet­kezetben. és mindenki dol­gozni akar. Nem mondom, ez a helyes — magyarázza. — A baj ott van, hogy kevés a földünk... Valamit közösen kellene kitalálni, hogy legyén munkája mindenkinek. Rend­be tennénk mi a söij-nusztai gazdaságot is, csak adnák ne­künk ... fgy szólnak, vitatkoznak, ér­velnek sorban az őrhalm! fér­fiak, asszonyok. Együtt, a kö­zös gondokról. Hegedűs And­rás mondja ki végül is: — Egyetértek az alapsza­bály-tervezettel. Fogadjuk el mindnyájan... — Ügy van — helyesel a közgyűlés Mikor Bállá István elnök tisztázza a kétségeket, a párt­titkár áll fel. — (Megkérdezem a tagokat, egyetértenek-e az alapszabály­tervezettel? — Elfogadjuk — hagyják jóvá többen is ... Aztán magasba emelkednek a karok. Szavaz a termelő- szövetkezet tagsága. Az elnök meg a párttitkár számol. So­kan vannak együtt. Kétszáz­nál is többen ülnek, toporog­nak a teremben. Vincse Istvánná A juhász „mes­terségnek” irodal­ma van. Talán nem is Petőfi Sán­dortól kezdve (Megy a juhász a szamáron, földig ér a lába), hanem, jóval ko­rábbról. Dalok, nóták szólnak róla (Juhász­legény, szegény juhászlegény), életéről, vígas­ságáról (A juhásznak jól megy dolga...), vagyis sok beszéd, nóta járja a juhászról, de annál kevesebb az emberről. Pedig a juhász is ember, nem is akármilyen tulajdonságok­kal „megáldott”. Előbb azonban még szóljunk 8 kampósbot- ról, a juhászok egyik ismertető jeléről. A német birka behozatalakor terjedt el, a me- rinói juh ugyanis könnyen megbetegedett, s azonnal gyógyítani kellett, ha nem akarták, hogy a betegség átterjedjen az egész nyájra. A beteg birkát a bot végén levő kampó se­gítségével fogták ki a nyájból, a botot 8 faragáshoz értő juhászok készítették barkó­ca-, mogyoró-, vagy vadkörtefából. A hozzá­tartozó kampót is maguk faragták ki, olykor pedig kiöntötték rézből, vagy cinből, A ju­hász akkor is magánál tartotta kampósbotját, ha lakodalomba, leánykérőbe ment, vagy helykeresésre indult. Az uradalmak nem al­kalmaztak olyan juhászt, aki kampősbot nél­kül keresett szolgálatot. A pásztor élettel kapcsolatba voltak a hangszerek is, a furulya, a duda. Vidéki vi­szonylatban például a balassagyarmati Pa­lóc Múzeum gazdag furulya-gyűjteménnyel rendelkezik. A furulyának Nógrádban két formáját ismerik, a furolyát és a flajtát, előb­bit a végén elhelyezett ajaksippal, utóbbit oldalnyilással szólaltatják meg. A megye leg­híresebb faragópásztorairól most ne is szól­junk; Gyurkó Pálról (Nógrádmegyer), Lő­rinci Pálról (Karancskeszi), Mészáros István­ról (Csitár), Ciglan Jánosról (Szécsénke), Lu­kács Péterről (Szátok), Berták Mihályról (Kishartyán), Lapátl Antalról (Romhány), Ja­kab Istvánról (Szügy), Koós Józsefről (Bor- sosberény), hiszen az ő művészetük remekei­ből számos tárgyat már ■ múzeumok őriznek. QakÓAZ&k A juhászoktól ma már nem a kampósbotot kérik a termelőszövetke­zetek, és az álla­mi gazdaságok, ha­nem a szakmunkás-bizonyítványt. Igen, a juhász neve „szakmunkássá” változik. Mo­solyog Tóth István, a balassagyarmati me­zőgazdasági szakmunkástanuló iskola igaz­gatója, amikor azt mondja:-— Nemcsak az elnevezés „változik”, hanem a munkakör is specializálódik. Persze, csak ha lesznek juhászok, nálunk ugyanis kevés a jelentkező fiatal. Azért akad jelentkező, ha nem is sok. A juhász-osztály tagjaival beszélgetek; a te­rembe, amikor belépek, nem furulyaszó fo­gad, a „romantikának” nyoma sincs. Dudás József, Varga Ferenc és a többi juhász-tanu­ló egyáltalán nem „romantikus” juhász-figu­ra. Dudás