Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-11 / 35. szám
1968. február lt. vasárnap / MOOR A D 5 Befejezés elő ff a ítépfroMfbizoffságok újjáválasztasz A fúrási küldöttértekezletekre készülnek A Hazafias Népfront IV. kongresszusát előkészítő munka már javában folyik. Megyénk számos községében újjáválasztották a népfrontbizottságokat, a választói gyűlések több mint kétharmadát már megtartották. Milyen tapasztalatokat hoztak a választói gyűlések mi a további feladat, erről beszélgettünk Marczinek Istvánnal, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkárával. — Terveinknek megfelelően január húszadikán megkezdődött megyénkben a községi, vároí.területi népfrontbizottságok újjáválasztása. Az eddig lezajlott több mint 110 községi és tizenegy városterületi bizottságba mintegy háromezer-ötszáz tagot választottak meg. Egy-egy bizottságba általában harmincat. Az eddigi tapasztalatok szerint legtöbb helyen a régieket jelölik ismét. A Cserélődés mintegy harmincszázalékos. Községi népfrontbizottságainkba is olyan tagokat választanak. akik rátermettek erre a felelősségteljes munkára, köztiszteletben álló személyek, s eddig: tevékenységükkel Is bizonyították, hogy rászolgáltak a dolgozók bizalmára. A választói gyűlések általá. ban népesek, a lakosság nagy része részt vesz azokon. Felméréseink szerint százötven— kétszáz választó jelenik meg a gyűlésen, s hatan-nyolcan is szót kérnek. És mivel az elnöki beszámoló az elmúlt négy év munkáját öleli fel, a vitában részt vevők is a négyéves fejlődéssel, főképpen pedig az országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölő gvűléseken felvetett javaslatok sorsával foglalkoztak. Tolmácson például hasznos kezdeményezés született. A községbeliek a virágos falu cím elnyerésére szólították fel a balassagyarmati járás községeinek lakóit. A mozgalomhoz számos helyen. így többek között Rétságon és másutt is csatlakoztak. Szátokon óvoda létesítését és egy fodrász beállítását sürgették. Aisópetényben, a községben levő kastély sorsának mielőbbi eldöntését kértek. Máshol a társadalmi munka növelését javasolták a község lakói, hogy a meglevő községfejlesztésből mind többet valósíthassanak meg. A választói gyűlés szinte valamennyi helyen színes, kultúrműsorral tarkított. Lucfal- ván és Sámsonházán például a Magyarországi Szlovák Dolgozók Szövetségének késztől - ci együttese adott műsort. Más községben az úttörők és kiszesek szórakoztatták a választói gyűlés résztvevőit. Azt is el kell mondani, hogy a gyűlések szervezéséhez igen nagy segítséget adnak a párt- szervezetek, a tanácsok és a nőtanács. Éppen a község asszonyai azok akik színes dekorációkkal látják el a művelődési otthonokat, kultúrtermeket, hogv barátságosabbá tegyék azokat. A tervek szerint február húszadikáig befejezzük a községi és városterületi népfrontbizottságok újjáválasztását. A járásoknál viszont már a járási alakuló gyűlésekre készülnek, amelyeket február húsz és huszonnyolc között rendeznek meg járási bizottságaink. A beszámolók a legtöbb helyen elkészültek. További feladatunk a március tizenegyedikei, mesvei küldöttértekezlet előkészítése, ahol megválasztjuk a hetven tagú megvei bizottságot és a tizenkilenc kongresszusi küldöttet Azt tervezzük, hogy a választások befejezése után valamennyi helyen visszatérünk a választói gyűléseken elhangzottakra, s a tanácsokká1 együtt keressük a felvetett gondokra a megoldást. — mondotta Marczinek István ? Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára. S. L. Bűnügyi riport tablókon Egon Ervin Kisch riportjaiból hiányoznak a bulvár-jelzők. Kisch semmiről nem állítja, hogy az szörnyű, borzalmas, kegyetlen. Ridegségnek tűnő tárgyilagossággal, de matematikai pontossággal sorakoztatja szigorú logikai sorrendben a tényeket. Látszólag az olvasóra bízza, hogy ítéljen, amint jónak látja: valójában azonban már a tények felsorakoztatása az ítélet. A megyei rendörfökapitány- ság dolgozói társadalmi munkások együttműködésével készítették a salgótarjáni József Attila Művelődési Házban megnyílt kiállítást. Címe és mondandója: Előzzük meg a bűncselekményeket. A kiállítás alkotói Kisch imént ismertetett módszerével éltek. Nem csináltak krimit. Óvakodtak a harsány színektől; tablóik fegyelmezett egyszerűséggel, a szemnek kellemes tónussal hívnak: Jöjj, láss, okulj. Lesz erre mód a megyei művelődési házban e hó végéig; aztán a megyeszékhely két másik kultúr házában; utána pedig valamennyi járási székhelyen és minden nagyobb településen. Valószínűleg ott is felvetődik a kérdés: Miért csaknem kizárólag Nógrád megyei, s miért nem újabb események alapján állították össze az anyagot? Egy-egy látogató nézetével ellentétben mi úgy látjuk: ez a helyes. A kiállítás Nógrád megyeiek részére készült. Ami a meggyőző munkában igen fontos: így jobban szól szívünkhöz. Bevált gyakorlat ez; így dolgoznak — például — a Borsod és Szolnok megyei rendőrök is. Lapunk részére megtisztelő, hogy a szerkesztők bőven merítettek igazságügyi rovatunk cikkeiből. Igazságtalan lenne a frisseség hiányát hibául, felróni. A kiállításnak nem az a rendeltetése, hogy az utóbbi hetek sajnálatos eseményeit elevenítse fel, s be nem fejezett ügyekben céltalan találgatásnak adjon tápot. Hogy mi a célja, megmondtuk. Faluról falura Muzsikaszó a pártházban Tolmácson, a közgyűlést követő vigalomban, a diósjenői fmsz zenekara muzsikált. A vezetők és a tagok otthonban járták a csárdást egészen addig míg bele nem fáradtak. Horváth Gyula vonója valósággal vibrált a hegedű húrjain. Hangja szinte simogatta a fejkendős asszonyokat, deres fejű férfiakat. ..Széles a Balaton vize, keskeny a híd rajta .. Azok meg egymásra tekintettek. elismerően biccentettek. Mintha csak valameny- nvien arra gondoltak volna: a fiatal prímás valóságos mestere a hegedűnek, a dalnak. Vass József elnök ünnepi sötét ruhában hallgatta a muzsikát. Egyszer csak azt mondta: — Bizony, néhány esztendeje még a legvidámabb dal sem tudta volna jókedvre deríteni a tagságot... Mesélte, amikor hat esztendeié a szövetkezetbe került, akkor is zárszámadást ültek. Elődjének már arra sem volt bátorsága, hogy elmondja a beszámolót. Vass József állt hát a tagok elé, és bejelentette: mindössze 13 forintot ér a munkaegység. Igaz, azt Is »1 mondta, ennél az évnél mindenképpen jobbat akar \ legfontosabb feltételnek a munkát szabta, s a vezetőség, és tagság közös erőfeszítéseit. S alig telt el néhány esztendő, a termelőszövetkezetben 43 forintra nőtt a munkaegység értéke. A közgyűlésen az elnök arról beszélt, aki nem vonta ki magát a közös munkából az kereshetett. A ' több mint nyolcmilliós árbevételből futotta mindenre. Amellett, hogy egymillió-nyolcszázezer forintot tartalékoltak, fizetni is tudtak szépen. Kiadtak a tagoknak és alkalmazottaknak tavaly több mint négymillióháromszázezer forintot. Sokan kérdezték már Vass Józseftől, hogyan jutottak idáig? — Azt hiszem, nekem már az első napokban sikerült azt a húrt megpendíteni, ami a legjobban szólt — mondta az érdeklődőnek a tőle megszokott nyugalommal. Értelmet adott a munkának. Anyagilag tette érdekeltté a tagokat, hogy szívesen, jól dolgozzanak a közösben. Céljukat elérték. Annyira, hogy a szövetkezet vezetői most mór más húrokat pengetnének, áttérnének a készpénzes munkadíjazásra. A tagok nagy része, kiváltképpen az idősebbek, egyelőre makacsul tartanák a munkaegységet. — Ha már annyira ragaszkodnak a pénzfizetéshez, hát rendben van — mondta Dinkó János az elnöknek, amikor az a készpénzes munkadíjazás előnyeit hangoztatta. — Adjanak a fiataloknak pénzt. Mi idősebbek már csak megmaradnánk a munkaegység mellett ... A három kiló búza, az egy kiló árpa, meg a 33—34 forint készpénz ugyancsak becsületet szerzett a munkaegységnek Tolmácson. Olyannyira, hogy Vass József kénytelen volt 15 termelőszövetkezeti tagot Érsekvadkert- re vinni, hogy az ottani vezetők. tagok szójából hallják: a 60 forintos műszaknormával sem járnak éppen rosszul. Még a látogatás után is jó időnek kellett eltelni — közben heves szócsatákat vívtak a közgyűlésen, a szövetkezeti irodán, még az italboltban is — amíg a tagok egy része hailott az úi felé. Gonda János takarmányos így indokolta ezt: — Az elnök, a vezetőség eddig sem akart nekünk rosz- szat. Jó. boev hallgattunk rájuk ... Ma már 43 forint a munkaegység ... Fogadjuk meg hát most is tanácsaikat. így yólokedett Zomborka János feiőgulvás: — Ha van pénze a szövetkezetnek akkor mégiscsak 1R1 iöi inkább a készpénzes díjazás ... Vass József gyorsan bebizonyította — Immár ki tudja dl gazdag oíz őz szag a Hollandiai útijegyzet Az ország területének jelentős részét a víztől, a tengertől hódította el a szorgalmas holland nép, s ez a harc, újabb területek szerzéséért ma is folyik Scheveningenben és Amsterdamnál láttam a 30— 50 méter magas, dünékre épült kőgátakat, amelyek az ország földjét védik a víztől. A területnek csaknem fele 5—7 méterrel mélyebben fekszik a tengerszintnél. Jó példa Amsáll a világon. (Az átlagos tejhozam 1963-ban 4140 kg volt, 3,75 százalékos átlagos zsír- tartalommal.) A világhírű holland sajtok Gouda, Alkmaar, Hoorn és Edam piacairól kerülnek forgalomba. A tejtermékek exportjában Hollandia az első között szerepel a világpiacon. A szarvasmarha-tenyésztésen kívül jelentős ser- tés+ és baromfitenyésztés is folyik az országban. re. Néhány gombnyomás és kezében van a fedélzeti belépő, valamint a kitöltött repülőjegy. A poggyász megindul az automatizált futószalagrendszeren és többé semmire nincs gond. Színes, világító számtóblák mutatják az utat a beszállási hely felé. Mint három kinyújtott kar, halad a három főfolyosó. Itt már nem kell gyalog menni, mozgójárdák viszik és hozzák az Az egykori tengeri csata színhelye — a schipoli repülőtér terdam repülőterének neve, Schipol. Schipol — tengeri csata. A XVI. század függetlenségi harcai során e terület felett ütköztek meg a holland hajók a spanyol flottával. Az egykori tengeri csata színhelyén ma hatalmas repülőtér.. A víz teszi gazdaggá Hollandia földjeit. Jellegzetes a hollandiai táj: dús legelők, békésen legelésző tehenek. A tápdús fűnek is nyilván szerepe van abban, hogy az egy tehénre jutó tejhozam tekintetében az ország az első helyen hányadszor, viszonylag rövid idő alatt —, a fizetésnek semmi* akadálya: — Már tavaly sem vettünk igénybe semmiféle hitelt. Megoldottunk mindent a magunk erejéből. Soha ennyit nem tartalékoltunk, mint ebben az esztendőben. Az egymillió- nyolcszázezres tartalék any- nyit jelent, hogy az év első felében akkor is kifizethetnénk az 50 forintos munkanormát, ha sehonnan sem kapnánk egyetlen forintot sem.,. Ha még az alkalmazottak munkabérétől eltekintenénk, akkor jóformán az egész esztendőre biztosított volna a tagok keresete. Ilyen biztonságos gazdálkodás. körültekintés láttán a tagok úgy döntöttek: dolgozza ki a vezetőség teljes alapossággal a készpénzes díjazást. Ugyanakkor állítsák vele szembe azt is, mit kapnának a tagok, ha munkaegységért dolgoznának. Ezek a józan érvek döntsenek aztán a tervtárgyaló közgyűlésen, ahol a jövedelem növelésének további lehetőségeit is meg- hánvják-vetik. S azt is, hogy a 15 mázsás búzatermést a 8,5—9 mázsás dohányt, a több mint 3100 literes tejhozamot hogyan lehetséges tovább