Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-20 / 42. szám
1 W0<*? R « O 1968. Wn’irii* kedd \ képernyő előtt... Lngessi előd és egy nemes vállalkozásért A Honfoglalás óta talán nem is emlékezhetünk szándékában nemesebb, hatásában eredményesebb, tanulságaiban, konzekvenciáiban elgondolkodtatóbb és következetesebb tévévállalkozásra az elmúlt héten bemutatott, Budapesten harcoltak című, új, háromrészes alkotásnál. Akik látták, azoknak nem kell különösebben bizonygatni ezt, akik elmulasztották, készüljenek a jó alkalomra: várható ismétlés idején bepótolni mulasztásukat, különben szegényesebbek maradnak ismereteik egy olyan korszakról, melynek politikai, mozgalmi történései, áramlatai máig sem teljességben feltártak, és helyükre rendezettek. Legkivált új generációnk előtt. A filmet bevezető feliratos sorok arra figyel meztetnek, hogy a történés hősei költött alakok, csupán az események valóságosak. Mégis, akik, ha némiképp tájékozottak a magyar munkásmozgalom 1944-es szakaszában, szinte konkrét személyek szerint behelyettesíthetik a Budapesten harcoltak va- lámennyi „költött” nevét. Ezért döbbenetesen hiteles mindaz, amit látunk, átélünk. A film nemes anyaga: ar háború utolsó szakában megerősödő ellenállási mozgalom, amelynek szervezője és irányítója az illegalitásban élő, kommunista sejtekből tevődő Békepárt. A Budapesten harcoltak anélkül, hogy jelentőségében túldimenzionálná népünk legjobbjainak szolgálatait, megtalálja eszközeit annak, hogy érték szerinti megillető helyére állítsa történelmünkben az ellenállási mozgalom eredményeit. Akiket ez a film láttat, nem heroikus hősök; nagyonis egyszerű, nemes és gyarló vonásokat elegyesen hordozó, sokszor stratégiai és taktikai hibákat vétő emberek —, erősek és gyengébbek, a harc különleges formái között különlegesen cselekvők, de többségükben olyanok és azok, akik nélkül jóval szegényesebb volna történelmünk. Hogy a film bevezető sorai ellenére a költött személyek mögött hús-vér izomzatot érezzük, mindenekelőtt annak köszönhető, hogy egyik — és elsősorú írója — Csillik Gábor maga is tevékeny részese volt a történelmi mozgalomnak, a történetet a valóság élményalapjáról gyökerezteti. A dús élményanyag, szinte minden különösebb dramaturgiai mesterkedés nélkül áll eggyé, halad, bontakozik természetes törvényszerűséggel drámai folyamattá, válik igaz korképpé. A szerző hasonló című dokumentum- jellegű regénye dokumentumfilmként is helytáll történelmi, művészeti-alkotói realitásban egyaránt. Hogy a Budapesten harcoltak művészi eszközeiben is hitelessé vált, az elsősorban három kiváló, rendkívül egyéni alkatú fiatal művészünk: Madaras József, Dávid Kiss Ferenc és Koncz Gábor érdeme Az ő közreműködésük nélkül szinte elképzelhetetlennek érzem azt a plaszticitást, melyet Pipa, Kő és Levél fedőnévvel három ifjúkommunista alakjában nyújtanak. A Budapesten harcoltak kárpótlást nyújtott az egyebekben meglehetősen silány műsorhétért, — a film után engesztelődön hangulatban zárhattuk el készülékeinket, (barna) Rendezőnői avat a magyar filmművészet Eltávozott nap a címe annak mentumfilmek rendezése után az új magyar filmnek, amely- tért át a játékfilmre, nek forgatását nemrégiben fe- A magyar filmművészetben jezték be. A történet két fő- a 40-es évek elején jelent meg alakja egy fiatal textilgyári először nő, mint a „műterem munkásnő és az anyja, aki dirigense”, Balázs Mária, aki még leánykorában szülte gyér- Csathó Kálmán „Pókháló” címekét, s aztán állami gon- mű regényét vitte filmre, iáldozásba adta. Az anya ké- lalkozása azonban nem keltett söbb férjhez ment, s mind nagyobb visszhangot, férje, mind pedig házassá- A tévé-játékfilmek között gábóí született gyermekei előtt már több olyan akad, amelyet eltitkolja a múltját. A film nő vitt képernyőre — ilyen azt mutatja meg, hogyan ala- a mozikban is futó A koppá- kul az eltitkolt múlt az anya nyi aga testamentuma is — későbbi életében, és milyen a hagyományos film (nevez- hatással van a megtagadott zük talán mozifilmnek) — leányra. Kettős női probléma rendezői között azonban csak tehát, s éppen ezért érdekes, most bukkant fel útra nő. Mé- hogy az új film címlistáján száros Márta Moszkvában vé- rendezőként ez a név szere- qezte filmművészeti tanulmápel: Mészáros Márta. nyait, egy ideig Bukarestben Filmrendezönöt keveset tar- dolgozott az Alexandra Sahia tanak számon a filmművészet- Stúdió dokumentumfilm őszben. A sort talán a francia tályán, majd Budapesten folv- Germaine Dulac (1882—1942) tatta munkáját, és számos finyitotta meg, aki az avant- gyelemrernéltó dokumentum- garde irányzat egyik úttörő- és rövidfilm után jutott el Ráíliószereplés előtt a balassagyarmati szövetkezeti kórus Az ezüstkoszorús diplomával kitüntetett balassagyarmati szövetkezeti vegyeskórus rádiószereplésre készül. Az elmúlt hét végén Réti Zoltán karnagy vezetésével a Magyar Rádióban „felvételiztek”. Négy számot énekeltek a gyarmatiak, köztük az együttes egyik híres produkcióját, a Palóc népdalfeldolgozást. A mintegy tizenöt perces műsort az arany- és ezüstdiplomával kitüntetett énekkarok sorozatban történő bemutatásakor sugározza a Magyar Rádió. Aki évszázadokkal megelőzte kora technikáját Űjubb, rendkívül értékes adatok kerültek elő Leonardo da Vinci technikai zsenialitásának bizonyítására. Most dolgozzák fel azt a 700 oldalnyi rajzot és vázlatot, amely 300 évig kallódott a madridi Spanyol Nemzeti Könyvtárban. Több, jegyzettel ellátott rajzot találtak például golyós- és gürdülő-csapágyakról, amelyekről eddig azt hitték, hogy amerikai találmány az 1920- as évekből. A Kaliforniai Egyetem szakértői, akik a Leonardo da Vinci-an.yaggal foglalkoznak, egy amerikai magazinban megjelent cikkben kifejtik: a lelet „további feldolgozása alapján valószínűleg módosítani kell a mechanikai felfedezések eddig elismert kronológiai sorrendiét.” Szülők, nevelők, gyerekek — hátrányban? A tanítónő Harmat Sándor- tanítás, s még sorolhatnám a né. A nevelői szoba, igazgatói gondokat. iroda és szertár is egyúttal, a _, , , n ágrádmarcali általános isko- Nem ..vul ” • la líelyíég.“ iS“ taráié- “■?«?*• * ”£dWv““ «<***■ «* nevelőnek — es a csontváz- ‘ ö . „ , . .____ ban eredményes ez a harc. n ak. Harmatne eppen bordái „alatt” ül. Beszélgetésünk tárgya: a hátrányos holyset. Mosoly« » J tamtono: — Én az alsó tagozatban az 1—3-as összevont tanulócsoportot tanítom — folytatja a CigánytaFöldrengés — teszt rakétával Japánban a magasépítő mérnökök egészen új területet találtak rakéták felhasználására: segítségükkel megállapíthatják, hogy valamely építési konstrukció mennyire földrengés-biztos. Az első ilyen kísérletet a japán építésügyi minisztérium vezetésével egy 60 méter magas acél-beton épületen végezték el a Tokiótól 100 kilométernyire fekvő Sakamikoban. Az épület tetejéről kilőttek egy 1,12 méter hosszú és 10 kilogramm robbanóanyagot tartalmazó rakétát. A kilövés ereje akkora megrázkódtatásnak tette ki az épületet, mintha egy körülbelül hármas erősségű földrengés érte volna. A szakemberek szerint az épületben nem keletkezett kár. — E pozícióból nem nehéz beszélni róla — mondja. — A mi iskolánkban 160—170 gyereket érint, ennyi a tanulólétszámunk. (Szeqénij töloa jok ? A pásztói járás önkéntes mögött kompromittáló dolgot álló személy követte el. Más rendőreinek munkájával kap- állít, s a hazugság megcáfo- kérdés, hogy ilyen — egyébcsolatban írtuk nemrégiben, lása magyarázkodást, utánjá- ként ritka je volt a filmen. Már 1918- első nan»■ játékfilmje, az F.l- ho2? Nagy Ferenc és társai rást igényel. Az önkéntesek —- eljárás további szakaszában a ban rendezett játékfilmet. A távozott nan rendezéséig Az 50-as évek végén az amerikai új rendezőnőnek egyébként Paramountnál is feltűnt egy még egy érdekes filmvonat'kozása van: Jancsó Miklósnak, z Szegénylegények, és a Csillagosok. katonák rendezőjénöi rendező: Dorothy Arzner. A w?~ filmművészetének legjelentősebb rendezőnője a francia Agnes Varda, aki doku- nek — a felesége. „Európa-buszok 99 ■ I A MÁVAUT Autóközlekedési és Autójavító Vállalat műhelyében elkészült két „Európa” típusú autóbusz. A kocsikban büfé-szolgálat, valamint az utasok kényelmét szolgáló más berendezések találhatók. Az „Európa-busz” az idegenforgalmi idényben Budapest—Becs útvonalon menetrendszerűen közlekedik majd nem sokáig örülhettek az or- ezzel szemben — azt tették, felfedező nem vesz részt, vul szerzett fának: az önkén- ami a kötelességük: bűncselek- .Ostobaság olyan nézetet val- tes rendőrök éberségének kő- ményt fedeztek fel, s ezt la'ni, hogy a hivatásos rendőr szönhetően a bíróság elé ke- jelentették parancsnokuknak, minden bűncselekményt lepAmi a rokon szót illeti, áll- lezzen le, az önkéntes viszont junk meg annál is egy pil- bizonyos esetekben hunyjon valamennyien, lanatra. Nagyon tág fogalom; szemet. Vajon akkor is így vélekednének-e a mátrakerültek. Kik ezek az emberek? Mát rakeresztesiek Király Lajos, Kőműves 1st- ha úgy akarom, hát a másod ván, Nágel Nándor, Erdélyi unokahúgom harmadik férjé- resztesi kéretlen prókátorok. Gyula, Nágel János, Bognár nek ángya is rokonom... De ha tőlük lopna el valaki egy Lőrinc ellopta a fát az erdő- félre a tréfával. Azt, hogy kakast, vagy vágna ki kertből. Orgazdára Nagy Ferenc ki a rokon — hozzátartozó jükből kanálfaragásra alkal- és Király Ferenc személyében — a törvény egyértelműen más fát? meghatározza. Némi rövidítés találtak. A pásztói járásbíróság — az ügyész végindítvány sei. egyenesági fel- lemenők, nagy a falopás társadalmi ve. nyal összhangban — próba- testverek, sógorok. A kereszt- szélyessége Részint azért, időre feltételesen felfüggesz- koma, a házasságkötési tanú mert; a területet erősen veszélyezteti az erózió; részint tett szabadságvesztésre ítélte nem rokon. Akkor sem, ha valamennyiöket. A büntetés e titulussal a „szegény tol- azért, mivel a községlamértékét a bíróság egytől, há- vajokat” szeretné pöttyösről irosságának jelentékeny hánya- romhónapig terjedő mértékben fehérre sikálni valaki, állapította meg. A fatolvajok és orgazdák Rossz ügynek is akad párt- a társadalmi tulajdont károsí- hová jutnánk ha ki záróla« fogója; sajnos a hívatlan pró- tották meg; velük kapcso- ’ kátorokból a kelleténél több latban tehát érvényes a Bűn- akadt 'Mátrakeresztesen. A a törvénytíszteletre bíznánk . _ ................ „........ az erdő védelmét; ha nem T örvénykönyv 308. § (1) volnának önkéntesek, akik — tényékhez tartozik, hogy a bekezdese: „Aki hitelt erdem- gyakran szabadidejükből áltisztességes es reálisan gon- ló tudomást szerez arról, hogy dozva kemény fagyban és izzó nyárban nem járnák dolkodó többség elutasítja ágá- társadalmi tulajdont károsító lásukat. Miről pusmognak a szándékos bűntett elkövetése ni kéretlen fiskálisok? Nem a készül, vagy még le nem lep- Bi£myoTh£yÄtÄe! tolvajokat es az orgazdákat lezett ily bűntettet követtek Sen még ekkor sem süllyedne marasztaljak el, hanem — az el, es erről a hatóságnak, mi- mindenki a lopási« de hogy önkéntes rendőri testületnek a helyt teheti, jelentést nem tesz, ’ egy évig ■ térjedhető szabadságleleplezésben érdemeket szerzett tagjait. Azt nem merik vesztéssel büntethető”. Ha te- nyíltan kimondani, hogy ott hát az önkéntesek, látván lát. az erdő, bolond, aki nem vág- va és hallván hallva bűpösen ja. Dehogy! Szerintük az. ön- némák maradtak volna, nyílt kéntes rendőröknek azért vol- összeütközésbe kerültek na okuk a pirulásra, mert ro- na a törvénnyel, konoknak szereztek kellemetlenséget. vo1A rendőr, — akár önkéntes, akár hivatásos — minden bűnÁlszent a megfogalmazás, cselekmény felfedezését köte- Kellem^-tlenséget az szerez, aki les jelenteni. Akkor is, ha nulóinkkal is többet kell foglalkozni. hogy a tanulmányi munkában az összevont tanítás kedvezőtlenebb körülményei között is eredményt mutathassunk fel. Én például büszke vagyok nvolc kisdiá— Mindenki hátrányban komra, akiket tavaly kezdtem van, #nem „parttalan realiz- korrepetálni, s idén már vala- mus” ez egy kicsit? mennyien jó tanulmányi eredménnyel rendelkeznek. — Talán egy kicsit „part- Délelőttönként és délután Altaian” valóban, de nézzük a nítás után foglalkoztam velük „partokat”. Egyik lehetne a a csoportos korrepetálás «íve város mint előny, utcáin, te- vagyok. így a gyerekek egy- rein, intézményeiben többé- rnást is kisegítik, egymás előtt kevésbé korszerű információs jS versengenek. Természetesen dömpinggei művelődési ob- az életkori sajátosságokra, a jektumaival. kulturált életvi- játékosságra is ügyelnem kel- szonyokka! stb. Ez lehetősé- lett, a betűk összekapcsolása- geinket tekintve messze van nak elsajátíttatását példáuL tőlünk és gyermekeinktől, „játszva” oldottam meg. én Nézze meg azt a kis rozsdás voltam egyik betű. a kisdiáit harangot az udvaron. azzal a másik. szoktak kongatni valamikor tanítás kezdetekor és végekor. A felső tagozatosokkal való Akik akkor voltak diákok, ma foglalkozásról Erdős Pál igazgyerekeink . szülei, földeken, gatóhelyettes beszél: esetenként az iparban dolgoznak fizikai munkásokként. Olvastuk a NÓvjtRAD-ban, nagy általánosságban ők is ^ogy eSY salgótarjáni általá- valamennyien „hátrányban” nos iskola nevelői „veszélyvannak a városi szülőkkel, ben latja a hátrányos helykülönösen az értelmiségiekkel zetuekkel való foglalkozást, a szemben. Ez tehát „realizmus” korrepetálást, mert úgyis reális gond. ™nd ~ . nfm fizetnek érte. • Véleményünk szerint, s úgy — Közelebbiek is vannak? tudom, a járási igazgatói ér„ , tekezleten is szóba került, ez —- Hogyne. összesen négy a hivatás teljes félreértése, tantermünk van. kettő—kettő Ezért ugyanis semmiképpen külön. Ez azt jelenti, hogy a sem szabad pénzt várni, ez a pedagógusok egész tanítási idő pedagógus hivatásához, sőt a alatt ingáznak a két épület munkaköri kötelességhez tar- * között. Aztán a bejárók. Kör- tozik. Legalábbis mi így lát- zeti iskola vagyunk. Ilinyből, juk. A pedagógusnak, taníta- Nógrádgárdonyból több. mint ni, nevelni kell. s aki körül- félszázan járnak hozzánk, so- ményei következtében elma- kan fél hatkor kelnek, ráadá- rád. annak segíteni, hogy misül nálunk sincs Váltakozó előbb behozza a hátrányt. Azt hiszem, nem szabad az oktató-nevelő munkát és a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozást különválasztani, ezért is, azért Is pénzt várni. A kettő szorosan, elválaszthatatlanul összefügg. Mi osztályonként a naplóban is külön számon tartjuk hátrányban levő gyermekeinket. Korrepetálásunkra naponként déltől egy óráig van lehetőségünk, az autóbusz indulásáig. Ez azonban csak az egyik része a dolognak. Szüleikkel is rendszeres kapcsolatot tartunk fenn, közösen megbeszéljük a gyerekekkel kapcsolatos problémákat szülői értekezleteken, családlátogatásokon. A legeredményesebbnek látjuk azonban az órákon való differenciáltabb foglalkozást. Ezeket a gyerekeket többször feleltetjük, a gyakorló órákon gyakoribb ellenőrzéssel, külön példákkal, feladatokkal készítjük őket aktívabb részvételre. Akadnak olyanok, akik nem általában, hanem egy-egy tárgyból vannak hátrányban, a nevelők őket e tárgyból kérdezik többször, illetve korrepetálják őket órákon kívül. Mindez, természetesen, csak ízelítő a módszerek sokféleségéből, osztályonként, iskolánként változhat, és változik. Nógrádmarcalon helyesen látják a lényeget: a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás nem napjaink „slágere”, nem egy pont a munkatervben, amelyet így, vagy úgy mielőbb le kell tudni, hanem az oktató-nevelő munka szerves része, a pedagógus hivatásának lényege, egyúttal a hivatástudat, a lelkiismeretes munka fokmérője is. esetekben az Mátrakeresztesen különösen da foglalkozik galuskadeszka és fakanál készítésével. Ugyan például másról a háta azt — esetleg — hozzá közeisokan kerülnének nem köny^ nyen legyőzhető kísértésbe, szintén aligha kétes. Hajlónak holló a barátja, — így a közmondás. A valóságnak megfelelően, s e szen- ‘enciára is utalva fejezhetjük be így a témát: Mátrakeresztesen sokkal több barátja van az önkéntes rendőrnek, mint a — hollónak. — b. -t. — (T. Kj
