Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-16 / 39. szám

?966. feSruSr 16,. p?n?pW ftöGR A D 3 Komplex szemle tanulságokkal Minden hiba veszélyforrás Két napig tartott, és igen tanúlságos volt az általános — úgynevezett komplex bizton­sági szemle a Nagybatonyi Szolgáltató Üzemnél. Részt vettek benne az Orzágoö Bá- nyaműszaki Főfelügyelőség, a Kerületi Bányaműszaki Felü­gyelőség, a szakszervezet, a vállalat és üzem illetékes ve­zetői, szakemberei. írtunk már arról, hogy a Nógrádi Szénbányák területén a korábbihoz viszonyítva rom­lottak a baleseti mutatók. Ez vonatkozik a Nagybátonyi Szolgáltató Üzemre is, ahol a balesetek száma, gyakorisága és súlyossága, és a miattuk „kiesett” műszakok száma is növekedett, nagyobb arány­ban mint a dolgozók létszá­ma. Az öt csoportban végzett vizsgálat ötvennél több hiba­forrást tárt fel, amelyek ki­javításáról záros határidőn beiül intézkedni kell az üzem vezetőinek. A vizsgálatból igen érdekes következtetést lehet levonni: nem a nagy hibák, hanem a sok apró mulasztás a jellem­zők az üzemre. A munkagépek elhelyezését, a kezelésükhöz szükséges tér biztosítását a gépek állapotát megfelelőnek tartották. A szellőztetést, vilá­gítást is —egy-két kivételtől eltekintve — megfelelőnek minősítették. A már korábban felvetett hibák ismétlődé­sével sem találkoztak. Vizsgálták azt is, hogy vég­zetesség szempontjából ren­delkezésre állnak-e a szüksé­ges műszaki káderek? Kedve­ző a mérleg, a 960 foglalkoz­tatott közül 17 mérnök, 6 felsőfokú technikumot. 97 pe­dig technikumot végzett dol­gozó. Ez azt jelenti, hogy az Ö6szlétszám tizenkét és fél százaléka félső, illetve közép­fokú műszaki végzettségű. Ezért érthetetlen a sok apró, jelentéktelennek látszó hiba. A biztonságban nincs kisebb és nagyobb hiba, csak veszély- forrás. A legkisebbnek látszó mulasztásból is történt már végzetes baleset. Rossz, törött a lámpatest, hibás a kéziszerszám, rendet­lenség van egyes munkahelye­ken, nem használják a védő- felszerelést, mentőövet, védő- szemüveget. Drótozzák a vil­lamos kábelt az előírásos, bi­lincsrögzítés helyett. Egyes he­lyeken hiányoznak a techno­lógiai és kezelési utasítások, másutt a védőburkolat, vagy a szükséges műszerek. Egyes esetekben elfeledkeztek a ha­tósági engedélyek beszerzésé­ről is — állapították meg. A felsorolt hibák többsége nem fordulhatott volna elő. ha a műszakiak csak egy ki­csit is éberebben ügyelnek a szabályok betartására, érvényt szereznek az előírásoknak. Ezért nem véletlen, hogy azonnali határidőt állapítottak meg a legtöbb esetben. A biztonsági helyzetet ron­totta a nagymérvű munkás­vándorlás. Egy év alatt 671 főt helyeztek az üzemhez, il­letve üzemen belül egyik munkahelyről a másikra. Sa­játos állapot ez, amit csak a baleseti oktatás fokozásával lehet ellensúlyozni. Igen fon­tos a havi szemlék megtartá­sa. Külön felhívták az üzem­vezető és főmérnök figyelmét arra. hogy ezeken rendszere­sen vegyenek részt. B. J. Soron kívüli jutalom Szigorú rendszabály fiikor éljen vétójoggal a sxakszervexet? Az érsekvadkerti Magyar- Csehszlovák Barátság Tsz köz­gyűlésén a gazdaság szociá­lis és kulturális bizottsága, illetve a vezetőség javaslatát előterjesztve jelentette be Tóth István tsz-elnök, hogy • kitűnő gazdasági eredmé­nyek alapján lehetőség nyílik arra, hogy a közös gazdaság Megjutalmazza nyugdíjasait A közgyűlésen elfogadott bejelentést követően előbb negyven szekér tűzifát hordtak szét a gazdaság fogatosai a a nyugdíjasoknak, most pedig 115 mázsa búza ötvenkilón- kénti szétosztása kezdődik meg, soron kívüli jutalomként a nyugdíjasok, az öregségi és rokkantsági járulékosok kö­zött. Apák iskolája Mátraverebélyen A ■ gyermeknevelés gondjai ma még a legtöbb helyen az édesanyákra nehezednek, kü­lönösen azoknál a családok­nál, ahol az apa távoli mun­kahelyeken dolgozik. A tanu­lás ellenőrzése, az iskolai elő­menetel számontartása, a szü­lői értekezleteken való rész­vétel az anyukák reszortja, az apák legfeljebb ítéletvégre­hajtóként szerepelnek. Az Így kialakult helyzet egyáltalán nem nevezhető örvendetesnek, hisz ebből adódnak az olyan esetek, mint ar viccben: — Tudod-e, ki az édesapád? — kérdezik a gyereket. — Hogy­ne, az a bácsi, aki hetente egyszer megjelenik nálunk és jól elver! A gyermeknevelés egyolda­lúságán kívántak segíteni Mátraverebélyben, ahol a szü­lök iskolája részeként meg szervezték az apák iskoláját. Félévenként egyszer az édes­apák részére tartanak peda­gógiai jellegű ismeretterjesztő előadást (Az apák szerepe a világnézeti nevelésben, Ho­gyan segíthetjük gyermekeink gondolkodva tanulását, A munkára nevelés és az apa személyes példamutatása stb.) Az előadásokon az édesapák szívesen és nagy számban vesznek részt és igen eleven érdeklődést tanúsítanak. A vi­ták során sok pedagógiai kér­dést tárgyalnak meg, amely a családi nevelés ha tékonyságát növeli, az apákat pedig módszertani ismeretek­kel gazdagítja, amelyekkel eredményesebben tudnak gyér mekeikkel foglalkozni. — cs — Petko Zsigmond balatonfüredi ezermester hidraulikus ágvá­gót szerkesztett, amely a gyümölcsfametszés nehéz fizikai munkáját könnyíti meg. Az átalakított puska olajnyomás­sal működik. Ezzel a fametszö„fegyverrel” állvány és létra nélkül a földről lehet levágni a gyümölcsfák ágait. Képün­kön: Petko Zsigmond fametsző „fegyverével” (MTI foto — Kovács Gyula felvétele) Szakmai tanácskozás Szirákon Szakmai értekezletet rendeznek Szirákon a mezőgazdasági Könyv, hónáp keretében a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a művelődésügyi osz- tály, valamint a Nógrád megyei könyvtár. A megyei és járási tanácsok mezőgazdasági szakem­berei mellett meghívták a ter­melőszövetkezeti elnököket, mező­gazdászokat, az állami gazdaságok vezetőit Is. A tanácskozásra a Sziráki Ál­lami Gazdaság központjában ke­rül sor. A jelenlevők előadást hallgatnak a termelés, és a piac kapcsolatának közgazdasági kér­déseiről. A korszerű sertéstenyész­tésről dr. Csire Lajos, a Mező- gazdasági Állattenyésztési Kutató Intézet főosztályvezetője tart vita­indítót. A kollektív szerződések tervezetének vi­tája közben a megye több üzemében megkérdezték: mit jelent a Munka Törvénykönyvben rögzített kifogásolási jog, milyen szakszervezeti testületek mikor és hogyan alkalmazhatják? A kifogásolási — közismertebben: vétó­jog — a gazdaságirányítás reformjával ha­tályba lépett joggyakorlási módszer, amely a szakszervezeti érdekvédelem további erő­sítését segíti. Ez a magyarázata, hogy az elmúlt hóna­pok alatt igen sok javaslat hangzott el a vétójog gyakorlati alkalmazásának módsze­reiről, élénk viták alakultak ki célszerűsé­géről és várható hatásáról. Ezek végére tett pontot a Szakszervezetek Országos Taná­csának ezzel kapcsolatos legutóbbi állás- foglalása. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a vállalati, üzemi élet alapkövetelményének változatlanul a gazdasági vezetők és a szak- szervezeti szervek együttműködését tartja, amely azonban csak elvi alapon, a kölcsö­nösség , és egymásrautaltság jegyében, az elvtársiasság szellemében valósulhat meg. Ennek egyik jogi biztosítéka a vétózás, amely arra neveli, esetenként kényszeríti a gazdasági vezetőket, hogy minden, a dolgo­zókat közvetlenül érintő lényeges kérdés­ben megfontoltan döntsenek, számoljanak a népgazdaság érdekeivel, ne sértsék meg a törvényességet, a szocialista együttélés és munka morális szabályait. A vétót senki sem tekintheti a gazda­ságirányítás új rendszerével ellentétes, a vállalatok vezetőinek önállóságát sértő mód­szernek. Hamis nézetet hangoztatnak, akik úgy vélekednek, hogy útjában áll a reform céljainak, hiszen általában nem lehet al­kalmazni olyan ügyekben, melyek a gazda­sági vezetés operatív hatáskörébe tartoznak. (Például műszaki fejlesztés, kereskedelmi kapcsolatok, gazdasági szerződéskötések stb.) Vétózni akkor lehet, ha a gazdasági vezetők megsértik a dolgozók megbízásából a szakszervezeti szervekkel kötött belső megállapodásokat, például a kollektív szer­ződés pontjait. Élni lehet vele, ha törvény- sértést tapasztalnak, vagy bizonyságot sze­reztek, hogy gazdasági vezetők sértették a szocialista erkölcs és a megfelelő emberi bánásmód szabályait. A gazdasági vezetés operatív hatáskörébe tartozó ügyekben csak akkor adhatnak be kifogást, ha úgy vélik: a vállalati, vagy azon belüli törekvések közvetlenül és súlyosan veszélyeztetnek népgazdasági, össztársadalmi érdekeket. A felsorolás is bizonyítja: az új szakszervezeti jog — a dolgozók érdekeinek védelme mel­lett — közösségi, vállalati, társadalmi érde­keket szolgál és ezzel segíti a vállalatok igazgatóit is törekvéseikben. Eldőlt, hogy mikor és milyen szakszerve­zeti fórumok élhetnek kifogásolással. A SZOT állásfoglalása szerint a vállalati szakszervezeti tanács vétózzon akkor, ha a gazdasági vezetők törvénysértő, vagy anti- morális intézkedése a vállalati kollektíva egészét, vagy a dolgozók nagyobb csoport­ját érinti. A szakszervezeti bizottság abban az esetben éljen vele, ha a dolgozók kisebb csoportja jogosult a védelemre, vagy egy- egy dolgozóval szemben történt súlyosabb sérelem. A korábbi elképzelésekkel szemben bővült a joggyakorlási kör Az az álláspont alakult ki, hogy nem feltétlenül indokolt, hogy a vétóval csak a szakszervezeti ta­nács, vagy a szakszervezeti bizottság élhet. Szükségesnek látszott, hogy például olyan kérdésekben, amelyekben a művezető, fő­művezető, vagy üzemvezető az igazgatótól önálló hatáskört kapott, a műhelybizottságot is megillesse a partnernek jogosan járó vé- tózási lehetőség. Az új joggyakorlat ereje és hatása első­sorban abban rejlik, hogy a dolgozók érde­keinek védelmében az illetékes szakszerve­zeti vezetők kellő időben, sőt ha szükséges azonnal fellépjenek. Ezért — szintén változ­tatva a régebbi elképzeléseken — a szak- szervezeti bizottság titkára is megkapja a vétózás jogát, ha egyénekkel szemben kö­vetnek el súlyosabb törvénysértést. (Például indokolatlanul el akarnak bocsátani egye­dülálló, többgyermekes családanyát.) Az egyedi ügyek jórésze nem igényli feltétle­nül az előzetes testületi állásfoglalást, annál inkább a gyors közbelépést. Az szb-titkárnak azonban ilyenkor is kötelessége, hogy a ta­nács vagy az szb legközelebbi ülésén beszá­moljon intézkedéséről. Az üzemen belüli vitákat elsősorban a vállalatnál kell rendezni és ennek alapvető módszere az igazgató és a szakszervezeti bi­zottság közös megegyezése. A felsőbb gaz­dasági és szakszervezeti szerveknek, vagy a területi munkaügyi döntőbizottsághoz a ki­fogást akkor kell döntés céljából felterjesz­teni, ha a vállalaton belül nem sikerül meg­állapodásra jutni. Szükséges ezt megjegyez­ni, mert várható, hogy sok vétózás nem az igazgató, hanem más gazdasági vezető in­tézkedése, magatartása ellen történik. A kifogásolási jog szigorú rendszabály, melynek súlyosabb következményei lehet­nek, esetenként termelési kiesést is okozhat. Vétózás Után ugyanis az intézkedés, vagy az utasítás addig nem hajtható végre, amíg a döntésre illetékes sZervek ahhoz nem já­rulnak hozzá. Ezért nem lehet helye a meg­gondolatlanságnak. A megfontolást indokol­ják a kölcsönös személyi — fegyelmi, fele- lősségrevonáfei — következmények is. A vállalatok vezetőinek és a szakszerve­zeti szervek együttműködésének alapvető elve változatlanul a kölcsönös megállapo­dás és egyetértés, de ennek erősítése indo­kolja, hogy az új Munka Törvénykönyve szelleméből mindenütt élni tudjanak a vé­tózással is. Kovács András Faluról falura 11 két különbség Somoskőújfalun A somoskőújfalusi Salgó Hegyvidék Termelőszövetke­zet két dologban utasítja maga mögé Nógrád csaknem száz szövetkezetét. Egyetlen gazda­ság sem dolgozik olyan mos­toha viszonyok között, mint a somoskőújfalusi. Nemcsak azért, mert a háromezer hold­ban összeölelkéző három köz­ség határában szinte egyszerre van ősz és tél, tél és tavasz. Tóth Ottó, a közös gazdaság főagronómusa mondotta: a Medves-fennsíkon még hó bo­rít mindent, amikor a szára­zabb, melegebb zagyvái határ­ban már szántanak a trakto­rok. A föld aranykorona érté­ke egész Nógrád megyében itt a legalacsonyabb. Közelítik az ipari bérszintet Ilyen körülmények között gazdálkodni, munkát adni né­hány száz tagnak és fizetni minden hónapban az évek óta megszokott pénzt, semmikép­pen sem könnyű. Princ Ferenc, aki kilenc esztendeig volt a szövetkezet elnöke, de elfá­radt a nehéz esztendők alatt, s átadta a helyét az erősebb kezű embernek, azt magyaráz­ta: — Ugyanúgy megszántjuk a földet, mint más termelőszö­vetkezetben teszik. Belevetjük a búzát, éppen úgy 140 kilót holdanként, mint máshol. Amikor aztán elérkezik az aratás, mi betakarítunk hat mázsát, más gazdaságokban meg 12, esetleg 18 mázsás ter­méssel számolnak. Ezért aztán az egyesült ter­melőszövetkezet negyedik zárszámadásán, méltán érté­kelték a vezetők, a tagok egy­formán eredményesnek az esztendőt. Ez volt a vélemé­nye Patakfalvi Gézának, Fól­ián Bélának, Földi Istvánnak, Szabó Istvánnak, akik felszó­laltak. Kenyérgabonából a tervezettnél többet, tízmá­zsás átlagtermést takarítottak be holdanként. Meghaladta a tervezettet a takarmánygabo­na hozama is. Így aztán a ter­melőszövetkezet kenyérgabona értékesítési tervét maradékta­lanul teljesítette, s megkapták búzajárandóságukát a tagok is. Hasonló volt a helyzet a takarmánygabonánál. Ä szö­vetkezetben jóval több abra­kot tartalékoltak, mint az el­múlt esztendőkben bármikor. A növénytermesztés és az állattenyésztés egyaránt ered­ményesebb volt a tervezettnél. Hoztak összesen négy és fél millió forintot a szövetkezet­nek. A segédüzemágak, első­sorban a jól menő kőbánya, több. mint két és fél milliós bevételt jelentettek tavaly. Minden hónapban . megkap­ták a tagok keresetük nyolc­van százalékát. A zárszáma­dáskor sem okozott különösebb gondot a visszamaradt pénz fizetése. A tagok jövedelme pedig a korábbi 10 803 forint­ról 11 677 forintra növekedett. Erősen közelítik ezzel a szö­vetkezeti tagok az ipari dol­gozók bérszintjét. Több a szakember, mint másutt A másik dolog, amiben a somoskőújfalusi szövetkezet egyedülálló a megyében: sehol nincs annyi technikus, egye­temet végzett szakember, mint éppen itt. Tóth Ottó, a szövetkezet agrármérnök fő­agronómusa, aki mögött im­már tízesztendős „termelési gyakorlat” van, sorolta: — A főállattenyésztő, a jog­tanácsos egyetemet végzett... A somoskőújfalusi üzemegy­ségvezető most végzett fiatal agrármérnök. A másik két üzemegységet ugyancsak szak­képzett. hozzáértő emberek irányítják. Ilyen lehetőség, összeszokott, népes szakgárda csak ritkán adódik még mo6t a szövetke­zetekben. Somoskőújfaluban is kamatoztatni kell tudásukat, hozzáértésüket a közösség ja­vára A mostani elképzelések: ki­választani azt a néhány nö­vényt, állatot, amelyet lege­redményesebben termeszthet, tenyészthet a szövetkezet. Er­re ösztönzi a gazdaságot az ártámogatásos rendszer is. A gyenge természeti talajadott- ságök az első kategóriát je­lentették tavaly a szövetkezet­nek. Kaptak is az ártámoga­tás révén csaknem egymillió­kétszázezer forintot. A mező- gazdasági termelés erőteljes növeléséhez felhasználnak te­hát a továbbiakban is minden objektív lehetőséget. Nem ha- nyagolhatók el azonban azok a tényezők sem, amelyekről a főagronómus így beszélt: — Igaz, az átlagosnál lé­nyegesen mostohább körülmé­nyek között gazdálkodunk, de a gyengébb eredményeket, a gondokat, nem lehet csak ez­zel magyarázni... A munka szigorúbb ellenőrzése minden­képpen hasznos volna. Tavaly ezt sokszor elmulasztottuk. Felelőtlen, hanyag emberek mindenütt akadnak. Nálunk is ezek használták ki a felületes, futó ellenőrzéseket... Kárát meg a szövetkezet, a becsü­letesen dolgozó tagság látta. Csak a munka... A munka1 gondos szervezése a növénytermesztésben, az ál­lattenyésztésben, a segéd- és melléküzemágakban, valamint a rendbontók felelősségre vo­nása: ebben keresték s talál­ták meg a további haladás lehetőségeit Somoskőújfaluban a zárszámadó közgyűlésen. Patakfalvi Géza, amikor vé­gighallgatta a vezetőség és az ellenőrző bizottság beszámoló­ját, ezeket mondotta: — Pénzt, jövedelmet csak a munka hoz. A lelkiismeretes, jó munka... Ezzel a megállapítással vala­mennyien egyetértettek. Vineze Istvánné

Next

/
Thumbnails
Contents