növelni. Mert a szövetkezet, a tagok gyarapodásának kulcsa itt van. Ilyen gondokkal a vállukon vigadtak a diósjenői népi zenekar muzsikálóra a tolmá- csiak. Voltak, akik azt igyekeztek marvarázni. jókedvüknek. örömüknek más oka is van, mint a muzsikaszó. Akkor is, ha még oly gyönyörűségesen húzta hegedűién Horváth Gyula az igazán tehetséges fiatal prímás. Vincze Istvánná A legelők és szántók között — bármerre jártam Hollandiában —, ott csillog a csatornák kék vize. A csatornák részben kiegészítik az ország fejlett közlekedését, olcsó hajó- utat biztosítva áruik számára, s részben öntözésre, illetve á belvizek elvezetésére szolgálnak. Igenám, csakhogy az ország területének nagyrésze mélyebben fekszik a tengernél. Hogyan lehet a vizet ilyen körülmények között elvezetni ? Erre szolgáltak kezdetben a holland tájképek elmaradhatatlan szélmalmai. A friss tengeri levegő állandóan áramlik Hollandia felé. A szelet befogták a vitorlákba, s a szélmalmok hajtotta szivattyúk segítségével emelték fel a vizet; és juttatták vissza lépcsőzetesen oda, ahonnan származott: a tengerbe A XIX. században a gőz-, a XX. században pedig az elektromos meghajtású szivattyúk fokozatosan kiszorították a szélmalmokat. Számuk valamikor 9 ezer volt, ma alig éri el az ezret. Színes üvegpalota, — a hollandok büszkesége — az 1967 májusában megnyílt schipoli repülőtér hatszintes főépülete. Naponta 12 ezör utas érkezik, vagy indul innen a világ minden tájára. Külön szintről indulnak, s más szintre érkeznek az utasok. Az induló utasok jelentkezésére nem kevesebb, mint 66 jelentkezőhely áll rendelkezésre. Alkalmam volt megismerni az egész automatizált mechanizmust. Az utas bármelyik ablakhoz léphet, átadja útipapírjait, s ráhelyezi csomagjait az automata mérlegutasokat. A karok végén további folyosók: itt viszont csinos „stjuvik” vezette elektromos kisautók állnak az utazó rendelkezésére. A folyosók oldalán leágazások: zárt folyosón jut el az ember egyenesen a repülőgépbe. A holland elektromos ipar büszkesége, a világhírű Phi- lips-gyár konstruálta az egyedülálló automatizmust, arhely lehetővé teszi, hogy egy-egy utas papírjainak, poggyászainak kezeléséhez átlagosan mindössze egy perc és 20 másodperc szükséges. A tengerentúli utazások több formalitással járnak, s ezért az utazók papírjainak elintézése két perc 25 másodpercet igényel. Amikor az utas jelentkezik az ablaknál, a gombnyomások továbbítják az adatokat (a járat száma, úticél, osztály, férfi, nő, gyermek-e az utas) a központi ellenőrző terem gondolkodó gépedhez. . A mérleg automatikusain továbbítja ugyanide a poggyászok súlyadatait. A gép másodpercek alatt összesíti az adatokat és egy lámpa kigyújtásával jelzi, hogy rendben van a dolog, a gép még nincs túlterhelve. Ez a jelzés rákerül a fedélzeti jegyre, és az iratok kezelése máris befejeződött. A 40 gondolkodó gép teszi lehetővé, hogy óránként 40 gép szállhasson fel a hatalmas repülőtérről. Hollandia szép és természeti kincsekben gazdag ország. Urai az elmúlt századokban a gyarmatok kincseivel alapozták meg az ország gazdagságát. A gyarmatbirodalom széthullt, s ma a holland nép tehetsége biztosítja a jólétét; és teszi virágzóvá Hollandiát. Gáti István Világszerte emelkedik a tanulók száma A világ iskoláiban a tanulók száma 1950 és 1963 között 69 százalékkal emelkedett. A növekedés az első fokozatú iskolákban 57 százalék, a második fokozatú iskolákban 110 százalék, a harmadik fokozatú iskolákban pedig 130 százalék. Ugyanezen időszakban az afrikaiak oktatási intézményekben a tanulók száma •9 328 000-ről 26 205 0Ö0-re ugrott fel. Az ázsiai tanulók száma 72 201 000-ről 137 147 000 -re nőtt. Ezeket az adatokat az UNESCO nemrég megjelent statisztikai zsebkönyvének 3. kiadása közli.