József Csenyétéből, Borsodból jött az iskolába, Varga Ferenc mihálygergei fiú, Mindkét családban hagyomány a juhászság, így kerültek ide, az iskolába. Mit kell tanulni a juhásztanulónak? A ma­tematikán, magyaron, stb. kívül a juh­tenyésztést „tudományos alapon". Nem tudó­sok lesznek, természetesen, „csupán” jó szak­munkások. Ez is tudomány, végeredményben. Mondom Dudás Józsefnek és Varga Ferenc­nek, hogy a televízióban gyakran látni, amint elektromos áram őrzi az állatokat. — Egy juhászt nem lehet pótolni elektro­mos árammal — válaszolja Dudás. — Nem lesz unalmas napokon, heteken át távol az emberektől? — kérdezem. — Veszek egy tranzisztoros mondja, aztán még hozzáteszi; az első keresetemből. rádiót — — Mindjárt (te) Négyezer vágómarha exportra Az új felvásárlási árak kedvező hatása Nógrád megye közös, háztá­ji és egyéni gazdaságaiban ha­gyományos a szarvasmarha- tenyésztés és hizlalás. A nóg­rádi hízott marha nemcsak belföldön keresett, hanem kül­földön is. A kedvező felvásárlási árak, a biztosabb takarmányozási helyzet a megyében jótéko­nyan érezteti hatását. A me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán nyert értesülések szerint a szövetke­zetekben és a háztáji gazdasá­gokban kihasználták azokat a lehetőségeket, amelyeket az új felvásárlási árak jelentet­tek. Ismeretes, hogy a kedvez­mények annál nagyobbak, mi­nél több „A” és extrém minő­ségű jószágot értékesítenek a gazdaságok, a termelők. Ta­valy a termelőszövetkezetek­ben. egyéni és háztáji gazda­ságokban felvásárolt vágómar­hák több mint hatvan száza­léka felelt meg ennek a köve­telménynek. A korábbi évben ez az arány 10 százalékkal ala­csonyabb volt. Jelentősen növekedett az ér­tékesített hízómarhák átlag­súlya. A megye átlagosan 506 kiló6 jószágokat értékesített. A súlygyarapodás az idén to­vább nőtt, s ma már 52o kiló­nál tart. A jobb minőség, a magasabb átlagsúly lehetővé tette az export növelését. Két évvel ezelőtt 3236, tavaly már 4104 hízott marha „utazott” külföldre. Az exportra szállí­tott jószágok átlagosan csők­nek 550 kilósak voltak. Egy évvel korábban az értékesíté­si átlagsúly 535 kiló volt A hizlaló gazdaságok, te­nyésztők hozzáértését dicséri, hogy a nagyon magas követel­ményekkel járó úgynevezett „A” minőségű hízómarhák szá­ma évről évre magasabb, és tavaly meghaladta az ezret. A jobb minőségre törekedtek a tehénállományból kiselejtezett jószágok hizlalásánál, értéke­sítésénél is. A tavaly felvásá­rolt, több mint 2200 tehén mintegy 60 százaléka első- és másodosztályú volt. Korábban ez az arány alig haladta meg a 40 százalékot. Ugyancsak fi­gyelemreméltó, hogy a terme­lőszövetkezetek az ellátás é6 a magasabb jövedelem érdeké­ben a hízott jószágok 90 szá­zalékát szerződéses alapon ér­tékesítették. Az eredménynek azonban van egy szépséghibá­ja: a közös gazdaságok több­ségében indokolatlanul sok ab­rakot használnak fel egy kilő marhahús előállításához. Ez jelentősen megvámolja a jö­vedelmet. Mesterséges tavak A világon eddig már több mint lOOOo mesterséges tavat és tengert tartanak nyilván. Vízfelületük együttvéve eléri az 500 000 négyzetkilométert. Együttes vízkészletük kb. 3 000 köbkilométer. A legnagyobb kiterjedésű Ghánában a Vol- ta-folyón épült Akoszombo víztároló (8500 négyzetkilomé­ter), a legnagyobb vízmennyi­séggel pedig az Angara-folyón létesített Bratszki-tenger ren­delkezik. NÓGRÁD — 1968. március 26., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents