Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-15 / 38. szám
VILÁG PROT FT \ R.T AT. EGYESÜLJETEK! iiS0yy. NOGRAD j-V^Z MSZMP N Ó G RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M EG Y E l.'T A N ft C'S LAPJA XXIV. ÉVF.. 38. SZÁM ÁRA: 70 FILLER 1968. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Tsz-tagnak jelentkeznek Szokatlan elevenséggel követik egymást az események falun. A zárszámadással, a tervkészítéssel szinte azonos időben láttak hozzá a gazdaságokban a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény végrehajtásához. Kellő előkészület, a vitatott kérdések tisztázása után kezdik el az alapszabály készítését. Az alapokmány valamennyi termelőszövetkezet biztos iránytűje lesz a gazdálkodásban, a szervezettség fokozásában, a demokratikus alapokon nyugvó vezetés erősítésében. A tagsági viszony rendezése, egyik leglényegesebb része az előkészítő munkának, mivel a szövetkezetekben több ezerre tehető azoknak a száma, akik annak idején csak formálisan vállaltak közösséget a faluval, s egyáltalán nem, vagy csak egészen kivételes esetekben vettek részt a közös munkában. Érsekvad- kerten csaknem félezer, Dré- gelypalánkon több mint kétszáz, Mátramindszenten mintegy százkilencven ilyen taggal igyekszik most szót érteni a vezetőség. Két lehetőség között választhatnak: teljesítik a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeiket, vagy fjedig a közgyűlés hozzájárulásával törlik őket a nyilvántartásból. A tsz-ekben megfontolt, baráti, közvetlen beszélgetéseket folytatnak tehát azokkal a termelőszövetkezeti tagokkal, akik ugyan aláírták a belépési nyilatkozatot, de nem tettek semmit azért, hogy a közösség valóban boldoguljon. Szinte általános a tapasztalat, hogy a felszólított „tagok” a közösben ritkán, vagy soha*nem látott férfiak, asz- szonyok közül most többen is azt kérik a vezetőségtől, tegyék lehetővé, hogy dolgozhassanak. Nagybátonyban mintegy hatvan ilyen taggal beszélgettek. Az eredmény: harmincán döntöttek úgy, hogy rendszeresen részt vesznek a közös munkában. A balassagyarmati és a rétsági járás több szövetkezetében jelentkeztek dolgozni azok a passzív tagok, akik eddig tájára sem mentek a közösnek. A szövetkezetek egy részében felvételüket kérik az alkalmazottak, s a rendszeresen dolgozó családtagok is, akiket eddig a maradi gondolkodás, a bizalmatlanság tartott távol a termelőszövetkezettől. A tagok, a szövetkezeti alkalmazottak, a bedolgozó családtagok elhatározását egyformán az a felelősség táplálja, amely a szövetkezeti mozgalommal együtt erősödik falun. Az egymás után múló eredményes esztendők lassan egészen megszüntetik a közös gazdálkodással szemben korábban táplált előítéleteket. Sok gazdaságban egy ideig az volt a vezetők legfőbb gondja, hogyan szervezzék, mozgósítsák a tagokat, a családtagokat mind nagyobb számban a közös munkára. Most megváltozott a helyzet. A tagfelvételi kérelmek arról tanúskodnak: sok eddig „kívülről szemlélődő” ember maga igényli, hogy munkája alapján, jogokkal rendelkező, valóságos tagja legyen a tsz- nek. Gazdája, tulajdonosa annak a termelőszövetkezetnek, amelynek haladásától saját és családja boldogulása függ. Különösen nagy jelentősége ▼an a nagyobb termelési és jövedelmi biztonságnak. Azokban a szövetkezetekben, ahol kihasználják a közös gazdálkodásban rejlő lehetőségeket, jól szervezik a munkát, ott garantálni tudják a tagoknak a jövedelmet, a biztos megélhetést. A balassagyarmati járásban például rendkívül nagy anyagi és erkölcsi ösztönzést ad a tagoknak, hogy egyetlen termelőszövetkezetben si.m fizettek harminc forintnál kevesebbet egy munkaegységre. A jövedelem- elosztás nagyobb biztonsága feloldja a feszültséget a tagok és az alkalmazottak között is. Hugyagon, a zárszámadó közgyűlésen elmondotta az elnök: vannak a szövetkezetben tagok — számuk nem is kevés —, akik többet keresnek, mint a hasonló munkát végző, meghatározott bérért dolgozó alkalmazottak. Antal Mihály fejőgulyás példáját hozta fel, akinek havi átlagos keresete meghaladta az elmúlt évben a 2900 forintot. Ezzel szemben egy alkalmazotti viszonyban levő fejőgulyás 1900 forintot keresett a közösben. A közvetlen anyagi indítékok mellett nem hanyagolhatok el azok a lehetőségek sem, amelyeket az új termelőszövetkezeti törvény biztosít. a rendszeresen dolgozó tagoknak. Háztáji földet, heti pihenő napot, fizetett szabadságot kaphat az a tag. aki teljesíti a kötelezően előírt munkaegységet. A nyugdíjévek megszerzésénél ugyancsak az a döntő, hogy a szövetkezeti asszonyok legalább száz, a férfiak pedig legalább a százötven tízórás munkanapot teljesítsenek, mert a jogok gyakorlásához a közösben végzett lelkiismeretes munkán keresztül vezet az út. Ma már ezt az alapvető igazságot azok is elismerik, akik eddig valamilyen oknál fogva kivonták magukat a közös munkából. A szövetkezeti törvény azonban figyelmezteti is a közös gazdaságok vezetőit: teremtsék meg a lehetőségét, hogy a tagok eleget tehessenek alapvető kötelezettségüknek. A szövetkezet vezetőségének fontos kötelessége gondoskodni arról, hogy a tagok adottságoknak megfelelő, rendszeres munkát végezhessenek. Elsősorban arról van szó: úgy szervezzék a növénytermesztés, az állattenyésztés munkálatait, hogy a tagok képzettségüknek megfelelő munkához, tisztességes keresethez jussanak. A mezőgazdasági termelésnek a hűvös éghajlatú, északi hegyvidéken korlátái vannak. Azok a termelőszövetkezetek járnak el helyesen, amelyek a mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett keresik az egyéb lehetőségeket is a tagok rendszeres foglal koztatására. Karahcslapujtőn a kőbánya és a szállítás, bérfuvarozás, Cereden a szalma- kötél-gyártás, Karanesságon a fafeldogozás egészíti ki hasznosan a közös gazdaság mezőgazdasági tevékenységét. A tagsági viszony rendezése, a rendszeres munka biztosítása sokféle előnnyel jár Mindenekelőtt megerősödik a szövetkezetekben a tagok, a tulajdonosok helyzete. A rendszeres munka, a biztos jövedelem magasabbra szítja a munkakedvet. Vincze Istvánná Százhúsz éves a Kommunista Kiáltvány (3 oldal) Gyermekek az öngyilkosság küszöbén (4. oldal Az SBTC győzött Jugoszláviában (5. oldal' Félmillió ember étkezik üzemi konyhán Szerdán a várbeli Fortuna étteremben sajtótájékoztatót tartott Ughy József az Üzemi Vendéglátóipari Tröszt vezér- igazgatója. A múlt évben az üzemi vendéglátó hálózat az előző évinél 100 millió forinttal nagyobb, összesen 2,1 milliárdos forgalmat bonyolított le, s az idén januárban ugyancsak tartották a tavalyi első hónapi forgalmat. Sőt az étkezők száma növekedett is, most már megközelíti a félmilliót. Igaz, hogy az igények a könnyebb, az olcsóbb ételek irányába tolódtak el, az üzemi konyhák, éttermek azonban igyekeznek kielégíteni ezeket az igényeket is. Az üzemi vendéglátás helyzetének erősödéséhez hozzájárult, hogy a fogyasztói áraik alig változtak. Ételeik 35 százalékánál 10 fillértől 1,20 forintig csökkentek az árak, 25 százalékuknál változatlan maradt, míg 40 százalékuknál átlagosan 10—20 fillérrel növekedtek. A hálózatfejlesztés során az üzemi vendéglátó vállalatok — a dolgozók szervezett ellátását szolgáló konyhákon, éttermeken kívül — mind több kereskedelmi jellegű üzletet kívánnák nyitni. Jelenleg csaknem 300 nyilvános éttermük, bisztrójuk, büféjük van. Várhatóan áprilisban Egerben 500—600 személyes étterem nyílik, ez nyáron segít majd a strandolok ellátásában, télen pedig kisvendéglőként működik. Győrött, Sopronban, Pécsett, Szegeden is nyitnak ke reskedelmi jellegű éttermet vendéglőt az üzemi vendéglátó vállalatok. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe két korszerű, nagytel ’sítményü. bolgár gyártmányú emelőtargonca érkezett A két méter hatvan centi mag sra emelő szerkezet vagonra- kodáshoz igen alkalmas. Nyolc óra alatt 600 mázsa anyagot iehet vele mozgatni (Koppány György felvétele.) Aláírtak a magyar—holland egyezményeket A két ország kapcsolatainak bővítésére törekszik A magyar—holland tárgyalások eredményeképpen szerdán magyar—holland gazdasági, műszaki és ipari együttműködési, valamint kulturális egyezményt írtak alá a Külügyminisztérium vendégházában. A magyar kormány nevében Péter János külügyminiszter, a holland kormány képviseletében dr. J. M. A. H. Luns külügyminiszter írta alá az egyezményeket. Az aláírásnál ott voltak a magyar—holland tárgyalásokon részt vett küldöttségek tagjai. Jelen volt Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, dr. Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és dr. Rosta Endre, a KKI ügyvezető elnöke. Az egyezmény aláírásakor Péter János és dr J. M. A. H. Luns beszédet mondott. Péter János utalt a magyar —holland kapcsolatok múltjára, majd hangsúlyozta: — Az egyezmények a két ország kormányának azt a törekvését fejezik ki. hogy kapcsolataikat bővítsék. Ez tükröződik abban is, hogy mindkét szerződés szerint vegyesbizottságokat alakítanak a Kihasználtok a piaci lehetőségeket Tízezer tonna szén terven felül A széntermelés szezonjellege még soha nem volt annyira érezhető, mint most télen. Sok helyről érkeztek sürgető 'evelek, táviratok a Nógrádi Szénbányákhoz, hogy eszközöljenek előszállításokat. A dés az volt: a gazdaságos- ín oTnikséffessé vált visszafejlesztés ellenére miképp tietne a piaci lehetőségekkel Imi? Sikerült. Az idén eddig esedékes tervén felül 10870 tonna szenet te nmeit és értékesített, zömében a kis fo- ' asztókat kiszolgáló TÜZÉP- elepeknek a Nógrádi Szénbá- vák. A többletet az eredetileg zrvezett létszámmal termelték. örvendetes szemléletváltozás tapasztalható a Nógrádi Szénbányáknál. Élénk verseny alakult ki az egyes bányaüzemek között. Eddig esedékes tervét valamennyi bányaüzem túlteljesítette. Helyes intézkedéseket hajtott végre a vállalat vezetősége annak érdekében, hogy nagyobb arányban szállíthassanak háztartási szenet. A vállalat tervét az idén ugyan tíz százalékkal csökkentették, de a gazdaságosabban és jobb szenet termelő Nagybátony terve 19 százalékkal növekedett. Ide 150 bányászt vezényeltek át az északi üzemektől. Az eddig eltelt idő azt is bizonyítja, hogy a vállalat komolyan vette a vásárlók igényét. Háztartási szeneiért mindenütt minőségi felárat fizetett a TÜZÉP. A 275 ezer forint felárból Kányás 142 ezer, a többi nagybátonyi üzem terméke, a dél-nógrádi szén pedig 124 ezer forinttal részesül. Érdemes tehát a fűtőérték javítására törekedni. Előszállítási kérelmek még most is érkeznek. A TÜZÉP- telepeken még mindig kisebbek a készletek a szükségesnél. A tél igen lecsökkentette az üzemi tartalékokat is. Kereskedelmi feladat most már hogyan tudnak a jó indulá1 után megbirkózni a Nógrádi Szénbányáknál a piac lehetőségeivel úgy, hogy az a gazdaságosabb termelést a mostaninál még jobban szolgálja. két ország kapcsolatainak tovább fejlesztésére. Őszinte és jó szellemben lezajlott megbeszéléseink — folytatta —, azt mutatják, hogy sok kérdésben megvan a lehetőség az együttműködésre. Nagy figyelmet fordítottunk tanácskozásainkon az európai biztonság kérdéseire is, s ezt abban a tudatban tettük, hogy azok a feszültségek és háborús veszélyek, amelyek DélkeletÁzsiából, a Távol- és a Közel- Keletről erednek, beárnyékolják az európai biztonság kérdéseinek megoldását is. Dr. J. M. A. H. Luns válaszbeszédében elmondta: — Teljesen egyetértünk azzal, amit ön országaink lehetőségeiről és szerepéről mondott. Mindkettő kis ország, de néha könnyebb helyzetben vannak, mint egyes nagyhatalmak, s az önök hazájának, mint Európa szívében fekvő országnak a lehetőségei e téren különösen jelentősek lehetnek. Megbeszéléseink őszinték, nyíltak, haszno,sak voltak, s bár természetesen nem oldhattuk meg az európai problémákat, tanácskozásunk értékes lépést jelentett ebben az irányban. Dr. J. M. A. H. Luns és felesége szerdán Péter János külügyminiszter és felesége tiszteletére ebédet adott a holland nagyköveti rezidencián. A holland külügyminiszter felesége szerdán délután magyar vendéglátói társaságában a Budapest Divatszalont kereste fel. A bemutatott kosztümök, délutáni ruhák, alkalmi és nagyestélyi toalettek megnyerték tetszését.
