Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

til a tarns* Vetik a mákot, a borsát, az árpát a szövetkezetek A Mátra és a Cserhát köd­bevesző csúcsain még hó ül, de a déli lankákra, a szélvé­dett völgyekbe már megérke­zet a tavasz. Felszáradtak, meg6Ötétedtek a szántások és az “elmúlt héten újra megele­venedett a közös gazdaságok határa. Vetik a mákot, a bor­sót és a tavaszi árpát a észa­ki fekvésű hidegebb nógrádi földeljen is. A balassagyarmati járási ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezető­je, Verebélyi Antal kedvező indulásról beszélt a hét ele­jén. Azt mondotta, mintegy tíz és fél ezer hold őszi ka­lászosra szórták ki a növe­kedést, erősödést serkentő nitrogénműtrágyát a terme­lőszövetkezetek. A dejtári József Attila Tsz az élenjárók között is a legszorgalmasabb volt az idén. Jól, felkészültek, s így aztán korán hozzáláthattak a vetés­hez is. A mákot már földbe tették. A környező termelő- szövetkezetek határában, Szügyben, Terényben, Hugya- gon már az árpaföldeket jár­ják a vetőgépek. Gond később sem igen jelentkezhet. A bi- zodalom alapja: a tavaszi munkákhoz szükséges erő- és munkagépeket kijavították. Vetőmag van elegendő. A ko­rábbi évektől eltérően sikerült elegendő mennyiségű apróma­got is tartalékolni. A pásztói járásban teljesen tavaszi képet, öltött a falvak határa. Varga Albert, a járási tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályán mondottá ezt. Szavait a határszemlék tapasztalatai erősítik. A na­posabb, melegebb déli terüle­teken Palotás, Héhalom, Ecseg környékén indultak meg elsőként a gépek. Ez a terület Nógrád megye hagyományos borsótermelő körzete. Korán vetnek, hogy majd korán is szedhessék a rendkívül jól jövedelmező, konzervipari növényt. A mák vetése lassan befejezéshez kö­zeledik a szövetkezetben. A szurdokpüspöki határban már 60 holdon föld takarja a mák­szemeket. Itt ezeken a déli területeken kezdték meg a tavaszi árpa vetését is a na­pokban. Varga Albert újabb adatokkal is szolgált: kellő előkészületek után, mintegy 3200 holdon, vetnek tavaszi árpát a járás közös gazdasá­gai. Győri Sándor, a szécsényi járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője is derűsen tájékoz­tatott a tavaszi nyitányról. A szövetkezeti vezetők, a tagok, a traktorosok igyekezete iga­zán figyelemreméltó. A kedvezőtlen idő ellené­re több mint 6000 holdra kiszórták a műtrágyát. Ez a gyakorlatban annyit je­lent, 1000 holddal többet fej­trágyáztak. mint ahogy an­nak idején tervezték. Nem titkolják a szécsényiek az igyekezet indító okát sem. Kaptak elegendő műtrágyát, s a nitrogén tél végén — ta­vasz kezdetén, úgy „elindít­ja” a búzát, hogy félig bizto­sított a jó termés. Most a ta­lajelőkészítés és a vetés is jó ütemben ‘halad. Takarmányborsóból több mint 100 holdon, árpából pedig mintegy 40o holdon tették földbe a magot a termelőszövetkezetek. A tavaszi határszemlék, ások egyéb mellett, arról is tanús­kodnak, hogy megkezdték a cukorrépa vetését, és a több mint 8000 hold őszi mély­szántás elmunkálásával sem késlekednek a közös gazdasá­gok határában'. Megkezdődött a tavaszi ve­tés a rétsági és a salgótarjáni járás közös gazdaságaiban is. Felsőfokú munkavédelmi • • Üzemi szarka Értékelték a munkaversenyl az fmsz-eknél A SZÖVOSZ elnöke és a KPVDSZ elnöksége az elmúlt év elején munkaverseny-fel- hívással fordult a szövetkeze­tek dolgozóihoz, vezetőihez. A nemes vetélkedésben sok száz dolgozó vett részt. A versenyt a MÉSZÖV igaz­gatósága és a KPVDSZ me­gyei bizottsága a napokban együttes ülésen értékelte. A tanácskozáson úgy határoz­tak, hogy az 1967. évi munka­versenyben elért eredmények alapján a Kiváló fmsz cím odaítélésére a Pásztó- és Vi­déke, a Magyamándor- és Vi­déké, valamint a Drégelypa- lánk- és Vidéké Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezeteket javasolják. A pász­tói szövetkezetét ezpn felül, több éves kiváló munkájának elismeréseként, a Miniszterta­nács és a SZOT vándorzász- lajának elnyerésére is felter­jesztették. Az együttes ülésen úgy dön­töttek, hogy a Kiváló fmsz cím elnyerésére javasolt szö­vetkezetek mellett, a munka­verseny során legjobb ered­ményeket elért szövetkezete­ket kitüntetésben, illetve di­cséretben részesítik. így a Nagyoroszi- és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet a megye Ki­váló ímsz-e címet, valamint a MÉSZÖV és a KPVDSZ ván­dorzászlaját nyerte el, az ér­sekvadkerti, a palotási és a kisterenyei szövetkezet pedig a MÉSZÖV és a KPVDSZ ál­tal adományozott dicsérő ok­levélben részesültek­tanfolyam kezdődik A SZOT felsőfokú munka­védelmi tanfolyamra felvételi pályázatot hirdet az 1968/69- es tanévre a munkavédelem valamely ágában dolgozó — biztonsági megbízottak, társa­dalmi munkavédelmi felügye­lők, munkavédelmi tudomá­nyos kutatók stb —, továbbá a műszaki vezetők és más műszaki képzettséggel ren­delkező érdeklődők részére. A szakmérnöki tagozatra «kleveles mérnökök, valamint egyetemet végzett vegyészek jelentkezhetnek, a szaktechnl- kusi tagozatra mindazok, akik ipari technikusi képesítő ok­levéllel rendelkeznek. A mér­nöki tagozaton felvételi vizs­ga nincs. Mindkét tagozaton budapesti és vidéki ágazat is indul: A foglalkozásokat Bu­dapesten tartják. A tanulmá­nyi idő a budapesti tagozatok­nál két év, a vidékieknél két és fél év- A vidéki hallgatók az előre meghatározott napo­kon egész napos foglalkozá­son vesznek részt. A tanulmányok elvégzése után a jelöltek diplomatervet, illetve szakdolgozatot nyújta­nak be, amelynek sikeres megvédése esetén munkavé­delmi szakmérnöki, illetve szaktechnikusi oklevelet nyer­nek. A tandíj félévenként 100 forint. Az első félévben elért kitűnő, vagy jeles ered­mény a következő félévre tandíjmentességre jogosít. A hallgatókat a főiskolai levele­ző tanulókra vonatkozó ked­vezmények illetik meg. A jelentkezéshez szükséges formanyomtatványt Salgótar­jánban, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munka- védelmi bizottságánál, illetve a felettes minisztériumoknál Jehet igényelni, amelyet az alábbi cimre kell küldeni: SZOT felsőfokú munkavédel­mi tanfolyam, Budapest^ V., Szabadság tér 17. (Technika Háza) Jelentkezési határidő: 1968. április 20­GuMvzárak A Donyec medencében megkezdték egy nagy üzem­rész építését, amely bárium tartalmú ferrit porokat fog előállítani. Termékeit mágne­ses gumi gyártására használ­ják fel. Az ilyen gumicsík például nagyszerűen 'zárja a háztartási hűtőszekrények aj­taját. Az üzemrész termékeit a szállításban és az iparban fogják felhasználni. Express-kérdések, Express-válaszok Utazás diákzsebhez igazítva — Utak a tavaszba, nyárba A tanácskozáson értékelték a MÉSZÖV igazgatósága és a KPVDSZ megyei bizottsága által a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. .évfordu­lójára meghirdetett jubileumi verseny eredményeit is. Az ugyancsak közösen végzett vizsgálatok alapján a pásztói szövetkezet, mint első helye­zett 9000 forint, a szécsényi 7000 forint, a berceli 5000 forint, a rétsági 4000 forint jutalomban részesül. A litkei szövetkezet munkáját a MÉ­SZÖV és a KPVDSZ oklevél­lel jutalmazza. (Zsoldos Sándor rajza) Az „Express” Ifjúsági és Diák Utazási Iroda több mint 10 esztendős fennállása óta sok millió magyar és kül­földi fiatal utaztatását intézte, segítette. Az iroda arról ne­vezetes, hogy a programok kiválasztásánál és az , árak megállapításánál messzemenő­en figyelembe veszi az ifjúság érdeklődését, igényeit és per­sze a „diákzsebet” is. A KISZ Központi Bizott­sága mellett működő ifjú­sági utazási iroda nemrégiben minden megyei székhelyre, a megyében működő KISZ-bi- zottságokhoz munkatársat kül­dött. Az „Express” Nógrád megyei munkatársát az idei program érdekességeiről kér­deztük : — A jubileumi évben, te­hát tavaly, húszezer magyar fiatal utazott külföldre, ugyan­akkor 37 ezer fiú és leány érkezett hozzánk, szinte a vi­lág minden tájáról — mond­ta bevezetőül az „Exoress” munkatársa. — A külföldiek közül a legtöbben Németor­szágból. s főleg az NDK-ból látogattak hazánkba. A bel­földi turisztika forgalmához az ..Express” mintegy 40 ezer fi­atal úti programjának szer­vezésével. bonyolításával já­rult hozzá. — Nógrád megyéből mennyi­en utaztak? — Sajnos, az országosan jelentős forgalmat mutató sta­tisztika sok tekintetben nem érvényes megyénkre. Tavaly 143 fiatal utaztatását tervez­tük. de mindössze kilencven- kettő vállalkozott a szép utak­ra. — Mi lehet az oka a megyei fiatalok érdektelenségének? — Megyénkben ma még nin­csenek vonzó hagyományai az „Express”-utaknak és tavaly elmaradt egy Lengyelországba tervezett különvonat indítása is. — Érdekes lenne összehason­lítani más megyék „forgalmát” a nógrádi eredményekkel. — Baranya tervei között 941 fiatal utaztatása szerepelt, ugyanakkor 1141 baranyai fiú és leány utazott 1967-ben. Vas megye teljesítette, Zala megye pedig túlteljesítette „Express”- utaztatási tervét. Feltétlenül javul a megyei statisztika is. ha a KISZ vb határozatát — miszerint a KISZ-munka szer­ves része a fiatalok utaztatá­sa, a járási és városi alapszeri vezetek is figyelembe veszik. Nemrégiben „utaztatási bizott­ság” alakult a szervező mun­ka megkönnyítésére. — Mit tervez az iroda erre az évre? — Az idei program szerint, több mint 20 ezer fiatal kül­földi utazása és mintegy 35 ezer külföldi fogadása szere­pel az országos tervek között. A belföldi túrizmus forgalmá­val együtt 100 ezer fiatal uta­zik az idén. Megyénk ifjúsá­ga számos érdekes és szép kül­földi úti program, illetve ha­zai turisztikai lehetőségek kö­zött válogathat Nógrád megye ifjúsági utaztatási programjá­ban 404 személv kapott helvet: a Rzovietuníóba 70-en Csehszlo­vákiába 35-en. Lengyelország- Jtq 40-pn. .JilP‘o'5‘71 QTrí 30-qn. Ausztriába 43-an. Búiévá- ba ( főleg jutalomként a *VIT­re) és legtöbben az NDK-ba, ahova tavasszal és a nyáron 155 nógrádi fiatal utazhat. Természetesen ez nem végle­ges terv, hiszen az egyénileg, vagy kisebb kollektívák által benyújtott utazási igényeket is segíti, programozza és bo­nyolítja az „Express”. Az említetteken kivül áprilisban, például 70 megyei diák utazik csoportosan a Moszkva—Le- ningrád—Moszkva útvonalon. Az „Express” megyei meg­bízottja elmondta, hogy or­szágosan igen nagy az érdek­lődés a fiatalok körében a Jugoszláviába tervezett prog­rammal kapcsolatban. Nógrád- ból 35 fiatal utazhat a nyá­ron a jugoszláv tengerpartra, s eddig mindössze 23-an je­lentkeztek. — Veszélyben a „keret”, hi­szen az úttal kapcsolatos je­lentkezést tőlünk április má- sodikáig fogadják el. Ugyan­akkor érdemes felhívni a fi­atalok fiavelmét arra, hogy mi is foglalkozunk a máiusi szovjet—magvar labdarúgó­mérkőzésre Moszkvába induló különvonat utasainak „verbu­válásával.” — Kik utaznak először a megyéből? — Április 3—13 között a salgótarjáni Majakovszkil út’ iskolások indulnak elsőként a Moszkva—Leningrád útvo­nalon. Ugyancsak a tavaszi szünetben a baiassagvnrm-1’ gimnazisták is útrakelnek, fik az NDK-ba utaznak — mond­ta a beszélgetés véeén az if- Písági utazási iroda meevei megbízottja. (pataki) I mi tizeiikiienk » mi 1919-ünk, akárcsak 1848—49, az orosz 1905, 2majd 1917, mint á franciák 1789-e és a Párizsi Kommün. népünk számára örök történelmi memento, tanulságadó erőforrás. Hívei és ellenségei évről évre emlékeztek rá, az előbbiek dermedt lélek­kel, majd íel-felvillanó, erősödő és hanyatló bizako­dással, az újrakezdés, a folytatás elszántságával, meg­győződéssel, hogy új győzelem követi; az utóbbiak gyűlölettel, bosszút lihegve, újra és újra ismételve, hogy nem lesz még egyszer, nem lesz soha többé. Meg­kettőzött fegyveres elővigyázatossággal készültek min­den évben március 21-re, a forradalom utóvédjeire és előőrseire mért kíméletlen csapásokkal. így volt ne­gyedszázadig. míg olyan fordulatot vett a történelem, hogy a nép újra birtokba vette az országot. És ünne­pelt — immár szabadon — a harmincadik, a negyve­nedik évfordulón. Most pedig készülünk már a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik év­fordulójára. Negyvenkilenc évvel ezelőtt először lépett győztes­ként a történelem színpadára a magyar munkásosztály. Diadalát sok évtizedes küzdelem alapozta meg. E küzdelem íorrpontra jutott, amikor a Habsburg-császár parancsára indított háború a nyomornak is legmélyére taszította az ország szegényeit, amikor a sebek már olthatatlanul égtek, s a nép megelégelte a szenvedést. Mi megmunkáltuk, hajh, jól a lelkek. /Rabságok, se­bek, búk és keservek./ Izzadtságos, rossz magyar föld­jét. /S ha most támadunk, le nem vernek./ — írja Ady Rohanunk a forradalomba című versében. Valóban: minden nap és minden óra a lázadást, a felkelést érlelte, az elnyomó imperialista császári ha­talom és a belső ellenség, a tőkés-földesúri kizsákmá­nyolok rendszere ellen. Ennek látható megtestesítője Magyarországon Tisza István kormánya volt. Annak üzent hadat a proletariátus, a vele mindinkább össze­forró szövetségben a polgári demokratikus átalakulást akaró tábor. Meg kellett valósítani mindazt, amit a ko­rábbi évtizedekben nem sikerült. A demokratikus nép­jogokért, a parasztság jobbágysorsának megszüntetésé­ért. a nemzeti függetlenségért, s mindenekelőtt, leg­sürgősebben, a békéért folytak a meg-megújuló ütkö­zetek. Minden nap és minden óra évforduló immár: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom magyar követői, az internacionalisták, ezrével küzdöttek orosz testvé­reik oldalán szerte Szibériában, Lenin magyar tanít­ványai a forradalom elméletét tanulmányozták, s azon nyomban kipróbálták világváltoztató erejét: fegyver­rel rohamozták a barikádokat. Itthon Károlyi Mihály hívei, a polgári demokrácia eszméinek hívei és a mun­kások szervezetei, a fiatal galilleisták, az antimiliteris- ta csoportok, fokozták erőfeszítéseiket, hogy ország­mentők terveiket keresztülvigyék. A történelmi hely­zet, a háborús fejlemények, a háborút vesztő ország­ra nehezedő diplomáciai és katonai nyomás gyorsítot­ták az eseményeket, melyet 1918-ban, az őszirózsás forradalom győzelmében érték el csúcspontjukat. Megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, szervezett egységbe tömörültek a proletariátus for­radalmi erői, a szegényparasztság és az értelmiség baloldali csoportjai. Ezek az erők segítették győzelem­re a proletariátust, bennük talált támaszt a március huszonegyedikét követő százharminchárom napon át a Tanácsköztársaság. Az új rend négy és fél hónapja pillanatnál is keve­sebb a történelemben. Fennállásának szinte csak nap­jai tettek el a viszonylagos, Ingatag béke körülmé­nyei között. De e rövid napok is a mess zen éző tervek, a merész vállalkozások, a nagyszerű kísérletek nap­jai voltak. A sikerek, az eredmények, s a tévedések is figyelmet érdemlők, tiszteletet parancsolnak. Alig néhány nappal a győzelem után, 1919. április 4-én Kun Béla Marx-idézettel kezdte egyik cikkét: A proletár­forradalmak állandóan kritizálják önmagukat — frta —, folyton megszakítják menetüket, visszatérnek a látszólag elvégzettekre, hogy újra kezdjék ... Nekünk is kritizálnunk kell a magunk forradalmában mind­ama cselekvéseket, q.melyeket romboló és teremtő munkánk közben végzünk, kritizálnunk annyi őszinte­séggel és annyi éllel, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy visszatérjünk olyan fényekhez, amelyeket látszó­lag befejeztünk. Máig is változatlanul érvényes és tanulságos ez a győzelem napjaiban idézett önkritikus intelem, min­den ország, és minden nép, minden forradalmi és min­den haladó mozgalom számára. A magyar proletárseregek honvédő háborúja — lel­kesítő hadisikerei, s tragikus veresége, amelynek elő­idézője a külső ellenség és a hatalmától megfosztott régi uralkodó osztály ötödik hadoszlopa volt — nem tudott győzedelmeskedni a nemzetközi imperializmus sokszoros túlereje fölött. De a Magyar Tanácsköztár­saság jelentősége és érdeme, mind az oroszországi szov- iethatalom fennmaradása és végső győzelme, mind a nemzetközi munkásmozgalom további fejlődése szem­pontjából, elévülhetetlen. N épünk most a negyvenkilencedik évfordulón is megbecsüléssel köszönti a magyar proletárfor­radalom egykori harcosait, tisztelettel és há­lával adózik a nagy forradalmi nemzedék emlékének, amely csaknem öt évtizeddel ezelőtt történelmünk fé- nves lapjait írta. V. F. Országos szavalóverseny Balatonszárszón A Somogy megyei Tanács amelyet idén rendeznék meg VB Művelődésügyi Osztálya másodízben, országszerte ké- idén is megrendezi április szülnek a fiatalok, Nógrád 11-én Balatonszárszón a Jó- megyében is megtörtént a két zsef Attila országos szavaló- • versmondó kiválasztása. E sze- versenyt, amelyen az ország rint megyénket a szavalóver­ifjú versmondói a szép költői szó jegyében emlékeznek meg a nagy magyar proletárköltő munkásságáról. A versenyre, senyen Bedegi Győző a Vas- ötvözetgyár, 'és Kemer Edit, a Nógrád megyei Nyomdai­pari Vállalat dolgozója képvi­seli majd Balatonszárszón. NÓGRÁD — 1968. március 21., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents