Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-24 / 71. szám

Képeit a .. ferozolóban“ A bai'álkozái megkezdődött Tsz-tapli kiskönyvtára Immár három éve, hogy a Kossuth Könyvkiadó útjára indította a tsz-tagok kiskönyv­tára című népszerű sorozatát. A kiadót — a szerkesztőket és a szerzőket — az a cél vezette e viszonylag kisterjedelmű, könnyen kezelhető könyvek ki­bocsátásakor, hogy a termelő­szövetkezeti gazdákat szemé­lyesen is érintő állami intéz­kedéseket, jogszabályokat köz­érthető módon megismertessék az érdekeltekkel. Tehát tájé­koztatni, magyarázni, tanácso­kat adni olyan kérdésekben, amelyek így vagy úgy. a tsz- tagok közvetlen érdekeit érin­tik­E célkitűzés teljesüléséről már azzal is felvilágosítást kaphatunk, ha szemügyre veszünk néhány témát az ed­dig megjelent tizenkét kötet közül. Elsők között került ki­adásra az idős tsz-tagok jo­gaira vonatkozó előírások is­mertetése, a tsz-tagok szociális ellátásának összefoglaló ma­gyarázata, valamint a tsz-fia- talok helyzetét s jogait elemző kiskönyv. időszerű témák gyors fel­dolgozása, kiadása a sorozat keretében segítséget adhat az olvasónak, az érdekelteknek, hogy a szűkszavú sajtó, vágy tv-híradásokat követően be­hatóbban megismerkedhesse­nek a számukra fontos ren­delkezésekkel. Természetesen ennek az is feltétele, hogy a tsz-tagok kiskönyvtárának kiadványai valóban eljussanak azokhoz, akik számára elsősor­ban íródott: a tsz-gazdákhoz. A tsz-ek könyvterjesztői tehet­nek azért legtöbbet, hogy ne a szekrények mélvén porosod­janak azok a tartalmas kis­könyvek, amelyekből az em­berek első kézből kaphatnak tájékoztatást, tanácsot. A Kossuth Könyvkiadó ma már a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával együtt­működve dolgozik a tsz-tasok kiskönyvtára sorozat további köteteinek előkészítésén, kia­dásán- A TOT témajavaslatai alaoján rövidesen mealelenik a sorozat következő kötete a tsz-ék melléküzemági töré­kenységéről : még ebben az év­ben elkészülnek a tsz-ek +orü- *et’ szövetségeiről, a tsz-tagok foglalkoztatásának oroblémái ról. á közös gazdaságokban rlo’gozó lánvok. és asszonvok heivzatéről. tógáiról, valamint p +SZ-VOT°lőV miinlr*»dfjazásá- ról szóló kiadványok Gy. Z. Nemrég nyitották meg Ta­tabányán a fiatal' bányász képzőművészek kiállítását. A Fiatal Képzőművészek Stúdió­ja azonban alighanem először rendezett az országban kiállí­tást „ferozolóban”, Kányáson. A kis bemutató április 4-ig tekinthető meg, a forradalmi ifjúságit napok jegyében rep­rezentálja a stúdió tagjainak, fiatal képzőművészeinknek te­matikai érdeklődését az ak­tuális politikai eseményekkel foglalkozó kéDektőí kezdve, a portrékon, tájképeken át, a mindennapi munka mozzana­tainak ábrázolásáig. Sok bányászotthonban jár­tam már Nógrádban, szép. új, modem házakban, tiszta kony­hákban, ragyogó csipkés szo­bákban. Nem mondhatom, hogy képek nélkül ásítottak volna a falak. Idős bányászok, s fiatalabbak gyakran nyúlnak az ecsethez munka után, a bányászok között rengeteg a „festő”. A téma? Legtöbbször folyópart, őzek, téli, tavaszi tájak fehérben, világos zöld­ben hihetetlenül kék éggel. Hi­vatalosan ezekre a képekre azt mondjuk: giccsek. Én azonban szándékosan kerültem ezt a szót, hiszen nem erről van szó. Ellenkezőleg! A föld mélyéből kibújó embernek a levegő, a távlatok, a viliódzó színek utáni vágyakozásáról,® annak — elismerem, gyakran kissé ügyetlen — kifejezéséről. A föld méhének feketesége után a tavasz zöldje, a tél hó­fehérje egyfajta belső tisztulá­Bár korunkban a légkörben észlelhető ólamkoncentráció lB-szorosa a száz évvel ez­előttinek, a lengyelek csontjá­ban kimutatható ólommennyi­ség jelentősen csökkent. A megállapítás dr. Zbigniew Jaworowskitol, a varsói Atom­kutató Intézet munkatársától származik, s annyival is meg­lepőbb, mert az angolok, a németek vagy. az amerikaiak csontjában egyáltalán nem tapasztalható az ólom meny- nyiségének csökkenése. Az, hogy 1860 óta növeke­dett a légkör ólomtartalma, si folyamat segítője- Ezért én sohasem néztem mosolyogva ezeket a képeket, inkább «meg- llletődve, s nagy-nagy tiszte­lettel. Talán egy iparág sem nevel annyi „festőt”, mint a bányászat. S ez esetben nem is a produktum a leglényege­sebb. Igen, ezek a „festők” a föld alól jönnek, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagjai most a föld alá, illetve csak a föld szájához hozták el kéneiket. A megnyitó ün­nepségen ott ültek több szá­zan, fekete porrai arcuk rán­caiban, a sisakot le nem vé­ve fejükről a képek alatt a bányászok, ökleik, mint egy- egy darab szén. ölükben nyu­godott. Hallgatták a szónokot, aztán szedelőzködtek, néhá- nyan indültak haza, de sokan körülfogták a képeket, s ér­tő, vagy esetenként érteiden szemmel nézegették a tárlat anyagát- Bizonyára voltak kö­zöttük olyanok, akik életük­ben most néztek először végig képzőművészeti kiállítást- Ki­állítási csarnokok helyett ezért kellene minél több tárlatot rendezni ..ferozolóban”, mun­kahelyeken. Vecsési Sándor Villanyszere­lője, Wagner János örega­nyám című képe, Lakner László Forradalmárok kivég­zése című alkotása, Boltos Ká­roly Gyár-a. s a többiek. 33 fiatal kénzőművész munkája „otthonra” talált a ..ferozoló­ban”. Érdekes látvány volt Bálványos Huba Tengerpart­jának villódzása csónakokkal, könnyein magyarázható az ipari tevékenység fejlődésé­vel: szén és kőolaj égetésével. Ebben a vonatkozásban Jawo- rowski dr. két tátrai glecs- cser vizsgálatakor lényegében ugyanolyan'eredményre Jutott, mint a grönlandi hómezők ku­tatói. Az emberi csontokban jelen­levő ólom mennyisége azonban úgy látszik, más törvények szerint alakul. Égy Katowice környéki barlangban talált III. századi csontvázak vizs­gálata során csekély mennyi­ségű ólom volt csak kimutat­fövennyel, magas éggel, lent a sisakos férfiak között. Mintha azt mondotta volna: a vilá­gon minden összefügg, a föld méhe, a víz tükre, az ég bol­tozatja. Elválaszthatatlanok egymástól. Egy szóval sem mondom, természetesen, hogy a képző­művészet, a mai irányzatok és a bányászemberek azonnal „egymásra találtak” volna. Erről szó sincs- Sok festmény, grafika „érthetetlen” a fero­zolóban. Ez viszont nagyon is érthető. Több kén előtt el­lenkezéssel, vagy inkább ér­tetlenül álltak meg az embe­rek: mi akar ez lenni, mit akar ez kifejezni? A kiállí­tás azonban megnyílt, s még lesz Idő vitatkozni az alkotá­sokon munkából jövet, vagy menet pár percre megállva előttük. Az egész tárlatban éppen ez a legnagyszerűbb: művészet és ember egymásra- találása. Ez a közönség, nem ismeri a legraffináltabb mai képző- művészeti iráriyzatokat, isko­lákat, de tudja s teszi a leg­fontosabbat az életben, a mun­kát, Forradalmárok, a munka forradalmárai. Otthonaikban még ,.sz»o” színes képet rak­nak a falra gyakran maguk festik őket. Pontosan másolva a „valóságot”- Ezek a kének pedig még kissé „Idegenek” számukra. A horát.kozás azon­ban megkezdődött a találko­zással. Minél több ilyen ferozolóra lenne szükség s minél több ilven kiállításre a találkozá­sokhoz. Tóth Elemér ható; ez a mennyiség Jawo- rowsid szerint megfelel az elméletileg föltételezett termé­szetes ólomkoncentrációnak. Négy Krakkó környéki temp­lom kriptáiban viszont a XI- tőd a XIX. századig a csontok­ban kimutatható ólommennyi­ség megszázszorozódott. Annál meglepőbb, hogy a jelenkor­ban az ólom csaknem a III. századi szintre esett vissza, legalább is Lengyelországban, mert mint fentebb mondottuk, Nyugaton továbbra is igen ma­gas. \ Mennyi ólom van a tagjainkban ? — Higgye el nekem, — há­borgott a minap egy műszaki vezető —, én a nagy vállalat mellett vagyok. Nagy előnyei vannak, amelyekkel egy-egy kis cég nem rendelkezhet. Most mégis azt kell monda­nom, néha visszasírom a ré­git. „Fönt” intézik a progra. mozást, az anyagbeszerzést, ha húszezer forintnál többet akarok valamibe invesztálni, engedélyt kell kérnem a köz­ponttól. Mi közszükségletre termelünk- Fő ütőkártyánk a piacon a dinamikus reagálás az igényekre, a keresletre. Ha nekem folyton engedélyekért kell szaladgálnom, mindenün­nen lemaradok... — Azelőtt az áruátvétellel alig akadt gondom. Amióta új mechanizmus van, ki sem lát­szom az adminisztrációból, Minden cikkre árat kell kal­kulálnom- Aminek még nincs nagykereskedelmi ára, félre­teszem — én nem tudom, mit csináltak Pesten egy évig! A többi árkalkulációi felterjesz­tem a központomnak. Már el­értük, hoqy negyvennyolc óra alatt jóváhagyják. De addigra a konkurrens üzletben már rég a kirakatban van az áru! — így az üzletvezető. — Miközben tárgyaltunk, megláttam az asztalon egy másik cég ajánlatát. Mit te. hett*m9 Ráígértem a határi­dőre, két hónapot. Szüksé­günk van a megbízásra — mondta a tervező. — Leülünk megbeszélni a dóinot — meséli az egyik be­ruházási vállalat vezetője —, és látom, hogy a partnerem tétovázik- Drágállja a beruhá­zást. Már-már visszatáncol. Előre hajolok, s mint valami­A gyanús típus oc. kor... szinte súgva megkér­dezem: mennyi pénzük van? Amiről évekkel, sőt hóna­pokkal ezelőtt álmodni sem mertünk, ma a szemünk előtt válik valóra- Konkurrencia van- Harc a piacért. Verseny a megrendelésért, a megbiza. tásért, amelynek elnyeréséért ma már kevés egy határozat. Egy tollvonás. Egy utasítás- Egy visszautasítás: „eszi, nem eszi..” Hanem munka kell hozzá. Produkció. Kedvezmény- En­gedmény. Jószolgálat. De min­denekelőtt pontos és jó mi­nőségű munka. Hát ezt is megértük. * Van persze ennek a versen. gésnek még gátja, fékje elég. Az egyik kereskedelmi válla­lat főkönyvelője például úgy képzeli el a gazdaságosabb ke­reskedelmet, ha csökkenti az eladók számát, és a szolgálta­tásokat, mert a munkaerőre, a szolgáltatásra kiadás van- Tanúja voltam egy jelenet­nek. Egy férfi nadrágot vásá­rolt. Jó minőségűt, drágát. A szárán rövidíteni kellett, s „ni- következményekévven szűkíteni, mert nem divat a libeqö-lobogó nadrágszár. A szűkítést nem végezték el, mert a főkönyvelő letiltotta az ilyen költségeket. A férfi a nadrágot visszatette a pult­ra. „Maid másutt megveszem — mondta —, ahol ezt meg­csinálják”- Egy nadrág — nem nagy ügy. Csakhogy, ha egy vásárló igy felsül, nem szokta elhallgatni. Ezért aztán az ilyen szemléletnek kellemet­len következményei lehetnek, mert az eladók számát, a szol­gáltatásokat — amíg kettő van — még mindig lehet csökken­teni. De milyen üzlet less ctz — vásárlók nélkül? * Vannak nagyüzemek, egye. sülések, akik e miatt — leg- legalábbis egyelőre — nem nagyon izgulnak. Mono­polhelyzetük van, s így tár­gyalnak: „Anyag kéne? Saj­nos, nem adhatunk. Inkább exportáljuk■ Az nekünk kifi- zetőbb”. Hogy a népgazdaságnak mi a kifizetődőbb? Bizonyára az, ha készterméket exportál. Bi­zonyára az, hogy az ilyen, ál­lítólag ésszerű döntések miatt egyetlen szükséges gyárunk se legyen kénytelen kapkodni fűhöz-fához. Mint például a Tűzhelygyár, ahol a vezetők feje most valószínűleg nem fájna, ha idejében fölépítenek maguknak egy saját henger­művet, és egy samottüzemet. Hogy ez lázálom; Hát az nem lázálom, hogy egyszer az acéllemezért, újabban pedig a tűzálló anyagért kell kilin­cselniük, mert... mert.. • És valóban: miért? * Vannak országos vállalatok, amelyek érzik as egyszeriben nagyra nőtt önállóság és fele­lősség — súlyát. Nem csoda, ha némelyik vezető nem me­ri még megosztani ezt az ön­állóságot — felelősséget — úgy, ahogy kellene- Másutt — főként az alapanyag és félkész gyártmány szektorban tapasztalni ezt —egyesek el­túlozzák saját jelentőségüket és lehetőségeiket. Mindket­tő átmeneti jelenség ezért messzemenő következtetéseket kár volna levonni. A mecha­nizmus reformjának frontális bevezetését. és e rendszer el­veinek, törvényeinek, hatásai­nak általános érvényesülését nem szabad összetéveszteni. * Ami a bírálókat illeti: van. aki azért morfondírozik, mert a „beharangozott változások” nem érkeznek, nem hatnak annyira gyorsan, ahogyan sze­retné. Voltaképpen nem is rossz ez a fajta türelmetlen, ség. Más a helyzet azokkal, akik ha valami nem úgy sül el. ahogy várták rögtön vi­lágvégét kiáltanak, Akadnak aztAn kritikusok, akik örökké és fárasztóan világszínvonalon állnak, s a ma még változó, alakuló szinképhöl vonnak le messzemenő konzekvenciákat­Számomra csnnán egyetlen típus gyanús. Aki két és fél hónap elteltével megkönnyeb­bülten felsóhajtott: „Nem ér­tem. eavospk miért estek úgy kétségbe? Hiszen most is ugyanúov csinálom, mint aze­lőtt, mégis megy minden...” Csizmadia Géza Pályázati felhívás Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igaz­gatósága 1968/1969. tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hároméves általános és a kétéves szakosított tagozatának; általános politikai gaz­daságtan, szocializmus politikai gazdaságtana és magyar munkásmozgalom története szakára. A hároméves tagozat célja, hogy a párt-, az állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, pro­pagandisták szervezett marxista—leninista oktatását bizto­sítsa. A tanulmányi idő 3 év. Tandíj egy évre 170 forint. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét ta­nulmányozzák. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát, évenként szigorlatot tesznek. A tanul­mányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizo­nyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését a 1088/1957. sz. kormányrendelet biztosítja./ Felvételüket kérhetik azok. akik egyetemi, középiskolai végzettséggel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek A felvételi vizsga tárgya; a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskola teljes anyaga. Az esti egyetemnek Salgótarjánban. Balassagyarmaton és Pásztón működik hároméves tagozata. A