Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-15 / 38. szám

VILÁG PROT FT \ R.T AT. EGYESÜLJETEK! iiS0yy. NOGRAD j-V^Z MSZMP N Ó G RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M EG Y E l.'T A N ft C'S LAPJA XXIV. ÉVF.. 38. SZÁM ÁRA: 70 FILLER 1968. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Tsz-tagnak jelentkeznek Szokatlan elevenséggel kö­vetik egymást az események falun. A zárszámadással, a tervkészítéssel szinte azonos időben láttak hozzá a gazda­ságokban a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szóló törvény végrehajtásához. Kel­lő előkészület, a vitatott kér­dések tisztázása után kezdik el az alapszabály készítését. Az alapokmány valamennyi termelőszövetkezet biztos iránytűje lesz a gazdálkodás­ban, a szervezettség fokozá­sában, a demokratikus alapo­kon nyugvó vezetés erősítésé­ben. A tagsági viszony rendezé­se, egyik leglényegesebb ré­sze az előkészítő munkának, mivel a szövetkezetekben több ezerre tehető azoknak a szá­ma, akik annak idején csak formálisan vállaltak közössé­get a faluval, s egyáltalán nem, vagy csak egészen kivé­teles esetekben vettek részt a közös munkában. Érsekvad- kerten csaknem félezer, Dré- gelypalánkon több mint két­száz, Mátramindszenten mint­egy százkilencven ilyen taggal igyekszik most szót érteni a vezetőség. Két lehetőség kö­zött választhatnak: teljesítik a tagsági viszonyból eredő kö­telezettségeiket, vagy fjedig a közgyűlés hozzájárulásával törlik őket a nyilvántartásból. A tsz-ekben megfontolt, ba­ráti, közvetlen beszélgetéseket folytatnak tehát azokkal a termelőszövetkezeti tagokkal, akik ugyan aláírták a belépési nyilatkozatot, de nem tettek semmit azért, hogy a közös­ség valóban boldoguljon. Szinte általános a tapaszta­lat, hogy a felszólított „ta­gok” a közösben ritkán, vagy soha*nem látott férfiak, asz- szonyok közül most többen is azt kérik a vezetőségtől, te­gyék lehetővé, hogy dolgoz­hassanak. Nagybátonyban mintegy hatvan ilyen taggal beszélgettek. Az eredmény: harmincán döntöttek úgy, hogy rendszeresen részt vesz­nek a közös munkában. A ba­lassagyarmati és a rétsági já­rás több szövetkezetében je­lentkeztek dolgozni azok a passzív tagok, akik eddig tá­jára sem mentek a közösnek. A szövetkezetek egy részében felvételüket kérik az alkal­mazottak, s a rendszeresen dolgozó családtagok is, akiket eddig a maradi gondolkodás, a bizalmatlanság tartott tá­vol a termelőszövetkezettől. A tagok, a szövetkezeti al­kalmazottak, a bedolgozó csa­ládtagok elhatározását egy­formán az a felelősség táplál­ja, amely a szövetkezeti moz­galommal együtt erősödik fa­lun. Az egymás után múló eredményes esztendők lassan egészen megszüntetik a közös gazdálkodással szemben ko­rábban táplált előítéleteket. Sok gazdaságban egy ideig az volt a vezetők legfőbb gond­ja, hogyan szervezzék, mozgó­sítsák a tagokat, a családta­gokat mind nagyobb számban a közös munkára. Most meg­változott a helyzet. A tagfel­vételi kérelmek arról tanús­kodnak: sok eddig „kívülről szemlélődő” ember maga igényli, hogy munkája alap­ján, jogokkal rendelkező, va­lóságos tagja legyen a tsz- nek. Gazdája, tulajdonosa an­nak a termelőszövetkezetnek, amelynek haladásától saját és családja boldogulása függ. Különösen nagy jelentősége ▼an a nagyobb termelési és jövedelmi biztonságnak. Azokban a szövetkezetekben, ahol kihasználják a közös gaz­dálkodásban rejlő lehetősége­ket, jól szervezik a munkát, ott garantálni tudják a tagok­nak a jövedelmet, a biztos megélhetést. A balassagyar­mati járásban például rendkí­vül nagy anyagi és erkölcsi ösztönzést ad a tagoknak, hogy egyetlen termelőszövet­kezetben si.m fizettek har­minc forintnál kevesebbet egy munkaegységre. A jövedelem- elosztás nagyobb biztonsága feloldja a feszültséget a tagok és az alkalmazottak között is. Hugyagon, a zárszámadó köz­gyűlésen elmondotta az elnök: vannak a szövetkezetben ta­gok — számuk nem is kevés —, akik többet keresnek, mint a hasonló munkát végző, meg­határozott bérért dolgozó al­kalmazottak. Antal Mihály fejőgulyás példáját hozta fel, akinek havi átlagos keresete meghaladta az elmúlt évben a 2900 forintot. Ezzel szemben egy alkalmazotti viszonyban levő fejőgulyás 1900 forintot keresett a közösben. A közvetlen anyagi indíté­kok mellett nem hanyagolha­tok el azok a lehetőségek sem, amelyeket az új termelőszö­vetkezeti törvény biztosít. a rendszeresen dolgozó tagok­nak. Háztáji földet, heti pi­henő napot, fizetett szabadsá­got kaphat az a tag. aki tel­jesíti a kötelezően előírt mun­kaegységet. A nyugdíjévek megszerzésénél ugyancsak az a döntő, hogy a szövetkezeti asszonyok legalább száz, a férfiak pedig legalább a száz­ötven tízórás munkanapot tel­jesítsenek, mert a jogok gya­korlásához a közösben végzett lelkiismeretes munkán keresz­tül vezet az út. Ma már ezt az alapvető igazságot azok is el­ismerik, akik eddig valami­lyen oknál fogva kivonták magukat a közös munkából. A szövetkezeti törvény azon­ban figyelmezteti is a közös gazdaságok vezetőit: teremt­sék meg a lehetőségét, hogy a tagok eleget tehessenek alap­vető kötelezettségüknek. A szövetkezet vezetőségének fontos kötelessége gondoskod­ni arról, hogy a tagok adott­ságoknak megfelelő, rendsze­res munkát végezhessenek. El­sősorban arról van szó: úgy szervezzék a növénytermesz­tés, az állattenyésztés munká­latait, hogy a tagok képzett­ségüknek megfelelő munká­hoz, tisztességes keresethez jussanak. A mezőgazdasági termelés­nek a hűvös éghajlatú, észa­ki hegyvidéken korlátái van­nak. Azok a termelőszövetke­zetek járnak el helyesen, amelyek a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése mellett ke­resik az egyéb lehetőségeket is a tagok rendszeres foglal koztatására. Karahcslapujtőn a kőbánya és a szállítás, bér­fuvarozás, Cereden a szalma- kötél-gyártás, Karanesságon a fafeldogozás egészíti ki hasz­nosan a közös gazdaság me­zőgazdasági tevékenységét. A tagsági viszony rendezé­se, a rendszeres munka bizto­sítása sokféle előnnyel jár Mindenekelőtt megerősödik a szövetkezetekben a tagok, a tulajdonosok helyzete. A rend­szeres munka, a biztos jöve­delem magasabbra szítja a munkakedvet. Vincze Istvánná Százhúsz éves a Kommunista Kiáltvány (3 oldal) Gyermekek az öngyilkosság küszöbén (4. oldal Az SBTC győzött Jugoszláviában (5. oldal' Félmillió ember étkezik üzemi konyhán Szerdán a várbeli Fortuna étteremben sajtótájékoztatót tartott Ughy József az Üzemi Vendéglátóipari Tröszt vezér- igazgatója. A múlt évben az üzemi vendéglátó hálózat az előző évinél 100 millió forinttal na­gyobb, összesen 2,1 milliár­dos forgalmat bonyolított le, s az idén januárban ugyan­csak tartották a tavalyi első hónapi forgalmat. Sőt az ét­kezők száma növekedett is, most már megközelíti a fél­milliót. Igaz, hogy az igények a könnyebb, az olcsóbb ételek irányába tolódtak el, az üzemi konyhák, éttermek azonban igyekeznek kielégíte­ni ezeket az igényeket is. Az üzemi vendéglátás hely­zetének erősödéséhez hozzá­járult, hogy a fogyasztói ára­ik alig változtak. Ételeik 35 százalékánál 10 fillértől 1,20 forintig csökkentek az árak, 25 százalékuknál változatlan maradt, míg 40 százalékuknál átlagosan 10—20 fillérrel nö­vekedtek. A hálózatfejlesztés során az üzemi vendéglátó vállalatok — a dolgozók szervezett ellá­tását szolgáló konyhákon, ét­termeken kívül — mind több kereskedelmi jellegű üzletet kívánnák nyitni. Jelenleg csaknem 300 nyilvános étter­mük, bisztrójuk, büféjük van. Várhatóan áprilisban Egerben 500—600 személyes étterem nyílik, ez nyáron segít majd a strandolok ellátásában, télen pedig kisvendéglőként műkö­dik. Győrött, Sopronban, Pé­csett, Szegeden is nyitnak ke reskedelmi jellegű éttermet vendéglőt az üzemi vendég­látó vállalatok. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe két korszerű, nagytel ’sítményü. bolgár gyártmá­nyú emelőtargonca érkezett A két méter hatvan centi mag sra emelő szerkezet vagonra- kodáshoz igen alkalmas. Nyolc óra alatt 600 mázsa anyagot iehet vele mozgatni (Koppány György felvétele.) Aláírtak a magyar—holland egyezményeket A két ország kapcsolatainak bővítésére törekszik A magyar—holland tárgya­lások eredményeképpen szer­dán magyar—holland gazda­sági, műszaki és ipari együtt­működési, valamint kulturális egyezményt írtak alá a Külügyminisztérium vendég­házában. A magyar kormány nevében Péter János külügyminiszter, a holland kormány képvisele­tében dr. J. M. A. H. Luns külügyminiszter írta alá az egyezményeket. Az aláírásnál ott voltak a magyar—holland tárgyalásokon részt vett kül­döttségek tagjai. Jelen volt Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter, Baczoni Jenő, a kül­kereskedelmi miniszter első helyettese, dr. Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének elnöke és dr. Rosta Endre, a KKI ügyvezető elnö­ke. Az egyezmény aláírásakor Péter János és dr J. M. A. H. Luns beszédet mondott. Péter János utalt a magyar —holland kapcsolatok múltjá­ra, majd hangsúlyozta: — Az egyezmények a két ország kormányának azt a tö­rekvését fejezik ki. hogy kap­csolataikat bővítsék. Ez tük­röződik abban is, hogy mind­két szerződés szerint vegyes­bizottságokat alakítanak a Kihasználtok a piaci lehetőségeket Tízezer tonna szén terven felül A széntermelés szezonjelle­ge még soha nem volt annyira érezhető, mint most télen. Sok helyről érkeztek sürgető 'evelek, táviratok a Nógrádi Szénbányákhoz, hogy eszkö­zöljenek előszállításokat. A dés az volt: a gazdaságos- ín oTnikséffessé vált visszafejlesztés ellenére miképp tietne a piaci lehetőségekkel Imi? Sikerült. Az idén eddig esedékes tervén felül 10870 tonna szenet te nmeit és érté­kesített, zömében a kis fo- ' asztókat kiszolgáló TÜZÉP- elepeknek a Nógrádi Szénbá- vák. A többletet az eredetileg zrvezett létszámmal termel­ték. örvendetes szemléletválto­zás tapasztalható a Nógrádi Szénbányáknál. Élénk verseny alakult ki az egyes bányaüze­mek között. Eddig esedékes tervét valamennyi bányaüzem túlteljesítette. Helyes intézkedéseket haj­tott végre a vállalat vezetősé­ge annak érdekében, hogy na­gyobb arányban szállíthassa­nak háztartási szenet. A vál­lalat tervét az idén ugyan tíz százalékkal csökkentették, de a gazdaságosabban és jobb szenet termelő Nagybátony terve 19 százalékkal növeke­dett. Ide 150 bányászt vezé­nyeltek át az északi üzemek­től. Az eddig eltelt idő azt is bi­zonyítja, hogy a vállalat ko­molyan vette a vásárlók igé­nyét. Háztartási szeneiért min­denütt minőségi felárat fize­tett a TÜZÉP. A 275 ezer fo­rint felárból Kányás 142 ezer, a többi nagybátonyi üzem ter­méke, a dél-nógrádi szén pe­dig 124 ezer forinttal része­sül. Érdemes tehát a fűtőérték javítására törekedni. Előszállítási kérelmek még most is érkeznek. A TÜZÉP- telepeken még mindig kiseb­bek a készletek a szükséges­nél. A tél igen lecsökkentette az üzemi tartalékokat is. Ke­reskedelmi feladat most már hogyan tudnak a jó indulá1 után megbirkózni a Nógrádi Szénbányáknál a piac lehető­ségeivel úgy, hogy az a gaz­daságosabb termelést a mosta­ninál még jobban szolgálja. két ország kapcsolatainak to­vább fejlesztésére. Őszinte és jó szellemben lezajlott megbe­széléseink — folytatta —, azt mutatják, hogy sok kérdésben megvan a lehetőség az együtt­működésre. Nagy figyelmet fordítottunk tanácskozásain­kon az európai biztonság kér­déseire is, s ezt abban a tu­datban tettük, hogy azok a feszültségek és háborús ve­szélyek, amelyek Délkelet­Ázsiából, a Távol- és a Közel- Keletről erednek, beárnyékol­ják az európai biztonság kér­déseinek megoldását is. Dr. J. M. A. H. Luns vá­laszbeszédében elmondta: — Teljesen egyetértünk az­zal, amit ön országaink lehe­tőségeiről és szerepéről mon­dott. Mindkettő kis ország, de néha könnyebb helyzetben vannak, mint egyes nagyha­talmak, s az önök hazájának, mint Európa szívében fekvő országnak a lehetőségei e té­ren különösen jelentősek le­hetnek. Megbeszéléseink őszinték, nyíltak, haszno,sak voltak, s bár természetesen nem oldhattuk meg az európai problémákat, tanácskozásunk értékes lépést jelentett ebben az irányban. Dr. J. M. A. H. Luns és fe­lesége szerdán Péter János külügyminiszter és felesége tiszteletére ebédet adott a hol­land nagyköveti rezidencián. A holland külügyminiszter felesége szerdán délután ma­gyar vendéglátói társaságában a Budapest Divatszalont ke­reste fel. A bemutatott kosz­tümök, délutáni ruhák, alkal­mi és nagyestélyi toalettek megnyerték tetszését.

Next

/
Thumbnails
Contents