Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

A tavaszi divat újdonságairól Türkizkék szővetruha. A tavaszi divat mindig szí­nesebb, fantáziadúsabb, minta téli és az őszi. Ezt bizonyítják a már látott divatbemutatók. A színesség részben a mexikói olimpiának is köszönhető. Ez Romantikus, kézifestésü muszlin alkalmi ruha, dús foltozással a világesemény ugyancsak be­folyásolta a divat alakulását, foglalkoztatta a divattervező­ket. Ez a tavaszi, de mégin­kább a nyári alkalmi ruhákon tükröződik. A mexikói inka díszítések, a spanyol zsabók és fodros, bő, selyem ingujjak itt érvényesülnek a legjobban. Több divatbemutatón szere­pelt délamerikai indián "textil- mintákat felelevenítő muszlin, lenvászon, vagy terylén anyag, amelyeknél a minta dominált, míg a szabás a szokásos tra­péz forma maradt. Az uralkodó szín a zsenge fűzőid A kollekciók másik kedvelt színe a mézsárga. Az ilyen szövetből tavaszi kabáto­Táfáid ki. matyik közmondásra gondoltam i Jól jár, lei tyúkkal kel, mert valamit biztos lel. ••'teát ubjou rn kát, kosztümöket és pelerine­ket is készítettek. Az őszi és téli divatból áthozták — kü­lönösen nyárra — a ciklámen számos árnyalatát, a soproni vad ciklámen halvány lilás színétől, a „vakító” indiai ró­zsaszínig. Emellett természe­tesen, • az örök tavaszi szín- kombináció — sötétkék-fehér — szintén sokat szerepelt a kollekciókban. Nagyon szép. sötétkék-fehér terylén ruhaso­rozatot mutattak be. Hírül adhatjuk többek kö­zött azt is, hogy a legtöbb kollekcióban a tavaszi kabátok helyett, a kabáthosszúságú pe- lerinek szerepeltek. Láttunk körbeszabottat, loknisat, gal- lérnélkülit és „dupla pelerint”, egy és kétsoros gombolásét, háromnegyedeset és kosztüm­kabát hosszúságút. ,A ruhák nem szoknyával, hanem bővebb, vagy szűkebb nadrágokkal készülnek. Úgy véljük azonban, hogy ennek a divatnak inkább csak a fiata­lok körében lesznek követői. A meghökkentő, szűk bermuda- nadrágok mellett sok bő, szok­nyahatású, illetve szoknyanad- rágos kosztümöt és ruhát vo­nultattak fel. A szoknya he­lyett nadrág a bemutatott al­kalmi ruháknál még jobban dominált, különösen hosszú es­télyi ruhákat készítettek „es­télyi nadrággal”. A fantáziadús jelző legin­kább a két uralkodó stílus — a „romantikus” és a „katonás stílus” variációira vonatkozik. A „romantikus” stílus meg­mutatkozik a lenge anyagok­ból, muszlinból, zsorzsettből készített ruhákban, blúzokban, amelyeknek nemcsak a gal­lérjuk és kézelőjük fodros, s plisszírozott a szoknyájuk — érvényre jut a rakottszoknyák­kal készített kosztümdivatban is. A bemutatott kollekciókban fele arányban szerepeltek a „katonás” . stílusú kabátok, kosztümök A váll-lapok és fémgombok, á különféle spor­tos zsebek és csattos övék gaz­dag variációja jelenti ezt a stí­lust, amely azonban leginkább csak a magas, karcsú nőkön érvényesül. Azoknak pedig, akiknek kér­déses,^ hogy mini, vagy maxi hosszúságú öltözéket válassza­nak, szintén láttunk kitűnő megoldást: a maxi hosszúsá­gú kabát és ruha zippzárral rövidíthető. Egy mozdulat csu­pán, s a ruha miniből maxi, illetve maxiból mini lesz. Könnyű szövetből készült sportos köpeny Kovács Margit Valahová addig .jár. Amíg egy darabban áll- —psjo>i * Aki másnak 'csinálja. A végén még megjárja. ••'uioJOA ¥ Ne hányd ágyad este széjjel, mert nem alszol jól az. éjjeli "’Aäoii Rí K. L. PÁROLT SZARVASCOMB: A húst megsózva, megborsozva, estétől reg­gelig állni hagyjuk. Aztán sűrűn megtűzdeljük füstölt szalonna«zele- lekkel. Lábasba téve vörösborral le­öntjük és fedő alatt puhára pá­roljuk. Ha a hús megpuhult, kivesszük a léből és vékony sze­letekre vágjuk. Egy diónyi vaj­ból, egy tetézett evőkanálnyi liszt­tel rántást készítünk, feleresztjük a hús levével, citromlével és a cit­rom finomra reszelt héjával íze­sítjük, jól összeforraljuk és . a húsra öntjük. Krumplipüré vei tá­laljuk. TEJFELES SZARVASCOMB. A szépen megtiszított húst beelör­Neveljük őszinteségre a gyermeket A szobanövénvek átültetése A szobanövények a tavasz közeledtével általában fejlő­désnek indulnak, de a leggon­dosabb ápolás mellett is elő­fordul, hogy némelyik nem. Ennek oka rendszerint tó, hogy a gyökerek a cserép földjét teljesen behálózzák, és nincs biztosítva a növény táp­anyag ellátása a továbbfejlődés­hez. Átültetéssel siethetünk a növény segítségére, mégpedig a tavaszi időszakban. RÉGÓTA figyelemmel kísé­rem Istvánt. Tapasztalataimat rendezgetve úgy tűnik, hogy már „Pityuka”-korában értett ahhoz, hogyan ne mondjon igazat. Igen, már hároméve­sen megtanították rá a felnőt­tek. A dolog még korábban kezdődött, amikor István „Pi- tyuka-baba” volt. A család szemefénye. És jött a nagy­mama a kis csokiszelettel. — Ezt a finom csokit akkor kapja meg a „Pityu-baba”, ha megmondja, kit szeret a leg­jobban a világon. No, kit? — sürgette szegényt. Istvánnak összefutott a nyál a szájában. Már-már érezte a csoki ízét. — Téged! — mondta, s máris nyúlt a csokiért. El- majszolgatta. Máskor jött a másik nagymama, a szöveg itt is hasonló volt- , — KIT SZERET a „Pityu- baba” a legjobban? — Téged! — és ismét nyúlt a csokiért, ismét elmajszol- gatta. Majd jött az anyai, az­után az apai nagypapa. A kér­dések és a válaszok ugyanazok maradtak. — Kit szeret a Pistike? — Téged! Téged!... — min­dig azt, aki hozott valamit. Az édesapa és az édesanya már nem csokival, hanem csillogó, vonzó játékokkal csinálták ugyanezt. Megtettek mindent azért, hogy gyerme­Ha influenzás valaki... Az idei influenzajárvány aránylag enyhe lefolyású- A betegek két-rhárom lázas nap után meggyógyulnak. A szö­vődmények azonban különö­sen kisgyermekeknél és idős embereknél veszélyesek le­hetnek. A leggyakoribb szö­vődmény a tüdő- és a közép­fül-gyulladás. Ezeket a bete­geket, ha szükséges, kórházba küldi az orvos, a többit azon­ban otthon ápoljuk. Mi a teendőnk ilyenkor? I A legfontosabb', hogy a lazijs beteg azonnal maradjon ott­hon és feküdjék ágyba. Ezzel kettős célt érhetünk ei: a be­teg nem fertőz másokat és maga is gyorsabban túljut a betegségen. Az influenza, különösen az első napokon, igen erősen fertőző. Elég a beszélgetés, kézfogás ahhoz, hogy másokat megfertőzzünk. Ha tehát az influenzás beteg „lábon” hord­ja a betegséget, munkába, vagy iskolába jár, zsúfolt köz­lekedési eszközön utazik, könnyen fertőzheti társait és terjeszti a járványt. Az otthon maradó beteg nem veszélyez­tet másokat. Ha ezt az alap­vető szabályt mindenki be­tartaná, a járvány sokkal ha­marabb véget érne. A korai ágybaíekvés másik előnye, hogy ritkább a szö­vődmény, a betegség kiújulá- sa, gyorsabb a gyógyulás. A beteg saját érdeke is azt kí­vánja tehát, hogy ne „hősköd- jék”, feküdjék le, ha lázas, mert ezzel elkerülheti a ko­molyabb bajt. A beteget lehetőleg otthon is el kell különíteni a többi családtagtól. Ahol erre nincs mód, legalább azt kell elérni, hogy betegsége alatt ne érint­kezzék kisgyermekekkel, öre­gekkel, ne legyen velük közös helyiségben, mert a betegség főleg rájuk lehet veszedelmes. A beteghez hívjunk orvost és tartsuk be az utasításait. Ne szedjünk feleslegesen gyógyszereket, mert megtör­ténhet, hogy amikor ugyanis már valóban szükség lenne rájuk, hatástalanokká válnak. A beteg étrendje legyen köny- nyen emészthető, (tej, tejter­mék, sovány baromfihús, stb„ C vitamint tartalmazó nyers gyümölcs és zöldségfélék) s ne terhelje meg a gyomrát zsíros. ételekkel. Víz helyett adjunk a betegnek teát (ka­milla, hársfa, csipkebogyó). A lázat naponta mérjük, mert csökkenése gyógyulást, az emelkedése, vagy tartóssága jszövődményt jelezhet. A beta#- zsebkendőbe, tüsz­szentsen" és köhögjön. Ne a kezét tartsa a szája elé, mert kézfogással, tárgyak érintésé­vel a fertőzést továbbítja. Az evőeszközeit, poharait külön kelil elmosogatni forró vízben, s a beteg mindig csak a saját evőeszközeit használja. A zsebkendőt mosáskor ki kell főzni. Tulajdonképpen ilyen­kor a legjobb a papírzsebken­dő használata, amely eléget­hető. A használt zsebkendő erősen fertőző lehet. Taikárításkor ne porozzunk. Légjobb, ha nedves ruhával törüljük fél a betegszoba pa­dozatát. Gyakran szellőztes­sünk, hogy a szoba kórokozók­kal fertőzött levegőjét a külső, sokkal kevesebb kórokozót tartalmazó levegővel cserél­jük ki. A zárt ablakú szoba levegője, amelyet a beteg hosszan fertőz, szellőzés nél­kül, a legnagyobb fertőzési veszélyt jelentheti á családta­gokra. Ne látogassunk járvány ide­ién influenzás betegeket. Kü­lönösen a gyermekekre vonat­kozik ez, akik azonnal sietnek meglátogatni kis pajtásaikat, ha hiányoztak az iskolából. A betegség, amely az első na­pokban nagyon fertőző; csak rövid ideig tart. Várjuk meg a gyógyulást. Néhány nappal semmit sem veszítünk a ba­rátságból. A fegyelmezett, ér­telmes magatartás elősegíthe­ti a járvány enyhülését, a meggondolatlanság viszont kiterjesztheti. Dr K. L. Vadhúsok zsüijiik sóval, borssal, s egy ke­vés majoránnával. Fél napig hi­deg helyre tesszük. Felforrósftunk tojásnyl zsírt és a húst mind­két oldalán megsütjük benne. Az­után ráteszünk egy fej kariká­ra vágott hagymát, s ha a hagy­ma megfonnyadt, hozzáöntünk 2 deci fehér bort és 2 deci tej­fölt. 2—3 szem szegfűszeggel és babérlevéllel fűszerezzük és fedd alatt egy kis bor és tejföl hoz­záadásával puhára pároljuk. Ha megfőtt, szeletekre vágjuk, a már­tásába tegyünk egy kevés cit­romlével, és a húsra szűrjük. Ízlés szerinti körettel tálaljuk. OZHÜS VADASZOSAN: Egy ietló lapoekahúst olyan apró darabok­ra vágunk, mint pörköltnek szo­kás. Lúdtojásnyi zsírt forrósítva két nagy fej apróra vágott hagy­mát folyton keverve megfonnyasz- tunk benne. Beleforgatjuk a húst. sózzuk, borsozzuk, s ha a saját levőt elfőtte, egy-egy kanál bor hozzáadásával fedő alatt puhára pároljuk. Ha kész, pár csepp ecetet adunk hozzá, s egy-két kanál tejfölt és pirított tarhonyá­val tálaljuk. küket visszahódítsák az öreg szülőktől. Pisti azóta István lett. Es már nem csokiért, sőt nem is játékért. hanem a jobb osz­tályzatért. egy kis vállverege- tésért, társainak elismeréséért* hajlandó mindenkinek hűség- nyilatkozatot tenni. Sőt! Ilyen nagy fiúknál, mint István, gyakorta produkál az élét bonyolultabb helyzeteket. És István meg isem próbálja az egyenes utat- Ilyen módon Dersze sokszor ártatlanul is belekeveredik kellemetlen helyzetekbe. Barátait elveszti. A felnőttek bizalmát szintén. DE SOK gyermeket rontot­tak így el! Megtanították ha­zudni. Mert a gyermek csak gyermek. Nemcsak a testal­kata nincs még kifejlődve, a jelleme sem. Ha keveset van levegőn, ha rosszul táplálják — nem csoda, hogy fejletlen, csenevész marad. De sokszor megfeledkezünk arról, hogy a jellemét is táplálnunk kell. De nem csokoládéval és nem ilyenformán, hanem őszinte­ségre szoktatással! Mert ha egy szelét csokit tartanak ne­ki és azt kérdezik: „kit sze­retsz a legjobban”, persze, hogy azt mondja: „téged!” De ha holnap más nyújtja neki a csokit, s akkor annak vála­szoljon így? A gyermeket már egészen kis karában arra kell nevelnünk: csak art mondja ki szemrebbenés nél­kül, amit őszintén gondol. Kolozsváry Gyula * ' tanár ’ !­Az új cserép csupán néhány centivel legyen nagyobb a réginél. Ha használt, alaposan súroljuk ki forró vízzel, az újat szintén itassuk át tiszta vízzel. Az alján levő nyílásra feltétlenül helyezzünk dombo­rú cserépdarabkát, amely biz­tosítja a felesleges víz kicsór- gását. Fölötte a vékony víz­elvezető réteg homok, vagy kavics legyen, de felhasznál­ható erre a célra összetört tég­la is. Erre helyezzük a meg­felelő virágföldet, amelyet er­dei földből és jó humuszos kertiföldből, komposztból ke­verhetünk. Még jobb, ha virág­kertészetben, vagy virágbolt­ban kész keveréket vásáro­lunk. A növényt óvatosan kiütjük a régi cserépből, hogy meg ne sérüljön. Általában a földlab­dával együtt ültetjük át. Előbb azonban alaposan vizsgáljuk meg a gyökereket. Amennyi­ben rothadt gyökérszárat talá­lunk, vagy savanyú földszagot . érzünk, a földet rázzuk ki a : gyökerek közül, a rothadt, kor­hadt, beteg gyökérszálakat tá­volítsuk el (esetleg vízben át­moshatjuk), s úgy ültessük a friss földbe. A gyökérnyak az átültetés után is azonos szinten le­gyen, mint a. régi cserépben volt. A földlabdával átülte­tett növény köré a friss földet az ujjunkkal, vagy erre készí­tett pálcával nyomkodjuk le. Átültetés után csak mérsékel­ten öntözzük a növényeket, különösen akkor, ha a gyö­kereket erősebben megboly­gattuk, és 8—10 napig tartsuk ;félárnyékos helyen * ..... .•-»-> ■■ ■ R. K.­GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES. 1. Ezt fedezi fel a vízsz. 36. (Folytatása vízsz. 40., függ. 27. és 17.) 10. Járom. 11. Időhatá­rózó szó. 12. Állat. 14. Nagy edény. 15. R. J. 16. B.. .lnő: akármilyen. 18. Szó a Halotti beszédből. 19. Magot hint. 20. Élcelődő. 22. Brácsához kell. 23. Csúnya. 24. A hét vezér egyike. 25. Ital. 26. Török vá­ros. 28. Mo2gás része. 29. Húz. 30. Tű táviratban. 32. Befeje­zetlen kút. 33. Megkülönböz­tető. 35. Kör része. 37. Új magyar találmány (névelővel). 40. A vízsz. 1. folytatása. (Har­madik négyzetben kettős be­tű.) FÜGGŐLEGES: 1. Tribün. 2. Római hatos. S. Számnév. 4. Gábor Andor. 5. Ha török, nagy a hasa. 6. Mutató névmás tárgyesetben. 7. Vissza: fém. 8. Diéta. 9. Prés. 13. Arc része. 14. Verj. 17. A függ. 27. folytatása. 18. I. Á. T. 19. Szerelvény. 21. Farag ikerszava. 22. Előtt - né­metül. 24. Mázol. 25. A fegy­verek egy csoportja. 26. Fali bútoré. 27. A vízsz. 40 foly­tatása. 28. Vissza: színeha- gyott. 29. Dobd. 31, Ugyanis. 33. ...achim: férfinév. 34. Kapuba mássalhangzói. 37. Oly ellentéte. (Második négyzet­ben kettős betű.) 38. indíték. 39. E. A. Megfejtésül beküldendő m vízszintes 36 és vízszintes 1» í NÓGRÁD 1968. március 17., vasárnap 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents