Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-24 / 46. szám
\ NÖGRÄD 1968. február 24., szombat Hozzászólás egy aktuális témához Tanuljon a tiű, mert ez a fontos Tisztelt Asszonyom! A minap kissé fáradtan, egy hosszúra nyúlt értekezlet után utaztam hazafelé. Végképp nem szeretem a tolakodással, órákig tartó zö- työgéssel járó buszozgatást. és általában a lehetőségekhez mérten olvasással próbálom agyonütni az időt. Most is eképpen cselekedtem, de a második oldal után kénytelen voltam félbeszakítani az egyébként érdekfeszítő regényt, mivel ön kissé túllépve a hanghatárokat, hosz- 6zú eszmefuttatásba l^ezdetí. amire kénytelen voltam odafigyelni. Ez különben megszokott dolog, sokan próbálják ilyen tormán szórakoztatni egymást. ki halkan, ki hangosabban a kelleténél. Én, az utitársnőjével folytatott beszélgetés témájához szeretnék hozzászólni, vállalva a hivatatlan prókátor szerepét. ön, jelenlegi felsőoktatásunkat. az egyetemi, főiskolai felvételek rendszerét kifogásolta. Ez lassan aktuális probléma és természetes, hogy többeket érint. Véleménye szerint teljesen fölösleges jó és minél jobb bizonyítványnyal jelentkezni egyetemeinken, mert úgyis csak azok nyernek felvételt. akiknek protekciójuk van. önnek tudomása van olyan esetekről, — és ezeket részletesen felsorolta —, hogy közepes érettségivel vettek fei tanulókat orvosi egyetemre és a kitűnő tanulót elutasították, mert nem volt protekciójuk. A továbbiakban saját fiainak kilátástalan helyzetét ismertette. Egyikük nem tudott megfelelően elhelyezkedni az érettségi után; nem kapott ..íróasztalt'’, és így kénytelen volt a vasútnál fizikai munkát vállalni. Másik fia tanulmányi átlaga a kezdeti 4.7- rői közepes szintre esett, Ezzel kapcsolatban az ön véleménye az volt: nem is érdemes . a fiának megerőltetnie magát. mert egyrészt úgyserh kap „rendes” állást, másrészt a már említett protekció miatt, továbbtanulása nem lehetséges Enyhén szólva furcsának találtam azon kijelentését, amikor egész oktatásunk, a fiatalok jelenlegi helyzetét és lehetőségeit tragikusnak festette le és a Horthy-korszak viszonyaihoz hasonlította. Nem akarom száraz statisztikai adatok felsorolásával alátámasztani az ön állításának ellenkezőjét, hiszen ezt lépten-nyomon tapasztalhatja. Az érettségizett fiatalok elhelyezkedése nem annyira nehéz, mint ahogy azt Ön látja. Természetesen nem jut mindenkinek „.íróasztal”, hiszen fizikai munkára és munkásra is szükség van Csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy egy-kéí év fizikai munka sokkal többet nyom a latban az egyetemi felvétel elbírálásánál, mint esetleg egy minisztériumi nagybácsi pro- tezsálása. ezenkívül — és erre nem én jöttem rá először —- talán mégiscsak érdemes lesz tanulni az Ön fiának is. Persze csak a biztonság kedvéért, hátha mégis megnézik azt az érettségi bizonyítványt az egyetemi felvétel alkalmával. F. I. Szécsény így is lehet Az utóbbi időben szinte naponta hallunk és olvasunk a veszettségről, erről az emberre és állatra egyaránt veszedelmes fertőző betegségről. Annál csodálatosabb, hogy egyesek felelőtlenül, nemtörődöm módon kezelik a kérdést, kitéve magukat és embertársaikat a fertőzés veszélyének. Megnyugtató, hogy nem mindenütt van így. Községünkben, Va- nyarcon február 8-án a termelőszövetkezet egyik majorjába egy róka ment be, és Kocsis István mezőőr két kutyája megfojtotta. Kocsis István a hullát lefödte azonnal és jelentette a termelőszövetkezet vezetőségének. A vezetőség a történteket közölte a állatorvossal, aki rögtön a helyszínre sietett, és a szükséges vizsgálati anyagot Budapestre küldte. A termelőszövetkezet vezetősége a két kutyát azonnal lekötötte, és a szükséges fertőtlenítő anyagot is elkészítette, hogy a fertőtlenítés időben megtörténhessen. A róka veszett voltáról az Országos Állategészségügyi Intézet távirata már február 8-én meg is érkezett. Eddig azonban a gyors és jó együttműködéssel már mindent megtettek, a betegség esetleges terjedésének megakadályozására. Nedeliczky János Vanyarc Ki válthat műn k a k öoy vet ? Hazánkban minden, tizennegyedik életévét betöltött személy válthat munkakönyvét. Iskolaköteleseknél szükséges az intézmény vezetőjének, külföldi állampolgároknál pedig az illetékes hatóság engedélye. Az első munkaviszony létesítéséhez tizennyolc éves korig szülői vagy gyámi beleegyezés szükséges akkor is, ha a munkavállaló férjezett vagy nős. Iskolaköteleseknél szintén szükséges az iskola igazgatójának engedélye. A primitiv bűnöző szokott szimulálni Hal szem között nagy bűnügyek szakértőivel A mezőtúri ötös gyilkosság ügye ismét az országos érdeklődés előterébe került. Két szakértője: dr. Szabó Árpád, az Igazságügyi Orvosszakértő Iroda vezetője és dr. Boda Lívia, az intézmény elmeorvos csoportvezető szakértője a napokban Salgótarjánban járt. Feladatuk elvégzése után munkájuk lényegéről, érdekességeiről beszélgettünk velük. — Az igazságügyi elme- szakértőt minden olyan esetben meghallgatja a rendőrség, az ügyészség, vagy a bíróság, ha a főbenjáró bűncselekményt elkövető személy elme- betegsége, gyengeelméjűsége, vagy tudatzavara feltételezhető. — mondotta dr. Szabó Árpád főorvos. — Egyszerűen szólva: a mi dolgunk megállapítani, hogy a terhelt vagy vádlott büntetőjogilag felelősségre vonható-e. Az olyan embert, aki elmeállapota miatt képtelen cselekedete társadal- mi veszélyességének felismerésére. nem sújthatja büntetéssel a bíróság. De természetesen elrendelheti, hogy a közösségre veszélyes elmebeteget zárt gyógyintézetben helyezzék el. Amint a NÓGRÁD megírta, ez történt a mátramind- szenti ügyben is; ez szintén a mi ügyünk volt, — Életellenes bűnügyben, a mi tapasztalataink szerint, a rendőrség sosem mellőzi az elmeszakértő meghallgatását, ezzel is gyorsítja a büntető eljárást. Főorvos úr véleménye szerint, a nyomozás melyik szakaszában legcélszerűbb meghallgatni az elmeszakértőt? — Akkor, amikor a nyomozati anyag már elég bőséges ahhoz, hogy mind a terhelt életvitelére, mind a bűncselekmény elkövetésére vonatkozóan következtetni lehessen belőle. Az igazságügyi szakértőnek ismernie kell a tényállás főbb elemeit ahhoz, hogy vizsgálata valóban eredményes és így a bizonyítás elengedhetetlen tényezője lehessen. — Az önök tapasztalatai alapján: sok, emberéletet kioltó bűnözőről derül-e ki, hogy nem beszámítható? — Mi főként budapesti és a nagyobb jelentőségű vidéki ügyekben dolgozunk, — így dr. Boda Lívia. — Országos érvényű statisztikánk nincs; de a mi praxisunkban csekély az elmebeteg-gyilkosok száma. — S azoké, akik elmebetegnek szeretnének látszani? — Azoké sem nagy. Színleléssel, szimulálással főként a primitív ember próbálkozik. Aki csak valamennyire értelmes, tájékozott, az tudja, hogy színlelését leleplezzük, s hogy a szimulálása csak saját helyzetén ront. — Mennyi időt vesz igénybe egy-egy vizsgálat? — Legalább egy-két órát, de nem ritkán négyet—ötöt. Persze, szükség esetén hónapokat is. Ez utóbbi már az elme- megfigyelő intézetben történik. — Emlékszünk esetekre, amikor a gyilkos — állítása szerint — mindenre emlékezett, csak éppen a bűncselekmény elkövetésére nem. Mit tesz ilyenkor a szakértő? — Megállapítja, hogy a tettes valóban nem emlékszik, vagy csak nem akar emlékezni. Az bűncselekmény elbírálása szempontjából az emlékezés kérdése lényegtelen. A vizsgált személy ideggyógyászati és elmevizsgálata, a cselekmény elkövetési módjának ismerete bőven elég ahhoz, hogy egyértelműen kimondhassuk: a bűncselekményt beszámítható állapotban követte-e el, — feleli dr. Szabó Árpád. — Az erősen ittas ember gyakran valóban nem tudja, mit cselekszik ... — Ez igaz. De senki előtt sem titok, hogy az alkohol éppen a legdurvább indulatokat szabadítja fel. Ezért rendelkezik úgy a Büntető TörvényKinek jár jubileumi jutalom? A jubileumi jutalom minden munkavállalót megillet, aki 25, 40, illetve 50 évi munkában töltött időt igazolni tud. A korábbi rendelkezésektől eltérően sem a munkaviszony folyamatossága nem követelmény, sem az, hogy a munka- vállaló mindvégig ugyanazon a helyen dolgozzék. Követelmény viszont, hogy a jutalomra igényt tartó személy az utóbbi három évben ne álljon fegyelmi, büntetés hatálya alatt, és munkakönyvében ne szerepeljen „kilépett’’ bejegyzés. A jutalom egyelőre nem fizethető ki annak sem, aki 1965 január elseje óta élt az Mt. V. 30/C. §-ban foglalt beszámítási joggal. Legalább válaszoljon a GELKA 4 fold tulajdon fogáról új Jtöltljogi törvény lehetőséget a ti a kívülállóknak, hogy megtartsák a föld tulajdonjogát, ha meghatározott időn belül belépnek a termelőszövetkezetbe, ellenben ha ezt nem teszik, megváltási ár ellenében a tsz-é lesz a mezőgazdasági ingatlan. A termelőszövetkezettel tagsági viszonyban nem álló személyek (kívülállók) földjei 1969. január 1 napjával kerülnek tsz-tulajdonba, ha eddig az időpontig a föld tulajdonosát felveszik tagnak a termel őszövetkezet be. Továbbra is a termelőszövetkezeti tag tulajdonában marad azonban a tagnak a földje. Átengedéssel a termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek az állami tartalék-földek és az erdők tulajdonjoga. Ez utóbbi földek átengedését a járási tanács végrehajtó bizottságától kérheti a tsz. Még pedig a gazdaságilag, szervezetileg szilárd szövetkezetek akkor, ha biztosítani tudják a föld rendeltetés szerinti gazdasági céljának megfelelő tartós hasznosítását. A járási földhivatal vizsgálja felül, hogy az előbb említett feltételek fennállnak-e és hogy a földek nagyüzemileg hasz- nosítliatók-e. A járási földhivatal javaslata alapján hoz azután határozatot a tanács. Az átengedett földért térítést kell fizetni. Térítés nélkül a külterületen, a zártkertben és a belterületen levő területek kerülhetnek a tsz-tu!ajdonba, úgyszintén a legeltetési bizottságok kezeléséből a termelőszövetkezet használatába adott ingatlanok és vagyontárgyak, valamint egyes megszűnt szervezetek tulajdonában és a termelőszövetkezet használatában levő ingatlanok és vagyontárgyak és azok az ingatlanok, vagyontárgyak, amelyeket a termelőszövetkezet juttatásként vagy egyéb címen ingyenes és határidő nélküli használatba kapott. Kedves Szerkesztőseg! Több mint két hónapja ad- tam be javításra a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalathoz l&jszárííógépemet. Valahányszor érdeklődtem készen van-e már, arra kértek, legyek türelemmel, ha készen lesz értesítenek. Most már úgy érzem bőséggel „voltam türelemmel”, használni szeretnem a hajszárítómat. L. Zs. Salgótarján * Olvasónk panaszára a vállalatnál kértünk választ, amely szerint megállapítottuk, hogy a javítás még a mai napig sem készült el. Magyarázata: megbízójuk, a GELKA budapesti központja nem küldi a szükséges alkatrészt. A megrendelést időben küldték el, és azt követően számtalan sürgetést is útjára indítottak, sajnos eddig eredménytelenül. A szerk. megjegyzése: reméljük e sorok megjelenése után az illetékes, a GELKA Központ megmagyarázza a késedelem okát, valamint teljesíti a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalat megrendelését. könyv, hogy az ittas állapotban elkövetett bűncselekményt egy hajszálnyival sem szabad enyhébben elbírálni, mint a józanon elkövetettet. — Hozzátenném, — úgymond dr. Boda Lívia, — hogy az életellenes bűncselekmények zöme a legszorosabb összefüggésben áll a mértéktelen alkoholfogyasztással. Ez arra figyelmeztet, hogy az ilyen bűncselekmények nagy részének társadalmi megelőzésére van lehetőség. Gyakran csupán annyi volna szükséges, hogy az ittas ember elől vegyék el a poharat, ne pedig újratöltsék. El kellene érnünk, hogy az ivászat, mint önuralom hiányának biztos jele, végre szégyen legyen, ne pedig virtus. — Az önök gyakorlatában előfordult-e olyan eset, hogy beszámítható ember beszámít- hatatlanná válva bűncselekményt követett el, elfogatasd után pedig visszanyerte szellemi épségét? Felajánlás útján a magántulajdonba és egyéni használatban levő földek tulajdonjogát is megszerezheti a szövetkezet. Az elfogadásról a termelőszövetkezet vezetősége dönt. Ilyen esetben megállapodást a járási földhivatal hagyja jóvá. A jogszabály szerint a tsz tulajdonába kerül megváltás ellenében az a föld is, amelynek tulajdonosa január 1 napja után válik kívülállóvá. (Kilép a tsz-ből, kizárják stb.), vagy, ha megszűnnek azok az okok, (például haszonélvezeti jog), amely miatt nem kerülhetett eddig a tsz tulajdonába a föld. Ugyancsak a tsz tulajdonába kerül megváltás ellenében az a föld, amelyet a kívülálló január 1 napja után örökölt. Az örökösnek is megvan azonban az a joga, hogy az örökölt föld tuíai’ donjogát megtartsa, ha belép a termelőszövetkezetbe. A felvétel kérdésében a közgyűlés dönt. A közjegyző köteles az örökös figyelmét felhívni, hogy földje nem kerül termelőszövetkezeti tulajdonba, ha a hagyaték átadásától számított három hónapon belül tagként felveszik a tsz-be. A szövetkezet tulajdonába kerül megváltás ellenében az a föld is, amely kívülálló tulajdonában van, de valamelyik családtag, vagy o>* an személy lép be 19*58. január l után a tsz-be, akinek bev**wi kötelezettsége alapján kerül a földterület a tsz használatába. Széles körben biztosítja a jogszabály a termelőszövetkezet tagjával együtt élő házastárs, élettárs, vagy az özvegy tulajdonában álló földingatlan, vagy olyan idős személy tulajdonában levő föld magántulajdonban való meghagyását, akinek földje a családtag beviteli kötelezettsége alapján került a tsz használatába, vagy amely területen haszonélvezet van. Abban az esetben, ha változás áll be, például a haszonélvezeti jog megszűnik, akkor a tsz vezetősége a változást követő 15 napon belül tartozik bejelenteni azt a járási földhivatalnak. E törvény hatályba lépése <1968. január 1) után a tsz által haszonbérelt föld sem kerül tsz-tulajdonba. Megjegyezzük, hogy termelőszövetkezet ez idő után csak abban az esetben vehet földet haszonbérletbe, ha az nem esik beviteli kötelezettség alá, vagy a törvény alapján nem kerülhet tulajdonába és nincs szüksége a föld tulajdonjogának megszerzésére. Az ilyen haszonbér- letre a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Szerkesztői üzenetek M. J. (Salgótarján): Az éjszakai munka az este huszonkét órától reggel hat óráig, mezőgazdaság körében pedig este huszonegy órától reggel öt óráig terjedő időszak. Naponta három nyolcórás műszak esetén a harmadik műszakban végzett munka minősül éjszakai munkának. Az éjszakai pótlék mértéke 10 százalék. Kollektív szerződés — különösen huzamosabb időn át végzett éjszakai munka esetére — ennél magasabb mértékű éjszakai pótlékot is megállapíthat. Ha a dolgozó rendszeres napi munkaidejének csak egy része esik éjszakára, részére átalány is megállapítható. * II. A. (Salgótarján): A jubileumi jutalom a dolgozó egyhavi alapbére. A dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. A negyven-, illetőleg ötvenéves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazásakor legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van. Valóra váltották... A szövetkezeti tagság régi vágyát valósította meg a Ma- gyarnándor és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezet. Magyarnándorban a Becske felé vezető útelágazásnál február 8-án megnyitotta a benzin-olaj keveréket árusító törpe benzinkutat. Ezzel együtt árusítanak MEKALOR Megkezdték a fűtőolajat, melynek házhoz szállítását is vállalják. De megtalálhatók a különböző motorolajak, zsírok és szerelési segédanyagok is. A benzinkút egész nap a fogyasztók rendelkezésére áll. Gazdagabb lett a szövetkezet. Csernák Sándor Magyarnándor Barna-patak rendezését — Az életben ilyen eset nincs, de nem is lehetséges. Hacsak, nagyritkán, nem következik be a tettesnél bizonyítható tudatzavar. Az azonban hétről hétre ismétlődik, hogy a rendőrség a bűnözőt kézrekeríti, hogy a tettes a bíróság elé áll, ez pedig a társadalom jogos érdekeinek megfelelő büntetésben részesíti. Vannak esetek, amikor a közérdek, a törvény egyaránt a legsúlyosabb büntetés kiszabását teszi indokolttá. Amint az utóbbi hetek igazságügyi krónikája dokumentálja: az igazságszolgáltatás él ezzel a lehetőséggel. — b. z. — A Felső-zagyvai Vízi Társulat megkezdte a 12 kilométer hosszú. 42 négyzetméter vízgyűjtő területű Báma-pa- taic kotrását. A tervek szerint 63 ezer köbméter föld megmozgatására, több vízmosáskötő és a vízfolyás sebességét lassító műtárgy építésére van szükség. A kiviteli tervet az Ipoly- menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat készítette. A földmunka nagy részét a Mátraaljai Szénbányák Külfejtési Üzemétől bérelt gépek végzik. A több mint egymillió forintos beruházás az idén befejeződik. A költségek fedezetének 80 százalékát vízügyi alapból az Országos Vízügyi Főigazgatóság bocsátja a társulat rendelkezésére, 20 százalékát pedig a társulat biztosítja saját eszközeiből. a befizetett érdekeltségi hozzájárulásból. A társulat — ugyancsak egymillió forintot meghaladó költséggel — a közeljövőben megkezdi a Kis-Zagyva rendezését is.