szakosított tagozat célja vezető propagandisták képzé­se, illetve magasfokú marxista műveltség biztosítása funk­cionáriusok és az adott szakterület dolgozói számára. A sza­kosított tagozaton a tanulmányi idő két év. A két év elvégzése után á hallgatók államvizsgát teltet­nek. Azok a hallgatók, akik az általuk választott szakot — két év — elvégezték és eredményes államvizsgát tettek, le­velező hallgatóként folytathatják tanulmányaikat. A hátralévő két államvizsgát két éven belül (évenként egyet) kell letenni. A marxizmus mindhárom szakából tett államvizsga után a 17/1963. VII. 2. Korm. sz. rendelet főiskolai végzettséget biztosít. A szakosított tagozatra felvételüket kérhetik azok. akik elvégezték az esti egyetem 3 éves általános tagozatát, vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga tárgya: a 3 éves általános tagozat vonatkozó szakának anyaga. Tandíj egy évre: 250 forint. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem mindkét tago­zatára pártonkivüliek is kérhetik felvételüket. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetente egy­szer 3 órás előadás, illetve osztályfoglalkozás van, amelyen a megjelenés kötelező. A pályázatot a munkahely szerinti illetékes járási és városi pártbizottsághoz kell benyújtani az alapszervezet ja­vaslatával együtt. A pályázathoz szükséges kérdőívet a párt- bizottságoknál és az egyetem igazgatóságán lehet beszerez­ni. A pályázatok 1968. április 20-ig nyújtandók be A felvételi vizsga május 1—10 között lesz. MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Patika a nadrágzsebben — ‘Mi van veled, öregem? — Szúr az ol­dalam. Megyek Kocsordihoz. Neki mindig van egy tucat tablettája. ' — Ezért ne fá­radj hozzá- Ne­kem is van annyi, mint neki. Hol szúr? — Itt. Tapogasd meg. — Minek? Ne­sze, szopogass el ebből néhányat, utána kutya bajod lesz. — Hű, most meg a fejem kezd ha­sogatni. — Tessék kapd be ezt a drazsét. — Ez mi? — A hasogatás ellen- Halál biz­tos. — Lenyeltem. Hanem te... mitől sápadtál el? — Fogalmam sincs- .. Rosszul- lét kerülget. — Ugyan, neked az semmiség. Ha­mar végy be va­lamit. — De mi az ör­dögöt? 1— Talán abból, amit nekem adtál. — Ne hülyés­kedj, azt sem tu­dom, mire. •. szó­val izé... mire beveszem, már el is múlhat. — Mindenkinek doktora éagy, csak pont magadon nem tudnál segí­teni? — Arról van szó, hogy ez az izé-.. ez a tablet­ta nekem nem tett jót. — Akkor miért adtad be nekem? — Neked még jót tehet. — Jó tett helyé­be jót várj. Ide süss: nekem is van egy csomó ilyesmim a nad­rágzsebben. Min­dig felíratok né­hány gyógyszert, jó az. ha kéznél vgn. Rá se ránts erre a kis rosszul- létre, kapd be ha­mar ezt ni- Nyu­godtan vedd be. öregem. Ha én mondom. Így, rendben is van. — És körülbelül mikor hat? — Nem tudom pontosan, mert én még nem hasz­náltam. De mond­ják, nagyon jó. — Hm. ■. mi­lyen szép is ez, hogy így gyógyít- gatjuk egymást. — Ügy ám, testvéries. — Mutasd csak azt a sárga dra­zsét. Ez mi? — Nem tudom, de még ma kipró­bálom. — Hogyan? — Frontátvonu-, lás van, ilyenkor ez az utálatos­fráter, ez a Ko- csordi szédeleg, és mindent be­vesz, amit kínál­nak neki­— Csakugyan undok egy alak. — Megyek, és beadom neki. Majd meglátjuk, mi lesz vele. — És ha meg­árt neki az a sár­ga vacak? — Legfeljebb majd elmegy az orvoshoz. H J. NÓGRÁD — 1968. március 24., vasárnap 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents