Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-11 / 35. szám
1968. február 11.. vasárnap NÖGBAD 11 Farsangi jelmezbál SZÜTS LÁSZLÓ: Mese a hógolyóról Volt egyszer egy hógolyó, ide-oda csapkodó, mégis soha nem fogyó, inkább egyre dagadó. Nem fért már az utcákba, kigurult a határba, nem volt keze, sem lába, de a dombot megmászta, csúcsán megült dölyfösen, fehérlett ott hűvösen, s kimondotta kereken: ki más az úr, ha 6 nem?! Égre gurult tűz-golyó, elolvadt a hógolyó, patak lett csak, nem folyó, csörgedezd, csobogó. FütsOnk takarékosan A helyesen megválasztott kályha is csak akkor gazdaságos, ha helyesen fűtünk benne A cél: a lehető legtöbb meleget „kivonni” a tüzelőanyagból. Az egész napos fűtést igénylő helyiségekben az áramló levegővel melegítő kályha használata gazdaságos. Ilyenek a sokkürtű fakályhák (Zephir-), a Meidinger-rendszerű köpenyes kályhák, valamint a fa-, szc.. (koksz) vagy a vegyestüzelésű cserépkályhák. Ha csak a nap bizonyos óráiban kell fűtenünk egy helyiséget, akkor elégséges a sugárzó hővel melegítő, a bélésnélküli, közönséges vaskályha. Egyaknás szenes kályhában úgy fűtsünk, hogy a szénnel való feltöltés után felülről gyújtsuk be. A füstcsatorna hátsó, felső légelzárója legyen nyitva, amíg a szén lánggal ég. A kályhaajtón levő légszabályozót úgy kell beállítani, hogy a szén fehér, korommentes lánggal égjen. Kétaknás szenes kályháknál tartsuk be a következő fontos szabályt: begyújtás után csak akkor töltsük fel, amikor a parázs már felért az aknák közötti válaszfalig. A levegő helyes adagolására ebben az esetben is ügyeljünk. A fával fűtött kályhák gazdaságos felmelegítésének két „titka” van: a Jól beszabályozott levegőmennyiség és a kellő időben való lezárás. A sok levegővel való gyors elégetés, sok hőveszteséggel jár. Ha a fa már csak izzik, azonnal zárjuk le a kályha ajtaját. A fával fűtött cserépkályhába sohase tegyünk szenet, mert a csatornákat a szén szilárd égéstermékei hamar eltömik. A vegyestüzelésű cserépkályhák légjáratai függőleges fca- gozásúak. Itt arra ügyeljünk, hogy á rárakáskor az izzó szenet toljuk hátra, s ne borítsuk el teljesen a friss, hideg szénnel. Koksztüzelésnél arra kell törekednünk, hogy minél hamarabb, felülről égessük a kokszot, mért különben a tűz fölött keletkező, a tüzelés szempontjából értékes szén- moroxid haszontalanul távozik s) a kéménybe. Végezetül: lehetőleg egyenlete nagyságú szénnel tüzeljünk ■( a szénport csak kellő óvatossággal adagoljuk, mert könnyen robbanást idézhet elő. MIELŐTT jelmezbeszerzési útra indulnánk, gondosan vizsgáljuk át a ruhásszekrényt, és a rongyoszsákot, mert erre a célra sokféle használható holmit rejtegetnek. Egy jól választott maszkkal, és ehhez alkalmazkodó magatartásunkkal nagyobb sikerünk lehet a jelmezbálon, mintha tetőtől- talpig „beöltöztünk” volna. A különböző színű harisnya- nadrágok például úgyszólván minden jelmezhez szükségesek. A fekete harisnyanadrág fekete munkaköpennyel kéményseprő, kis fekete szoknyával, pulóverrel lepke, katicabogár, szarvasbogár, vagy más ötlet alapkelléke lehet. Ugyanígy a fehér, a barna, a zöld stb.. A1 mellékelt rajzon egy olyan fejkötő szabásmintája látható, amelyet ugyancsak sokféleképpen használhatunk. (Könnyen ráerősíthető a drótból készült rovarcsáp, az ösz- szehajtott rajzlapból csipkézett kakastaréj, a kartonból vágott és a fejkötő szürke anyagával bevont nyuszifül és kis leleményességgel űrhajós, vagy búvársapkává alakítható). A fejkötő arcot körülfogó szélén öt, egycentis bevarrást Zsírolvasztás Sokszor panaszkodnak a háziasszonyok, hogy már a nyár derekára megavasodik a zsír. Ennek oka bizony gyakran már zsírsütésből adódik. Ha nem sütjük ki eléggé a zsírt és vízrészecskék maradnak benne, megpenészedhet. Ha meg nagyon megsütjük, megbámul és a túlsütött zsír hamar megavasodik. Hogyan süssük tehát a zsírt? Szabály, hogy külön kell kisütni a szalonnát és külön a hájat, mert a hájban kevesebb a kötőszövet, a zsír tehát hamarabb kisül belőle. A bírnak valót lehetőleg egyenlő nagyságú, 3—4 dekás darabokra vágjuk és feltétlenül zománcozott edényben (semmiképpen sem az avasodást elősegítő rézüstben) süssük, öntsünk alá — 10 kiló szalonnához — háromnegyed liter vizet, s lassú tűzön sütve, gondosan kevergessük, hogy le ne égjen. A zsír akkor jó, ha fehér zománcozott merítőkanálban nézve, aranysárga színű. Megtudhatjuk úgy is, hogy elegendő ideig sült-e mar a zsír, hogy a tepertőt az edény oldalához nyomjuk. Ha sistereg, akkor még van benne zsír, tehát tovább kell sütni, de - nagyon óvatosan csendes tűznél, hogy el ne égjen. A forró lúggal kimosott, meleg vízzel többszörösen átöblített zsírosbödönt szárítsuk ki és csak azután szűrjük bele a tiszta zsírt. Az edény alján levő tepertőmorzsás zsírt külön edénybe tesszük, s azt használjuk el leghamarabb, mert ez gyorsabban avasodik. Ha a zsír félig kihűlt, fakanállal kevergessük meg, hogy légbuborék ne maradjon benne. A bödönt addig ne fedjük le, amíg a zsír teljesen ki nem hűlt. Ezután a lefedett zsírt sötét, hűvös, száraz helyen tartsuk, mert ez az avasodást gátolja. jelöltünk, a tarkó felőli szélén pedig hármat. Ezt az oldalt varrjuk össze, félkör ívben a 35 centis, lekerekített darabbal. A fejkötő nyak körüli ré szébe szalagot fűzünk és ezzel összehúzzuk. A hóember ruhája fehér vatelinból készül. A már leírt főkötőhöz rövid, ingszerű ruhát varrunk, amelynek a derekát zsineggel megkötjük, az alját pedig a készítéskor kissé összeráncoljuk. Gombjai fekete vatelinból vannak, fején piros, vagy kék kartonpapírból ragasztott lábas, sárgarépa-orra pedig a maszk orrrészéhez ragasztott papírtölcsér (mintája a mellékleten látható). Ugyanilyen módon készül a kakas piros csőre is. HA A JELMEZHEZ parókára van szükség, azt úgy készítjük el, hogy megfelelő hosz- szúra vágott gyapjúfonállal (lehet fejtett is) egy dinnyehéj- sapka szélét körülcsomózzuk. A csomózás módja a rajzon felnagyítva látható. A paróka kopasz részére kerül a királyi korona, csillag jós-süveg, virágkoszorú stb. F. I. Kedveskedj 1 Ügyeskedj! Valami meglepetést kell készíteni édesanyádnak, aki sokat dolgozik érted. Sokszor láttad bizonyára, hogy forró lábast milyen kapkodva emel le a tűzről, ha hirtelen nem találja a konyharuhát! Végy elő rongyos zsákot, tűt, cérnát, ollót. Főzőkesztyűt készíthetsz a mellékelt rajz alapján. Tedd a kezed egy irkalapra, s rajzold körül, de jó nagyra. Vágd ki, majd a kiválasztott maradékból vágj 4 darab ilyen formát, két-két egymásra illesztett lapot varrj össze. Fordítsd ki s csuklónál is szegd el. Kis fület készíts, s ennek segítségével, akaszd a konyhában a tűzhely fölé, — hogy mindig kéznél legyen! . .. M...M. ' ßuitu a Piroska — És most mesélek neked Piroskáról és a farkasról. Egyszer Piroska elment sétálni a kerek erdőbe. Hallja ám, hogy jön utána valaki. A Lompos Farkas volt. Nagyon megijedt... — Butus a Piroska! A Lompos Farkas egy ketrecben lakik az állatkertben. Miért ijedt meg tőle? Különben is szólni kell a sarki rendőrnek és az telefonál, hogy vigyék vissza az állatkertbe! V. J Ki az erősebb? (Mari népmese) mart (A magyarokkal rokon, kis, nép a Szovjetunióban él.) Futott a nyúl a jégen, megcsúszott, elesett és megütötte a fejét. — Jég, erős vagy te? — kíváncsiskodott. — Erős vagyok. — Ha erős lennél, nem olvasztana fel a napsugár! „Ügy látszik, a nap erősebb’’ — gondolta a nyúl, s futott a naphoz. — Nap, erős vagy te? — Erős vagyok. — Ha erős lennél, nem takarna el a felhő! „Ügy látszik a felhő erősebb” — gondolta a nyúl, s futott a felhőhöz. — Felhő, erős vagy te? — Erős vagyok. — Ha erős lennél, nem kergetne meg a szél! „Úgy látszik, a szél erősebb” — gondolta a nyúl, s futott a szélhez. — Szél, erős vagy te? — Erős vágyok. — Ha erős lennél, a hegy nem maradna a helyén, ha ráfújsz! „Ügy látszik a hegy erősebb” — gondolta a nyúl, s futott a hegyhez. — Hegy, erős vagy te? — Erős vagyok. — Ha erős lennél, az egér nem rágna lyukat az oldaladba! „Ügy látszik az egér erősebb” — gondolta a nyúl, s futott az egérhez. — Egér, erős vagy te? — Erős vagyok. — Ha erős lennél, nem rettegnél a macskától! „Ügy látszik a macska erősebb" — gondolta a nyúl, s futott a macskához. — Macska, erős vagy te? — Erős vagyok. — Ha erős lennél, nem félnél a vénasz- szonytól! „Ügy látszik, a vénasszony erősebb” — gondolta a nyúl, s futott a vénasszonyhoz. — Any6, erős vagy te? Több se kellett a vénasszonynak, felkapta a piszkavasat, és a nyúl fülére csapott vele. Azóta fekete a nyúl füle. Aztán a farkára sózott egyet. Azóta kurta a nyúl farka. Majd a hamuzó seprűt ragadta meg, s jót húzott a nyúlra vele. Azóta szürke nyáron a nyúl szőre. (A Kígyót szült az öregasszony című mesekönyvből.) GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. A vízsz. 36 találmánya. (Névelővel. A függ. 9 folytatá.- sába írandó.) 10. Hajdan. 11. Tenger. 12. Cím röv. 14. Szülő. 15. K. T. 16. Katonai egység 18. Iluska. 19. Fölé ellentéte. 20. Hadonászás. 22. Hitelező ügyfele. 23. Lányok. 24. Fafajta. 25. Húz. 26. Török bíró. 28. A test egyik ürege. 29. Ide szállít. 30. Menyasszony. 32. Juttat. 33. Kacat. 35. Előidéző. 36. ötszáz évvel ezelőtt született. (Folytatása a függ. 17.) 40. Névelős szigetcsoport. FÜGGŐLEGES: 1. Férfinév. 2. Vigyázó. 3. Tekint. 4. Y. G. 5. Huszonnégy órai. 6. Vissza: költőnk. 7. Á- val végén időegység. 8. Férfinév. 13. Nyelvtani fogalom. 14. Amint németül. 17. A vízsz. 36. folytatása. 18. Csacsihangok. 19. Tenger. 21. Lett régiesen. 22. AÁD. 24. Épület. 25. Közép-európai városi 26. Karosszéria-fajta. 27. Hagymájáról neves. 28. Európai főváros. 29. Község Észak-Magyar- országon. 31. Fedd. 33. Növény. 34. Tarló mássalhangzói. 37. TA. 38. Tova. 39. Libahang. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1 és 36. A vasárnapi gyermekrejtvény helyes megfejtése: Eg- ressy Gábor, Brankovics György. Könyvjutalmat nyertek: Vo- nák Tibor Salgótarján. Ifj. Stefán György Salgótarján és Ecker Emma Bálassagyarmat. A könyveket postán küldjük el!
