Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

NÓG R í D 19fiR február 4. vasárnap OéNjsmeni katonai KilldSttstg Moszkvában MOSZKVA (MTI) Ali Szalem El-Baidh a Dél­jemeni Népi Köztársaság hon­védelmi minisztere szomba­ton látogatást tett Andrej Grecsko 'marsall, szovjet hon­védelmi miniszternél. A hiva­talos közlemény szerint „a mi­niszterek szívélyes, baráti megbeszélést folytattak”. Ké­sőbb a szovlet honvédelmi mi­niszter villásreggelit adott a vendégek tiszteletére. A dél-jemeni katonai kül­döttség néntek óta tartózkodik hivatalos látogatáson Moszk­vában. Öldöklő harcok Hueban Jarring kudarc» KAIRO (MTI) Az A1 Ahram című tekinté­lyes kairói napilap Gunnar .Tarring közel-keleti ENSZ- megbízott békéltető misszió­jának eredményeit kommen­tálva megállapítja, a svéd dip­lomata jelentést készül elkül­deni a Biztonsági Tanácsnak, amelyben közli, nem tudott semmiféle haladást elérni a közel-keleti rendezés ügyé­ben. A lap szerint Jarring most azt fontolgatja, hogy kérni fogja U Thant főtitkárt, hívja össze a Biztonsági Tanácsot és ez foglalkozzék a békéltető misszió eredménytelenségével. (Folytatás az 1. oldalról) „busás ellenszolgáltatás fejé­ben árulja el a Vietcong bú­vóhelyeit”, „s adandó alkalom­mal próbálja megölni” az út­jába akadó partizánokat. A röpcédulákon olvasható többek között a város rendőr­főnökének „hasmos jótaná­csa” arra vonatkozólag is. hogyan kell altatót keverni a partizánok italába. A városban változatlanul aggasztó az élelmezési helyzet Minthogy a legfontosabb élel­miszer-cikkeket hihetetlen magas áron csak a feketepia­con lehetett napok óta beszerez­ni. a kormány arra kénysze­rült. hogy ,a nyomornegyedek éhező lakói között élelmiszer­adagokat osszon szét. HANOI ..Nem egyszerűen katonai offenzíváról. hanem csaknem általánosnak nevezhető népi felkelésről van ’szó” — han­goztatják a dél-vietnami ese­ményekkel összefüggésben a DNFF hanoi képviselői. ..Ami Westmoreland tábor­noknak azt a megállapítását üeti. hogy lassan kifulladunk, erről azt mondhatjuk, hogy éppen ellenkezőlég, még csak a felkelésnek, ennek az álta­lános forradalmi lendületnek a kezdetén vagyunk. Olyan ez, mint egy lavina; a felszabadí­tás! népi fegyveres erők (a DNFF hadserege) és a forra­dalmi fegyveres erők (a la­kosság lázadó mozgalmai) egyre Inkább gyarapodnak”. „A kitűzött célok tekinteté­ben a DNFF hanoi köreiben rámutatnak, hogy az offenzív a és a felkelés folytatólagos vá­lasz a DNFF vezetőinek arra az őszi felhívására, hogy in­duljon győztes támadás a szá­raz évszakban (1967—68-as téli-tavaszi offenzíva), ám az offenzíva és a felkelés heve­sebbé vált azáltal, hogy az amerikai és a dél-vietnami parancsnokság utasítására megsértették és felfüggesztet­ték a holdújévi tűzszünetet”. Hosszú távon a célok válto­zatlanok, ugyanazok marad­nak, mint amelyeket a DNFF politikai programja tartalmaz: függetlenség, demokrácia, bé­ke, semlegesség és virágzói A Jelenlegi dél-vietnami helyzetről szólva a DNFF ha­noi képviselői két dologra hívják fél a figyelmet: az el­ső a népi mozgalom fontos­sága és nagy mértékű válto­zatossága. Hangsúlyozzák, hogy vannak olyan értelmisé­giek. ipari tekintélyek, dél- vietnami tisztviselők, kereske­dők, igen különféle szeméi, ségek, akik nem tartoznak a DNFF-hez, de részt vettek a városi népi felkelések irányí­tásában. Huéban és Saigon­ban létrejöttek olyan szerve­zetek, amelyek elsődleges fontosságú célnak tűzték ki az amerikaiak és a jelenlegi dél-vietnami kormányzat le­küzdését, és akik a DNFF po­litikai programjában lefekte­tett elvek szellemében cselek­szenek. A DNFF hanoi megbízottai másodsorban azt húzták alá, hogy a DNFF-en kívüli, de a DNFF programjának megfe­lelően cselekvő személyeknek az akciói arról tanúskodnak, hogy a front programja meg­felel ,,a dél-vietnami nép tö­rekvéseinek és vágyainak, és á DNFF az egyetlen politikai erő, amely dönt a dél-vietna­mi helyzet alakulásáról”. A Pueblo-ügyet Panmindzsonban újból megvitatják WASHINGTON Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy az ENSZ koreai katonai parancsnokságának megbízottja pénteken este Panmindzsonban találkozott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a koreai fegy­verszüneti bizottságban tevé­kenykedő rangidős tagjával, s négy órán keresztül tárgyal­tak zárt ajtók mögött. A ki- szivárgott értesülések szerint egyelőre csupán abban egyez­tek meg, hogy néhány napon belül ismét összeülnek. PHENJAN A KNDK rádiója közvetítet­te a Pueblo amerikai kém- hajó elsőtisztjének Stephen Robert Harris főhadnagynak nyilatkozatát. Az amerikai tiszt elismerte, hogy súlyos bűnt követett el, hangoztatta azonban, hogy ha hazatérhet az Egyesült Államokba, a jö­vőben tartózkodni fog min­den agresszív cselekmény­ben való részvételtől. Kije­lentette, hogy jól bánnak ve­le. SZÖUL A dél-koreai kormány, amely a Pueblo-ügyet a lehe­tő legnagyobb mértékben igyekszik a saját javára ki­használni, hivatalosan kérte, hogy az Egyesült Államok küldjön további amerikai csa­patokat Dél-Koreába, hogy azok „megvédjék az országot egy külső támadás ellen.” Súlyos büntetések Görögországban KHANIJA (MTI) Egy krétai hadbíróság pén­teken ítéletet hirdetett egy el­lenállási perben. Az öttagú katonai bíróság 35 vádlott kö­zül tízet sújtott különböző idő­tartamú börtönbüntetéssel. Tíz évre ítélte Flbosz Ioanni- deszt, a betiltott Centrum Unió Párt ifjúsági szervezeté­nek volt főtitkárát. Az ügyész azt hozta fel ellene, hogy két földalatti mozgalom élén állt. Egy újságírót négy évre ítél­tek. A többi ítélet hat hónap­tól három hónapig terjed. A vádbeszéd elsősorban ar­ra az állításra összpontosított, hogy a vádlottak csoportja fegyvert rejtegetett, bomba- merényleteket hajtott végre és november 7-én meg akarta ölni a Krétába látogató Pata­kosz belügyminisztert. Szovjet Jegyzék WASHINGTON (MTI) McCloskey, az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője pénteken bejelentette, hogy a szovjet külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott a Ro- wan-romboló és a Kapitan Viszlobovok szovjet teherhajó összeütközésének körülményei miatt EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Holdúiévi tájfun — A meg'eneklett kémhajó „halotti levele" — A Hallstein-doktrina A VILÁG FIGYELME e hé­ten ismét Dél-Vietnam felé fordult, ahol a dél-vietnami hazafiak által oífenzívájukkal ismét bebizonyították, hogy az óriási amerikai hadigépezet növekvő erőfeszítései ellené­re Is kezükben tartják a kezdeményezést, erősebbek mint valaha, és irreális min­den olyan számítás, hogy ka­tonailag legyőzhetők. A vietnami újév, az úgyne­vezett holdújév alkalmából a DNFF eredetileg hétnapos tűzszünetet ajánlott fel. A saigoni bábkormány erre csak másfélnapos tűzszünetet he­lyezett kilátásba, de ezt az ígéretét is megszegte, mire a szabadságharcosok országszer­te támadásba lendültek. „Aki szelet vet, vihart arat”, — mondotta a DNFF hanoi kép­viselője, s ez a mondás ki­tűnően jellemezte az elmúlt napok eseményeit: a megsze­gett fegyverszünet megtorlá­saként nem is vihar, hanem valóságos tájfun támadt, amely alaposan megtáncoltat­ta az amerikaik és dél-vietna­mi bábjaik hajóját. E tájfún még a hét végére sem ült el, teljes hatása ma még fel sem mérhető, de annyi máris bi­zonyosnak látszik, hogy ala­posan megrendítette Washing­ton egész délkelet-ázsiai po­litikáját, s megmutatta, hogy ez az agressziós politika mi­lyen ingatag alapokra és milyen téves számításokra épül. A „holdújévi tájfun” alapve­tő tanulságát — azzal a fenntartással, hogy nem egy befejezett, hanem még egyre továbbgyűrűző és szélesedő folyamatról van szó — a kö­vetkezőkben foglalhatjuk ösz- sze: TELJESEN ÖSSZEOMLOTT és nevetségessé vált az ame­rikai propagandának az az állítása, hogy a helyzet Dél- Vietnamban „stabilizálódott”, mert a partizánok „kimerül­tek” és már csak a „külső tá­mogatás tartja bennük a lel­ket”. Az elmúlt napok ese­ményei éppen arról tettek ta­núságot, hogy a DNFF válto­zatlanul széles tömegbázissal rendelkezik, sőt ez a bázis most még tovább szélesedett, mert hiszen a mostanihoz ha­sonló, az egész országra ki­terjedő akció elképzelhetetlen a lakosság széles tömegeinek aktív támogatása nélkül. Ez­zel alapvető csapás érte az eszkalációé politika „eszmei bázisát” is, mert bebizonyoso­dott, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen intézett terror-bombázások végeredményben hatástalanok maradtak, nem gyengítették a dél-vietnami hazafiak harci erejét, s Hanoi bombázásával nem lehet megvédeni Saigont, mint ezt a washingtoni héják állították. E tény nyilvánvalóvá válása máris nagy hatást gyakorolt a nemzetközi közvéleményre, s előbb-utóbb kétségtelenül hatással lesz az amerikaiakra is. Johnson elnök éppen ezért kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy az amerikai lakos­ság előtt bagatelizálnl pró­bálja a történteket. Péntek esti sajtókonferenciáján azt hangoztatta, hogy a partizá­nok offenzívája „nem érte el a célját”. A New York Ti­mes másnap reggel már csí­pős hangú vezércikkben vála­szolt az elnök kijelentéseire, s hangsúlyozta, helytelenül te­szi a kormány, ha megpróbál­ja lekicsinyelni a Vietnamban történteket. A partizánok e heti győzelmei annak a struk­túrának gyengeségét jelzik — hangsúlyozta a lap —, amely­re a Dél-Vietnamban kifejtett egész amerikai katonai erőfe­szítés- épül. A DRÁMAI GYORSASÁG­GAL pergő dél-vietnami ese­mények bizonyos fokig hát­térbe szorították a Pueblo- ügyet, amely a múlt héten még a világpolitikai előtér­ben állott és a nemzetközi feszültség veszélyes kiélezésé­vel fenyegetett. A tények is­mertek: az amerikai kémha­jónak a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság felségvize­in történt elfogására Washing­ton flottatüntetéssel és a KNDK megrohanását kilátás­Nowe Drog!: A budapesti találkozó véleménycsere lesz VARSÓ (PAP) A Nowe Drogi, a LEMP KB elméleti és politikai orgánu­ma februári számában szer­kesztőségi cikket közöl: „A szocializmus nemzetközi erői­nek egységéről” címmel. A cikk többek között meg­állapítja: a kommunista és munkáspártok e hónapban Bu­dapesten sorra kerülő kon­zultatív találkozója szemléle­tesen ilazolja azt, hogy meg­valósul a kommunista mozga­lom új nemzetközi tanácsko­zása összehívásának eszméje. Az imperializmus és a reak­ció nemzetközi erői, amelyek között az Egyesült Államok játssza a domináns és vezető szerepet az amerikai, „globá­lis stratégia” keretében világ­méretekben együttműködnek a szocializmus és a nemzeti fel­szabadító mozgalom ellen ví­vott harcukban. Az imperia­lizmus „globális stratégiájára” választ csupán a szocialista országok közös stratégiája, az összes forradalmi demokrati­kus, nemzeti felszabadító erők összehangolt akciói jelenthet­nek. A nemzetközi szolidaritás egy félévszázad során az egész kommunista mozgalom erejé­nek fő forrása volt. A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zása a jelenlegi feltételeknek legmegfelelőbb fórum, ahol véleményt lehet' cserélni és össze is lehet hangolni a kö­zös stratégiát. A nemzetközi tanácskozás távolról sem írja elő a résztvevők egységét va- lamennyi kérdésben. Ez nem is lenne reális. A szocializmus, amikor új országokra terjed ki, megőrzi ugyan egységes osztálytartalmát, de minden esetben konkrét nemzeti for­mákat ölt. Ugyanez a helyzet a világ különböző részeiben te­vékenykedő kommunista pár­tok esetében is, a saját orszá­guk politikai életében dolgozó pártok konkrét formában old­ják meg feladataikat. A kom­munisták nemzeti politikájá­ban megmutatkozó sokrétűség­nek ugyanakkor elő kell irá­nyoznia a messzemenő egy­séget külpolitikájukban. Az el­jövendő tanácskozás célja nem egyik vagy másik párt poli­tikájának a megvitatása lesz, még kevésbé valamelyik párt elítélése, „hanem a vélemény csere, valamint az akciók nem­zetközi méretű összehangolása, az imperializmussal szemben.’’ ba helyező fenyegetőzéssel válaszolt. A Biztonsági Ta­nács két ülésen foglalkozott az üggyel, majd az ülését elnapolták, a színfalak mögött azonban tovább folytak a tárgyalások. Washington, miu­tán rádöbbent, hogy kard­csörtető fenyegetőzéssel nem megy semmire, s méginkább maga ellen hangolja a világ­közvéleményt, a Panmlnd- zsonbán székelő koreai fegy- verezüneti bizottság Intézmé­nyét felhasználva, a KNDK kezdeményezésére közvetlen tárgyalásba bocsátkozott. Az első ilyen találkozó — mint Johnson péntek este közölte —, eredménytelen maradt ugyan, de a kétoldalú tár­gyalások fónala ezzel nem szakadt meg. Közben már maga az ame­rikai sajtó is elismerte, hogy a Pueblo valóban kémhajó volt. Arról ia beszámoltak, hogy az Egyesült Államok egész sereg ilyen kémhajót tart szolgálatban a világ min­den részén, egyéb kémmeg­bízatások mellett azzal a. fel­adattal, hogy különleges elekt­ronikus berendezések segítsé­gével kikémleljék és meg­fejtsék a rejtjeles titkos üze­netek kulcsait. A „PUEBLO”-ÜGY még ko­rántsem tekinthető lezártnak, de minden esetre egymagá­ban az a tény. hogy az Egye­sült Államok végül is ráfa­nyalodott a kétoldalú tárgya­lások megkezdésére, azt mu­tatja, hogy a Fehér Házban belátták: túlságosan kockáza­tosnak ígérkeznék a bizonyos körök által tervezgetett „má­sodik front” megnyitása Ázsiában. Aligha kétséges, hogy az e heti dél-vietnami események is kijózanító ha­tást gyakoroltak. A világsajtó címoldalain e héten a távol-keleti események domináltak de az európai politi­ka eseményed közül is említésre méltó az NSZK és Jugoszlá­via közötti diplomáciai kap­csolatok újrafelvétele. Emlé­kezetes, hogy Bonn 1958-ban szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Jugoszláviával, amikor Belgrád elismerte, az NDK-t és nagykövetet cserélt Berlinnel. Bonn akkor a Hallstein-doktrinára hivatkoz­va szakította meg a kapcsola­tokat, logikus tehát, hogy a most bekövetkezett újrafelvé- telt világszerte- úgy értékelik, mint ennek a hidegháború szülte doktrínának az áttöré­sét. A Times azt írja, hogy „a Hallstein-doktrinát, amely már régóta halott, most tel­jesen eltemették”, 6 a nyugat­német sajtó is úgy cikkezik, hogy Bonn ezzel a lépéssel kiállította a Hallstein-doktri- na „halotti levelét”. A berlini Neus Deutschland ugyanak­kor rámutat, hogy a Hallste- in-doktrina holttá nyilvánítá­sa még nem elegendő: igazi európai enyhülés csak akkor következhet be, ha az NSZK végleg feladja irreális „egye­düli képviseleti igényét”. Belgrádban pedig hangsúlyoz­zák: a diplomáciai kapcsola­tok helyreállításával orvosol­ták ugyan a néhai Adenauer kancellár kormánya által el­követett baklövést, de ez még nem jelenti, hogy ezzel már megoldódtak a két ország kö­zötti vitás kérdések. Dobsa János * ** * TEIJ VASAK A Nagyoroszi és Vidéke Általános és Értékesítő Szövetkezet Február 5—17-ig az Iparcikk Kiskereskedelmi V. 09 tonnás ruházati sxsikiixleteiben. ZSUK-tehergépkocsiját Salgótarjánban, Balassagyarmaton. Áagyoátonyban, Kisterrnyén, Mátra no válton értékesíteni kívánja. A gépkocsi kétéves. Könyv szerinti értéke: 48 ezer 30-10 százalék engedmény! forint. Eladás megegyezés szerint. #

Next

/
Thumbnails
Contents