Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-27 / 48. szám

2 NÖ6H í D 1968. február 27., kedd Makarioszt újraválasztották NICOSIA (MTI) Makariosz érseket a ciprusi görög szavazók öt évre újra­választották köztársasági el­nöknek. A vasárnapi elnökvá­lasztásról kiadott első, még nem végleges jelentések tanú­sága szerint a szavazásra jo­gosultak 96 százaléka adta voksát Makarioszra: ellen je­löltjére. dr. Takisz Evdokaszra csupán 2,83 százalék. A ciprusi török szavazók mar korábban újraválasztották Kücsük alelnököt. Köze'-^efefi jelentés Izrael bevándorlásra ösztönöz AMMAN Jarring, az ENSZ-főtitkár közel-keleti különmegbízott- ja vasárnap fejezte be tár­gyalása hatodik fordulóját a Jordániái kormánnyal, anél­kül, hogy a közel-keleti konf­liktusban az egymással szem­ben álló álláspontok egymás­hoz való közelebb jutásának bá"miféle jele lenne. Ammanban hangsúlyozzák, hogy általános ellenállásba ütközik Jarringnak egy arab— izraeli értekezlet egybehívá- sára irányuló elgondolása. JERUZSÁLEM Az Izraelnek nyújtott anya­gi támogatás egy széles körű bevándorlási mozgalom nélkül nem elegendő — ez volt a tar­talma a három jelentősebb felszólalásnak, amely vasár­nap Jeruzsálemben a cioniz­mus vezetőinek nemzetközi kongresszusán elhangzott. Az egyik fő szónok Eskol izraeli miniszterelnök volt A szónokok, így Nahum Goldmann, a zsidó világkong­resszus elnöke, hangoztatták, hogy a bevándorlás fokozottan szükségessé vált Izraelben a júniusi háború után, s véle­ménye szerint „a cionista mozgalomnak ösztönöznie keli a zsidó diákok százezreit, hogy menjenek Izraelbe”. Tűz alatt a Da Nang-i támaszpont Uarcok Saigon körül SAIGON Vasárnap, több mint két hő­nap óta először, amerikai re­pülőgépek ismét bombatáma­dást intéztek a Haiphong köz­pontjától mindössze 2,7 kilo­méterrel északnyugatra fekvő vasúti rendezőpályaudvar el­len. A VDK elleni bombaitáma- dások vasárnap az ország nyugati szektorára is kiterjed­tek. A thaiföldi támaszpontok­ról felszálló vadászbombázók a Mu Gia ösvénytől északra raktárépületeket bombáztak. A Khe Sanh-i tengerészgya­logos támaszponttól öt kilo­méteres távolságban B—52-es nehézbombázók támadták a dél-vietnami szabadsághar­cosok feltételezett tüzérségi állásait és csapatösszevonásait. A nyolcmotoros légierődök hétfőn hajnalban Hűétől 14 kilométerrel délre is bomba­támadást intéztek a szabad­ságharcosok vélt állásai ellen. Magában a régi császári vá­rosban további szórványos összetűzésekről érkeznek je­lentések. Folytatódnak az összecsapá­sok Saigon külvárosaiban is. A dél-vietnami fővárostól 14 kilométerrel északra vasárnap nagyobb összecsapásra került sor a DNFF egyik harcoló egysége és a 255. amerikai tengerészgyalogos hadosztály egységei között. A Saigon közvetlen közelé­ben fekvő Tan Son Nhut-i lé­gitámaszpont ellen vasárnap délben nagyobb rakéta és tü­zérségi támadást intéztek a szabadságharcosok. A harcok a késő éjszakai órákba nyúl­tak. Továbbra is tüzérségi tűz alatt áll a Da Nang-i amerikai tengerészgyalogos támasz­pont. Évfordulóra emlékezünk fl VDK kormánynyilatkozata HANOI A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya nyilat­kozatot adott ki; amelyben felhívja az ország és az egész világ közvéleményét, határo­zottan ítélje el azokat a bor­zalmas bűntetteket, amelyeket az amerikai agresszorok és la­kájaik követnek el dél-vietna­mi városok és más lakótelepü­lések lakossága ellen. A nyi­latkozat megállapítja, hogy a dél-vietnami nép és a felsza­badító erők új támadása rend­kívül nehéz helyzetbe hozta az amerikai agresszorokat és ügynökeiket, a Thieu—Ky klikket. Az amerikai agresszorok és lakájaik a saigoni rezsim kö­zelgő csődjének láttán hiszté­rikusan embertelen bűntette­ket követnek el a dél-vietna­mi nép ellen. Barbár bomba- támadásoknak és tüzérségi tűznek vetik alá Saigont, Hűét, Da Nangot és más vá­rosokat. Huéban az amerikai agresszorok a polgári lakosság ellen napalmot, mérges gázokat és fosztor-lövedékeket alkal­maznak. E barbár akciók so­rán békés lakosok ezreit ölik, vagy sebesítik meg, sok ezer lakos marad fedél nélkül, kórházak, iskoláit, templomok, műemlékek semmisülnek meg. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy ezek a bűntettek arcát­lan kihívást jelentenek az em­beriség erkölcse és lelkiisme­rete ellen, és durván megsér­tik a nemzetközi jog elveit. A VDK kormánya felhívja a testvéri szocialista országok kormányait és népeit, az ösz- szes békeszerető és az igazsá­gosságot tisztelő erőket, va­lamennyi demokratikus szer­vezetet és a világ összes be­csületes emberét, határozottan ítéljék el az amerikai agresz- szorricat és a Thieu—Ky klik­ket, és nyújtsanak egyre széle­sebb és sokoldalúbb támoga­tást a vietnami nép igazságos harcához a végső győzelem eléréséig. Értekezlet Rómában RÖMA (MTI) Hétfőn Rámában megkezdő­dött a Közös Piac országai pénzügyminisztereinek újabb — 29. értekezlete. A kedden este véget érő tanácskozás kü­lönös jelentőségű, tekintettel a font, leértékelésének és a dollár válságának eddigi vissz­hangjaira, valamint a közös­piaci országok gazdasági és pénzügyi helyzete szempont­jából várható kihatására. 9 rádió és a tv mai műsora KOSSUTH KADIÖ: 8.22: Szimfonikus táncok. — 8.50: Hangos levél. — 9.00: Harsan a kürtszó. — 10.10: Kép a Kandó-brigádról. — 10.37: Pajkos diákok. — 11.35: Tánc­zene. — 12.15: Zenekari muzsika. — 13.00: A világgazda­ság hírei. — 13.05: A budapesti szíxiházak műsora. — 13.08: Verbunkosok, magyar nóták. — 13.45: Jattisz gyö­kere. — 14.00: Brahms-kórusok. —■ 14.15: Nem a farkas kopogtat. — 14.51: Bach: Légy készen a jóra. — 15.15: Sebestyén János orgonái és csembalózik. — 15.48: Három tavasz, — 16.05: Rádióiskola. A kémia nagy pil­lanatai. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Tal­lózás a .világsajtóban. — 17.20: Beethoven: VII. szimfó­nia. — 18.00: Reményi Sándor magyar nótákat énekel. — 18.14: Hitelképes turbinák ... — 18.2.9: Könnyűzenei híradó. — 19.30: Könnyűzene. — 19.50: A Szabó család. — 20.30: A régi Metropolitan nagy énekesei. — 20.54: Gyilkosság a sztriptíz bárban. Kádiókrimi három tételben. Hl. tétel. — 21.47: Gyulai Gaál János: Concertino zongorára és zene­karra. — 22.20: László Margit és Simándy József éne­kel. — 22.35: Hőskeresés —• a vágj' a kor követelménye. — 22.50: A Juilliard-vonósnégyes játszik. — 23.45: Nép­dalok, népi táncok. PETŐFI RADIO: 10.00: Puccini: Manón Lecaut. — 12.06: A lörpepapagály... — 12.26: Házunk tája. — 12.46: Tánc- zene. — 13.00: Zenekari muzsika. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől — hatig... A Petőfi rádió zenés dél­utánja. — 18.10: A Magyar Rádió II. zongoraversenye. — Kb.: 20.30: Magyar parnasszus. Gyönyörű sors ... — Kb.: 20.55: Színes ncpi muzsika. — 21.41: A históriák forrásánál. — 22.01: A jazz kedvelőinek. — 22.20: A Magyar Rá­dió II. zongoraversenye. — 22.35: A csodatükör. — \ TELEVÍZIÓ MŰSORA: 8.05—11.35: IskOla-TV. — 13.3» — 16.40: Iskola-TV. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. 18.05: Mese egy forrásról. — 18.15: Száz kérdés, száz fe­lelet. — 18.40: Zebra. — 18.50: Esti mese. — 19.05: G. B. Shaw: Tanner John házassága. Komédia 3 felvonásban \ Madách Színház előadása képfelvétel. — Az I. szü­netben kb. 19.50; TV-Híradó. — Kb.: 21.35: Kék fény. — 7*. 15: TV-Híradó — 2. kiadás. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 18.10: Gyerek- és fjúsági műsor. — 19.00: TV-Híradó. — 19.35: Bonyodalmak T hálta körül. — 21.10: Dalverseny. \egyyen éve volt a losonci bányászkonferencia A Langfois üqtf PÁRIZS (MTI) André Malraux, a kulturális ügyek államminisztere vála­szolt ellenzéki képviselőknek a Henri Langlois leváltása ügyé­ben hozzá intézett kérdésedre. Malraux válaszában elismerte Langlois érdemeit, de ugyan­akkor hozzáfűzte, hogy a Ci namatheque volt igazgatója rosszul gazdálkodott. A mi­niszter — állításainak bizonyt tására — pénteken délután ; minisztérium vezető munka­társainak és a sajtó képvise lőinek egy részét meghívta a Cinamatheque egyik raktár- épületébe és ott bemutatott ne­ki nagy számú, siralmas álla­potban levő filmtekercset, mint Langlois „hanyag” ve2 tésének következményeit. A magyar és a csehszlovák munkásmozgalom harci szövet­ségét kifejező losonci magyar bányászkonferencia emlékeit idézik ezekben a napokban a nógrádi bányamedencében, és a csehszlovákiai Losoncon. A Magyar és Szlovák Tanácsköz­társaság megdöntését követően ez volt a két munkásosztály első közös akciója. Negyven éve, 1928. február 27-én érkezett a szlovák kom­munisták összekötője a Salgótarján környéki bányamunkás­mozgalom akkori centrumába, Baglyasaljára, Pár órával ké­sőbb, éjféltájt azonban már együtt volt az a nyolc kommu­nista, akik másnap éjjel kisebb csoportokban a Karoncs lej­tőin leereszkedve szerencsésen átjutottak az országhatáron. A KMP, a hazai bányamunkások rendkívül nyomorúságos helyzetét felismerve, közvetlen eszmecserét kezdeményezett a Salgótarján környéki bányászok kommunista képviselőivel. A találkozót a Kommunisták Csehszlovákiai Pártja készítette elő, dr. Herz Sándor fogorvosnak, a csehszlovák párt tag­jának, Masaryk köztársasága kommunista szenátorának lo­sonci lakásán. Herz doktor szenátori mentelmi joga ugyanis jó fedezékül szolgált a kommunisták illegális találkozóinak. A huszas évtized első felé­ben mindenekelőtt a szakszer­vezetek voltak a kommunis­ták harci területei a salgótar­jáni bányamedencében. Ha­marosan bebizonyosodott azonban, hogy a jobboldali szociáldemokrata vezérek — Csóka Vendel személyében a fasizmust is feltétel nélkül ki­szolgáló szakszervezeti veze­tés — óriási akadályt jelente­nek az osztályharcos politikát követő kommunisták tevékeny­sége számára. Ugyanis nem­csak, hogy a kommunista pártszervezetek nem működ­tek abban az időben, hanem a munkásegység, a szakszer­vezet egysége is bomlóban volt; 1926-tól kezdve három szakszervezet működött egy­szerre a bányavidékeken. Ilyen körülmények között a napi követelésekre irányuló gazdasági harcot a politikai osztályharccal lehetetlenség volt bővíteni. A nagy erőpróba azonban 1926 április 27-én nyolcezer salgótarjáni éhező bányamun­kás és családtag emlékezetes megmozdulásával — mégis bekövetkezett. Ékre a forradalmi feszítő erőre reagált a kommunista mozgalom, amikor az éhség­menetet követően előbb a legális MSZMP, majd néhány nappal később az illegális KMP szervezetének megala­kulására került sor Baglyasal- ián Lő\vi Sándor és Házi Fe­renc irányításával. Házi elv- társ több hónapon át tartóz­kodott a salgótarjáni bányavi­déken. — a zagyvái osztályo­zó)! dolgozott — s az áldoza­tos hősi munka eredménye­ként 1927 eleién már tizenhét illegális sejt tevékenykedett a bányamedencében. A Tanács- köztársaság megdöntését kö­vetően országosan is az első olyan egységesen működő szervezete alakult ki itt a KMP-nek. amelyik élén a ke­rületi vezetőséggel az egész bányavidék munkásmozgal­mának szervezését, irányítá­sát magára tudta vállalni. A bagl.yasaljai kerületi bi­zottság és az általa irányított sejtek működési tapasztalatai alapján ugyanis majd csak a losonci konferencia, és öt hó­nappal később a KMP Köz­ponti Bizottsága júliusi plé­építtető figyelem! Kiváló minőségű sódert, minden mennyiségben, vagort- tételben szállít „Petőfi” MTSZ. Kiskunlacháza. Telefon: Kiskunlacháza 25 numa határozott a Központi Bizottság és az alapszerveze­tek közbülső szervei, a kerü­leti bizottságok létrehozásáról. A budapesti északi kerület például 1928 nyarán, a budai kerületi bizottság csak 1929 tavaszán jött létre. A legfontosabbat tehát, hogy forradalmi szervezetei legye­nek a munkásmozgalomnak, a salgótarjáni medencében meg­oldotta a KMP. A további In­tézkedések azonban arra mu­tatnak, hogy a forradalmi ve­zetés dolgában is mind maga­sabbra emelkedett az illegalitás nehéz viszonyaival küzdő párt, s ennek volt egyik ki­emelkedő fejezete a losonci Il­legális bányászkonfenencia is. Herz doktor, a kommunista szenátor szépen berendezett lakását bocsátotta a KMP Központi Bizottsága képviselői és a nógrádi kommunista bá­nyászok e történelmi jelentő­ségű konferenciája rendelke­zésére. Szállást, élelmet is ő biztosított a konferencia ti­zenegy résztvevőjének. A magyar bányászkonferen­cia március elsején, a részt­vevők kölcsönös bemutatkozá­sával és igazolásával kezdő­dött. A KMP Központi Bizott­ságát Kun Béla, Orosz Nán­dor és Révai József elvtársak, a Salgótarján környéki kom­munista bányamunkás-moz­galmat Kakuk József, Eppich Ede, Pothornik József es Tar- qos Árpád, a baglyasaljai ke­rületi bizottság tagjai, továbbá Kován József, Miskei Sándor, Kupka József és Sulyok And­rás baglyasaljai, illetve salgó­tarjáni kommunista bányászok képviselték. A kétnapos konferencia, — amelyen a KMP Központi Bi­zottsága a hazai helyzet reá­lis elemzéséhez szükséges in­formációkat ezúttal közvetle­nül a hazai proletariátus egyik legharcosabb rétegének, a bányászoknak a képviselői­től kérte, — helyesen ítélte meg és értékelte a salgótarjá­ni bányavidék kommunista szervezeteinek tevékenységét, fejlődését, további erősítésének lehetőségeit. A Kun Béla be­számolója és Pothornik József hazai tájékoztatója alapján ké­szült határozat joggal muta­tott rá, hogy csakis a helyes pártszervező munka lehet a forradalmi munkásmozgalom újabb politikad és szervezeti fellendülésének alapja. Ebből kiindulva a bánya­munkás-mozgalom előtt álló alapvető feladatokat a követ­kezőkben határozták meg: va­lamennyi szénmedence bá­nyamunkásainak egységes fel­lépése a 15 százalékos bér­emelésért; a hatóságok érde­keit védő és bürokratikus ve­zetőknek a szakszervezetek éléről történő eltávolítása és kommunistáknak a munkás- szervezetek vezetőségedben va­ló részvétele. Végül e felada­tok sikeres végrehajtásának alapfeltételeként a bányaüze­mi 'pártsejtek és szervezetek kiépítése valamennyi szénme­dencében. Határozatként kapta fela­datként a baglyasaljai kerületi bizottság: teremtsen összeköt­tetést más bányaterületek es telepek ellenzéki munkásaival, munkáscsoportjaival és nagy gondot fordítson a párttagok Illegális munkára való felké­szítésére, a konspirációra, a csendőrség és a rendőrség előtti helytállásra. „Töreked­jenek arra — hangsúlyozta a határozat — hogy a szakszer­vezet helyi és területi vezető­ségeibe kommunisták, balol­dali szocialisták, társaikért ki­álló harcos emberek kerülje­nek, akik szószólói lesznek a bányászságnak. előkészítik az országos méretű fellépést, s a munkásság követeléseinek fó­rumává teszik a bányászszak­szervezet következő kongresz- szusát.” Különösen felhívta a határozat a kerületi bizottság figyelmét a kommunisták el­méleti és politikai nevelésére. Bolgár targonca­alkatrészek az nél. Érdeklődés: Kereskede­lemfejlesztési Osztály (telefon: 125-930, 114-496) A konferencia határozatait — a losonci állásfoglalásnak megfelelően — előbb a Salgó­tarján környéki bányászsejtek tárgyalták meg, de a KMP ém a KIMSZ baglyasaljai és sal­gótarjáni aktivistái hamarosan eljutottak az ország más bá­nyavidékeire is. A két Eppich testvér Ede és Albert Tatabá­nyán és Dorogon, Hotión Jó­zsef, Kátai Rezső, Lovász Jó­zsef és Furák András Salgó­tarjánban és környékén; Pot­hornik József Pilisvörösváron és környékén; Sulyok András Várpalotán, Komlón, Alsó- és Felsőgallán magyarázta a bá­nyászoknak a losonci konfe­rencia határozatait, szervezte a párt illegális sejtjeit. Mind­annyian felkészítették a lo­sonci konferencián célül tű­zött rendkívüli bányászkong­resszus leendő küldötteit is. Borsányi György jegyzi meg tanulmányában, hogy „a pécsi kerületi bizottságot salgótarjá­ni kommunista bányászok hozták létre, akik a párt meg­bízásából Pécsre utaztak, és az ottani bányákban vállaltak munkát. Hasonló módon épült, ki az ózdi kerület: a párt és a KIMSZ titkárságának megbí­zásából egy-egy elvtárs az ózdi vasgyárba ment dolgozni, és 1929 november—decembe­rében megalapította az ottani pártszervezetet.” A losonci konferenciát kö­vető hónapokban meggyorsult a KMP illegális szerveinek ki­épülése, s ezzel egyidőben to­vább forradalmasodott a magyar bányamunkás-mozga­lom, amit a többi között az 1929-es bányászkongresszus, és a. négyhetes bányászsztrájk is fémjelez. A negyven éve tar­tott losonci konferencia tehát a hazai mozgalom osztályhar­cos szervezése és irányítása vonatkozásában is elérte cél­ját. Nagy Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents