Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-10 / 34. szám

VILÁG PROT FT IRTAT. EGYESÜLJETEK AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV EVF 34. SZÁM mmernmmatmÉímmtmm ARA 70 FILLER 1908 FEBRUAR 10., SZOMBAT s Akik elhordanák a várac Az olvasók fóruma (3. oldal) (A oldal; A labdarúgó NB ILI. sorsolása (5. oldal) A ío^lalkoztaiási gondok enwhílésére Uj könnyűipari vállalatokat létesítettünk — a regieket továbbfejlesztettük A Központi Statisztikai Hi­vatal Nógrád megyei Igazga­tósága jelenti a megye 196". évi társadalmi-gazdasági fej­lődéséről. Termelés, értékesítés Megyénk szocialista ipará­nak 1967. évi nettó termelése (alapvetően a szénbányászat visszafejlesztése, valamint nem kis mértékben az Öblös- üveggyár profilváltozásának következtében) összességében 4,7 százalékkal az előző év szintje alatt maradt. A szén­bányászat nélkül a megye ipa­rának nettó termelése az elő­ző évhez viszonyítva 1.6 szá­zalékkal nőtt. Értékben a ter­melésnövekedés (a Bányagép­gyár, öblösüveggyár, val amin t a Romhányi Cserépkályhagyár kivételével) 0,2—33,9, sőt egyes tanácsi vállalatnál (főként a létszámnövekedés eredménye­ként több mint 50 százalékos volt. Megyei székhelyű iparválla­lataink és kisipari termelőszö­vetkezeteink 1967. évi összes értékesítése mintegy 3 száza­lékkal haladta meg az 1966. évi szintet. A vizsgált vállala­tok a negyedik negyedév fo­lyamán befejezett termelé­süknél több mint 13 millió forinttal többet értékesítettek, így készáru-készletük éves szinten mintegy 7 millió fo­rinttal csökkent, annak elle­nére, hogy egyes vállalatok­nál (pl. a Nógrádkövesdi Kő­bányánál) a MÁV szállítási kapacitás elégtelensége foly­tán nagy összegű elszállításra váró (egyébként rendelés alapján szükségletre termelt) készletek vannak. A vállalatok (a megyei ipar alapvetően nehézipari jellege folytán) értékesített termékeik több mint 60 százalékát más iparvállalatnak, illetve a kész­letező vállalatoknak adták át. Külkereskedelmi értékesítésre a termelés mintegy 9 százalé­ka került. Az első—harmadik negyedévhez viszonyítva a negyedik negyedévben javult a közvetlenül, illetve a belke­reskedelmen keresztül közvet­ve, a lakosság részére törté­nő értékesítés. Éves szinten arányuk megközelítette az összes értékesítés 20 százalé­kát. A tanácsi szektorban ez az arány 43,6, a szövetkezeti szektorban 78,3 százalék. A megyei székhelyű minisztériu­mi ipar teljes értékesítésének 13,5 százalékát adta a belke­reskedelem, illetve a lakosság céljaira, értékben az összes ilyen célú értékesítés több mint felét tette ki. Megyénk mezőgazdaságának 1967. évi eredményeit a ga­bonafélék előző évinél ked­vezőbb termésátlaga és ter­méseredményei mellett, a ku­korica, a burgonya és egyéb kapásnövények termésátlagá­nak és termelési eredményé­nek csökkenése jellemezte. A terméseredményeknek meg­felelően kenyérgabonából 10. takarmánygabonából közel 20 százalékkal többet adtak át felvásárlásra, ugyanakkor pél­dául burgonyából a felvásá­rolt mennyiség nem érte el az előző évinek a felét sem. Csökkent a zöldsé g fe I vásárlás is. Szarvasmarhából termelő- szövetkezeteinkben az előző év végi állománynál 5,5, ser­tésből 17,5 százalékkal volt több. Vágómarhából a felvá­sárolt mennyiség az év fo­lyamán 2,7 százalékkal több, sertésből ugyanakkor 30 szá­zalékkal kevesebb volt mint 1966 folyamán. A tej- és to­jásfelvásárlás mintegy 15— 20 százalékkal haladta meg az előző évit. Foglalkoztatottság Megyénk szocialista ipará­ban (az 1967. szeptember 30-i teljeekörű felmérés alápián) a megyei székhelyű iparvállala­toknál és kisipari szövetkeze­teknél 23 ezer, az ipartelepek­nél további 12 ezer főt fog­lalkoztattak. A létszám több mint egynegyede női dolgozó volt. A nők foglalkoztatott­sági arányának javítása érde­kében az év folyamán a már meglevő könnyűipari (főként ruházati) vállalatainkat to­vábbfejlesztettük, és új ha­sonló jellegű ipartelepeket is létesítettünk. Az év végén me­gyénkben 11 textilipari vál­lalat, szövetkezet, illetve ipar­telep működött, mintegy 2900 fővel, melynek 92 százaléka női dolgozó volt; túlnyomó részük közvetlenül a háztar­tásból került az iparba. Vi­szonylag alacsony a nők ará­nya az építőiparban (15 szá­zalék), valamint a közlekedés­szállítás és hírközlés területén (18 százalék). Ez utóbbinál ki­vétel a posta, ahol a dolgozók 60 százaléka nő. Ugyancsak hasonló a nők aránva a ke­reskedelemben, valamint az oktatási és egészségügvi ága­zatban is. A nem mezőgazda­sági ágazatokban dolgozó munkások és alkalmazottak száma megközelíti a 60 ezer főt, és ennek több mint egy- harmada nő. A megye mezőgazdaságában a termelőszövetkezeti tagok száma 1966-hoz képest 2,4 százalékkal csökkent (nem éri el a 24,5 ezer főt sem), az alkalmazottak száma ugyan­akkor több mint 20 százalék­kal nőtt, és meghaladta a 4,5 ezer főt. Nehezíti a szövetke­zetek munkaerő-helyzetét, hogy az év végi állapot szerint a férfiak 54,5 és a nők 36,3 szá­zaléka 60 évesnél idősebb volt TASZSZ- nyilatkozat Vietnamról A lakosság pénzbevételei és vásárlásai A megye iparvállalataiban dolgozók átlagos havi keresete (a ZIM gyáregysége, a két üveggyár, valamint a textil­ipari vállalat kivételével) ál­talában 1—5 százalékkal ma­gasabb volt, mint egy évvel korábban. Az építőiparban az átlagkereset-növekedés ennél is magasabb Í4—10 százalékos volt, és összegsze­rűen 10 százalékkal meghalad­ták a szénbányászat nélkül számított ipari átlagkeresete­ket. A tanácsi bolti kiskeres­kedelemben és a vendéglátás­ban dolgozók átlagbére 3.2, a földművess zövetkezetekben dolgozóké átlag mintegy 2 százalékkal volt magasabb, mint 1966-ban. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben megnőtt a 60, illetve 80 százalékos előle­get folyósító szövetkezetek száma. A tagoknak 1967. év folyamán folyósított munka­egység-részesedés bruttó ér­tékben elérte a 190 milliót, az alkalmazottak részére ki­fizetett bérek összege pedig a 100 millió forintot. A költség- vetési szervek dolgozói ré­szére kifizetett bérelt mintegy 8 százalékkal haladták meg az 1966. évi szintet. (A növe­kedés a havi egyszeri fizetés­sel kapcsolatos áttérési előle­get is magában foglalja.) A munkabérek növekedését meghaladó mértékben (több mint 16 százalékkal) emelked­tek az egyéb béren kívüli juttatások. A nyereségrésze­sedés-kifizetés, valamint a társadalombiztosítási kifizeté­sek 7—7 millió, a családipót- lék-kifizetések 5 millió forint­tal nőttek. összességében a lakosság közvetlen készpénzbevétele az előző évhez viszonyítva mint­egy 10 százalékkal nőtt. (Elő­ző évben a növekedés 6,4 szá­zalék volt.) A pénzkiáramlásmál kisebb mértékben (7,8 százalékkal) nőtt a megye áruforgalma. A növekedés aránya a legala­csonyabb (3,8 százalék) a ru­házati cikkeknél volt, a ve­gyes iparcikkeknél ugyanak­kor igen magas, közel 12 szá­zalékos volt a forgalom emel­kedése, annak ellenére, hogy ez utóbbi árufőcsoportban a forgalom a negyedik negyed­évben visszaesett. Éves szin­ten különösen nagymértékben nőtt a centrifuga és a mag­netofon, valamint a gáztűz­hely és villanyboyler forgal­ma. (Az előbbieké közel két­szeresére —, az utóbbiaké 1,6-szorosára.) Az év folyamán megyénkben 331 új személy- gépkocsit vásároltak, és ezzel a magánszemély-gépkocsik szá­ma az év végén meghaladta a 2000 darabot. Az OTP-hitel- levéles vásárlás 1967. évben csökkent, és az ilyen címen igénybe vett hitelek összege nem éri el az előző év szint­jét. Az összes hitel-igénybevé­tel mintegy 6 millió forinttal magasabb volt mint az előző évben, és közel 6 százalékkal nőtt az év végi hitelállomány. Közel azonos arányban (5,7 százalékkal) nőtt az év végi betétállomány összege is. Egy takarékbetétkönyvre átlag mintegy 6401, egy lakosra pe­dig 1459 forint jut. Megyénk­ben 4255 főnek van gépkocsi- nyeremény-betétkönyve. A háztartások mind na­gyobb mérvű villamosítása következtében a lakosság vil- lamosenergia-fogyasztása 1966- hoz viszonyítva 14 százalékkal nőtt, és meghaladta a 15500 MWó-t. A fogyasztott villa­mos energia értéke 10 száza­lékkal volt magasabb, mint az előző évben. MOSZKVA (TASZSZ) A TASZSZ pénteken az alábbi nyilatkozatot tette köz­zé a vietnami nép hősi harcá­ról: — A szovjet. emberek lel­kesedéssel fogadták azokat a jelentéseket, amelyek beszá­moltak arról, hogy- a dél-viet­nami hazafiak, az amerikai- in­tervenciósok és saigoni ki­szolgálóik ellen vívott harcuk­ban újabb nagy sikereket arattak. A hadsereg és a par­tizánalakulatok a dél-vietna­mi polgári lakosság tevékeny támogatásával bátor csapáso­kat mértek az intervenciósok­ra és a dél-vietnami bábjaik­ra. Az utóbbi napok eseményei ország-világ előtt ismét bizo­nyították a dél-vietnami népi nemzeti felszabadítási mozga­lom hősiességét és erejét, meg­mutatták, hogy ez a mozgalom mennyire kifejezője a nép nemzeti törekvéseinek, meg­mutatta a mozgalom hősi el­szántságát. De egyidejűleg meggyőző bizonyítékkal szol­gált arra is, hogy mennyire korhadt a saigoni rezsim, amely csupán az amerikai szu­ronyokra támaszkodik, s e re­zsimnek a megszállók irányá­ban tanúsított szolgalelkű ma­gatartása teljes mértékben ide­gen a vietnami nép érdekei­től. Ami jelenleg Vietnamban történik megmutatja, hogy az Egyesült Államok agresszív irányvonala csúfos kudarcot szenved. Az amerikai inter­venciósok Vietnam békés la­kosságán akarják kitölteni ha­ragjukat a katona-politikai kudarcaikért, s ezért gyilkos bombázásokkal és rakéta! öve- dékekkél pusztítják Saigon, Hűé és más városok lakóne­gyedeit, lerombolva iskolákat, házakat és kórházakat. — A dél-vietnami hadmű­veletek kiterjesztésével egy­idejűleg Washingtonban olyan esztelen felhívások hangzanak el. hogy „határozott intézke­déseket” kell tenni egy szu­verén szocialista állam — a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen is. — A Vietnamba betört in­tervenciósok vandalizmusa felháborodással tölti el a szovjet népet. A jelenleg a Szovjetunió egész területén sok ezer ember részvételével lezajló gyűléseken a szovjet emberek megbélyegzik az ag- resszorokat, határozott támo­gatásukról biztosítják a viet­nami nép harcát. — Azok, akik az Egyesült Államok politikáját irányít­ják, ideje, hogy megértsék: az agresszió kiterjesztésével semmit sem érhetnek el, ám magukra zúdítják az igaz ba­rátaink támogatását élvező vietnami nép még nagyobb csapását. A Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormánya a napokban ismét kinyilvání­totta, hogy hajlandó tárgyalá­sokat kezdeni az Egyesült Ál­lamokkal, mihelyt az Egyesült Államok valóban minden fel­tétel nélkül megszüntette a bombatámadásokat és az ösz- szes többi háborús cselek­ményt a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen. A vi­lág közvéleménye támogatja a vietnami probléma rendezé­sét célzó ilyen értelmű igaz­ságos álláspontot. — Ha az Egyesült Államok komolyan tárgyalásokra tö­rekszik, akkor vajon . mi gá­tolja abban, hogy éljen is a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya és a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí­tási Front javaslataival. En­nek nincs akadálya. Az Egye­sült Államok ama köreinek makacssága, amelyek ,a viet­nami nép elleni agresszív há­ború folytatását szorgalmaz­zák, csak újabb vereségeket és kudarcokat ígér az Egyesült Államoknak. — A hős vietnami nép ügye diadalmaskodni fog, a vietna­mi nép számíthat a Szovjet­unió, a szocialista országok és minden becsületes ember ro­koné zenvére és támogatására. A tanács megtárgyalta Az egészségügyi helyzet és az idei költségvetés Balassagyarmaton A balassagyarmati városi tanács csütörtöki ülésén töb­bek között két kiemelkedően fontos napirendet tárgyalt. A város egészségügyi helyzetéről hangzott el jelentés, majd az 1968. évi fejlesztési és fenn­tartási költségvetést tárgyalta meg, illetve hagyta jóvá a ta­nács. Az egészségügyi csoport által készített jelentésből — amely a város 1967. évi egészség- ügyi helyzetéről szólt — ki­tűnik, hogy Balassagyarmaton az élve születések száma az előző évekhez képest emelke­dést mutat. A körzeti orvosi ellátás jó. Balassagyarmat, Ipolyszög és Patvarc több mint 14 ezer lakosát öt körzeti or­vos részesíti ellátásban. Egy körzeti orvosra 2869 lakos jut. Ez az országos átlagnál lénye­gesen jobb. A rendelőkben tor-, lódások vannak, mert a helyi­ségek és a várótermek kicsik. Az egészségügyi intézmények közül a városi kórház rende­lőintézete nehézségekkel küzd. A 15 főfoglalkozású orvos mellett 6 állás nincs betöltve. Az intézet működése a váro­son túl terjed, 110 ezer lakos egészségügyi ellátását végzi. A város, a balassagyarmati. a szécsényi és a rétsági járáson kívül a szobi, a gödöllői, a pásztói járás, sőt még Salgó- I tarján egyes szakrendeléseit is ellátja. Mindezek mellett 35 körzeti szakhelyközségi ren­delőről és 56 külközségi ren­delőről, 14 fogászati munka­helyről kell gondoskodnia. A nehézségek ellenére korszerű szakorvosi ellátást biztosít a betegeknek. A helyzeten gyö­keresen változtat, illetve javu­lást ígér, hogy még ebben az évben új rendelőintézet épül Balassagyarmaton. A tanácsülés több hozzászó­lás után elfogadta a város 1967. évi egészségügyi helyze téről adott jelentést. A költségvetési vitában, amelyet több hozzászólás után a tanácsülés ugyancsak elfoga­dott, először a fejlesztési költségvetésről esett szó. A város ebben az évben 17,8 mil­lió forintot fordít fejlesztésre. A célcsoportos beruházásokra több, mint 17 millió forintot biztosítottak. A vízellátás ja­vítása 7,5 millió, a szennyviz- csatorna-építés 4,5 millió fo­rintot tesz ki. Az egyéb beru­házások közül jelentős a Dó­zsa György úti nyolctantermes iskola és a rendelőintézet épí­tésére fordított mintegy 4 millió forint. Mindkét létesít­mény építési munkálatait eb­ben az évben kezdik és a kö­vetkező évben fejezik be. A városi tanács 1968-ban több. mint 63 millió forinttal gazdálkodik. Ebből az összeg­ből 67 százalékot szociális és egészségügyi, 21 százalékot kulturális célokra fordítanak. A városi kórház például 28 millió, a szociális betegottho­nok több mint hárommillió, az általános körzeti orvosi szolgáltatás mintegy három­millió forintot kap. A gyarmati általános és középiskolák összesen több mint ötmillió forintot kapnak a tanácstól. Ütak, hidak kar­bantartására másfél millió, parkfenntartásra 1,1 millió, köztisztaságra 1,3 millió forin­tot fordít a tanács. A felújí­tások közül jelentős a napkö­zi konyha munkálatainak be­fejezésére biztosított összeg és a 3-as számú óvoda bővíté­se Újdonság, hogy ebben az évben gyermekorvosi körzeti rendelőt kap Balassagyarmat. II könnyűipar 1968. évi beruházásai A könnyűipar termelése 1967- ben 10 százalékkal növe­kedett, s ez a különböző mű­szaki és közgazdasági ténye­zőkön kívül, elsődlegesen az előző években és a tavaly üzembe helyezett beruházá­sok eredménye volt. A terme­lés további bővítését szolgál­ják a most folyó, illetve az 1968- ban kezdődő újabb beru­házások. 1968-ban a vállalati dönté­si körbe tartozó beruházások aránya emelkedik az állami központi beruházások terhére. Ennek ellenére — mivel vi­szonylag nagy számban akad­nak korábban megkezdett be­ruházások, de mintegy 60 százaléka ez évben is állami döntések alapján valósul meg. Ilyen, költségvetésből finan­szírozott egyedi nagy beruhá­zás a Szentgotthárdi Selyem­szövőgyár kapacitásának bő­vítése, a Dunaújvárosi író- nyomó Papírgyár befejezése, a Lábatlani Vékonypapírgyár, valamint a Vásárosnaményi Forgács-ládagyár építése. Ezenkívül még 37 különböző beruházás valósul meg állami hozzájárulással. Az 1968-ban kezdődő újabb egyedi beruhá­zások cél.ia a Kner-nyomda bővítése A könnyűipari be­ruházások ágazati szinten, központi erőforrásokból ez év­ben csaknem egymilliárd fo­rintot kötnek le. A közeljövőben Budapestről Bonyhádra telepítik az Ifjú­sági Cipőgyárat, s ez Bonyhá- don 380 embernek jelent mun­kaalkalmat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents