Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-28 / 49. szám
1968, február * ü 3 QSereeti diákok Február végén egyre nehezebb kivárni a tavaszt. — Tétlenül még nehezebb — mondják a bercell gimnázium diákjai. Simkó Miklós és Hornyák Endre negyedikesek, az idén érettségiznek..,. — De előtte még kézilabdázunk egyet. Addig Is, amíg beköszönt a Jó idő, rendbohözzuk, befestjük a kapukat... Magdik, kukorica, tyúkok és kakasok. A berceli általános iskola (elsőtagozatos osztályainak tanulói felváltva gondozzák az iskola 32 baromfiját. A harminc tyúk és a két megtermett kakas „saját nevelés”, a tojások innen egyenesen a konyhára kerülnek. A képen a két ügyeletes: MatyOka Magdi és Nándori Magdi A berceli általános iskola egyik nevezetessége Tercsi gólya, mindenkinél jobban várja a tavaszt.Szállni nem tud és a kukoricát sem szereti. — A telet mégis jól átvészelte. Mindenki hozott •ekivalö faiatokat — mondják a gyerekek (Koppány György képriportja.) Tolmács volt a legjobb A napokban együttes ülést tartott a rétsági járási versenybizottság, valamint a Pa- lóctáj Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A tanácskozáson a járás termelőszövetkezeteinek múlt évi gazdálkodását értékeltek. A két versenybizottság egyaránt úgy döntött: az első hely a tolmács) Szabadság Termelőszövetkezetet illeti. Az elmúlt évben a tolmácsi gazdaságban volt a legeredményesebb a közös munka, s ígv a két versenybizottság a Szabadság Tsz-t országos értékelésre terjesztette fel. A második helyen a diósjenői Űj Barázda Termelőszövetkezet végzett, eredményét a megvei versenybizottsághoz juttatják el. Ózonnal a lenol ellen A felszíni vizekre telepített. vízművek számára világszerte egyre több gondot okoz az ipari üzemekből származó vegyi anyagok, köztük a fenol mérgező, és a víz ízét rontó hatása elleni küzdelem. Természetesen, nem kerülte el ez a probléma az Északnógrádi Regionális Vízmüvet sem. Miután külföldi vízműveknél sikerrel alkalmazták az ózont a fenol roncsolására, kellemetlen mellékhatásainak megszüntetésére, megkezdődtek ezzel kapcsolatban a hazai kísérletek is. Az első, voltaképpen nagyüzemi alkalmazásra Nógrádban kerül sor. A terveket a MÉLYÉPTERV ez év márciusának végére elkészíti, a technológiai berendezéseket a VILATI egri üzeme szállítja, illetve szereli. A kivitelezés még ebben az évben megkezdődik, s jövő év első negyedében üzembe helyezik az. Északnógrádi Regionális Vízmű ozonizáló berendezését. Több mint félmillió forintot osztottak Mérlegzóró közgyűlés a Salgótarjáni Lakáskarbantartó és Építő Ktsz-nél Megtartotta mérlegzáró közgyűlését a Salgótarjáni Lakáskarbantartó és Építő Ktsz. Ezúttal fizették ki a tagoknak a csaknem egyhavi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést. Tavaly csaknem 15 százalékul teljesítették túl a tervet. és a lakosság számára több mint kétmillió forint értékkel építettek többet. Átadtak 132 lakást, majdnem kétszeresét az előző évinek. Növekedett a létszám, a termelőeszköz-állomány. Gazdagabb lett a szövetkezet: beruházásaik több mint kilenctized része a termelési kapacitás bővítését szolgáltaA mérleg másik oldalán is van azonban néhány dolog, ami fontos következtetésekre sarkall- Igen nagy volt a munakerő-vándorlás. Egy év alatt a 385 fős szövetkezetnél 334 dolgozót vettek fel, és 263-an távoztak. A szak- munkás-törzsgárda mellé még nem sikerült biztosítani a stabil segédmunkás-gárdát. Sokszor a segédmunkások hiánya miatt a szakmunkásoknak kellett anyagot szállítani, maltert keverni. A műszaki szervezettség javításában határozták meg a tennivalókat, mert csakis így lehet biztosítani a termelékenyebb munkát és a megfelelő keresetet. hogy a segédmunkás is megtalálja számítását. A számok tükrében egy másik következtetést is levontak. A termelőeszköz-állomány szaporodása arányában nem növekedett a termelékenység. Ez ugyancsak a munkák jobb előkészítését, megszervezését követeli. A több mint 1,8 millió forint nyereség szép eredmény, ám a hibák elkerülése esetén még több is lehetett volna- A nyereség nagyobb részét tartalékra, hitelek és kölcsönök törlesztésére, valamint egyéb alapokra fordították, de több mint fél millió forint került kiosztásra a tagok között is. Az idei feladatok nagyobbak a tavalyinál. A városi és járási igények felmérése után a szövetkezet vezetősége az idei tervet 42,8 millió forintban határozta meg. Ehhez 45 munkás felvételét tervezték, a többit a termelékenység öt- százalékos növekedésével kívánják elérni. Bérfejlesztésre átlag két-három százalékot terveznek. A tavalyi 132 lakással szemben 153 lakás átadására készülnek. Tavaly tervező részleget hoztak létre, s most azt kérték a műszakiaktól, hogy még fokozottabb gonddal, körültekintéssel készítsék elő az építkezéseket. Ne legyen hiány anyagból, eszközökbőlAz ünnepélyes közgyűlésen két nyugdíjba vonulót, Her- czeg Ferencet és Verebélyi Lajost jutalomban részesítették, és 11 ú.i tagot vettek fel. A törzsgárdajelvényt 35 dolgozó kapta meg. több mint 40 dolgozót tartottak méltónak a kiváló dolgozó jelvényre, oklevélre. illetve négyet terjesztettek fel a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója kitüntetésre. Szervezik as ifjúsági tanulni versenyt SSikaimazkodnak a helyi sajátossághoz Nagy munkához látott hozzá a KISZ megyei bizottsága mellett működő mezőgazda- sági társadalmi bizottság. Legutóbbi ülésen megvitatták az idei ifjúsági munkaverseny szervezésének, beindításának tennivalóit. A bizottság tagjai megállapodtak — mivel az idei verseny már nem a megye irányításával, megyei irányelvek szerint folyik —, hogy segítenek az egyes üzemek sajátosságaihoz alkalmazkodó munkaverseny megszervezésében. A bizottság helyesl őleg vette tudomásul Győri Sándor tájékoztatóját a termelőszövetkezeti fiatalok nemrég lezajlott parlamentjének munkájáról, a nógrádi fiatalok szerepéről és helytállásáról. Végül megállapodtak abban, hogy részletes feljegyzést készít a bizottság a KISZ megyei végrehajtó bizottsága I eié kerülő, a falusi fiatalok helyzetéről szóló anyaghoz. Megvizsgálják, miként hajtották végre a KTSZ KB 1966. december 20-i határozatát, amely a falusi Ifjúság életével, munkájával kapcsolatos feladatokat szabja meg. Jó étvágyat hozzá j A világon a legnagyobb adag „halleves” a Kiru tóban „fő". (A tó, amelynek területe 2650 négyzetkilométer, Egyenlítői Afrikában terül el). A tó közelében levő Kitúró vulkán kitörésekor a láva a tóba ömlik és a tó vize felforr. Amikor a vulkán lecsillapodik, a helyi lakosság kihalássza a tóból a főtt halat és elfogyasztja. Legutóbb 1948-ban „főtt" ilyen halleves a Kiru tóban. Mielőtt itiő«' késő lenne A személyeskedés hínárjában Levelet kaptunk Szűcs Gyula szalmatercsi lakostól, amelyben panaszkodik Ádám Imrére, a községi tanács vb elnökére. Idézünk a leveléből: .. .Alaptalanul vádat emelt rám a moziüzemi vállalat felé. Minden szavában leváltásom követeli és helyettem az ő régi barátját, D. 1-t javasolja." Ha két ember között néz.et- eltérés keletkezik. abban még nincs különösebb. De ha már odáig fajul a dolog, hogy valaki az állását féltve kér segítséget, nem lehet csupán egy válaszlevélben elintézni. Szűcs Gyula mozigépész a vállalattól kapott vélemény szerint feladatát jól ismeri. A levélben bevallja, hogy az utóbbi Időben romlott a vetítés minősége a községben. Ezt a gépnek tulajdonítja, amely hamar felmelegszik, és akkor akadozik benne a film. A tanácselnök viszont a gépkezelőt okolja. Gyakran előfordul, hogy amikor vetítés közben romlik a kép minősége, felkiabál a nézőtérről a vetítőfülkébe. A levélíró arra is hivatkozik, hogy az elnök lejáratja a falu előtt. A levél ezekkel a szavakkal fejeződik be: ......legyenek segítség emre, mivel ez nem más, mint hivatalból elkövetett sze- j mélyi rágalom." Szalmatercsen tehát nem ! egyszerű nézeteltérésről lehet ■ szó, hanem két ember áldatlan személyeskedéséről. Szűcs Gyula egyébként fiatalember. Gépkocsivezető és t emellett végzi a filmvetítést. ! A vállalat elismeréssel szól a ‘ munkájáról. Mint mozgékony embert a község vezetői közé is beválasztották. Hosszú ideig MHS-titkárként működött. Pártiskolára Is elküldték, és pártvezetőségi tag lett. Mint járási társadalmi ellenőr Is szerepel. Ebben a minőségben meglehetősen ismertté vált. Tehát vezető emberről van szó, akit egy másik vezető nyugtalanít. Megkérdeztünk a faluban több embert: tudnak- e a nézeteltérésről? J. S. nyugdíjas lemondóan legyintett. — Nem a moziról van ott szó, hanem arról, hogy vannak, akik begőzölnek. Mindenkinél okosabbak. .. Szűcsnek a felesége sem a moziról beszél, hanem egészen másról. — Régi ügy ez, családi vonatkozású, onnan ered... Ádám Imre egy éve a tanács vb elnöke. Addig a bányánál dolgozott, mint gépész. Idős fejjel szerezte meg a szakvizsgát. Egészségügyi okok miatt nyugdíjazták, és — tekintettel a kislétszámú községre — társadalmi-tanácselnöknek választották. A fel- szabadulás óta lelkesen dolgozik. Egy időben párttitkár volt. maid földművesszövetkezeti ügyintéző. Dicsérik a faluban, különösen a fiatalok. Sokat segít nekik. Most is azon fáradozik. hogy az új művelődési házra emeletet húzzanak, ahol klubot rendeznének be az ifjúságnak. Elnökségének rövid eev esztendeit» alatt szénen fejlődött a falu. Járdákat csinállak, ideákat hoztak rendhe parkosítottak. Ugyancsak J. S. mondja: — Az elnök nem hagyja békén az embereket, aki ráér, azt mozgatja. Most a főút mentét hozzuk rendbe. Mondjuk Szűcs Gyulának, mit szól hozzá, milyen véleménnyel vannak az elnökről, akiről ő nem a leghízelgőbbet állította levelében. Nem cáfolja, inkább arról beszél, hogy az elnök őt gátolja munkájában. Monoton hangon sorolja. — Kiabál. „Ha nem értek a géphez, menjek onnan.” Ingyen beül a moziba. Az üzletben is gátolja az ellenőrzést. Megismétli, amit a levélben Írt, aztán tágul a kör, már nem csupán a moziról beszél, hanem az MHS-munkáról, a romlott sörről és végül sértődötten kijelenti: — Nem vagyok hajlandó továbbra is részt venni a munkában. Elmegyek a faluból. Mentem magam... Szűcs Gyula segítségünket kérte, siettünk rendelkezésére állni. De válaszai lehűtötték a kedvünket. Az elnöktől megkérdeztük: — Szűcs Gyulának miért, kell menteni magát? — Annyi bajt csinált már a faluban, kénytelen vagyok út. ját állni, ne zavarja meg ennek a kis községnek a békéjét. — Dehát egy gyengébb vetítéssel még nem bomlik fel a község békéié. Az elnök gondolkodik. Nem tud a levélről. Feljegyzéseket vesz elő a fiókjából. — A vetítés miatt nem. Nem is erről vari szó. Arról, hoffv elhanyagolta az MHS- munkát. Le kellett váltanunk. Sértegette a polgári védelmi előadókat. Már attól féltem, lemorzsolódnak a hallgatók. Az üzletben mindenáron a hibát keresi csak azért, mert nem az került a bolt élére, akit ő akar. A tanácselnök lapozza a feljegyzéseit, láthatóan felln- dult. — Már elnézést, de nem engedhetem meg, hogy egy ember, aki kévesebbet tud, mint amennyit képzel magáról, felbolygassa a rendet... Hogy is mondta J. S. nyugdíjas? „Nem a moziról van ott szó kérem. Arról, hogy vannak. akik begőzölnek. Mindenkinél okosabbak.” Szűcs Gyuláról többségében ilyenek a vélemények. Levelében azonban kizárólag a filmvetítést említi. Ez nem egyenes dolog. Hogy a községben nem szívlelik Szűcs Gyulát, arról elsősorban maga tehet. Változtasson magatartásán. Ne haragudjon azért, hogy szövetségeseként indultunk panaszát orvosolni, s a tények ismeretében a szövetséget felbontjuk. Igazságtalan ügyet nem támogathatunk. Néhány tanulságot azért levonhatunk. A község két közismert embere veszekedik egymással. A párttagok, a legilletékesebbek ahelyett, hogy közbeszólnának és rendet teremtenének, elnézik a civa- kodást. Azt mondják: terveznek egv megoldást. Terveznek. Ennél azonban már előrébb kellene lenni, hiszen két emberről van szó, akik egyre jobban belekeveredhetnek a személyeskedés hínárjába. Talán erre várnak? Ehelyett gondoljanak inkább a pártalapszervezet tekintélyé, re. Intézkedjenek még ma, mert holnap már esetleg késő lehet... Dobál Gyula
