Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-14 / 37. szám
1968 február 14.. szerda NŐS R 4 D 3 Fejlődő *alu, oqésiséges ember (I.) Korszerű technika — újabb veszélyforrások Az ember, mint a legfontosabb, legérzékenyebb termelőerő, mind jobban a figyelem középpontjába kerül a mező- gazdaságban is. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság kialakulása, fejlődése: a gépesítés, kemizálás, sok olyan egészségügyi, munkavédelmi, megelőző és gyógyító orvosi problémát vet fel, a munkásjóléti gondokkal együtt, amelyek megoldása és továbbfejlesztése érdekében a jövőben hatékonyabban kell az üzemeknek és az illetékes szerveknek közreműködni. A mérgezés megel őzése Az embervédelem, az egészség megóvása sok új gondot vet fel falun. A technika, az ipar bevonul a faluba, így újabb veszélyforrások, új foglalkozási ártalmak keletkeznek. A gépesítés kíméli az embert, több termelést eredményez. A gépesítés üteme meggyorsult, hiszen a talaj- munkák, a vetés már teljes egészében, a legnehezebb fizikai munkát igénylő gabonabetakarítás csaknem 80 százalékban gépesített. De nem sokkal marad el a szállítás, a növényápolás, a növényvédelem sem. Mindez együtt jár az üzemi balesetek, az ipari jellegű bőrártalmak szaporodásával. A modern egészségügyi felfogás is abban az irányban halad, hogy folyamatosan csökkentse, majd egészen megszüntesse a különbséget a városi és falusi lakosság között az egészségügyi ellátás területén. A gazdasági és társadalmi átalakulás folytán a parasztság egészségügyi Igényei megnőttek, és tovább fejlődnek. A rohamos fejlődésben levő nagyüzemi gazdálkodás egyre változatosabb kórképeket és a régebbiektől eltérő baleseti statisztikát hoz létre a mezőgazdaságban. A gépesítés, a mind változatosabb vegyianyagok alkalmazása következtében előállított új helyzetek szükségessé teszik, hogy az eddig elért üzemegészségügyi. munkavédelmi, balesetelhárítási és munkásjóléti körülmények fokozatosan fejlődjenek tovább. Nagyon fontos szerephez jut a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi felvilágosítása. Az ártalmak megelőzése, a fokozott munka, és lakáshigiénia, a jobb tisztálkodási lehetőségek. A falusi lakosság körében fokozni kell az egészségügyi felvilágosítást, mert a szaporodó feladatok meghaladják a körzeti orvosok és a vöröskeresztes aktívák erejét, szorgalmát. A falusi lakosság széle* rétegeinek kel! bekapcsolódni ebbe a tevékenységbe. A mezőgazdaságban dolgozók egészségügyi felvilágosításának feladatai között feltétlenül szerepelni kell a következő időszerű kérdéseknek: a növényvédő szerek használatából eredő mérgezési és foglalkozási ártalmak megelőzése; — az ivózízzel és a szennyvízzel kapcsolatos higiénés nevelés; — az állatról az emberre terjedő betegségek elleni küzdelem és — a mezőgazdasági üzemekben az egészséges környezet megteremtése. Védjük az embert A felvilágosítás feltétlenül tartalmazza azt az egyre inkább polgárjogot nyert felfogást, amely felismeri, hogy az egészségnevelő-munka orvosoknak, egészségügyieknek, pedagógusoknak, népvűvelők- nek, gazdasági vezetőknek, társadalmi aktivistáknak közös feladata. A falusi emberek jórészében még nem foszlott szét teljesen az a hit, hogy megfelelő egészségügyi ellátást csak pénzért lehet kapni. A IX. pártkongresszus határozataiból fakadó kormányintézkedések lényeges változást hoztak a falusi lakosság társadalombiztosítási ellátásában is, de a nehézségekhez hozzáiárul még a mezőgazdasági terület többé-kevésbé hiányos ellátása. Sok a várakozás. küldözgetés, ezért még sok a körzeten kívüli orvoshoz járók száma. Tervszerű. következetes munka szükséges a falusi lakosság általános és egészségűéi műveltségének fokozása érdekében. Csakis így érhető el hogy a falusi ember bízzon -z orvosában, a társadalombiztosítás ingvenes ellátásának legmagasabb nívójában. ÍÖbb a baleset A mezőgazdasági üzemi balesetek száma tavaly október végéig meghaladta az azelőtti egész évi számot, s az elmúlt évek statisztikája is emelkedő tendenciát mutat. Mindez összefügg a gépek és felszerelések, valamint a védő- berendezések állapotával, az emberek vigyázatlanságával. Az ipari jellegű bőrártalmak szaporodása várható volt, mivel a tisztálkodási lehetőségek a mezőgazdaságban — különösén a termelőszövetkezeteknél — rosszabbak, mint az ipari üzemeknél. Lényeges javulás csak abban az esetben következik be, ha kielégítő tisztálkodási lehetőségeket biztosítanak. A mezőgazdaságban tekintélyes szépét játszik a kemizálás. A vegyszeres növény- ápolás, a növényvédelem, a vegyszeres takarmányozás, a különféle vegyszerek, vitaminok, antibiotikumok, tápkeverékek alkalmazása. A mérgező anyagokkal dolgozók egészségének megóvása érdekében a védőszer előírásos raktározását, a kötelezd óvórendszabályok betartását mindenütt meg kell követelni. dr. Homok! László » SZOT TB. lg. ellenőrző főorvosa (Folytatjuk) Tsz a Tarosban r A Palócföld Tsz székhelye Balassagyarmat. Az elnöki irodában Halaj Ferenc elnök és Deák Pál agronómus fogad. — Nem új a kérdés, mi is gondolkodtunk ezen — mondja az elnök, aztán gépkocsiügyben telefonál és elkezdődhet a beszélgetés arról, hogy előny, vagy hátrány az, ha egy termelőszövetkezet a városban székel. i Alkalmazottakból tsz-tagok — Nos — kezdi a beszélgetést Halaj Ferenc — nem éppen kedvező a helyzetünk, ha a munkaerőt nézzük. — A környező tsz-ek sokat fejlődtek az utóbbi időben. Ha valaki faluról munkát keres Gyarmaton, a legkisebb az esély arra, hogy nálunk „telepszik” meg. Elhelyezkedik valamelyik ipari üzemben, hiszen ezért jött el a falujából. Ez az egyik oldala a kérdésnek. A másik, hogy ugyanakkor kell az idegen munkaerő, hiszen a kampányidőszakban - nem nélkülözhetjük őket. Deák Pál helyesel és mindjárt számadatokkal is alátámasztja, amit az elnök mondott. Az adatokból kitűnik, hogy az elmúlt évben 14 közCJj edzőkemence a Síknveg’g’iárban Étvágygerjesztő ötlet A pásztói községi tanács kezelésében • kényszer-vágóhíd működik. Jövedelme jócskán hoz a tanácsi kasszába. A vá- góhídról annyi tőkehús kerül ki, hogy — olykor kétheti tárolás után — Vácra kell szállítani. Bosszantó, hogy ugyanakkor bácskai rizses, házikolbász, abárolt szalonna csak hírmondónak jut néha a boltokba. Figyelemre méltó ötlet, hogy a vágóhídon létesítsenek feldolgozó üzemet. Sok áruféle lekerülne a hiánycikkek listájáról, s ami szintén nem utolsó szempont; a vágóhíd- ból származó tanácsi bevétel körülbelül megkettőződne. A teldolgozó üzemhez szükséges kellékek javarésze rendelkezésre áll. Hisszük, horfy az étvágygerjesztő ötlet megvalósításának segítője sok — akadályozója viszont egy sem akad. Középkori hamis pénz Lengyelországban Stary Drwask városban egy régi kastély udvarán folytatott ásatásoknál kiderült, hogy a pénz- hamisítás nem modern találmány. Az ásatásoknál ólonv matricák, pénzérmékről készült rajzok és egyéb felszerelési tárgyak kerültek napvilágra, amelyekből kitűnik, hogy XV. századbeli hamis nénzverdét tártak fel. Ezt a véleményt alátámasztja, hogy egyetlen krónika sem említi, mely szerint a városnak bármikor is hivatalos pénzverdéje lett volna. Autón Párizson át negyedóra alatt Az elmúlt év utolsó napjaiban felavatták Párizsban a Száj na-jobbparti gyorsközleke- désű autóutat, amely 13 km hosszúságban keresztezés nélkül teszi lehetővé az autóközlekedést. Elvben 60 km-es sebességgel két kocsisor haladhat, s ez óránként több, mint háromezer jármű áthaladását biztosítja. A pincetérbe beépített hatalmas hűtőventillátor motorja feldübörög, a betonpadló finoman remeg a lábunk alatt. A új edzőkemencét már felfűtötték, a végtelen szalagon, csipeszekre aggatva indulásra, azaz hogy edzésre kéedzokemence szén állnak az üveglapok: autóbusz, és vonatablakok lesznek belőlük. A berendezést körülállják: a gyárigazgató, a termelési osztályvezető, az üzemvezető és a munkások. Figyelik a géphez beosztott emberek és az osztrák szerelők mozdulatait. Az egyik osztrák — a Rubo Glas cég szakembere — int, és a kemence egyszerre három üveglapot nyel el. Alig telt el egy perc, az osztrák bekapcsolja a hűtőberendezést, a dübörgés felerősödik, a lejármüüveget. Háttérben az áj (Koppáy György felvétele) vegő áramlik kifelé megany- nyi fúvókán keresztül, az egész géprész excentrikus pályán körmozgásban van. A tábla a két fúvókasosr közé ért. A felbevített üveget hűti, s ezzel edzi. Aztán a tábla a szalagon kifut, leakasztják a csipeszekről, próbaládába teszik. Valaki rááll, hintázik rajta, nem törik. Majd erős ütést mérnek a sarkára: az üveg szilánkmentesen, borsónagyságú darabokra törik, kézzel megfogható, morzsolható, mint a kukorica. Es így tovább egyik próbaedzés a másik után, azzal a különbséggel, hogy a többi üveget már nem törik el, hiszen kész, eladható, járműbe beépíthető edzett biztonsági üveg ez... A Síküveggyár új üvegedző üzemét még építették, amikor a gyáriak felszerelték az első, saját kivitelezésű, edzőkemencét — a gyárban sorrendben a harmadikat. Mintegy másfél millió forintba került, s tavaly helyezték üzembe. Ezt itt, a még újabbat, január közepén kezdte szerelni a berendezést szállító osztrák cég néhány szakembere. Het- vennégyezer dollárba került. * teljesítménye több. mint háromszorosa az előzőnek. Ez már a próbaüzemeléskor is kitűnt. Azonkívül korszerűbb a hűtőberendezése: a mozgó fúvókák nem egy pontra fújják a levegőt, s így az ablakon sem látszanak majd látást zavaró foltok. A kemencét lehet kézivezérléssel, fél- automatikusan is működtetni, de teljes automatikával is rendelkezik. Ezért a munkásoknak csak arra kell ügyelniük, hogy a kemencénél mindig legyen elegendő „táplálék”, edzésre váró táblaüveg. Erre jó a raktárban levő százhúszezer négyzetméter elsőosztályú síküveg. Az új berendezés e hét végén már üzemszerűen termel. Az osztrák szerelők egy időre a Szovjetunióba utaznak — ott is van munkájuk. Március 3-án térnek vissza, amikor hozzálátnak egy ennél is nagyobb teljesítményű edzőke. mence szereléséhez. A Síküveggyár tavalyelőtt nyolcvan- ezer négyzetméter járműüveget termelt. Az idén ez meghaladja a negyedmilliót. A munkásnő, Csányi Nándorné. az egyik osztrák szerelő, Paul Pfluger segítségével a végtelen szállítószalag csipeszeire függeszti az edzendö utáni beszélgetés Balassagyarmaton ségből toborozták az alkalmi munkásokat és a tagok 28 900 munkanapja ' mellett az „idegenek” 12 300 munkanapot dolgoztak. — Sokat törtük a fejünket, hogyan lehetne „frissíteni”, stabilizálni a tagságot — így az agronómus. — Száznegyven holdon burgonyát, 50 holdon dohányt termesztünk többek között. Az idegen munkaerő? Az igazság az, hogy nélkülük „zsákutcába” jutottunk volna. A tagság 60 százaléka idős. Életkoruk 50—60 év között van. Az elmúlt évben ügyeltünk arra, hogy a tsz ne legyen „átjáróház”. Javult a munkaerkölcs. Á fizetésről most nem beszélek, hiszen a zárszámadáson mindenki elégedett volt. Most az alkalmazottak is beléptek, ezzel az életkori statisztika javult. A 34 ú;j tag 20—40 éves. és valamennyien érdekeltek a termelésben. Ez a munkamorál szempontjából nem közömbös. Bonyodalmak a kertészet körül ködő öntözéses kertészetünket nem sajátítják ki, már előrébb tartanánk. Szépen termett azon a területen minden. Nem is volt baj addig, amíg 1963-ban a csontraktárat a közelébe nem építették. A KÖJÁL közbeszólt és „ugrott” 600 ezer forint, amit az öntözőberendezésre költöttünk... A haszonról nem is beszélve. Pillanatnyilag is pereskedünk ebben az ügyben a MÉH-vel.. — Még szerencse, hogy Szo- bok-pusztán is termeltünk zöldségféléket — szól közbe Deák Pál. — Itt száraz viszonyok mellett folyt a termesztés, ám a 15 hold talaja tipikusan kertészeti és öntözéssel, ha nem is primőröket, de különféle szárazföldi zöldségféléket nagy mennyiségben termeszthetünk. A Nyírjesben levő halastavaktól a vízelvezető árok a kertészet mellett folyik el, Itt az öntözés megoldható. Ezt á 15 holdat igyekszünk majd fejleszteni. A városi piacon bővítjük az elárusító helyet, igyekszünk növelni \az áruellátottságot. Az új benzinkút szomszédságában móca. Ez is a gyarmatiak asztalára kerül, mint a burgonya és a többi zöldségféle Oa tudat és fegyelem — Tervezünk, számolunk, hogy a balassagyarmatiak és mi Is jól járjunk. Hogy miért nincs esetleg a nagyobb üzemek mellett kisebb elárusító- hely? Ha érkezik ilyen igény, gazdaságossági számítást kell végeznünk, megéri-e? Egy biztos, ha már az előnyöknél tartunk: a kisegítő üzemágak működtetésére nagyobb lehetőségünk van és lesz, mintegy falun működő tsz-nek. Helyben vannak a vállalatok, így nagyobb az esélyünk a munkavállalásra — mondja búcsúzóul Halaj Ferenc elnök. Indulok, de nem tudom megállni, hogy meg ne kérdezzem: hogy telt a zárszámadás „nem hivatalos része” a Palóc Étteremben? Deák Pál nevet. — Kitűnően — mondja. «— Először fordult elő a tsz történetében. hogy másnap mindenki a helyén volt, végezte a munkát úgy. ahogy kell... Ez viszont már öntudatról és önkéntes fegyelemről tanúskodik. Szokács László Megtalálták a „japán Ikarusz” sírját Harminc évi keresés után megtalálták a „japán Ikarusz" sírját. Tomano város emlékvédelmi bizottsága felfedezte Kokisinak, a „madárként repülő embernek” a sírját a Daikenje templomban, Tomano közelében. Régi Írásokból kitűnik, hogy Kokisi 1789-ben szárnyakat szerelt a hátára, és Okajava prefektura felett elvitorlázott a levegőben. Kokisit rendre- utasították méltatlan magatartása miatt, és Sisuoka prefektusába száműzték. „mert utánozta a madarakat;* Vemzeftör kiállítások a Szovjetunióban Az idén a Szovjetunióban két nemzetközi és 50 szakosított kiállítást rendeznek. Az idei kiállítási szezont az NDK szakemberei nyitották meg, akik Moszkvában, Le- ningrádban és Tbilisziben vegyipari gépeket és berendezéseket mutattak be. Az NDK egyébként 1945 óta 75 kiállítást rendezett a Szovjetunióban. Újra az elnök veszi át a szót, és az értékesítésről beszél. — A kertészetről kérdezett. Ha a korábban 25 holdon műegy zöldség-gyümölcs üzletünk is működik. A hazai piacon igyekszünk, amit csak lehet, ériékesíteni. Van szórványgyümölcsösünk, és ebben az évben 20 holdon terem a sza-
