Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-16 / 39. szám
?966. feSruSr 16,. p?n?pW ftöGR A D 3 Komplex szemle tanulságokkal Minden hiba veszélyforrás Két napig tartott, és igen tanúlságos volt az általános — úgynevezett komplex biztonsági szemle a Nagybatonyi Szolgáltató Üzemnél. Részt vettek benne az Orzágoö Bá- nyaműszaki Főfelügyelőség, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség, a szakszervezet, a vállalat és üzem illetékes vezetői, szakemberei. írtunk már arról, hogy a Nógrádi Szénbányák területén a korábbihoz viszonyítva romlottak a baleseti mutatók. Ez vonatkozik a Nagybátonyi Szolgáltató Üzemre is, ahol a balesetek száma, gyakorisága és súlyossága, és a miattuk „kiesett” műszakok száma is növekedett, nagyobb arányban mint a dolgozók létszáma. Az öt csoportban végzett vizsgálat ötvennél több hibaforrást tárt fel, amelyek kijavításáról záros határidőn beiül intézkedni kell az üzem vezetőinek. A vizsgálatból igen érdekes következtetést lehet levonni: nem a nagy hibák, hanem a sok apró mulasztás a jellemzők az üzemre. A munkagépek elhelyezését, a kezelésükhöz szükséges tér biztosítását a gépek állapotát megfelelőnek tartották. A szellőztetést, világítást is —egy-két kivételtől eltekintve — megfelelőnek minősítették. A már korábban felvetett hibák ismétlődésével sem találkoztak. Vizsgálták azt is, hogy végzetesség szempontjából rendelkezésre állnak-e a szükséges műszaki káderek? Kedvező a mérleg, a 960 foglalkoztatott közül 17 mérnök, 6 felsőfokú technikumot. 97 pedig technikumot végzett dolgozó. Ez azt jelenti, hogy az Ö6szlétszám tizenkét és fél százaléka félső, illetve középfokú műszaki végzettségű. Ezért érthetetlen a sok apró, jelentéktelennek látszó hiba. A biztonságban nincs kisebb és nagyobb hiba, csak veszély- forrás. A legkisebbnek látszó mulasztásból is történt már végzetes baleset. Rossz, törött a lámpatest, hibás a kéziszerszám, rendetlenség van egyes munkahelyeken, nem használják a védő- felszerelést, mentőövet, védő- szemüveget. Drótozzák a villamos kábelt az előírásos, bilincsrögzítés helyett. Egyes helyeken hiányoznak a technológiai és kezelési utasítások, másutt a védőburkolat, vagy a szükséges műszerek. Egyes esetekben elfeledkeztek a hatósági engedélyek beszerzéséről is — állapították meg. A felsorolt hibák többsége nem fordulhatott volna elő. ha a műszakiak csak egy kicsit is éberebben ügyelnek a szabályok betartására, érvényt szereznek az előírásoknak. Ezért nem véletlen, hogy azonnali határidőt állapítottak meg a legtöbb esetben. A biztonsági helyzetet rontotta a nagymérvű munkásvándorlás. Egy év alatt 671 főt helyeztek az üzemhez, illetve üzemen belül egyik munkahelyről a másikra. Sajátos állapot ez, amit csak a baleseti oktatás fokozásával lehet ellensúlyozni. Igen fontos a havi szemlék megtartása. Külön felhívták az üzemvezető és főmérnök figyelmét arra. hogy ezeken rendszeresen vegyenek részt. B. J. Soron kívüli jutalom Szigorú rendszabály fiikor éljen vétójoggal a sxakszervexet? Az érsekvadkerti Magyar- Csehszlovák Barátság Tsz közgyűlésén a gazdaság szociális és kulturális bizottsága, illetve a vezetőség javaslatát előterjesztve jelentette be Tóth István tsz-elnök, hogy • kitűnő gazdasági eredmények alapján lehetőség nyílik arra, hogy a közös gazdaság Megjutalmazza nyugdíjasait A közgyűlésen elfogadott bejelentést követően előbb negyven szekér tűzifát hordtak szét a gazdaság fogatosai a a nyugdíjasoknak, most pedig 115 mázsa búza ötvenkilón- kénti szétosztása kezdődik meg, soron kívüli jutalomként a nyugdíjasok, az öregségi és rokkantsági járulékosok között. Apák iskolája Mátraverebélyen A ■ gyermeknevelés gondjai ma még a legtöbb helyen az édesanyákra nehezednek, különösen azoknál a családoknál, ahol az apa távoli munkahelyeken dolgozik. A tanulás ellenőrzése, az iskolai előmenetel számontartása, a szülői értekezleteken való részvétel az anyukák reszortja, az apák legfeljebb ítéletvégrehajtóként szerepelnek. Az Így kialakult helyzet egyáltalán nem nevezhető örvendetesnek, hisz ebből adódnak az olyan esetek, mint ar viccben: — Tudod-e, ki az édesapád? — kérdezik a gyereket. — Hogyne, az a bácsi, aki hetente egyszer megjelenik nálunk és jól elver! A gyermeknevelés egyoldalúságán kívántak segíteni Mátraverebélyben, ahol a szülök iskolája részeként meg szervezték az apák iskoláját. Félévenként egyszer az édesapák részére tartanak pedagógiai jellegű ismeretterjesztő előadást (Az apák szerepe a világnézeti nevelésben, Hogyan segíthetjük gyermekeink gondolkodva tanulását, A munkára nevelés és az apa személyes példamutatása stb.) Az előadásokon az édesapák szívesen és nagy számban vesznek részt és igen eleven érdeklődést tanúsítanak. A viták során sok pedagógiai kérdést tárgyalnak meg, amely a családi nevelés ha tékonyságát növeli, az apákat pedig módszertani ismeretekkel gazdagítja, amelyekkel eredményesebben tudnak gyér mekeikkel foglalkozni. — cs — Petko Zsigmond balatonfüredi ezermester hidraulikus ágvágót szerkesztett, amely a gyümölcsfametszés nehéz fizikai munkáját könnyíti meg. Az átalakított puska olajnyomással működik. Ezzel a fametszö„fegyverrel” állvány és létra nélkül a földről lehet levágni a gyümölcsfák ágait. Képünkön: Petko Zsigmond fametsző „fegyverével” (MTI foto — Kovács Gyula felvétele) Szakmai tanácskozás Szirákon Szakmai értekezletet rendeznek Szirákon a mezőgazdasági Könyv, hónáp keretében a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a művelődésügyi osz- tály, valamint a Nógrád megyei könyvtár. A megyei és járási tanácsok mezőgazdasági szakemberei mellett meghívták a termelőszövetkezeti elnököket, mezőgazdászokat, az állami gazdaságok vezetőit Is. A tanácskozásra a Sziráki Állami Gazdaság központjában kerül sor. A jelenlevők előadást hallgatnak a termelés, és a piac kapcsolatának közgazdasági kérdéseiről. A korszerű sertéstenyésztésről dr. Csire Lajos, a Mező- gazdasági Állattenyésztési Kutató Intézet főosztályvezetője tart vitaindítót. A kollektív szerződések tervezetének vitája közben a megye több üzemében megkérdezték: mit jelent a Munka Törvénykönyvben rögzített kifogásolási jog, milyen szakszervezeti testületek mikor és hogyan alkalmazhatják? A kifogásolási — közismertebben: vétójog — a gazdaságirányítás reformjával hatályba lépett joggyakorlási módszer, amely a szakszervezeti érdekvédelem további erősítését segíti. Ez a magyarázata, hogy az elmúlt hónapok alatt igen sok javaslat hangzott el a vétójog gyakorlati alkalmazásának módszereiről, élénk viták alakultak ki célszerűségéről és várható hatásáról. Ezek végére tett pontot a Szakszervezetek Országos Tanácsának ezzel kapcsolatos legutóbbi állás- foglalása. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a vállalati, üzemi élet alapkövetelményének változatlanul a gazdasági vezetők és a szak- szervezeti szervek együttműködését tartja, amely azonban csak elvi alapon, a kölcsönösség , és egymásrautaltság jegyében, az elvtársiasság szellemében valósulhat meg. Ennek egyik jogi biztosítéka a vétózás, amely arra neveli, esetenként kényszeríti a gazdasági vezetőket, hogy minden, a dolgozókat közvetlenül érintő lényeges kérdésben megfontoltan döntsenek, számoljanak a népgazdaság érdekeivel, ne sértsék meg a törvényességet, a szocialista együttélés és munka morális szabályait. A vétót senki sem tekintheti a gazdaságirányítás új rendszerével ellentétes, a vállalatok vezetőinek önállóságát sértő módszernek. Hamis nézetet hangoztatnak, akik úgy vélekednek, hogy útjában áll a reform céljainak, hiszen általában nem lehet alkalmazni olyan ügyekben, melyek a gazdasági vezetés operatív hatáskörébe tartoznak. (Például műszaki fejlesztés, kereskedelmi kapcsolatok, gazdasági szerződéskötések stb.) Vétózni akkor lehet, ha a gazdasági vezetők megsértik a dolgozók megbízásából a szakszervezeti szervekkel kötött belső megállapodásokat, például a kollektív szerződés pontjait. Élni lehet vele, ha törvény- sértést tapasztalnak, vagy bizonyságot szereztek, hogy gazdasági vezetők sértették a szocialista erkölcs és a megfelelő emberi bánásmód szabályait. A gazdasági vezetés operatív hatáskörébe tartozó ügyekben csak akkor adhatnak be kifogást, ha úgy vélik: a vállalati, vagy azon belüli törekvések közvetlenül és súlyosan veszélyeztetnek népgazdasági, össztársadalmi érdekeket. A felsorolás is bizonyítja: az új szakszervezeti jog — a dolgozók érdekeinek védelme mellett — közösségi, vállalati, társadalmi érdekeket szolgál és ezzel segíti a vállalatok igazgatóit is törekvéseikben. Eldőlt, hogy mikor és milyen szakszervezeti fórumok élhetnek kifogásolással. A SZOT állásfoglalása szerint a vállalati szakszervezeti tanács vétózzon akkor, ha a gazdasági vezetők törvénysértő, vagy anti- morális intézkedése a vállalati kollektíva egészét, vagy a dolgozók nagyobb csoportját érinti. A szakszervezeti bizottság abban az esetben éljen vele, ha a dolgozók kisebb csoportja jogosult a védelemre, vagy egy- egy dolgozóval szemben történt súlyosabb sérelem. A korábbi elképzelésekkel szemben bővült a joggyakorlási kör Az az álláspont alakult ki, hogy nem feltétlenül indokolt, hogy a vétóval csak a szakszervezeti tanács, vagy a szakszervezeti bizottság élhet. Szükségesnek látszott, hogy például olyan kérdésekben, amelyekben a művezető, főművezető, vagy üzemvezető az igazgatótól önálló hatáskört kapott, a műhelybizottságot is megillesse a partnernek jogosan járó vé- tózási lehetőség. Az új joggyakorlat ereje és hatása elsősorban abban rejlik, hogy a dolgozók érdekeinek védelmében az illetékes szakszervezeti vezetők kellő időben, sőt ha szükséges azonnal fellépjenek. Ezért — szintén változtatva a régebbi elképzeléseken — a szak- szervezeti bizottság titkára is megkapja a vétózás jogát, ha egyénekkel szemben követnek el súlyosabb törvénysértést. (Például indokolatlanul el akarnak bocsátani egyedülálló, többgyermekes családanyát.) Az egyedi ügyek jórésze nem igényli feltétlenül az előzetes testületi állásfoglalást, annál inkább a gyors közbelépést. Az szb-titkárnak azonban ilyenkor is kötelessége, hogy a tanács vagy az szb legközelebbi ülésén beszámoljon intézkedéséről. Az üzemen belüli vitákat elsősorban a vállalatnál kell rendezni és ennek alapvető módszere az igazgató és a szakszervezeti bizottság közös megegyezése. A felsőbb gazdasági és szakszervezeti szerveknek, vagy a területi munkaügyi döntőbizottsághoz a kifogást akkor kell döntés céljából felterjeszteni, ha a vállalaton belül nem sikerül megállapodásra jutni. Szükséges ezt megjegyezni, mert várható, hogy sok vétózás nem az igazgató, hanem más gazdasági vezető intézkedése, magatartása ellen történik. A kifogásolási jog szigorú rendszabály, melynek súlyosabb következményei lehetnek, esetenként termelési kiesést is okozhat. Vétózás Után ugyanis az intézkedés, vagy az utasítás addig nem hajtható végre, amíg a döntésre illetékes sZervek ahhoz nem járulnak hozzá. Ezért nem lehet helye a meggondolatlanságnak. A megfontolást indokolják a kölcsönös személyi — fegyelmi, fele- lősségrevonáfei — következmények is. A vállalatok vezetőinek és a szakszervezeti szervek együttműködésének alapvető elve változatlanul a kölcsönös megállapodás és egyetértés, de ennek erősítése indokolja, hogy az új Munka Törvénykönyve szelleméből mindenütt élni tudjanak a vétózással is. Kovács András Faluról falura 11 két különbség Somoskőújfalun A somoskőújfalusi Salgó Hegyvidék Termelőszövetkezet két dologban utasítja maga mögé Nógrád csaknem száz szövetkezetét. Egyetlen gazdaság sem dolgozik olyan mostoha viszonyok között, mint a somoskőújfalusi. Nemcsak azért, mert a háromezer holdban összeölelkéző három község határában szinte egyszerre van ősz és tél, tél és tavasz. Tóth Ottó, a közös gazdaság főagronómusa mondotta: a Medves-fennsíkon még hó borít mindent, amikor a szárazabb, melegebb zagyvái határban már szántanak a traktorok. A föld aranykorona értéke egész Nógrád megyében itt a legalacsonyabb. Közelítik az ipari bérszintet Ilyen körülmények között gazdálkodni, munkát adni néhány száz tagnak és fizetni minden hónapban az évek óta megszokott pénzt, semmiképpen sem könnyű. Princ Ferenc, aki kilenc esztendeig volt a szövetkezet elnöke, de elfáradt a nehéz esztendők alatt, s átadta a helyét az erősebb kezű embernek, azt magyarázta: — Ugyanúgy megszántjuk a földet, mint más termelőszövetkezetben teszik. Belevetjük a búzát, éppen úgy 140 kilót holdanként, mint máshol. Amikor aztán elérkezik az aratás, mi betakarítunk hat mázsát, más gazdaságokban meg 12, esetleg 18 mázsás terméssel számolnak. Ezért aztán az egyesült termelőszövetkezet negyedik zárszámadásán, méltán értékelték a vezetők, a tagok egyformán eredményesnek az esztendőt. Ez volt a véleménye Patakfalvi Gézának, Fólián Bélának, Földi Istvánnak, Szabó Istvánnak, akik felszólaltak. Kenyérgabonából a tervezettnél többet, tízmázsás átlagtermést takarítottak be holdanként. Meghaladta a tervezettet a takarmánygabona hozama is. Így aztán a termelőszövetkezet kenyérgabona értékesítési tervét maradéktalanul teljesítette, s megkapták búzajárandóságukát a tagok is. Hasonló volt a helyzet a takarmánygabonánál. Ä szövetkezetben jóval több abrakot tartalékoltak, mint az elmúlt esztendőkben bármikor. A növénytermesztés és az állattenyésztés egyaránt eredményesebb volt a tervezettnél. Hoztak összesen négy és fél millió forintot a szövetkezetnek. A segédüzemágak, elsősorban a jól menő kőbánya, több. mint két és fél milliós bevételt jelentettek tavaly. Minden hónapban . megkapták a tagok keresetük nyolcvan százalékát. A zárszámadáskor sem okozott különösebb gondot a visszamaradt pénz fizetése. A tagok jövedelme pedig a korábbi 10 803 forintról 11 677 forintra növekedett. Erősen közelítik ezzel a szövetkezeti tagok az ipari dolgozók bérszintjét. Több a szakember, mint másutt A másik dolog, amiben a somoskőújfalusi szövetkezet egyedülálló a megyében: sehol nincs annyi technikus, egyetemet végzett szakember, mint éppen itt. Tóth Ottó, a szövetkezet agrármérnök főagronómusa, aki mögött immár tízesztendős „termelési gyakorlat” van, sorolta: — A főállattenyésztő, a jogtanácsos egyetemet végzett... A somoskőújfalusi üzemegységvezető most végzett fiatal agrármérnök. A másik két üzemegységet ugyancsak szakképzett. hozzáértő emberek irányítják. Ilyen lehetőség, összeszokott, népes szakgárda csak ritkán adódik még mo6t a szövetkezetekben. Somoskőújfaluban is kamatoztatni kell tudásukat, hozzáértésüket a közösség javára A mostani elképzelések: kiválasztani azt a néhány növényt, állatot, amelyet legeredményesebben termeszthet, tenyészthet a szövetkezet. Erre ösztönzi a gazdaságot az ártámogatásos rendszer is. A gyenge természeti talajadott- ságök az első kategóriát jelentették tavaly a szövetkezetnek. Kaptak is az ártámogatás révén csaknem egymilliókétszázezer forintot. A mező- gazdasági termelés erőteljes növeléséhez felhasználnak tehát a továbbiakban is minden objektív lehetőséget. Nem ha- nyagolhatók el azonban azok a tényezők sem, amelyekről a főagronómus így beszélt: — Igaz, az átlagosnál lényegesen mostohább körülmények között gazdálkodunk, de a gyengébb eredményeket, a gondokat, nem lehet csak ezzel magyarázni... A munka szigorúbb ellenőrzése mindenképpen hasznos volna. Tavaly ezt sokszor elmulasztottuk. Felelőtlen, hanyag emberek mindenütt akadnak. Nálunk is ezek használták ki a felületes, futó ellenőrzéseket... Kárát meg a szövetkezet, a becsületesen dolgozó tagság látta. Csak a munka... A munka1 gondos szervezése a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a segéd- és melléküzemágakban, valamint a rendbontók felelősségre vonása: ebben keresték s találták meg a további haladás lehetőségeit Somoskőújfaluban a zárszámadó közgyűlésen. Patakfalvi Géza, amikor végighallgatta a vezetőség és az ellenőrző bizottság beszámolóját, ezeket mondotta: — Pénzt, jövedelmet csak a munka hoz. A lelkiismeretes, jó munka... Ezzel a megállapítással valamennyien egyetértettek. Vineze Istvánné
