Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-20 / 67. szám
Mensel jenvlt a tettek Ön mit tesz az íij mechanizmus sikereidet? Legjobban érzik a piac hullámzását, a divatigények változását, a kereskedelem piackutatásának helyes, vagy helytelen felmérését, reális, vagy eltúlzott igényeit. Másképpen az asszonyok és lá- nyok üzemének nevezik. Kérdésünkre: Ön mit tesz az új mechanizmus sikeréért? — ezúttal a Nógrád megyei Textilipari Vállalat vezetői válaszolnak. — Az úi mechanizmus első munkanapján ugyanolyan ütemben dolgoztunk mint az I »esztendőben, bár nem ismertük az árakat, nem volt szerződésünk, csupán a kapacitás-lekötéssel kapcsolatos igényeket ismertük. Mi adott alapot a termelés folyamatosságához? Korábban megrendelőinknek több fazont mutattunk be, amelyéket elfogadtak. Ennek birtokában az általuk megjelölt anyagból két— három fazonban készítettünk bébi-, gyermek- és bakfis- ruhákat. Vállaltuk az ezzel járó rizikót is. Az első szállítmányt február 9-én indítottuk útba. Ekkorra az új árak -alapján megkötöttük a szerződést a Női- és Gyermekruha Nagykereskedelmi Vállalattal és a Centrum Áruház Vállalattal- Rajtuk kívül esetenként szállítunk még cikkeinkből a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalatnak. Szerződéseinkben tükröződik telepvezetőink véleménye, és álláspontja is. Több kiskereskedelmi vállalat is felkeresett bennünket. Termékeinkért több pénzt ajánlottak, mint a velünk * szerződésben álló nagykereskedelmi vállalatok. Ajánlatukat visszautasítottuk, mert régi, megbízható vevőinket szolgáljuk ki, s mert így is megtaláljuk számításunkat. — Figyelembe véve a piac változó igényeit, inár a múlt év vége felé rájöttünk: gyorsan át kell alakítani termék- struktúránkat, ha a piacon versenyben akarunk maradni. Ezért az idén jobbágyi telepünkön új kifizetődő termék előállítását kezdtük meg. Az igényeknek megfelelően a folyamatos szállítás helyett meghonosítottuk a szezonális —- meghatározott időben való •— áruértékesítést. Növeltük a telepek önállóságát, terveiket darabszámban írtuk elő, a nyereség és létszámfelhasználás függvényében. Az utóbbinál csupán az a kikötésünk: ha a tervezettnél kevesebb létszámmal oldják meg feladatukat, akkor sem küldhetik el a dolgozókat, a központból biztosítunk újabb munkalehetőséget. A béremelés, jutalmazás, elbocsátás, felvétel a telepvezetők jogkörébe tartozik — mondta Kálmán József né igazgató. — Miként látja a tennivalókat a vállalat főkönyvelője. Konti Ferenc? — Pénzügyi helyzetünk biztosítására «féléves pénzügyi tervet készítettünk. A közgazdasági elemző munka hatékonyságát szolgálja, hogy az adminisztrációs munkakörben dolgozó osztályvezetők hatáskörét jelentősen bővítettük. Létrehoztuk a pénzügyi osztályt. Újabb dolgozók beállításával tesszük képessé telephelyeinket az adminisztrációs munka még színvonalasabb elvégzésére. Tovább folytatjuk az ügyvitel kisgépesi- téisét- Az új számviteli rendszernek megfelelően átdolgoztuk a vállalati Számlarendet. Célunk, hogy telepenként mutassuk ki: melyik, milyen nyereséggel, illetve veszteséggel dolgozik. Új alapokra helyeztük az utókalkulációt, termékekre és termékcsoportokra kidolgoztuk a szűkített önköltséget. A gazdasági döntések hatékonyságát, megalapozottságát biztosítjuk a közgazdasági csoport létrehozásával. A kulcsfontosságú posztok ellátására képzett dolgozókat állítunk be. Pénzügyi helyzetünk stabilitása megkívánja, hogy gyorsítsuk a készletek forgási sebességét, a kis szériák mellett növeljük a nagy szériákat termelő műAz új gazdaságirányítási rendszerben nagy szerepet játszik a versengés. Mindenki keresi, milyen fejlettebb termelési módszer alkalmazásával előzhetné meg a másikat. A szurdokpüspöki terinelőszö- vetkezet vezetői már korábban bevezették az egyéni tapaszta- latcserés módszert. Ha az országban híre kel egy-egy jó módszernek. új épületnek, vagy gépnek a püspöki tsz-ve- zetők közül valaki elmegy megnézni. Az elmúlt évben több helyen jártak az országban. Utazgatásuk eredményeképpen sok okos tapasztalatot hasznoszakok számát és szállító kapacitásunkat. —- Mit tesz az új helyzetből fakadó feladatok jp végrehajtásáért a vállalat főmérnöke, Nyúl Gyula? — Százötmilliós évi tervteljesítés műszaki, technológiai feltételeit kell biztosítani, rugalmasan igazodva a piaci igényekhez és a versenytársakhoz. Termékstruktúránkat úgy állítottuk össze, hogy kis sorozatú gyártmányaink mellett, megfelelő mennyiségben nagy sorozatúak is legyenek- Könyvjóváírással gépeket szereztünk, amelyekkel az új termékeket gazdaságosan tudjuk előállítani. Saját használaton kívüli gépeinkből többet, üzemképes állapotba hoztunk. Megkönnyítette a műszaki előkészítést, hogy az idén, az új termékek előállítása előtt, gazdaságossági számításokat végeztünk, s csak annak a- terméknek az előállítására vállalkoztunk, amelyik kifizetődő a vállalatnak. Előfordulhat, hogy ettől a gyakorlattól, a vevő megtartása érdekében egy—két esetben eltérünk. * A vállalat tervei, elképzelései, azt mutatják, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, a foglalkoztatottsággal kapcsolatos gondok enyhítését úgy szemlélik: segíti, vagy hátráltatja a gazdaságos termelést. S ez jó, mert az önállóság jegyében ezt is szá- monkérik a dolgozók az új mechanizmusban. sítottak munkájukban. Legutóbb például — a tavalyi gabona-betakarítás idején — Enyingen jártak, ahol megtekintettek egy komplexen gépesített kombájnszérűt. Megvalósításával az idei nyárra maradtak, de Szurdokpüspökin is megvalósítják, mert érdemes. Azon a szérűn egy ember naponta 10—15 vagon terményt tisztít meg. Az alkalmazott gépekkel 3o ember munkáját szabadítja fel. A komplexen gépesített kombájnszérű körülbelül százezer forint ráfordítást igényel, de megéri. V. K. Utazgatás — haszonnal A pásztói járási tanácson új tábla került az egyik ajtóra: „Járási Földhivatal”. Egyelőre kevesen tudják, hogy a tavaly augusztus elején alakult hivatal dolgozói milyen munkát végeznek. Az emberek többsége hallotta, hogy létezik valamiféle földtörvény, s napról napra hallanak a föld- tulajdon és a földhasználat problémáiról — különösen faluhelyen. Azt viszont mér kevesebben ismerik, hogy a tavaly megalakult földhivatalok — így a pásztói járási is — tevékenysége szerves részét adja egy országosan folyó tervszerű munkának. De szóljon erről Maconkai László, a földhivatal vezetője: — Munkánk alapja — a járási tanács munkatervével összhangban — a járás területén jelentkező összes birtokpolitikai feladatok végrehajtása. A legfontosabb ezek közül is a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény előkészítése, illetve végrehajtása. A földtulajdon és a föld- használat egységének megteremtése és fokozatosan a termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozása, a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztésének fontos előfeltétele. Az elmúlt évek sok-sok gondjára kívánnak pontot tenni. A törvény alapot nyújt a személyi földtulajdon és földhasználat. Dolgozik a a zártkerti földek, a nagyüze- mileg nem hasznosítható földek tulajdonának és használatának rendezésére, egységes elvek alapján biztosítja a közérdek és az egyéni érdek összhangját. — A törvény végrehajtása során — magyarázza a hivatalvezető — járásunk huszonhét községében, s ezen belül tizenhét termelőszövetkezetben tevékenykedünk. Csaknem ötvenkétezer hold föld ingatlan tulajdonjogát vizsgálják felül. A vizsgálat a közös gazdaságokon kívül kiterjed az állami gazdaságok, erdőgazdaságok területeire is, ha azok használatában nem állami területnek számító földek is vannak az idén, amit a tsz-ekhez hasonlóan megváltanak. A munka nagy körültekin- tést kivan. A benne részt vevő földhivatali dolgozók mindenekelőtt azt állapítják meg, hogy a termelőszövetkezetek, s a más szocialista mezőgazdasági nagyüzemek használatában levő földterületek közül milyen nagyságú és művelési ágú terület van kívülállók tulajdonában Ismeretes, hogy a törvény értelmében ezek megváltás ellenében a jelenlegi használó tulajdonába" kerülnek. A nagy munka előkészületei általában megegyeznek a járások között. A pásztói járás helyzetéről így nyilatkozik Maconkai László: — A járásban, az előzetes felmérés során mintegy ötezer kívülállóval, s csaknem hatezer hold földterülettel számolhatunk. Az előkészítéshez tartozott az is, hogy a földterületek nyilvántartását egyeztessük a tényleges helyzettel. A földtulajdon átfogó rendezésének munkája jelenleg — egészen március végéig — még előkészítő szakaszban tart. — A termelőszövetkezeteknek március végéig kell hivatalunkhoz megküldeni az úgynevezett egyes számú kimutatást — mondja a hivatalvezető. — Ez tulajdonképpen egy tagnévsor, amelynek adatai alapján lehet egyeztetni a termelőszövetkezeti részarány-kimutatást. Nagyon szeretnénk, ha a kijelölt feladatokat a megszabott határidőre teljesíthetnénk. Ennek azonban akadálya is van. Ha a termelőszövetkezetek a részükre elkészítésre kiadott tagnévsort gyorsabban vissza- küldenék, az akadály elhárulna. A tényleges felülvizsgálat Tüdő helyett gumilabda... A minap tért vissza Moszkvából, azóta ki sem látszik a megbeszélésekből. Hiába, a munka megvárja az embert. Most van egy „lyukas” órája. Az egyik legnagyobb problémáról beszélgetünk. Az Öblösüveggyár átállása az idén befejeződik. 'Máris csaknem kizárólag fehér üvegárut gyárt. Szándék szerint idővel a zömét exportra. Így van értelme az átállásnak. Csakhogy a kézigyártású- és jó minőségű cikkek — mennyiségi növelése több kiművelt munkáskezet kíván. Az pedig fán nem terem... Van, aki szerint öt évre lesz szüksége az üzemnek, hogy egyenesbe kerüljön, s a mostani húsz- milliónyi dotációt átválthassa nyereségre. Ezt az időt kéne lerövidíteni, de hogyan? — Korábban úgy fejlesztettünk — simít végig az arcán mindkét tenyerével Varga Gyula igazgató —, hogy., év elején elhatároztuk, felveszünk négyszáz embert. Aztán év végén megállapítottuk, hogy a négyszázból, kettőszáz ha „bejött”. Persze, a felvételt most is ösztönözzük, de van a megoldásnak egy másik megközelítése is. Az • a fajta műszaki fejlesztés, amellyel másutt, jövedelmezőbben kihasználható munkaerő szabadul fel. — Laboratóriumi mérőhenger üvegcsőből? — Például. Amit jelenleg üvegfúvók csinálnak. Ha nem :sal az emlékezetem, harminc- ketten. A hazai csőhúzó üzemeknél már érdeklődtünk. Ha minden méretben nem is, de tudnak szállítani. Lehetőségünk van arra is, hogy Csehszlovákiából importáljunk csövet. A daraboláshoz, a talp előállításához, „ragasztásához”, a nyak- és a szájkiképzéshez a gépeket a TMK-üze- münk megcsinálja ... — Mit vár az új technológiától? — Mindenekelőtt a termelékenység legalább ötven— hatvan százalékos emelkedését. És mert a legjobb szakmunkás sem képes abszolút egyenletes falvastagságú hengert fújni, a bemérés, a beosztás, a hitelesítés most lassú, körülményes. Ezzel szemben az üvegcső falvastagsága egyenletes. Tehát a termelékenységen kívül a minőség is megjavul. Azonkívül á hengerek fúvása elég nehéz munka, meglehetősen sok a selejt. Ez is megváltozik. Végül, a mérőhengert előállító szakmunkások átirányíthatók más nagy szakebben a járásban is március végén, a külön erre a feladatra szervezett bizottság megalakulásával kezdődik. A tervek szerint elsőként Erdőkürt, Tar és Vanyarc községekben kerül sor a munka beindulására. így a járás területén is a földtulajdon és a használati viszonyok felülvizsgálata április elsejétől december 15-ig tart. A járási földhivatal szakemberei azonban nemcsak az említett feladattal foglalkoznak. — Munkafeladataink közé tartozik még a kisebb geodéziai munkák elvégzése, közületi és magán megrendelések végrehajtása, a járási földmérési és térképészeti feladatok — sorolja Maconkai László. — Mi oldjuk meg a mezőgazdasági földek művelésből való kivonásával kapcsolatos feladatokat, foglalkozunk a községek belterületi felmérésével, a bel- és, külterületi földek osztályba sorolásával. A fiatal és lelkes hivatalvezető szóvá teszi örömét is. Jó a kollektíva, amely ugyan nem régen verbuválódott össze, de lelkiismeretes, szorgalmas emberekből áll. S ha még nem dolgoznak is ideális környezetben — bár a jobb munkakörülmények megoldásán fáradoznak a járási szervek — az ügyszeretet, a munkakedv a kezdeti nehézségeken átlendítő erő. P. A képzettséget igénylő műveletekre. Harminckét szakmunkás! Nagy szó az! — Mikor vezetik be az új technológiát? — Az idén négyszázhúsze/.ei mérő- és záróhengert kell gyártanunk. Ügy gondbiom, ebbő), legalább százezer már az új módszerrel készülhet. Hogy végül is mennyi lesz? A technológiai osztály prémiumfeltételeit ahhoz kötöttük: ha több lesz, a jutalom is növekszik. — Hasonló következményeket várnak a formamártogató bevezetésétől is? — Nem. De hasonlóság van. Akár a fa, akár a vasformát fúvás után hűteni kell. Ezt nálunk emberemlékezet óta gyerekek csinálják. De egyre nehezebb munkaerőt találni, felnőtteket pedig luxus ilyen művelettel foglalkoztatni, annyira egyszerű. Tizennyolc éven aluliakat éjjeli műszakra nem oszthatunk be, ezért állandó és keserves „sakkozás”' ellátni az éjszakai műszakot is formamártogatók- kal. Régóta keressük a mec- oldóst. Beszereztünk hazai és külföldi formamártogató szerkezeteket. kinróbáltuk s a legjobb tulajdonságokat „kereszteztük”. A pásztói Szerszám- és Készülékavárunk csinálja az első szériát Eay— két hónapon belől valószínűleg az eaves kádkemencén már alkalmazzuk. — Ez egyszerre hus^nnnég^i munkaerőt szabadít fel. Mi lesz a sorsuk? — Amilyen létszámhiányunk van, inkább az a gond. hol a legsürgősebb „bevetni” őket. Az idősebbeknek egyébként nyitva az út a hagyományos üvegfúvó-átképzés felé, a tizennyolc éven aluliak pedig jelentkezhetnek — szeretnénk is ha jelentkeznének — ipari tanulónak. — A tanhutába? — Oda. Ahol ráadásul már nem szájjal, hanem gumilabdával tanulják majd az üveg-' fúvást. — Gumilabdával? — Nézzen oda, ott a szék. rény mellett. Az a mintapéldány ... A szekrénynek támasztva csillogó acélcső, felső végére olyasféle gumilabda illesztve, mint amilyen valamikor a? autódudákon volt. — A leningrádi Művészeti Üveggyárból hoztuk. Ott ugyanis, mint a szovjet üveg- r<váv>kban általában, legalább tíz évé megszűnt a szájjal f\W*ís. Ma" * * >r'7,í ™ lószünk az elsők, akik kipróbáljuk az új eljárást. — Akármilyen finom árui. lehet vele gyártani? —: A leningrádi üzemben például ólomkristályból dolgoznak ... — És az üvegfúvók mit szólnak hozzá? — Szerintem, ha nem keresnek vele kevesebbet, megszokják. mgszeretik. Különösen, hogy a gumilabdás „pipa” higiénikus. Nem jár szájról szájra. Egyébként az „öregeket” nem erőltetjük. De az ipari tanulókat ősztől már csak gumilabdás üvegfúvásra tanítjuk. A szovjet elvtársiak azt is elmondták, sokkal hamarább elsajátítható vele a szakma, mint a hagyományos módon. De hogy a mi első nehézségeinket enyhítsék, szakmunkásokat küldenek hozzánk. Mi is elküldjük oda néhány talpraesett emberünket, akik visszatérve oktatók lesznek. — így tán megrövidül az a bizonyos öt év... — Bizony, nagyon szeretnénk ... Csizmadia Géza A feilodés tükörképe Hegyvenmillióval nőtt a közös vagyun Hegyven forint a munkaegység Eredményesen gazdálkodtak a pásztói járás közös gazdaságai az elmúlt évben. Tovább erősödött a termelőszövetkezetek anyagi-műszaki bázisa, növekedett a termelés, csökkentek a ráfordítási költségek. A zárszámadások alapján végzett közgazdasági elemzések néhány számadata szolgáljon erre bizonyítékul. Tavaly a pásztói járás termelőszövetkezeteiben 42 millió forinttal gyarapodott a közös vagyon. Az állótőke 32 millió, a forgótőke pedig 10 millió forinttal bővült. A bruttó termelési érték az 1966-os kilenc százalékkal szemben tavaly 11 százalékkal emelke- ■ dett Ezzel szemben négyszázalékos csökkenés következett be az árutermelésben. Sokat javultak a termelőszövetkezeti tagok megélhetési viszonyai. Tovább növekedett a tagság munkakedve, javulta szakképzettség. A járásban átlagosan öt forinttal növekedett a munkaegység értéke, s már csaknem eléri a 40 forintot. A költségszint egy százalékkal, a holtmunka-ráfordítás pedb két százalékkal csökkent. Az élő- és holtmunka-ráfordítás együttesen 92 százalékos, ami azt jelenti, hogy a közös gazdaságok nyolcszázalékos nyereséggel gazdálkodtak — járási szinten. A teljes nyereség összege majdnem eléri a 20 millió forintot. Ebből egy-egy dolgozó termelőszövetkezeti tagra 1560 forint jut. A járás gyenge termelőszövetkezeteiben is jelentős a fejlődés, azonban még mindig igen magas — 80 százalékos! — a gazdálkodás költségszintje. Meg kell még említeni a kiegészítő segéd- és melléküzemágakat, amelyeknek az eredménye az 1966-os fejlődés kétszerese. Önállóság A feleség igy szól szűkszavú és nem túl romanti- kus természetű férjéhez: — Légy már egyezer gyöngéd, és mondi nekem elalvás előtt valami szívből jövő. kedves bókot. — Mit? — Például azt, hogy: édes ■ szép kincsem. A férj engedelmesen utána mondja: — É des, szép kincsem. ,— Mondd még azt is: drága, gyö. nyörü angyalom. A férj megismét— li: — Drága. gyönyörű angyalom. — Na, most találj ki valamit magadtól! — Jójcakát. Zsófi! NÓGRÁD — 1968. március 20., szerda 3
